Budapesti Hírlap, 1853. augusztus (180-203. szám)

1853-08-04 / 182. szám

lapok Reshid pasha hangját ép oly mérsékelt mint szilárdnak nevezik, de annyi bizonyos, hogy alázatos­ nem lehetett. Nem lehet hinni, hogy az orosz császár, a porta ily nyilatkozata után is a kiengesztelődésre még hajlandóbb ne legyen. Lényegben a porta minden enged­ményre kész, s mi Angliát és Francziaországot illeti, Oroszország nem várhatott tőlük fénye­sebb elégtételt, mint hogy fenyegetéseik da­czára sem látták tanácsosnak, hajóhadaikat Kon­­stantinápolyba küldeni, vagy a portát hadi nyilatkozatra bírni. Itt reméli is minden értel­mes ember, hogy azon elhatározó alkudozások hasisa, melybe beléptünk , átalános kibé­­üléssel fog végződni. E pillanatban legalább semmi sem forog fen, mi az ellenkezőtőli félelmet indokolná. Nekünk most nyugodtan be kell vár­nunk az orosz császár válaszát a neki tett javas­latokra. Nézetem szerint azon itt keringő hír, misze­rint ő felségeik meghívást kaptak volna Victoria királynőtől, Londonban teendő látogatásra, nem bír benső valószínűséggel. A császár tegnap maga személyesen vezény­­lé a csapatokat a satoryi mezőn. A császárné s Krisztina királyné is jelen voltak. Ez utóbbi nem sokára Londonba fog menni. A császárné számá­ra Trianonban készíttetnek a teremek, hol a nyár egy részét tölten­i. A felfedezett complotok vagy nem sikerült merényletek száma folyvást szaporodik, ha a hít igazat mond. Ily hírek, ha mint hisszük, alapta­lanok is, már magukban is rosz hatásúak! Inger­ük a gonoszság és politikai gyűlölet fanatismu­­sát. Mint tudva van, a hippodrome-i complot fel­fedezése után az hallatszott, hogy a kormány Palmerston lord által jött annak tudomására. U­­tólagosan beszélik, mikép Joinville hg, mások szerint Nemours herczeg egy anonym levélben felszólítatott, hogy a Parisba teendő útra magát készen tartsa, minthogy a „hazafiak“ készülőben vannak, a jelen kormánynak egy merész tett ál­tal véget vetni. A „hazafiak“ ugyan republiká­­nusok, de meg vannak győződve, mikép Fran­­cziaországnak egyelőre az alkotmányos monar­chiával meg kell elégednie stb. Az Orleans hg indignatióra gerjedve ily ajánlat miatt , s attól tartva, hogy e levél őt még valamely utón módon compromittálhatná, sietett azt Palmerston lord­nak kézbesíteni, ki azt Drouin de Lluys-nek elküldte. Olaszországból , különösen az egyházi ál­lamokból a tudósítások igen szomorúan hangza­nak. Az orgyilkosságok egymást követik, s több pontokon a drágaság folytán nyugtalankodások jelentkeztek. Ma két templomban megünnepelték a júliu­si forradalom évnapját. A közönség nem igen számos volt. Néhány virágkonaprn függött a júli­usi oszlopon. Korábbi években ez valódi laani­­festatio volt. Berlin, jul. 29. ■j-j- Én utolsó levelemet azon ígérettel vég­­zem, hogy legközelebb a bureaukratin és junker párt közti vitály valódi állásáról fogok írni, valamint azon nehézségekről, melyek a legköze­lebbi jövőben Manteuffelre várakoznak, és kilátá­sairól, azokat szerencsésen legyőzhetni. Azóta az „Alig. otg“ már megint egy fölfedezést tett itt Berlinben , mely ekkorig még legavatottabb embereink előtt is titok volt: mi szegény poro­­szokt. i. egy Ladenberg-Manteuffel ministerium­mal fognánk boldogittatni, mely már küszöbön állna — ily üres koholmány még alig származott más journalista agyból! Ladenberg ur — ki első igazgató a cultus-ministeriumban a martius előtti Eichhorn-féle ministeriumnál, az alkotmányzó nemzeti gyűlés korában a szabadelvű gr. Schwe­rin alatt, azután