Budapesti Hírlap, 1855. augusztus (784-807. szám)
1855-08-08 / 790. szám
Pest, Szerda Megjelenik e lap, vasárnapot és az ünnepnapokat kivéve, mindennap délután 4 órakor. Előfizetési díj: Vidékre: félévre: 10 frt., évnegyedre: 5 ft. 20 kr. Helyben: félévre : 8 frt., évnegyedre 4 frt.—A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr. száraíttatik — Egyedszám 20 pkr. intis: BUDAPESTI HÍRLAP. Szerkesztői iroda van: Országút, 6. sz. a. (Kriewalderház) 2-ik emeletben. Kisu Lásai Előfizetési feltételek A „BUDAPESTI HIRLAP“-ra. Helyben: Félévre 8 pft. Évnegyedre 4 pft. Vidékre : Félévre 10 pft. Év -hegyedre 5 pft 20 kr. Előfizetni lehet Festene lap kiadó beirataidban (Országút Kunewalderház földszint Herz János nyomdai irodájában), vidéken minden cs. k. postahivatalnál. SZERK. HIVATALOS RÉSZ Ő cs. k. Apostoli Felsége f. é. jul. 31-n Laxenburgban kelt legfelsőbb határozata által a ■munkácsi görög katholikus főkáptalannál főespe - ressé - vagyis olvasókanonokká Hadzsega Vazul oklevélért vagyis irodafőnököt, oklevélőrré vagyis irodafőnökké pedig Csepey Antal hittani tudotts •az erkölcsi és lelkészi hittan tanárát, legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. A pénzügyi ministeriumnak 1855. julius 1-jén kell rendelete,*) 1 kiható minden koronaországokra, az élők közötti vagy halálesetére, ajándékozások által vagy végrendelkezések folytán adományozott járadékoktól jövedelmi adókötelezettség iránt. Oly járadékok, melyek élők közötti vagy halálesetérel ajándékozások alapján vagy végrendelkezések folytán huzatnak, a harmadik osztálybeli jövedelmi adó alá tartoznak. Ha ezen járadékok ingatlan javakon vannak biztosítva, azon koronaországokban, melyekben a jövedelmi adót képviselő, ingatlan jószágadóházi harmadpótlék létezik, a jelzálogos hitelezőnek engedett ötszázalékos járadéklevonás alá esnek. Báró Bruck s k. Az ügyvédség ideiglenes gyakorlására kinevezett Brosz Jon .thánnak az eperjesi cs. k. országos főtörvényszék által hivatalhelyül Beregszász jelöltetett ki. A cs. k. magas kereskedelmi ministerium folyó év apr. 9 kén 2617s/3471 szám alatt kelt kibocsátványa következtében folyó évi augustus 12-kén megszüntetnek : a) a hetenkint négyszeri szekrény (Cariol)postajáratok Pest, illetőleg Vácz és Kassa között; b) a hetenkint háromszori lovasposta-járatok Pest, illetőleg Vácz és Rozsnyó közt. Ellenben folyó évi aug. 13-tól kezdve életbe fognak lépni: 1. hetenkint kétszeri málha (Malle)-postajárat Pest, illetőleg Vácz és Rozsnyó közt, 2. hetenkint egyszeri málhaposta-járat Pest, illetőleg Vácz és Kassa közt; 3. hetenkint négyszeri lovasposta-járatok Pest, illetőleg Vácz és Rozsnyó közt; 4. hetenkint háromszori szekrény (Cariol)-postajáratok Rozsnyó és Kassa közt. A málhapostákkal egy utazó, a kalauz, továbbá a levélposta és szekérposta-küldemények 40 font súlyig darabonkint, a szekrény (Cariol)-postával pedig a levélposta és szekérposta-küldemények 10 font egyenkinti súlyig szállíttatnak. Az utazók menetdíja 32 pert tesz minden mértföldért. Minden utazónak a pogyásznál 30 font és 100 forint érték díjmentesen hagyatik. Az érintett postajáratok a következendő rendben fognak közlekedni : 1. a málhaposta Pest, illetőleg Vácz és Rozsnyó közt. Elindulás Pestről: hétfőn és szombaton reggeli 8/1 órakor, Váczról pedig 16l/2 órakor. Megérkezés Rozsnyón: kedden és vasárnapon 6 órakor estve. Elindulás Rozsnyóról: szerdán és hétfőn 12 órakor délben. Megérkezés Váczon: csütörtökön és kedden 63, órakor estve, és Pesten: pénteken és szerdán reggeli 5 óra 39 perczkor. *) Biz. törvl. 