Budapesti Hírlap, 1855. április (685-708. szám)
1855-04-05 / 688. szám
Peg/, Csütörtök. Megjelenik e lap, vasárnapot, és az ünnepnapokat kivéve mindennap délután 4 órakor. Előfizetési díj: Vidékre : félévre: 10 frt., évnegyedre: 5 ft. 20 kr. Helyben: félévre : 8 frt., évnegyedre 4 frt.—A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr. számíttatik — Egyes szám 20 pkr. BUDAPESTI Szerkesztői Iroda van: Országút, 6. sz.a. (Kunewalderház) 2-ik emeletben* Előfizethetni — helyben a lap kiadó hivatalában Herz János könyvnyomdájában (Országút,Kunewalderház), vidéken minden cs. k. postahivatalnál.Az előfizetést tartalmazó levelek a czím, lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett, a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasítandók. A „Budapesti Hírlap“ szerkesztőségéhez ma déli 1 óra 24 perckor következő távirati magántudósítás érkezett. Bécs, april 5. Drouyn de Shuya megérkezése péntekre van jelentve. Canrobert bok mart. 29-n kelt sürgönyében jelenti, miszerint a támadó hadiműködések april 3-kán veendik kezdetüket s név szerint a nyilt táborban álló oroszok ellen lesznek intézve. Az „Oesterr. Zig“ sürgönye tehát, mely a nagy hadiműködéseket már elkezdetteknek állítá, alaptalan volt. HIVATALOS RÉSZ Buda, april 5. Boldogult Mária Dorottya föhgasszony a cs. k. fensége magas hullájának három napi kitétele után tegnap délutáni 1 órakor az ünnepélyes beszentelés az evangelica vallás szertartása szerint, s közvetlenül azután, mindkét város minden harangjainak zúgása közben az ünnepélyes eltemető a cs. k. várbeli sírboltba Budán, végbement. Múlt hó 21 és 22-n 5564, 5675 és 3222. sz. a. kelt .igazságügyminiszeri bocsátvány által az Ügyvédség ideiglenes gyakorlására kineveztettek ; a debreczeni orsz. fötörvsz. kerületben Major József volt ideigl. járásbiró Makón ; a pesti orsz. fötörvsz. kerületben Bene Sándor Kecskeméten; a soproni orsz. fötörvsz. kerületben hivatalhelylyel Veszprémben Szalatkay György volt járástervsz. segéd Zirczen. A budai cs. k. orsz. pénzügyigazgatóság 1) ideiglenes tisztekké a cs. k. megyei hatóságoknák adóügyletekhez Valenta Venczel cs. k. adóhiv. tisztet,Leopold Kornél lugosi, Wobesz János tatai, Kantsky János reichenaui, Merz József schremsi cs. k. adóhivatali segédeket, és Hahn József a joachkrasthali cs. k. járásfőnökség cs. k. segédtisztjét; 2) ideiglenes segédekké Aigner Vilmos schlanderi, Hudnitzka Rudolf trencséni cs. k. adóhiv. gyakornokokat, továbbá Daubrava Gusztáv segédmunkást a németbrodi cs. k járásfőnökségnél , kinevezte. A Heves és Borsod megyék pénzügyi igazgatása végett Miskolczon felállított cs. k. pénzügykerületi igazgatóság hivatalhelye, a cs. k. pénzügyi Ministerium 1854. dec. 1-n 6809/1102. sza. kelt bocsátványa következtében, f. é. ápril 24-n Egerbe tétetik át, miért is a kijelölt időponttól kezdve minden a nevezett hatósághoz intézett beadványok Egerbe küldendők. NEMHIVATALOS RÉSZ. Buda, april 4-épen most végződött a cs. k. várban Budán a gyászünnepély, melylyel a felséges császári háznak egy elhunyt fenséges' tagja, Mária Dorottya fölgasszony ő és. fensége örök nyugalomra tétetett. „Ápril 2-tól fogva ma déli 11 óráig mindennap a legmagasb holttest a cs. k. várpalota középosztályának egy földszinti termében ünnepélyesen ki volt tétetve — e végett az egész terem feketével volt bevonva, csilárok és falvilágokkal ellátva, a falakra a legmagasb elhunytnak egyesült ozimerei voltak alkalmazva; a gyászravatal szintén feketével volt bevonva, a mellett kétfelől 3 sor ezüst gyertyatartó helyezve, a főtől jobbfelől a főherczegi korona; nyugodott arany szegélyzetü fekete párnán, hallétól a herczegi korona, lábainál egy ezüst feszület, a mellett a hamvveder, az elhunyt főherczegné szive és belrészeivel. A gyászágy mellett 6 tiszt őrködött kivont karddal, s a terem falai hosszában altisztek álltak. Főherczegi belső személyzet tarta az imaórákat. Mind a 3 napon át, reggel, délben és este mind a két városban az összes harangok gyászhangja megszólalt. Ma déli 12 órakor a koporsó bezáratott,s csakhamar azután , ésv.cs. vilitek a kitételteremben a működő protestáns papság, a cs. k. titkos tanácsosok, kamarások és asztalnokok, a magas tábornoki kar, a helyőrségek tisztikarával, a cs. k. hatóságok, nemesség, a rom. kath. clerusnak, és minden hitfelekezetüeknek tagjai. 