Budapesti Hírlap, 1856. december (279-301. szám)
1856-12-02 / 279. szám
használ. E gép nagy előnyei mellett, annak hátránya is tekintetbe veendő, hogy a gabna sortírozásánál mintegy 50% az, mely tökéletesen megtisztultatik, míg a többi csekélyebb minőségű és nagysága 50% az előbbi formájúak közt oszlik el, s az egészen kicsiny szemek a konkoly közé is vegyülnek. Egyébiránt Farkas István pesti gépész is készít hasonló gépeket. Pozner Károly Lajos papírvonalazó és könyvbekötési gyár tulajdonosának folyamodványára a kamrának többsége elismerő ugyan, hogy a folyamodó készítményei kitűnőségük s a még létező agrp melletti olcsóságuk daczára a külföldön csak akkor törhetnek maguknak utat az ottani piaczokon, ha mérsékelt kiviteli kedvezménynyel támogattatnának, mi azon lendület által, melyet ezen új iparág nyerene, a magas kincstárnak csakhamar gazdagon kárpótolva lenne ; miután azonban ily kedvezmények elve még Austria kereskedelmi politikájában nem emeltetett érvényre, a kamra ezen kedvezmény hasznainak további tárgyalásába eleve nem bocsátkozik, s ezt akkorra halasztja, mikor majd egy e tárgyban a kereskedő ministériumhoz intézendő kérvény véleményezés végett a kamrához fogna utasíttatni. A kamra végre a következő évrel költségvetését terjesztő felsőbb jóváhagyás kieszközlése végett a budai cs. k. helytartósági osztályhoz. E költségvetés minden pontjaiban egyenlő az ideivel, a nyomtatványköltségek és kőrajzi munkák rovatait kivéve, melyek 800 ft helyett 1000 ftra, tehát kétszáz írttal többre vannak téve, miután jövő évben a kamra statistikai munkálatai mellett egy évi kimutatást szándékozik kiadni, a kereskedelmi és ipar mezején az elmúlt három év folytán gyűjtött észleleteit illetőleg, és mivel nem sokára a kamrai tagoknak első szerves új választása is be fog következni, s az erre szükségelt választói rovatok és czédulák a nyomtatási és körajzi költségekben nagyobb kiadásokat fognak okozni. Napihírek és események. • Budapest, december 7. * Gróf Andrássy Manó „keletindiai utazás“ czímű pompás műve közelebb egy méltó ikertestvért nyerene azon vadászalbumban, melyet szintén a gróf úr fog több kiadótársakkal közrebocsátani. A szövegbe nyomandó képek érdekes vadász-tableaux-k lesznek a híresebb hazai vadászok életéből. A czímlap gr. Széchenyi Istvánt ábrázolandja. * A második philharmoniai hangverseny vasárnap, azon körülmény daczára, hogy a kitűnő olasz tragoediahősnő nagy mértékben igénybe vette az egész múlt hét folytában a közönség részvétét, igen nagy számmal volt látogatva, s az általunk legközelebb közlött programm számai mind szokott szabatossággal, erővel és kellemmel adattak elő, s a tetszetős részek zajos kívánatra ismételtettek. * A farsang pacsirtái , az uj csárdások és polkák már jelentkeznek. Közelebb egy igen csinos tánczszerzemény fog megjelenni Windt Mórtól, melyet Sárközy zenetársasága egy idő óta nagy tetszéssel játszik. Az új zeneművet szerzője „Technicus csárdásnak“ keresztelte s metanodai pályatársainak ajánlá. Fiatal hölgyeink bizonyosan nagy gyakorlatot fognak szerezni e technikában. * Sokan még azon reménynyel kecsegtetik magukat, hogy Ristoriassz, miután gyermekének teljes felépüléséig még néhány napig Pesten kénytelen időzni, még egyszer föl fog lépni a nemzőszínpadon; e remény azonban aligha valósulhatana, miután az igazgatóságnak csak két napja van már hátra azon tizenkettő közöl, melyet rendkívüli bérszünetre magának fentartott. * A pozsoni kath. mesterlegény egyesület bibornok hg. prímási eminentiája által megerősíttetvén, m. hó 18-a megkezdte működését. Elöljárói egy elnök és