Budapesti Hírlap, 1854. július (457-482. szám)
1854-07-22 / 475. szám
Pest, Jul. 21. —br*— Hazai nagyobb városainknak utánzásra méltó például közölhetjük Pest város azon ideiglenes szervezetét, mely a helybeli főpolgármester erélyes közbenjárása nyomán más főbb városok példájára kidolgozva, s az országos kormányzóság által a helytartósági osztály utján helybenhagyva, már is életbe van léptetve. E szervezet a városi igazgatási ügyekben előidézendő gyorsasági pontosságra és különösen arra van irányozva, hogy a központi hatóság rendelményei, s felsőbb helyrőli határozmányok közül egy se maradjon végrehajtatlanul. A községrend végleges behozataláig is e szervezet pótolni fogja azon hiányokat, mik a múlt állapot rendezetlenségéből remik maradtak, s mint valódi bizalmi institutio nem tévesztendi el jótékony hatását a közönségre, úgy mint azon elöljáróságokra, melyektől megbízatása származik. Utóbbiak terhén könnyítve lesz új orgánumok által, nemcsak, hanem napról napra biztosítva lesznek azok a város jóllétét illető rendszabályok pontos végrehajtásáról, míg másrészt a közönség bennük valódi jótevőket, gondviselő közbenjárókat bíránd. A legközelebb életbe léptetett szervezet szerint a főváros 12 község járásra van felosztva !), s minden járás egyegy elöljáróval bir, kit, főpolgármesteri előterjesztésre a bizalomra méltó háziurak közöl a m. helytartóság nevezett ki. Minden járáselöljáró (Bezirksvorstand) maga mellé segédül egy vagy két helyettest nyert, s két községi őrt a közszolgálatra. Ezen járáselőljárók hivatala tiszteletbeli, s rendeltetésük a polgármestert s illetőleg a városi hatóságot a községügyek vezetésében, főleg azokban, mik járásaik érdekeit illetik , tehetségük szerint segíteni, amennyiben erre külön megbízás által felhivatnak, végrehajtó orgánumkép működni a városi hatóságot illető, s főleg a helyi rendőrségre vonatkozó, minden ügyágazatokban. Ezen minőségben a járáselőljárók kötelessége ügyelni a köztisztasági s egétségi rendszabályok megtartására, a tűzi, építési s,vásári rendőrszabályok pontos kezelésére, minden közveszélynél a személy és vagyon kellő biztosítására; közrehatni a bellékes rend fenntartására, s a hatósági rendeletek kihirdetésére; katonaszállásolási csekélyebb ügyeket kiegyenlíteni, a közápolás alatti szegények és lelenetek kellő ellátására felügyelni, ugyanazok számára orvosi segélyt és szereket utalványozni. Továbbá felügyelnek a városi világításra és kövezetre, az utczók és átjárások nyitvatartására, a községvagyonra, s annak haszonvételeire, közmunkákra és középítkezésekre, utak,, hidak, csatornák és folyampartokra; közremunkálnak az összeirási, ujonczozási ügyben s világosságban tartják a járásukban létező szabadságosokat; a községet illető rendkívüli gyűjtéseket eszközük, minden törvényszegést és rendetlenséget az illető helyen bejelentenek, s a polgármesteri hivatal vagy községtanács által reájuk ruházott községügyi rendszabályokat végrehajtják, s foganatosítják. Ekkér észrevételeket s tapasztalatokat szerezvén a járáselőljáró a helyi rendőrségi hiányok és bajok, és a közszükségletek felől, amazok orvoslását, emezek teljesítését előmozdítani köteles; s míg önkényileg csak halasztást nem szenvedő veszélyek esetében rendelkezhetik, másrészt működési köre önálló hivatalt nem képez, s ennélfogva végzésileg semmiféle ügybe be nem folyhat. Végre minden járástól egy