Budapesti Hírlap, 1855. május (709-733. szám)

1855-05-02 / 710. szám

miatt kilépett, hogy Romába menjen s a priort be­vádolja. Spanyolország, Madrid. Egy ápril 27-től kelt távirdai sürgöny szerint, a cortes-gyűlés ezen napi ülésében bevégezte az egyházi javak eladatására vonatkozó törvényjavaslat tárgyalását. Még nem lehet tudni a pártoló s ellenző szavazatok számát, azonban a javaslat elfogadtatása iránt nem lehet étség. Az elfogadott intézkedések értelmében, a vak eladása árverés útján fog történni, a tartv­­ányi kormányzók által készítendő kimutatások apján, kik előbb ki fogják kérni az ayunta­­m­enták tanácsát. 15 évi idő engedtetik a vevők számára, a vételi ár teljes lefizetése végett, mi skkép fog történni : 10 pc. tüstént a vásárlás lapján, 10 pc. a 2-ik évben, 8 pc. a 3-ik s 4-ik években, 7 pc. minden következő évben a teljes lefizetésig. Mint már említek, azon vevőknek, kik 5 év alatt az egész vételi árt lefizetendik, 5 pc. el fog engedtetni. Ugyancsak az említett sürgöny szerint, Mador pénzügy­ministernek újabb el­fogadható ajánlatok tétettek, a kölcsön tárgyá­ban. Egy 14 főnyi carlista csoport mutatkozott 3 a­r­g o­s tartományában, Svéczia és Norvégia. Svécziában a hangulat igen harczias. Mint a ,,Hamb. Corr.“-nek Stockholmból írják, a kor­mány magatartása az ország tőszomszédságában kiütött háborúval szemben , könnyen észrevehető kedvetlenséget idézett elő, azon meggyőződés uralkodván, hogy a régi Wasák egy oly óhajtott alkalmat, Oroszország megalázására, nem fogtak volna használatlanul elmulasztani. Christianiából ápril 18-ról jelentik, miszerint a király 250,000 species tallért kívánt a norvégiai kormánytól, netaláni hadikészületekre, mely összeg meg is szavaztatott. Oroszország, Sz. Pétervárról ápr. 20 ról írják a „Köln. Z.“-nak : Tegnap egy sürgöny következ­tében a bírod. kanczellár a császárhoz hivatott. Rendkívül hosszú audientia után elbocsáttatott. őt követte a hadügyi, igazságügyi minister s a firod. tanács elnöke. Valamivel később megjelen­tek a Sz. Pétervártt­s környékén levő csapatok főparancsnoka s számos más unokok. Még azon élve távirdailag azon utasítás küldetett hg Gor­­■8akolihoz, hogy minden rendelkezhető erő­vel kisértse meg Szebasztopolnak az ostrom a­­­ felmentetését. Levelező hozzáteszi, hogy evés Bobrujszk várakban, úgyszintén Kron­­tadt, Novodvinszk, Reval, Riga, Sveaborg, Iborg, Izmail, Bender és Chotin várakban semes uj építkezések rendeltettek el, s a hadi­­irü­leteknek legnagyobb hatálylyal folytatására latkozó más uj rendszabályok adattak ki. — A j,száz , mint mondják , a balti tengerparti véd­­művek megszemlélésére utazandik. Törökország, Konstantinápoly, apr. 16. A mazlaki tábor,­­ Bosporus európai partján, egy órányi kerületű , s úgy meg van erősítve , hogy ellensé­ges megtámadást is visszaverhet. A szükséges tért a francziáknak a nagyúr átengedte. E tér­gy része temetőül fog használtatni az itt nagy rámban halálozó franczia legénység számára, mert a másik eddig használt temető a városhoz gén közel s már egészen meg van telve. Mint a ,Triest. Z.