Budapesti Hírlap, 1856. május (102-125. szám)

1856-05-29 / 123. szám

Pest. Csütörtök, 123. Szerkesztői iroda : Egyetem­utcza 2-ik sz. a. 1-ső emeleten. Kiadó hivatal van : Egyetem­­ utczában, 2-ik szám alatt, földszint. BUDAPESTI HÍRLAP Megjelenik e lap, vasárnap as ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel.KIőfizetési díj: Vidékre: fél évre: 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Helyben: f­é­l é­vr­e- 8 frt, é­vne­gyedre : 4 frt.­­ A h 1 r d e 16 s . k ötször halálozott sorának egyszeri be­iktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4kr számittatik.— Egyes szám 20 pkr. Előfizethetni helyben: a lap kiadó hivatalában, Egyetem-fitcza, 2-dik szám , földszint, vidéken minden es. kir. postahivatalnál. Előfize­tést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasítandók. Távirati (magán)­sürgöny. (Érkezett a „Budapesti Hírlap“ szerkesztőségé­hez tegnap szerdán d. u. 5 óra 15 perczkor.) Bécs, máj.28. A felsőházban Clarendon lord kijelenti, mi­szerint a dun­a fej­ed­el­emjének tüstént­ kiüríttetését reméli. — Palmert az eskü­ttszék bűnös­nek nyilvánító. — A „Morning­ Post“ szerint J­­­a­r­c­y Egyesült­­államokbeli államtitkár minden hajókapitánynak szabad tet­szésére bizta a sundvámot meg­fizetni vagy megtagadni. HIVATALOS RÉSZ. Öcs. k. Apostoli Felsége gr. Forgách Emilt, a Miklós alig 2-dik huszárezred századosát cs. k. kamarási méltóságra legkegyelmesebben emelni méltóztatott. F. é. máj. 21-ki 8096 és 9638 sz. a igazságügy­­miniszeri kibocsátványnál fogva az ügyvédség ideig­lenes gyakorlására az eperjesi orsz. fütörvény­­szék területén ideiglenes hivatalhelylyel Ungvárott L­t­a­­­n­c­z Károly kineveztetett. A nagyváradi cs. k. orsz. pénzügyigazgatósági osztály F­e­r­s­c­b­­­n Ágoston cs. k. bányamestert és a selmeczi cs. k. bánya-erdészeti és jószágigazgató­sági helyettes fogalmazót, továbbá Baumgartner István tirol és voralbergi cs. k. országos pénzügy­­igazgatósági fogalmazó gyakornokot, III. osztályú fogalmazókká ideiglenes minőségben kinevezte. Rögtönbirósági ítélet. V. József, 25 éves, róm. kath., szegedi születés nős, egy gyermek atyja, volt csikós, 1853-ik évi au­­gustus 15- ke óta pedig szökésben levő csavargó el­len, a b. prl. 269., 270. és 284. §§-ai értelmében hittel erősitett tanúvallomások által bebizonyíttatott, hogy ő 1853-ik évi január 16-án a reggeli órákban a félegyházi vásárra menő utasokat, jelesül: Jusztin Fál, Samu József, Fekete József, Káta Pál, Urba­­niczky János, Dózsa Imre, Sáfár Imre és még más nagy számú de eddig tudva nem levő utasokat a Jász­kun­földön létező kis­szállási korcsma körül, — Weisz Mártont, Weisz Bernátot, Weisz Dávidné szül. Auspitz Lénit, Hajdú Andrást és Oláh Antalt pedig ugyanazon napon a csongrádi határban a „császár útja“ mellett, útjaikat elállván, pénzeik s illetőleg portékáiktól har­madmagával sokféle fegyverekkel ellátva agyonlövés­­seli fenyegetések között erőszakosan megfosztotta. Miért is V. József ezen jogszerüleg bebizonyított rablási bűntényeiért a b. t. k. 190. §-a, a b. prt. be­vezetésének III. és IV. sz. s ugyanazon prt. 284. 397. és 410. §§-ai alapján kötél általi halálra ítél­tetett, mely büntetés rajta mai napon a déli órákban a b. t. k. 13., s a bprt. 323. és 413. §§-ai rendele­téhez képest végre is hajtatott. Kelt Szegeden 1856. évi május 26-án. A szegedi cs. kir. rögtönbiróság. NEMHIVATALOS RÉSZ. Pest, máj. 28. NI. (Politikai szemle.) Ma az „Oest.