1 óra előtt megjelent a magas gyászoló József ferigő cs. fensége , az elhunytnak fens, fia, kisérve ő cs. k. fenségeik Albert, Károly Ferdinánd és Vilmos főherczegek, továbbá Hildegard főherczegasszony által, mindnyájan az ő cs. fenségeik, a legmagasb elhunyt és a boldogult fenséges leányának Erzsébet főherczegasszonynak, ki betegágyából még nem gyógyult fia annyira, hogy a gyászos ünnepélyen jelen lehetett volna, kíséretét képező urak és úrnőkkel. Továbbá jelen voltak a Budapesten létező összes udvarképes úrnők — mindnyájan mély gyász-díszöltönyben. Mihelyt a legmagasb uraságok beléptek , tisztelendő evangel, hitszónok Bauhofer igen megható halotti beszédet tartott, mely,a magas elhunytnak kitűnő előnyeit és magas erényeit méltóan kiemelő, és a legláthatóbb benyomást idézte elő. Azután kezdődött a többi evangélikus papság segédlete mellett a magas hulla ünnepélyes beszentelése, e hitvallás szertartása szerint. Ezután a magas hulla 8 főherczegi házi tiszt által a szent Mihálylovára tétetett, mire a menet a testvérváros minden harangjainak szólása közt, a várlak fiúkapuján, a vártéren keresztül a sírbolthoz következő rendben indult meg. Elül egy főherczegi házitiszt. A fóherczegi szolgaszemélyzet, fáklyákkal. A magas,elhunyt fóherczegi szolgaszemélyzetei, gyászban, fáklyákkal. A fóherczegi házi tisztek, díszöltönyben , fáklyákkal. * A működő protestáns papság. A cs. k. asztalnokok, valóságos kamarások és titkos tanácsosok. Egy házi tiszt a szivet tartalmazó ezüst urnát egy párnán víve. Egy házi tiszt a be’ö réseket tartalmazó urnával. A főherczegi házi tisztek által vitt legmagasb hulla, oldalt kisérve hat főherczegi belsőszolga által fáklyákkal, melyeken a magas czímerek voltak alkalmazva, s 6 liszt által kivont karddal, kiknek oldalánál altisztek mentek. A legmagasb uraságok (udvarmestereikkel vagy azok helyetteseikkel oldaluk mellett. A magas elhunyt udvarszemélyzetebeli, valamint a magas gyászoló Erzsébet fölgasszony udvari személyzetebeli úrnők. Egy század gyalogsága zászlóval zárta be a menetet, miután azt maga mellett elhaladni engedő, s közben a várőrséggel együtt fegyvertisztelgés és a zászló meghajtása mellett a feketével bevont, tompára hangolt doboz pergető. Keresztül a vártéren, egyik főkaputól a másikig gyalogságból sorfal volt felállítva. A sírbolthoz bemenetelnél a főtisztelendő várprépost , segédletével fogadá a magas hullát s kisérte azt a sírboltba, hova csak a fenséges főherczegek mentek, mig a többi kiséret az ünnepélyes eltakarittatásig a kápolnaudvarban várt. A testvérváros minden rendű lakosainak ezrei, kik mind a magas holttest kitétele alatt, mind a beszentelés és eltemetés ünnepélyénél mélyen érzett benső részvétüket tanusíták, a leghangosb bizonyságául szolgálnak, hogy mily általánosan gyászoltatik a keserű veszteség, melyet felséges császári Házunknak, boldogult Mária Dorottya fölgasszony halálával, gyászolnia kell. Levelezések. Pest, ápril 5. Helytelen irány.* A sajtónak, különösen a hírlapi sajtónak, az eszmék e hatalmas közlönyének fontos voltát ma említni, szükségfeletti volna. Amit egy német drámairó mondott: *) Tisztelettel figyelmeztetjük olvasóinkat e czikkel kapcsolatban álló ily czimű nyilatkozatra: „Az igazság érdekében“ , mely mai számunk magánhirdetései közt az első helyen olvasható. Szerk. „Zwar reicht die Kanone weit, doch weiter noch die Feder“, azon messze a tágas körben hatást, mit a hírlapi sajtó gyakorol, igen jelentőleg kifejzi. Hasonló az a tűzhöz, mely melegít és perzsel, világít és gyújt, egyaránt áldást és átkot terjeszt. Ha valaha úgy jelenleg, egy végzetteljes időpontban a sajtó feladatáról szólani, igen korszerű. E feladat minden