Budapesti Hírlap, 1856. május (102-125. szám)
1856-05-29 / 123. szám
Pest. Csütörtök, 123. Szerkesztői iroda : Egyetemutcza 2-ik sz. a. 1-ső emeleten. Kiadó hivatal van : Egyetem utczában, 2-ik szám alatt, földszint. BUDAPESTI HÍRLAP Megjelenik e lap, vasárnap as ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel.KIőfizetési díj: Vidékre: fél évre: 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Helyben: fél évre- 8 frt, évnegyedre : 4 frt. A h 1 r d e 16 s . k ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4kr számittatik.— Egyes szám 20 pkr. Előfizethetni helyben: a lap kiadó hivatalában, Egyetem-fitcza, 2-dik szám , földszint, vidéken minden es. kir. postahivatalnál. Előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasítandók. Távirati (magán)sürgöny. (Érkezett a „Budapesti Hírlap“ szerkesztőségéhez tegnap szerdán d. u. 5 óra 15 perczkor.) Bécs, máj.28. A felsőházban Clarendon lord kijelenti, miszerint a duna fejedelemjének tüstént kiüríttetését reméli. — Palmert az esküttszék bűnösnek nyilvánító. — A „Morning Post“ szerint Jarcy Egyesültállamokbeli államtitkár minden hajókapitánynak szabad tetszésére bizta a sundvámot megfizetni vagy megtagadni. HIVATALOS RÉSZ. Öcs. k. Apostoli Felsége gr. Forgách Emilt, a Miklós alig 2-dik huszárezred századosát cs. k. kamarási méltóságra legkegyelmesebben emelni méltóztatott. F. é. máj. 21-ki 8096 és 9638 sz. a igazságügyminiszeri kibocsátványnál fogva az ügyvédség ideiglenes gyakorlására az eperjesi orsz. fütörvényszék területén ideiglenes hivatalhelylyel Ungvárott Ltancz Károly kineveztetett. A nagyváradi cs. k. orsz. pénzügyigazgatósági osztály Ferscbn Ágoston cs. k. bányamestert és a selmeczi cs. k. bánya-erdészeti és jószágigazgatósági helyettes fogalmazót, továbbá Baumgartner István tirol és voralbergi cs. k. országos pénzügyigazgatósági fogalmazó gyakornokot, III. osztályú fogalmazókká ideiglenes minőségben kinevezte. Rögtönbirósági ítélet. V. József, 25 éves, róm. kath., szegedi születés nős, egy gyermek atyja, volt csikós, 1853-ik évi augustus 15- ke óta pedig szökésben levő csavargó ellen, a b. prl. 269., 270. és 284. §§-ai értelmében hittel erősitett tanúvallomások által bebizonyíttatott, hogy ő 1853-ik évi január 16-án a reggeli órákban a félegyházi vásárra menő utasokat, jelesül: Jusztin Fál, Samu József, Fekete József, Káta Pál, Urbaniczky János, Dózsa Imre, Sáfár Imre és még más nagy számú de eddig tudva nem levő utasokat a Jászkunföldön létező kisszállási korcsma körül, — Weisz Mártont, Weisz Bernátot, Weisz Dávidné szül. Auspitz Lénit, Hajdú Andrást és Oláh Antalt pedig ugyanazon napon a csongrádi határban a „császár útja“ mellett, útjaikat elállván, pénzeik s illetőleg portékáiktól harmadmagával sokféle fegyverekkel ellátva agyonlövésseli fenyegetések között erőszakosan megfosztotta. Miért is V. József ezen jogszerüleg bebizonyított rablási bűntényeiért a b. t. k. 190. §-a, a b. prt. bevezetésének III. és IV. sz. s ugyanazon prt. 284. 397. és 410. §§-ai alapján kötél általi halálra ítéltetett, mely büntetés rajta mai napon a déli órákban a b. t. k. 13., s a bprt. 323. és 413. §§-ai rendeletéhez képest végre is hajtatott. Kelt Szegeden 1856. évi május 26-án. A szegedi cs. kir. rögtönbiróság. NEMHIVATALOS RÉSZ. Pest, máj. 28. NI. (Politikai szemle.) Ma az „Oest.pondenz“-hoz félhivatalos nyilatkozatot a sergeknek a dunai fejedelemségekbeli tárgyában: „A cs. k. kormány — úgymond — általános nemzetközi kötelezettségénél, valamint a nyugati hatalmakhozi szerződésszerű állásánál fogva, annak