Budapesti Hírlap, 1854. július (457-482. szám)

1854-07-22 / 475. szám

Pest, Jul. 21. —br*— Hazai nagyobb városainknak után­zásra méltó például közölhetjük Pest város azon ideiglenes szervezetét, mely a helybeli főpolgár­mester erélyes közbenjárása nyomán más főbb városok példájára kidolgozva, s az országos kor­mányzóság által a helytartósági osztály utján helybenhagyva, már is életbe van léptetve. E szervezet a városi igazgatási ügyekben e­­lőidézendő gyorsaság­i pontosságra és­ különösen arra van irányozva, hogy a központi hatóság ren­­delményei, s felsőbb helyrőli határozmányok kö­­­zül egy se maradjon végrehajtatlanul. A községrend végleges behozataláig is e szervezet pótolni fogja azon hiányokat, mik a múlt állapot rendezetlenségéből remik maradtak, s mint valódi bizalmi institutio nem tévesz­­tendi el jótékony hatását a közönségre, úgy mint azon elöljáróságokra, melyektől megbízatása szár­mazik. Utóbbiak terhén könnyítve lesz új orgá­numok által, nemcsak, hanem napról napra biztosítva lesznek azok a város jóllétét illető rendszabályok pontos végrehajtásáról, míg más­részt a közönség bennük valódi jótevőket, gondviselő közbenjárókat bíránd. A legközelebb életbe léptetett szervezet sze­rint a főváros 12 község járásra van fel­­osztva !), s minden járás egyegy elöljáróval bir, kit, főpolgármesteri előterjesztésre a bizalomra méltó háziurak közöl a m. helytartóság nevezett ki. Minden járáselöljáró (Bezirksvorstand) maga mellé segédül egy vagy két helyettest nyert, s két községi őrt a közszolgálatra. Ezen járáselőljárók hivatala tiszteletbeli, s rendeltetésük a polgármestert s illetőleg a városi hatóságot a községügyek vezetésében, főleg a­­zokban, mik járásaik érdekeit illetik , tehetsé­gük szerint segíteni,­­ a­mennyiben erre külön megbízás által felhivatnak, végrehajtó orgá­­numkép működni a városi hatóságot illető, s fő­leg a helyi rendőrségre vonatkozó, minden ügy­ágazatokban. Ezen minőségben a járáselőljárók kötelessége ügyelni a köztisztasági s e­­g­é­t­s­é­g­i rendszabályok megtartására, a tűzi, építési s,vásári rendőrszabályok pontos kezelésére, minden közveszélynél a személy és vagyon kellő biztosítására; közrehatni a belléke­s rend fenn­tartására, s a hatósági rendeletek kihirdetésére; katonaszállásolási csekélyebb ügyeket kiegyen­líteni, a közápolás alatti szegények és lelenetek kellő ellátására felügyelni, ugyanazok számára orvosi segélyt és szereket utalványozni. Továbbá felügyelnek a városi világításra és kövezetre, az utczók és átjárások nyitvatartására, a­ községva­­gyonra, s annak haszonvételeire, közmunkákra és középítkezésekre, utak,, hidak, csatornák és folyampartokra; közremunkálnak az összeirási, ujonczozási ügyben s világosságban tartják a járásukban létező szabadságosokat; a községet illető rendkívüli gyűjtéseket eszközük, minden törvényszegést és rendetlenséget az illető helyen bejelentenek, s a polgármesteri hivatal vagy köz­ségtanács által reájuk ruházott községügyi rend­szabályokat végrehajtják, s foganatosítják. Ekkér észrevételeket s tapasztalatokat sze­rezvén a járáselőljáró a helyi rendőrségi hiányok és bajok, és a közszükségletek felől, amazok or­voslását, emezek teljesítését előmozdítani köte­les; s míg önkényileg csak halasztást nem szen­vedő veszélyek esetében rendelkezhetik, másrészt működési köre önálló hivatalt nem képez, s en­nélfogva végzésileg semmiféle ügybe be nem folyhat. Végre minden járástól egy őr