Budapesti Hírlap, 1856. október (227-253. szám)
1856-10-19 / 243. szám
’est. Szombat, 242 October 10. 1856 Megjelenik e lap, vasárnap és ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel.Kifizetési dij : Vidékre : fé 1 évre : 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Helyben: fé 1 évre: 8 frt, évnegyedre : 4 frt. — A hirdetések ötször halabozott sorának egyszeri beiktatásáért 0 kr, többszöriért pedig 4 kr számittatik — Egyes szám 20 pfcr. Szerkesztői iroda : Egyetem utcza 2-ik hr. a. 1-szt emeleten. Kiadó hivatal van : Egyetemutójában. 2-ik szám alatt, földszint. NEMHIVATALOS RÉSZ. Pest, oct. 17. N. (Politikai szemle.) A nyugati hatalmasságok követeinek Nápolyból visszahivatását ma félhivatalosan megerősítve találjuk. E tényre vonatkozó előzményeket jelentik a tudósítások, miszerint Sauli úr a Parisból vitt ultimatissimum jellemével bíró jegyzékkel ma egy hete indult Brenner úrhoz, kinek meghagyatott Nápolyt azonnal elhagyni, ha a király hlgével közlendő e végfigyelmeztetések eredmény nélkül maradnának. A követek visszahivatása és Nápoly elzárolása közt azonban még igen jelentékeny hézag van. A követek visszahívása után a nyugatiak,mielőtt további lépést tennének, e rendszabály hatását akarják bevárni, s csak ha azután sem történnék a nápolyi király eddigi elhatározásában kedvező fordulat, fogna a nyugati egyesült hajóhad Nápoly vizein horgonyt vetni. Igaz, hogy eddig még Ferdinánd király részéről az engedéli hajlam jele nem mutatkozik, ámde e legutolsó kísérlet hatását és eredményét még nem ismerjük, azt tehát be kell várnunk annyival inkább, mert mint az „Ind.beige“ erősíti, ez ultimátum a lehető legmérsékeltebb kifejezésekben van készítve, oly mérsékeltekben, mikép a nápolyi király azt bízvást elfogadhatja, anélkül, hogy méltósága legkevesbbé is szenvedne; s ha szilárd elhatározásánál mégis megmarad, az ez esetre adott utasítások Brenner-nek meghagyják , hogy visszavonulását akkér eszközölje, mikép elmenetelének hadi fenyegetődzés jellemet ne adjon. A flották ekkor igaz hogy a nápolyi vizekre mennek, de őrizkedni fognak a városhoz igen közel czirkálni, hanem jó távol, úgy szólva látón kívül maradnak , s csak bizonyos esetben volnának készek közeledni segélynyújtás végett, még pedig, mint másfelőli tudósításokból, valamint nyugati Előfizethetni helyben : a lapkiadó hivátalában , Egyetem-utcza, 2-dik szám, földszint, vidéken minden es* * kir. postahivatalnál. — Előfizetést tartalmazd levelek a czim. lakhely a utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt hé mentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasitandék, részről adott hivatalos nyilatkozatokból kitűnik, nem csupán azért, hogy a nemzetükbelieket védel- l mezzék, hanem, ha a monarchiai elvet valami felforgatási rész fenyegetné, például republikánus mozgalom alakjában,ezt kölcsönösen elnyomják.Mert habár nem mernénk is arra megesküdni, miszerint Napóleon császár tán egy muratistkus mozgalomban , azt közvetlenül elnyomó eszközökhöz nyúlni nyakrafőre sietne , de arról bizonyos lehet akárki, hogy egy republikánus kísérlet mégcsak pillanatnyi kegyeleméletre sem számolhatna, se Anglia se Francziaország részéről. Ami azon tudósítást illeti, mely szerint a nápolyi király azt kérte volna, hogy érdekeit a tartatni szándékolt párisi congressuson két teljhatalmazottja által képviselhesse, ma ezt az „s.b.