Budapesti Hírlap, 1856. augusztus (178-202. szám)
1856-08-01 / 178. szám
Pest, Péntek, Hagjelenik • Up, Vitérnap Ág fünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel.E166zetáal díj: Vidékre : f é 1 évre : 10 frt, évnegyedre: 4 frt. Helyben: f á 1 ávret 0 frt, ávnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször halábozott sorának egyszeri beiktatáséért 6 kr, többszöriért pedig 4kr szémlítszik.— Egyet szám 20 pkr. Szerkesztői iroda : Egyetemutcza 2-ik sz. a. 1-ső emeleten. Kiadó hivatal van : Egyetem-utczában, 2-ik szám alatt, földszint* BUDAPESTI HÍRLAP. Kifizethetni helyben: a lap kiadó hivatalban , egyetem-utcza, 2-dik szisa , földszint; vidéken minden es. kir. postahivatalnál. — Előfizetést tartalmazó levelek a cuim. lakhely a utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérjminttakvl egyenesen a kadó hivatalhoz utasítandók. NEMHIVATALOS RÉSZ. Bécs, julius 30. Néhány napja már egy lap a másik után írja hogy egy második „ingó hiteltársulat"* van kelet kezében; mi azonban mindjárt jól sejtők, hogy e hír csak egy uj gazdászati lap, az „Oestr. Volkswirth czikkeiben nyilatkozott, s bizonyos crédit-mobillerellenes pénzes körökben táplált jámbor óhajtás. Vannak a hitelintézetnek gyenge oldalai s veszélyei, vannak; de még többen vannaak azon urak, ki két „minden ároni igazgatótaggá választatás"* reményébeni csalódásuk, sértett hiúság, lucrum ceri sans, az intézet elleneinek táborába űzött. Ha ily oldalról jő a különben eléggé helyesen indokolható indítvány egy második credit mobiltér engedélyeztetése iránt, elvesztik hatásukat a fölhozott érvek man merkt die Absicht, und wird verstimmt. Ami egyébiránt sokkal pártatlanabb oldalról a társulat eddigi működése ellen fölhozatik, hogy az ipart nem támogatja, czímének nem felel meg, hogy csak börzeüzletekkel foglalkozik stb. az mind igen komolyan hangzik, ha meg nem gondoljuk, mily emeltyű volt eddig ez intézet az államhatalom kezében, mint kapnak lábra s szilárdulnak a vasúti vállalatok, hogy valószínű rendeltetése még tovább is ily kitünőleg állami czéloknak fölkarolása egyelőre, nem pedig a magán, s némely kisebb nagyobb támogatást igénylő iparág kezelőinek hitele. A kit sok irodalmi bűn nyom — ezek ugyan még senkit sem nyomtak agyon — annak vigasztalásul szolgálhatnak azon leleményes hírlapírók , kik ugyan a hitelintézet várható működéseit híresztelik. Ezen jóslatok közt legújabb, hogy az intézet Cattaro és Alexandria közt tengeralatti távirda létesítését tervezi ; a vállalat igen hálásnak talál bebizonyulni, ha egykor a suezi vasút elkészülend! Az intézet legnagyobb ellensége jöhet egyedül ily regényes terv eszméjére; ha ilyenekben töri fejét ez intézet, az osztalékai fölötti irigy vita nemsokára el fogna némulni. Az irodalmi köröket nagy mértékben foglalkoztatja a Franczia és Szászoraság közt nem rég a szellemi tulajdon közös védelmére kötött sajtószerződés; ez ha csakugyan foganatosításra kerül, korszakot képezend a könyvkereskedés történetében, amennyiben Szászországot, hol eddig a bizományos üzlet öszpontosítva s az utánnyomat, e kiterjedt Üzletnek alapja, Szászország egyik nagy államjövedelmi forrása volt — ezen előnyeitől egy csapással megfosztaná; lehetlenül is hangzik az egész szerződés, mert ha Francziaországnak van is igen nagy érdeke abban, hogy a franczia regények s nevezetes művek Lipcsében után be nyomassanak: mi érdeke van Szászországnak, melynek virágzására az utánnyomat mondhatni eldöntő hatást gyakorol, hogy e jövedelem és üzletről lemondjon, mikor bizonyos az, hogy egész Németországban egy könyv sem jelenik meg, mely tán Párisban utánnyomatnék. Azon szász urak, kik e szerződési eszközük vagy mások úgy vélekednek