Budapesti Hírlap, 1856. március (51-75. szám)

1856-03-23 / 70. szám

Németország, Berlin, m­árcius 19. B­ü­­­o­w ezredes a „Voss. Ztg“ban azon kérdést teszi: váj­jon miután király ö­nige, a k. hgek s az összes állam­hatóságok Hinckeldey temetésén megjelentek, mily okoknál fogva maradtak el az országgyűlés két házának elnökei ? Ennek folytán Bülow névte­len levelet kapott, melyben jelentik neki, hogy csak egéssége menti meg őt az arczoncsapástól, de ha még tovább megy, pórul jár, minek értelme a fölebbi után ítélve, csak annyi lehet, hogy a pa­rasztok kezére jut. Halljuk, mikép Rochowot a nép, midőn a rendőri fogságból elbocsáták, több utczán át szi­dalmakkal kiséré. Vájjon Rochow a nép e hangos bár durva kárhoztatásánál szintoly nyugodt volt-e, mint midőn elfogatásakor Slieber rendőrigazgatót egy bérkocsiba kisérvén, szivarra gyújtott, mit ez azonban neki mint fogolynak megtiltott és Rochow engedelmeskedett. Ezt nevezé az urak házának al­­elnöke durva bánásmódnak! Hinckeldey árvái számára Bécsből dr.Blüh­­d­o­r­n Ágoston egy szép levél kíséretében 500 , tallért küldött. G. Danitz párviadaláról még mi egyebet sem hallani, mint hogy megvívott és elesett Pots­­damban. Mart.­­8-ról távírják, mikép udvari körökben azt beszélik, hogy Frigyes Vilmos hg forma­­szerint kikérte a király megegyezését az iránt, hogy a „Princess­ Royal“ kezét megkérhesse, s erre a király az egész udvar jelenlétében megegye­zését adá. Portugália, L i z b o n a , mart. 9. A pénzügy­­minister egy új pénzügyi tervet terjesztett a cor­­t­e­s­g­y ü­l­é­s elé, hosszas felvilágosító bevezetés­sel. Ebben a kormány lelépéssel fenyegetőzik, ha a kamrák nem fogadnák el ezen tervet, melyben fel­hatalmazás kívántatik 80 millió ft.-nyi új kölcsön fölvételére, közmunkák végett. Spanyolország. Madrid. Egy mart. 17-ről kelt sürgöny szerint a c­ortes-gyülés ama napon megkezdő a bevételi budget tárgyalását. A kormánynak ezen ügyben többsége leend. — A­ „Patrie“nak egy sürgönye szerint Espartero a c­o­r­t­e­s-g­y­ü­l­é­s­b­e­n kijelenté, mikép az összes­­ministerek le fognak lépni, ha a cortes-gyűlés S­a­n­t­a­ C­r­u­z pénzügyi tervét elvetné. Oroszország, Sz. Pétervár, mart. 13. A „Nord. Biene“ tegnapi kereskedelmi jelentése be­vezetésében megjegyzi: „A külföldi lapokban a párisi békealkudozások felől tartalmazott különféle tudósítások folytán az elmúlt hét az üzleteknek nem kedvezett. Különben Anglia számára, a nyári hó­napok alatti szállításra igen sok orosz czikket és gabnát vásároltak össze. Ezért a kereskedők nem sietnek új vásárlásokkal.“ Az orosz kereskede­lem ekként szintén érzi a háború megszűnésének közelségét, s ideiglenes pangás után a hadsereg kellékein kívül más csatornákba vezetendi üzleteit; az orosz békebarátok főleg Napóleon császár be­szédéből merítik reményüket. De különben a párisi értekezletekről érkező tudósítások is annyira megnyugtatók — ír­ják innen a „H. C.