Rodbertus demokrata alatt bá­mulatos kitartással megmaradt állomásán, Rod­bertus kilépte után maga mint „ideiglenes cul­­tusminister“ a követek mozgása daczára a sza­badelvű Auerswald és Pfuelféle ministeriumokba belépett, végre minden átmenet nélkül Bran­denburg gróf és Manteuffel báróval a „novem­beri férfiak“­­harmadika volt — Ladenberg úr bírhat ugyan a lélek annyi forgathatóságával, hogy most ismét ministerelnökünk alatt szolgál­jon, bárha ez­­t az 1850-ki hadi mozgóvátétel alkalmával nem a legszelídebben léptette ki a mi­­nisteriumból, mert a stereotyp cultusministert rögtön az „unió“ és „kis Németország“ iránti ra­jongás fogta el, a „ministerelnök árulásáról“ be­szélt, s nagyon is mélyen beleereszkedett Rado­­witz cselszövényeibe. De ki a viszonyokat ismeri, tudja, hogy Ladenbergnek nincs is kedve oly könnyen magát ismét a politikai áradatba bele­vetni, melyből 1850-ben Csak nehezen tudott ki­­­menekedni. Midőn tárczáját letette, 1848-ban tett érdemeiért excellentiás czímmel valóságos titk. tanácsossá neveztetett ki s mint a potsdami főszámvevő kamra elnöke a monarchia egyik leg­első, legkényelmesb és legjobban fizetett állását kapta. Ladenbergnek számos tagból álló családja van; ő nyugalmas kedélyes ember minden feltű­nőbb szenvedélyek nélkül, nevezetesen kitűnő szerepet játszani alig van vágya. Minden feljo­gosít azt hinni, hogy kivonatai mostani állásával teljesen ki vannak elégítve; hogy az 1850-ki hajótörésből kimenekedve, az isteneknek hála­áldozatot nyújtott be megmentetéséért; hogy en­nélfogva óvakodni fog ezek türelmét új próbá­ra kitenni az­által, hogy mostani csendes hi­vatalát a villám teljes , bizonytalan ministeri állással felcserélje, annál inkább, mivel nem tudhatja, várjon isméti kibukás esetében fog e újólag a potsdami kamrai elnökség puha párná­jára esni. Másodszor szeretném tudni, vájjon melyik párt által fog Ladenberg a kabinetbe emeltetni ?! Utolsó előzményei után Radowitz határozott barátjának kell őt tartanunk , de a harcz most csak a bureaukraták és a junkerek közt foly. Ha az elsők győznek, s Manteuffel elég erős lenne Raumer cultusministert eltávolítani, úgy valóban nem fog olyan embert választani, kinek igyekezete lesz a Radowitz-féle befolyás­nak ismét utat nyitni, föltéve is, hogy ezt Laden­berg többé nem tenné, mégis azon előítélet foly­vást ellene lenne, hogy erre hajlandó. Ha Stahl és Gerlach győz, úgy minden gyermek átlátja, hogy nem fognak oly embert választani, ki egész ministersége alatt mindig legelkeseredettebb el­lenségük volt, ki a felsőházban oly igazságokat mondott nekik szemükbe, mint egy kabineti tag sem. Mert Ladenberg talpig becsületes ember volt a szó legteljesb értelmében, hol a reá bízott hatáskör vagy a tanítók sorsa forgott fön , en­nélfogva legtávolabbról sem jutott eszembe, pályája átnézésével magánjellemét bárhogy is érinteni. Ép azért, mert nem státusférfiú, ép azért mert speciális szakmájára szorítkozott, s megbotlott, hahogy azon tulment: ép ezért tart­hatta meg állomását különböző ministeriumok alatt, melyek irányai oly homlokegyenest áll­tak egymással szemközt; ép ezért bukott meg , midőn politikátlan hevességgel a függő porosz - austriai kérdésbe elegyedett , mely őt közvetlenül nem érdekelte, s melynél ná­lánál jobb udvaroncz nyugalmasan háttér­ben s az eldöntésig passiv semlegességben tar­totta volna magát. Ladenberg gyakran képes volt a becsületességet a status férfiatlan naivsá­­gig űzni. Annyira ment, hogy a kamrában köz­­bámulatra s a baloldal tetszése