tán, hogy az utánnyomat azért meg nem fog szűnni, csak törvényessé fog válni az által, miszerint az illető kiadó a párisi kiadótól szerződésileg fogja az utánnyomás jogát megszerezni, miáltal legfölebb néhány fillérrel drágulni fognak az utánnyomott művek, de egyéb eredmény nem lenne várható! Ez azonban csak akkor fogna talán megtörténni, ha egész Németország, sőt egész Európa ily szerződésre állana Francziaországgal ; míg ez nem történt, addig nem lenne egyéb eredménye,mint hogy az utánnyomás,s vele az egész könyvárusi üzlet is más országban ütné föl sátorát, mely ily szerződés által nincs megkötve. Így látjuk máris a könyvnyomókat kivándorolni Szászországból Poroszországba, ott telepítendők le üzleteiket, így tehát végre is Francziaország mit sem nyert, s Szászország sokat fog veszíteni. A börzeüzletben p a u sá t csináltak a spanyol bonyodalmak, minden hátrál, leginkább az uj vasuti térvények mesterségesen fölcsigázott keletárai. Leczkének ez is jó, ha mindjárt keserű orvosság is. Szathmármegye a Szamos partjáról, július 20. (végy.) Anglia, szelíd csendesen emelkedő halmaival s teknő alaku völgyeivel megint egy nagy kert. Itt már láthatni szabadon legelő marhákat, elkerített s különzött földosztályokban, vagy természetes rétekben. Már nagyobb vetéstáblákat láthatni, eddig kis földdarabocskák fárasztották a szemet. Anglia partjaira Neuhafenben szálltunk ki reggeli 4 órakor Dieppeből Francziaországban estvéli 10 órakor indulva. Reggel völgyei már ködben borongottak hallatszott a tenger zúgása, csapkodván a partokat Anglia földe s maga London is sárga kövecses agyag, nyirkos éghajlata a búzának, takarmányneműeknek, hüvelyeseknek, zabnak, árpának, kólámpornak kedvező. Kukoritza nem terem. Szántóföldeik okos mívelet alatt vannak, de egy magyar gazdát kétségbe nem ejtenek. A mi egünk alatt földeikkel ők is megégnének. Gyümölcsfáik gyümölcslélének. A szilfa uraló sétányaikban, kisebb levelekkel mint nálunk. Londonban az élőfák kérge koromfekete mint épületeik is. A virág s növényvilág itt sínylik a sok füst miatt. Az építészet meglepő Londonban, kivált a szabadabb tereken, épületeik közt egyik sem hasonlít a másikhoz. A külcsín gondosan van a kényelemmel párosítva: utile dulci. Belgium egy szép mívelt kis ország, tér és fekete földes, a nyirkos éghajlat s okos művelet befolyása alatt dús növényzetüek s fél Európának példányul szolgálhatnának. A Belgium s Poroszország közti apróbb herczegségek területe Kölntől Magdeburgig gyengén dombos, váltakozva sovány és kövérebb fekete és sárgás földdel. Braunschweig egy része jó fekete föld. Poroszország sovány nagy homoktérség, vadvizes végtelen lapályai elkomorítják az utast, itt a föld daczol a legnagyobb szorgalommal. Szép fenyőfa ültetvényei szelídítik valamennyire a zordon homok óczeánt, de Berlin s különösen Potsdam kárpótlást nyújt az út fáradalmaiért. Szászország már termékenyebb földi éghajlattal bír, dombos vidékei s határai kielégítik a gazda szemeit. Cseh- és Morvaország egyesítik magukban a magyarországi felföld zordonabb hegyeit s növényzetét s alsóbb szelíden dombosabb vidékeit mint Borsod-Nógrád. Általános megjegyzésem, hogy az utak mindenütt keskenyek és jók. Magyarországi szükségfeletti utainkból összetéve egy szép herczegség alakulna. Épületeiknek szobái mindenütt igen alacsonyak, az embermagasságot alig haladják. Csak mi építünk fejünk fölötti magas üregeket. A külföld abból egy emeletet csinálna. Csoda még, hogy 3 öl hosszú koporsókat nem csináltatunk. S ha már mindezeket láttuk, a régi káté szerint az a kérdés van hátra: mi hát mindezekből a hasznos tanulság? Felelet : Addig a külföldi minták után nem indulhatunk, míg annyi közös