“-nak — mikép remélik, hogy csakhamar fel fog lebbentetni ama fátyol, mely a m­ár nyert eredményeket elfedi. Egy oudit szerint az alkudozásoknál a status quo vétetett fel alapul, melyből az előforduló kérdések megítélendők. A hadiviszonyok által előidézett status quo fenntar­tásában egyrészt Oroszország engedményei benn­­foglalják, más­részt a követelések határa is kije­löltetett. A Feketetenger semlegesítésével elvesztő Nikolajev tengeri jelentőségét, ép úgy mint Sze­­basztopol éjszaki része, a déli résznek s az orosz hajóhadnak helyreállítása nélkül. A Kaukázia part­jain létező apró erődök tengerészi tekintetből semmi fontossággal sem bírnak Oroszországra nézve, tehát csak annyiból bírhatnak fontossággal, mennyiben a hegyi népek megfékezésére szolgálnak. A török hadiköltségekért, ha e pont általában szóba jönne, egyenértéknek tekintetnék a dunai­­delta átengedése.­­ Az éjszaki csatatéren csak Bem arsund forgott kérdésben , mely mint tudva van e század második tizedében épült. A lé­tező három torony azóta sem tágíttatott, vala­mint a szigetcsoport erődítése sem haladt elő. Ebből is látszik — úgymond — hogy az orosz kormány nem akar a finn öbölben negyedik várat építeni.“ E közlés egyéb érdeken kívül azért jelentős, mert első említi fel a hadi viszonyok által előidé­zett statusquo fenntartása elvének az alkudozások alapjául vezetését; a következmény fogja megmu­tatni, alapos volt-e e közlés ? — vagy várjon csak az orosz kedélyek megnyugtatására volt-e szá­mítva? Erre nézve fontos amaz állítólag biztos hír, hogy közvetlen a béke megköttetése után „tanácskozó tárgyalások“ fognak a birodalom kereskedelmi politikai viszonyait egyéb államokhoz, s főleg a szomszédországokhoz illető különféle javaslatokra nézve tartatni. Erre vonatkozólag leg­újabb időben Párisból jött volna a felhívás, mely a császárban azon elhatározást keltő, a keres­kedelem és vámviszonyok gyökeres re­­form­ját azonnal életbe léptetni, mihelyt a szak­értők véleménye az országban ezt kívánni fogja. A krimiai hadjárat Szebasztopol bevételéig, De Bazancourt bárótól. Az események nyomában jár a történelem megvesztegethetlen, az érdemet minden részen ma­gasztaló, a hibákat egyik félnél sem palástoló tollá­val. A történelem által osztott ez igazság a legna­gyobb áldás az emberi nemzetre nézve, kijózanítja az a hiúság tömjéne által elragadott szerencse­­fiait, felbátorítja a csüggedőket, kik ellen az ese­mények menete fordult, és tanulságot hoz mindnyá­jának : annak ép úgy, ki reményeiben túlzó, mint ki mértéken fölül bizalmatlan volt: minden lépten nyomon a gondviselés útjait tünteti fel. De a történelem ép e szigorú részrehajlatlansága szüli, hogy elévülhessen tábláin csak lassan, gondosan bí­rálva és szigorúan ítélve készül el az események jegyzéke. Mindazon kiadványok, melyek akár ma­gán­buzgóságból akár magas megbízatásból előtte szülemlenek, csak több vagy kevesebb becscsel biró anyagot szolgáltatnak számára. Mint ilyet üd­vözöljük a fölebbi franczia munkát. Gazdag az ér­dekes, katonai ügy mint politikai felvilágosítások­ban, bárha szerző szándékosan került minden poli­tikát, de még­is nem egyéb az mint egy darab hi­vatalos munka, s e szempontból kell azt méltányol­nunk. Távolról sem nyújtja mindazt, mit tudni sze­retnénk, s mindaz, mit nyújt, igen ügyesen van fel­készítve, hogy a franczia kormány felfogását és a franczia sereg dicsőségét ragyogó világba helyez­tesse, de hézagait a későbbi