1855. jul. 14. XXVIII. db. 120 szt NEMHIVATALOS RÉSZ. Buda, aug. 7. Hildegard főherczegné ő csász. fensége a szliácsi fürdőből visszaérkezése után — valószínűleg a nyommasztó hőség következtében — csuzos lázba esett. Ő cs. fensége betegségi állapota azonban nem kelt aggodalmat. PEST, aug. 8. / A német egység. A württembergi második kamarában 18 követ által, a németországi jogi viszonyok ujjáalkotása iránt, jelesen a nemzetnek a szövetséggyűlésnél képviseltetése eszközlésével, tett ismeretes indítvány csodálatosan egybetalálkozott egy gyászeseménynyel, — azon német államférfi önkéntes halálával, ki a közelebbi időkben e nagy eszmének első megpendítője valt. Bassermann, a badeni követkamra egyik kitűnő liberális tagja, tizenkét nappal a februári forradalom előtt, február2-n 1848-ban terjeszté elő, az említett kamarában nagy figyelmet gerjesztett és részvétet költött indítványát, hogy „a nagyherczegi kormány legyen munkás, miszerint a német rendi kamaráknak a szövetség gyűlésénél képviseltetése által közös törvényhozás és egységes nemzeti institutiók elérésére biztos eszköz létesíttessék“ (Dass durch Vertretung der deutschen Stände-Kammern am Bundestage, ein sicheres Mittel zur Erzielung gemeinsamer Gesetzgebung, und einheitlicher Nationaleinrichtungen geschaffen werde). A nagy eszme, mi ez indítványban fekszik, a német egység eszközlése, egyik korunk legfontosabb, jelentékenyebb és messzeható horderővel biró eszméi, mondhatjuk igényei közöl, mely Európa sorsával, a civilisatio és műveltség kérdésével, s igy az emberiség haladásával is lényegesen összefügg. Mi a német egység? Az Austria, Poroszország és a többi német tartományok által képviselt összes német hatalomnak lehető politikai egység, vagy ez egységre vezető nemzeti institutiók által eszközlött egyetértése, valamint ez egyetértésben gyökerező hatalma, tekintélye és nagysága. Hogy e német egységet, geográfiai fekvése Európa közepében, 70 milliót haladó népessége, s egészben véve a műveltség magas fokán állása, és igy anyagi mint erkölcsi túlsúlya magas, sőt döntő politikai szerepre hívja és jogosítja, kétséget nem szenved. Hogy ez egység nemzeti institutiók és képviselet által elérve nem jön, azt az 1848. és 49-ki események eléggé tanúsították, de hogy a német szövetség gyűlésének helyreállítása, általában a dolgok régi rendjére visszatérés sem valának képesek a nagy czélra vezetni, — ennek a keletű ügy és bonyolódás jelen állása még sokkal fényesebb bizonysága. Semmi kétség, ha azon dicséretre nem szorult legális, nemes irányú és valóban európai érdeket képviselő politika, mit az austriai császári kormány a keleti kérdésben követett és követ, a német egység által őszintén gyámolíttatott -mmna, ha jelen végzet- ésinségteljes kicsis, úgy kelet mint nyugat irányában rég megoldva, és az áldott béke helyreállva lenne. Ha az összetartó német egység egyfelől a keleti túlterjeszkedés és követelés, másfelől a nyugati elbizakodás és engedni nem akarás ellen hatalma súlyát a mérlegbe veti — a bécsi csász udvar e nagy, e dicső czél elérését tartó szeme előtt s roppant áldozattétellel, lankadatlan buzgósággal sietett arra, akkor az óhajtott és tartós békét biztosító siker nem hiányzott volna. Az öszes és egyetértő német hatalom előtt — ez elvitázhatlan igazság a franczia császári demokratiának, az angol egyedárvai liberalismusnak, úgy mint a nemzeti és vallási egybeolvasztásra törekedő orosz autokratiának egyaránt meg kellett volna, s bármikor meg kell hajolni. Épen úgy nem lehet azt is tagadni, hogy bármi megoldása legyen a keleti kérdésnek, bármi béke vessen a jelen pusztító hadnak véget, az csak fegyverszünet, a megoldás hiányos és félszeg leend, ha nem a német egység és egyetértés leend annak alapja, záloga, biztosítéka. Ez egység — ha és bármikor jöjön az létre — kelet és nyugat elé törvényt fog szabni, ez adhat csak Európának állandó békét. A német egység ez európai fontossága s jelentősége mellett kétszeresen sajnos az, hogy az austriai cs. kabinet nemes fáradozása emberi gyarlóság, épen a német államok kisszerű féltékenysége és visszavonása miatt óhajtott eredményre nem juthatott. De minden nagy és világboldogító eszme — ezt a história