Budapesti Hírlap, 1858. január (1-25. szám)

1858-01-01 / 1. szám (299. szám)

Melléklet a Budapesti ű­irlap 1-fő számához. Venni szándékozók erről azon hozzátétel­lel értesíttetnek, hogy az árverés alkalmával mindegyik 500 pengőfrtnyi előpénzt letenni, a vevő pedig az ezen betáblázott adós­ságokat a vételár erejéig bírói utalvá­nyozás szerint átvállalni köteles leend. A további árverési feltételek, valamint a becs­lési jegyzőkönyv is a bíróság irattárában tekintethetnek meg. Felhivatnak mindazok, kik anélkül, hogy ezen árvereztetésről különösen értesítet­tek, a kérdéses ingatlanok ra újnyilványköny­­vekben történt bejegyzésnél fogva magu­kat jelzálogot nyerteknek vélik, miszeri­t azt az eladás napjáig e törvényszéknél be­jelenteni annál is inkább el ne mulasszák, minthogy ellenkező esetben a vételár hírük nélküli felosztásából származható káros kö­vetkezményeket önmaguknak kell tulajdo­ní tannak. Pest, dec. 7-én 1857. Cs. k. orsz. törvényszék. (3395) (2—3) 3362. A siklósi cs. k. szolgabirói hivatal részéről közhirré tétetik, miszerint ezuni Csécs Mihálynak Czunban 5. sz. a. lévő és 400 pfrtra becsült háza és */« telkének ezuni Herendi József által követelt 40 pft téke és járulékai erejéig leendő végrehaj­tása megrendeltetvén; 1858. évi január hó 30-dik napja első, február hó 27-dik napja pedig második határidőül mindenkor d. e. 10 órára a helyszínére ki tűzetett. Miről a venni szándékozók oly kijelen­téssel értesittetnek, hogy az árverezési fel­tételeket a bíróságnál hivatalos órákban megtekinthetik. Siklós dec. 4-n 1857. Cs. k. szolgabirói hivatal. (3393) (2^3) 3459. A zalaegerszegi cs. k. vár. kik. bíróság részéről közhirré tétetik, miszerint Mattersdorfer Sándor részére Farkas István botfai lakostól lefoglalt és 140 pfrtra be­csült, Botfában 22. sz. a. lakh.7 házhely­­lyel együtt, és 320 pfrtra becsült 6 hold szántóföld és 3 hold rétből álló *­, sessio földbirtoknak nyilvános árverésenn elada­tása elrendeltetvén, ezen árverés jövő 1858. évi jan. 30-a , ha pedig ezen a becsár senki által meg nem igértetnék, azon esetre 1858. évi febr. 27-n, mindenkor d. e. órákban, fog megtartatni s ekkor a jószág becsáron alul is a legtöbbet ígérőnek a helyszínén el fog adani . Felhivatnak tehát mindazon hitelezők, kik magukat ezen elárverezendő birtokra jelzálogilag biztosítottaknak vélik, hogy követeléseiket az árverésig annál bizo­nyosabban bejelentsék, mert különben a vételár felosztása minden igényeikre való tekintet nélkül meg fog történni. 7.-Egerszeg, nov. 27. 1857. C . k. vár. kik. bíróság, (3392) (2-3) 2690. A kaposvári cs. k. del. biróság részéről ezennel közhirré tétetik, miképen a helybeli cs. k. megyei tervszéknek f. é. nov. 13-a 3176 számú végzéséhez képest Károly Lajos felperes folyamodása követ­keztében Uszkay Viktor és neje Nagy Ju­­iannától biróilag lefoglalt s megbecsült az Ivánfai hegyben mintegy 1558/iapo­s és szőllő birtoka 1858. évi febr. 13-a, és ek­­or nem sikerülvén mart. 13 n reg. 9 órá­in az ezen cs. k. del. biróság irodájában nyilvános árverés utján el fog adatni, az árverezési feltételek a bíróságnál megte­kinthetők. Mindazon hitelezők pedig, kik magukat jelzálogi jogot nyerteknek vélik, felhivat­nak, miszerint a fenntebb kitett árverezési határidőig követeléseiket annál bizonyo­sabban bejelentsék, mert ellenkezőleg a vételár felosztása hivük s tudtuk nélkül történvén meg, mennyire az kimerittetnék, abból ki lesznek zárva. Kaposvár, dec. 5. 