“akkép módosítja, miszerint ő ilge beleegyeznék abba, hogy ez értekezletekre egy diplomatát küldjön, ha azokra meghivatnék. E két versió közt különbség van. Első esetben az engedmény, a helyett hogy a nápolyi kormánytól jőne, a nyugati hatalmaktól váratnék, míg a meghívás elfogadása önkénytes lépés színével bírna, melyhez Anglia s Francziaország csatlakozhatnának , méltóságuk feláldozása nélkül. Azonban kétségesnek tartják, hogy a két hatalmasság az első lépést tenni hajlandó legyen. Spanyolországból a rendes tudósítások 10-ig terjednek, a miniszerváltozás 12-n történt. E napon adta be O’Donne 11 liszttársaivalegyütt lemondását a királynénak,s e napon neveztetett ki Narvaez elnökévé a meglepő hirtelenséggel alakított miniszertanácsnak.De az eszközök,melyek a helyzetben oly mély módosítást idéztek elő, oly jól el voltak titkolva,mikép még két nappal a miniszerváltozás előtt azokból köztudomásra mi sem jutott. Maga O’ Donne 11 tábornok, egy nappal hatalma elvesztése előtt még arról beszélt,mikép nemsokára önkényt le fog lépni, s Pastor Diaz csak két nappal előbb tiltakozott fennhangon az idegen befolyások ellen. Azonban némi mozzanatot a Narvaez javára tett titkos működésekből mégis említ az „Independance beige.“ Főleg a választási tér jön kibányászva. Azt igyekeztek t. i. a királyné előtt megmutatni, hogy ha az O’Donne 11-kabinet folytatja működését, az összeülendő cortesgyűlésen ha nem progressista többségre is, de legalább jelentékeny kisebbségre találandna, mely visszanyerendné hatalmát,s innen két veszély támadhatott volna: vagy O’Pennell consolidatiója ha győz, vagy bukása még merészebb eszmék javára. Mindkét alternativa ellenkezésben áll az udvar érdekével, s így a harmadikat szükségkép kelle ennek választania. Mint mai lapunkban is említve van, a madridi hivatalos lap is megcáfolja a „J. des Débats“ azon közlését, mintha az angol ügyviselő kérdőre vonta volna a spanyol külügyminiszert. Krisztina királynő jószágai fölmentése miatt. A Konstantinápolyból érkezett legújabb franczia posta két positív dolgot említ. Egyik az európai nagyhatalmak követeinek a porta általi öszszehivatása egy ülésre, mintegy megelőzőjéül a fejedelemségekbeli divánok összehivatásának , a két tartomány újraszervezése tárgyában; másik, miszerint az Eufrátes-vasut engedélye megadatott 6 száztél kamatminimum biztosításával. A magyar biztosítóintézetek átalakításáról, in. Már fönnebb mondottuk, hogy a biztosító-társulatoknál kevés kivétellel a szabályok jók, czélszerűek , de a kivitel hibás , az eljárással van sok olyasmi összekötve, mi panaszokra ad alkalmat. E panaszok némely társulatoknál igen gyakoriak , s ezekért részint a társulatokat, részint magát a közönséget okolhatjuk. Legáltalánosabb panasz uralkodik a biztosítótársulatok ügynökei ellen. Ezek aránylag kevesek, s az országnak minden vidékeire nincsenek aránylagosan felosztva. Sokan az ügynökök közöl nem fejtenek ki elegendő buzgalmat, eljárásukban hanyagok, a biztosítás jótékony eszméjének igen léha apostolai. Mások túlbuzgók az egyesület érdekében, s ezt avval kívánják előmozdítani, hogy a káreseteknél , becsléseknél ezer meg ezer kifogást tesznek, a kárpótlási summát mindenképen leszállítani törekszenek, s egyetlen ily példa által nem csak a teljesen ki nem elégített kárvallottat, hanem az egész vidéket biztosításoktól örökre elijesztik. Mások megfordítva épen azon egyesület érdekét játszák ki, mely őket bizalmával megtisztelte, s egyetértenek azon lelketlen csalókkal, kik azért biztosítanak valamit, hogy a biztosító egyletet, ha lehet , megcsalhassák, s kik a biztosítást valóságos speculatio tárgyának tekintik. De legközönségesebb azon panasz, hogy az ügynökök nem szakértő férfiak; az épületek becsléséhez keveset, a mezeigazdasághoz pedig épen semmit sem értenek, mely körülmény jégkároknál véghetlen sok kellemetlenségre, czivakodásra és perlekedésre nyújt alkalmat. Nem régen történt egy biztosító-társulattal azon furcsa eset, hogy Fejér