őr naponkint megjelenik alpolgármesteri hivatalnál, s az illető cs. k. rendőr-kerületi biztosságnál, a körülmények által szükségelt utasítások átvételére. Elég e szervezeten végig menni, hogy teljesen meggyőződjünk arról, mikép az itt után behozott járáselöljárók községéletünk minden mozzanataiban, hatályos közbejárás ,a ügyelet által igen üdvös szerepet játszhatnak. És ha — min nem is kétkedünk — e feladat óhajtott módon, s azon lelkismeretességgel, melyet a közjó igényel, lesz minden‘'oldalról teljesítve , akkor a járáselőljárók magukat kétszeresen méltókká teendik azon bizalomra, melylyel felsőbb helyről megtiszteltet *) A terézváros kivételével, mely 4 járást képez, a többi városrészek kétkét járásra vannak felosztva, s rendben I., II., III.» stb. számmal jelölve.. . —br.— •1Vf. Kivonat Pest város igazgató főorvosának 1854. jun. havi meteorologiai és egésségügyi hivatalos jelentéséből. A meteorologiai viszonyok. Jun. hava rendkivül hűvös vala, úgy hogy a hévmérő havi középállása csak 1°41 R. volt több mint májusban, mihez még az északi féltekéről jövő, különösen északnyugati szelek is járulának, úgy hogy a növények sokat síntenek. . Egészen derült tiszta napunk csak kevés volt, esős nap volt 10, és pedig 1, 2, 5, 9,13,16, 17, 18, 22 és 29-re, és a csapadék 20, 45 vonalnyira rúgott. A felhődzés, háromszor napontaészleletnél 8-szor réteges, 41-szer torlós, 3-szor bárányos és 4-szer tollasnak láttatott. A felhők menete 7-szer K., 16-szor Ny., 6-szor DNy., 2-szer ÉNy. és 1-szer ÉK.-ről észleltetett. A hó utolsó 4 napján szélcsend uralkodott, mí atóbbi napokon a szél iránya 7-szer Ny., 3-szer D., 2-szer É., 9-szer DNy , 14-szer ÉNy., 1-szer ÉK, és 1-szer ÉNy.ról tapasztaltatott. A légsúlymérő legmagasabb állása, 0n légnyomásnál 22, estve 10 órakor volt 337'' 27 Par., a hévmérő —J—i3°.2 R., páranyomás 4. 29,nedvesség 69. 64-nél, szélcsend és csillagos égnél; a legmélyebb 7. délután 2 órakor volt 328'' 18 Par., hévmérő 10° 8 R., páranyom. 2. 70, légnedvesség 53, 25-nél, 3 mennyiségű tarlós felhőzetnél, 3 erejű ÉNy. széliránynál és 2 terjedőm Ny. felhőmenetnél. — A hévmérő legnagyobb meleget 29. délután 2 órakor mutatott —[—23° 6 R., légsúlymérő 331"' 54 P., páranyomás 7. 65, légnedv. 52. 10-nél, 3 mennyiségű tortós minőségű felhődzésnél, DNy. felhő menetnél és esőnél 0'"' 93 mennyiségben ;.1 a legcsekélyebb meleg 8. reggel 6 órakor -f-7° 6 R., páranyom. 7. 25, légnedv. 70. 50-nél és 2 erejű ÉNy. széliránynál. — A legnagyobb páranyomás 19. estve 10 órakor 8. 00 volt, légsulymérő 333'" 44 P., hévmérő -1-18. 5 R., légnedvesség 86. 11-nél szélcsend és derült égnél; s a legcsekélyebb 8. 2 órakor délután 2. 50, légsuly- 1 mérő 331'" 37 P., hévmérő -1- 11° 6 R., légnedvességi 46. 21-nél, 1 mennyiségű, tartós minőségű felhőzetnél és 3 erejű ÉNy. széliránynál. — A lég legtöbb nedvessége 19. volt reggeli 6 órakor 90. 59, légsúlymérő 332'' 68 P.,hévmérő -1- 15° 6 R., páranyomás 6. 74-nél és egy erejű É. széliránynál; a legcsekélyebb 15. volt délután 2 órakor 37. 28, légsúlymérő 332'' 08 P., hévmérő —J— 17° 5 R., gőznyomás 3. 21-nél, különben szélcsendes és tiszta időnél. A naponkénti háromszoros észleletek havi közép átmérője a légsúlymérőn 331''87 P. a hévmérőn -j-15° 24 R., a páranyomás 4. 94, a légnedvességéé 66. 94. A havi ingadozás a légsúlymérőn 9'' 09 P., a hévmérőn 16° 00 , a páranyomásé 5. 