Budapesti Hírlap, 1855. október (833-859. szám)
1855-10-23 / 852. szám
tástól, annélkül hogy mindenféle zavarok ne okoztatnának, elvonni mégsem lehet. (Folyt. köv.) KÜLFÖLD. Tudósítások a harczterekről. Délkeleti csatatér. A kinburnisdnieperöböli eseményekről több jelentés érkezett. A három erődöt az egyesültek egyszerre támadták meg a szárazi és tengeri oldalról. Az odesszai tudósítás a vár gyors átadását abból igyekezik megmagyarázni, miszerint azt állítja, mikép a kinburni várparancsnok nem remélhetett fölmentetést se Nikolajev, se Kherzon felől, de a viszszavonulási kísérlet is lehetlen volt , mert az egyesültek a várat mindenfelől bekerítették. Erősítik, hogy a Bug- és Dnieper torkolatokba ágyó naszádokkal benyomulás már megvan parancsolva. A főcsapás Kherzon ellen fog intéztetni , s onnét fognak Perekop ellen hátulról működni. Az új működési alap a Dnieper lesz. 22-kén már Bécsben általánosan el volt terjedve a hír, hogy Ocsakoff vára 19-n feladta magát. Rendkívüli úton érkezett tudósítás jelenti, hogy Krímből egy második expeditio van útban a Dnieper limanjába, áll az expeditio két hadosztályból, köztük a Bosquetinoké. Úgy látszik hogy az Egyesültek a támadóműködést a legerélyesebben akarják folytatni. Sándor császár oct. 19-n még Nikolajeffben volt. — Krimből igen gyéren érkeznek tudósítások, de a legjobban értesült kútfők után erősítik,miszerint Bélissier maga az orosz belbeki sereget nem fogja megtámadni, hanem annál erélyesebben fogja Eupatoriából s Perekop felől annak visszavonulását fenyegetni. Az odesszai tudósítások oct. 14-ig terjednek; e napig a flották semmit sem kezdtek a szorongatott város ellen. 12-ig folyvást új meguj ágyunaszádok s csapatszállító hajók érkeztek hozzájuk. Nikolajeffi sürgönyök szerint, ott is teljes tudatlanságban voltak az expeditio valódi czélja iránt. Ott nem titkolják, miszerint az orosz haderőket, Péissert nagy legújabb intézkedései állomáshelyeikhez kötik le, s ezért a császár környezetében helyeslik Kg Gorcsakoff azon új intézkedését, "miszerint a Mackenzie-Farmnál táborozó csapatai egy részét a bakcsiszarasi völgybe helyezte át, ami annál szükségeeb volt, mert Pé- 1 i s s ier a csukai halmokra 120 ágyút vitetett fel a legnagyobb erőfeszítés és fáradsággal, s ezáltal a Baidar-völgybeni hadiműködései számára megtámadhatlan támpontot nyert. Ez új állás szilárdsága bírhatja őt számos csapatoknak Eupatoriába küldetésére, mert az ottani hadsereg az eredetileg megállapított 60,000 főnyi létszámot rövid idő alatt el fogja érni. A „Moniteur“ Pélissiernagynak egy napiparancsát közli, melyben ez a Szebasztopol ostromában részt vett, a hajóhadról szárazra tett tengerészhadtestnek igen elismerőleg fejezi ki szerencsekivonatát, valamint Lyon s admirálnak egy Bou a t admirálhoz intézett irata is, melyben az előbbi az angol admiralitás nevében a franczia admirálnak és a parancsa alatti tisztek és legénységnek, a hadjárat kezdete óta folyvást tanusított szíves együttműködésükért köszönetet mond. Simpson bnoktól oct.5-ról érkezett sürgöny, melynek tartalma következő : „Mivel Pé- 1 ib sernagy azon óhajtását nyilvánítá előttem, hogy az Allonville bok alatt Eupatoriában álló lovas erőt angol lovassággal erősítsem, haladéktalanul megparancsoltam , hogy a könnyű lovas dandár, Paget György lord dandár-tok alatt, oda küldessék. Remélem lesz annyi szállítóhajó, hogy jövő héten rendeltetési helyükre eljussanak. Van szerencsém