Budapesti Hírlap, 1856. június (126-150. szám)
1856-06-11 / 134. szám
Pest. Szerda, Juntas 11.1356. Szerkesztői iroda : Egyetem utcza 2-ik az. a. 1-ső emeleten Megjelenik e lep, vasárnap az ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel.Előfizetési díj: Vidékre : f é 1 évre : 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Helyben: fé 1 évre: 8 frt, évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 fer, többszöriért pedigékr számíttatik.— Egyes szám 20 pkr. A „Budapesti Hírlap " előfizetési ára : Budapesten évnegyedre 4 pft. félévre . . . 8 — Vidéken évnegyedre ... 5 — félévre...... 10 — Pesten előfizethetni a 1 u 1 i r t kiadóhivatalában. (Egyetemi utcza 2-ik sz. a takarékpénztár-épületben), vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Az előfizetési díj bérmentesen beküldetése kéretik. amichirisztáv, a Budapesti Hírlap** kiadója. HIVATALOS RÉSZ. A belügyminister egyetértésben az igazságügyministerrel. Tatár Tamás szolgabíróhivatali segédet szolgabíróvá egy vegyes szolgabíróhivatalhoz Magyarországban kinevezte. Az igazságügyminister, Schütz Ferencz tanácstitkári segédet a prágai orsz. főtörvényszéknél egy a lőcsei megyetörvényszéknél megürült megyetörvényszéki tanácsosi állomásra, és dr. Studniczka János tanácstitkárt a lőcsei megyetörvényszéknél, az eperjesi főtörvényszéknél megürült tanácstitkári állomásra kinevezte. A nagyváradi cs. k. országos pénzügyigazgatósági osztály egy 3. oszt. adóhivatali segédi állomásra Fehérgyarmaton és Radnán Jánovics János adóhivatali napdijnokot Huszton és Pavovszky Márton napdijnokot az ungvári pénzügykerületi igazgatóság számviteli osztályánál, ideiglenesen kinevezte. A kassai cs. k. országos pénzügyigazgatósági osztály Freundlich Lajos adóhivatali tisztet 3-ad osztályú adóhivatali ellenőrré Ökörmezőn — Poányi Antal cs. k. megyei írnokot Ujhelyben Petrás István szolgabirósági írnokot Ujhelyben 3-ad osztályú adóhivatali tisztekké, továbbá Erdélyi Károlyt az unghvári pénzügyi kér.igazg. osztály írnokát, és Sychta Ágoston adóhivatali napdijast Nagymihályon, adóhivatali segéddé ideiglenesen kinevezte. NEMHIVATALOS RÉSZ. Pest, junius 10. A politika mint regény. I. A politikában, mint tudva van, igen sok függ az állásponttól, melyet valaki elfoglalva, az eseményeket nézi és bírálja — sok megtörténik és beteljesedik idő folytával a politikában, amely eredményt kezdetben bárki regény színében tekintene volna, általában nem lehet tagadni, a politika hasonlít a regényhez, s olykor regényes, mesésnek tartható nézetek, állítások az események kifejlése és czélhoz jutása által végre valósággá válnak. A nem régen bevégzett keleti háború is e nézet igazságát illetőleg szolgáltatott adatokat, mire nézve legyen elég csak az angol-franczia szövetséget — entente cordiale — említni. De az is ép oly igaz, hogy a politikának e regényes szine átmegy néha a napirenden lévő kérdések felöli okoskodásokra — a politikai viták is többször regényes szint kölcsönöznek, s lehet állításokat hallani és olvasni s a dialectika minden fegyverével támogattatni, miknek a helyes és józan combinálás, valamint az adatok egybevetése épen az ellenkezőjét mutatja, így a keleti háború végével felmerült s azon nagy és végzetteljes ügyre vonatkozó nézetek folytán lehetett hallani nyilatkozatokat, mikép Oroszország legyőzetve magát a nyugati szövetség ellen már sokáig nem védhette, s kevés idő múlva terhes béke elfogadására lett volna kényszerülve, valamint elmondatott, mikép a franczia-angol „entente cordiale“ az örök béke és Európa jövő aranyidejének palládiuma s rendüthetlen alapja lenne. Nem régen egy tekintélyes, de néha politikai okoskodásaiba a regény körébe átcsapó lap is állító, mikép „a háború folyama és nem kedvező eredménye a pétervári kormányt némely csalásoktól mentette meg, és némely hasznos igazságra tanítá.