alelnök, pártfogói elöljáróság, mely számos tagokból áll, kik e jótékony czél gyámolítására aláírási íveket vállaltak el. A kik évenkint egy bizonyos segélyösszeg fizetésére kötelezik magukat az egyesület jóltevői, a kik pedig egyszerre 20 fital járulnak az egylet pénztárához, alapító tagjai gyanánt tekintetnek. * Gr. Mikó Imre e excja Nagy-Szebenbe utazott, hű kormányzói magasságának az erdélyi múzeum érdekében tansított kegyes buzgóságáért köszönetet mondani. * A dunagőzhajó-társaság hajóinak járatait a Duna alsó és felső vonalán már megszüntette, miután a jég mindig erősebben jelentkezik. AUSTRIAI BIRODALOM, Bécs, nov. 30. Császár és Császárné 0 Felségeik mintegy 4 hétig szándékoznak Velenczében mulatni s a strai és comoi cs. mulató kastélyt annak bájos környékeivel meg fogják látogatni. Milanóba teendő utjokban 0 Felségeik Veronát fogják érinteni. Milanóban a Császári Pár fogadására nagyszerű előkészületek történnek. A királyi palotában a székesegyház felé néző lakosztály van Császárné Ő Felsége számára berendezve. Gr. Radeczky frigy a villa realéban fog lakni. Az alia scala színházban opera és nagy bál, az alta canobbiana színházban drámai előadás fog tartatni. — A duna-parti államok bizottmánya f. hó 29-én egybegyült. Az idegen küldött urak Toggenburg lovag minister ur ő exc. által még üléseik megnyittatása előtt üdvözöltetének. Ezután megkezdettek a bizottmány tanácskozásai s formakérdések iránti egyéb megállapodásokon kívül az elnök választása is végbe ment, azzá austriai küldött, nemes Bl u m f e d ministeri tanácsos neveztetvén ki. — Az „Oestr. Corr.”-ben következő közlést olvasunk : „A Brüsselben megjelenő „Le Nord" a csász. kormánynak eljárását bel- úgy mint külügyekben már régebb idő óta, ugyan ritkán jól értesült, de majdnem mindig szenvedélyes bírálatnak vetette alá,anélkül hogy Austriában ily működésének bármely külső akadályát tapasztalná, miután eldöntő körökben azon meggyőződés létezett, hogy a kormánynak nyugodt, törvény és szerződések által igazolt eljárása a legfontos kérdésekben, a részrehajlatlan és előítélet nélküli olvasó véleményére, egy vagy több idegen lap minden czélzatos megtámadásai daczára, tartós hatását el nem tévesztheti. Minthogy azonban legújabban a „Le Nord“ lapra nézve, mint halljuk, a tilalom rendszabálya a postai szétküldésnek a monarchia egész területére történt elvétele által, alkalmazva jön, szükségesnek tartjuk közölni és állítani, hogy e tilalomnak oka nem e lapnak föntjelölt, habár ellenséges de kevéssé veszélyes, általános magatartása és irányában, hanem azon körülményben keresendő, hogy e lap, mely ekkorig oly szint akart magának adni, mintha conservativ és monarchiai szellemben szerkesztetnék, legújabban gyűlöletes megtámadásai számára oly czért merészelt választani, mely mindenesetre sokkal magasabban áll, minthogy az ilyféle mérges nyilak elérhetnék, de melynek egyszersmind az ebbeli tehetetlen kísérletektől is minden áron meg kell óvatnia.“ KÜLFÖLD. Anglia. London, nov. 28. Ma a „Times“ részletes bírálat alá veti Rangabe görög pénzügyministernek azon már említett okiratát, mely Görögország pénzügyi helyzetét s ezen királyságnak a védhatalomhozi viszonyait fejti ki. A czikk végszavai következők : „Az egész okirat az iránti javaslat gyanánt adja ki magát, mikép a „jóindulatú hatalmasságok mindegyike számára egyenlő befolyás szerveztessék. Azonban a sajátképi czél világos, s válaszunk igen rövid lehet. Angolország, hacsak ezt meggátolhatja, semmi orosz befolyást sem engedene meg Görögországban. Oroszország minden netaláni előbbi igényeit eljátszá az