Budapesti Hírlap, 1856. február (27-50. szám)

1856-02-05 / 29. szám

Pest. Kedd. Megjelenik e lap, vasárnap as ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel.Előfizetési díj. Vidékre : fá 1 é­vr­e : 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Helyben: f­é­lé­vr­e: 5 frt, évne­gyedre : 4 frt. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri be­iktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr számittatik.— Egyes szám 20 pkr. Szerkesztői iroda : Országút, 6. sz. a. (Kunewalderház) 2-ik cm. Kiadó hivatal van : Egyetem­ utczában, 2-ik szám alatt, földszint. A „Budapesti Hírlap“ táblákkal borította el csaknem 20 helység mezejét, elpusztított falvakat, vetéseket, utakat, éhínségre juttatta a lakosokat s barmokat. Azonban nem ké­sett soká a segély, a szomszédnép felebaráti kész­sége egyesült a hatóság gyors intézkedésével s az életveszély közt, első rémülés helyébe a biztató re­mény és megfeszített cselekvés lépett a rongálások helyrehozására, s a vidéknek újabb árpusztítások el­leni biztosítására. Megkezdetett a nagy munka, s a kisebbszerü töl­téseket maga a veszélynek kitett nép helyre hozá. Óriási munka kivántatott a mély szakadások be­töltésére, de mégis az a két közelebbi járás népei­nek segélyével sikerült. A nagy munka következő erők ráfordításával hajtatott végre: Fellehetett rögtön a helységek által töltés 4767. öl Fordíttatott reá napszám — — 9534n. A két járás által emeltetett Gu­­lácsnál, T. Szálkánál s Szalókánál bámulatos széles és magas töltés — folyóöl............................ 3533. Hol is mintegy 12,000 köb­öl föld hordatván fel, dolgozott . . . 46,810-Összesen 8300 öl, 56,344 n. E jeles és nagyszerű munka többnyire a rövid őszi napokon készült, s az a czélnak megfelelve ezerszeres áldás lesz a szenvedett népre nézve. Mind e bajok között a közlekedési eszközök, névszerint utak készítése is folyamatban volt és pedig kitünőleg a vereczkei s halmi postautakon; kevésbbé, a Tisza töltése miatt háttérbe szorittat­­ván, a naményi s dobronyi utakon. Ki kell emelnünk még kitűnő voltánál fogva a nyiresfalvi országutat. Készült országos költségen K. Falud és Ölyvös között egy magas és pompás országút, melynek hossza....................................... 2541 él fordíttatott reá napszám ... — 14,000. A lehúzott,planirozott,kellemes kilátású útkigyódzatok Ölyvösnél és Vörösmartnál tesznek folyó élet 2620 Fordíttatott reá napszám . . ______30,000 Összesen 5161 és 44,000n. Ugyanitt elkészült kisebb s nagyobbszerü hid 20. Készülőfélben maradt . . ..............................52. Összesen 72. Mindezen munkálatokra kiadatott, s nagy rész­ben a vidék munkás lakosai között feloszlott az or­szágos pénztárból mintegy 30,000 pfr. Adja az ég, hogy e jelen évben czélt érhessen a már tervbe vett C.­sárád-házi út készítése is, mit óhajtva vár e vidéknek már munkához szokott, s annak béré­ből jobb léteit tapasztaló minden lakosa. N. A. Nagy-Abony, jan. 31. (Ered. lev.) Mult évi november hóban lakosaink örömére már épülni láttuk két elemi r. k. iskoláinkat. Azok u­­gyanis legalább is egy évtized óta már a legelha­­gyatottabb állapotban voltak; roskatag falaik alá a patkányok ásák keresztül kasul barlangjaikat, mígnem végre Márton Lajos főbiránk dicséretet érdemlő buzgalommal határozatra és tettre ébresz­tő a szunnyadó közönyt, s igy jön, hogy a múlt évi iskolai szünidők alatt elhatározott iskolaépítés két hónap lefolyása alatt foganatba lön léve. E szép czél létesítéséhez N­e­p­p­e­r Antal úr 12.000 darab téglával járult; mit annál szívesebben