­pondenz“-hoz félhivatalos nyilatkozatot a sergeknek a dunai fejedelemségekbeli tárgyában: „A cs. k. kormány — úgymond — általános nemzetközi kötelezettségénél, valamint a nyugati hatalmakhozi szerződésszerű állásánál fogva, annak idejében, hatalmas seregfelállítások által a dunai fejedelemségek idegen csapatok általi ideiglenes birtokba vételét meghiúsító, aztán a magas portá­­vali államszerződés következtében ez országokat katonailag megszállta. Az által­a szultán felsősége alatt álló aldunai tartományok a háború további vi­szontagságaitól s egyszersmind a fenyegetődzött belizgalmaktól megóvattak. A fejedelemségek la­kosainak túlnyomó többsége hálásan tiszteli a szol­gálatokat, miket Austria és serge az országnak tön, valamint a cs. k. megszálló sereg fegyelme s valódi katonai szelleme minden jó érzelmüeknél legnagyobb elismerésre talál. — Miután most már az általános béke szerencsésen megköttetett, az occupatio fóin­­doka tehát megszűnt, a portával egyetértésben in­erres­­cs. k. kivonulása tézkedni lehete a lassankinti kivonulás iránt s a Moldva és Oláhországban álló cs. k. megszálló csa­patok már hazájukba vissza is indultak. E rendsza­bályt annál nagyobb megnyugvással lehete alkal­mazni, minthogy a fejedelemségek lakosai általá­ban törvényes maguk tartása által alapossá tették azon reményt, hogy magukat a párisi szerződés ál­tal az európai hatalmak részéről számukra biztosí­tott jogok és szabadalmakra érdemeseknek muta­­tandják.Mig a f. é. mart. 30-diki szerződésnek azon tartományok megszállására vonatkozó többlet hatá­­rozmányai végre fognak hajtatni, a cs. k. csapatok­nak a fejedelemségekből kivonulása is be lesz vé­gezve.“ Lord Clarendon nyilatkozata, midőn lord Lyndhurstnak megköszönte, hogy az olasz kér­désre vonatkozó indítványai­ visszavette, mutatja, mikép az angol kormány e kérdésben lehetségig békés hangot­­igyekszik megtartani. E hang homlokegyenest ellenkezik az angol lapok szenve­délyes kikeléseivel. A „J. des Déb.“ legújabb száma forma szerint tiltakozik az angol lapok ily izgatásai ellen, azokat károsak és emberteleneknek nyilvánítván. Egyszersmind inti az olaszokat, hogy ne számítsanak oly vakon az angol lapok ígéreteire. Anglia nem fog azon perezben, midőn oly véd- és daczszövetségbe lép, melynek Austria egyik ré­szese, fegyvere vagy befolyásával az olasz füg­getlenség támogatására sietni. A három hatal­masság közti szövetségnek külön és határozott tárgya lehet ugyan , de gyermekes volna azt állítani, hogy az első rendű hatalmasságok közti szerződések semmi általános jelentéssel ne bírná­nak, s a politikai kérdések elkülönöztethetnének, mintha köztük semmi solidaritás nem léteznék.Midőn lord Palmerston az angol parlamentben azt mondá, hogy az ápril 15-diki szerződés nem bizto­sítja az austriai olasz birtokokat, arra felelt, mit tő­le nem kérdeztek. Senki sem tette föl 1.1. azt, hogy Franczia s Angolország kötelezte magát az aus­­triai olasz birtokok megtartására, de lord Palmers­ton szavaiból az is kitűnik, mikép a nyugatiak nem fogják meggátolni, hogy azt Austria maga tegye. Ebben áll — úgymond — a hármas szövetségnek erkölcsi következése. Az iránt, várjon Francziaország s Austria intéz­tek-e Rómába memorandumot vagy nem, a külla­­pokban egymást c­áfoló állításokat találunk.Egyéb­iránt, megjegyzi az „Ind. b.