történetíró fogja ki­pótolni, ki abban mindenesetre becses adalékokat találand. B. Bazancourt főleg Fortoul cultusminister által jön a krimiai hadjárat megírására kiszemelve, Vaillant hadügyminister ellátta őt a szükséges aján­latokkal, Canrobert Ilek pedig helyet adott­ neki Szebasztopol előtt a futóárok-parancsnok sátorá­ban, s így az ágyuk dörgése s röppentyűk vészes sustorgása közt készült el a jelen munka, melyből érdekesnek tartjuk a következő kivonatokat közölni. Ott kezdjük meg azokat, midőn a franczia, angol és török főparancsnokok Várnában az első össze­jövetelt megtartani készültek. St. Arnaud egyik küldönettisztje, Henry parancsnok ment el Sum­­lába, Omer pasát meghívandó. „Omer pasa, igy ír, e tiszt, a legnagyobb előzékenységgel fogadta a meghívást, ő finom jelentős arczvonásokkal bir; azon büszkeségnek, melyért őt gyakran megszól­ták, én nyomát sem találtam; de ép annyira távol áll ő minden ál szerénységtől; ismeri saját érté­két, de tudja azt is, hogy szerepének vége lenne, ha mi nem jönnénk.“ S mintegy ennek bizonyítá­­sára szolgálnak a következő sorok : „Megszemlél­tem Sumlában a csapatokat, kaszárnyákat, kórhá­zakat. A katonák nyomorultan voltak ruházva és lábbelikkel ellátva; a korodákban összeszorult szivem. Mily elhanyagolás! Rongyok szolgáltak takarókul, kövek párnákul ! S e vitéz emberek még csak nem is panaszkodnak . . .“ 1854. máj. 19-én jöttek össze a tábornokok Várnában. Omer pasa azon tudósítást hozá, mikép az oroszok sietve nyo­mulnak elő,hidakat vernek a Dunán, s Szilisztria előtt, melyben 18 000-nyi helyőrség van,pontosulnak össze; s egy csata elfogadását lehetetlennek, s Szilisztriát komolyan veszélyezettnek tartá; remélé, hogy hat hétig tartani fogja magát, de 14 nap múlva is eles­­hetik. St. Arnaud és J. Raglan elhatározák, Várna közelében egy franczia-angol hadosztályt előretolni, hogy Paskievitset kényszerítsék, „vagy a Dunán visszakelni, ha a szövetségesek előhadát a had­sorba bevonulni látja, vagy erőfeszítéseit Szilisztria bevétele végett megkettőztetni,“ e mellett hogy „Austriát is elhatározásra bírják.“ Másnap éjjel a tábornokok Sum­lába mentek. „Mindenütt,úgymond St. Arnaud a hadügyminiszerhez intézett jelentésében, értelmes katonai szem nyi­latkozik; a védművek jól készítvék, a csapatok hadállásai kitűnően vannak választva, szóval e tá­bornak csak egy hibája van, hogy kissé túl nagy, de belül minden hiba nélküli. A fontos­ védművek derék legénységgel és jó karban levő nehéz ágyuk­kal vannak megrakva. A csapatok roszul fegyve­­rezvék, ruházvák, s főleg rosz a lábbelijük, de az észhatás, melyet tesznek, katonái. A lovasságnak kicsi de kitartó lovai vannak. A tüzérség kitűnő, s meglepő biztossággal lő, szóval — Sumlában 45000 ember áll, kik mindenütt jól megverekszenek, s angolok és­ francziák közé állítva, derék és kitűnő katonáknak fognak bebizonyulni.“ Még Sumlában verék ők a tudósítást,hogy az oro­szok 70,000 emberrel vívják Szilisztria várát, a bombázás éjjel-nappal tart, a mellvédek a dunai ol­dalon már lerombolják, s az egész vár nemsokára teljesen be fog keríttetni. Azonnal új intézkedéseket lőnek. Omer pasának 30,000 emberrel és 120 ágyú­val kellendett előnyomulnia, a viddini és zsófiai csapatokat magához vonnia, s így legfölebb 3 hét alatt seregét 70,000 emberre 180 ágyúval emelni. 