“-nak biztos kútfők után írják, a fran­cia sereg csupán Konstantinápolyban 17,500 e­mbert temetett el, a többi 25,000 ember, kik az expeditio áldozataiul elestek, Gallipoliban, Bul­gáriában és Krímben vannak eltemetve; az oro­­szok által elfogott francziák száma 7,000 ember­re megy. A porta a porosz oktatótisztektől, kiknek szerződési idejök letelt, a szerződés megújítását megtagadta. Az elbocsátás azonban valósággal még nem történt meg, s Wildenbruch ezre­des bizonyosan minden eszközt megkísértene, hogy védenczei számára állomásaikat megtartsa. M­e­h­e­m­e­d Ali a szultán sógorának pere ápr. 14-én a díván ítélete által akkér döntetett el, miszerint az állampénzek elsikkasztásának bűnében elmarasztalt vádlott Anatoliába Castam­­boliba száműzetett. A Dardanellákban 2000 basibozuk számára sátrakat készítenek; e basibozukok előbb angol tisztek által be fognak taníttatni, aztán Krimbe a harertérre küldetni. Az apály az államkincstárban mindinkább aggasztóvá lesz. Azon segítendő, a porta az e­­gyesültektől évenkénti 20 mill. piaszter hadise­­gélypénzt kért, s reméli, hogy III. Napóleon, kihez fordultak, az első évi észletet magával ho­­zandja. Ez okból legújabban rendkívüli előzékeny­ségben részesítik a francziákat, s Benedetti befolyása e pillanatban nagyobb mint magáé lord Redcliffeé. Amerika, New­ York, april 10. A kormány Wa­shingtonból három törzs­tisztet küldött Krimbe , hogy Szebasztopol ostromának tanúi legyenek. — Mr! Ogden Dániel egyik az itteni leggazdagabb hajóbirtokosok közöl, kérdést intézett államtit­kár Marcyhoz, hogy vájjon amerikai hajókat le­het-e a szövetséges hatalmasságoknak a Krimbe szállításra használni, a nélkül hogy a semlegességi törvények az által megsértessenek? Az államtit­kár azt felelte, hogy e kérdésével forduljon egy ügyvédhez. — A „knownothing“-ok­­semmit sem isme­rt ismeretes felekezete — kik az idegenek­ 392- nek és ezek bevándorlásának mint szintén a ka­­tholikusoknak (a pápától függésükért) ellenzői — erősen kezdett mozogni s közelebbről minden városi választásokban többséget nyert. Folyó év elején az atlanti és déli óceánt összekötő, nyugatot és keletet szorosabban össze­kapcsoló, s a régi és uj világot egymáshoz köze­lebb hozó uj közlekedési eszköz létesíttetett, az északamerikai földszorosnak keresztülvágása egy a karaibi-i tengeröbölnél eső Aspinwalltól a déli tenger melletti Panamához vezető vasúttal, minek megnyitása idei január 29-én történt A gőzkocsi a két állomás közötti s 11 német mértföldet tevő utat 260 pere­, tehát négy óra és 20 perez alatt végezte. E vasút a pompás „Navy-Bay“ (hajó­öböl) mellett van, a legnagyobb gőzösök épen a vasút szomszédságában köthetnek ki,a portékákat a hajóról egyenesen lehet a gőzkocsikra átrakni, és az utasok is, a­nélkül hogy a földre kiszállja­nak, a hajóról a vasútra szállhatnak. — Tagad­­hatlanul ez emlékezetes nap a világkereskedés történetében egy főszakaszt, valamint az óceán­­közötti viszonyok újjáalakítására nézve egy uj fordulási pontot képez s a hajózás mint tengeri kereskedés előtt uj és igen tágas kört nyit. Az emberi nemzet, különösen pedig kelet és délnek jövendő művelődése és a civilisatio pályáján ha­ladása tekintetéből azért az említett nap emléke­zetes, és igen nagy fontossággal bír. A „New-York Herald“ szerint Cuba ellen nagy kalóz-expeditió készül. A mondott lap szerint több ezer önkénytes íratta be magát , az expeditiónak tetemes pénzöszvegek és nagy had­­szerkészletek állanak rendelkezésére , s a válla­lathoz több gőzösök kibérelvék. Kétségtelen , úgymond a ,,N. Y. H.