“ e kérdés csak forma s kevés fontossággal bir, akár létezik memoran­dum akár csak azonos jegyzékek. Napóleon csá­szár nézetei ismeretesek, s magas diplomatiai kö­rökben, ugyanazon lap szerint, tudva van, hogy a cs. k. képviselő Rómában meg lenne bízva, a fran­czia képviselővel egybehangzólag a helyzet szük­ségeit tanulmányozni. Francziaország politikáját e kérdésben a nevezett lap e pár szóba foglalja: le­verni a forradalmat közigazgatási reformok és a nép anyagi jóllétének kifejtése által. A törökországi tudósítások közt legfontosabb, miszerint a szultán bizottmányt küld Szíriába az ot­tani zavargások és vérengzések ügyébeni vizsgálat­­tételre. E rendszabály, melyet szigorú rendeletek kisérnek a pasákhoz -a közcsend fenntartása s minden törvénysértés megfenyítése­ iránt, mu­tatja a magas porta jóakaratát, a keresztény ha­talmak irányában vállalt kötelezettségei megtartá­sában. Óhajtjuk hogy teljesüljön azon remény, mi­szerint harczedzett, hű és a népnél civilizáltabb hadsergének sikerüljön tekintélyét tiszteletben tar­tatni s reformszándékait foganatba tétetni idegen segély nélkül. Eddig ily segélyre nem volt szük­ség s azon szerződés, mely a porta és a két nyu­gati hatalom közt köttetett, s a külföldi csapatok kivonulási határidejéül septembr 30-kát tű­zi ki, csupán maga a kivonulás nehézségei által van in­dokolva. Meglehet, hogy a roppant anyagszerhal­­maz még egy újabb határidőt tesz szükségessé. A cserkesz-küldöttség nem ért czélt Konstan­tinápolyban. A díván nem látta jónak, a bé­kekötés után új difficultásnak tenni ki magát Oroszország irányában, s nem ismeri el a cserkesz-függetlenséget. Mondják, hogy a küldött­ség néhány tagjai Párisban akarnak szerencsét próbálni, de aligha több sikerrel. Hozzáteszik, hogy Bu-Maza algíri serni fogná őket kí­sérni, ki a franczia császártól nyert kegyelem után török szolgálatba lépett, és sikerült neki, a Kauká­zus legrejtettebb vidékeibe behatolni s magát Sa­­myllal közvetlen érintkezésbe tenni. A dán hadügyminiszer Lüttichau leköszönt. E leköszönés oka a legfőbb tanács azon szavazata, mely által az a hadseregnek hadilábon tartására a kormány által kért segélyforrásokat megtagadta. A „Pays“ azon állítása, mintha a belga kormány esetleg változtatást akarna tenni a sajtótörvénynek az esküdtszékeket illető részében, teljesen alaptalan. Alább olvasható azon Poroszországban előfor­dult eset, miszerint a r. katholikusoknak az evan­­gelicusok temetőiben a temetési papi szertartások Temesvár, máj. 25. Fájdalommal járulok azon szerencsétlenségi kró­nikákhoz, melyek egyremásra a már sok elemi káro­kat szenvedett lakosoknak újabb és újabb balsorsát jelentik majd minden vidékéről az országnak. F. hó 18-án a krassói hegyekben felhőszakadás volt, mely­nek pusztító hatása csak azon egy esetből is kép­zelhető, hogy egy egész bányatelepet, melyet falu­nak is bátran nevezhetünk, elmosott. A virágzó vas­­bánya- és hámor-telepítvény N­a­d­r­á­g nincs töb­bé ! A vész oly erővel és rögtön rohant a lakosok­ra, hogy életükön kívül mit sem menthetének meg; marháik is odavesztek, házaiknak csak itt ott elszór­va találják darabjait, soknak az iszapból a leomlás után csak teteje látszik. A zsidóvári és nádrági vas­­bányatársulat itteni hámorai tökéletesen elvesztek, elpusztulvák,munkásaik vagyon és kereset nélküliek, s félő, hogy emberéletet is siratnak e rémséges ve­szély közben, mit csak a szétfutottak összegyüleke­­zése után lehet majd kipuhatolni. Ez elemi vész következtében a Temes vize med­rén fölül két ölnyire földagadt és a völgyéhez tar­tozó vidékeket elborította, annyira, hogy néhány napig a verseczi országúton a postai közlekedés is félbeszakadt, a falak pedig egymással mostanig sincsenek érintkezésben s a netán veszélyben lévők segélyt nem kaphatnak. Azonban a víz már apad s ha száraz időnk marad, egy hét alatt medrébe visz­­szatér, új károkat iszapolása által a vetéseken többé nem lévén. Egyébként a vetések jó esztendővel biztatnak, habár néhol az esőről rögtön derűre változó idő miatt a szárak rozsdát kaptak is. A késői vetésekre kedvező volt nagyon az eső, de a rozsra