idejében, hatalmas seregfelállítások által a dunai fejedelemségek idegen csapatok általi ideiglenes birtokba vételét meghiúsító, aztán a magas portávali államszerződés következtében ez országokat katonailag megszállta. Az általa szultán felsősége alatt álló aldunai tartományok a háború további viszontagságaitól s egyszersmind a fenyegetődzött belizgalmaktól megóvattak. A fejedelemségek lakosainak túlnyomó többsége hálásan tiszteli a szolgálatokat, miket Austria és serge az országnak tön, valamint a cs. k. megszálló sereg fegyelme s valódi katonai szelleme minden jó érzelmüeknél legnagyobb elismerésre talál. — Miután most már az általános béke szerencsésen megköttetett, az occupatio fóindoka tehát megszűnt, a portával egyetértésben inerrescs. k. kivonulása tézkedni lehete a lassankinti kivonulás iránt s a Moldva és Oláhországban álló cs. k. megszálló csapatok már hazájukba vissza is indultak. E rendszabályt annál nagyobb megnyugvással lehete alkalmazni, minthogy a fejedelemségek lakosai általában törvényes maguk tartása által alapossá tették azon reményt, hogy magukat a párisi szerződés által az európai hatalmak részéről számukra biztosított jogok és szabadalmakra érdemeseknek mutatandják.Mig a f. é. mart. 30-diki szerződésnek azon tartományok megszállására vonatkozó többlet határozmányai végre fognak hajtatni, a cs. k. csapatoknak a fejedelemségekből kivonulása is be lesz végezve.“ Lord Clarendon nyilatkozata, midőn lord Lyndhurstnak megköszönte, hogy az olasz kérdésre vonatkozó indítványai visszavette, mutatja, mikép az angol kormány e kérdésben lehetségig békés hangotigyekszik megtartani. E hang homlokegyenest ellenkezik az angol lapok szenvedélyes kikeléseivel. A „J. des Déb.“ legújabb száma forma szerint tiltakozik az angol lapok ily izgatásai ellen, azokat károsak és emberteleneknek nyilvánítván. Egyszersmind inti az olaszokat, hogy ne számítsanak oly vakon az angol lapok ígéreteire. Anglia nem fog azon perezben, midőn oly véd- és daczszövetségbe lép, melynek Austria egyik részese, fegyvere vagy befolyásával az olasz függetlenség támogatására sietni. A három hatalmasság közti szövetségnek külön és határozott tárgya lehet ugyan , de gyermekes volna azt állítani, hogy az első rendű hatalmasságok közti szerződések semmi általános jelentéssel ne bírnának, s a politikai kérdések elkülönöztethetnének, mintha köztük semmi solidaritás nem léteznék.Midőn lord Palmerston az angol parlamentben azt mondá, hogy az ápril 15-diki szerződés nem biztosítja az austriai olasz birtokokat, arra felelt, mit tőle nem kérdeztek. Senki sem tette föl 1.1. azt, hogy Franczia s Angolország kötelezte magát az austriai olasz birtokok megtartására, de lord Palmerston szavaiból az is kitűnik, mikép a nyugatiak nem fogják meggátolni, hogy azt Austria maga tegye. Ebben áll — úgymond — a hármas szövetségnek erkölcsi következése. Az iránt, várjon Francziaország s Austria intéztek-e Rómába memorandumot vagy nem, a küllapokban egymást cáfoló állításokat találunk.Egyébiránt, megjegyzi az „Ind. b.