“ Jelesen „e háború, mely az orosz vitézséget kellő fényben tünteté fel, mely a részrehajlatlan vizsgálókban e birodalom segélyforrásairól nagy véleményt ébresztett, csupán annyit derített egész evidentiával ki: miként Oroszország aránylag fejletlen anyagi viszonyai közt nincs még arra képesítve, hogy oly gazdag s kimeríthetlen eszközökkel bíró államok ellenében, mint a nyugati hatalmak szövetsége, egy hosszú háborút rája nézve szerencsés eredménynyel fejezhessen be. Pár év múlva a czár birodalma kimerülten, s védelemre többé nem alkalmasan fogadott volna igen terhes feltételű békét el (?!) s a háború sebeit egy egész nemzedék alatt mindig kötözgetnie kell vala, anélkül hogy egészen begyógyíthatná.“ Ez volna az első családom, mitől az orosz kormányt a bevégzett keleti bábom megmenté, az első igazság, mire az megtanítá. Ismételjük : a politikának van olykor regényes színe é s a szín temészetesen nem — való. Mellőzzük, vagy csak futva érintjük az ilyenforma okoskodásban előforduló világos ellenmondásokat, p. o. hogy midőn egyfelől Oroszország, mely korántsem tekintelhetik agyag lábon álló colossusnak, sőt inkább az egy erős hatalmas állam, mely vitéz hadsereggel és sok segelt forrásokkal bir, mégis mindezek ellenére nem volna képes a nyugati hatalmak ellen egy hosszú háborút szerencsésen végezni be, s pár év múlva kimerülve s magát nem védhetve, terhes békét lett volna kénytelen elfogadni, ez ellenmondást tehát mellőzve — épen az említett állítás valóságos csalásom — s annak csaknem az ellenkezőjét lehet a bábok és események folytán bebizonyultnak mondani. Hogy a gazdag és kimeríthetlen eszközökkel bíró nyugati hatalmak szövetsége, roppant erőfeszítéssel s emberéletben, pénzben s hadikészletekben hozott kiszámíthatlan áldozattal folytatott kétévi háború után is aránylag mind kevés eredményre tudott jutni — ez minden európai hírlapokban, azok közt a pestiekben is, bőven megírva volt. A világtengeren uralkodó Anglia hatalmas flottája a franczia hajóhadtól gyámolíttatva, a balti tengeren tökéletes kudarczot vallott — s a feketetengeren is azon hatalmas szövetség Szebasztopol felének egy évi ostrom után , a győzelmesekre nézve is legérzékenyebb vesztesekkel megvásárolt romjain kívül, csak három nagy tengerparti vár b birtokába tudott jutni, mely nyereségek még Krím elfoglalását sem biztosíták, annyival inkább a had folyamára és a nagy birodalom belsejébe lehető benyomulási táborozásra nézve legkevésbbé sem valónak döntök. S e nyereségeket is Karsz várának a török kormány példátlan gyámoltalanságát és mélyen sülyedését tanúsító elvesztése ellensúlyozó, s azt mintegy gunynyal tetézé a magát tétlenségével kitüntető renegát Omer pasának ügyetlenül kezdett és siker nélkül maradt mingreliai táborozása. Ha a hatalmas és négy állam hadi erejére támaszkodó nyugati szövetség csak magára marad — ha az austriai cs.udvar azt nem segíti s az orosz határszélekre felállított vitéz hadserege által minden pillanatban érvényesithető hatalmát és tekintélyét a nyugatiak javára a mérlegbe nem vési — se históriai tényt szeretik némelyek okoskodásukból kifeledni — szóval, a bécsi császári kabinet döntő fellépése nélkül, a legnagyobb hihetőséggel lehet erősítni, mikép a nyugatiaknak alig maradott volna egyéb hátra, mint visszavonulni az orosz földről, s minden bizonynyal ezek előbb kimerültek volna