Budapesti Hírlap, 1857. október (223-249. szám)
1857-10-01 / 223. szám
Melléklet« Budapesti Hírlap 285- dik »zámához. Budapesti Hírlap 223. sz. HIVATALOS ÉRTESÍTŐ. October 1,1857. HIRDETVÉNY. A telek-jegyzőkönyvek közzétételi Magyarországban, az egykori Bihar megyére, s az Arad megyében fekvő N.-Buzsák s a Békés megyében levő Csudabala pusztákra nézve. 2378. A nagyváradi cs. k. telekkönyv-igazgatóság által, az uj telekkönyveknekMagyarország nagyváradi közigazgatási területében előhaladó szerkesztése tárgyában, az 1857. aug. 17-n 1836. sz. a. kelt igazságügyi ministeri rendelet folytán következők tétetnek közhírré : 1. A nagyváradi közigazgatási területben, a telekkönyvek behozatala végett, a községenkinti helyszínelés az egykori Bihar (jelenleg Észak- és Dél-Bihar) megyében is, sz. k. Debreczen városának s ahhoz tartozó pusztáknak, valamint a kötelesi pusztának egyedüli kivételével, továbbá Arad megyében fekvő Nagy- Buzsák és Békés megyében fekvő Csudabala pusztákra nézve megtörtént, s a telekjegyzőkönyvek a hozzájuk tartozó birtokrészlet-lajstromokkal s vázlatrajzokkal együtt 1857. October 1-től fogva, a) Nagy-Buzsák puszta tekintetében az aradi cs. k. telekkönyv-irodában; b) Csudabala puszta tekintetében, a gyulai cs. k. telekkönyv irodában ; c) az 1848. évben Bihar megyéhez tartozott mindazon községek tekintetében, melyek a belényesi cs. k. szkirói hivatal bírósági kerületét képezik, a belényesi cs. k. telekkönyv-irodában; d) az 1848. évben Bihar megyéhez tartozott minden egyéb községek tekintetében, sz. k. Debreczen városának s a hozzája tartozó pusztáknak, valamint a kötelesi pusztának egyedüli kivételével, a nagyváradi cs. k. telekkönyv-irodában mindenki általi megtekinthetés végett föl fognak táratni. Az ezen hirdetvényben kijelölt ügyletek és hivatalos cselekvények foganatosítása hasonlóképen 1857. okt. 1-n kezdődik, s e végre az aradi cs. k. m.-törvszék az a) alatti, a gyulai cs. k. m.-törvszék a b) alatti, a belényesi cs. k. szkirói hivatal a c) alatti, s a nagyváradi cs. k. orsz. törvszék a d) alatti községekre nézve van rendelve. II. Az 1857. oct. 1-n kezdődő, s a felnevezett törvszékeknél a hozzájuk utasított községek tekintetében teljesitendő ügyletek és hivatalos cselekvényekre vonatkozólag, következő felszólítások és határozatok bocsáttatnak ki: 1. Mindazon személyek, kik már a telekjegyzőkönyveknek a községbeni hitelesítésekor létezett, vagy legalább még az 1857. oct. 1-je előtt szerzett tulajdon-, zálog- vagy haszonbéri jognál fogva, akár a fekvőségek megjelölése, akár a telekkönyvi jószágtestek összeállítása, vagy a bejegyzett birtokvisonyok kinyomozása tekintetében, a telekjegyzőkönyvekben valamely igazítást, kiegészítést, lejegyzést, hozzájegyzést vagy átjegyzést igényelhetni vélnek, ezennel fölszólíttatnak, miszerint ebbeli igényeiket 1858. ápril végéig annál bizonyosabban jelentsék be, minthogy különben ezen igények, oly harmadik személyek kárára, kik 1857. oct. 1-től fogva a telek-jegyzőkönyvekben foglalt bejegyzések alapján további nyilvánkönyvi jogokat jó hiszemmmel szereznek, többé nem érvényesíthetők. Ezen bejelentésnek minden a telek-jegyzőkönyvekbe még be nem jegyzett birtokjogokra ki kell terjednie,nem tévén különbséget, várjon azok a már használaton