Budapesti Hírlap, 1855. augusztus (784-807. szám)
1855-08-01 / 784. szám
Pest, Szerda Megjelenik e lap, vasárnapot és az ünnepnapokat kivéve, mindennap délután 4 órakor. Előfizetési díj: Vidékre : félévre : 10 frt., évnegyedre: 5 ft. 20 kr. Helyben: félévre : 8 frt., évnegyedre 4 frt.—A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr. számittatik — Egyes szám 20 pkr. • ÚJ Előfizetési feltételek A „BUDAPESTI HIRLAP“-ra. Helyben: Félévre 8 pft. Évnegyedre 4 pft. Vidékre : Félévre 10 pft. Évnegyedre 5 pft 20 kr. Előfizetni lehet Pesten a lap kiadó hivatalában (Országut Kunewalderház földszint Herz János nyomdai irodájában), vidéken minden cs. k. postahivatalnál. SZERK. HIVATALOS RÉSZ. A cs. k. Apostoli Felsége f. é. julius 30-n kelt legfelsőbb kézirata által Károly Lajos főherczeg ő cs. fenségét. Ő Felségének fivérét Tirol helytartójává legkegyelmesebben kinevezni, s gróf Bissingen Kajetán eddigi tiroli helytartót hasonló minőségben Velenczébe áttenni méltóztatott. A budai cs. k. országos pénzügyigazgatósági osztály adószedőkké a szentesi és kis-körösi II. oszt. cs. k. adóhivataloknál: Fejér János félegyházi, és Kuzmich Emil szolnoki II. oszt. adószedőket; adószedőkké a kocsi és szolnoki III. oszt. adóhivataloknál: Vörös János kun-szent-miklósi és Haupt Rudolf battonyai adóhivatali ellenőröket; továbbá II. oszt. ellenőrré a kun-szent-miklósi cs. k. adóhivatalnál Eberl József szent-péteri adóhivatali tisztet ideiglenesen kinevezte; Panelieh Jakab csongrádi cs. k. adóhivatali ellenőrt pedig saját kérelmére, hasonló minőségben, a vásárhelyi cs. k. adóhivatalhoz áttette. A budai cs. k. egyetemi könyvnyomdában i.é. július 25-n megjelent és szétküldetett a Magyarországot illető országos kormánylap első részének XIV. darabja, mind német egyes, mind összes kettős kiadásokban. — Tartalma e darabnak : 108. sz. A bel- és igazságügyi ministeriumoknak 1855. jun. 10. kelt rendelete, kiható minden koronaországokra, melyekben a telekkönyvek intézete be van hozva, a katonai határőrséget kivéve, a telekkönyvi hivatalnokok számárai vizsgálat letétele, s a telekkönyvek vezetésére rendelt egyének fölesketése iránt. 109. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1855. jun. 14. kelt rendelete, egy másod osztályú fővámhivatalnak Komotaubani ideiglenes fölállítása iránt. 110. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1855. jun. 15. kelt kibocsátványa, kiható minden koronaországokra , mely által a Porosz-Slézia és a glatzi grófság felőli határszél mentében fekvő első osztályú mellékvámhivataloknak arra nézve adott jogosítvány, hogy a származási bizonyítványokkal ellátott nyersvasra a kedvezményes vámot alkalmazhassák, 1856. junius végéig terjesztetik ki. 111. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1855. jun. 15. kelt kibocsátványa, kiható az austriai vámkapcsolat minden koronaországaira, a külön választott pamutfonalnak a vámkezelés tekintetében a külön nem választottal egyenlővé tétele iránt. 112. sz. A legfőbb számellenőrségi hatóságnak 1855. junius 15-kén kelt kibocsátványa, melylyel az udvari lotto-számvevőségnek az udvari dohányos bélyegszámvevőséggel 1855. augustus 1-jén életbelépendő egyesítése tétetik közhírré. 113. sz. Az igazságügyi ministeriumnak 1855. jun. 19. kelt rendelete, kiható a birodalom egész területére, a katonai határőrséget kivéve, azon bíróság iránt, melynél az ideiglenes biztosítási eszközök igazolása végetti kereset benyújtandó. 114. sz. Az igazságügyi ministeriumnak 1855. junius 19. kelt rendelete, kiható minden koronaországokra, a katonai határőrséget kivéve, azon kérdés megfejtése végett, vájjon a Seidlitz-porok (pulvis aerophorus seidlitzensis, Seidlitz-Powder Anglorum) azon gyógyszerek közé tartoznak-e, melyeknek tartása csak a gyógyszerészeket illeti, vagy sem. 115. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1855. jun. 19. kelt rendelete, kiható az általános vámterület NEMHIVATALOS RÉSZ. Levelezések. Pária, jul. 27. ——Krímből nincsenek hivatalos tudósításaink, legalább nincsenek olyanok, melyek valami fontossággal bírnának ; ellenben itt a szüíkebb diplomatiai körökben azon hír kering, hogy az angol kormány arra szállította volna fel az ittenit, miszerint fogjon hozzá már most a Krímbéli visszavonulás szükségességét a hivatalos lapokban a közönséggel megismertetni , azon esetre, hahogy Szebasztopol a tél előtt be nem vetetnék, amit azonban III. Napóleon határozottan visszautasított, oly megjegyzéssel, hogy Szebasztopolnak be kell vetetnie, bármibe kerüljön is. Ha ez évben nem lehetne bevenni, akkor a hadseregeknek a telet ismét Krímben kellene tölteniök, ami egyébiránt az idén kevesebb nehézségekkel lenne egybekapcsolva, mint a múlt télen. — Egy magánlevélben igazolva találjuk egy angol lapnak azon állítását, miszerint Konstantinápolyban haszonkémlő társulatok alakultak, melyek a szövetségesek szükségeire számítva roppant mennyiségű fát és szenet vásárolnak össze, hogy azokat nyereséggel ismét eladják. Egy másik levélben meg az áll, hogy egy darab idő óta ismét némi viszálkodások támadtak az angol és franczia tábornokok közt. — Metzi és straszburgi levelekből olvassuk, hogy a keletről érkezett két utóbbi posta több ottani családoknak családtagjaik haláláról hozott tudósítást.— Párisban 100,000 téli öltöny rendeltetett meg a Krímben levő katonák számára. — Az angol kormány Saint-Etienneben 24,000 fegyverre tett megrendelést. — Tudomás szerint a három „afrikai könnyű gyalogzászlóalj“ Krímbe fog küldetni. E zászlóaljak bündönczökből, vagyis a hadsereg fegyelmezetlen egyéneiből állanak, kik azonban bátorságuk által tüntetik ki magukat. Ezek azok, kik Ma zagram-ot védelmezték , szep hirek-nek neveztetnek. — Zamoisky lengyel ezredes a császárnál a napokban elfogadást nyert; egy másik lengyel pedig, a poseni fölkelésből ismeretes Mieroslawsky egy lengyel röpiratot írt, mely Brüsselben fog megjelenni. — Palmerston lordról beszélik, hogy ő egy német diplomata előtt ekkér nyilatkozott : „Részemről sohasem fogom megbánni, hogy a jelen kicsist előidéztem, Angliának mindig bizonyos haszna lesz belőle, az t. i. hogy az meggyengíti Orosz- és Francziaországot. “ — Önök már ismerik az öreg Castellan tábornagyról keringő anekdotát. Ebből csak annyi igaz, hogy a tábornagy, midőn a császár haláláról vélt értesülni, egy proclamatióban a dolgoknak csendes bevárására akart mindenkit inteni; az puszta koholmány, hogy ő neki szándéka lett volna V. Henriket kikiáltani. — Az „Univers“-nek Romából írják, hogy egy ottani franczia ezred parancsot kapott, az Olaszországbóli kivonulásra (nem mondatik hová) magát készen tartani. Hont, jul. 24. Időjárásunk minden jóslatokat folytonosan cáfolva tölti be évszakaink hézagját. Azoknak, akik azt jósolták, hogy ez év hideg lesz, nincs igazuk, valamint azoknak sem, akik azt forrónak jövendölték ; a termékenység s a szárazság és nedvesség tekintetében épen így áll a dolog. Legjobban eltalálták a dolog nyitját azok, akik azt mondták, hogy: száraz is lesz nedves is lesz; hideg is lesz meleg is lesz; termés is lesz — de veszélynek kitéve terméketlenség is lesz egyben, de más által ismét kipótolva ! Ezek szerencsés jósok, mert amint hideg mutatkozott, mindjárt rámondta a profanum vulgus hogy: ami! beteljesült, amit ez meg az jósolt; a mint pedig hőségek álltak be (igaz hogy nem december vagy januárban), a profanum vulgus ismét felkiáltott: ha ez nincs vala megjósolva , bizonyosan nem teljesült volna! — Ily a jósoknak kedvező körülmények közt csaknem kedvező az embernek magának is jósnak felcsapni, kivált ha még valaki évnegyedenkint rendesen kijáró elismerés is kísérné ezen hivatalt! Én ezen elismerés kiszolgáltatásának dicsőségében azokat részesíteném, akik a jövendőben történendők előre-meghatározásában föltétlenül hisznek. Egyébiránt valljuk meg az igazat: az időjárás olyan mint az ember egéssége, vagy inkább mint a vén ember szeszélye. Ki áll azért jót, hogy Péternek egész esztendőben jó egéssége leszen , vagy hogy Pál egész esztendőben soha sem fog haragudni ? Nemde ezer ok van ezen állítások mindkettőjének kiforgatására ? Egy véletlenül jövő hascsikarás, fejfájás, gyomorgörcs Péternél, egy véleten eset, például kedves pipájának eltörése, parókájának valamely lenyúló galy által lerántatása Pálnál, nemde megannyi okok a kedély és egésség megzavarására? . . Azért tehát legjobb, legokosabb és egyedül gyakorlatias , utólagosan csiolni. Ezen kirándulás után jegyezzük meg, hogy megyénkben az aratás már mindenütt vége felé közelít s egyáltalában meglehetősen kielégítő eredményt mutat; a gabonafélék ára valamivel lejebb szállott, a kukoricza és árpáé aránylag igen tartja magát, gyümölcs kevés lesz. Végre egy fontos körülményt, mely a B. P. H- ot az itteni közvéleményben erősen fenyegeti, t. i. miért közli e hivatalos lap a német színházi játékrendet, és pedig németül?