ide rekeszteni Ready alezredes részletes jelentésének mását a Taman szigeti erőd és épületek elleni expeditióról. Annak czélja tökéletesen el len érve, s a csapatok képesekké lőnek magukat tüziszerrel és építési anyaggal bőven ellátni. Viviap mokkali értekezés után örömmel jelenthetem, miképp azon elhatározásba, hogy hadjutalékát Kercsben öszpontosítja, teljesen beleegyezett. Már több ezer embere érkezett oda, s minden lehető intézkedés megtétetik, hogy télre készlettel és tűzifával elláttassanak. De Salles bnok múlt héten külső őrseit a Belbek balpartján a fennfekevő térig tolta elő, honnét Foli Szálát belátni. Tartalékai az e ponttól Markultól délre vonuló halomhátat szállták meg A főállomás azon magas merész fekvésű hegyháton van, mely Aitodortól Markulig nyúlik, mig a tartalékok Úrkuezta falu és a Tinli híd közt vannak felállítva. E hadtest még jobban erősíttetni fog, hogy jövő héten a Fok Szala közt a Kacsa balpartján Wyenbasch felé fekvő téren erős szemrevételt rendezhessen Feledtem jelenteni , hogy Markham oszt.-unok betegsége miatt kénytelen volt több hónapra Angliába viszszatérni. 29-n vitorlázott el. Ide zárom veszteségünk jegyzékét sept. 9-től 27-ig. (Megöletett 1 közember, megsebesült 1 altiszt és 7 közember.) Maradok stb. Simpson.“ Ready alezredes említett jelentése a Taman és Fanagoria elleni expeditióról sept. 27-ről szól. Az angol csapatok, melyek 24-n Kercsben hajóraültek 3 századból álltak. Az angol flotilla pedig „Minerva“ hajóból 4 ágyunaszáddal. Fanagoriában 66 ágyút találtak, melyek használhatlanná tétettek, a többi talált készlet is minden érték nélküli volt. Az ázsiai harctérről írják , miszerint Omer pasa közelgő hadiműködései alapjául Redutkalé és Szukhumkalé fontos tengeri pontokat választó, innét fogja a sereg zöme , s Tsefkatilból egy szakasz a Tifliszbe vivő utat megszállani s előnyomulni. Azonban úgy látszik, hogy a tulajdonképeni hadjárat Ázsiában csak 1856 nyarán fog történni, mert most már a jég a hegyek közt hidegedni kezd, s itt ott hó is esik. Karsz sorsáról nincs újabb tudósítás. A vegytan a közönséges életben. (Vége az első közlésnek.) Épen így vagyunk a hússal is. Ha a sovány húsból 100 részt veszünk föl, abból 78 rész nem egyéb, mint vérrel vegyült viz. A gyümölcsök, gombák s számtalan más étkeink ez általános folyadéknak 80 száztoliját tartalmazzák. A kolompár három negyede csupa víz. A különböző fajú répák 83 száztéli vízzel vannak eltelve, sőt egy részüket meg lehetne inni, mert csak tíz száztéli másnemű anyagot tartalmaz. De leginkább a dinnye és tökféléket hozhatjuk föl például, melyek tiszta facsaró vízből állanak. A görögdinnyékben 84, az ugorkában 97 száztéli víz van. Nem csoda hát, ha az öreg Mehemet Ali pasának a legnagyobb ebéd után egy 40 fontos dinnyét enni meg, gyermekjáték volt! Még meglepőbb dolog a test alkatrészeit illetőleg, mikop az izmok csaknem ugyanazon elemekből vannak összetéve, mint a lisztben levő sziker (gluten). Ezután átmegy az izé azon alkatrészekre, melyek csupán a lélekrés s igy a test melegének fönntartására szolgálnak, s végre a kenyér által testünkbe vett ásványi részekre, melyekről azonban nem szólunk bővebben, mert ugyane munkát a „Magyar nép könyve“ is bányászsza, s abban igen érdekes közlemények jelentek meg, és hihetőleg fognak megjelenni Johnston könyvéből. A kenyérről bővebben értekezni azon folyóirat kétségkívül el nem mulasztja. Azonban, minthogy e munkában