földeink s szabadon legelő csordáink lesznek. A gyenge faültetvényeknek, tudjuk, halála a marha. Itt az ideje s épen most, hogy a közös birtokokat elkülönítsük, így önként fog következni, hogy egyesek majd elkezdik szépítni fákkal ékítni birtokaikat, s a többség is lassan kint utánozni fogja. A közlegelők egy részét tán egyúttal most is lehetne úgy rendezni, hogy akárki az őt illető ráta határát tudhatná, s azt mint luczerna vagy lóherést akármikor kiszakaszthatná. Egy kiét hald jó lóherés többet tenne marhái felépülésére mint négyannyi kopár legelő." Másodszor: A külföldet mi vakon nem utánozhatjuk. Könyveink eléggé tanítnák a vetésforgatásra gazdákat, földmivelőket eléggé korpázzák, de elfelejték oda tenni, hogy akkor az angol éghajlatot is hozzuk ide. Angolország földe magában fekvésénél fogva is sokkal nyirkosabb mint országunk, e mellett bő esőjök, s szinte mindig borongós időjárásuk van. Éghajlatuk se nagy meleggel, se nagy hideggel nem sanyargatja a vetéseket. Az angol mezei borsóját zöld hüvelyesen 20 holdról is drágán eladja Londonban, azután azon földbe répát ültet, novemberben kiszedi, ugyanazon földben decemberben búzát vet, de répafiltetéséhez bizton számol előre; borsó jól díszlett a bires éghajlat alatt, a búzavetés decemberben még lanyhás időbenesik.Próbáljuk csak meg mi száraz égető nyaraink és szánkázó decemberünkben. Harmadszor : Mi csak itthbtío termesztményeinkre szorítkozhatunk. A tengerit az angol alig ismeri, lóbabot vet e helyett, itt az, ott ez díszük. — Zab, árpa, takarmányvetéseink itt az időjárás ajándékai — ott a szorgalomé. Örökös zöld gyepünk nekünk nem lehet, hiányzik az eső, köd s lanyha időjárás. Negyedszer: Az istállózást legalább egy kis részben megkezdhetnék, így kevés marhától több tejet szebb borjakat kapnánk. A párisi kiállításon egy tehénért 1000 frankot — 1000 váltótot kértek.4 Egy pár lóval szánthatnánk, — külföldön nagy csoda 4 marhát ekében látni. Ötödször : A gépek használatát okosan megválasztva elkezdhetnék. Hatodszor : Kerületenkint egy kis gazdasági tanácsot s kiállításokat kellene rendeznünk. Közköltségen ahhoz sejtő mestereket külföldre kellene küldenünk, kik a gépekben okos bánást megtanulnák, s elromlott gépeinket meg tudnák igazítni. Angliában is, de különösen Poroszországban az egész vidék igen egyszerű s olcsón kiállított szélmalmokkal van elbontva. Amerikában kitalálták azon módot, miszerint a szélmalom nagy szélben maga magát mérsékli. Szecska vágókra, darára van szükségünk, e nélkül marhatartásunk s különösen hizlalásunk örökösen pang — de ehhez malom kell. Hetedszer: Gyümölcs- és szőlőmivelés után kellene látnunk, borainkat okosan kezelnünk. Itt rejlik Magyar és Erdélyország kincsbányája. Szerencsés földirati fekvésünk arra utal, hogy ne csak mi tartsunk boros asztalt, hanem Európának nagy részét, sőt Amerikát is, nem ingyen mint itthon, de szép sárga aranyakért megvendégeljük. A jó sóvári alma, bakator szőlő s bor szép pénzt fog érni maholnap a londoni piaczon. És végre nem csak a mezőn,de házunkban is takarékoskodjunk. A konyhakéményeket szorítsuk szűkebbre, — bizony bizony mondom, a világon sehol sincs egy nép is, mely oly pazarlólag szakácskodjék mint mi. Londonban a főzőnéknek nevük sincs, — azt a nagy darab húst, mi egy egész család egyszerű ebédjét teszi, a háziasszony vagy szolgáló is megfőzi vagy süti. Nálunk a fűzőnek a kertészekkel fő kasztot képeznek. Nem bolond ember volt, a ki mondta, hogy „Magyarországon kívül nincsen élet“ — én még azt teszem hozzá : attól félhetni, hogy ha vasutaink elkészülnek, a külföldiek földeinket trágyának kihordandják. Ily földet meg kell hát becsülnünk. Dologra azért honfitársaim is míg a bölcs