“ , hogy a cubai hatóságok legutolsó tetteivel szemben a washingtoni kor­mány, ha Cubában forradalom ütne ki , vagy ha a kalózoknak sikerül partra szállni, nem lesz ké­pes a minden kikötőkből oda özönlő tömegeket feltartóztatni. China: A chinai tudósítások márt. 7-ig terjednek. Shangait a francziák és császáriak elfoglalták. A felkelők egy része megadta magát, a másik rész elfutott, előbb a várost több helyen felgyújtván. A császáriak rabolni kezdtek, de Laguerre admirál erélyesen ellenszegült e vandalizmusnak, és sikerült a rablásnak gátat vetnie. Távirati sí­rgönyök. Pár­is, máj. 1. A „Moniteur“ egy jelentést hűz Krimből ápril 28-ról. A tüzelés ideiglenesen megszüntetett, hogy a lőszer kiméh­essék. Erősí­tést várnak. P­ár­is­b­ól máj. 1-től a „Wanderer“ követ­kező távirati sürgönythoz, D r­o­u­y n de Lhuys ide megérkezett. A „Constitutionnel“ közli: A katonai szerződés Austria és a nyu­gati hatalmak közt ápr­i­l 26-a alá ir­a­­t a 11. Egy császári kibocsátvány jelenik meg. A gyilkossági merény nem a legfőbb törvényszék hanem esküttszék előtt fog tárgyaltatni. Túr­in , apr. 36. A ministerkrisisre nézve még semmi bizonyost nem tudni. A piazza cas­­tellon a tanulók részéről demonstratio történt a kolostortörvény miatt; miután C­i­b­r­a­r­­­o és Cavour azon biztosítást adok, hogy a törvény meg fog tartatni, a zajongás könnyen lecsende­­síttetett. Livorno, apil 28. A szőlőtőkék és gyü­mölcsfák a sík- és folyamvidékeken sokat szen­vedtek. Roma tájékán még nagy hó van. Patras, april 26. A róniai szigeteken a szőlőrész sokkal nagyobb arányban kezd mutat­kozni, mint tavaly. Pordenone, máj. 1. Tegnap déli 12 óra 35 perczkor a vasút ünnepélyesen megnyittatott. Már ma a rendes szolgálat Trevison át Bresciáig kezdetét véve. Napi hírek és események. Pest, május 2. * A „Religio“ egyházi lap e czím alatt: „Alkalom a keresztény szeretet tényleges alkalma­zására“ egy igen lelkes és felebaráti szeretetteljes felhívást közöl azon országos csapás enyhítésére, mely legközelebb a Tiszafolyam áradása s kiöntése következtében az alföld egy nagy részét érte. Vajha a meleg részvétből buzgó felhívás a csapáshoz és ínséghez mért eredményt idézne elő ! Az említett czikk a többi közt így szól: „Számokkal szól­va a kár nagyobb, mint első pillanatra látszik. 250 négyszög­ mértföld jutott víz alá, e közt van mint­egy 800,000 hold szántóföld három millió frt átla­gos tiszta jövedelemmel; ugyanannyi hold kaszál­ható rét 1,700,000 frt, és szintannyi legelő 1% millió, frt tiszta jövedelemmel; a maradék 100,000 h. mocsár, tó stb. 88,000 frtra van számítva, miből öszvesen 6% milió frtnyi kár ered. . . . Ezzel azon­ban a kár még nincs felszámítva; a szántóföldek téli vetéssel voltak ellátva, s az illető kiadások a tiszta jövedelemmel egyenlő öszvegre tétetnek. — Megrongáltalak épületek stb. mi négyszögmért­­földenkint 8000 frtra számítva, 2 milliónyi kárt tesz, továbbá fél millió értékig elsöpörtetett széna, szalma, fa stb.; belefuladt és megnyavalyásodott juh, szarvasmarha, ló, sertés, baromfi s többefféle— mintegy 1 millió frtig. A mi végre házi bútorok- és eszközökben , élelmi­szerek- és trágy­akészletben elsöpörtetett vagy megromlott, a mi gyümölcs- és konyhakertekben megsemmisült, a töltésekben tör­tént rombolással együtt 10 millióra tehető. Az egész kár e szerint kerek számban nem kevesebb mint tizenhárom millió frt­r­a rúg tőkében és jövedelemben, mit a tiszai terület lakosai annál inkább éreznek, minthogy 185­3-ban egy nem sok­kal csekélyebb kárt szenvedtek, midőn az 1846-ban történt vízáradás csapásaiból még csak alig kezd­tek üdülni. Szemeink előtt lebeg az úr