kívül tett régi, vagy a jelenleg még vezetett bevallási telek , vagy más könyvekben, lapokban és lajstromokban előfordulnak-e vagy sem, s akár nyújtott legyen valamely fél, bármi bíróságnál, valamely általa szerzett fekvőség tekintetében, birtokátjegyzési kérvényt be, és akár van ezen kérvény elintézve, akár sem. A bejelentésre köteleztetnek különösen tehát mindazon személyek, kiknek birtokjogaik a helyszínelési bizottmányoknál, sem önmaguk által, sem pedig az ezen bizottmányoktól kirendelt képviselők által nem érvényesíttettek, vagy kik állítólag erős, vagy közös birtokjogukat, a bizottmányilag kitudott és a telekkönyvekbe bejegyzett tettleges földbirtokos ellen, a helyszínelési szabályok által kijelölt módon igazolni képesek nem voltak; állítólagos igényük akár van a telek-jegyzőkönyvekben vagy az általános tárgyalási jegyzőkönyvben följegyezve, akár sem. 2. Továbbá mindazon személyek, kik a) a telek-jegyzőkönyvekbe bejegyzett fekvőségekre, vagy az 1852. november 29-én kelt legfelsőbb nyiltparancs (hírod. törv. lap 247. sz.) határzataihoz képest ősiségi vagy zálogvisszaváltási jogokat, vagy más jogczimből tulajdoni igényeket, már érvényesítettek, vagy kiket b) az említett nyílt parancs rendeleteihez képest a zálogvisszaváltási jog érvényesítésére még hoszszabb határidő illet ;■ ezennel fölszólíttatnak, miszerint ezen igényeiket, a felebbi 1. pontban kijelölt jogkövetkezmény elkerülése mellett, legfölebb 1858. ápril végéig jelentsék be, s az a) alatt emlitett esetben a még folyamatban levő jogügyet, annak a telek-jegyzőkönyvbei följegyzése végett, vagy a nektek már jogérvényesen odaítélt jogot, az abbai átkeblezés végett; a b) alatt emlitett esetben pedig, az őket illető zálogvisszaváltási jogot, a telekjegyzőkönyvben följegyzés végett, okiratokkal tanusítva, igazolják. 3. Úgyszint mindazon hitelezők, kik a telekjegyzőkönyvbe bejegyzett fekvőségekre elsőbbségi jogokat vagy már nyertek, vagy pedig betáblázások által 1857 October 1-jéig netalán még nyerendnek, ezennel fölszólittatnak, miszerint a betáblázott követeléseket, azoknak a telekkönyvi jószágtestek régi teherállapotába leendő jelzálogi átkeblezése végett, legfölebb 1858. augustus végéig annál bizonyosabban jelentsék be, minthogy különben a korábban nyert elsőbbséget elvesztik; holott kellő bejelentés mellett, 1857. october 1-jéig nyert elsőbbségi jogaik, az ezen telekkönyvi jószágtestekre a most említett naptól fogva tulajdoni vagy zálogjogot nyert uj szerzők vagy jelzálogos hitelezők irányában is fönmaradnak. 4. Végre a volt nemesi javak mindazon birtokosai, kik bebizonyíthatják, hogy ezen javakkal az 1848. évig a törvényhatóság gyakorlása, az 1855. junius 27-kén kelt igazságügy-ministeri rendelet (bírod. törv. lap 116. sz.) határozatainak megfelelő módon volt egybekapcsolva, ezennel fölszólittatnak, miszerint ezt 1858. augustus végéig igazolják, oly czélból, hogy ezen javak a megyei telekkönyvekbe jegyeztethessenek be, különben minden egyéb javak a szolgabirói hivatalok telekkönyveibe fogván bejegyeztetni. 5. A megelőző pontokban szabott hirdetvényi határidők ellen sem a meghosszabbításnak, sem pedig az előbbi állapotbai visszahelyzésnek nincs helye. 