*) t. 1. iránti reményeket, szigorúszámot adott magának a dolgok az által keletkezett új alakulatáról s a kötelezettségekről, mik a jelen viszonyok közt ráháramlanak. Úgy hiszi, hogy magának és a vele szövetséges kormányoknak tartozik azzal, nyíltan kimondani, miként fogja ő fel állását , s miként óhajtja hogy azt az egész világ felfogja. — A kivitel egy kérdése Austria által másképpen megítélve, mint Angol- s Francziaország által, de a közösen fölállított elvek érvényükből semmit sem vesztettek, s az egyesült hatalmasságok kölcsönös állásában a cs. kabinet szemeiben semmi sem változott. Ferencz József Császár Ő Felsége birodalma jóllétével nem találta összeegyeztethetőnek, a harmadik pont Franczia-s Angolország által felállított magyarázatáért fegyvert fogni; de midőn a hadfolytató hatalmak jogukkal élnek, Ő Felsége gondolkodása a velük közösen elérendő célokról tökéletesen ugyanaz maradt. Eltökélve, a javaslat után megmaradni, Austria a négy előzménypontban mindig mellőzhetlen alapját látja az európai béke helyreállításának. Mindig kész lesz ez alapon új tárgyalásokat nyitni, s az elvállalt kötelezettségek határain belül egész befolyását és minden eszközeit a kitűzött czélnak szentelendi. Oly békét, mely nem tartalmazna a négy biztositékpontnak , úgy a mint azok értekezleti tanácskozás alá terjesztettek, biztos és hatályos keresztülvitelét tartalmazni, a cs. udvar nem tekintene alkalmasnak arra, hogy Európa jogos igényeinek, jövő nyugodalma tartósságot igérő biztosítékaira nézve, megfeleljen. Austria ennélfogva azon értekezletekben egyelőre létesített egyezményeket az első és második pontot illetőleg a jövő béke számára nyereményekül tekinti. A harmadik pont szabályozására utat mutatott, s szükségesnek tartja, hogy a kérdés ezen része is világos és határozott megoldást nyerjen, oly megoldást, melynek az általános európai érdekek biztosításának elvén kellene nyugodnia, s melynek elfogadása épen azért egyik hatalmasság méltóságát sem sértené. Azon nagy fontosságot, mit Austria a török terület épsége fenntartása elvének tulajdonít, behatása által bebizonyítá, s továbbra is ragaszkodni fog azon szükségességhez, hogy Törökország területi fennállása lehetségig hatályos általános jótállás alá helyeztessék. Mindig kötelesnek hiendi magát e kezességet nem csak önmaga tiszteletben tartani, hanem annak hatalma minden eszközeivel tiszteletet biztosítani is. Már most hivatva érzi magát, a Dunánál ez elv fenntartása fölött őrködni. Csapatai tehát a béke megkötéséig a fejedelemségeket megszállva tartandják, s reméli , hogy az ott elvállalt küldetése mindvégig betöltendő azon czélt: a jelen bonyodalom további kiterjedését a Németországra nézve legfenyegetőbb oldalon meggátolni. — Mi végre a negyedik pontot illeti, mely az értekezletekben tárgyalás alá nem került , a császári udvar bízik az összes Európa rokonszenvében kelet keresztény népessége iránt, s azon becsben, melyet minden hatalmasságok egyenlő mértékben e kérdés tartós és jótékony szabályozásának tulajdonítanak. Az érdek, melynek a tengeri hatalmasságok a török porta irányában oly sok bizonyságait adák, Oroszország biztosítása, miszerint a szultán függetlenségét tisztelni akarja, legkisebb kétséget sem engednek az iránt, hogy ha a pillanat az e tárgy fölötti tanácskozásra elérkezendik , minden résztvevők egyformán készek leendőnek , a török birodalom keresztény községei vallási és polgári állapotát, a porta felségi jogainak teljes megóvása mellett, pártfogásukba venni. Császár Ő Felsége szerencsésnek