naponkint megjelenik alpolgármesteri hivatalnál, s az illető cs. k. rendőr-kerületi biztosságnál, a körülmé­nyek által szükségelt utasítások átvételére. Elég e szervezeten végig menni, hogy telje­sen meggyőződjünk arról, mikép az itt után be­­hozott járáselöljárók községéletünk minden moz­zanataiban, hatályos közbejárás ,a ügyelet által igen üdvös szerepet játszhatnak. És ha — min nem is kétkedünk — e feladat óhajtott módon, s azon lelkismeretességgel, melyet a közjó igényel, lesz minden‘'oldalról teljesítve , akkor a járáselőljárók magukat kétszeresen méltókká teendik azon bi­zalomra, melylyel felsőbb helyről megtiszteltet­ *) A terézváros kivételével, mely 4 járást ké­pez, a többi városrészek kétkét járásra vannak felosztva, s rendben I., II., III.» stb. számmal jelölve.. . —br.­— •1Vf. Kivonat Pest város igazgató főorvosának 1854. jun. havi meteorologiai és egés­s­égügyi hi­vatalos jelentéséből. A meteorologiai viszonyok. Jun. hava rendkivül hűvös vala, úgy hogy­ a hévmérő havi középállása csak 1°41 R. volt több mint májusban, mihez még az északi féltekéről jövő, különösen északnyugati szelek is járulának, úgy hogy a növé­nyek­ sokat síntenek. . Egészen derült tiszta napunk csak kevés volt, esős nap volt 10, és pedig 1, 2, 5, 9,13,16, 17, 18, 22 és 29-re, és a csapadék 20, 45 vonalnyira rúgott. A fel­hődzés, háromszor naponta­észle­letnél 8-szor réteges, 41-szer torlós, 3-szor bárá­nyos és 4-szer tollasnak láttatott. A felhők me­nete 7-szer K., 16-szor Ny., 6-szor DNy., 2-szer ÉNy. és 1-szer ÉK.-ről észleltetett. A hó utolsó 4 napján szélcsend­ uralkodott, mí­­ a­tóbbi napokon a szél iránya 7-szer Ny., 3-szer D., 2-szer É., 9-szer DNy , 14-szer ÉNy., 1-szer ÉK, és 1-szer ÉNy.­­ról tapasztaltatott. A légsúlymérő legmagasabb állása, 0n légnyomásnál 22, estve 10 órakor volt 337'' 27 Par., a hévmérő —J—i3°.2 R., páranyomás 4. 29,ned­vesség 69. 64-nél, szélcsend és csillagos égnél; a legmélyebb 7. délután 2 órakor volt 328'' 18 Par., hévmérő 10° 8 R., páranyom. 2. 70, légned­vesség 53, 25-nél, 3 mennyiségű tarlós felhőzetnél, 3 erejű ÉNy. széliránynál és 2 terjedőm Ny. felhő­­menetnél. — A hévmérő legnagyobb meleget 29. délután 2 órakor mutatott —[—23° 6 R., légsúly­mérő 331"' 54 P., páranyomás 7. 65, légnedv. 52. 10-nél, 3 mennyiségű tortós minőségű felhődzésnél, DNy. felhő menetnél és esőnél 0'"' 93 mennyiség­ben ;.1 a legcsekélyebb meleg 8. reggel 6 órakor -f-7° 6 R., páranyom. 7. 25, légnedv. 70. 50-nél és 2 erejű ÉNy. széliránynál. — A legna­gyobb páranyomás 19. estve 10 órakor 8. 00 volt, légsulymérő 333'" 44 P., hévmérő -1-18. 5 R., légnedvesség 86. 11-nél szélcsend és derült égnél; s a legcsekélyebb 8. 2 órakor délután 2. 50, légsuly- 1 mérő 331'" 37 P., hévmérő -1- 11° 6 R., légned­­­­vességi 46­. 21-nél, 1 mennyiségű, tartós minőségű felhőzetnél és 3 erejű ÉNy. széliránynál. — A l­é­g legtöbb nedvessége 19. volt reggeli 6 órakor 90. 59, légsúlymérő 332'' 68 P.,hévmérő -1- 15° 6 R., páranyomás 6. 74-nél és egy erejű É. szélirány­nál; a legcsekélyebb 15. volt délután 2 órakor 37. 28, légsúlymérő 332'' 08 P., hévmérő —J— 17° 5 R., gőznyomás 3. 21-nél, különben szélcsendes és tisz­ta időnél. A naponkénti háromszoros észleletek havi k­ö­­zép átmérője a légsúlymérőn 331''87 P. a hév­mérőn -j-15° 24 R., a páranyomás 4. 94, a légned­vességéé 66. 94.­ A havi ingadozás a lég­súlymérőn 9'' 09 P., a hévmérőn 16° 0­0 , a pára­nyomásé 5. 50, a lég­nedvességé 53. 