nyomorának irtózatos képe, a segély és mentség után kiáltozók fájdalmas arczvonásai, szeretet és kegyelet érzel­meiben nevelt annyi keresztény embertársunk s felebarátaink szánandó helyzete ! A kétségbeesett s jajveszéklő alakok vagyonuk — házuk romjai mellett, foszlányos koldussá lett sok tehetős gazda, itt ott nagyszámú családdal, a vész martalékainak ezer ábrái s nemei — világos fekete színben tűn­nek föl előttünk, mindannyian a „nyomor domb­járól“ panasz-és segélykiáltásokat intézve feleba­rátaikhoz. Íme, itt az alkalom mindnyájunkra néz­ve , a keresztény szeretet égi tanát Üdvözítőnk szelleme s­zerint gyakorlatilag valósítani. Itt az ideje név szerint életbeléptetni a felebaráti szere­tet gyakorlatának egy üdvös módját, melyet e la­pok már t­öbb ízben felmutattak s a közönség fi­gyelmébe ajánlottak, t­­inkrajozáros ada­kozás mó­dszerét. Adjanak a nagyok és gazda­gok— ha tetszik — százakat vagy ezereket,—ne­veiket hálával említendik még unokái is a fölsegél­­teknek ; de részeltessük az igénytelen szegényeket is a dicsőségben : jót tehetni, s azon boldogító ön­tudatban, hogy felebarátai sorsán enyhíteni a töb­bivel együtt ő is segített. Kövessük e módot, mi­ként az a lordoni sz. Péter-templom javára tett gyűjtés alkalmával sikerrel történt: „aláírásra he­ten kint egy krajczár kéretik, bizonyára oly csekély összegecske, melyet tán a legszegényebb is letehet a szeretet oltárára. Az adakozásra képe­sek számát egy millióra bizton tehetjük. Már most hetenkint egy millió kr. csak egy negyed­­é­v alatt is több, mint 200,000 pártra rúg. Itt az alkalom végre a már többször ajánlott„S­z­e­r­ete­t­­körök“ alapítására, melyek mint ezúttal kifolyá­sa a leggyö­ngédebb részvétnek, bizonyára Isten áldásával fognak koszorúztatni, s feláldozott fillé­reink, polgártársaink gyarapodása s így a közjó­nak emelkedése nyomán háromszorosan fognak adó­ikhoz visszakerülni.“ * A nemz. színházban Pepita de Oliva assz. 2-ik tánczelőadása, máj. 1-én, mely ezúttal bérfolyamban adatott, csak valamivel volt kevésbbé látogatva mint az első. Ha még további négy elő­adása is ily nagy vonzerőt gyakorol, az igazgató­ság az idén a seniorával még jobb ügyletet csinál mint tavaly. Ezúttal Kisfaludy „Három egy­szerre“ czü­mű eredeti, és „Egy nő, kinek két fér­je van“ francziából fordított vígjáték adatott. Az utóbbiban László túlzásnélküli, igen jól jellem­zett szereplése különösen kiemelendő. Mindkét da­rab előadói mindnyájan hivattak, ámbár az előadás nem mindenütt volt oly gyorsan összevágó, mint a társalgás menete megkívánja. ** Pepita de Oliva asszonynak múlt hét­főn első föllépése alkalmával történt, hogy e tán­czosné látására és bámulására roppant számmal összesereglett nézők közöl többen,bár bementi jegyet váltottak és kaptak, de maguk helyére mégis be nem juthattak. Így járt egy idevaló szakácsnő is, ki fa­luról bejött bátyjával és nővérével a mondott est­vén a nemz. színházba ment — egyik sem jutott megfizetett helyéhez, midőn ennek következ­tében és az okot megmondva a pénztárnál pénzü­két, a melylyel a tett fizetés czélját el nem ér­hették, visszakövetelék, onnan nem épen a legil­lendőbb módom elutasíttattak. Mi felszólíttatván e tény közlésére , azt két megjegyzéssel tartjuk szükségesnek kisérni. Egyik, hogy a színházi igaz­gatóságnak szoros­ kötelessége csak annyi bementi jegyet adni kis, a­mennyi személynek az illető he­lyiségen eltérni lehet, — ezen fölül és