által, mikép Görögországot ellenünk s szövetségeseink ellen nyílt ellenségeskedésre ösztönzé, s nem engedhetjük meg, hogy az ismét megnyerje ama túlsúlyt, melytől oly méltán fosztatott meg. Ezért Görögország helyesen teendi, ha nyugottan dolgozandik saját belsegélyforrásainak kifejtésén, ahelyett hogy ama föltételeket igyekeznék kitűzni, melyek alatt őt az európai államcsaládba ismét be kelljen venni. Most alkalma van új pályára lépni. Ezért tettek által bizonyítsa be őszinteségét, s ne építsen reményeket üres felhívásokra s ügyesen szerkesztett manifestumokra.“ Ugyanezen lap jelenti, mikép a dán kormány Moltke grófot Párisba küldé, a franczia császárnak az iránti megkeresése végett, hogy Dánország s a két német nagy hatalmasság közt, a holsteinlauenburgi ügyben közbenjáróul lépjen föl. A franczia kormány oda nyilatkozott, mikép a kérdést azon hatalmasságoknak kell elintézni, melyek a londoni jegyzőkönyvet aláírták; azonban Austria s Poroszország azon nézetben vannak,mikép az államjószág-ügy csupán a német szövetséget illeti. Az angol bank igazgatói tegnapi ülésükben elhatározók, mikép a discontót egyelőre nem szállítandják le. Azon hír szárnyal, mikép 4 uj tábornagy fog kineveztetni, t. i. Cambridge hg, Seaton s Gough lordok, s Cathcart tábornok. Cambridge hg ily előléptetés által évenkint 3000 ft st.-nyi jövedelmet nyerne, míg a többi háromnak nem lévén aktív szolgálatban, csupán ezredesi fizetését húzná. Francziaország, Páris , nov. 28. Egy Marseil1e köl tegnapról kelt sürgöny szerint a kormány helybenhagya egy kikötőnek Dzser1y-ben, Algírban felállítását. Nápolyi tudósítások jelentik, mikép ott egy műipari iskola állíttatott fel, a párisinek mintájára. Továbbá egy oly rendelet tétetett közzé, mely felhatalmazást ad egy a földmivelés és ipar felbátorítása végetti intézet felállítására. A „Constitutionnel“ ma a neuchateli ügyet tárgyalván, elismeri, mikép a porosz kormány jogában van. Ezen jog, szerinte, a nagyhatalmasságok által a londoni jegyzőkönyvben, s most a frankfurti szövetséggyűlés által is elismertetett. Ezen hatalmasságok nem kénytelenek Poroszországot támogatni, ha az erőszakhoz akarna folyamodni, azonban másrészről semmi oly ürügy sem létezik, mely alatt azok Poroszország Schweizkai fegyveres beavatkozásának ellenszegülhetnének. De a „Constitutionnel“ nem hiszi, hogy arra kerüljön a dolog. Sőt nem csak reméli, hanem bizonyosnak is tartja, hogy ez nem fog megtörténni. Szerinte Schweiz nem leend kénytelen egyedül védelmezni magát Poroszország ellen, azonban nem jelöli ki, hogy miként kelljen az összeütközést kikerülni. Csupán azt látszik hinni, hogy Poroszország, mely eddig elé nagy mérséklést tanúsított, annak jövőre is bizonyítványait adandja, s hogy Schweiz végre elismerendi annak Neuchatelhezi jogait. Szerinte, ez esetben a viszály gyorsan ki lenne egyenlítve, mivel Poroszország saját felségjogainak elismerése után kész megkezdeni a Neuchatelről lemondás iránti diplomatiai alkudozásokat. Végül e lap azon reményét fejezi ki, mikép hatalmas és barátságos befolyásoknak sikerülene Schweizot azon térre vinni vissza, melyre Poroszország helyezkedett, s mikép ekkor oly utat fognak találni, melyen mind az ész mind az emberiség jogának eleget lehetene tenni. A „Patrie“ ma ismét a keleti ügyet tárgyalván, úgy találja, mikép azon át, melyre annak kiegyenlítése végett Austria s Angolország léptek, ezen viszályoknak épen nem vet végett. Szerinte a feketetengeri fejedelemségek megszállása nem idézend elő megoldást, ugyanis ezen területrészek nem Orosz-, hanem Törökország sajátjai. Valamely orosz