juttatunk köz­­tudomásra, mert valóban alig tudnánk üdvösebb, na­gyobb szükségen segítő , a magyar nemzet jövő lé­te , s nem csak szellemi de anyagi felvirágzására nézve is jótékonyabb áldozatot, mint mely a nép­nevelés oltárára tétetik, s örömmel mutatunk föl buzdítóul minden egyes példát, szívesen jegyzünk föl minden egyes adományt, mely ez irányban tör­ténik. Iskolai felügyelővé körünkbe Kecskeméty István úr rendeltetvén, működéséhez iskolaügyünk el­haladását illetőleg méltán csatolunk szép remé­nyeket, erélyétől méltán várjuk az eddigi számos hátrányok és hiányok orvoslását. A most javában folyó farsangról, s ennek folytán az itt közelebb tartott részvényes bálról, mely kü­lönben igen csinos, mondhatni fényes volt, csak azért szólok, hogy megemlítsem, mikép egy rész­vény ára 10 párt volt (s az utólagos pótlék tán két­szer annyi is lesz), s ehhez azon reményemet csa­tolhassam, hogy azon közbirtokosság, mely egy estveli mulatságért ennyit áldozott, a tervben levő két új iskola építéséhez is nem kétszer, de ha kell tízszer annyival is készséggel fog járulni, r. 1. Előfizethetni helyben: a lap kiadóhivatalában, Egyetem-utcza, 2-dik szám, földszint; vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. — Előfize­tést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasitandók. tott gyermekek megmentésére alakult bécsi véd­egyletnek 200 pftot, Karolina Auguszta öz­vegy császárné ő felsége pedig a kőszegi irgalmas szüzek áldásdús intézetének 700 pftot ajándékozni méltóztattak. — Ferdinand császár ő felsége a neukircheni templom belső fölépítésére 200 pftot ajándékozni méltóztatott. — Az angol trónbeszéd által Bécsben okozott benyomást kijózanítónak mondhatni, a mennyiben azok, kik azt hitték, hogy néhány nap múlva már az angol kabinet m­ódosítésát és Palmerston kilép­tét olvashatandják, e várakozásukban csalódva lát­ják magukat.­­ Az itteni porosz követségnél a legutolsó napokban legnagyobb tevékenység uralkodott, na­ponkint jöttek mentek a futárok s Manh­uffel ezredes folyvást legszorosb összeköttetésben áll az orosz követséggel, sőt jan. 31-n néhány óra alatt két hosszú értekezlet tartatott az ezredes és hű Gorcsakoff közt. Innsbruck­ban, jan. 27-n igen fényes táncz­­vigalom tartatott a szegények javára, melyet fő­­herczeg-helytartó ur ő és. fensége is jelenlétével szerencséltetett. A bál folytában egy nagy műked­velő társaság Tirol történetéből hat némaábrázola­tot rendezett, melyek teljesen sikerültek , s midőn a zárképletben Tirol népe ö cs. fenségének hó­dolva csoportozattá alakult, és a néphymnus zen­gése közben egy csinos falusi leányka ö cs. fensé­gének egy havasi virágokból kötött bokrétát s egy­­smind köszönetül és Zsófia főherczegasszony ö császári fensége legmagasb születésnapjára­ sze­­rencsekivánatul egy ünnepi költeményt átnyújtott, a zenés tulhangzó egyhangú lelkesült éljenek har­sogtak föl a teremben és mindaddig tartottak, vala­meddig ö cs. fensége a teremben jelen volt. előfizetési ára: Budapesten évnegyedre 4 pft. félévre ... 8 — Vidéken évnegyedre ... 5 — félévre...... 