mint a saját földjét védő, s Antaeus erejével bíró Oroszország. Ki nem akarja a tények előtt szemét behunyni, ki szándékosan nem akar magának illuziót csinálni, ez állítás valóságát nem tagadhatja. Nem tagadhatja mindenekfelett azt, hogy a két évi táborozás daczára is — Oroszország nem kérte a békét, hogy azt szenvedett vesztesei mellett is — voltaképen meggyőzöttnek mondani nem lehet, hogy a békének mint az megköttetett, fötényezője volt a múlt évi orosz trónváltozás, (Miklós császár nehezen fogta volna a párisi szerződést aláírni), mint szintén hogy a nyugatiaknak a békére nem kevésbbé szükségük volt mint Oroszországnak (s tán még bizonyos részben inkább) s lehet gyanítni, alkalmasint állítni is, hogyha az úgynevezett kék könyv — blue book — kiállításában, az abba tartozó okleveleknek kivonatilag közlésében, megnyirbálásában sőt eltitkolásában is nagy mester lord Palmerston megengedné, miszerint a keleti ügyre vonatkozó diplomatiai portefeuille-je előttünk nyitva legyen, abból teljes világossággal kiderülne, hogy nem a Néva, de leginkább a Szajna partján sürgették a béke megkötését. — XII-dik Károly svéd király és Napóleon táborozásai Oroszország védelmi képességét maga saját földjén, eléggé bebizonyították — a közelebbi keleti háború pedig arról bárkit meggyőzhetett s ellene mondhatlan igazságnak tünteté ki, mikép az orosz birodalom ellen Németország, különösen Austria hozzájárulása és segítsége nélkül hadat kezdeni,legalább abban sikerre jutni nem lehet. S tudva és tekintetbe véve a porosz kabinet semlegességét s elkülönző állását a keleti hadban, miáltal az oly nyomatékos német erő és egység megoszlott, — annál inkább számolhat méltánylásra az austriai császudvar által követelt, a közbirodalom mint Európa érdekét bölcs számítással szem előtt tartó leyális politika, mely az egyenes után czélra nem jutható óriási viadalnak arról egy más és kártékony irányba eltérését, s könnyen európai conflagratióvá fajulását meggátolva, a hadakozó felekre nézve egyaránt tisztességes, mint Európára nézve üdvös, az emberiség és népek joga érdekére vonatkozó elvek sanctionálásával jelenkorunk becsületére való, annak haladását tanúsító békének létrejövését eszközlé. A második állítás, vagy csalásom a franczia és angol szövetségre vonatkozik, mely a két népet és államot úgy szólva csaknem összeforrasztja. Hogy ez is valóságos csalásom, a jövő alkalommal kifejtendjük. Szilágyi Ferencz, Bécs, junius 9. A franczia-austriai állam vasut- társulat alapítóinak tudvalevő mamteuvreje még folyvást,s alkalmasint még soká fogja éreztetni hatását az egész papírvásárra. E társulat részvényei 266-ról 10 már 228-ra szálltak le , de a többi iparpapírok is nevezetes lökést kaptak. Egyelőre úgy látszik mintha az államvasúttársulat ügye semmi összefüggésben nem lenne más iparpapírokkal; de nem úgy van a dolog : az államvasuttársulat számadásából kisült, hogy míg pénztárában alig néhány százezer fk. készpénz fekszik rendelkezésre, azalatt 15.000.000 — mondd tizenöt millió frinyi tőkéje a párisi credit mobilier tárczájában hever, (azaz, hogy nem hever, hanem Pereire et Conto.uraknak kamatoz busásan); a credit mobilier összesalaptőkéje (60 millió forint) semmiarányban sidcs a hitelhez , mert ámbár e pillanatban ezer miliókat forgat, de vajmi könnyen történik rajta a liquid humani, mint épen Place untak a credit mobilier egyik fötőtagjának nagy" szerű bukása is tanúsítja. Mindez észrevéve kissé levoná a hályogot a közönség szeméről s maga piszt tgy hueiuo örvényt lát ellerenni. A pamqne azonnal kiterjeszkedett egyéb papírokra is, különösen a bécsi