területrész megszállása által Oroszországot engedésre lehetne kényszerűmi, de az nem történik, s azért nincs más út, mint a háborút ismét elkezdeni, mely gondolat azonban a „Patrie“-nál igen nagy ingerültséget idéz elő, mivel csupán jelentéktelen dolgok forognak kérdésben, s Oroszország kész azokat a már fennálló értekezlet elé terjeszteni. Továbbá a „Patrie“ azon körülményt is mélyen fájlalja, mikép azon kisszerű viszályok megmutatják a világnak, hogy Franczia- s Angolország nem értenek egészen egyet. Ezért újólag a congresses újra megnyitását sürgeti, hogy így a megszállás megszűnjék. Egyébiránt a lap elég mérsékleti modorban nyilatkozik. Sokkal kevesebb modorban tárgyalja a „Vérité“ a megszállási kérdést. Körülbelül ugyanazt mondja ugyan, mit a „Patrie“, azonban mindjárt czikke elején hevesen megtámadja az angol sajtót s Palmerston lordot. Azt kérdi, hogy mit akar sajátkép az angol ministerelnök. Ő eddig csupán phrasisokat csinált, Oroszország ravaszsága is Angolország hatalmáról fecsegett, a nélkül azonban hogy valamit tenne. Márpedig nem elég csupán szónoknak lenni, Párisban több mint 20 ügyvédet lehetne találni, kik mindnyájan jobban tudnának szónokolni a nemes lordnál. Már régóta ez az első eset arra, hogy Palmerston lord egy franczia kormánylap megtámadásainak tárgyául szolgált. Ez nagy jelentőségű tény. Antonini marquisnak tegnap Brüsselben elutazása a legitimistikus körökben némi gondolkodásra adott okot, amennyiben ez arra mutat, hogy az angol-franczia szövetség mégsem gyöngült meg annyira, mint azt több aristokratikus körökben állítni szeretnék. Azonban Persignys Walewski grófok még mindig igen feszült viszonyban állanak egymással. A „Constitutionnel“ czikke Angolországban rosz hatást tett, s újabb polémiát lehet várni. Egy Máltából kelt sürgöny szerint D u n d a s lord a „Wellington“ hajón oda érkezett. Ma a „Constitutionnel“ egy czikket közöl III. Napoleon munkáiról, melyben ő felségét egyenlő magasságra helyezi Caesar, XIV. Lajos, II. Frigyes s I. Napóleonnal, s számára a „nagy“ melléknevet szintén igénybe veszi. Belgium, Brüssel, nov. 27. Ama harcz, mely már egy hét óta oly nagy elkeseredéssel folyt a képviselőkamrában, ma a jobboldal s az azzal újólag egyesült kabinet győzelmével végződött be. A válaszfelirati fejezet, úgy a mint az a bizottmány által szerkesztetett, 61 szavazattal 41 ellen elfogadtatott. E szerint a nagy kérdés eldöntetett, s a ministérium megmarad. A mai ülés több tekintetben nevezetes. Abban a két ellenséges párt szóvivői Frére és Dechamps szónoki párbajt vívtak. De különösen jelentékeny volt azon nyilatkozat, mit DeDecker tiszttársai nevében a kabinetnek a jobboldalhozi állásáról tett. A minister elismeré egy új nemzeti középpárt szükségét, s újólag igen erélyesen nyilatkozott az ultramontán sajtó eljárása ellen. Nyíltan bevallá, hogy a ministerium nem ért egyet a clericális párt szélső töredékével. Erre vonatkozó szavai zajos tetszéssel fogadtattak. Németalföld, Hága, nov. 27. Az állam-1 rendek 2-dik kamrájának mai ülésében a budget általános tárgyalása folytában Therbecke a külügyministerhez interpellátiót intézett az iránt, hogy mit szándékozik a kormány tenni a luxemburgi nagyherczegség alkotmánya átvizsgálásának tárgyában. Gevers van Endegeest azt válaszold, mikép a németalföldi kabinet ugyan nem foglalkozik ezen kérdéssel; azonban ő tudja, mikép a király fájlalja, hogy a nagyherczegség alkotmányának átvizsgálását kelle előidéznie, s mikép ő felsége csupán azon czélból határoza el magát arra, hogy a német szövetséggyűlés kivonataihoz alkalmazza magát. Spanyolország, Madrid. A „Constitutionnel*-nek egy Madridból nov. 2- tólkelt levele szerint a spanyol bank a kormánynyal oly szerződést kötött, melyben arra kötelezi magát, hogy a külföldi adósság legközelebbi évnegyedre eső részének kifizetését felvállalja. „Ezen rendszabály“ — úgymond — „fenntartandja a spanyol hitelt.