10 —­Pesten előfizethetni alulirt nyom­dájában. (Egyetemi utcza 2. sz. a takarék­pénztár-épületben), vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Az előfizetési díj bérmente­sen beküldetése kéretik. Emich Gusztáv, a ..Budapesti Hírlap“ kiadója. HIVATALOS RÉSZ. Gróf Leiningen-Westerburg altábornagy urófőméltósága,föherczeg Albert­­ császári Fensé­gének a magyarországi katonai és polgári kormánynál eddigi helyettese, jelenleg más szolgálati rendel­tetésre lévén hivatva, a tegnapi nappal szolgálati mű­ködését itt bevégezte; ellenben hallerkeei gróf H­a 1­­1 e­s Ferencz altábornagy ur ő excellentiája, mint ő cs. k. Apostoli Felsége által legkegyelmeseb­ben kinevezett kormányzói adlatus, ezen szolgálati működést a kormánynál a mai napon megkezdette. Buda, február i-a 1856. A cs. k. A­p­o­s­t­o­l­i F­e­l­s­é­g­e f. é. január 9-n kelt legfelsőbb határozata által b. Koller Au­­guszt cs. k. val. belső titkos tanácsosnak a szultán ő felsége által ajándékozott első osztályú Medzsid­­rend elfogadhatását és viselhetését legkegyelmeseb­ben megengedni méltóztatott. A cs. k.Apostoli Felsége gr. Karniczky László követségi titkárt, gr. Radeczky Tódor ve­zérőrnagyot és gr. Z­a­y Lajos főhadnagyot a had­seregnél, kam­arási méltósággal legkegyelmesebben feldíszíteni méltóztatott. Ó cs. k. A­p­o­s­t­o­l­i F­e­l­s­é­g­e f. é. január 25-n kelt legfelsőbb határozata által L­a­k­n­e­r Antal második megyebiztost első megyebiztossá a budai közigazgatási területre legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. A pénzügyministerium Besetzny József titkárt a pozsoni országos pénzügyigazgatósági osztálynál pénzügyi tanácsossá és nyitra­ kerületi pénzügyigaz­gatóvá Magyarországban kinevezte. Az igazságügyministeriumnak m. hó 26 - 1047 sz. a. kelt kibocsátványa által az ügyvédség ideigle­nes gyakorlására a pesti orsz. főtörvényszék kerüle­tében Pesten dr. Schwach József kineveztetett. Az igazságügyministeriumnak m. hó 24- és 26-a 87 és 372. sz. a. kelt határozatai által az ügyvédség gyakorlására a pesti orsz. főtörvényszéki kerületben Horváth János Kun Szent-Miklóson és Nyári Fe­rencz Székes-Fehérvárott kineveztetett. Ferenczy János székesfehérvári polgármester az ottani reáliskola alappénzét, megnyittatása évnap­ján száz pengő forinttal gyarapította, mi is hálás el­ismerés kifejezésével ezennel köztudomásra juttatik. Buda, január 27-n 1856. A cs. k. helytartósági osztálytól. A pesti cs. k. kerületi főtörvényszék részéről hírül létetik, hogy Sturm Ede jogtanár, kinek a magas igazságügyi ministerium 1855. december hó 1-jén 20,641. sz. a. kelt bocsátványa által az ügyvédke­dést, székhelylyel Pesten, megengedte, hivatala meg­kezdését bejelentette s az illető esküt letette. Pest, január 27-n 1856. A pesti cs. k. kerületi főtörvényszék. NEMHIVATALOS RÉSZ. Buda, febr. 4. Albert főherczeg magyarországi katonai és pol­gári kormányzó Urunk ő császári Fensége a svábhe­gyen! kápolna építésére alakult bizottmánynak száz pstot kegyelmesen kézbesíttetni méltóztatott. Munkács, januárhóban. (Ered. lev.) A múlt év nem csekély s megyénkén is végig húzódott csapásai közt a leggyászosabbakhoz tar­tozott az 5 ízben bekövetkezett vizáradás, s ezek közt legrettentőbb volt az, mely febr. közepén kezdette pusztítását, s a Tisza töltését több mint 29. Február 5.1856 AUSTRIAI BIRODALOM, Bécs, febr­ 3. Császári­ Felsége az ér­­tekezleti tagok Miller Mihály photograph által átnyújtott photographiai arczkép-albumát legke­gyesebben elfogadni, s a művésznek egy becses gyémántgyűrűt küldetni méltóztatott. — Erzsébet Császárné Ő Felsége az elhagyó­ Békemozgalmak. Már múlt szombaton reggel megjelent számunk­ban értesítettük távirati sürgönyben olvasóinkat ama tényről, mely által a nagy békeműnek mintegy első phasisa szerencsésen bevégeztetett, t. i. egy jegyzőkönyvnek Bécsben i. é. február 1-n történt aláíratásáról s az által­a békeelőzményeknek kötelező erejűvé emeltetéséről.Az „Oesterreichische Corr.