50, a légnedvességé 53. 31 volt. Az egésségügyi viszonyok. Június- hóban a betegek száma egyáltalában alább hagyott, és így kevesebb volt, mint az előtte való hónapokban, de mégis a váltólázak mindig nagy szerepet játszanak, és kívülük a gyuladások és bőrbetegségek — kanyaró — sem valának ritkák. Azonban az epelázak és hökhurut gyakoriabbak valának mint az előbbi hónapokban. A kerületi főorvosok által orvosolt szegény betegek száma e hóban 58-al kisebb volt mint májusban, 1410 beteg közt 390 férfi, 643 nő és 417 gyermek volt, ezek közöl 254 a polgári Rókus kórházba utasíttatott. A korúiakra nézve: a) 421 folytonos lázban és ezek ,közel 65 epés lázban, 7 hagymásban; b) 224 váltólázban; c) 188 lábokban, ezek közöl 24 légzőszerv, 35 zsigerlábokban; d) 88 csuzoshurutos bántalomban;e)61 idegbajban; f) 1 szélhüdésben; g) 28 sorvadásban; h) 13 vízkórban; i) 141 özönésben; k) 20 rekedésben; l) 115 ketegben; m) 119 senyvekben, a többiek különféle külbajokban szenvedtek. A polgári sz. Rókus kórházban a betegek száma 132-vel csekélyebb volt mint májusban. Ugyanis e hóról mardét 475, júniusban 559 szaporodott, tehát összesen 1034 beteg nyert ápolást, s pedig 498 férfi, 492 nő, 1 szülőnő, 9 csecsemő és 33 elmekóros. Legtöbb számmal voltak lükén 501, legkisebbel 20-kan 468, a havi középszám 484 volt. Gyógyultan 488,javultan 18 bocsáttatott el, és 55 meghalt, ezek közöl a 8 haldoklóan behozottakat levonva, a halálozás aránya a betegszámhoz leend mint 1: 22, és az összes számba telt,e mellett a városigazgatás terhes ügyén segítvén, s annak gyors menetelét előmozdítván, polgártársaik háláját is teljes mértékben kiérdemlendik. Debreczen, jul. 18. Ki a történetek folyamában Debreczen városnak múltját figyelmes szemekkel vizsgálá, meg fog győződni a felől, mikép e tősgyökeres magyar város, ha helyzete s körülményéhez képest — mint különben is nem központi város — külcsín és civilisatio tekintetében nem válhatók is Magyarországnak hangadójává , de ott, hol a veszélyben forgó állam az alattvalók segedelmezését vette igénybe, Debreczen város lakói nem nagy szavakban s csillogó üres phrasisokban, de nagyszerű tettleges áldozatokban tünteték ki fejdelem és állam iránti példás hűségüket.. . Ki ne emlékeznék csak közelebbről is, azon a hírlapokban is érintett leyális szép jelenetre, midőn Debreczen városának jelen ifjú nemzedéke, erélyes polgármesterünk buzdító szavaira fellelkesülten, nem várva be a sorshúzást — segyesen tódult önjószántából zászlók alá, a Felséges Császár és a birodalom szolgálatára. Akkor Debreczen életét és vérét áldozá az állam oltárára. Most pedig vagyonának tetemes feláldozásával adá örökre maradandó fényes tanúságát a trón és állam iránti határtalan hűségének. Aég hirdetteték ki, t.i. a folyó évi jun. 26-án kelt s az újonnan megnyitandó államkölcsönre vonatkozó, császári nyiltparancs, s alig tolmácsolá kevés, de velős szavakban polgármester Csorba János ur, úgy a közös birodalomra mint egyesekre s édes mindnyájunkra egyiránt jótékonyan kiható eredményét, az államkölcsönbeni rendületlen bizalom szülte általános részvétnek , ime Debreczen városnak józan felfogású közönsége, e mindnyájunkra nézve életkérdéssé vált tárgyat hova hamarábbi czélhoz kívánt juttatni részéről, azáltal, hogy polgármester úr indítványa és általa kidolgozva előmutatott terv nyomán, a folyó hó 17-én megtartatott községi választmány, az