későn jött, mennyiben az már akkor fejét kihányta, ez pedig rövid, miért azonban a kövér szemek egy részben kárpótlást adhatnak. Vásárunk helytartósági rendeletnél fogva a Jó­zsefvárosba tétetett át, azonban a gyárvárosiak egy küldöttség által, azon alázatos kérelemmel folyamodtak Császár Ő Felségé­hez, hogy e külváros a vár másik oldalán fe­küdvén, s kizárólag iparos 10,000 főnyi népessége majdnem keresményétől lévén ez által megfosztva, a vásár továbbra is a régi helyén az éjszaki vár­sík (glacis) mezején tartatnék. E végett te­­legrafilag felsőbb parancs érkezett a jövő heti­vásárnak még a régi helyen megtartására , je­lentetvén egyszersmind, hogy egy pártatlan bizottmány fog kirendeltetni, mely e fölött mindkét fél kihallgatása után határozand. E parancsból úgy látszik, mintha a gyárvárosi küldöttség az ügyet nem helyesen jelentette volna, mert a keresk.­kamra elé terjesztett kérdés szerint nem kívánlatolt felelet arra : hol van jobb helyen a vásár, a mostanin-e vagy a Józsefvárosban ? hanem mivel az éjszaki vár­aik m­ás czélra vétetett igénybe, annak következ­tében szólíttatott fel a kereske­kamra a vásárnak uj helyet keresni; igy jön ajánlva a Józsefváros, mi helytartóságilag helyben is hagyatott. Mi teljes méltánylással vagyunk a gyárvárosi érdekek iránt, s azokat a felsőbbleg kinevezendő bizottmány ok­vetlen tekintetbe fogja venni. De sajnálnák, ha fo­lyamodványukba (mint sokan beszélik) valótlan indokokat szőttek volna be. A kereskedés, bármily jelentéktelen volt is e tavaszon, már megszűntnek mondható, mert vevők még 4 pártért sem mennek vállalkozni, az adók pe­dig, t. i. az a kevés, kinek van a parasztok közöl, 6 sőt 7 pártot kap méretétől szegény, szorultságban lévő szomszédaitól, aratás után fizetendőt. Ez elég lelketlenségre mutat a népnél, a nyomort felhasz­nálva, szűkülő embertársára 4 hóra, tehát já évre 50, sőt 75 száztélit zsarolni, de eliszonyodunk, he halljuk, hogy ez eljárást sok földesurak is követték Kiket a sors vagyonnál áldott meg, segítsenek a szegényen, de ne nyúzzanak. Ez jellemtelenség Községi takarék magtárak! jőjön el mielőbb a ti áldásos országiászok!­r.­­ meglillattak. Arra vonatkozólag megjegyezzük, mi­­kép Poroszországban egy 1847. márt. 15-diki ka­bineti rendelet létezik,mely azt parancsolja,„hogy az államban bevett külön vallásfelekezetű egyházköz­ségek, egymástól kölcsönösen, külön temetők hiá­nyában, az elhunyt vallási szertartása szerinti s val­­lásabeli pap által végzendő temetést meg nem ta­gadhatják.“ Az alább idézett eset tehát, egyenesen egy fennálló törvénynek a katholikusok hátrányá­ra maguk a tartományi kormányok általi megtaga­dását foglalja magában. AUSTRIAI BIRODALOM. B­é­c­s, máj. 27. Hildegarde főherczegasz­­szony ő cs. fens, ma Budáról ide érkezett. — Vilmos föherczeg ö cs.­fens, holnap üli neve napját. — Eszterházy Pál hg­y föméltósága, ki mint hallatszik, legmagasb megbizatással Sándor és a Májas szár koronáztatásánál jelen leend, vasárnap estv. Felsége által külön audientián fogadtatott. — B. Talleyrand-Perigord,francziata dunafejedelemségi értekezletnek, legközele napokban érkezik ide s aztán b. Rollerrel és szerre fog Bukarestbe elindulni. — B. Bruck pénzügyminister uroexcellenti triesti útjában egész kiterjedésükben megszemli a v­aspálya-építéseket s különösen igen elerőleg nyilatkozott a Brem melletti alapépítő gyors folyamatáról, ellenben megróva a Triest­ legközelebb fekvő pályarész építésének lassú ha­tását. Ezen rész, valamint a laibachi mocsár,­­ annak,hogy az idén e pálya már meg nem nyitna­t Egy az esztergomi vaspálya-sz­rencsétlenség okához hasonló baleset