még sok kibányászni való maradhat fönn mindkettőnk számára, szóljunk a szeszes italokról és hódító szerekről részletesebben. Ösztöne által az ember arra ingereltetvén, hogy azon anyagnak, melyből áll, fölkeresésére a vizen kívül más folyadékokat is keressen, több mesterséges italok készítéséhez fogott. Ez italokat két osztályba lehet sorozni: azok 1-szer olyanok, melyek minden vegytani eljárás nélkül egyszerű jelentés által nyeretnek; 2-szer olyanok, melyek bizonyos vegytani átalakulásokat szenvednek, mint pl. ezek közt a legnevezetesebb, a megforrás. Mind a kettő az agyra ingerlő hatást gyakorol, de míg az előbbiek: a thea, kávé és a kakáé kellemes és ártalmatlan izgatók, az utóbbiak, mint a sör, a szeszek, a bor, azt, ki azokból igen nagy mennyiségűt vesz magába, lármássá, veszekedővé teszik, sőt emberi méltóságából is kivetkőztetik. A theát oly mértékben lehet inni, mint hajdan Johnson doktor, a nélkül hogy egyéb ártalma volna, mint az, hogy felebarátunk megszólására nagy hajlamot kapunk, mi gyakran nem marad csupán „kelleténél“; míg ellenben ha a kiforrott árpát, melyet Burns R. költő megénekelt,*) az ember egész önfeledéssel iszogatja, kiállhatlanná lesz s megtörténik, hogy az élét a legközelebbi patakban tölti el. A thea alkatrészeinek leírásában sem akarunk hosszasak lenni. Csak egy pár adatot. A süker mintegy negyedét teszi az egészen megszárított thealevelek súlyának, s következőleg oly tápláló, mint a borsó és bab. A vizzeli leöntés által rendesen a sükernek igen kevés része vétetik ki a levelekből, s igy a növény legtáplálóbb része elvész. Midőn azt először hozták be Európába, úgy látszik, a levét kiöntötték s leveleit ették meg olyformán, mint a spinátot vagy a káposztát. A tatároknál ma is szokásban van, hogy a bealeveleket porrá törik s zsírral kevervén, megsózzák. Hall kapitány beszéli, mikép Délamerika némely bennszülöttei előbb megiszszák levét, aztán a leveleket hordják köröskörül ezüst tányérokon. Térjünk át a forrás után használt italokra. Az u. n. csika, vagy kukoricza-sör igen közönséges italuk a Délamerika nyugati részében lakó hegyi indiánoknak. Ennek készítése módja igen meg fogna lepni, ha azt egy műveit nemzet szakácskönyvében olvasnék. Íme itt van recipéje: Gyújtsd össze minden nemzetségedet, s ha épen úgy tetszik, hisz még egy-két idegent is segédül. Ültesd körbe az egész társaságot a földre, s középre helyezz egy nagy tálat. A tál köré rakj egy bizonyos mennyiségű kukoriczát, s vegyen abból mindenki egy marokkal, rágja meg jól és köpje a tálba. Folytasd ezt mindaddig, mig az egész kukoriczakészlet a társaság őrlő fogain átment, s a fennirt módon péppé változott. Aztán ereszd és keverd föl e kását meleg vízben, s tedd a tűzhez főni. Kevés idő alatt az ízletes ital kész — és föladhatod. A természet egyszerű fiai oly nagy becsben tartják ez italt, mikép egy jó nevelésű indián nem vél nagyobb szívességet mutathatni egy utazó iránt, mint ha ez utálatos nektárral kínálja meg. Sajátságos, mikép a csendes óceán némely szigetein ugyanezen eljárást követik egy ital készítésére, melyet az avagy ö kérből gyártanak. Wilkes kapitány igen körülményesen és mulattatón írja le azon részletességeket,melyekkel ez undorító papramorgó készíttetik. Mindenek fölött a műtéthez csak jó fogú egyéneket választanak, s büntetés alatt tiltva van, a gyökérből csak egy parányit is lenyelni. De nagyon érdekes lesz e műte #) Lásd e költeményt