államkölcsönhöz öt év alatt lefizetendő egy millióforinttali járulását Debreczen városnak, egy szívvel s lélekkel kijelenté. Örömmel jelenthetjük a lelkesedést, mi a kölcsönbeni egyes résztvevők arczán tükröződött. — S mint hitelesen vagyunk értesülve, az e tárgyban tartatott községi választmányi ülésben, a leyális érzelmek, a magyar előtt oly kedves, s a világtörténelemben annyira ismeretes — Moriamur pro Rege nostro kifejezésekben is nyilatkozónak. S ime a czélba vett ötszáz milliónyi államkölcsönből, Debreczen város által egy millió van felajánlva. S e tekintetben, Debreczen város áldozatkészségének s hűségének, nem a városnak az összes birodalomhoz képesti térmértéke szolgált hévmérőjéül, hanem a Felséges Uralkodóház, és az egységes birodalom, s ebben Magyarország iránti kegyeletes hűsége. — És Debreczen város, ha mostani polgármesterét — kinek fejéből keletkezik a felajánlott kölcsön mikép leendő kifizetésének nagyszerű terve— folytonosan fogja bírhatni. Isten segedelmével s áldozatra kész polgárainak jóakarata hozzájárulásával a kifizetést úgy fogja eszközölni,hogy ez által sem jelenlegi földbirtoka nem fog keresbedni, sem a miatt valakinek kára vagy megromlása nem fog történni. Beváltá tehát Debreczen ezúttal is, azon jobbágyi legalázatosb nyilatkozatát, mit közelebbről a kamarai pusztáknak legkegyelmesebben tett adományozása alkalmával, a cs. k. Apostoli Felsége dicső zsámolyánál tőn, miszerint e népes magyar város, vérét és vagyonát mindig kész feláldozni a közjó szent érdekében. Ily fényes tanúságát a jobbágyi hűségnek, egyik kitűnő lapjára fogja feljegyezni a történelem, hogy legyen e jelenlegi áldozat is bizonysága annak, mit már az 1693-ik évi ápril 13-án kelt és I. Leopold császár által Debreczennek királyi városok közé felvétetésére vonatkozó diplomája tartalmaz, hogy tudniillik Debreczen a felséges trón és haza érdekében, emberi fogalmat felülmúló szolgálatokat teljesített. Eger, jul. 19. A nemzeti kölcsön tárgyában örömmel írhatjuk, mikép Gyöngyös járás minden községei legnagyobb készséggel az államkölcsönből rajok esett, öszveget egészen aláírták. Az egész összeg, melynek Gyöngyös járásból kelle begyülni, tett 427,200 ftot. Gyöngyös e szolgabirói járás minden község közt első volt,80200 pft. tetemes öszveget önkényt aláirt; ezt követő Hatvan község 32,600 ft, Pásztó 24,500, Pata 20,000 fttal s így tovább a többi községek. A községek által aláirt összegekből a földbirtokosok az illető részt magukra vállalják. Az államkölcsönbeni részvétel iránti tanácskozás és az aláírás végett az összes községek orgánumai által tartott gyűlésen,melyen a nemesség tagjai is jelen voltak, s hol különösen főt. Zatyko József prépost úr tűnt ki velős előadásával, minden község-orgánumoknál a legjobb érzület nyilatkozott, és az önkénytes aláírást az általános kedvező eredmény fölötti őszinte örömnyilvánítások kisérték, mik . cs. kir. Apostoli Felesége jóllétéért legélénkebb éljenkiáltásokkal végződtek. Ez eredmény folytán az egri szóig. járásban remélt 303,700 frt. a pétervásáriban . . . . 143,100 — a gyöngyösiben....................... 427,200 — Összesen . 