1857. Cs. k. deleg. biróság. (3387) ^(3—3) 2715. A szalontai cs. k. szolgabirói hi­vatal mint biróság részéről közhirré téte­tik, hogy szalontai Darvassi Ambrusnak 4000 db jó tégla, vagy annak 28 pírt ára, úgy 1 pírt tartozás mint főkövetelése s já­rulékai biztositására, szalontai Sütő Sán­dortól f. év november 12-én lezálogolt s ugyanakkor maga alperes által 420 pártra becsült Szalonta városában 123-ik sz. a. lévő háznak, u­­ Szalonta városa határán a kocsordoson a kerektó mellett 3 köblös egy tagban lévő szántóföldnek birósan le­endő elárverezésére jövő 1858-ik év febru­ár hó 23 ik és szükség esetében 1858-ik év mártius hó 23-dik napjainak délutáni 3 órái tűzettek ki határidőül mindenkor Szalonta városa városházához. Mely árve­rési napokra azon hozzáadással hivatnak meg a venni szándékozók, hogy az árve­réskor 20 pártot bánompénzül letenni, s a vevő a vételár felét a reáütéskor mindjárt, a másik felét pedig, melybe a 20 párt bánompénz is tudandó lesz, a vételtől szá­mítandó 30 nap múlva 6% kamatjával le­fizetni tartozik. Egyszersmind­­elhivatnak mindazok, kik a kérdéses birtokra nyil­ván könyvekbe történt bejegyzésnél fogva jelzálogot bírnak, hogy azt az eladás nap­jáig bejelenteni annál inkább el ne mu­lasszák, mert ellenkező esetben ma aknak­­tulajdonítsák, ha a vételár felosztása az ő hirük nélkül történik meg s ha e miatt, a­mennyiben az által a vételár kimerittetnék, ki fognak záratni. Szalonta dec. 22-én 1857. Cs. k. szolgabirói hivatal. (3384) (3-3) 3729. A nagy-kállói cs. k­vár. kik. bí­róság részéről ezennel közhírré tétetik, hogy Némethy József ur részére 1987 virt 214/s krnyi követelés erejéig b. Horváth János hagyatéki tömegéből lezálogolt s 17043 pft 15 krra becsült P.-Petri helysége határán (Szabolcs megye) fekvő szántó és kaszálló földeknek a nagy-kállói cs. k. megyei tervszéknek f. évi 3738 p. sz. ha­tározatával birói árverés utján leendő ela­dása megrendeltetett. Az e tervszéknél tar­tandó árverésre két határnap tűzetik ki, u. m. 1858. évi jan. 26 ik és 1858. évi febr. 15-ik napjainak d. e. 9 órája, megjegyezvén, hogy a vevő az e házra zálogilag biztosí­tott adósságokat a vételár erejéig e tör­vényszék utasitása szerint elvállalni tarto­­zik és hogy a hitelezők zálogjogukat az eladásig a nagy­kállói tervszéknél annál bizonyosabban jelentsék be, minthogy kü­lönben maguknak kellene tulajdonítaniok, ha a vételár felosztása hozzájárultuk nél­kül történnék, s ők ez által, a­mennyiben a vételár felosztásilag elfogyna, kizáratni fognának. Egyébiránt az árverésnek többi feltéte­lei, valamint a becslési oklevél e törvszék­nél a hivatalos órákban megtekinthetők. N.-Kálló, dec. 12 1857. Cs. k. vár. kik. biróság. (3378) (2-3) 2141. A gyulai cs. k. megyei törvszék részér­e ezennel közhirré tétetik, hogy né­hai Danszki Zachariás hagyatékához tar­tozó s Gyulán 403. sz. a. fekvő s 1200 pftra becsült ház nyilvános árverés utján eladatni rendeltetett, s ezen a helyszínen megtartandó árverés első határnapjául 1858. évi­­ n. 12 ik, második határnapul pedig 1858. évi febr. 10 ik napjának mindkét esetben d. e. 10 órája tűzetett ki, megje­gyezvén, h­gy a vevő az e házra zálogilag biztosított adósságokat a vételár erejéig e tervszék utasitása szerint elvállalni tarto­zik és hogy a hitelezők zálogjogukat az eladásig e törvényszéknél annál bizonyo­sabban jelentsék be, minthogy különben maguknak ke­lene tulajdonítaniok, ha a vételár felosztása hozzájárultuk nélkül tör­ténnék, s ők ez­által, a­mennyiben a vé­telár felosztásilag elfogyna, kizáratni fog­nának. Egyébiránt az árverésnek többi feltéte­lei, valamint a becslési oklevél e törvszék­nél a hivatalos órákban megtekinthetők. Gyula, oct. 27. 1857. Cs. k. megyei törvszék. (3379) pl® '(2 — 3) 2140. A gyulai cs. k. megyei törvény­szék­ részéről ezennel közhirré tétetik, hogy néhai Kernele György hagyatékát képező vagyonok u. m. 203. sz. a. fekvő s 1000 pfrtra becsült ház, 1/s 720 pfrtra becsült telekföld, végre egy 100 pftra becsült szőllő, nyilvános árverés utján eladatni rendeltetett s ezen a fentebb érintett ház­nál tartandó árverés első határnapjául 1858. év január hó 15-ik, második határnapul pe­­dig február hó 19-ik napjának mindkét esetben d. e. 10 órája tűzetik ki, megje­­gyezvén, hogy a vevő az e házra zálogilag biztosított adóságokat a vételár erejéig e törvényszék utasítása