érzendi magát, ha a közel jövő újra lehetséget nyújtaná a béke helyreállításához foghatni. Ő Felsége az értekezletekben kijelenté, mikép Austria részére külön igényt támasztani nem akar. Ő Felsége ezután is arra szorítkozandik, azon követelésekhez ragaszkodni, melyek az európai államtársaság biztonságát és általános érdekeit tárgyazzák. Valameddig Ő Felsége nem mondandott le azon reményről, törekvései czélját békés után elérhetni, mostani állásában fog maradni. E körülmények közt Ő Felsége szükségkép kivihetőnek találta, könnyebbségeket léptetni azon erőfeszítésekbe, miket eddig a dolgok helyzete az austriai birodalomtól kívánt. A jelen állapot meddig tartásának bizonytalanságánál fogva Ő Felsége oly intézkedéseket teend, hogy aránylag csekélyebb áldozatokkal, minden eseményekre mégis erősen előkészülve maradjon. A hadilábon álló hadsereg állása és felosztásában fog legelőbb is változás történni. De Ő Felsége rendszabályai oly módon lesznek intéztetve, hogy nemcsak 781 Előfizethetni — helyben a lap kiadó hivatalában Herz János könyvnyomdájában (Országút, Kunewalderház), vidéken minden cs. k. postahivatalnál.—A előfizetést tartalmazó levelek a czím, lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett, a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasítandók-BUDAPESTI HÍRLAP Szerkesztői Iroda van: Országot, 6. sz. a. (Konewalderház) 2-ik emeletben. ben foglalt koronaországokra, a fris halak és héjas állatoknak a velenczei szabad kikötő területéből a velenczei vámterületbe küldése alkalmával vámmentes kezelése iránt. 116. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1855. junius 19. kelt kibocsátványa, kiható az átalános vámterületben foglalt koronaországokra, Schanzendorfban Csehországban egy II. osztályú mellékvámhivatal fölállítása iránt. 117. sz. A hadsereg főparancsnokságának s a pénz- és belügyi ministeriumoknak 1855. jan. 20. kelt rendelete, kiható minden koronaországokra, melyekben az egyenes adók behajtása végett a katonai végrehajtás létezik, az adóvégrehajtásra alkalmazott lovas ezredekbeli legénység szolgálati lovainak elhelyezésével és tartásával járó költségek viselése iránt. 118. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1855. junius 23. kelt kibocsátványa, a búza vámmentes bevitelének ideiglenes megengedése iránt a szczakowai vámhivatalon keresztül. 119. sz. A külügyi ministeriumnak 1855.julius 1-jén kelt kibocsátványa, kiható a birodalom egész területére, melylyel a Bolgárországban létező austriai juhászok számára az austriai császári kormány és a török porta között megállapított legeltetési rendtartás tétetik közhírré. Továbbá ugyanott megjelent és szétküldetett a második rész XI. darabja az összes kiadásokban.— Tartalma e darabnak : 21. sz. Hirdetés a cs. k. pénzügyigazgatóság soproni osztályától 1855. julius 9-kéről, a megengedett naptár-bélyegzés hatályba léptének kezdete iránt az ottani közigazgatási területben. Austriai birodalom, Bécs, jul. 31. Ő cs. k. Apostoli Felsége f. é. jul. 15-ki legf. határozata által b. Kübeck Alajos eddigi követségi tanácsost és ügyviselőt Schweizban ministerresidenssé a schweizi szövetségnél legkegyelmesebben kinevezte. (Ájul. 19-ki austriai előterjesztvény vége.) „Az austriai udvar sajnálat érzelmeivel, melyeket Németország kormányai osztandottak, látta eltűnni a bécsi értekezletek kedvező kimenetele *) Miután a honti idézett közvélemény felől sejtelmünk nem volt, annak megnyugtatásáért a fejünkhöz csapott vádra nézve megjegyezzük, mikép közöltük és közölni fogjuk a német szinlapokat: 1., Hírlapi kötelességből: mivel a pesti német színház fővárosunk egyik tekintélyes és a napi események sorában nem ignorálható műintézete, a mellett a művészet, amint hiszszük, világpolgárjoggal bír. 2., Magyar becsületességből: mert miután a nemzeti színház a pesti német lapok által dicséretes buzgalommal kegyeltetik, azoknak hasábjain a nemzeti intézet állandó rovatot képez, színlapjai mindennap magyarul közöltéinek, helyesnek és illendőnek véljük, hogy avvagy csak egy magyar lap a német színház irányában e méltányosságot gyakorolja. Szerk. Augustus 1-n 18SS: