Budapesti Hírlap, 1857. augusztus (174-197. szám)

1857-08-19 / 188. szám

si sehességgel bírnak, miért is azokat röviden csak érinteni, s inkább az egyes'" vétségi esete­ket, jelesen az uzsora eseteket akarjuk közelebb megvizsgálni. Életkor szerint az 57 elitélt személy közös volt: 14—20 éves 7.01 százalékkal 21—30 „ 21.06 „ 31—45 „ 50.88 „ 46—60 „ 14.05 „ 60-on felül 7.01 „ legtöbb vétség tehát a teljes férfi korban követte­­tett el, mi teljesen megfelel a vétségek egyes nemeinek — nemre nézve a női nemnek na­gyobb részvéte itt is szemlélhető a vigyázatlan­ságból okozott haláleseteknél való nagyobb ré­szesülésüknél fogva; 26.31% a nőkre esvén. Állapot szerint találtatott 24.56%-el nötelen, 66.67% nős, és 8.77%-el özvegy állapotban. Miveltségre nézve 59.65%-el voltak kik se irni se olvasni nem tudtak , 10.52% kik csak olvasni, 26.32%-el, kik irni s olvasni tudtak, s 3,510 -el a magasabb miveltséggel birók; vagyoni tekintetből végre 40,35% az egészen vagyontalanokra, 49,13% a nemi vagyonnal el­látott személyekre jött, és 10,52 percent a va­gyonosokra. A vétségek egyes nemeit illetőleg, azok öt következő osztály szerint sorolhatók elő : zen­dülés, mely miatt 11 férfi bűnhődött; a nemze­tiségek s testületek elleni ellenségeskedésekre való hajtogatás miatt 2 férfi ; törvényesen fenn­álló egyház­i vallásfelekezetek sértései miatt 5 fi tettes, vigyázatlanságbeli emberölés miatt 14 fi és 8 nő, végre uzsora miatt 10 fi és 7 nő bűn­hődött ; ez utolsó vétség miatt 48 személy fo­gatott perbe, és azoknak épen fele része vagy büntelennek ismertetett , vagy a bizonyíté­kok elégtelenségénél fogva a vád alól felmen­tetett , tagadhatlan tanújeléül annak, hogy az uzsora ügyébeni általános nézetek, e kerületben sem tévesztették el irányt adó hatásukat. Az uzsora miatt elitélt személyek közt 6 héber­­vallású szerepel, mi e népnek rendes foglal­kozásából könnyen magyarázható. Az ismétlési esetek itt is oly gyéren fordulnak elő, hogy semmiféle okoskodásnak sem szolgálhatnak alapul. A kihágások a pesti kerületbeli büntető lajstromoknak is legsűrű­ebb rovatát képezik az 1856-ik évben, 18.203 kihágási eset jutván köztudomásra, 28 percenttel több mint a legköze­lebb megelőzöttben 12.892 följelentésre szóbeli el­járás indíttatott meg, és az a miatt bevádlott sze­mélyeknek száma 15.590 re emelkedett, ezek közöl 3651 nyomozási fogságban volt. A bevád­­lottak közöl továbbá 2817 a vád alól fölmente­tett, 2594 pedig egészen büntelennek találtatott, úgy­hogy nem is tekintve , miszerint nem vala­mennyi bepanasztott jön még az év folytán el is ítélve, hanem azoknak egy része még a jövő évre fönmaradt, mégis a felszabadítások 35 százalék­kal szerepelek, vagyis több mint egy­harmada a bevádoltaknak felszabadult, mi mindenesetre különös figyelemre méltó jelenség. Az elítélések rövid statistikája következő: fog­ságra egész 8 napig ítéltetett el 4338 egyén „ 8 napnál tovább egész 1 hónapig .......................... 2389 „ 1 1 hónapnál tovább egész 3 hónapig ..................... 566 „ „ 3 hónapnál tovább egész 6 hónapig ..................... ., pénz- és vagyonbeli büntetésre , iparjogosítvány vesztésére ... 15 „ testi fenyítésre......................1237 „ Az egyes kihágási­ nemeket illetőleg, a főosz­talék itt is a tulajdonbiztonság ellen irányzot­taknak jut, mikből 1395 eset köztudomásra ju­tott, vagyis az összes előfordult kihágási esetek­nek 40.62 percentje; utánuk következnek a testi biztonság ellen elkövetett kihágások 4124 eset­tel vagy 22.71 száztéli jutalékkal; ezekhez sora­koznak a becsületbiztonság elleniek 3176 esettel és 17.45 száztéli osztalékkal, majd alászálló arányban a többi kihágások következnek. Mi itt név szerint csak a közerkölcsiség ellen intézett s közbotrányul szolgált kihágásokat kívánjuk részletesebben taglalgatni, mivel, mint már másutt is emlegettük, azok leginkább az er­kölcsi állapotok ha easetelésére szolgálhatnak. A 980 köztudomásra került ily­en­­i kihágási eset közöl csak 764-ben foglalt, büntető eljárás helyt és az efféle törvénysértés miatt bevád­lott 958 személy közöl csak 650 illetett a törvény szabta büntetésekkel és pedig : házasságtörés miatt 11 fi és 6 nőszemély kerítés „ 14 „ 162 1) a személlnelességnek egyéb hasonnemű ki­hágás miatt 76 : 28 1) A fajtalanságra alkalomszerzés esetein kívül a nőnem csekély mértékben ugyan vett részt ezen botrányos kihágásokban, mindamellett, tekintve az összes kihágásokat, a gyöngéd nem, fájdalom e kerületben is elég tekintélyes számarányban van képviselve, minthogy az összes elitélt kihá­gókból a nőnembeliekre 18.94 percent esik. Vájjon nem itt is a hiányos nevelés-e ezen er­kölcsi elfajulásnak közvetlen vagy csak közvetí­tett oka? A leány, köztudomás szerint, anyjá­tól nyeri leginkább fő nevelését s első­oktatását; a közintézetek nem karolván fel az összes nőnem­­beli ifjúságot, a házi nevelésben kell keresnünk az erény vagy tévutak felé való vonzódásnak első lüktetéseit. Ha pedig jelenleg az anyákban hi­ányzik még azon foka a műveltségnek, mely alapos és helyes nevelés eszközlésére mélhatla­­nul szükséges, akkor még évek kellenek, míg a jelenleg oly nagy hévvel, szeretettel és áldozat­­készséggel pártolt tanügy egész mértékben fogja éreztethetni jótékony hatását. A saj­tótörvény ellen az egész pesti ke­rületben az 1­856. év lefolyta alatt egyetlen egy kihágás sem fordult elő , mi annál többet nyom, minthogy épen ezen kerület foglalja magá­ban a magyar journalistikának gyupontját, a hazai időszaki irodalomnak székhelyét, mi két­ségkívül a buda­pesti napisajtónak higgadt, a fennálló törvényes in­tézkedések iránt kellő tisztelet­tel v i s e 11 e t é j e 11 e m ér ö 1 tesz dicsé­retes tanúságot. Bécs, aug. 17. A A dunafejedelemségek ügyeinek legújabb fordulata némely tájékozó észrevételt teszen szükségessé. Anglia és Austria engedékenységét a­ moldvai választások megsemmisítésében úgy értelmezni, mintha ez a fejedelemségek egyesü­lését jogilag vagy csak erkölcsileg előmozdítani alkalmas, s tulajdonkép föllépés lenne ezen hatalmak részéről az unióba beleegyezéshez, gyökeres csalódás fogna lenni. Austria beelegye­­zett a választások megsemmisítésébe, a­nélkül hogy azoknak törvénytelenségét elismerte volna, beleegyezett új választások kiírásába , de az új választás nem praejudicál az unió mellett vagy ellen. Egyébiránt semmi kétség, hogy az uj vá­lasztások ismét úgy fognak kiütni mint az előb­biek , s Moldvában egy szavazata sem lesz az uniónak. Okunk van, hinni továbbá, hogy Ang­lia s Austria engedékenysége ne oly egyoldalú, mint látszik, s Napóleon a­nélkül hogy az unió­ról föltétlenül lemondott volna, az unió mellett sem fog ezután tettleges buzgalmat kifejteni. A kölcsönös méltányosság ezen befolyása alatt az unió tervének sorsa előrelátható; ha Oláhország­ban többsége lesz is, Moldva ellene lesz , s mind­két fél megegyezése nélkül nem fogják azt a vo­­nakodóra erőszakolni. Továbbá Oroszország ed­dig formaszerűleg nem nyilatkozott az unió mel­lett. Orloff gróf gyengéd e­érzásai a párisi con­­gressuson nem tekinthetők kormánya nyilatko­zatának. Ellenben létezik egy orosz államirat, Nesselrode gróf kü­lügy­minister egy körlevele 1848-ból az orosz kormányi ügynökökhöz, mely­ben ő a legerélyesebben az unió ellen nyilatkozik, azt határozattan forradalmi törekvésnek s kegye­iért, előmozdítóit lázítóknak bélyegzi. Mint már egy ízben mondom, a kenyértörés pillanatában meggyőződik Európa, hogy Oroszország az uniót nem akarja,nem akarhatja. Legyen Oroszország szándéka, vagy a franczia császár eddigi viseleté­nek netáni utó­don dol­at a bármi — azt biztosan állíthatjuk, miszerint Austria nem ellenzi a du­nafejedelemségek elybeli egységét, mely egyenlő közigazgatásban s törvénykönyvekben, egysé­ges vám, posta, kereskedelmi rendszerben stb. állandó — de soha se fog beleegyezni abba, hogy a két tartomány egy fejedelem alatt egy állammá egyesítessék a porta felségiségének ro­vására, s az európai béke veszedelmére. Nagyvárad, aug. 13. Küszöbén állunk a vasút megnyílásának. A kavicsozó szekerek már egész Berettyó-Uj­faluig előhaladtak. Még csak néhány hét, hogy a moz­dony az ideiglenesen lerakott sineken Várad alatt megjelenhessék s innen a kavicsozás meg­kezdethessék. Készülnünk kell, hogy az ekkér megnyíló forgalmat minél czélszerübben kamatoztathassuk. Egyik legjelentékenyebb terméke Várad vidé­kének, mit közforgalomba átadhat, a bor. Ezért mint anyagi előhaladásunk egyik jelét tüntetjük fel, hogy Váradon borkereskedő társulat van alakulóban. Tettek már más lapok is e tárgyról említést, de még közelről sem érintették a dolog lényegét. E társulat egyelőre csupán a nagyváradi vagy is inkább váradolaszii és fugyi­vásárhelyi szőlő­birtokosokból alakul, mely két promontórium összesen 4860 holdra terjed. Indítványozó Tar Imre ur, tervszerinti alap 150 részvény 10 pengő forintjával; czélja a rendszeres és okszerű szőlő­­mívelés és pinczegazdászat előmozdítása, aztán borkereskedés csupán a tagok által termesztett borral, s végre a hegyrendőri szabályok beho­zatala s illetőleg javítása. Még azonban a társulat megalakulva nincs, hanem csak az alapszabályoknak az indítványo­zók általi előleges kidolgozása stádiumán áll. Kaposvár , aug 15 Városunkban gőzfürdő állott fel. Ezt helybeli lakos Zsiray ur vállalkozási szellemének köszön­jük.EgésségUna tentartasanaa eszközei renajegy­­gyel szaporodtak, s hogy erre szükség volt, bi­zonyítja az, miszerint a közönség részéről szép pártoltatásban részesül. Ladon , hozzánk közel eső helységben egy igen szép góth alakú templom épül. Alapját a helység földesura , méltóságos Czindery László kamarás úr tette le. E templom legszebb dísze fog lenni e vidéknek. A múlt hóban a szigetvári járásban ismét több csavargók kezdték háborgatni a közcsendet, de mióta az erélyes hatósági közbejövetelnek sike­rült közölük egy párt elfogni, megcsendesedtek. Nagy szerencsétlenség ért a múlt hóban vi­dékünkön több helységeket, Kutas, Szob, Alsó- Segesd s Iharos-Berény határait iszonyú felhő­szakadás és jég pusztította el. A kár felszámít­­hatlan. Különben termésünk a megyének alsó és kö­zép részein a középszerűnél jobb, a felsőn cse­kélyebb. Hanem takarmány mindenütt igen ke­vés, réteink szárazak s semmi sarjaterméssel nem biztatnak ; kukoriczára s burgonyára sem vérmes a kilátás. A hús ára városunkban aug. 1-től fogva le­­jebb ment két váltó krajczárral s most 21 váltó krajczár fontja. 1. 1. Temesvár, aug. 8. Az aratás teljes bőségében bevégeztetvén, kedvesen lepte meg a mezei gazdákat, kik tel­jes minőségű búzát kaptak váratlan bőségben; gyönyörű és sok rozsot, száraz, nagymennyiségű zabot; csupán a kukoricza kétes, mennyiben az esetlen hőség miatt a csövek rövidek. Az uj búza ugyan nem nehezebb mint a tavalyi, mely itt szintén jó minőségű volt, sőt üszög is tarkázza, de szárazabb és reánk fogyasztókra örvendetes az olcsósága, lehetvén méretét 1 ft 36 krtól 2 ftig venni pengőben. Olcsó kenyér mellé még olcsó munkabér kell, azután könnyebben lélekzü­nk, minta a bor a tavalyi jótermés után úgyis érez­­hetőleg olcsóbb s a biztató idei bő szüret után 1848 előtti árakkal kecsegtet. Hála a teremtő­nek, ki adott bort, búzát, békességet! — A rozs mérete 1 ft 22 kr, a zabé 48 kr pp. Kereskedé­sünknek élénken kell kifejleni az új gabnával, mert vasutunk is készül, a Béga-csatornáját is szorítják sarkantyúkkal, hanem eső hiányában már mégis 6 hüvelykre szállott a víz, s ha még ily szárazságunk marad, 0-on álland­ó víz, s nem tudom, hogyan viszszük odább a megvett gabo­nát. — A baromfi nagyon drága, mert kivesznek a forróság miatt, miután se fák, se patakok nin­csenek lapályai­­on. Az emberemlékezet óta feneketlen perlaszi ingovány kiszáradt s a tö­mérdek vizimadár lejár a Tiszára, Bégára stb. A titteli hid szélső hajói fenéken ülnek r. 1. 1151 „ közbotr. megsértése 26 „5 71 koldulás „ 9 „2 11 tilos játék „ 210 „2 11 részegség „ .97 12 1) TÁROZA. EGY ÉVI HÁZASSÁG. REGÉNY DARLEN EMÍLIÁTÓL. V. (Folytatás.) Lajos annyira elváltozott kinézése és modorá­ban, hogy még jobb perczeiben is alig ismert rá Lavinia, és midőn e megsemmisült lényt a re­mény és szerelem szavaival uj életre hozni meg­­kisérté; midőn közölni igyekvék vele tekintete és szavai által a maga bővelkedő életerejét, ő fejét rázta s szomorúan mondá : „hallgass Lavi­nia, hallgass, én nem érdemlem meg, hogy oly boldog legyek, mielőbb meghalni, ez egyetlen reményem.“ Lavinia fájdalma mély, végtelen volt, mert látá, hogy ő meg akar halni, hogy eltaszítja még az élet reményét is, és hogy végzetük ily összeolvadásának látása inkább neveté mint kön­­nyíté a terhet, mely szivét nyomta , s mégis gyakran mondá: „Bár engedte volna Isten, hogy már rég házasok volnánk , mily sokkal szebbnek és édesebbnek találnám a halált!“ e szavak mintegy szemrehányásként szaladtak ki ajkán, mert ha valóban komolyan óhajtotta volna, hogy a hölgy úgy ápolja és sirassa mint férjét, a­mily igazán megédesítette volna a hala óráját, ez tétovázás és megbánás nélkül kelt volna egybe a szomorú haldoklóval de ez maga utasíta vissza az áldozatot. Lavinia még a női­ üledék legélénkebb érzésein is diadal­maskodott volna, ajánlkozván az egybekelésre e gyász pillanatban, hogy a halotti szertartást a házassági előzze meg, ha Lajos szegény lett vol­na , de a magyarázattóli félelem, melyet e ne­mes föláldozásnak adtak volna, visszatartóztatá, és nap naphoz, hét héthez fűződött, két hó folyt­­ el, a­nélkül, hogy egy szó is ejtetett volna, mely különös helyzetüket megváltoztathassa. És mégis soha nő nem ápolt több szorgalommal, türelme­­­­sebben, fáradhatlanabbul embert, kinek nevét viselé, mint azt Lavinia tévé jegyese iránt. — Így folytak a napok rá nézve gondok, bá­torítás és mosoly közt, az éjek virasztás és sírás között. — A fájdalom meg fogja ölni, mondák ba­­rátnéji. S ő mégis él ! Karácson után elérkezett a nagy megpróbál­tatás pillanata, melyet Lavinia rég előrelátott, de a nélkül, hogy magát arra előkészítni tudta volna, s a szerencsétlenség őt bátorság és erő nélkül találta. Halála előtti napon Lajos jól tudta, hogy a kö­vetkező nap minden óráját nem fogja megszá­molni. Kérte környezőit, hagyják őt egy perezre egyedül jegyesével, s midőn azok visszavonul­tak, s midőn fejét a leány vállaira támasztva ajkait ennek kezére téve, melyet ez kérelmére neki odaengedett, igy szólt megindulva: — Oh! Lavinia, nem valék érdemes szerel­medre. — Lajos, monda fájdalmasan a nő, ne beszélj így; senki sem volt arra érdemes­ annál, kinek türelme oly nagy volt, hogy még a kimondhatlan keserű perczeibe is némi édesség vegyült, és is­métlem, adná Isten, hogy tiéddé tenne a halál­ban , ha nem tehete azzá az életben. — Lavinia, Lavinia, te ámítod magadat, Oh! végtelen keserv! te is ki fogsz ábrándulni; nem most, nem mai de bizonyosan ; ígérd meg, hogy teljesíted utolsó kérésem. A levelet, melyet Író­asztalomban találsz, ne olvasd el előbb mint el­temetésem után; de vedd magadhoz azt tüstént, azt kezeidben látni leszen büntetésem. Oly fájdalomtól elnyomatva, melynek sze­mébe nézni nem aka­r, Lavinia gépileg el­vévé a levelet, elmondá a kivánt esküt, s Lajos ezt látva felkiáltott : — Nem érzed sziveden, hogy már kihűlt irán­tam ? Oh! ne még! Lavinia ne még! várj egy ke-I veset, hogy az ki ne hűljön addig, mig enyém a I sir fagyos ölében meg nem hidegszik. E szavakra Lavinia mindent elfelejtett, ő volt I I egyedüli gondolata, egyetlen szerelme; ezt eskü­­vék még akkor is, midőn már Lajos, mosolygva és mereven, ki volt ragadva karjai közöl. Midőn két nappal később a januári hó máso­dik lepelt borított Leuchenthal báró eltemetett testére, Lavinia mintegy hoszszú őrületből magá­hoz térve, Lajos végakaratának teljesítéséhez készült. Elővevé a levelet, sokáig néze rá, gyön­géden megcsókolt és imát bocsátott az éghez, hogy a még lepecsételt levél semmit ne tartal­mazzon, mi fájdalmát növelhetné. Midőn a levél fel volt törve, a könyek, melyek szemeit elbob­­­ták, ezek és a levél közt oly sűrü ködöt képeztek, hogy a betűket alig különböztethető meg ; azon­ban lassankint a fátyol eloszlott, szemei fölszá­radtak, hogy egészen uj érzéstől ragyogjanak; a levelet elolvasta, összeszedé magát s az ember azt mondta volna, hogy lelke egyszerre tiltakozott a­­ gyász ellen, mely borító, s mely kihalt az iszo­nyú zokogással, melytől keble hullámzott, s hogy a szeretővel rá nézve a szerelem is meghalt. E naptól fogva Lajos neve többé nem jött ajkaira. Visszatért napi foglalatosságaihoz, s bármily fáj­dalmas volt e harcz, oly akarat erejével vivta azt, mely föladatává tette legyőzni a fájdalmat, sőt még emlékét is. Három hóval Lajos halála után elveszte nagy­­nénjét. Lavinia jön általános örököse, oly előny, melynek nem igen örült, mert nem szerzé meg számára azon szabadságot, melyet óhajtott volna, s kénytelen volt elfogadni testvére házát, ki Julia boldog férje jön. Rudolf azt reméli, hogy bol­dogsága kettős lesz nővére jelenléte által, de nem úgy jön. Lavinia igen komoly, gondolkodó volt sógornéjához képest. Ez csak divat, bál, színház és szerelemről tudott beszélni, szerelem­ről a mint Julia értelmező, melybe ép annyi ka­­czérság mint odaadás vegyült, s mely csak apró ingerkedések s apró figyelmek által nyilatkozott. Ily jellem mellett Julia kevés rokonszenvet érez­hetett Laviniához, ki nem szeretett szerelemről beszélni, s ki inkább mint valaha távol minden a világi hiúságtól, csak a Rudolf iránti komoly gyöngédségben, a tanulmányban s néhány kiváló­­ szellemmeli csevegésben talált vigasztalást. Ru­dolf nyílt és gyöngéd természetével mindig ket­­tősök közt állt; ha igen is figyelmes volt Lavinia iránt, Julia hevesen nyilvánítá féltékenységét; ha , hogy őt megnyugtassa, megkettőzteté neje iránti figyelmét és gondjait, érzé a rászalást La­vinia hallgatagságában, s minden erőlködése és jó szive daczára tűzhelye nem volt oly boldog mint remélte. Így jön, hogy Lavinia fölöslegesnek érzé ma­gát testvére házában a nélkül, hogy azt el merné hagyni, s hol lelke, diadalmaskodva a harczban, melyet elvállalt, uj kötelességekre, több tevé­kenységre s mindenek fölött menekülni vágyott e nyomoru féltékenykedés és szűkkeblű panasz­kodások közöl, midőn az ezredes jelenté magát. Lavinia már hírből és látásból ismerő őt; tudta, hogy fölöttébb gyöngéd s hogy a becsület cultu­­sát a végsőig viszi; aztán ő keveset kivánt, va­lamint keveset is adhatott. Midőn tehát kezét megkérte, Lavinia elfogadta a frigyet, mint lelke jelen szükségletének mindennél inkább megfe­lelőt. Tudta, hogy az ezredes első házassága nem volt szerencsés, mert a házasságban a bol­dogság hiánya maga a boldogtalanság; de Lavi­nia remélő, hogy meg fogja oldhatni s viszont­­ nyerni azon egyetlen boldogságot, mely után mindketten vágytak , s midőn azt fogadá , hogy egy odaadó nő minden kötelességeit teljesitendi, el volt arra határozva. De mi­nél inkább közeledett e kötelességek teljesí­tésének pillanata, annál inkább visszarettent attól, s Hermann hideg nyugodtsága annál inkább megfagyaszta minden elhatározását. Noha nem hiányzott Lavinia irányában se a figyelem, se a tisztelet,de Hermann nem tanustta ama gyön­gédséget , mi ama figyelem és tiszteletnek becset adott volna. Azonban az elhatározás megtörtént, a lépés meg volt téve, és Lavinia, ki mindig igen nagy tisztelettel viseltetett a közvélemény iránt, nem érzett magában elég bátorságot egy bevégzett ténytől visszalépni. Mindig ismétlő magában, hogy elfogadja a helyzetet, hogy azt NAPIHÍREK ÉS ESEMÉNYEK. B udapest, aagustns 19 * Tegnapelőtt, Öcs. k. Apostoli Felsége legmagasb születésnapjának előestvéjén színházunkban a színterem ünnepélyes kivilágítása mellett díszelőadások tartottak. A magyar nemzeti színházban Bellini „Norma“ czímű operája adatott Leszniewszka k. a. jeles vendégművésznőnk közre­működésével. A városi színházban két vígjáték : „Mein Glückstern“ és „Die eifersüchtige Frau.“ Mindkét helyütt az előadásokat a néphymnusnak az

Next