bizonynyal,jelesen a hírek közlésében, az igazságnak hódolással a közvéleményt felvilágosítni, helyes irányba vezetni, józan eszméket terjeszteni, a kedélyeket megnyugtatni, általában a társasági rend célját előmozdító legális irányban működni. Vájjon már egy ellenkező irány , mi „nem üzérkedési czéloknak, nem is múlékony népszerűségnek vadászása“ ellen nagy szájjal tiltakozás mellett is bizonyos ózdira kiszemelt hírlapi tudósításoknak mesterségesen és egyoldalúlag összeállításával, nem az igazságnak keresésével, de többnyire épen az igazságnak elterülésével s minden, olykor kézzelfoghatólag hamis híreknek egybeszedésével és az olvasók elé terjesztésével azokat tévútra vezeti, megfelel-e azon feladatnak, mit egy maga becsét és méltóságát érző s leyális szellemben működő sajtótól a felsőség, úgy mint a közönség érdekében kívánni és megvárni lehet? ezt a fogulatlan olvasók ítéletére bízzuk. Anyagi hasznot szabad sőt kell a sajtónak keresni, de úgy, hogy azt eszköznek használja, ne a nemesebb és magasabb érdekeket kizáró vagy háttérbe szorító főczéljává tegye. A hírlapi sajtónak, az igazságot kereső őszinte akarat mellett is, sokszor igen nehéz helyzete van, bajosan tudja olykor az igazat a hamistól megkülönböztetni, s magát az események rohanó árjában a botlástól megóvni. Nem egyszer éreztük mi is e nehézséget, nem egyszer kellett ilynemű és a dolog természetéből folyó akadályokkal küzdenünk, s legjobb szándékunk mellett is, ezt őszintén bevalljuk, a tisztán nem láthatás miatt tévedésbe jutottunk. Annál szorosabb és lelkismeretben járó kötelessége a hírlapi sajtónak s minden ezt kezelőnek egyedül csak az igazság érdekét tartani maga szeme előtt, csak attól vezéreltetni, általában azon legális irányban működni, mi a napi fontos eseményeket lehető tiszta és valódi színben mutassa, a közvéleményt egy különben is végsőre hajló időpontban a tévútra botlástól megóvni, csalfa és hamis combinatiókra s ezekből eredő kellemetlen kiábrándulásokra alkalmat nem adni, s meg nem engedni, annál kevésbbé előmozdítói, hogy hibás meggyőződés, balvélemény gyökeret verhessen. A magánéletben sem teszünk semmi szolgálatot az igazság ellen cselekvéssel, így a hírlapot olvasó közönség iránti tisztelettel sem fér egybe, sem annak javára nincs, ha szinte tán kedvelt vagy örömmel olvasott, de nem valódi és hamis közlésekkel azt ámítni akarni. Minden, akinek a keleti háborúnak európai érdekű nagy czéljáról helyes fogalma van; ki érzi azon ügy szentségét, melyet Urunk Császárunk , Felsége magas kormányának bölcs, valamint egész Európától méltán tisztelt leyális politikája gyámolít, bizonyosan más eredményét óhajtotta volna a krími táborozásnak, mi két nemes és vitéz nemzetnek annyi áldozatába s erőfeszítésébe került. De azt kérdjük, mi hasznára voltak a közönségnek a folytonosan eléje tálalt szebasztopok különböző kacsák, hamis győzelmi tudósítások , bátran lehet mondani koholt távirati sürgönyök, minden hónapban két-három napnak kitűzése, melyen e pontnéi sziklavárat megrohanják és halomra döntendik, midőn fájdalom! a valóság és események még eddig az ily csalfán kecsegtető híreket mindannyiszor oly keserűen megcáfolták? Nem lenne nehéz megmutatni, hogy az ily szélem ésirányban működés a jó ügynek ártott, s inkább az orosz érzületet mozdította elő. A hírlapi sajtó iránya legyen azért — ismételjük — egyedül s lehetőleg az igazságnak hódolni, ily módon hitelét s azzal egybefüggő becsületét megóvni és hatását azzal biztositni, nem csupán üzérkedési vagy más mellékezések elérésében keresni érdemet és dicsőséget, mert csak az igazság ösvényén maradással tesz olvasó közönségének valódi szolgálatot, s felel meg hozzá méltó feladatának; míg ellenben azzal,hogy tarkánál tarkább hírek felszedése által egyedül az újságkivánást kívánja csiklandoztatni, s olvasói könnyen hivésére építve azokat az események álszínbe öltöztetésével, némi kedvenc, de álnézeteknek hizelkedéssel félrevezeti, balvélemény és hamis nézetek terjedését előmozdítja,mily működéssel