“ A szerződés feltételei igen előnyösek az államra nézve. Törökország- Azon azonos jegyzék, melyet az orosz és franczia nagykövetek Resid pasához intéztek, következőleg hangzik : „Császár ő felsége, legkegyelmesebb uram, nekem megparancsolni méltóztatott, hogy nagyvezire magasságától a következő pontokra nézve határozott felvilágosítást kérjek: 1) A besszarábiai határok szabályozását illetőleg Várjon a porta egyetért-e azzal, hogy az e pontban fenforgó nehézségek megoldása a franczia értekezletekre bizassék, vagy nem lenne-e inkább kész, azt olykép elintézni, hogy Belgrád iránti igényeiről Oroszország javára lemondana, ellenben Orosz- és Francziaország neki a kigyósziget és dunai delta végleges birtokát biztosítanák. 2) A dunai fejedelemségek folytonos megszállva tartását illetőleg. Vájjon a porta ebben nem látja-e a párisi szerződés 31. §.szövege és szellemének megsértését? s vájjon az nem kétszeresen szembeszökő-e azon ellenmondásnál fogva, melyben a dunafejedelemségeknek austriai haderők általi folytonos megszállva tartásának ténye azzal áll,mit gróf Bud a congressuson mondott? — 3) Az angol hajórajnak a Bosporusban s a feketetengeren idézése miatt. Vájjon a porta ezt nem tartja-e ellentmondónak az 1856 évi május 13-diki egyezvénynyel, mely szerint Anglia, Francziaország és Szardinia összes haderőinek a török területről visszavonására, a párisi békekötés megerősíttetése napjától számítandó 6 havi határidő tűzetett ki, s várjon ezenkívül nem tartja-e az egyezvény kivitelének akadályául a tengerszorulatokat illetőleg, melynek oct.28-a ismét hatályba kell vala lépnie.4) A dunai fejedelemségek újjászervezését illetőleg. Azon nézetben van-e a porta, hogy az ad hoc divánok a két fejedelemség területi és közigazgatási egyesítése mellett teljes szabadsággal nyilatkozhassanak, ha ezt Oláh- és Moldvaország lakosai óhajtanák ? s váljon e szavazat, ha a párisi congressus által komoly megfontolás alá vétetnék, a porta mint luzerani hatalom részéről nehézségekre találna-e ? Nagyvezire maga megkerestetik, hogy e kérdések iránt, melyek nagy fontosságát , a jelen perezben nem fogja félreismeri, min előbb és határozottan nyilatkozzék. Boutenierf Thouvenel:“ Hozzá tehetjük, mikép a török nagyvezir, mint a távírón már értesített, nem is késett, e pontok legfontosabbikára, a megszállvatartás kérdésére nézve — kitérő, illetőleg elutasító választ adni. Amerika. New York. A párisi „Presse“ levelezője szerint az idősb Grellets Carpentier kiadatását bizonyosnak lehet tartani, ellenben a más két vádlott kiadatása kétséges. Távirati tudósítások. Berlin, nov. 29. Király cesge az országgyűlést személyesen megnyitotta. A trónbeszéd kezdetben megnyugvását fejezi ki az ország kielégítő állapota s annak ipari tevékenysége felett. A kormány igyekezni fog, hogy annak fölemelkedését a forgalmi eszközök további kifejtése által támogathassa. Törvényjavaslatokat ígértetnek : tartományi jogviszonyok megállapítása és a házassági elvárási jog javítása. Az államháztartási kimutatás a közsegédforrások gyarapodását fogja feltüntetni, azonban több eddig folyvást mellőzött sürgetős szükségletek többé tekintetbevétlenül nem maradhatnak. Az állami jövedelmek szaporítása mulaszthatlan. Az utolsó kölcsönből még fönlévő összegnek hováfordítása