mellett panaszt emelt a pénzügyminister ellen, ki a budget meg­­állapitásánál nem vette illő tekintetbe az ő szak­máját s a szegényen fizetett tanítók számára a pótlékokat megtagadta. És aztán szerencséje van Gerlachban ellenséget bírni, mióta mint minis­ter a felsőházban e kereszténygermánnak azon brutális megjegyzésére: „midőn a minister úr azt állítja, mikép a falusi tanítóknak nincs annyi fizetésük is, hogy legszűkebb életmódot is vihes­senek, csak azt bizonyítja, hogy tehát más kereseti forrással is kell bírniük, minthogy még egy sem halt meg közőlük éhen“ — mióta e durva meg­jegyzést oly nyers modorban utasította vissza, hogy a junkerség e mindenkor kész szószólójá­nak egy időre elállt lélekzete, mert így még soha senki sem mosta meg fejét. Ily perczekben annyi melegséget, annyi tüzet fejtett ki, melyet nyugodt arczából nem lehetett volna kiolvasni, önkénytelen vonzalmat érzett az ember iránta, hajlandóságot nyert hozzá, — de természetesen egyszersmind azt kérdé az ember : „mit akar ily nehéz időkben ily nyílt, ily természetes férfiú a ministeri padon?“ Szóval Ladenberg csak akkor léphetne is­mét előre, ha Radowitz megint a kabinet tagjá­vá lenne. Erre azonban alig valaha, most pedig semmiesetre sem gondolhatni. Ő is meg látszik elégedve lenni a maga állásával; befolyásának növekedtéről semmit sem hallhatni, s meglehet ön győződve , hogy Oroszország és Austria őt most ép oly kevéssé tűrnék meg a kabinetben mint három évvel ezelőtt; hogy nálunk is úgy mint 1850-ben a bureaukraták és junkerek azonnal egyesülnének ezen képzeletdús külföldi ellen. S az eredmény megint csak az lenne, mely volt a mozgóvátétel alkalmával! Legkevésbbé sem kell tehát attól tartani, hogy e részrőli cselszövények a Manteuffel ministerium lételét veszélyeztetnék! Egyedül junkerek és bureaukraták állnak most egymással szemközt, úgy hogy még a „Preuss, Wochenblatt“ is letett a ministerium elleni polé­miájáról s csak a junkerek ellen száll síkra; s igy csak a kabinet kebléből fog a megtámadtatás in­téztetni, bárha a pártnak egész erejével. Az alkalom, a harczot megkezdeni, közel fekszik, s ön bizonyos lehet benne, hogy azt min­denkép ki fogják zsákmányolni; ezek az úgyne­vezett „nagy kérdések,“ melyek alatt az állam­tanács alakítását, annak az államházi viszonyát, s a pak­kamra megalakítását értik. Mint tudva van, erre nézve még minden függőben van, mint­hogy a ministeriumnak a múlt ülésszakban nyert győzelme merőben negatív. A pártok csak coius promissumban egyeztek volt ki, hogy az eldöntő pillanatban a harczot újra kezdhessék, mert, mi­vel minden h­elgétől függ, ezért az első kamra alakításánál a lovagjószágbirtokosoknak s más nemes testületeknek még mindig adhat ajánlati vagy választó jogot egyes partállomásokra. Hogy a junkerek mindent meg fognak tenni, hogy ezt elérhessék, ez magától értetik. A kimenetről már most valamit előre mondani akarni, elhamarko­­dás lenne, minthogy a viták csak ő ilye vissza­térte után Putbusból fognak kezdődni. Nagy nyomatékot tulajdoninak azon körülménynek, várjon a ministerelnök vagy Hinckeldey fogja e oda kisérni, ki ha nem keresztes lovag is, de a ministerelnöknek sem föltétlen barátja, hanem a pártok felett foglalt állást. A mai lapok nem hi­vatalosan ma azt jelentik, hogy e kérdés Man­teuffel részére dőlt el. Fontos győzelme a bu­­reaukratiának lenne az is, ha a király kabineti titkárát, Niebuhrt, a junkerek főtámaszát Sléziába magas állásba elküldeni sikerülne. A hivatalnok­párt állítja, hogy e rendszabály