31 volt. Az egésségügyi viszonyok. Június- hóban a betegek száma egyáltalában alább hagyott, és így kevesebb volt, mint az előtte való hónapok­ban, de mégis a váltólázak mindig nagy szere­pet játszanak, és kívülük a gy­u­ladáso­k és bőr­betegségek — kanyaró — sem valának ritkák. Azonban az epelázak és hökhurut gyako­­riabbak valának mint az előbbi hónapokban. A kerületi főorvosok által orvo­solt szegény b­etegek száma e hóban 58-al kisebb volt mint májusban, 1410 beteg közt 390 férfi, 643 nő és 417 gyermek volt, ezek közöl 254 a polgári Rókus kórházba utasíttatott. A korú­i­akr­a nézve: a) 421 folytonos lázban és ezek ,közel 65 epés­ lázban, 7 hagymásban; b) 224 v­ál­tólázban; c) 188 lábokban, ezek közöl 24 légzőszerv­, 35 zsigerlábokban; d) 88 csuzos­­hurutos bántalomban;e)61 idegbajban; f) 1 szélhüdés­ben; g) 28 sorvadásban; h) 13 vízkórban; i) 141 özön­­­ésben; k) 20 re­­kedésben; l) 115 k­etegben; m) 119 sen­y­­vekben, a többiek különféle külbajokban szenvedtek. A polgári sz. Rókus kórházban a betegek száma 132-vel csekélyebb volt mint má­jusban. Ugyanis e hóról mardét 475, júniusban 559 szaporodott, tehát összesen 1034 beteg nyert ápo­lást, s pedig 498 férfi, 492 nő, 1 szülőnő, 9 csecse­mő és 33 elmekóros. Legtöbb számmal voltak lü­kén 501, legkisebbel 20-kan 468, a havi közép­­szám 484 volt. Gyógyultan 488,­javultan 18 bo­csáttatott el, és 55 meghalt, ezek közöl a 8 haldok­­lóan behozottakat levonva, a halálozás aránya a be­tegszámhoz leend mint 1: 22, és az összes számba telt,­e mellett a városigazgatás terhes ügyén se­gítvén, s annak gyors menetelét előmozdítván, polgártársaik háláját is teljes mértékben kiér­­demlendik. Debreczen, jul. 18. Ki a történetek folyamában Debreczen vá­rosnak múltját figyelmes szemekkel vizsgálá, meg fog győződni a felől, mikép e tősgyökeres ma­gyar város, ha helyzete s körülményéhez képest — mint különben is nem központi város — külcsín és civilisatio tekintetében nem válhatók is Ma­gyarországnak hangadójává , de ott, hol a ve­szélyben forgó állam az alattvalók segedelmezé­­sét vette igénybe, Debreczen város lakói nem nagy szavakban s csillogó üres phrasisokban, de nagyszerű tettleges áldozatokban tünteték ki fej­delem és állam iránti példás hűségüket.. . Ki ne emlékeznék csak közelebbről is, azon a hírlapokban is érintett leyális szép jelenetre, midőn Debreczen városának jelen ifjú nemzedé­ke, erélyes polgármesterünk buzdító szavaira fel­lelkesülten, nem várva be a sorshúzást — seg­yesen tódult önjószántából zászlók alá, a Fel­séges Császár és a birodalom szolgálatára. Akkor Debreczen életét és vérét áldozá az állam oltárára. Most pedig vagyonának tete­mes feláldozásával adá örökre maradandó fényes tanúságát a trón és állam iránti határtalan hű­ségének. Aég hirdetteték ki, t.i. a folyó évi jun. 26-án kelt s az újonnan megnyitandó államkölcsönre vonatkozó, császári nyiltparancs, s alig tolmá­­csolá kevés, de velős szavakban polgármester Csorba János ur, úgy a közös birodalomra mint egyesekre s édes mindnyájunkra egyiránt jótékonyan kiható eredményét, az államkölcsön­­beni­­ rendületlen bizalom szülte általános rész­vétnek , ime Debreczen városnak józan felfogású közönsége, e mindnyájunkra nézve életkérdéssé vált tárgyat hova hamarábbi czélhoz kívánt jut­tatni részéről, az­által, hogy polgármester úr in­dítványa és általa kidolgozva előmutatott terv nyomán, a folyó hó 17-én megtartatott községi