“ e kérdés csak forma s kevés fontossággal bir, akár létezik memorandum akár csak azonos jegyzékek. Napóleon császár nézetei ismeretesek, s magas diplomatiai körökben, ugyanazon lap szerint, tudva van, hogy a cs. k. képviselő Rómában meg lenne bízva, a franczia képviselővel egybehangzólag a helyzet szükségeit tanulmányozni. Francziaország politikáját e kérdésben a nevezett lap e pár szóba foglalja: leverni a forradalmat közigazgatási reformok és a nép anyagi jóllétének kifejtése által. A törökországi tudósítások közt legfontosabb, miszerint a szultán bizottmányt küld Szíriába az ottani zavargások és vérengzések ügyébeni vizsgálattételre. E rendszabály, melyet szigorú rendeletek kisérnek a pasákhoz -a közcsend fenntartása s minden törvénysértés megfenyítése iránt, mutatja a magas porta jóakaratát, a keresztény hatalmak irányában vállalt kötelezettségei megtartásában. Óhajtjuk hogy teljesüljön azon remény, miszerint harczedzett, hű és a népnél civilizáltabb hadsergének sikerüljön tekintélyét tiszteletben tartatni s reformszándékait foganatba tétetni idegen segély nélkül. Eddig ily segélyre nem volt szükség s azon szerződés, mely a porta és a két nyugati hatalom közt köttetett, s a külföldi csapatok kivonulási határidejéül septembr 30-kát tűzi ki, csupán maga a kivonulás nehézségei által van indokolva. Meglehet, hogy a roppant anyagszerhalmaz még egy újabb határidőt tesz szükségessé. A cserkesz-küldöttség nem ért czélt Konstantinápolyban. A díván nem látta jónak, a békekötés után új difficultásnak tenni ki magát Oroszország irányában, s nem ismeri el a cserkesz-függetlenséget. Mondják, hogy a küldöttség néhány tagjai Párisban akarnak szerencsét próbálni, de aligha több sikerrel. Hozzáteszik, hogy Bu-Maza algíri serni fogná őket kísérni, ki a franczia császártól nyert kegyelem után török szolgálatba lépett, és sikerült neki, a Kaukázus legrejtettebb vidékeibe behatolni s magát Samyllal közvetlen érintkezésbe tenni. A dán hadügyminiszer Lüttichau leköszönt. E leköszönés oka a legfőbb tanács azon szavazata, mely által az a hadseregnek hadilábon tartására a kormány által kért segélyforrásokat megtagadta. A „Pays“ azon állítása, mintha a belga kormány esetleg változtatást akarna tenni a sajtótörvénynek az esküdtszékeket illető részében, teljesen alaptalan. Alább olvasható azon Poroszországban előfordult eset, miszerint a r. katholikusoknak az evangelicusok temetőiben a temetési papi szertartások Temesvár, máj. 25. Fájdalommal járulok azon szerencsétlenségi krónikákhoz, melyek egyremásra a már sok elemi károkat szenvedett lakosoknak újabb és újabb balsorsát jelentik majd minden vidékéről az országnak. F. hó 18-án a krassói hegyekben felhőszakadás volt, melynek pusztító hatása csak azon egy esetből is képzelhető, hogy egy egész bányatelepet, melyet falunak is bátran nevezhetünk, elmosott. A virágzó vasbánya- és hámor-telepítvény Nadrág nincs többé ! A vész oly erővel és rögtön rohant a lakosokra, hogy életükön kívül mit sem menthetének meg; marháik is odavesztek, házaiknak csak itt ott elszórva találják darabjait, soknak az iszapból a leomlás után csak teteje látszik. A zsidóvári és nádrági vasbányatársulat itteni hámorai tökéletesen elvesztek, elpusztulvák,munkásaik vagyon és kereset nélküliek, s félő, hogy emberéletet is siratnak e rémséges veszély közben, mit csak a szétfutottak összegyülekezése után lehet majd kipuhatolni. Ez elemi vész következtében a Temes vize medrén fölül két ölnyire földagadt és a völgyéhez tartozó vidékeket elborította, annyira, hogy néhány napig a verseczi országúton a postai közlekedés is félbeszakadt, a falak pedig egymással mostanig sincsenek érintkezésben s a netán veszélyben lévők segélyt nem kaphatnak. Azonban a víz már apad s ha száraz időnk marad, egy hét alatt medrébe viszszatér, új károkat iszapolása által a vetéseken többé nem lévén. Egyébként a vetések jó esztendővel biztatnak, habár néhol az esőről rögtön derűre változó idő miatt a szárak rozsdát kaptak is. A késői vetésekre kedvező volt nagyon az eső, de a rozsra későn jött, mennyiben