bizonyítja — heves küzdés, számos akadályok és véres tusakodások után emelkedhetett, csak érvényre — s hogy e részben a keleti kérdés megoldása és a közbéke biztosítása is kivételt nem képez — azon csodálkozni nem lehet. Az idő itt is gyakorolni fogja maga hatalmát, s a feiső, udvarunktól képviselt nagy és dicső eszme Európa békéjét a német egység hatalmának alapján biztosítni, s előbb utóbb a győzelmet kivívandja. Ez okból szükségtelen vitatni, hogy váljon Bassermann indítványa, Németország egységét és hatalmát nemzeti képviselet által biztositani — helyeselhető s gyakorlati eszme-e ? s várjon a nyomába lépő württembergi 18 hazafi által ez ügy felelevenítése számíthat-e sikerre? valamint azok, kik az alkotmányos és liberális eszméknek nem barátjai, mellőzhetik a gúnyt egy oly kérdés irányában, minek megoldása az időtől várható és a jövendőnek van fennhagyva. — Az eszme: a német egység által a német hatalomnak azon érvényt és tekintélyt adni,mit Európa szabadságának és a civilisationak érdeke kíván, — minden esetre tiszteletreméltó, ha szinte még az megérve, s az út, mi arra vezet, kitalálva nincs; azért kimélést igényel az emlékezete azon nemes államférfinak, ki bár nézetében tévedett, számításában csalódott, de egy nagy eszméért, a német nemzet javáért, dicsőségéért élt, és önként a sírba szállott, midőn elcsüggedett lelke előtt szeretett hazájának jövője semmi reménysugár által fel nem deríthető homálytól elborítva állott De a mit egy véges emberi elme nem láthatott, azt az idő és ennek eszméit kifejtő isteni gondviselés eszközölni fogja, s a császári udvarunktól kegyelt és Európa jóllétét, nyugalmát feltételező német egység, bármikor legyen is az, de elfoglalandja úgy kelet mint nyugat irányában azon tekintélyes állást, mely azt méltán illeti, s ami az európai politikai súlyegyen legbiztosabb alapját képezi. Szilágyi Ferenc 7. Előfizethetni — helyben a lap kiadó hivatalában Herstán,Os könyvnyomdájában (Országút.Kune-tralderká?), vidéken minden cs. k. postahivatalnál. —A előfizetést tartalmazó levelek a czím. lakhely s utolsó posta (eljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasítandók, tett hitel-megszorítás következtében beállna, s nem egy tisztességes firmát fogna megingatni helyben is, a provinciákban is, ha egész következetességgel s nagyobb terben keresztül fog vitetni. A hitel az érdekek lánczolata, mely a legkisebb azért a legmagasb bankárig egybefűzi, mint egy villámsodrony, melynek mozzanatát megérzem minden ponton egyik végétől a másikig. A kis iparos, vagy házaló, ki Pesten félévi hitelre szokott vásárolni, ha a pesti kereskedő egyszerre kijelenti, hogy a pénzszűke s a bécsiek által felmondott hitel következtében nem adhat félévi hitelre ezúttal, hanem készpénzre van szüksége, ha nincs vidéki hitelintézet mely kisegítse — kenyerét elveszti. A pesti azonban , ki ime hitelezni képes nem lévén, semmit sem adott el — szintén megérzi jövedelmén a hiányt, s ha jőnek az ő beváltandó váltói, nincs mivel fedezni, sem pénz sem váltók: itt van a tele bolt, zárt reá, és pecsétet! A nagy bankár, kinél nagyobb tervben öszpontosul a pénzforgalom, korántsem nézheti oly egykedvün a dolgot, mint sokan vélik; ő nem csak kevesebbet nyer, ami magában elég nagy baj, miután neki sokat kell nyerni, — hanem magasabb fokozaton hasonló viszonyok közt van, mint a kisebb iparos; neki sem hevernek a milliók tárczájában, — hanem igen is vannak forgalomban hitelpapírjai , váltói , miket annál bizonyosabban kell beváltania a lejárati időben, minél nagyobb a pénzszűke; — s miknek eo ipso nem oly nagy kelendőségük. Igen de miből váltsa be, ha száz meg száz kisebb iparos, kiknek váltói több kevesebb garantia mellett az ő tárczájába jutnak, a kezesekkel együtt fizetési tehetetlenségbe jutottak ? — ha a nemzeti bank anyai emlőit nem lehet, mint eddig, korlátlan öszvegekig igénybe venni: ő is zárt és pecsétet kér — de nem teli boltra, hanem egy tárcza értéktelen hitelpapírra! — Az ily kereskedelmi kicsis a hitelmegszorítás és bajai ellen csak egy óvszer van és az — hitelnyitás! Miután a legbiztosabb s csalhatatlan eszköz : minél több magánhitelbank létrehozása, a nemzeti bank szabadalmába ütközik, — a nemzeti banknak ez esetben föladata a vidéki fiókbankokat annál nagyobb öszvegekkel látni el , minél inkább megszorul a magánhitel; ez tőle nem csak — mint egy helyen állíttatott — a kormány szándéka iránti figyelmes condescendio fogna lenni, hanem ez a bécsi nagy bankároknak, mr megmutattuk, valóságos érdeke is. — Azonban az egész rendszabály tetje eddig nem igen nagy. Tizenkét milliónak három hónapi közre föloszlása, s igy havonkint 4 millióval a csökkenése a hitelnek az összes birodalom forgalmira nevezetes hatással még nem lehet, és iparos köreinkben eddig a pénzszűke fölötti lárma tudtunkkal viszhangra nem lelt; az agio leszálltára, sem lehetendő rendszabály hatása oly kitartó, hogy annak egy-két 0/0-tel fölebb rúgására bizton ne számíthatnánk Csak az első meghökkenés volt, mint rendesen, igen nagy a börzén, azóta csendesül a félelem, és a rendszabálynak mind rész, mind jó hatása is. 790. 2. A málhaposta Pest, illetőleg Vácz és Kassa közt: Elindulás Pestről: szerdán reggeli 8’/*, Váczról pedig reggeli 10'/* órakor. Megérkezés Kassán: pénteken reggeli 4 óra 10 perckor. Elindulás Kassáról: szombaton estéli 9 órakor. Megérkezés Váczon: hétfőn 63/, órakor estve, Pesten pedig kedden reggeli 5 óra 39 perckor. 3) A lovasposta Pest, illetőleg Vácz és Rozsnyó közt. Elindulás Pestről: vasárnapon, kedden, csütörtökön és pénteken reggeli 8/2, Váczról pedig 1OV2 órakor. Megérkezés Rozsnyón: hétfőn, szerdán, pénteken és szombaton délutáni 1 óra 40 perckor. Elindulás Rozsnyóról: kedden, csütörtökön, pénteken és szombaton 2 órakor délután. Megérkezés Váczon: szerdán, pénteken, szombaton és vasárnapon esteli 5 óra 10 perczkor, Pesten pedig: csütörtökön, szombaton, vasárnapon és hétfőn 5 óra 39 perczkor reggel. 4) A szekrény (C aría Lapost a Rozsnyó és Kassai föözt: Elánkaulás Rozsnyóról: vasárnapon, kedden és pénteken 7 órakor estve. Megérkezés Kassán... hétfőn, szerdán és szombaton reggeli 4 óra 50 perckor. Elindulás Kassáról... vasárnapon, kedden és csütörtökön 9 órakor estve. Megérkezés Rozsnyón: hétfőn, szerdán és pénteken reggeli 6 óra 50 perczkor. Pest és Vácz közt az érintett posták szállítása a vasúton történendik. Pesten aug 1.1855... Cs. k. postaigazgatóság. Levelezések, Bécs, aug. 6. *) A II. Mi legkevesbbé sem kicsinyeljük azon kritikus korszak bajait, mely a közelebbről érin*) Lásd „Budap. Hírlap“ 788. számát. London, aug. 3. fa Midőn tegnapelőtt este a közönség St. Martin’s Hallba tódult, a hirdetve volt lengyel meetingre, a kapunál 3 rendőrt talált, kik mindenkit egyenkint arról értesítettek, mikép a meeting Lacy Evans gyöngélkedése miatt elhalasztatott. Egy ily nyilatkozatot tartalmazó falragasz az ablaknál is volt látható. — Csak kevesen elégedtek meg ezen felvilágosítással, azt képzelvén, hogy miért ne helyettesíthetné más valaki a beteg tábornokot? Hiszen egy meeting-elnök nem operai énekes, kinek elrekedése az előadást meggátolhatja. Senki sem akart arra emlékezni, hogy valaha meeting hasonló okból elmaradt volna, s hangosan zúgolódtak. Az „Advertiser“ nyíltan kimondja, mikép a ministérium egész rábeszélő tehetségét kimeríti, hogy e reá nézve igen kellemetlen demonstratiót meghiúsítsa. Ama számos izgatás-kedvelők, kik azon gyermeteg hitben vannak, mikép a szándéklott demonstratio nem kevesebbet idézett volna elő. „Lengyelország megmentéseinél, most egy „indignation-meeting“ rendezéséről beszélnek. Maga Lacy Evans a lapokban a fölötti mély sajnálatát nyilvánítja, mikép a meeting ő miatta maradt el. Ő nem tarta annyira nélkülözhetlennek, s oly aa flett.