már el lenne ha­tározva: mindamellett nem akarok érte jót állni, sőt kételkedem benne, hogy kivitelt nyerjen. De hogy Wagener a maga visszalépésével nevetsé­gessé tette magát, ez kitűnik abból, mikép Reut­ner ma a lap szerkesztését átvette, ki másod szer­kesztő volt azelőtt, s igy a dolgozótársak nem követik őt! Pozson, jul. 30. □ | Ma fejeztetett be a helybeli cs. k. ka­­tholikus gymnasiumban gr. Attems pozsonyi helytartósági osztály alelnöke, Ruckstuhl po­­­zsonyi katonai kerületi parancsnok, s csekély számban megjelent t. ez. vendégurak részvéte mellett, szokásos hálaadó isteni tisztelettel a folyó tanodái ér. A sebesen repülő ifjúkor rövidségét tekintve egy évi időköz nevezetes szakasz; anná inkább, mert ennek mikénti használata vagy el­vesztésétől, gyakran az embernek egész élete függővé tétetik, ezért úgy találjuk, hogy az is­kolai év utolsó napja mindenütt nevezetes nap, s a tanodával közvetett viszonyban állókra nézve is többé kevésbé ünnep. Ez okból mi a mai ün­nepélynek számosabb vendégkoszorutól leendő diszesittetését reménytettük; miután a helybeli „Presburger Zeitung“ is jóelőre tudtára adta azt a városi közönségnek s programmját is kö­zölte. — A tanuló ifjúság érdemsorozatának le­írása helyett, talán szívesebben veendi a t. olvasó, ha a szóban levő pozsonyi cs. k. katholikus gym­nasium ez és múlt évi állapotjáról egy pár ada­tot közlök. A szorosan vett köteles tantárgyakat előadó tanítói személyzet az igazgatóval együtt 13 tanárból áll, kik közös állapotra nézve 3 vi­lági­ pap, többi világi; alkalmazási tekintetből 7 valóságos rendes, többi helyettes. A gymnasium állása e tekintetben a tavalyihoz képest tetemesen előre haladt; múlt évben ugyanis két tanáron kívül a többi helyettes volt; de másrészről megint a tanítványok száma évről évre aggasztólag apad. 1851-b­en a gymnasiumba járt s vizsgát tett 261; múlt évben csak 222, ez idén pedig 180 ifjú; múlt évben 10, az idén csak 6 magántanuló volt beírva és megvizsgálva. Vallásra nézve az el­múlt évben kath. volt: 160, evang. 2; reform. 1; nem-egyesült görög 8; zsidó 51; az idén kath. 126; evang. 3; reform. 1; nem-egyesült görög 4; zsidó 46. Egyes osztályok szerint tekintve a val­­­láskülönbséget, szembetűnő, hogy a 8-ik osztály­ban , melynek hallgatói bocsáttatnak érettségi vizsgára, — ez idén, ezen katholikus gymnasium­ban, a katholikus ifjak kisebb számmal voltak a más vallásuak irányában. Járt t. i. a 8-ik osz­tályba 9 kath., 3 evang., 3 nem-egyesült görög, és 8 zsidó; öszvesen 23.­­ Nemzetiségi viszonyt tekintve tavaly volt 134 német, 44 magyar, 36 tót, 8 szerb; ez évben német 123, magyar 32, tót 27, szerb 4. E héten tétettek földbe­­. Borsiczky Dénes­­­nek, az itteni cs k. jogakadémiában volt tanárnak halt tetemes, ki hosszas betegeskedés után, férfi korának legszebb idején 47-ik évében tüdősor­vadásban folyó hó 25-kén elhunyt. A boldogult, mint néhai Faulvetter egykori vagyonos építő­mester örökbe fogadott fia, nevelő apja után te­temes vagyont öröklött, miről megemlékezvén, végrendeletében, mint nőtelen , egyenes ágoni örökösökkel úgy sem bírván, nevelő atyja test­vére Szathmármegyében lakó­­ gyermekeinek hagyományozta — egynéhány legatumon kívül — nevezetes vagyonát. A legatumok közöl kü­lönös említésre méltók: a magyar tudós társaság­nak hagyott 2000 pártot készpénzben és jeles könyvtárát; a pesti József-ipartanodának szánta néhai Faulvetter építészeti, rajzi és mérnöki ké­születeit; ezeken kívül árvaház, utczai koldulást megszüntető egylet s