6. Azon igények, melyek a volt úrbéri kapcsolat és az azzal rokon viszonyok tárgyában 1853. mártius 2-bán kibocsátott nyiltparancsok (bír. törv. lap 41. és 42. sz.) által szabályoztatnak, akár jegyeztettek légyen azok föl a helyszinelési jegyzőkönyvekbe, akár sem, bejelentésre vagy igazolásra a fölebbi fölszólitásokból s az ezen hirdetvény folytán történendő tárgyalásokból kizárvák. 7. A közzétett telek-jegyzőkönyvek 1857. october 1-jétől fogva, az átalános polgári törvénykönyv 321. §. értelmébeni telekkönyvekke tekintendők s vezetendők; s ehhez képest, a most említett naptól fogva, az azokba bejegyzett fekvőségekre uj tulajdon-, jelzálog- vagy más dologbani jogok, csak az azokbal törvényszerű bejegyzés által, s csak az ezen fekvőségekre nézve korábban létezett és a hirdetvényi határidő alatt bejelentett és igazolt igények sérelme nélkül szereztethetnek, s hibáztathatnak át más személyekre, vagy szüntethetnek meg. 8. Azon szabályok, melyekhez a felek és bíróságok magukat az ezen hirdetvényben kijelölt ügyletek és hivatalos cselekvények teljesítésénél és foganatosításánál alkalmazni kötelesek, az 1855. december 15-kén kelt igazságügy ministeri rendeletben (hírod. törv. lap 222. sz.) foglalvák. Nagy-Várad, aug. 17-én 1857. (1141*) (3—3) Cs. k. telekkönyv-igazgatóság. Hirdetmények. (1175) (1-1) 19373. Méltóztatott a magas cs. k. belügyi ministeriumnak egyetértőleg a m. igazság- s pénzügyi ministeriummal f.é. augustus 29-én 23551. sz. alatt kelt rendelete folytán az eddig Sopron megyébeni kapuvári járásban kebelezett Némethi helységnek ugyan azon megyébeni csornai járásban való kebeleztetését helyben hagyni. Mi is ezennel közhirré tétetik. Sopron, sept. 10-én 1857. Cs. k. helytartósági osztály. (1043*) (6-10) 17897. A birodalmi törvénylap XXIX-ik darabja 134. számy szerint az 1857. évre ezerötszáz (1500) pengő forintban megállapított katonaságtóli felmentési dij változatlanul az 1858-ik évre is meghagyatott. A magas belügyministeriumnak f. évi augustus 10-iki 19590. sz. a. rendelete, s a katonai szolgálatbani helyettezést tárgyszó 1856-ik évi február 21-iki szabály 5-ik §-a (birodalmi törvénylap, 1856. évről VII darab, 27-ik ez.) értelmében azon katonakötelezettek, kik a katonai szolgálatba lépéstől a dij lefizetése mellett meg akarnak szabadulni, az ujjonczozást megelőző év October havában állítási járásuk politikai hatóságához előjegyzésért tartoznak folyamodni. Minthogy most már az 1858-iki ujonczozásra az előjegyzési idő mindinkább közeledik, ennél fogva mindazon jövő évi katonakötelezettek, kik a hadseregbeni besorozás alól a fent kitett 1500 pártnyi dij lefizetése mellett felszabadittatni óhajtanak, elős egyeztetésükért folyó 1857-ik évi October havában illetőségi helyük politikai hatóságához annál bizonyosabban folyamodjanak, mert ellenesetben egyedül maguknak tulajdoníthatják, ha későn beadott folyamodványaik minden tekintetbevétel nélkül hagyatnak. Sopron, augustus 18-án 1857. Cs. k. helytartósági osztálytól. (1042*) (6—10) 23002. A katonaszolgálattóli fölmentésnek 1857. évi ezerötszáz (1500) pftnyi öszszegben megállapított dija, 1858. évre is változatlanul meghagyatott, ennélfogva: Azon 1858. évbeli katonakötelezettek, kik a hadseregbe lépés kötelességétől az 1500 ft dij lefizetése által meg akarnak menekedni, tartoznak a katonaszolgálatbani helyettezésre nézve 1856. febr. 21-n kibocsátott szabály (orsz. korm. lap 1856, I. r. V. dar., 27 sz.) 5 §-a értelmében előjegyeztetésükért ez évi oct. havában a politikai járáshatósághoz folyamodni; későbi kérvények figyelembe nem vétetnek. Buda, aug. 24. 