megyében N. helységben egy biztosított egyén a csősz által botokkal verette le gabonáját, s ezt mint jégkárt az ügynöknek bejelentvén, ez azt elfogadta, s mint teljes kárt az igazgatóságnak bejelentette. Az igazgatóság sem levelek, sem hírlapok útján nem hallván arról semmit, hogy azon a vidéken jégeső pusztított volna, gyanakodó kezdett lenni, s a kár bővebb megvizsgálására egyik hivatalnokát a helyszínére küldte. Ez, mint városi ember, a búzát is alig tudván megkülönböztetni a zabtól, a kárt maga is jég által okozottnak ismerte, meg nem gondolván azt, hogy jégeső nem vonulhat el oly szűk tér felett, hogy se alsó, se felső, se mellékszomszédjának ne történjék baja; s későbben hivatalos vizsgálatból kisült, miszerint jégesőnek azon határban, valamint a szomszédokban is híre sem volt , hanem a tulajdonos a csősz által maga verette le botokkal gabonáját. Ily kárt okozhatnak a nem szakértő ügynökök társulataiknak, de okozhatnak a kárvallottaknak is. Ha tehát a biztosító társulatok azt akarják, hogy a biztosítások valósággal a szabályok szerint lépjenek életbe, első és fő kötelességük, hogy ügynökeik megválasztásában a legnagyobb óvatossággal járjanak el. Legyenek ezek általánosan elismert becsületes jellemű, hűséges, munkás, tevékeny férffiak, s az építkezés körül és a mezeigazdaságban jártasok. Csak igy lehet egy részről a biztosítást a közönséggel megkedveltetni , más részről pedig csak igy védhetik meg magukat a társulatok azon söpredék-emberektől, kik a biztosítást csupán speculatiónak , s aljas önzésük kielégítésére kedvező alkalomnak tekintik. Valóban, ki e dolgokba nincs beavatva, nem gondolná, hogy oly sok elvetemült gonosz találtatik, kik a legszentebb dolgokat, a legjótékonyabb intézeteket, minek a biztosító-egyletek, piszkos nye részkedésre felhasználni, s azokat ilyképen kompromittálni, nem irtóznak. A biztosító-társulatok igazgatóságai már szinte ismerik az oly vidékeket, néposztályokat, egyéneket, kik nem sok lélekismeretet csinálnak a csalásból, s azért ezektől biztosításokat elfogadni vonakodnak. Az ily gyalázatos emberek igazán kemény büntetést érdemlenének az államtól, mert csalásaik által nem csak a biztosítótársulatokat igyekeznek megkárosítani, hanem a jótékony biztosítási ügynek is felette sokat ártanak , mert ha egyszer az ily ravaszok tetteiken rajta kaparnak, s azért a kárpótlási summától büntetés fejében elesnek, tele lármázzák a világot, hogy ők biztosított vagyonaik után semmi kárpótlást nem kaptak, hogy a biztosító-egyletek csak nyerészkedő vállalatok, s ezt a közönség, mely a dologba beavatva nincs, s csalási szándékáról a lármázó kárvallottnak semmit sem tud, elhinni kész, s ezáltal jövendőre a biztosításoktól egészen elidegeníttetik. Vannak esetek, hol a biztosítottak maguk felgyújtották saját biztosított házaikat, csakhogy a túlságos értékre bevallott biztosítási summát megkapják , s nem iszonyodtak piszkos önérdekből szorfzszédaikat is veszélybe dönteni. — Szathmár vármegyében volt egy eset, hol egy valaki 2000 mázsa dohányt biztosított, s név nélkül a társulat igazgatósága értesítteték, hogy azon épület, hol e dohány lerakva van, meg fog égni. Az igazgatóság e bejelentésre sietett a már elfogadott biztosítást visszavonni, s a biztosítási levelet visszavenni, de már későn, mert az épület a dohánynyal együtt csakugyan leégett, s a hivatalos vizsgálatból kisült, hogy az illető épület már tériméjénél fogva 400 mázsa dohánynál többet be sem fogadhatott. Majd ismét Szeged tájékán egy spekuláns 100 szekér szénát biztosított tűz ellen, s e takarmány el is égett, csakhogy utólag kiviláglott, miszerint a kérdéses széna csakugyan 100 szekérrel vizetett az