ide mellékelve, melyet bármi szabadon versben fordítni le jobbnak tartottak, mint prózában adni, Anglia, London, oct. 19.Odessza bombáztatása még mindig a közönség jámbor óhajtásához tartozik. A kiábránduló tömeg megnyugtatása végett a „Times“ megjegyzi : „Mindenütt azt mondák, hogy Odessza amaz éléskamra, mely a krími orosz sereget eltartja.Mi úgy hiszszük, hogy ezen állítás csak egy részben alapos; valóban egy kevés vizsgálat után kitűnik, mikép ezen város nem a leggazdagabb gabnavidékek és Krim közt esik, s mikép kerülés lenne Odesszán keresztül szállítni készleteket a sereg számára. Okunk van hinni, mikép Nikoajeff, s még inkább Cherson, a déli orosz seregnek fő gabnatárai, legalább ezen helyeken keresztül megy ama szállítmányok egyik vonala, melyek oly sokáig látták el élelemmel Szebasztopolt. Ezért élénk megelégedéssel halljuk, hogy a szövetséges hajóhadak fenyegetik ezen fontos vidéket, s reméljük, az admiráloknak vannak eszközeik arra nézve, hogy még ezen év folytában eldöntő csapást tehessenek. Most világosan kitűnik, hogy a hajóhadnak Odessza előtti megjelenése csupán azon czélra szolgáló csel volt, hogy orosz csapatok vonussanak el , csak a fF- tól.“ Jersey-ből írják : A sziget kormányzója még vasárnap elfogadd az említett küldöttséget, s megígérte, hogy tüstént teljesítendi a közönség óhajtását. Valóban a st. heliers-i mayor még hétfőn reggel szóval megvivé Ribeyrolles, Piandanus Thomas uraknak a kormányzó azon parancsát, mikép legkésőbb oct. 20-ig hagyják el a szigetet. A meeting folyama pontosan közöltetett a londoni s párisi kabinetekkel. A ,,L’ Homme“ cz a lap szintén közli a legutóbbi események verzióját, miket e lap „jersey-i államcsínyének nevez. Egyáltalában nem mérsékli modorát, hanem a sziget hatóságai s lakosainak értésükre adja, mikép ők a franczia rendőrség által vak eszközökül hagyják magukat felhasználtatni. Egyébiránt úgy látszik, nem csupán a franczia menekültek idegenkednek a bonapartisticus szövetségtől, így a „Herald“ szerint az hallatszik, mikép a franczia ex-királyi család Angolországból Brüsselbe szándékozik átköltözni , mivel a királynőnek Napóleon császárhozi benső viszonyai kellemetlenek reá nézve. A „Times“ hevesebben sürgeti, mint valaha, Simpson tábornok visszahivatását, s ha megerősíttetnék, azaz hivatalosan meg nem cáfoltatnék az, mit e lap a kormánynak merészen szemébe mond, a fővezért dicsérő lapok igen sajnos színben tűnnek föl a világ előtt. A „Times“ ugyanis következő világos célzást tesz : „Megkerestettünk az iránt, hogy ne tegyünk további észrevételeket a sept. 8-ki kellemetlen eseményről, s biztosíttattunk arról, hogy Simpson tábornok haladéktalanul más egyénnek adandja át a parancsnokságot, melyre ő nyilván nem alkalmas. Ha egyenesen nem hivatik is vissza, azon barátságos tanács fog hozzá intéztetni , hogy mondjon le. Ő régi s köztiszteletű tiszt, s ha szinte nem alkalmas is a legfőbb katonai állomásra, mégis meg kellene neki engedni, hogy békében vonulhasson vissza. Ily kérelem után, nem akartunk gyűlöletessé tenni egy oly embert, ki kétségkívül mindent megtett, mi tőle kitelt, bármily szerencsétlen volt is a kimenetel. Ezért több mint 14 napig nem szóltunk Simpson tábornok magaviseletéről, kivévén amennyiben ezt védőinek esztelen tudatlansága szükségessé téve.