1. Raglan 20,000, és St. Arnaud 50,000 emberrel volt a helyszínen megjelenendő. Máj. 22-n a két tábornok visszaindult Várnába. Hamelin admirál ekkor jött vissza a Krimia part­jain tett kémszemléből. Ő szinte lehetlennek találá a kiszállást Krim­iában. „Az oroszoknak 70—80,000 emberük van ott — így ír St. Arnaud a hadügymi­nisterhez. — A tenger hosszában mindenütt jelző póznák vannak és lovasörsök kiállítva, s min­dent tüstént jeleznek Szimferopol és Szebasz­­topolba. Az oroszok végsőre el vannak hatá­rozva, az országot porrá hamuvá teendik. Ana­­pában 20,000 emberük van, kiket az azovi tenge­ren azonnal Krimiába szállíttathatnak; a kiszállás mindenütt nehéz lesz.“ Ez első tudósítások nem igen voltak fölbátorítók, de ekkor még csak a szö­vetséges csapatoknak Várnába és a Dunához indít­tatásáról volt szó. L. Raglan és St. Arnaud Kon­­stantinápolyba mentek az előkészületek gyorsítása végett, de minden meghiúsult, a­mint a tábornagy a Gallipoliban gyülekvő haderőket megszemlélte. Még csak 27 gy. zászlóaljat, alig 500 lovat és legfölebb 30 fogatos löveget talált ott.Ez erővel nem mert síkra szállni, ezért visszatért előbbi tervére, egyelőre csak néhány hadtesttel foglalni Várnában állást , itjy az oroszok csapatjainak legalább arczéleit meg­mutatni. (Folytattatik.) Távirati tudósítások. Pár­is, mart. 20. A börze magatartása igen gyönge volt. A párisi börzén a hitelrészvények­­keli forgalom tilalmát várták. Az összes iparpapí­­rok erősen kínáltattak, daczára annak, hogy a köz­vélemény a békét közel bekövetkezőnek tartja. Páris, mart. 20. este. Ma nem tartatott érte­­kezleti ülés, hanem valószínűleg csak holnap vagy szombaton fog tartatni. A császárné tejláza alább­hagyott, Jeromos hg ma először kelt fel ágyából. Pár ma , mart. 19. Ga­n­­­an­i Bordi hadbíró oroszra meggyilkoltatott. Párma városa ezen vala­mint a korábbi gyilkosság miatt ostromállapotba he­lyeztetett. Genua, mart. 19. A „Great Britain“ ide vissza­tért, hogy az angol-olasz légió második ezredét is Máltába elszállítsa. Ezen, valamint a német légió is hallomás szerint Trapezuntba van rendeltetve. Az innen Veltri felé vezető vasút f. hó 27-n fog meg­nyittatni. Triest, mart. 21. A gabnakelet a kedvező politikai tudósítások s a nápolyi kiviteli engedély befolyása alatt eleinte csendes. Angol piaczok meg­rendelései később a búza magasb­árom­ keletét fölélénkíték; a tengeri is élénkebb keletű de változatlan áru. Napi hírek és események. Budapest, mart. 23. * Hús­vét ünnepe a keresztény világ és ke­resztény szív legjelentékenyebb ünnepe. Az emberi­ség bűneinek megváltása Üdvözítőnk halála által a keresztfán, és feltámadásában — a halhatatlanság szent kezessége két oly isteni tény, mely a keresztény vallás lélekemelő és megnyugtató erejének megdönt­hetetlen alapját képezi. Az aggság, a fájdalom, a bá­nat, a nyomor, az erény mily megnyugvást, mily vi­gasztalást és dicső jutalmat meríthet ez egyszerű szó­ból : Feltámadunk ! — Bizonyára tehát nem pusztán a fényes szertartások, a kíváncsiság, és az ünnepi