iránt javaslat ígértetik. Egy rész azon többletkiadásokra van szánva, mik a törvényesen meghatározott három esztendei szolgálati időnek fentartásából erednek, melyet fontos tekintetek parancsolólag igényelnek. — A király reméli, hogy a béke világrészünk, nevezetesen a haza számára továbbra is fönn fog tartatni. Mint az európai szerződvények közös aláírója az ünnepélyesen megígért kötelezettségek s népjogi elvek minden oldalú teljesíttetéséhez fog ragaszkodni. „Fájdalmasan hatottak reám“, úgymond a király, „a Neuchatel fejedelemségemben történt legújabb események, hol a kétségbevonhatlan jogom és a közviszonyok tényleges kifejlődése közti 1848 óta megoldatlan ellentét hű férfiakat elleneik hatalmába ejtett. Ama mérsékletet, melylyel én a fejedelemség állapotai irányában az általános béke érdekében évekig eljártam, az európai hatalmak elismerték. Még a legújabb sajnálatos összeütközések után is s miután megtámadhatlan jogomat nem rég a német szövetség egyhangú határozata megerősítette, az az óhajtásom, hogy az európai hatalmakkal a tárgyalások által koronám méltóságának megfelelő megoldás idéztessék elő. Azonban nem szabad megengednem s nem fogom megengedni, hogy hoszszú türelmem jogom elleni fegyverré változtassék. Valamint meg lehet győződve népem, hogy én kötelességeim és az európai viszonyoknak mindenoldalú komoly megfontolását fogom további lépéseim zsinórmértékéül tartani, és oly szilárdul vagyok én meggyőződve, hogy, hahogy a körülmények kívánnák, népem próbált erő, hűség és ragaszkodással fog koronám becsületéért jót állani.“ Páris, nov. 29. A „Const.“ szerint a tuileriákat ő felségeiknek mielőbbi megérkezésére készítik el. Továbbá e lap egy Párisba érkezett sürgönyről emlékezik, mely Hérát bevételét hasonlag megerősíti. Páris, nov. 30. A császár és császárné tegnap a tuileriákba bevonultak; múlt éjjel jelen voltak a nagy operaházban a szegények számára rendezett bálban s két óráig mulattak ott. London, nov. 29 A bank elhatározó, hogy állampapírokra ismét előlegeket adand. Az ezen heti bank-álladék 386,450 font st. bankjegyforgalom csökkenését és 213,469 font érczkészlet szaporodását mutatja. F1 o r e n c z, nov. 18. Az örökös herczegnek nejévek visszaérkezése alkalmából álalános ünnepi kivilágításra tesznek előkészületeket. Roma, nov. 26. Ma 11 - i bibornok az austriai cs. k. követ Colloredo Wallsee grófnak a velenczei palotában visszaadta a hivatalos látogatást. Genua, nov 27. A kir. hercegek ide érkeztek s itt nyolcz napig fognak mulatni. Az özvegy orosz császárné ismételve meglátogatta a Vár-folyó melletti tájékokat. Athene, nov. 22- A belga kormánynyal kötött szerződésnél fogva Belgium és a Levante közt egyenes gőzhajós közlekedés fog Szyra érintésével életbe lépni. Színházi előadások. A nemzeti színpadon: „Divat-hölgyek“ Vígjáték 5 felv. A pesti német s z i n p a d o n : „Die Verbannung aus dem Zauberreiche oder : Dreiszig Jahre aus dem Leben eines Lumpen.“ Zauberspiel mit Gesang in 2 Akten und 5 Abth. A vasutvonal s azzal a bécsi s külföldi posta tegnap estre lapunk bezártáig (6 és fél óráig) nem érkezett meg. Bécsi börze, dec. 1. (Távirati közlés.) Dunavizállás, dec. 1. 2' 8' 9'"0 fölött. Felelős szerkesztő SZILÁGYI FERENCZ. Szerkesztőtárs NÁDASKAY LAJOS. Bankrészvény .................................. 1063 1854-diki 5% . . . . . . . • HO V% Nemzeti kölcsön 5% .... , 84 Földtehermentesítési köt. . . . 88 Államvasutrészvény ..... . 334% Augsburg.................................. . 106V4 London ........................................ 10-11% Cs. kir. arany ............................. 89Va