illető helyre, hanem a fuvarosoknak meg volt parancsolva, hogy mindenik szekérre csak egynéhány villahegyet rakjanak. Száz meg száz ilyen csalási eseteket tudnánk felidézni, de nem akarjuk ezekkel az olvasóközönséget untatni, csupán azért említek meg, hogy nem kell mindjárt vakon hitelt adni azon lármásoknak, kik magukat a biztosító társulatok által megcsalatottaknak kürtölik, mert fájdalom nagyon is gyakran kell a társulatoknak szigorú lépéseket tenni, hogy magukat a szántszándékos megkárosítások ellen oltalmazhassák. Legtöbb nehézség fordul elő minden biztosító egyleteknél a becslés körül. Tudjuk, hogy a biztositni akarók vagyonaik értékét maguk vallják be, s azt vagy egészben vagy részben bizonyos summa mellett biztosítják. Kár esetén tehát a hivatalos becsű utólagosan történik, mi fölötte nagy baj, és sok *) B. tervl. 1856. lapt. 20. XLI. db. 166. sz. *) D. o. 167. sz. A „Budapesti Hírlap“ előfizetési ára: Mindapesten évnegyedre 4 pft. félévre ... 8 — Vidéken évnegyedre ... 5 — félévre...........10 — Pesten előfizethetni a 1u írt kiadóhivaalában. (Egyetemi utcza 2-ik sz. a takarékénztárpületben), vidéken minden cs. kir.ostahivatalnál. Az előfizetési díj bérmentően beküldetése kéretik. Emich Gusztáv, a „Budapesti Hírlap“ kiadója. HIVATALOS RÉSZ. O csk. Apostoli Felségef. évi oct. 8-kán élt legfelsőbb határozata által a finánczügyészillomásra a szerbbánsági fináncz-ügyészégnél rendszerezett fizetéssel és föfináncztanácsosi czim- S ranggal Dr. Hauschka József fináncztanácsost csehországi finánczügyészségnél, legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. A pénzügyi ministeriumnak 1856. September 11-től kelt kibocsátványa,*) kiható minden koronarszágokra, Dalmát országot s a brody-i vámkülzetet kivéve, az égetett szeszes folyadékoknak a termelésnek megadóztatása tárgyában. A cs. k. Apostoli Felsége 1856. aug. 29-n kelt egfelsőbb határozványával rendelni méltóztatott, hogy fogyasztási adó az égetett szeszes folyadékoktól aermelésnél következő mérvben szedessék be : a) Lisztes anyagok alkalmazásánál, melyekhez burgonya, csicsóka , mindenféle gabnafajok és hüveges vetemények, továbbá az arra alkalmas répanemek, s végre a czukorrépa-melasse számítandók, a ombárd-velenczei királyságban egy austriai iras 60 centesimi minden egy somma metrikát tevő czefremennyiségtöl; a többi koronaországokban pedig tizennyolcz pengekrajczár egy alsó-austriaiakat tevő czefremennyiségtöl; V.b) lágymagvú gyümölcs, mint alma, körtve, borgósgyümölcs, som stb., továbbá gyökerek és serfözési hulladékok alkalmazásánál, a lombard-velenczei királyságban egy austriai lila és 6 cente- im minden egy soma metricát tevő czefremennyiségtől, s a többi koronaországokban tizenkét pengekrajczár egy alsó-austriaiakót tevő czefremennyiségtöl, c) szőlőtörköly alkalmazásánál, a lombard-velenczei királyságban nyolczvan centesimi minden Soma metricát tevő czefremennyiségtöl, a többi koronaországokban pedig kilencz pengekrajczár egy alsó-austriaiakót tevő czefremennyiségtől ; d) csontárgyümölcs, mint: cseresznye, szilva stb., továbbá bor, borseprő, szőlőmust és gyümölcsmust alkalmazásánál a lombard-velenczei királyságban egy austriai lila és 60 centesimi minden egy soma metricát tevő czefremennyiségtöl, s a többi koronaországokban tizennyolcz pengekrajczár egy alsó-austriai akótól; e) czukorfinomítási hulladékok (a czukorrépamelasset kivéve), czukor-, burgonya- és gabnaszörp, vagy az a) — d) pontok alatt említetteknél magasb czukortartalmú más töményített folyadékok, végre lisztláng alkalmazásánál, a termelt égetett szeszes folyadéktól a lombard-velenczei királyságban tizenöt austriai lila és 90 centesimi minden soma metrica után, s a többi koronaországokban hárompengő forinta 40 bécsi pintes alsóaustriai akó után, mely illeték azonban csak azon esetben érvényes, ha az alkoholtartalom, az 1853. márt. 16-n kelt legfelsőbb határozvány folytán behozott, hivatalosan megvizsgált 100 fokra osztott alkoholmérő szerint 52*/a foknál kevesebbet tesz -j- 12° Reaumur középhőrmérséklet mellett. Magas fokú alkoholtartalom mellett az illeték következőleg számíttatik : a lombv. ki a többi koronarályságban országokban 521/»0 alkh. m., s 65°-on alul 19 a. 1.85. 