tört tegnap az északi pályán Brünn és Neigern közt. sínek t. i. elváltak talapjaiktól s a gép kiugrott, a vezető lélekjelenléte által azonnal megállíttatt A vonat sérületlen, de igen későn érkezett m Bécsbe. — E napokban közzététetett azon egylet p­r­grammja, mely kereskedelmi Ügyn­­öknek keletre küldése végett alakult. Az itt iparegylet egy a ministeriumnak a keresk. kar által tett előterjesztés folytán veszi át annak sz­­ezését. Czélja Austria keresk. és ipari érdekeit sikeres képviselése külön kiküldött ügynökök ál Ezeket az egylet alapítói és tagjai saját ügyeikre használhatják.­­ A keresk. és ipar-hitelintézet hallomás­ae­rint a folyó számadásokra befolyt pénzek kamat­­át 4-ről 5 százalékra fogja emelni. Igen ratlanul történt, hogy a hitelintézet az al­ austriai karton-gyámnokoknak félmilliót hely­ rendelkezésükre. — A „Mait. Ztg“ máj. 24-től jelenti: „Meg ment végbe az ismeretes ünnepély a szomszéd J p­e r­n b­e­n. Régi szokás szerint részt vettek akl az asperni győzők fiai, ama győzelemnek még tanúi, számra mintegy 40-n, kik a bécsi rokot­tak házában élnek, hasonlag meghivaltatván. T­r­i­e­s t b­ő­l máj. 17-ről írják az augsb. „AI Ztg“-nak, mikép a „Triester Ztg“ mind két szí­nesztője a görög kormány által, azon buzgalom fogva, melyet a görög ügy védelmében folyvást­­osított, a megváltó rend keresztjével diszíttetett KÜLFÖLD. A párisi congressus jegyzőkönyveiből (Folyt. Lásd „Budapesti Hírlap“ 121-ik­sz.) 23. sz. jegyzőkönyv. April 14—ki ül Walews­ki gróf fölemlíti, mikép a congr­eusnak még nyilatkoznia kell ama nyilvánítási vaslat iránt, melynek alapjait ő a legutóbbi ülés­ kijelölé, s ama meghatalmazottaktól, kik fenntar maguknak, hogy ez iránt illető udvaraik paranc kikérendik, kérdé, ha vájjon fel vannak-e hal­mozva abba beléegyezni. B­u­o­­ gróf kijelenti, kép Austria szerencsét kíván magának ahhoz, ha közreműködhetik egy oly határozatra, melynek l­vös befolyását elismeri, s mikép el van látva ahhoz csatlakozásra szükséges teljhatalommal. Or­­­off gróf ugyanazon szellemben nyilatkoz azonban hozzáteszi, mikép udvara, midőn elfog­­a Walewski gróf által tett javaslatot, nem kötel­heti magát arra, hogy a kalózság eltörlésének és fenntartandja s védendi ama hatalmasságok el, melyek ahhoz nem akarnának járulni. — Poro! Törökország s Szardinia meghatalmazottjai szú megegyezésüket nyilvánítván, a congressus e­­gadja a jelen jegyzőkönyvhöz csatolt szerke tervet, s annak aláírását a jövő ülésre halasztja. Clarendon gróf engedélyt kérvén egy oly­vaslat előterjesztésére, melynek — mint véli kedvezőleg kellene fogadtatnia, azt állítja, mik a háború csapásai még sokkal frisebben vannak a denki emlékében, semhogy szükséges ve­le mindazon eszközöket fölkeresni, melyek azok­­ ujulását meggátolhatnák, mikép a békeszerző 7-dik czikkébe egy oly kikötés igtattatott be, n a valamely barátságos állam közbenjáró működ­hezi folyamodást ajánlja, a fegyverhezi folyam előtt, azon esetre, ha viszály támadna a port, többi aláiró hatalmasságok egyike vagy többjei­­ Clarendon gróf azt véli, mikép ezen szeren újítás általánosabb alkalmazást nyerhetne, s el védgátul szolgálhatna oly összeütközések , melyek gyakran csak azért támadnak, mivel a csönös felvilágosítás és értekezés nem mindig kétséges. Ezért azt javasolja, hogy egy oly hat zatban egyezzenek meg, mely alkalmas lenne jó a béke fenntartása számára biztosítni ezen tag­ság valószínűségét, azonban a kormányok füg­genségének megsértése nélkül. Walewski felhatalmazottnak nyilvánítja magát a Claver, gróf által kifejezett eszmét támogatni; kijele­ntkép Francziaország meghatalmazott/»* nag]

Next