az már akkor fejét kihányta, ez pedig rövid, miért azonban a kövér szemek egy részben kárpótlást adhatnak. Vásárunk helytartósági rendeletnél fogva a Józsefvárosba tétetett át, azonban a gyárvárosiak egy küldöttség által, azon alázatos kérelemmel folyamodtak Császár Ő Felségéhez, hogy e külváros a vár másik oldalán feküdvén, s kizárólag iparos 10,000 főnyi népessége majdnem keresményétől lévén ez által megfosztva, a vásár továbbra is a régi helyén az éjszaki vársík (glacis) mezején tartatnék. E végett telegrafilag felsőbb parancs érkezett a jövő hetivásárnak még a régi helyen megtartására , jelentetvén egyszersmind, hogy egy pártatlan bizottmány fog kirendeltetni, mely e fölött mindkét fél kihallgatása után határozand. E parancsból úgy látszik, mintha a gyárvárosi küldöttség az ügyet nem helyesen jelentette volna, mert a keresk.kamra elé terjesztett kérdés szerint nem kívánlatolt felelet arra : hol van jobb helyen a vásár, a mostanin-e vagy a Józsefvárosban ? hanem mivel az éjszaki váraik más czélra vétetett igénybe, annak következtében szólíttatott fel a kereskekamra a vásárnak uj helyet keresni; igy jön ajánlva a Józsefváros, mi helytartóságilag helyben is hagyatott. Mi teljes méltánylással vagyunk a gyárvárosi érdekek iránt, s azokat a felsőbbleg kinevezendő bizottmány okvetlen tekintetbe fogja venni. De sajnálnák, ha folyamodványukba (mint sokan beszélik) valótlan indokokat szőttek volna be. A kereskedés, bármily jelentéktelen volt is e tavaszon, már megszűntnek mondható, mert vevők még 4 pártért sem mennek vállalkozni, az adók pedig, t. i. az a kevés, kinek van a parasztok közöl, 6 sőt 7 pártot kap méretétől szegény, szorultságban lévő szomszédaitól, aratás után fizetendőt. Ez elég lelketlenségre mutat a népnél, a nyomort felhasználva, szűkülő embertársára 4 hóra, tehát já évre 50, sőt 75 száztélit zsarolni, de eliszonyodunk, he halljuk, hogy ez eljárást sok földesurak is követték Kiket a sors vagyonnál áldott meg, segítsenek a szegényen, de ne nyúzzanak. Ez jellemtelenség Községi takarék magtárak! jőjön el mielőbb a ti áldásos országiászok!r. meglillattak. Arra vonatkozólag megjegyezzük, mikép Poroszországban egy 1847. márt. 15-diki kabineti rendelet létezik,mely azt parancsolja,„hogy az államban bevett külön vallásfelekezetű egyházközségek, egymástól kölcsönösen, külön temetők hiányában, az elhunyt vallási szertartása szerinti s vallásabeli pap által végzendő temetést meg nem tagadhatják.“ Az alább idézett eset tehát, egyenesen egy fennálló törvénynek a katholikusok hátrányára maguk a tartományi kormányok általi megtagadását foglalja magában. AUSTRIAI BIRODALOM. Bécs, máj. 27. Hildegarde főherczegaszszony ő cs. fens, ma Budáról ide érkezett. — Vilmos föherczeg ö cs.fens, holnap üli neve napját. — Eszterházy Pál hgy föméltósága, ki mint hallatszik, legmagasb megbizatással Sándor és a Májas szár koronáztatásánál jelen leend, vasárnap estv. Felsége által külön audientián fogadtatott. — B. Talleyrand-Perigord,francziata dunafejedelemségi értekezletnek, legközele napokban érkezik ide s aztán b. Rollerrel és szerre fog Bukarestbe elindulni. — B. Bruck pénzügyminister uroexcellenti triesti útjában egész kiterjedésükben megszemli a vaspálya-építéseket s különösen igen elerőleg nyilatkozott a Brem melletti alapépítő gyors folyamatáról, ellenben megróva a Triest legközelebb fekvő pályarész építésének lassú hatását. Ezen rész, valamint a laibachi mocsár, annak,hogy az idén e pálya már meg nem nyitnat Egy az esztergomi vaspálya-szrencsétlenség okához hasonló baleset