tét­lenségnek róható fel azon roppant részvét, melyet fő­városunk közönsége, s e közönség minden osztálya, főrangú és alantálló, gazdag és szegény, öreg és ifjú, beteg és egésséges e szent napokon az egyhá­zak látogatásában s az istentiszteleten megjelenésé­ben tanúsít, hanem azon mélyebb érzületnek, azon felmagasztosult ihletnek, melyet az emberi szív a testté vált ige alapján a vallás szent malasztjából me­rít, mely által felegyenesedik, megerősbödik és meg­tisztulva az Istenhez közeledni siet. Örvendetes je­lenség ez korunkban, melyben elég csábító daemon vonja az embereket az erkölcsi halál felé. És e csá­bító tévelygések daczára diadalmasan él a keresz­ténység szivében a vallás ezen hatalmas szózata, ezen megdönthetien isteni bizodalom: Feltámadunk! * A Hildegard Főherczegasszony a császári Fensége pártfogása alatt álló első pesti bölcsőde igazgatósága, miután a bécsi udvari művésznő S­e­e­­b­a­c­h Mária k. a. vendégszereplése folytán ezen intézet javára rendezett előadás féljövedelme, a leg­­magasb és más jelentékeny adományokkal kiegészítve oly szépen gyümölcsözött, elhatározta, hogy ezen öszvegből, még néifaely nemes keblű delnek ajánla­tainak hozzájárulásával, egy ágyacskát alapítana, mely az ünnepelt művésznő iránti hálából annak nevét vi­­selendi, s ezúttal egyszersmind köszönetet szavaz a német színház tisztelt igazgatója Witte úrnak is, ki intézetét jótékony czélokra minden alkalommal oly emberbaráti készséggel szives átengedni, mely kész­ségnek köszönhető, hogy ezúttal ezen bölcsődei ala­pítvány részére 800 frtot lehetett tőkésíteni. * Mielőtt a téli évszak élvezetei egy időre elbúcsúz­nának tőlünk, még egyszer alkalmunk lesz bennük gyönyörködhetni. F. hó 31-én a Lloyd-társulat újon­nan díszített teremében a pesti jótékony nőegyesület, szegényei javára, tánczvigalmat fog rendezni, melyre már nagy előkészületek történnek, s mint értesülünk, felsőbb köreinkből is számosan fognak abban részt venni. Az emberiségi szent­szés tekintetéből általában a legnagyobb sikert óhajtjuk ezen vigalomnak. Rész­vények még kaphatók az egyleti elnök Bohus Szö­­gyényi Antonia asszonyságnál, 2 sas utcza saját házában, és minden választmányi nőnél. A hangver­senyek sorát is a legérdekesebb műélvek fogják be­fejezni. A közelebb említetteken kívül f. hó 30-kan még egy utolsó philharmoniai hangverseny is fog tar­tatni, mely ezúttal a legkitűnőbb programmal tüzendi fel ezen zenészeti magasb­tvéleményekre a koronát. * A nemzeti képcsarnok, mint értesülünk, legköze­lebb a köztünk mulató s jeles ecsetéről ismeretes ifju Markó két táj festményével fog gyarapíttatni. — Azokat, kik magán képgyűjteményeiket hazai fest­­vényekkel akarják szaporítani, figyelmeztetjük, mi­szerint Kiss Bálint akadémiai festészünk több ha­zai tárgyú olajfestvényeinek árubabocsátását hirdeti. * A tiszai vaspályára nézve említik, hogy a gróf Andrássy György elnöklete alatt egy 7 tag-­­­ból álló bizottmány alakíttatott, mely egy részvény­társaság alapításával a pálya részére szükséges pénz­­erőt megszerezni és a magas kormány jóváhagyását kinyerni bízatott meg, az ez iránt tett lépéseket leg­közelebb teljes siker koronázta, s a nagyszerű vállalat