3 ft 45 pkr. 65® , „ 771/a° • 23 „ 82..4»30 „ 77 V „ „ 90® . 27 „ 79.5»15 » 90® „ „I00°-ig 31 „ 76.6 » n Ezen határozatok a lombard-velenczei királyságban, továbbá Tirol és Vorarlbergben 1856. nov. 1-jén, a többi koronaországokban pedig 1856. oct. 1-jén lépnek hatályba. Báró Bruck s. k. A pénzügyi ministeriumnak 1856. lept. 9. kelt kibocsátványa, *) kiható Magyar-, Horváth- és Tótországra, Erdélyre, a Szerbvajdaságra , a Temesibánságra, a saját használatnál dohánytermesztésért fizetendő engedélyilleték fölemelése tárgyában. Az 1856. aug. 30-án kelt legfelsőbb határozvány folytán, az 1850. évi nov. 29-én kelt ideiglenes dohányegyedárusági rendtartás 61. §-ra hivatkozva, mindazon területi részekben, melyekben ezen törvény hatálylyal bír, a katonai határőrség egyedüli kivételével, hol az eddigi engedélyilleték azon határőrházak számára, melyekben besorolt szolgálati legények vagy sorvitézek léteznek, egyelőre változatlanul marad, a saját használatra a dohánytermesztéstől fizetendő engedélyilleték az 1857-iki termesztési évtél fogva a mivelendő föld négyszögöléért tizenkét krajczárra emeltetik. Báró B ruck s. k. A belügyi ministeriumnak,az igazságügyi ministeriummal a a hadsereg főparancsnokságával egyetértőleg 1856. sept. 10-én kelt kibocsátványa, *) kiható minden koronaországokra, a polgári orvosoknak a cs. k. hadseregnél a a katonai határőrségben előforduló bírósági hullavizsgálatoknáll alkalmazása s ezen orvosoknak, valamint a polgári hatóságok által bírósági hullavizsgálatoknál alkalmazott katonai orvosoknak díjazása iránt. A cs. k. hadseregben s a katonai határőrségben előforduló hullavizsgálatok iránt, a hadsereg főparancsnokságának 1856. mártius 13-án 217. sz. alatt kelt körrendeletével, a bel- és igazságügyi ministeriumok 1855. január 28-ki rendeletéhez hasonszerüleg kibocsátott, a katonai hatóságoknak 1856. mártius 28-án 698. sz. alatt kihirdetett szabály 6. §-ra vonatkozólag, az igazságügyi ministeriummal s a hadsereg főparancsnokságával egyetértőleg ezennel rendeltetik, miszerint katona orvosok hiánya esetében a katonai hatóságok részéről megkeresett polgári orvosok a cs. k. hadseregnél s a katonai határőrségben eszközlendő bírósági hullavizsgálatoknál eljárni tartoznak , valamint a katonai orvosok is , a hadsereg főparancsnokságának 1856. mártius 28-án, 698. sz. alatt kelt rendelete értelmében, polgári orvosok hiánya esetében oly hullavizsgálatoknál, melyek a polgári bíróságok illetőségéhez tartoznak, ezek megkeresése folytán magukat alkalmaztatni kötelesek. Egyébiránt, a hadsereg főparancsnokságának 1856. junius 17-én, 1469. sz. alatt valamennyi országos hadi főparancsnokságokhoz intézett rendelete értelmében , az e végre meghívott polgári orvosoknak a bel-, igazság- és pénzügyi ministeriumoknak 1855. február 17. kelt rendeletében foglalt járandó illetékek kiszolgáltatandók, valamint más részről ugyanazon illetékek a katonaorvosoknak is ilynemű tárgyalásoknál, ha azokhoz a polgári bíróságok részéről hivattak meg, ki fognak szolgáltatni. Báró Bach s k. báró Krausss. k. báró Bamberg s. k. r. 0. *) Bir. törvl. 1856. sept. 10-diki XL. db. 163. sz. 87.