kormány a béke olajágát virultatja fölöttünk, kövessünk el mindent mi is, törekedjünk a múlt fájdalmas sebeit kigyógyítni s unitis viribus egész iparkodással s bölcs odaadással a nekünk jutott szép tért nemcsak betölteni, de még ezred évekig meg is tartani. Nagy Elek: Nagy-Körös, jul. 29. Folyó hó 29-n végződtek be közkedvességű tisztelt Mikulás János iskolatanácsos úr ő nagysága felügyelete alatt a szóbeli s írásbeli vizsgálatok. A vizsgálatokra mindössze 27-en jelentkeztek. Ezek közöl 3 visszavettetett, 1 kitüntetéssel, 9 jelesül, 14 pedig kielégítőleg állta ki a vizsgálatot. Tehát valóban kedvező eredmény, tekintve a megbukottak kevés számát. A megvizsgáltak közt volt báró Radák Ádám, végsarjadéka egy tekintélyes és főrangú erdélyi családnak, közel rokona gróf Mikó Imre őrmagának. Valóban alig lehetne ez ifjúról kedvezőbb ítéletet mondani, mint hogy nagy rokonát választó példányképül. Az intézeti növendékek száma 224-re megy. Különben az intézet jelen állásáról csak kedvezően nyilatkozhatunk. A város buzgalmát ez intézet virágzásában megjutalmazva láthatja. A helybeli tanítóképezde is bevégezte vizsgálatait jul. 28-n. Az iskolatanácsos úr ezt is szerencsélteté jelenlétével. A növendékek száma 21-re ment, kik nagyrészben kielégítőleg ásták ki a vizsgálatot. Az intézet igazgatója a köztiszteletű hely superintendens s a tanárok, különösen Fazeka Lajos buzgalmának sokat köszönhet az intézet. A főgymnasium s ezzel kapcsolatban a képezde programmja a napokban ki fog osztatni! Tartalmát ,köszörűs költőnk s intézetünknek tagadhatlanul fénye, az annyira és oly méltán ünnepelt Arany Jánosnak tartalomdus értekezése nyitja meg a magyar verselésről. E czikk a magyar prosodiában bizonynyal epochát csináland. Figyelmeztetjük rá a közönséget. Tömöri Anasztáz az idénre 5 db. arany jutalmat tűzött ki annak, ki a magyar irodalomban legnagyobb előmenetelt tesz. A jutalmat Szilády és Hagymási nyerték el, az első egy szép tehetségre mutató époszszal, a másik csinos lyrai versekkel. A népiskolákba mindössze 1500 növendék jár, kiket 5 fiú- és 4 leány tanító oktat. Az egyház tanács a napokban egy új iskola építését határozáelrl. A „Budapesti Hírlap“ előfizetési ára : Budapesten évnegyedre 4 pft. félévre . .. 8 — Vidéken évnegyedre ... 5 — félévre. .. .. .10 — Pesten elöüzethezni a 1 u 1 i rt kiadóhivatalában. (Egyetemi utcza 2-ik sz. a takarékpénztár-épületben), vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Az előfizetési díj bérmentesen beküldetése kéretik. Emich Gusztáv, a „Budapesti Hírlap“ kiadója. HIVATALOS RÉSZ. öcs. k. Apostoli Felsége f. é. jul. 7-ki legfelsőbb határozata által Gr i u b i z z a Joko föbetegápolót a Konstantinápolyban levő austriai nemzeti kórodéban, hosszú évi, buzgó és hűn teljesített szolgálatainak elismerésem ezüst érdemkereszttel legkegyelmesebben földiszínni méltóztatott. A kassai országos pénzügyi igazgatósági osztály Rauen József nyugalmazott soóvári sómázsálót, Kocsis Gábor napdijast és Fritsch Lipót prossnitzi főfelügyelőt 3-ad osztályú ideiglenes segédekké kinevezte. A kassai cs. k. országos pénzügyigazgatósági osztély Pischel Ferencz napdijast ideiglenes iső oszt. járulnokká a kassai cs. k. országos fiókpénztárnál kinevezte. A nagyváradi cs. k. országos pénzügyigazgatósági osztály Bolcsevics Ignácz tiszaujlaki cs. k sómázsálót III. oszt. adóhivatali segéddé Mátészalkán ideiglenesen kinevezte. Augustus 1.1856. Napihirek és események. *» Budapest, augustus . A pesti■ ,,Lloyd“ Liszt Ferencztöl következő levelet közöl, ■ melyet az ünnepelt ~ művész egy itteni műbaráthoz intézett:• „Tisztelt úr! Kétszeres örömömre szolgál; önnek egyszerre honfiaim rám nézve oly megtisztelő rokonszenvének kedvező eredményét — mely rokonszenv misém ügyénél oly melegen és buzgalommal nyilatkozott — és nemsokára Pestre érkezésemet jelenthetni." A misének a templomszentelés napjáni előadása véglegesen meg van állapítva, és én két hét alatt Pestre érkezendem. Egyelőre kérem Önt, tisztelt Utv fogadja barátságos érdekeért ezennel legszivesb köszönetemet azon megkülönböztetett tisztelet kifejezésével, melylyel maradok Weimarban,’ julius 28. 