1857. Cs. k. helytartósági osztály. (1041*) ~ (6-10) A birodalmi törvénylap XXIX. darabja 134-ik száma szerint az 1857. évre ezerötszáz (1500) pstban megállapított katonaságtól fölmentési dij változatlanul az 1858. évre is alkalmazásba jő. A katonai szolgálatbani helyettezést tárgyazó 1856-ik febr. 21-iki szabály 5-ik §-a értelmében azon katonakötelezettek, kik a katonai szolgálatba lépéstől a díj lefizetése mellett meg akarnak menekedni, az újonczozást megelőző oet havában állítási járásuk politikai hatóságához előjegyzésért tartoznak folyamodni. Hogy tehát ezután magát senki a fennemlitett szabály s illetőleg annak idézett rendelete nem tudásával ne mentegethesse, a m. belügym. f. é. aug. 10-ről 19590/3020 sz. kibocsátmánya folytán ezennel közhirré tétetik, hogy mindazon jövő évi katonakötelezettek, kik a hadseregbeni besorozás alól a felnevezett 1500 pftnyi dij lefizetése mellett fölszabadittatni akarnak, előjegyeztetésükért folyó 1857-ik October havában tartozási helyük szolgabirói hivatalánál annál bizonyosabban folyamodjanak, mert különben később beadott folyamodványaik minden tekintet nélkül viszautasittatni fognak. Nagy-Várad, augustus 20-án 1857. Cs. k. helytartósági osztálytól. (2494) (3-3) Az 1857. iskolai év kezdetével a bécsi cs. k. katonai baromorvosi intézetbe az eddig fenállott gyógykovács folyamra továbbra tanulók nem vétetnek fel, és ugyanott mostantól kezdve egy tulajdonképeni báromorvosi tanfolyam nyittatik, melyben mindazonáltal polgári állású hallgatók is részt vehetnek. Ezen tanfolyamot hallgatni kívánó polgári állású egyéneknek a 17-ik életévet betöltötték, és a 24-iket meg nem haladottaknak kell lenniök , és legalább az algymnasium vagy alreáliskola jó sikerrel lett végzéséről a bizonyítvánnyal magukat kimutatni. A tanfolyam tart 3 éven át, vagyis 6 félévig, ennek bevégzése és a szoros vizsgálatoknak letétele után a jelöltek oklevelet nyernek, mely által ők a baromorvosi gyakorlatra,minden házi állatnemekre nézve, az ausztriai császári állam összes koronaországaiban feljogosíttatnak. Okleveles orvosok, megvizsgált seborvosok, és gyógykovácsok, kik az eddigi tanulmányrendszer szerint a két évi tanfolyamot bevégezték, a báromorvosi tanfolyamot két év, vagyis 4 félév alatt elvégezhetik, az utóbbiak mindazonáltal csak akkor bocsáttathatnak a felvételre, ha az algymnasium vagy alreáliskolának kielégítő sükerrel lett bevégeztételi bizonyítvánnyal magukat igazolni képesek, és 36-ik életévüket még meg nem haladták. A tanítás dij nélkül történik, csak a szigorlatok letételéért fizetendő a megszabott díj. A háromorvosi folyamot hallgatni kívánók a felvételi okmányokkal ellátva f. évi October hó első felében a cs. k. katonai háromorvosi intézet tanulmányok igazgatójánál magukat személyesen jelenteni kötelesek. October 16-án a polgári állású hallgatók felvétele befejeztetik. A cs. k. katonai báromorvosi intézettel egybekötve lévő parkoló tanintézetbe minden évben két félévi, u. m. január 1-je és július 1-én