a bejutta­tásnak tekintetbe vétele nélkül, mit előre kiszá­­mítni kell, bementi jegyeket adni ki nem helye­selhető és tiltott nyerészkedés színét viselő eljárás. Másik megjegyzés, hogy a színházi tisztviselőket figyelmeztetni kellene, mikép a színházat pártoló közönségnek minden még legkisebb tagja iránt is a kímélő magaviseletét és Hiedelmet hordozzák sze­meik előtt, s ne tegyenek e részben a gazdagok és szegények, az előkelők és közrendűek közt kü­lönbséget. * Az itteni egyetem egyik érdemdús tanára, benedek-rendi szerzetes, Stanke Leander m. hó 29-én meghalálozott életkora 56-ik évében. Az elhunytat ideiglenesen gymnasiumi igazgató Hor­váth Cyrill úr helyettesítendi. * Z ü 11 i c­h Rudolf római szobrász, hazánkfia, kinek nevét mindig a legelső művészek sorában halljuk említtetni, s azt a n. múzeumban látható remek műdarabjai után is méltán megérdemli, noha ezek még fiatalabb kori művei, jelenleg körünkben mulat. A jeles művész a Berzsenyi-emlék­­ügyében látogatta meg hazáját, s valóban örvende­tes lenne, ha ily mester itthoni vésőjének méltó tért találna. Mennyivel növelné művészeti önérze­tünket, ha nemcsak azt mondhatnók, hogy Züllich, hazánkfia, hanem művei által is közelebb volna hozzánk csatolva. * Ügynökségi jelentések szerint f. hó 1-én a Tisza vízállásai Szolnoknál 27' 6", oly magasság, melyre a vízáradás hamar megszűnésének minden reménye elenyészik, s a lapályos­ Tiszavidékekre folyvást szomorú következményektől lehet ret­tegni. * Valami statistikus azt mondja, hogy egy fél­században minden színháznak le kell egyszer égni. Ez állítás maholnap nem lesz oly valószínű, mint eddig volt. A bécsi udva­var színházban nem rég az előfüggöny egy új találmány által akkép­pen elkészítve, hogy az tökéletesen meggyulha­­t a 11 - n, s mint halljuk e tűz elleni óvszer a többi függönyökre is alkalmaztatni fog. Néhány hivata­losan végbevitt próbáé gyulhatlan anyaggal(mely­­nek feltalálói: Ellenberger, Schoffer és Lehner) mint mondják, teljes megelégedésre si­került. * Mint a „Pr. Z.“ írja, a pesti intézeti elöl­járókhoz utasítás érkezett, hogy jövőben intézeti tánczvigalmak rendezésétől tartózkodjanak. * A dunagőzhajózási társaság igazgatósága a hordókban szállított faggyúért,legalább 10,000 má­zsa szállítmánynál, a vitelbért Galacztól Bécsig egy mázsától 3 ftra mérsékelte. * Az újdondászatnak mégis csak megvan a maga haszna,azt tegnapelőtt ismételve tapasztaltuk. Néha ugyan kicsiny dolgokból nagy szelet csi­nál, de máskor meg nagy eredményeket is idéz elő. A samum nincs többé ! A városligeti porfellegek magas szárnyú röptükből meghunyászkodva borul­nak a kocsikerekek és csizmatalp alá. Álmaikból nem veri föl többé a leghalkabb szellőcske. Még nem volt máj­ elseje, és tegnapelőtt már láttunk egy sajtot, mely vizestorával a port nyugalomra korbácsolta. Tehát május elseje helyett ápril 30-án. És­ így az újdondászat vívmánya egész k­é­t n­a­p. A nagy­számú közönség, mely máskor eltikkadva, köhécsel­­ve és félvakon tért haza a városligeti sétából,tegnap­előtt mindvégig élvezte a fris­séget, és ha egyik másik vasárnapi mulatót valami köd vett körül, az bizonyosan nem por felleg volt. — A­mint a „Kreuzzeitung“ kissé álnokul megjegyzi, most az e 1 n a p o l­á­s idejében élünk­­— A párisi iparműkiállítás elnapoltatok, a fran­czia császár krimi útja elnapoltatok, a bécsi érte­kezletek, mivel eredményre nem vezettek, elna­­poltattak, s igy hihetőleg és hasonló okból Sze­basztopol ostroma elnapolását is lehet várni. A nemz. színházi nyugdíjintézeti pénzalap növelésére a f. é. mart 12.ki­jelentés óta következő kegyes adakozások folytak be, u. m. P­o­m­p­é­r­y János ur 70. sz. gyűjtőívén készpénz­ben öszv. 245 ft. N.