több jótékony intézetekről is megemlékezett végrendeletében. Mai gondol­kodásmódot tekintve, jellemző végrendeletében, hogy végrehajtóul a pozsonyi társas­káptalant bízta meg. Temetése szokott pompával, gyászba öltözött jogászok kíséretével stb. történt meg, mi­nek leírását mellőzve, csak azt említhetjük meg, hogy az agglegények hatalmas leczkében része­sültek ezúttal a szépnem részéről, mert a teme­tésről a sirató résztvevő nők végkép elmaradtak, sőt még a kíséretben sem igen találkoztak. Gyarapodott a könyvtár is, részint ifjúsági, részint tudományos könyvekkel, összesen 45 da­rabbal (a magyar szépirodalmi könyvtár külön szint­ annyival), a természetrajzhoz zoologikus színezett képtáblákkal 3 köt. s több nagy föld­­abroszszal Sydow- és Schébától. T. Heckenast G. pesti könyvkiadó ur pedig 460 darab iskolai könyveket ajándékozott szétosztás végett a szegé­nyebb és jobb tanulók között. A természetrajzi múzeum két külön szobát nyert a collegiumban s gyarapodott 68 szépen kitömött madárral, 11 faj hüllővel (amphibium) s­ Hazsánszky tanár ur ajánlatából 1500 faj (3000 darab) bogárral, 3000 faj növénynyel, 600 ás­­­ványnyal, 200 faj (500 db) csigával, 180 faj (400 darab) kagylóval s 100 faj kövülettel. Az iskolai gyűlésnek különös megnyugtatá­sára szolgált, hallani a Sopronba megválasztott itteni igazgató tanár Vandrák A. abbeli nyilatko­zatát, hogy a közkivánsághoz képest, továbbra is az eperjesi collegiumnál maradand , hol már mint rendes tanár 20 évig működött. A jövő iskolaévi tanulók beirásasept. 15-én veendi kezdetét. 992 Eperjes, jul. 30. Befejeztetvén a helybeli evang. collegium­­ban, Isten segedelmével szerencsésen az iskolai év, talán nem lesz érdektelen néhány, ez iskolai évet jellemző adatoknak közlése. A nyári köz­­vizsgálatok jul. 18 tól 23-ig tartottak, az azok­nál résztvevő szülők és egyes pártfogók teljes megelégedésére, mi a tisztelt felügyelőség által az iskolai gyűlésben is nyilvánittatott. A collegiumi tanulóság összes száma ez idén 252, kik közöl a theologiában 21, a gymnasium­ban 190, a donatusban 41; vallásukra nézve 197 protestáns, 26 r. katholikus , 3 görög kath. s 26 izraelita, anyanyelvükre nézve pedig 139 magyar, 89 német, 24 szláv. Taníttattak pedig 8 rendes, 4 helyettes s 4 segédtanár által. A collegium ügyeit 12 tagból álló, gyűlésileg kinevezett, ál­landó bizottmány vezeti. Gyarapodott a collegi­um pénztára a tavaly kibocsátott kérvények kö­vetkeztében 7550 pft új tőkével s 2200 pftnyi „semel pro semper“ tett, vagy évenkint fizetendő szives adománynyal. Több künnlevő aláírási ív­nek és gyűjtött öszvegnek beküldetése még vá­­ratik. Az alapítók közt első helyen áll a nyíregy­házi nemes ekklésia, mely egyelőre 3 évre, é­venkint fizetendő 300 pftot ajánlott fel, holott már 20 évvel ezelőtt is 1000 vft alapítványt tett a collegiumnak. Azután jönnek a debreczeni e­­gyes jóltevők 2200 ptnyi tőkével , a czembergi bányatársulat Dopsinán 1000 pft, továbbá a kas­sai , dopsinai, jolsvai, eperjesi s más egyházak, nemkülönben számos nemeskeblü adakozók Pes­ten, Iglón, Tályán, Gömörben és különösen Sá­rosban. Jolsva, jul. 30. A gabonaár mind csak eddigi magasságán áll. Az időjárás kedvezett az aratásnak, de a ga­bonának inkább szalmája mint szeme fejlődött ki buján, azért az idei termés nem felelt meg a vá­rakozásnak , bárha e részben nem táplálunk na­gyon vérmes reményeket. A rozs és búzatermés nagyon terjedelmes kévéi nagyobbára csekély értékűek. A vetések virágzásukkor sokat szen­­vedenek, s ennek következtében