hitelintézet magas árkeletű részvényeire, melyek 396-ról 354-re le, majd 366-ra ismét fölhaboztak. E félelem magábanvéve nem ártalmas néha, memento móltja a kapzsi pénznyerészkedőknek , de ha általánossá válik, épen azon bajt idézheti elő, melytől fél s a modern pénzüzlet s hitel kártyavára pár hét alatt összeomolnék nagyobb pusztítást hagyva maga után, mintha Európa valamennyi folyói kiáradnának. Az államvasuttársulat hírhedt ügye most azon ponton áll, hogy az alapítók a b a i s s e t mennyire lehet korlátolandók, a minden oldalról piaczra dobott részvényeket bevásárolni kénytelenek; e kénytelen bevásárlás reájok nézve veszett fejszének nyelei rend az esetben, ha a ministerium a tudvalevő tantiéme-tökésitést nem fogja megengedni; ez esetben ugyanis a közönség a közhatalomban biztosságot látva az alapítói önkény s kapzsiság elen — a részvények árkerete ismét emelkedni fog, s az alapítók nyereséggel túladandnak a most olcsón bevásárlott részvényeken. Sőt e kilátással előttük most maguk mondhatnak le nagylelkűen szándékukról, megelégelve azon nyereséget, melyet a részvények emelkedésével realizálhatnak. Mindent a közjó nevében és dicsőségére ! Tegnapelőtt (7-kén) nyitá meg az aradi magyar színtársulat előadásait a „Vén bakancsos és fia huszár“ czímű népszínművel Szigetitől. A színház tömve volt; a színészek részéről buzgalom, a láthatólag meglepett (mert ily jó előadást nem váró) közönség részéről öröm, innen is túl is magyar lelkesedés jellemző az estet; igazi magyar mulatság volt; fesztelen kedélyesség közönség és színészek közt, kik mintegy családot képezni látszottak. — A jelen volt nem magyar nézők is el voltak ragadtatva a látmány életelevensége által; — „ez nem szinpad — ez mind csupa élet !“ mondának ; s valóban igazuk vanva nincsenek, a vámjövedéki kezelés és számadásból kitöröltettek s pénzügymínis téri bocsátvány által az államjószágkezelés és számadás alá adanak. — D emin. R a n s cher bibornok hgérsek jövő héten St. Veitban Bécs mellett veend nyári látást; a lapok által jelentett Romába átázásához semmi előkészületek nem létetnek. —* HgGoresakoff volt követ az itteni udvarnál tegnap este inle érkezett s az összes orosz követség személyzet által fogadtatod. Utódd téljes' bizonyossággal b. Badberg berlini orosz követet emlik'. Ma a leghosszabb ideig értekezett gr. Earol'-Schauenstein külögyminister 5 excjával, s jövő csütörtökön Császár Ő Felségénél lesz audiénsíáv, visszahívó lévilének átnyújtása végett. Elutazása jun. 20-ra van kitűzve. *Itt Krosenstern orosz cs. állam tanácsos Sz. Pétervárról tegnap ide érkezet. A püspöki értekezletek f. hó 20-n fognak valószínűleg berekesztetni, miután a tanácskozás alá tenyésztett tárgyak mind a magas kormánynyali teljes egyetértésben s annak megelégedésére elintéztettek. Ez által a külföldi lapokban terjesztett ellenkező aggodalmak teljesen alaptalanoknak tűnnek ki. AUSTRIAI BIRODALOM, Bécs, jun. 9. Erzsébet fehérszegasszony ő cs. k. fenségének állapota a helyzetnek megfelelő, a betegágy lefolyása kedvező, az újszülött herczeg egésséges és erőteljes. — Gr.Radeczkyt egy főkormányzó ő excellentiája Bornotti József menekültnek a büntetlen visszatérést a cs. államokba megengedte. — A hitelintézet a koronaországok kereskedelmi kamráit megkereste, hogy neki a kamrai kerület legkitűnőbb és legszilárdabb ügyleti firmáinak jegyzékét beküldje. A nemzeti bank fiókjai az arra már kijelölt városokban következő sorban, és pedig mind még az idén fognak felállíttatni: Reichenberg, Fiume, Laibach, Debreczen, Temesvár. — A magyar közbenső vámvonal megszüntetése következtében