“ Azonban tovább nem hallgathat, nehogy az égő kérdés a parliamenti szünet alatt kialugyék. Ha a sereg sorsának az egész őszi tél folytában a sept. 8-ki hősre bízatva kell maradnia, mondja ki ezt a kormány egyenesen. Pamers ton 8 Panmure lordoknak erre elég alkalmuk lenne; mindegyik földmivelési lakoma, mindegyik olvasó museum megnyitása ürügyet szolgáltat nekik arra, hogy tábornokuk mellett küzdtérre lépjenek. Azonban legújabban két-három minister is beszélt nyilvános helyen, anélkül hogy egyetlen szóval is Simpson tábornok pártjára keltek volna. Ha azt hiszik, hogy a tábornokkal igaztalanul bántak, kötelességük őt védelmezni. Beszédeket tartani a háborúról, egy oly tárgy megérintése nélkül, mely mindenek kedélyét annyira foglalkoztatja, gyalázatos igaztalanság. Azon minister, ki ily alkalommal világosan nem dicséri a megrótt tábornokot, ez utóbbi fölött eltöri a palotát. A közönség ezt érzi. 10 ember között azt hiszi, hogy csupán ál gyöngédség, vagy esztelen büszkeség tartóztatja vissza a ministereket attól, hogy a nép hangulatának engedjenek. ,,Ha mi“ — úgymond — „hangosan rágalmaztuk a tábornokot, az ő hallgatásuk ez utóbbit elítélte. Ha mi igazat mondtunk, miért van Simpson tábornok még most is állomásán? A nemzet kétségkívül aggodalomban van. A legutóbbi sikereket felhasználni óhajtjuk, és mégis minden mozdulattól félünk. — Egy ravasz ellenség van előttünk, hegyszorosak, változékony éghajlat, minden,mi egy vezér ügyességét a legkeményebb próbára teszi. Az orosz fennsík egy nagy természeti Szebasztopol, vájjon Simpson alkalmas egyén-e annak megrohanására? Gondoljunk Elphinstones Afghanisztánra. Nem elég baleseteket éltünk-e meg? Nem hoztunk-e még elég véres áldozatot a félszigeti háború korabeli tábornokok iránti tiszteletnek? Hazánk, Európa, s az emberiség javára, vessünk véget ezen utálatos bohózatnak. Még a kafferek s choklaw-indiánok is valamely személyes képességrei tekintettel választják főnöküket. Nálunk azt mondják, hogy a rendszer a bajnak oka, de ki tartja fenn ama rendszert, mely ellen a nép hiában harczol? Aristokratikus önzés és hivatali makacsság támogatják azt, s képezik annak alapját stb.“ „Ha“ ezek a czikk végszavai, „nem hivatik vissza egy minden gondolkodók józan értelme által elítéltetett vezér, minő reményünk marad az iránt, hogy a háború becsülettel fog végződni?“ Hogy mily általános ingerültséget idézett elő Pynt Bódognak a királynő irányábani sértő levele, kitűnik abból, mikép még maga a radical „Advertiser“ is azon óhajtását nyilvánítja, hogy a kormány ama nyomora gúnyirat szerzőit s terjesztőit valahol a franczia parton szállíttassa ki. Szerinte még maguk a franczia menekültek közt levő nemesebb érzelmű egyének sem kárhoztatnák ezen rövidutó igazságszolgáltatást, s ezért nem ismernék félre Angolország vendégszerető jellemét. A „Post“ újabb fenyegetésekkel lép föl a menekültek ellen. Gospotban (Portsmouthnál) tegnapelőtt ismét kihágások történtek az ott állomásozó, Amerikában toborzott légionáriusok közt, mely alkalommal egyikük, egy született franczia, agyonszaratott. Holnap délutánra Windsorban titkostanács-ülés van hirdetve. 