most már biztosítva van. * Harangjaink Rómába menetelével hitharangunk is egy kissé Rómába költözött, s onnan a következő ér­dekes közleménynyel tér meg. Még soha sem láttak ott oly fényes kivilágítást, mint f. hó 9-kén estve a Colosseum romjaié volt. Vespasiani császárnak a maga nemében ez egyetlen építési műve bengáli lángten­gerré volt átváltoztatva, oly kitűnő művészettel, hogy a legfinomabb építészeti arányok és árnyalatok a leg­szebb távlatban tűntek fel ezen tűzfény közepett. Az Egyesült­ államokból itt mulató gazdag amerikaiak, élükön a volt elnök Fillmore úrral, rendezték ezen ünnepélyt, mely nekik mintegy 3000 tallérba került. A római rendőrség azonban nem engedte meg, hogy a kivilágítás közepébe e név „Amerika“ fölhrassék, ellenben a franczia zenekarok ingyen játszottak. Mi­után azon elhagyatott vidéken, hol a Colosseum áll, rablók támadásaitól féltek, az arénába csak urak és úrnők bocsáttattak be. Ezenkívül nagyobb biztosság okáért, az említett helyiség erős gyalog és lovas őr­ségekkel volt megrakva. dött arról, hogy úgy őszi panaszaim az aránytalan magas húsár, mint 2 hó óta többször megpendített magas marha- és nagyon leszállított húsár alapos isme­retnek kifolyása. A n.­szebeni újság szerint múlt hó 27-n ott is próbát vágtak szakértők kezelése mellett, és a hús e hó elsejétől 7y2ról 9 porra emeltetett, holott a közel Oláhország és maga Erdély egészen az el­lenkezőt következtethetné. Ez utóbbi próbavágás után igen nehéz a jövő hóra a husárt csak ajánlatilag is érinteni, mert e próbavá­­gás után a húsnak igen magas árt kellene adni, hogy azon árnak megfeleljen, mely után a cs. k. főkor­­mánytól adott 8% mellett a husárusnak is jusson annyi, mennyi az üzletfenntartásra kívántatik. Jelen­leg tehát nem egyedül april hóról, hanem a következő 3 hóról teszek csalhatatlan számítást, melynek hasz­nát is kimutatom. Ha teszem a jövő april hóra a hús 12 kóra emelke­dik is, ez­által nemcsak hogy a húsvevő közönség jobb húst nem kap, de egyszersmind a kereskedelem­nek sem adatott legkisebb lendület is, mert ezt már e hóban jó lett volna tenni, mi­által úgy hell­ mint országos vásárunkra a vágómarha számosabban haj­tatott volna, és ennek következtében a próbavétel is jobban esett volna ki. Azt is tudjuk, hogy míg különösen a békehírek óta kivétel nélkül minden élelmiszernek az ára tete­mesen leszállt, addig a vágómarha és a húsár rendre emelkedik, minek fő oka nem a marha létszámában, hanem a tavaszi igen leszállított húsárban, és a hiz­lalásra csak kárt biztosító okokban keresendő. Mindaddig tehát, míg a tagosítást és ennek követ­keztében el nem érjük azt, hogy az istállói etetés által egész éven át egyforma hússal bíró marháink legyenek, a húskérdés, úgy a húsvevőkre, mint a gaz­­dászatra nézve okvetlen az élelmiszerek legfonto­sabbika marad. Tekintve az idei magasabb marha­árt a tavak­hoz képest, midőn azonban e tavaszi hónapokban a hús­nak fontja Budapesten szintén 13 kr volt, előre meg­ítélhető, hogy ezen ár ez idén is május és június hóra bizonyosan bekövetkezik. Ha a húsár jövő áprilban 12 krra létetik, úgy a gazdák és a hizlalók már el i­s idegenítetnének és elkésnének attól, hogy május