választmány, az államkölcsönhöz öt év alatt le­fizetendő egy millió­­forinttali járulását Debreczen városnak, egy szívvel s lélekkel kije­lenté. Örömmel jelenthetjük a lelkesedést, mi a kölcsönbeni egyes résztvevők arczán tükröző­dött. — S mint hitelesen vagyunk értesülve, az e tárgyban tartatott községi választmányi ülés­ben, a leyális érzelmek, a magyar előtt oly ked­ves, s a világtörténelemben annyira ismeretes — Moriamur pro Rege nostro kifejezé­sekben is nyilatkozónak. S ime a czélba vett ötszáz milliónyi állam­­kölcsönből, Debreczen város által egy millió van felajánlva. S e tekintetben, Debreczen város áldozatkészségének s hűségének, nem a város­nak az összes birodalomhoz képesti térmértéke szolgált hévmérőjéül, hanem a Felséges Ural­kodóház, és az egységes birodalom, s ebben Ma­­gyarország iránti kegyeletes hűsége. — És Deb­reczen város, ha mostani polgármesterét — ki­nek fejéből keletkezik a felajánlott kölcsön mi­kép leendő kifizetésének nagyszerű terve— foly­tonosan fogja bírhatni. Isten segedelmével s áldo­zatra kész polgárainak jóakarata hozzájárulásával a kifizetést úgy fogja eszközölni,hogy ez által sem jelenlegi földbirtoka nem fog keresbedni, sem a miatt valakinek kára vagy megromlása nem fog történni. Beváltá tehát Debreczen ez­úttal is, azon jobbágyi legalázatosb nyilatkozatát, mit köze­­­lebbről a kamarai pusztáknak legkegyelmesebben tett adományozása alkalmával, a cs. k. Aposto­li Felsége dicső zsámolyánál tőn, miszerint e népes magyar város, vérét és vagyonát mindig kész feláldozni a közjó szent érdekében. Ily fényes tanúságát a jobbágyi hűségnek, egyik kitűnő lapjára fogja feljegyezni a történe­lem, hogy legyen e jelenlegi áldozat is bizony­sága annak, mit már az 1693-ik évi ápril 13-án kelt és I. Leopold császár által Debreczennek ki­rályi városok közé felvétetésére vonatkozó diplo­­­mája tartalmaz, hogy tudniillik Debreczen a fel­séges trón és haza érdekében, emberi fogalmat felülmúló szolgálatokat teljesített. Eger, jul. 19. A nemzeti kölcsön tárgyában örömmel írhat­juk, mikép Gyöngyös járás minden községei leg­nagyobb készséggel az államkölcsönből rajok esett, öszveget egészen aláírták. Az egész összeg, melynek Gyöngyös járásból kelle begyülni, tett 427,200 ftot. Gyöngyös e szolgabirói járás minden község közt első volt,80200 pft. tetemes öszveget önkényt aláirt; ezt követő Hatvan község 32,600 ft, Pásztó 24,500, Pata 20,000 fttal s így tovább a többi községek. A községek által aláirt össze­­­gekből a földbirtokosok az illető részt magukra vállalják. Az államkölcsönbeni részvétel iránti ta­nácskozás és az aláírás végett az összes községek orgánumai által tartott gyűlésen,melyen a nemes­ség tagjai is jelen voltak, s hol különösen főt. Zatyko József prépost úr tűnt ki velős előadá­sával, minden község-orgánumoknál a legjobb érzület nyilatkozott, és az önkénytes aláírást az általános kedvező eredmény fölötti őszinte ö­­römnyilvánítások kisérték, mik . cs. kir. Apos­tol­i F­e­les­é­g­e jóllétéért­ legélénkebb éljenkiál­­tásokkal végződtek. Ez eredmény folytán az egri szóig. járásban remélt 303,700 frt. a pétervásáriban . . . . 143,100 — a gyöngyösiben....................... 427,200 — Összesen .­­ 874,000 frt. tökéletesen fedezve van. Ha ehhez az Eger váro­sában már egyesek által aláirt 12,330 frtot szá­mítjuk, az eddig Heves megyében aláirt összeg 886,330 frtra megy. Fehérmegye, jul. 8. Nem tudom eléggé csodálni íróink azon ré­szének szorgalmát, s igen méltánylom a közönség iránti azon feláldozásukat, kik falusi foglalkozá­saik közt idejök nem csekély részét szentelik az irodalomnak, és ha a t.