a kalászok üre­sek. Ha a búza és rozs épen oly szűken fog a ma­lomban is ereszteni, mind a cséplés és nyomta­tásnál, úgy reményünk még csak a tavaszi veté­sekben s főleg a kukoriczában lehet, melyre ed­­dig elő elég jó idő járt. Julius több napjain itt égető melegek uralkodtak, a hévmérő árnyékban 30° és napon 50° -ra hágott — a rekkenő hőség kiállhatlan volt. Egy ma reggeli 5 órakor kelet­kezett zivatar, a több napi szárazság után, a nö­vényeknek elevenségét visszaadó. Tegnapelőtt este felé Csetnekben tűzvész volt — s több piaczi házak égtek le a kath. tem­plommal együtt. A tűz egy izraelita házában, kenyérsütés alkalmával támadott. Mapi események. (Fővárosi és vidéki napló.) Augustus 4. * A kereskedelmi ministerium az álladalmi­lag fentartott pest-kassai út kijavítására 15,000 frtot utalványozott. * A soproni posta kiraboltatása iránt több lap utján közlött hír, nem valósult. * Az egész Bánságban a munkás erők roppant hiányát tapasztalják, úgy annyira, hogy az aratás idejekoráni beszállítása nem kis aggo­dalmat szerez. Egy hold learatásáért és keresztbe rakásáért 40 — 50 váltó forint fizettetik, egyes nap­számosoknak 3 pengő forintot és élelmezést szí­vesen adnak , de ennyiért is ritkán kaphatók , a napszám ily drágasága hallatlan és ez okozta egy részt, hogy a gabna a meglehetős termés daczára sem akar olcsóbb lenni. *] A nemzeti múzeumban 1. évi october vé­gén vagy nov. elején rendezendő termén­yki­­állításra a felsőbb engedély leérkezett, a ki­állítási programm nemsokára közre fog bocsáttat­ni. Ezúttal egyszersmind némely virágfajokra is jutalmak lesznek kitűzve. Figyelmeztetjük e­­lőre a közönséget. (Közbirodalm­i napló) Bécs, august. 2.­­ Felsége a porosz királyné ma délután 6 órakor Berlinből ide megérkezett , s a pályaudvaron Ő Felségétől a Császártól s a legfelsőbb udvar tag­jaitól fogadtatván, a schönbrunni cs.k. nyári pa­lotába kisértetett. — Ő cs. kir. fensége Albert főherczeg, ki tegnap Bécsben mulatott , ma ismét Weilburgba elutazott.­­• A franczia kormány részéről jelentés lé­tetett ide, miszerint újra azon intézkedés hozatott, hogy a külföldi­j e szerint austriai kézmivesek és munkások is, csak úgy bocsáttatnak be a ha­táron , ha biztosított foglalkozást Francziaor­­szágban, vagy legalább 50 fr. leírását kimutatni képesek.­­ A hadfogadó kerületi parancsnokság hirde­­­tése szerint, a szabadságolt katonák , kik szolgá­latuk idejét már kitöltötték , továbbá a tartalék­hoz tartozó legények, vagy a végkép elbocsátot­tak, ha mint önkénytesek tovább is szolgálni, vagy ismét belépni kívánnak , magukat e végre jelen hó folytán a hadfogadó kéz­­parancsnokság­nál jelenthetik.­­ A Londonban megjelenő ,Morning­ Post" - nak azon állítása, miszerint a négy nagyhatalmak javaslata az orosztörök differentia elintézésére, ultimátum alakjában Sz. Pétervárra elküldetett volna , mint biztos kútfőből értesülünk, hibás , mihez azt tehetjük még hozzá, mikép a kabinetek e tekintetbeni fáradozásai a kívánt eredményre kilátással szakadatlanul folyamatban vannak.­­ Múlt szombaton lord Westmoreland angol k.­követ nagy ebédet adott, melyen a di­­plomatiai testület nagyobb része jelen volt. — A belügyminiszer és legfelsőbb rendőri hatóság rendeleténél fogva a krakói tart. főnök­nek sajtóügyekben a helytartókat illető hatáskör megadatott. — Tegnap egy belga k. udv. futár érkezett ide sürgönyökkel a belga kir. követ gr. O’S­u­­­­­livan számára Brüsselből; a sürgönyök hir sze­rint a grófnak rendkívüli királyi nagykövetté ki.

Next