kezdődő folyam tartozik polgári parkoló kovácsok részére. Erre való felvételre a jó sükerrel végzett három osztályú elemi iskolázóli bizonyítvány, a kovács-mesterségrőli rendszerinti tanuló levél, és legalább két évi segédi működés kimutatandó. Ezen folyamnak sükeres bevégzése után, mely dij nélkül tartatik, a tanulók bizonyitványt nyernek, mely által ők feljogosítottaknak nyilváníttatnak az ausztriai császári birodalom bármely helységében parkoló kovácsüzletet önállólag megnyitni. A közelebbi folyam 1858. évi január 2-án kezdődik, a hallgatni kivánók a megkívántató felvételi okmányokkal ellátva legfeljebb 1858. évi január 8-áig a cs. k. katonai háromorvosi intézet tanulmányok igazgatójánál személyesen jelentkezzenek. Budán, sept. 13-án 1857. Cs. k. helytartósági osztálytól. Árlejtések. (1160*) (3-3) 702. A miskolczi cs. k. megyei tervszék elnöksége részéről ezennel közhirré tétetik, hogy a kebelbeli egésséges és beteg rabok élelmezése érdemében, kiknek közép száma naponkint 200—240 személyt teszen, a t. 1857. évi oct. 12-ik napján d. e. 9 órakor a szalmaszállitással együtt a megyetörvényszéki bűnvádi teremben nyilvánosan árlejtés fog tartatni. Az egy egésséges rab részére a kiszolgáltatandó életem napi részlet a kenyéren kívül a cs. ti. számvevőség közép számítása szerint 50%is pkr. és egy font kenyér 4 pkr. fog kikiáltatni, a beteg rabok irányában pedig a megrendelt egyes adagokhoz képesti percentuális leengedés fog tekintetbe vétetni. A vállalkozók 300 pft készpénz, vagy teljes értékű állampapírbeli bánatpénzzel ellátva jelenjenek meg, mely a legkeveseb ígérőtől vissza fog tartatni. A szóbeli árintés megkezdéséig írásbeli ajánlatok is elfogadtatnak, de ezek a fenn kitett bánatpénz mellett 15 kv bélyegjegyre vezetve legyenek, főre és napra, valamint a betegek irányában a percentuális elengedésre is határozott számszerinti ajánlatot tartalmazzanak, és tovább magukban foglalják azon nyilatkozatot is, hogy a vállalkozó előtt az árlejtési feltételek tudják , hogy azoknak magá a vállalkozó teljesen alájuk veti. A közelebbi feltételek, valamint a főzési és érjegyzékek is szokott hivatalos órák alatt az elnöki irodában megtekinthetők Miskolcz, sept. 21. 1857. Cs. k. m.-tervszéki elnökség. (1166*) ~ (3-3) A szathmári megyei fegyenczek részére, kiknek száma naponkint általán 450 főre rug, a kenyér és egyéb élelmi szükségleteknek folyó 1857. év november 1-jéjétől jövő 1858. év October végéig leendő biztosítása iránt Nagy-Károlyban az ottani cs. k. szolgabirói hivatalnál 1857-ik october 5-kén délelőtti órákban árlejtés fog tartatni , melyre a vállalkozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az abbeli feltételeket vagy itt Szatmáron a megyei főnökségnél, vagy pedig Nagy-Károlyban az ottani szolgabírói hivatalnál a szokott hivatalos órákban mindenkor megtekinthetik. Az árlejtés kezdete előtt tartozik minden vállalkozó és pedig a kenyér után 600, a többi élelmi czikkek után pedig 300, összesen mind a kettőért 900 pengő forintnyi bánatpénzt vagy készpénzben, vagy államkötelezvényekben a börzei árfolyam szerint letenni, mely bánatpénz annak, ki nem marad vállalkozóul, az árlejtés végeztével tüstént visszaadatik, holott a vállalkozói a kincstár biztosítása végett visszatartatik , illetőleg a vállalati öszveghez képest meghatározandó 10% biztosítékba bele számíttatik. A vállalkozni szándékozók írásbeli ajánlatokat is, melyeknek 15 kros bélyegivre írva, szabályszerüleg szerkeztve s a meghatározott bánatpénzzel ellátva kell lenniök, nyújthatnak be bérmentesen az árlejtés említett napjáig a nagykárolyi szolgabírói hivatalnál. Az ily ajánlat különösen azon nyilatkozattal is ellátandó, miszerint az ajánlattevő minden árlejtési feltételek pontos megtartására magát akkor kötelezi, mintha azok a nyilvános árlejtés alkalmával előtte felolvastattak és azoknak tudomására jutását sajátkezüleg elismerte volna. A bevégzett árlejtés után sem irás-, sem szóbeli ajánlatok többé el nem fogadtatnak. Szathmár, sept. 20-án 1857. Cs. k. megyei főnökségtől. (1183*) (1—3) 584. Nagyváradon, az ottani cs. k. országos pénzügyi igazgatósági osztály részére, 803. sz. a. fekvő Sánthaféle házhelyen czélba vett építkezéshez, körülbelül mintegy 4000000 négymillió égetett tégla kívántatik, a melynek megszerzésére ezen országos pénzügyi igazgatóságnak a nagy vásártéren 90. sz. a. lévő hivatal helyiségén, folyó 1857- év october 19-én délelőtti 9 és 12 óra között nyilvános szóbeli árlejtés tartotik; hová, ezen hirdetés végén közre bocsátott minta szerint szerkesztett írásbeli ajánlatok is intézendők. A fent kitett mennyiség szállítására a kikiáltási ár 72000 pengő forintban (bankértékben) állapíttatott meg. Vállalkozók ezen árlejtéshez azon hozzátétellel hivatnak meg, hogy ahhoz magukat a szállítási árnak 5% percentjével számítandó bánatpénzzel ellássák , mely a legkevesebbet követelő által annak idejében 10%-re akár készpénzben, akár államkötvényekben kiegészítendő. A felt kitett téglamennyiség szállítása, a körülményekhez képest, vagy egészben , vagy legfeljebb négy részletben bocsáttatik át, az alább kitett mód szerint, u. m. 1858.ápril 1-én 500000, június 1-éig 500000, augustus 1-éig egymillió, october 1-éig egymillió és ugyanazon év november 1-éig megint egymillió égetett tégla legyen a téglavető-helyen mindig készletben tartandó, éspedig oly formán , hogy ahból, mihelyt kívántatik, 50000 darab a készítési helyről Nagyvárad-Olaszi részében 803. szám alatt fekvő építkezési helyre mindenkor szállítható legyen. ..... pénztárnál bankértékben felveendő ...................bankértékűi portért, azon megjegyzéssel, hogy én az árlejtési feltételeket tökéletesen megértettem, azért is azoknak magamat minden kifogás nélkül alája vetem. A bánatpénz .... pftnyi összeget készpénzben (vagy államkötvényekben , vagy egy cs. k. állampénztári Istétbizonyitvány által) ide rekesztem. (Itt következik a lakóhely, év, hó és nap keletidő, valamint a vezeték- és keresztneves állása az ajánlkozónak.) Külső felírás. Ajánlat a nagyváradi orsz. pénzügyigazgatóság hivatalos helyiségül szolgáló építkezéshez szükséges égetett téglaszállitás tárgyában ..........................terhelve .. . . pft készpénzben, vagy.......................... (1151*) (8-a) 30483. A cs. k. budai orsz. pénzügyigazgatósági osztály a sónak 1858-ik közigazgatási év folytában a szegedi és maros-újvári állomástól az utóbb megnevezett sóraktárakba, s illetőleg Belgrádba vagy Dubrováczra vizen szállításának bérbe kiadását, és e végre nyilvános