­ez. szerkesztőségnek egy­egy szorgalmas levelezője találkozik, tyúkkal ka­lácscsal tartsa, mert elhiheti nekem, miként nem csekély áldozatot tesz akkor, midőn minden köz­érdekű hit hiányában levelét mégis mennyire csak lehet élvezhetővé kívánja tenni. És miután én is ezennel lapjának rendes le­velezőjéül felcsapnék, legelőször is azt írom meg, mi nálunk legújabb, s mi részünkről mindenesetre annyi érdekkel bír, mennyivel egy szegény íróra nézve bírhat az,ha valaki az írói segélypénztár szá­mára néhány ezer forintot ír alá, és ez újság a végre megérkezett eső. Tavasz óta szüntelen vártuk,mulatságainkról a legnagyobb örömmel lemondottunk volna egy jó országos esőért, de hasztalan, még Péter re­mete átka sem teljesedett be itt, az idő általában száraz maradt. Végre nagy bajok közt elérkezett az aratás, és az aratás meghozta az esőt, későn érkezett ugyan, de mégis elér­kezett, haszna a ta­vaszi vetésekre nézve még kétségtelen, s mi ke­vés kárt a már learatott gabnában tesz, bőven pótolja a takarmány, árpa, tengeri, burgonya stb.-ben,­­ hogy a dráma miért tartatik ötödik keréknek, hogy a birtokosok az irodalmat és művészetet — daczára annak hogy az írók és tán a művészek is eleget szidják és néha piszkolják őket — nem pártolják úgy mint sokan várnák, hogy egy né­mely író tüstént félj aj dúl, ha őt nagy embernek nem tartják, pedig szóval sokkal inkább dicséri magát mint írással stb., ha mondom még ezekkel is kellene bajlódnunk, elhihetik önök, nem volna egyéb menekülés a megszökésnél. »­­ Ezek folytán természetesnek lehet találni, hogy a vetések roszak, s az aratás eredménye a középszerűségen jóval alul áll, és ezt általában mondhatni, mert ha egy-két határban a vetés szépen is áll, ezt kivételnek kell tartani, még­pe­dig oly kivételnek, mely a lehető legritkább. Ha ez másutt is így van, nem csodálkozhatom eléggé azon vérmes reményű tudósítókon , kik azzal vigasztalják magukat, hogy panaszra csak azért sincs okuk, mert a minőség majd pótolandja a mennyiséget. Igaz, hogy a tiszta búza minősége nem rosz, de ott hol a föld csak kissé is dombos, a nagy szárazság a tetőket hamarabb megérlelte, mig az a kis nedvesség, melyet a föld éjjelenkint magába szítt, a mélyebben fekvő helyeken az érést késleltette, s igy ritka nagyobb területű szántó­föld van, melyen a gabnát egyenlően érettnek lehetne mondani, mi mindenesetre a minőségre nézve nagy befolyással leend. Legelőink a szó teljes értelmében kiégnek, úgy hogy azon kérdés is támadt már, vájjon bir-e a gyökér még annyi élettel, hogy egy jó eső kö­vetkeztében ismét kihajthasson ? Ezenfölül még a jég is tett itt-ott károkat, úgy hogy az idén a­ mezei gazdáknak nem a legjobb kilátásaik vannak. A repc­éről nem is szólok, mert ennek majd mindenütt e vidéken két­harmadát ki kellett szántani. Önök a városban ily bajokkal nem küszköd­nek, mindenki viseli a magáét, és ez igen jól van, mert ha nekünk ezeken fölül még azzal is kellene bajlódni, hogy a nemzeti színház ügye vájjon mi­ként kezeltetik, hogy egy énekesnő miért nem szerződtetik, vagy egy másik miért küldetik el. Napi események. (Fővárosi és vidéki napló.) Július 22. * Budán egy kis gyár igen csinos czámnaszö­­veteket készít, melyeknek most még csak a helybeli piaczon van keletük. Ha az üzlet alapja