2776 Francziaország, Páris , oct. 19. A franczia kormány folyvást bátran halad a szabad kereskedés útján, melyen a legutóbbi két év alatt már számos lépéseket tett. így a „Moniteur“ tegnap egy oly rendeletet közlött, melynél fogva 3 évre vámmentesen bocsáttatnak be a hajók építésére szolgáló anyagszerek: fa, öntöttvas réz, kender, len, stb. azon kikötéssel, hogy a behozó egy év alatt igazolja az említett czikkeknek a nyilvánított szériai fordíttatását. Ezen rendelet újabb lendületet adand a franczia kereskedelmi tengerészet kifejtésének, s különösen minden európai kikötőben élénk megelégedéssel fog fogadtatni. Mint a „Moniteur“ jelenti. — a brabanti herczeg s herczegné tegnap igen jókor kiindulván a saint-cloudi palotából, Páriában gyalogsétát tettek. — 3 órakor a császár s császárné a Tuileriákban csatlakoztak ő fenségeikhez, s őket a szent kápolnába s a Notre-Dame templomba vezeték. — Ma a császár s a brabanti herczegpár Versailles-ban egy szemlén voltak jelen ; — tegnap este ugyanott jelen voltak a saintcloudi színházbeli előadáson. A herczegpár hétfőn az Opéraszínházba menend, s szerdán eltávozandik. A szardiniai király párisi útja, úgy látszik, határozatlan időre elhalasztatott, a király felgyógyulásának lassúsága miatt. Azon hit szárnyal, miképp a rini herczeg, nápolyi követ, nem térend vissza többé Londonba. Az „Indepbeige“ Y-jegyű levelezője alaptalannak nyilvánítja a „Chronicle“ azon állítását, mintha legközelebb Austria s a nyugati hatalmasságok közt hivatalos közlések váltottak volna, a jövőbeli békefeltételek iránt. Szerinte, csupán annyit lehet mondani, mikép az angol kabinetnek némely befolyásos tagjai hajlandók elismerni, hogy a béke kívánatos, s hogy Angolország ezt megelégedéssel fogadná, ha Oroszország meg akarná adni az események által reá szabatott engedményeket. A tegnap Londonból elindult Trikupiénak ma kell Pakison keresztül utaznia Athénébe, hova a görög király által meghivatott. Nem igen látszik hajlandónak elfogadni a külügyministerséget. A nápolyi udvar folyvást megtagadja a franczia kormány által kivánt elégtételt, azonban hihető, hogy ezen feszült helyzet rövid időn meg fog szüntettetni. A mérleg, mérték s pénz egyformasága tárgyában a nemzetközi congressus tegnapelőtt az iparpalota egyik termében összegyűlt. A távollevő Rothschild báró helyett d’ Avia, portugali minister elnökölt. Számos uj tagok, valamint az összes párisi sajtó képviselői is voltak jelen. Miután ama franczia s külföldi tagok névjegyzéke, kik az egylet elveihez csatlakoztak, s kik közt számos, szinte minden országbeli kitűnő férfiak vannak, valamint az egylet számára ajándékozott irodalmi stb. adományok jegyzéke is felolvastattak, a titkár négy, az elnökség által már helyeslett, s a congressus czéljainak előmozdítására irányzott javaslatról értesíté a gyűlést, mely rövid vita után azokat öszhangúlag elfogadá. Az angol Ya tes-nek egy további javaslata, hosszas vita után, szerzője által visszavétetett, ellenben a spanyol Ramon de la Sagra-nak azon javaslata, miszerint tüstént egy, amennyire csak lehetséges, az egylet keblében képviselt összes országok tagjaiból álló állandó nemzetközi bizottmány alakíttassák Párisban, a gyűlés által elfogadtatott, mely erre szétoszlott, a nélkül hogy a legközelebbi gyűlés napja kitüzetett volna. Az „Indep beige“ párisi s turini levelezői újabb értesítéseket közölnek a piemonti szoskánai kormányok közt létező viszály tárgyában. Noha ezen két közlés nem hangzik össze tökéletesen egymással, így p. o. a párisi levelező arról beszél, hogy e tárgyban a piemonti kabinet tagjai közt véleménykülönbség lenne, mi a turini levelező közléséből épen nem tűnik ki, s noha a párisi levelező inkább reméli, mint társa, ezen viszálynak legközelebbi kiegyenlíttetését,mindkét levélből igen világosan kitűnik, mikép a viszály, legalább egyelőre, inkább