pályázat szóbeli s írásbeli ajánlatok utjábani hirdetését elhatározta. Az árlejtés szóbeli ajánlatokra nézve egy e végre különösen kirendelt bizottmány előtt 1857. évi nov. 12-ik napján Budán a kamarai épületben reggeli 9 órakor fog megkezdetni s szükség esetében a következő napokon folytattatni. A vállalkozni kívánók szabadságában áll az árlejtésnél személyesen vagy pedig megbízottjuk által megjelenni, az utóbbinak azonban magát törvényes meghatalmazási levéllel kell igazolni. Az árlejtés kezdete előtt minden vállalkozni kívánó az árlejtési bizottmány kezeihez bánatpénzt oly összegben tartozik letenni, mely az illető kibérleti tárgynak a szállítandó tárgy mennyisége s egy mázsa után meghatározott kikiáltási ár aránya szerint ötszáz talijával felér. Ezen bánatpénz az árlejtés előtt is bármely cs. k. kamarai jövedéki vagy adópénztárnál letétethetik, mely esetben az illető pénztárnak a bánatpénz letételéről szólló nyugtatványa az árlejtés kezdete előtt az árlejtési küldöttségnek átadandó. A bánatpénz vagy készpénzben vagy aratuspapírokban börzei értékük szerint, de soha sem névszerinti értékükön felül letérhető. A só részint kövekben, részint hordókban (tonnákban) fog szállíttatni s ezen kibérlendő szállításnak részletei , melyekre az árlejtés kiterjeszkedik, az itt következő táblázatból láthatók, úgymint: (15 kros bélyeg.) A nagyváradi cs. k. orsz. pénzügyi igazgatóság 1857-ki sept. 25-n 584. sz. a. kibocsátott árlejtési hirdetésére vonatkozólag én alulirt jelen ajánlatom által késznek nyilatkozom .... darabból álló égetett tégla ősziét szállítására, ideértve a fuvarozást is, Nagyvárad-Olaszi városrészében 803 sz. a. építkezési helyre a cs. k. . . . A hordósónál általában */« V» engedtetik apadás fejében. Az illető vállalkozó a szükséges és sza egy mázsa utáni s az egész útra nézve kikiáltási árkrajczárokban •int. . a. a kősónál engedményezett apadási száztéli Jegyzék. Honnan ? Hova? Szegedről Földvárra 60000 14»/,. 7. n Mohácsra 80000 11»/J.M D Mittroviczra 12000 10 ■»/, » Zimonyba 13000 5%. y. marhasó 1000 mázsa tr Theresováczra 8970 36“/,. 17. i M O Gradiskára 20820 13»/,.i marhasó 2000 mázsa 9 ■*' Broódba 22990 11«/,. V. Eszékre 9950 111 marhasó 3000 mázsa 7) Xuppanyéra 6540 100/,. Vj marhasó 1000 mázsa M.-Újvárról Belgrádba vagy 90000 56 2% Dubrováczra 58 hadon választható fuvarszereket magának szerezni köteles. A többi árlejtési feltételek, melyek alap írásbeli ajánlatok a nagyváradi országos pénzügyi igazgatóság osztálya elnökségéhez, bepecsételve, a szükséges bánatpénzzel vagy ennek valamely cs. k. pénztárnál törvényszeres letételét tanusító bizonyítvánnyal ellátva folyó évi october 18-ig benyújthatók. Az írásbeli ajánlatban az ajánlati összeg nem csak számmal hanem betűvel is kiteendő, és az ajánlkozó köteles nyilvánítani, hogy ő a szállítási kötelezettségeket világosan érti és egészen ismeri, azért is magát azoknak feltétlenül aláveti. Azon árverési és szállítási feltételek a budai és nagyváradi orsz. pénzügy-igazgatósági osztály gazdászati hivatalainál, valamint az aradi, debreczeni és szathmári közgazdászati hivataloknál is a szokott hivatalos órákban megtekinthetők. Nagyvárad, sept. 25. 1357. Egy izábeli ajánlat mintája. A sónak szállításáért mennyi- iség bécsi mázsákban