megnagyob­­bíttatnék, e vállalat­ tőkepénzesekre nézve igen jö­vedelmező lehetne.. A müncheni nagy iparműkiállítás megnyi­tási ünnepélyén a magyar nemzeti diszöltözet is szerepelt. Az austriai követ gr. A p­p­o­n­y­i és gr. M­a­­­láth János képviselték a magyar nemzeti vi­seletet. * A kincstár részére őrölt gabna igen bő fog­lalkozást ad molnárainknak. Az eddig élő jó díj mel­­­lett őrölt készlet már 100,000 mázsát meghaladt. * A pest-debreczeni vaspályát illetőleg azon hírek, melyek e vonal elkészülését 2 évnél előbbre teszik, alkalmasint reményüket és óhajtásukat­ a való rovására akarják érvényesíteni. Szakértők egy­hangú nyilványítása szerint a munka e vonalon fe­-­ lette terhes s a porhanyó, alapépítésre nem igen al­­­kalmas föld a munkásoknak igen sok dolgot ad, no­ha már,több ezeren foglalkoznak rajta. Komárom, jul. 12 kén J­­oh István, B­e­r­t­a Ferencz, és Herbath György közemberek a Kor­máromban állomásozó jegyszázadban , a holtsok-hegyről, hol dolgoztak, hitszegően elszöktek. _ Wan­yi András csendőr a 19-dik csendőrsági ez­redből a Mocsa és Crém közti vidéken czirkált Esztergom megyében , a 3 szökevényt rövid távol­ságig hagyá magához közeledni, a nélkül, hogy a­­zok ottlétét gyaníthatnák , s akkor egyszerre reájok kiálta „megállj !* De a közemberek nem fogadtak szót, hanem a csendőrt ismételt inté­seire azzal fenyegették , hogy ha őket menni nem hagyja, őt a náluk levő ásóval agyonüt­i; a csendőr azonban még egyszer felszólítj őlöket, hogy álljanak meg, s az ásókat tegyék le. A 3 közember ez ismételt felszólításra azon szándékkal közeledett a csendőrhöz, hogy őt valóban megtámadják, ez azonban fegyveréhez nyúlt, s egy lövéssel Juli közembert megölte, Bertának bal vállát megse­­­besíté, a harmadikat Herbath Györgyöt pedig elfogta, s mindhármat előfogatos kocsin Komárom­ba bevitte. Helyreigazítás. A „Budapesti Hírlap“ 473-dik számában a „fővárosi napló“ rovata alatt közlött azon hír, mintha az esztergomi káptalan 1 millió­ párt aláírással már részt vett volna az új államkölcsönben — hiteles kútfőből nyert értesülés nyomán — meg nem valósult, azért elsietett köz­lés volt, mennyiben a nevezett főtiszt, káptalan ezen ügyben fa jul. 27-kén fogja külső tagjainak is meghívásával az illető ülést tartani. Hogy ez alka­lommal is azonban azon főtiszt, káptalan a fejede­­lem és állam iránt tartozó s ismeretes hűsége és ha­­zafisága által eléje szabott kötelességét teljesítni fogja, mint azt mindenkor tette, ebben legkevésb­é­bé sem lehet kételkedni. (Közbirodalmi napló.) Bécs, julius 20. Hallomás szerint O s s u n a hg, Spanyolország egyik leggazdagabb földbirtokosa , egy nagy jószág vá­sárlása iránt alkudozásban áll. A herczeg, ki Aust­ria legelső családéinak egyikéből készül házasodni, Magyarországon majorátust alapítani szándékozik.­­ Az országfőnökök és helytartók által a kü­lönböző koronaországokban közzétett felhívásai sze­rint az új nagy kölcsönből előleg számítva van Salz­burgra 2 mill., Tirol-és Vorarlbergre 10 mill.; más tudósítások szerint Triest és a partvidékre 23 mill., Budapest és vidékére 19 mill. A bécsi váltó- és a kereskedőházak e tárgyban tanácskozmányt tart­ván, állítólag 40 mill. pft aláírására határozták el magukat. A bécsi czéhek többsége, gyűlésébe­n szintén elhatározta, a kölcsönre minden rendelkez­­hető pénzeit és tőkéit aláírni. —1 Auguszt Koburg-herczeg Reinharts­­­brunnba érkezett, ott ifjú unokaöcscsét a portugáli

Next