és junius, vagyis a kövér marha előállítására legro­­szabb két hóra hizlaljanak; ellenben ha a húsnak fontja mindjárt áprilban 13 krra létetik, úgy a hiz­lalók azon remény fejében, hogy ezen át junius utoljó előtt már le nem száll, könnyen hizlalhatnak második felállításra oly marhát, mely már jelenleg fél hússal bírván, két-három hónap alatt még meghízhatnék, míg ellenkező esetben aprilt elveszítve már az idő rövid lenne. Ha tehát a húsát már april elejétől 13 krra emeltetnék, úgy a budapesti húsevő közönség nem csak hogy jobb húst, hanem a bécsivel majd­nem egyenlő kövéret kaphatna, minek ezen fölül még azon nagy haszna lenne, hogy gazdáink megmaradt takarmányukért, ha nem is nyereményt, de legalább pénzük visszafordítását vehetnék be, míg e második hizlalás által nyert trágya által a gabonaszemnek sza­porítása is nagyban növekednék. A r k­a­u­e­r Lipót: Gazdászat ipar és kereskedés. Pest, mart. 22. (Húsár szabályzást czél­­zó próbavágás.) Ehó 17-n vétetett át a hús­­bizottmánytól azon 50 darab ökörből egy tizedrész, azaz : 5 darab, melyeket H­e 11 i­n­g­e­r húsárusmes­­ter Pest szükségletére vásárlott. Az ökrök, fogyasz­tási adóval együtt páronkint 220 porton vetettek. Súlyra ezen öt darab ökör, leszámítva a minden má­zsánál szokásos 5 font apadót — 2077 font húst, és 117 font fagyot nyomott. A húst IM­­I krjával, a fagyot pedig a jelen nagyon leszállott ár szerint mázsánkint 22 pfrtjával számítva tesz, — a bőr da­rabját a minden oldalról szintén leszállott ár követ­keztében 14 pftra téve — öszvesen 509 frt 14 krt. Ebből azonban a bizottmány által meghatározott és a húsárusok költségeire biztosított 8% lehúzandó, az­az a 398 frtból 32 pfrt ; Így tehát az összes bevé­tel 477 ft 46 krt tett. Húzzuk le e 477 ft 46 krt az ökrök 550 frtot tett járandóságából, és maradni fog 71 ft 46 kr veszteség. Ha e 71 forint 46 kr kárt a 2077 font húsra elosztjuk, úgy kitűnik, hogy e pró­bavágásnál a húsnak fontja lB 3/4 porba jött. A t. ez. élelmező-bizottmány jelenleg meggyőző­igazítás. A tegnapi szám n­a­p­i h­i­r­e­i közt a 3-ik oldal 4 ik hasábján felülről második sorban, e he­lyett: „szükséges krasznai birtokát“ ol­vasd : „szükséges területet krasznai bir­­tokán.“ — A politikai szemle végén alulról 4-dik sorban e helyett: „förendörigazgatásnak mely* elv: „förendörigazgatóság, mely egyszersmind a rendörigazg­atásnak.“ Bécsi börze, martius 22. (Távirati közlés.) Bankrészvény .................................. 1086 Nemzeti kölcsön 5%............ 863/16 1835—diki sorsjegy...................................... — 1839—diki — ........ 136­2 1854- diki — ......................................... 1093/4 Föld tehermentesítési köt....................77*/2 Éjszaki vaspálya......................................... 2855 Dunagőzhajózás.........................................652 Augsburg. ........ . 1013/4 Hamburg . ................................................ 743A London ......................................................10.5 Cs. kir. arany.................................................— Duna vízállás, mart. 22. 3' 8“ 3'' 0 fölött. * Felelős szerkesztő SZILÁGYI FERENCZ. Szerkesztő­társ NÁDASKAY LAJOS.

Next