vámhivatali czélokra nélkülözhetővé lett épületek, az azokhoz tartozó földekkel együtt, a mennyiben már más kincstári célokra alkalmaz KÜLFÖLD. Anglia, London ; jan. 7. Az alsóház tegnapelőtti ülésében Hamilton lord kérdő, ha váljon a kormány szándékozik-e közzétenni Longworth-uiak netalán létező jelentéseit, a cserkészfőnökökközi küldetése iránt. Palmerston lord azt válaszola, mikép nem lenne czélszerű ily jentéseket előterjeszteni. Sidney Herbert az Angolországbani katonai nevelési rendszer hiányos helyzetére rova fel a ház figyelmét, s számos reformokat javaslott: ier n. o. eöt oly tiszti kineveztetését, mely a tisztek vizsgálatait intézte, mind a tiszti karba belépés, mind az előléptetés alkalmával , továbbá minden törzstisztté kinevezendő egyénre nézve azon kötelezettség behozatala, mikép előbb annak a törzstiszti iskolát be kell végeznie, s mind a gyalogság-, mind a lovasság- s tüzérségnél legalább egy évig szolgálnia. Palmerston lord bevalla, hogy a jelen rendszert javítni lehet, s megígérte, hogy a Herbert által érintett részletkérdéseket gondos figyelembe veeni. Az ausóhaz tegnapi ülésében Bulwer Lydon így nyilatkozott: „Egy kérdést akarok intézni a kormányhoz. Tudva van, noha ennek nem tudását színlelték, mikép az Egyesült államok kormánya elismerő Walker tábornokot, valamint az is indva van, mikép egy fregát küldetett a hadműködések színhelyére; azonban remélem, csupán azon ezéiből, hogy az eseményeket szemmel tartsa. Úgy hiszem, az Amerikávali háború a legnagyobb csapás lenne, mely bonunkat sújthatná a nemzeti becsület elvesztése után. A kérdés, mit tenni akarok, ez addig is, míg az Egyesüll államok kormánya válaszolna az eléje terjesztett választottbíróság iránti ajánlatra, minő intézkedést tett az angol kormány az oly sokáig halasztott válasz megnyerése végett ? Palmerston lord így válaszolt: „Nem vagyok képes végleges választ adni a hozzám intézett kérdésre. Csak annyit mondhatok, mikép az amerikai kormány határzottan felszólíttatott a választottbírósági ajánlat elfogadására, s mikép még nem tudhatni, ha várjon azt elfogadandja-e vagy nem. Nem tudom, ha vájjon Clarendon 1. tanácsosnak vélendő-e ezen kérdést sürgetni, mivel jelenleg egy más nagyobb érdekű kérdés is létezik. Ekközben nem tétovázom kimondani, mikép honunk érdekes az Amerikávali állandó s barátságos viszonyok fenntartásának reménye csak nyerhetnek amaz eszélyes tartózkodás által, mit a ház eddig elő tanúsított mind ezen, mind pedig azon még fontosabb kérdést illetőleg, mely a legutóbbi háború kezdetére s az azt megszüntető alkudozásokra vonatkozik. A jelenleg Amerikával függőben levő alkudozások igen nagy fontosságúak, azonban méltán remélem, hogy azok be fognak végeztetni a két ország békés viszonyainak félbeszakasztása nélkül. Itt a két kormány közt semmi valódi ok nem létezik az összeütközésre, s remélnünk kell, hogy mindkettőnek józan értelme győzni fog, s minden hasztalan összeütközést megelőzend. A dolgok jó helyzetében, az esen házbani vita igen káros lehetne, s Angolországnak érdekében áll, hogy ily vita ne történjék. Tegnap egy az iránti kérdésre, hogy várjon Crampton elhagyá-e Washingtont, s kijelenteni, mikép a kormánynak csak közvetett értesítések utján van tudomása ezen tényről. — Clarendon lordtól hallom, mikép ezen értesítések a Címeni vonalnak egy oly postahajója által érkeztek, mely május 22-kén indult el rz a 1. fax-ból. Azonban tegnap este egy másik, New-Yorkból máj. 24-kor elindult amerikai postahajó érkezett meg Angolországba és semmi oly tudósítást sem horol mely az előbbi postahajóét megerűsitné. Eset