“­­nek e fontos tényt jelentő egész tudósítása itt kö­vetkezik : „A már nyilvánosságra jutott austriai b­é­ke­el­őz­mén­y terv minden részrőli elfogadtatása következtében, ma (febr. 1-jén) déli 12 órakor Angol-, Francziaország, a magas porta és Orosz­ország képviselői a cs. k. külügyministériumban összegyűltek, hogy gr. Bud­-Sc­hauen­stein úrral, mint Austria képviselőjével együtt egy jegyzőkönyvet írjanak alá, mely ál­tal az említett békeelőzmények köte­lező erőt nyernek.“ ,,A ma aláírt okmányban egyszersmind a létesí­tendő fegyverszünetkötés is elvileg megállapítta­tott s e mellett meghatároztatott, miszerint az öt udvarnak legkésőbb mától három hét alatt Parisban összeülendő rendkívüli teljhatalmazottjai, a ma pa­­raphirozott (előleges névaláírással ellátott) béke­­előzmények formaszerinti aláirás­a után a végleges békeszerződvény megkötésére fölhatalmaztatva le­gyenek.“ „A német szövetséggyűléssel a megkötött béke­­előzmények a legközelebbi csütörtöki ülésben fog­nak a cs. k. elnök-követ által közöltetni.“ ,,Semmi kétséget nem szenved, miszerint a magas gyűlés, a német szövetség nevében meleg érdekkel fog a szerencsésen elért eredményhez csatlakozni.“ A párisi „Moniteur“ febr. 3-ai száma ped­g követ­kező távirati sürgönyt hoz: „Oroszország hozzájá­rul az öt javaslatponthoz, melyek békeelőzmé­­nyekül szolgálandanak s melyek elfogadás végett Austria által Franczia- s Angolország beleegyezé­sével eléje terjesztettek. E tartalék nélküli csatla­kozás egy gróf Eszterházy Bálinthoz czimzett jegyzékben volt formulázva, és egy hg Gorcsá­kó­ff bécsi orosz követ által Bud­ gróffal közlött sürgönyben. Az orosz kormány egy jegyzőkönyvnek Bécsben aláírását javasolta , csatlakozásának con­­statkrozása végett, s annak megállapítását, mikép a feljhatalmazottak három hét alatt, ha lehet hama­rabb, összeülendenek a következők egymásutáni eszközlése­i. m. a békeelőzmények aláírása; fegy­vernyugvás kötése; az általános alkudozások meg­nyitása végett. A n.-britanniai kormány azon óhaj­tását fejezi ki, hogy az értekezletek Parisban tar­tassanak. Az austriai kormány ehhez készséggel járult. A teljhatalmazottak tehát a franczia főváros­ban gyűlnek össze. A minden fél általi elfogadást constatkrozó jegyzőkönyv tegnap Bécsben aláíra­tott. Az alkudozásokban részt veendő teljhatalma­zottak febr. 20-dika előtt Párisba érkezendnek.“ A megkötött békeelőzmények holnapután (csütör­tökön) a német szövetséggyűlés elé terjesztetnek. Nem kétkedünk benne, hogy a kivánt csatlakozást annak tartalmához a szövetség örömmel teljesítendi. A­mi kételyek ez iránt még némely porosz és né­met lapokban olvashatók, azok az előzmények alá­írása előtti napokra vonatkoznak, midőn még kétség forgott fönn az iránt, vájjon Anglia csakugyan el­­áll-e annak sürgetésétől, hogy utólag támasztott különkövetelései az előzmények aláírása előtt el­fogadtassanak. A febr. 1-i tény mutatja, hogy e nehézség is szerencsésen le van győzve. — Tekintsék bár ezt csak formai nehézség­nek , mi mégis annak elhárítását nagy és mo­rális súlyú nyereségnek tartjuk, mert az által Angolország tettleges bizonyságát adta békülési őszinte készségének. S ha ez megvan, maga a be­kenni létrejöttén többé nincs okunk kételkedni, se üres biztatásnak tartani Palmerston lord leg­utolsó ígéretét, miszerint a béke három hó alatt Európának vissza lesz adva. Poroszországnak a párisi congressushozi állásá­nak kérdését eddig ugyan teljes bizonyossággal eldöntöttnek nem mondhatni, azonban mind angol mind franczia tekintélyes­ lapok véleménye egyezik abban, mikép Poroszország az értekezleteken nem leend képviselve, így a „Morn­ Post“ bizonyos gyanánt állítá, hogy