1856. Liszt F.“ * A magyar Helikon ismét egy uj költemény- fii- i térrel gazdagodott egyik tehetségdúsabb fiatal költőnk művei által. A csinos füzet Vajda János költeményeit tartalmazza, s két részre osztva: Sirályok'1 áb , ,S*prol-m Átka“ czím alatt halvány három verset hoz , melyek közt egypár hoszszabb mfi is van elbeszélői genre-ban. E költeményeket, mint tudjuk, Számvald Gyula vette meg és adta ki. — Rader Antal könyvkereskedő Székes- Fehérvárott „Emléklapok** czím alatt több vallásos szellemű rövid történetet, egy két versezetet adott ki egy díszes kötetecskébe foglalva, melyeket katholikus gyermekek számára Huszár Károly fehérmegyei áldozat szerkesztett a püspöki hatóság jóváhagyásával. A kiadó jelen munkácskának czélját következő szavakkal fejezi ki: A nevelés terén fáradozók sokszor érézék hiányát oly vallásos könyvecskék- nek , melyeket bátran adhattak volna' jutalmul fiút s leányoknak. Pedig, hogy minő nagy ösztön s örömül szolgál ily ajándék, csak egy oly gyermeket kell megnéznünk, ki örömkönyezve' a diadalmasan szorítja szivéhez iparkodása s jóviselete tanu, elét a jutalomkönyvet. Egy-egy példány ára, melyet bérmentett levélben lehet a kiadónál megszerezni, színezett képekkel 18, fekete képekkel 12 kipp. * Weitigärtner akadémiai festész és budai rajztanító úr jelenti, hogy rajz- és festésziskolája Budán a várban, uriutcza, 43. sí. a. átellenben a cs. k. helytartósági épülettel, az iskolai Szünidő alatt is nyitva leend, s a szorgalmas növendékek ott a rajzolás minden nemeiben naponkint oktatást kaphatnak. W. urnak több évi tapasztaláson alapuló tanmódszere szerint lehetővé válik, hogy minden nem nagyon fiatal tanuló, bár ha csak középszerű tehetséggel bír, szorgalmas tanulás mellett, naponkint 3 tanórát számítva, egy év alatt vagy a szabadkéz-, vagy a vonalzati festés minden szakmáival it melismerkedhetik, s a gyakorlatban annyira tökéletesülhet, hogy ezen az után az élet után nem csak haarczi képet, hanem általában minden tárgyat képes lesz tanító segélye nélkül előállítani. Azokat, kik W. úrtól e képességet megszerezni óhajtják, figyelmeztetjük, hogy az oktatás az ünnepek kivételével minden nap d. e. 8—12, s kedden és csütörtökön d. u. 2-től 4-ig történik. A tandíj a veendő órák számához képest határoztatik meg : ki hetenként egy órát vesz,s fizet havonkint 10 pkrt; aki kettőt, 20, hármat 30 pkrt fizet; a kijelölt oktatási időn kivül minden óráért 30 kr. jár pengőpénzben. W. ur egyébiránt vagyontalan növendékeket, a mennyiben helyisége engedi, díjtalanul is kész tanítani. * Az előadás végett elfogadott pályavígjátékok közöl az első estvére kitűzött két pályaműből „Becsületszó" vígj. 1 felv. és „Még nem késő“ vígj. 2 felv. tegnap kezdődtek meg a próbák. Ezeken kívül Hegedüsnek „Nagy Lajos és kora“ czímű történeti drámája szintén ki van előkészületre tűzve. * Közelebb a nemzeti színpadon láttuk , hogy „szedtek rá a komédiások“ (Szerdahelyi 1 felv. vígjátéka) ennélfogva azt is érdekes lesz tudni, hogy viszont, mikép szedték reá a komédiásokat. Egy vidéki városban a színészek bőszül forraltak egy levelező ellen, ki néha kiméletlenen rovogatta szerepnemi tudásukat, a boszu abban állott, hogy a színészek valamelyik darabban ki akarták játszani a leve