tört tegnap az északi pályán Brünn és Neigern közt. sínek t. i. elváltak talapjaiktól s a gép kiugrott, a vezető lélekjelenléte által azonnal megállíttatt A vonat sérületlen, de igen későn érkezett m Bécsbe. — E napokban közzététetett azon egylet prgrammja, mely kereskedelmi Ügynöknek keletre küldése végett alakult. Az itt iparegylet egy a ministeriumnak a keresk. kar által tett előterjesztés folytán veszi át annak szezését. Czélja Austria keresk. és ipari érdekeit sikeres képviselése külön kiküldött ügynökök ál Ezeket az egylet alapítói és tagjai saját ügyeikre használhatják. A keresk. és ipar-hitelintézet hallomásaerint a folyó számadásokra befolyt pénzek kamatát 4-ről 5 százalékra fogja emelni. Igen ratlanul történt, hogy a hitelintézet az al austriai karton-gyámnokoknak félmilliót hely rendelkezésükre. — A „Mait. Ztg“ máj. 24-től jelenti: „Meg ment végbe az ismeretes ünnepély a szomszéd J pe rn ben. Régi szokás szerint részt vettek akl az asperni győzők fiai, ama győzelemnek még tanúi, számra mintegy 40-n, kik a bécsi rokottak házában élnek, hasonlag meghivaltatván. Tries t ből máj. 17-ről írják az augsb. „AI Ztg“-nak, mikép a „Triester Ztg“ mind két színesztője a görög kormány által, azon buzgalom fogva, melyet a görög ügy védelmében folyvástosított, a megváltó rend keresztjével diszíttetett KÜLFÖLD. A párisi congressus jegyzőkönyveiből (Folyt. Lásd „Budapesti Hírlap“ 121-iksz.) 23. sz. jegyzőkönyv. April 14—ki ül Walewski gróf fölemlíti, mikép a congreusnak még nyilatkoznia kell ama nyilvánítási vaslat iránt, melynek alapjait ő a legutóbbi ülés kijelölé, s ama meghatalmazottaktól, kik fenntar maguknak, hogy ez iránt illető udvaraik paranc kikérendik, kérdé, ha vájjon fel vannak-e halmozva abba beléegyezni. Buo gróf kijelenti, kép Austria szerencsét kíván magának ahhoz, ha közreműködhetik egy oly határozatra, melynek lvös befolyását elismeri, s mikép el van látva ahhoz csatlakozásra szükséges teljhatalommal. Oroff gróf ugyanazon szellemben nyilatkoz azonban hozzáteszi, mikép udvara, midőn elfoga Walewski gróf által tett javaslatot, nem kötelheti magát arra, hogy a kalózság eltörlésének és fenntartandja s védendi ama hatalmasságok el, melyek ahhoz nem akarnának járulni. — Poro! Törökország s Szardinia meghatalmazottjai szú megegyezésüket nyilvánítván, a congressus egadja a jelen jegyzőkönyvhöz csatolt szerke tervet, s annak aláírását a jövő ülésre halasztja. Clarendon gróf engedélyt kérvén egy olyvaslat előterjesztésére, melynek — mint véli kedvezőleg kellene fogadtatnia, azt állítja, mik a háború csapásai még sokkal frisebben vannak a denki emlékében, semhogy szükséges vele mindazon eszközöket fölkeresni, melyek azok ujulását meggátolhatnák, mikép a békeszerző 7-dik czikkébe egy oly kikötés igtattatott be, n a valamely barátságos állam közbenjáró működhezi folyamodást ajánlja, a fegyverhezi folyam előtt, azon esetre, ha viszály támadna a port, többi aláiró hatalmasságok egyike vagy többjei Clarendon gróf azt véli, mikép ezen szeren újítás általánosabb alkalmazást nyerhetne, s el védgátul szolgálhatna oly összeütközések , melyek gyakran csak azért támadnak, mivel a csönös felvilágosítás és értekezés nem mindig kétséges. Ezért azt javasolja, hogy egy oly hat zatban egyezzenek meg, mely alkalmas lenne jó a béke fenntartása számára biztosítni ezen tagság valószínűségét, azonban a kormányok függenségének megsértése nélkül. Walewski felhatalmazottnak nyilvánítja magát a Claver, gróf által kifejezett eszmét támogatni; kijelentkép Francziaország meghatalmazott/»* nag]