874,000 frt. tökéletesen fedezve van. Ha ehhez az Eger városában már egyesek által aláirt 12,330 frtot számítjuk, az eddig Heves megyében aláirt összeg 886,330 frtra megy. Fehérmegye, jul. 8. Nem tudom eléggé csodálni íróink azon részének szorgalmát, s igen méltánylom a közönség iránti azon feláldozásukat, kik falusi foglalkozásaik közt idejök nem csekély részét szentelik az irodalomnak, és ha a t.ez. szerkesztőségnek egyegy szorgalmas levelezője találkozik, tyúkkal kalácscsal tartsa, mert elhiheti nekem, miként nem csekély áldozatot tesz akkor, midőn minden közérdekű hit hiányában levelét mégis mennyire csak lehet élvezhetővé kívánja tenni. És miután én is ezennel lapjának rendes levelezőjéül felcsapnék, legelőször is azt írom meg, mi nálunk legújabb, s mi részünkről mindenesetre annyi érdekkel bír, mennyivel egy szegény íróra nézve bírhat az,ha valaki az írói segélypénztár számára néhány ezer forintot ír alá, és ez újság a végre megérkezett eső. Tavasz óta szüntelen vártuk,mulatságainkról a legnagyobb örömmel lemondottunk volna egy jó országos esőért, de hasztalan, még Péter remete átka sem teljesedett be itt, az idő általában száraz maradt. Végre nagy bajok közt elérkezett az aratás, és az aratás meghozta az esőt, későn érkezett ugyan, de mégis elérkezett, haszna a tavaszi vetésekre nézve még kétségtelen, s mi kevés kárt a már learatott gabnában tesz, bőven pótolja a takarmány, árpa, tengeri, burgonya stb.-ben, hogy a dráma miért tartatik ötödik keréknek, hogy a birtokosok az irodalmat és művészetet — daczára annak hogy az írók és tán a művészek is eleget szidják és néha piszkolják őket — nem pártolják úgy mint sokan várnák, hogy egy némely író tüstént félj aj dúl, ha őt nagy embernek nem tartják, pedig szóval sokkal inkább dicséri magát mint írással stb., ha mondom még ezekkel is kellene bajlódnunk, elhihetik önök, nem volna egyéb menekülés a megszökésnél. » Ezek folytán természetesnek lehet találni, hogy a vetések roszak, s az aratás eredménye a középszerűségen jóval alul áll, és ezt általában mondhatni, mert ha egy-két határban a vetés szépen is áll, ezt kivételnek kell tartani, mégpedig oly kivételnek, mely a lehető legritkább. Ha ez másutt is így van, nem csodálkozhatom eléggé azon vérmes reményű tudósítókon , kik azzal vigasztalják magukat, hogy panaszra csak azért sincs okuk, mert a minőség majd pótolandja a mennyiséget. Igaz, hogy a tiszta búza minősége nem rosz, de ott hol a föld csak kissé is dombos, a nagy szárazság a tetőket hamarabb megérlelte, mig az a kis nedvesség, melyet a föld éjjelenkint magába szítt, a mélyebben fekvő helyeken az érést késleltette, s igy ritka nagyobb területű szántóföld van, melyen a gabnát egyenlően érettnek lehetne mondani, mi mindenesetre a minőségre nézve nagy befolyással leend. Legelőink a szó teljes értelmében kiégnek, úgy hogy azon kérdés is támadt már, vájjon bir-e a gyökér még annyi élettel, hogy egy jó eső következtében ismét kihajthasson ? Ezenfölül még a jég is tett itt-ott károkat, úgy hogy az idén a mezei gazdáknak nem a legjobb kilátásaik vannak. A repcéről nem is szólok, mert ennek majd mindenütt e vidéken kétharmadát ki kellett szántani. Önök a városban ily bajokkal nem küszködnek, mindenki viseli a magáét, és ez igen jól van, mert ha nekünk ezeken fölül még azzal is kellene bajlódni, hogy a nemzeti színház ügye vájjon miként kezeltetik, hogy egy énekesnő miért nem szerződtetik, vagy egy másik miért küldetik el. Napi események. (Fővárosi és vidéki napló.) Július 22. * Budán egy kis gyár igen csinos czámnaszöveteket készít, melyeknek most még csak a helybeli piaczon van keletük. Ha