nem helyeselhető kártékony irányt követ. " 1 , • Szerk. Pest, ápril 5. Előttünk fekvő tudósítások sorozata azon nehéz látogatások szomorú leírását tartalmazza, melyek alatt február folytában Magyarország több helysége és vidéke a nagyváradi és kassai közigazgatási kerületben kiterjedt vizáradások következtében oly erős csapásokat szenvedett, melyek leginkább Békés-Csanád,Arad- és Szathmár megyékre terjedtek ki, így Gyula városa (Békés-Csanád megyében) a kiáradt két Körösfolyó nagy vizei által febr. 15-én északi, és 20-n, midőn az első kiöntés vizei sem folytak még legkevésbbé is vissza, a déli oldalról öntetett el. Az épületek száma, melyek febr. végén kelt tudósítások szerint nagyobb vagy kisebb mértékben víz alatt állottak, körülbelül tett „felszámítás szerint 1072-re ment, ezek közt 300 tanya. A védgátak részint átszakíttattak, részint a hullámtól elöntettek, a lakosság nagy része kénytelen volt házait elhagyni s magasban fekvő városrészekbe menekülni 23 ház omlott össze, mind többé vagy kevésbbé megrongáltatok, sok most fenyeget beomlással, miután mind agyagból és puha anyagszerekből vannak építve. A végkép félbeszakadt közlekedés következtében tüzelő és élelmiszerekben nyommasztó szükség állt be, emberélet nem veszett el, legalább erre nézve semmi részletes nem tudatik, minthogy az elöntött házakból egy női hullát vonszoltak elő. Más későbbi tudósítások szerint Gyulán két ember találta a hullámok közt halálát, hanem annál több háziállat és nyáj veszett el, s az egyéb kár is, melyet a szerencsétlen vízkárvallottak szenvedtek, oly teretemes, hogy jóllétük bizonyára sokára alá lesz ásva és megsemmisítve marad A szárazmalmok viz alatt álltak és jó időre haszonvehetlenek, mi annál sajnálatosabb, miután ott a csabai gőzmalmon kívül, melylyel a közlekedés pillanatra félbenszakadt, vízimalmok nem léteznek. — Vári községben, Gyulához közel, 108 laképület s csaknem az egész külső határ a lakosság igen érzékeny kárára viz alatt állt. A makói járásban a Maros több helyütt, nevezetesen Makón alul és Csaradon felül a védtöltéseket részint elöntötte, részint elszakította. Békánál a keresztülszakítás 200 öl hosszú volt; minélfogva M. Csarad és Apáthfalva helységek viz alá kerültek... Az Ungh folyó kiöntése által Unghvár városa tetemesen szenvedett, s az azon vidéken és Unghmegyében különben is uralkodó szükség ez által igen érezhető módon növeltetett. Az új-aradi járásban Schöndorf, Bodrog, Zaderlak, a Maros által elöntettek. Schöndorfon 100 személy a legnagyobb veszélyben forgott ;a modosi járásban a kicsapó Bega és Berzova-csatorna O Telek, Újfalu és Lecseczfalvát vidékeikkel együtt víz alá borította. Aradnál az építési falakhelyt és Zsigmondházát öntötte el az árvíz. A kisjenői járásban a fehér körös jég menete következtében a főherczegi uradalmat öntötte el a víz, a közlekedés több helyütt részint egészen el volt zárva, részint fenyegetve volt. A Körös vidék az élesdi és a szalontai járásban Dél- Bihar megyében szintén nagyrészt árvíz alatt volt. Szalontán 500 háznál több volt víz alatt. Nagyváradon a víz több házakba betört. Agyán egy odavaló lakos még most is hiányzik, ki hazafelé jővén, két lovával együtt a hullámtól elsodortatott. Szathmár megyében a hirtelen beállt engedő időt is a hónak ezáltal okozott sebes elolvadása a lapályon úgy ,mint a hegyekben, nem kevésbbé a hirtelen megindult jég miatt a Szamos s a megye többi vizei oly mértékben öntöttek ki, hogy e vidék egy tengerhez hasonlított, s az összeköttetés végkép el volt vágva. Minden kisebb hid el volt hordva, s az utak járhatatlanok valának. Febr. 14. éjjel a Szamos a Vetés és Óvári közti töltést mintegy 80 ölnyire keresztülszakította, új ágyat képezett magának, s elöntötte Szathmár határát, Vetést, továbbá Zsadány, Szamos-Dob, Cs.-Bagos, ,Cs.-Újfalu, Ura és Óvári községeket, oly mértékben, hogy a legmagasban fekvő földek is 7 lábnyira álltak viz alatt. Vetésen 19 ember életének megmentését, kik folytonos halálfélelmek közt egész az Április 5-n 1855*