-K­ő r­ö s­ö­n, f. é. febr. 15-kén tartatott tánczvigalom alkalmával egyesek adakoz­tak : öszvesen 14 ft 40 kr. A „Pesti Napló“ szerkesz­tőségéhez az intézet részére beküldetett : öszvesen 265 ft 16 kr. Vas Gereben ur „Csárdás“ czimü színműve után járandó költői díjából ez intézet­nek 20 pft. ajándékozott; továbbá P­o­m­p­é­r­y Já­nos ur 15 pftot három év lefolyta alatt 5 fíjával be­­fizetendőt volt szíves részéről az intézetnek köte­­lezvénynyel biztosítani. Oláh László ur pedig 10 évig, évenkint 5 pfttal járulni kötelező magát az intézet alapjának növeléséhez. És igy az intézet pénzalapja ismét 544 ft 56 kr., készpénzben és 65 ft. kötelezvényben növekedett. Pest,april 24. 1855. Szigeti Jósef, mk. választm. jegyző. A pesti műegylet részéről a folyó évi april 12-én tartatott sorsolásnál kihúzott részvény­számok ezennel közölteinek : 44, 55, 75, 79, 84, 109, 134, 175, 196, 206, 212, 221, 227, 310, 379 390, 415, 428, 431, 453, 454, 496, 518, 582, 587, 594, 607, 609, 621, 630, 691, 714, 869, 891, 978, 1045, 1048, 1068, 1084, 1108, 1124, 1141, 1150, 1304, 1331, 1380, 1385, 1441, 1459, 1469, 1508, 1558, 1574, 1590, 1636, 1674, 1773, 1814, 1909, 2008, 2115, 2128, 2150, 2179, 2181, 2188, 2202, 2203, 2226, 2272, 2330, 2338, 2343, 2436, 2501, 2626, 2643, 2648, 2739, 2742, 2820, 2821, 2829, 2886, 2910, 2990, 3028, 3064, 3122, 3140, 3174, 3262, 3298, 3339, 3382, 3397, 34­14, 3455, 3463, 3513, 3514, 3571, 3572, 3579, 3590, 3604. (Foly­tatása köv.) Kereskedelmi gazd.­s iparhírek. Pest, május 2- Piaczi gabnaárak : T. búza: 6 ft 30 — 7 ft 12 kr. Tiszai: 6 ft 12 — 7 ft; sz. fehér­vári 6 ft 30 — 7 ft 20 kr. Bácskai: 6 ft 20 — 6 ft 40 kr; oláh: 4 ft 12 — 5 ft 40 kr; kétszeres : 4 ft — 4 ft 40 kr; rozs: 4 — 4 ft 40 kr; árpa: 2 ft 40 — 3 ft 36 kr ; zab : 2 ft — kukoricza, régi: 3 ft 10 — 3 ft 28 kr; uj: 2 ft 40 — 3 ft 20 kr; köles : 2 ft 50 — 4 ft 40 kr; repere: 8 ft 30 — 8 ft 50 egy als. austr. mérő. A gabna árviszonyaiban nem történt változás , mindazáltal a kelet általáno­san lanyhább volt, mint ápril 30-án. B­i­r­k­a b­ő­r, tetemes készlet mellett, csak lanyha keletnek ör­vend, 70— 132 ft szerb kecskebőr 100 — 110 ft, gödölyebőr 30 — 64, bánáti bundabőr,gyöngén ke­resve 150 — 160 ft, tímár báránybőr nincs a pia­­czon, német kikészített báránybőr száza 11 írt. Színházi előadások. Nemzeti színpadon: Pepita de Or­i­­v­a asszonynak harmadik tánczelőadása. Ezzel: „Choisy kisasszony.“ Vígjáték 2 felv. Az első fel­vonás után: „Arragonaise“ spanyol nemz. táncz. A második felvonás után „El­ Ole“ spanyol nemzeti táncz. Pesti német szín­p­a­don: „Chonchon, die Savoyardin.“ Schauspiel mit Gesang in 5 Aufz. Bécs, máj. 1. Agio arany: 30%, ezüst 27*/2- Dunavizállás. Május 2. (reggeli 7 óra) 9" 0"' 0"'fölött. Bécsi börze május 1-töl. Státuskötelezvény .... 4%% dto.............................. 1834-ki sorjegyek 100 ftos . 1839-ki­s 100 . . Bankrészvény ..... Északi vaspálya 1000 . . Dunagőzhajózás .... Augsburg 100 .... Hamburg .......................... London . . ..................... Államvasutrészvény 500 ft. . Nemzeti kölcsön .... 74­69 217% 974a 1860 , 533 * 1271 92Vs 12­26 314 83%

Next