az üzlet alapja megnagyobbíttatnék, e vállalat tőkepénzesekre nézve igen jövedelmező lehetne.. A müncheni nagy iparműkiállítás megnyitási ünnepélyén a magyar nemzeti diszöltözet is szerepelt. Az austriai követ gr. A pponyi és gr. Maláth János képviselték a magyar nemzeti viseletet. * A kincstár részére őrölt gabna igen bő foglalkozást ad molnárainknak. Az eddig élő jó díj mellett őrölt készlet már 100,000 mázsát meghaladt. * A pest-debreczeni vaspályát illetőleg azon hírek, melyek e vonal elkészülését 2 évnél előbbre teszik, alkalmasint reményüket és óhajtásukat a való rovására akarják érvényesíteni. Szakértők egyhangú nyilványítása szerint a munka e vonalon fe- lette terhes s a porhanyó, alapépítésre nem igen alkalmas föld a munkásoknak igen sok dolgot ad, noha már,több ezeren foglalkoznak rajta. Komárom, jul. 12 kén Joh István, Berta Ferencz, és Herbath György közemberek a Kormáromban állomásozó jegyszázadban , a holtsok-hegyről, hol dolgoztak, hitszegően elszöktek. _ Wanyi András csendőr a 19-dik csendőrsági ezredből a Mocsa és Crém közti vidéken czirkált Esztergom megyében , a 3 szökevényt rövid távolságig hagyá magához közeledni, a nélkül, hogy azok ottlétét gyaníthatnák , s akkor egyszerre reájok kiálta „megállj !* De a közemberek nem fogadtak szót, hanem a csendőrt ismételt intéseire azzal fenyegették , hogy ha őket menni nem hagyja, őt a náluk levő ásóval agyonüti; a csendőr azonban még egyszer felszólítj őlöket, hogy álljanak meg, s az ásókat tegyék le. A 3 közember ez ismételt felszólításra azon szándékkal közeledett a csendőrhöz, hogy őt valóban megtámadják, ez azonban fegyveréhez nyúlt, s egy lövéssel Juli közembert megölte, Bertának bal vállát megsebesíté, a harmadikat Herbath Györgyöt pedig elfogta, s mindhármat előfogatos kocsin Komáromba bevitte. Helyreigazítás. A „Budapesti Hírlap“ 473-dik számában a „fővárosi napló“ rovata alatt közlött azon hír, mintha az esztergomi káptalan 1 millió párt aláírással már részt vett volna az új államkölcsönben — hiteles kútfőből nyert értesülés nyomán — meg nem valósult, azért elsietett közlés volt, mennyiben a nevezett főtiszt, káptalan ezen ügyben fa jul. 27-kén fogja külső tagjainak is meghívásával az illető ülést tartani. Hogy ez alkalommal is azonban azon főtiszt, káptalan a fejedelem és állam iránt tartozó s ismeretes hűsége és hazafisága által eléje szabott kötelességét teljesítni fogja, mint azt mindenkor tette, ebben legkevésbébé sem lehet kételkedni. (Közbirodalmi napló.) Bécs, julius 20. Hallomás szerint O s s u n a hg, Spanyolország egyik leggazdagabb földbirtokosa , egy nagy jószág vásárlása iránt alkudozásban áll. A herczeg, ki Austria legelső családéinak egyikéből készül házasodni, Magyarországon majorátust alapítani szándékozik. Az országfőnökök és helytartók által a különböző koronaországokban közzétett felhívásai szerint az új nagy kölcsönből előleg számítva van Salzburgra 2 mill., Tirol-és Vorarlbergre 10 mill.; más tudósítások szerint Triest és a partvidékre 23 mill., Budapest és vidékére 19 mill. A bécsi váltó- és a kereskedőházak e tárgyban tanácskozmányt tartván, állítólag 40 mill. pft aláírására határozták el magukat. A bécsi czéhek többsége, gyűlésében szintén elhatározta, a kölcsönre minden rendelkezhető pénzeit és tőkéit aláírni. —1 Auguszt Koburg-herczeg Reinhartsbrunnba érkezett, ott ifjú unokaöcscsét a portugáli