Poroszország nem fog az értekezletekbe fölvétetni, bárminő vélemény ural­kodjék is ez iránt Berlinben. „Nem igaz“, — úgymond — „hogy Francziaország megszűnt vol­na ellenzeni Poroszországnak az értekezletekben­ részvevését; az sem­ igaz, hogy egyedül az angol kabinet gördítne akadályokat ennek útjába. De a párisi tanácskozásokban csupán a hadfolytató ha­talmasságok, s ezenkívül Austria, mint közbenjáró hatalmasság, vehetenének részt. Mivel Poroszor­szág nem vett részt a háborúban, se elismert köz­benjárói állást nem foglalt el, meg kell benne nyu­godnia , ha a többi európai hatalmasságok nem vesznek tudomást egy oly befolyásról, melyet az ma­ga holt tökéül hagyott heverni, s oly jó szolgála­tokról, miket az nem alkalmazott, s oly nagyhatal­­massági állásról, melyet az önként fel nem használt. Nem valószínűtlen, mikép ha béke­szerződés fogott megköttetni, akkor Poroszország meg fog hivatni egy egész Európára nézve ily nagy fontosságú okirat aláírására, de a szerződés készítésében nem vehet részt.“ A „Constitutionnel“ is így nyilatkozik egy „A párisi congressus“ czímű, félhivatalos modorú czik­­kében, melyben egyfelől e congressus igen világo­san úgy tüntettetik föl, mint az 1815-i bécsi con­gressus visszatolása, másfelől szinte határozottan kijelentetik,mikép Poroszország nem fog részt venni az értekezletekben. — „Hihetőleg“ — úgymond — „Austria leend az egyetlen német hatalmasság, mely a keleti kérdés szabályozásában­ közreműködésre hivatva van. Valóban, noha még nincs véglegesen elhatározva, mikép Poroszország nem lép be az érte­kezletekbe, de nem hihető, hogy belépjen. Maga Poroszország is kétségkívül átlátandja, mikép mi­után távol tarta magát mindazon diplomatiai tények­től, melyek Bécsben a dec. 2-iki szerződés óta történtek, ez­által önkényt megfosztá magát az ezen szerződést megelőzött diplomatiai tényekbeni rész­vevősének előnyeitől. Ekkér a párisi congressus csupán négyet foglaland magában amaz öt hatal­masság közöl, melyek 1815 óta nagy-, vagy első­rendű hatalmasságoknak neveztettek: t. i. Franczia-, Angol-, Oroszországot s Austriát. E helyett az utóbbiak mellett egy oly hatalmasság ülend, mely eddigele egyetlen európai szerződésben sem sze­repelt, s mely legközelebb, az általános sulyegyen elemeül, belépend a közjogba : Törökország, mely végre bevézetett az európai államok nagy család­jába.“ Ellenkezőleg e nyilatkozatokkal, az „Ind.­b.” egyik levelezője folyvást azt állítja, mikép Porosz­­országnak a congressusbani részvéte minden két­ségen fölüláll; valamint a „J. des Déb.“ is oly tar­talmú sürgönyt említ, mely szerint Austria, Fran­czia é­s Oroszország Poroszországot a részvételre már meg is hívták volna. Meg kell azonban jegyez­nünk, mikép az „Oest. Corr.“ fentebbi czikkében egyelőre csak az előzményeket aláírt öt hatalmas­ság képviselőinek a béke végleges megkötésére fölhatalmaztatásáról van szó. Ez öt hatalmasság Austria-, Angol,­ Franczia-, Orosz- és Törökország. Szárdinia alái­ondja ugyan a békeszerződvényt,de a congressus tanácskozásai­ban csak a saját érdekeit közvetlenül vagy köz­vetve érdeklő kérdésekben veend részt, mit a „J. des Déb.“ különösnek talál, Szárdiniát is a hadfoly­tató felekhez számítván. Említést érdemel, mikép a „Conflit.“ bécsi leve­lében. Eszterházy grófnak Bécsbe érkezett le­velei alapján, az orosz császár szándékainak őszin­teségét elismerőleg kiemeli. Népe — úgymond — mely a béke-tudósítást nagy megelégedéssel foga­dé, őt kétségkívül támogatandja ezen utón, melyen bizonyosan Francziaország mérsékleti lojalitásával.

Next