szerint elvállalni tartozik és ho­gy a hitelezők zálogjogukat az eladásig e törvényszéknél annál bizo­nyosabban­­ jelentsék be, minthogy külön­ben maguknak kellene tulajdonítaniok, ha a vételár felosztása hozzájárultok nélkül történnék, s ők ez­által, a­mennyiben a vételár felosztásilag elfogyna, kizáratni fognának. Egyébiránt az árverésnek többi feltéte­lei, valamint a becslési oklevél e törvény­széknél a hivatalos órákban megtekinthetők. Gyulán, oct. 28-án 1857. Cs. k. megyei törvényszék. (3386)­­ I­I ~ (2—3) 4675. Az ungvári cs. k megyei törvény­szék részéről tudtul adatik , miszerint Pa­­lányi István 1857. nov. 21-én 4675. sz. a. kérelme folytán Bodnár István Baranyában fekvő 1100­­ öllel számított 45 hold szán­tóföldből álló tagositott birtokának nyilvá­nos elárverezése Palányi Istvánnak tartozó 250 pert töke és járulékaiért megengedte­tik. Ezen árverés elővételére két határidő u. m. 1858-ik évi jan. 18-ik és 1858-ik évi febr. 18 ik napja, mindkét ízben reggeli 9 órája e cs. k. megyei törvényszék 34-dik számmal jegyzett hivatalos szobájában tű­zetik ki oly hozzáadással, hogy a fekvő­­ség az első határnapon a 2700 párt birói becsen alul el nem adatik, továbbá vevő a birtokra zálogjogilag biztosított adósságo­kat, a­mennyire a vételár terjed, a birói utalványozás után átvenni köteles. A jó­szág becsűjét és az árverési feltételeket a venni kivánók a bíróságnál megtekinthetik s arról másolatokat is vehetnek. Egyszersmind felhivatnak mindazok, kik nem tekintvén, hogy az árverésről külön értesítést nem kaptak, a nyilván köny­vbei be­jegyzés által azon fekvőségre biztosítási joggal bírni vélnek, hogy azon jogot e cs. k. megyei törvényszéknél a jószág el­­adatásáig bejelentsék, mert különben ma­guknak tulajdonítsák, ha a vételár felosz­tása közbejöttük nélkül fog elővétetni és ők az által abból, ha a vételár kimerittet­nék, kizáratnak. Ungvár, dec. 15 . 1857. Cs. k. megyei törvényszék. (3385) (2—3) 3715. A nagy-kállói cs. k. vár. kik. bi­róság résziről ezennel közhirré tétetik, hogy Ném­ethy József ur részére szathmári püspök Hám János ő excellentiájától birói­lag lezálogolt s 7596 port 163/o­kra becsült, Pócs Petriben (Szabolcs megye) s határán lévő épületek, szántó s kaszálló földeknek birói árverés utján leendő eladása meg­rendeltetett. Az e törvényszéknél tartandó árverésre két határnap tűzetik ki, u. m. 1858. évi január 26-ik s 1858. évi február 15 ik d. e­. 9 órája, megjegyezvén, hogy a vevő az e házra zálogilag biztosított adós­ságokat a vételár erejéig e törvényszék utasitása szerint elvállalni tartozik és hogy a hitelezők zálogjogukat az eladásig e tör­vényszéknél annál bizonyosabban jelentsék be, minthogy különben maguknak kellene tulajdonítaniok, ha a vételár felosztása hozzájárultak nélkül történnék, s ők ez­által, a­mennyiben a vételár felosztásilag elfogyna, kizáratni fognának. Egyébiránt az árverésnek többi feltételei, valamint a becslési oklevél e törvényszék­nél a hivatalos órákban megtekinthetők. Nagy-Kálló, dec. 12-n 1857. Cs. k. vár. kik. biróság. (3388) [ ) (2-3) 1714. A kapuvári cs. k. szbiróság által ezennel közhirré tétetik, miszerint Boros Trézar és Boros Katalin páli lakosok s felperesek által 1857. évi oct 22-n 1714. sz. a. Boros Márton ugyan páli lakos és alperes ellen benyujtott folyamodásra az utóbb nevezettnek Páli helységben 6. sz­­a. fekvő s 1604 portra becsült V,e volt úr­béri telki állományának 201 pft tőke tar­tozás, hátralevő kamat­, mégis per- és vég­rehajtási költségek törlesztése miatt vég­rehajtási nyilvános elárvereztetése elren­deltetett s az első árverezés 1858. évi febr. 18-ik napjára, a második pedig 1858. évi márt. 18-ik napjára mindenkor d. e. 9 ór­­a kitüzetett. Melyre a venni kivánók oly kijelentés­sel hivatnak meg, hogy az elárverezendő jószág becsűjét, s az árverési feltételeket a bírósági irodában megtekinthetik, s azok mását vehetik, továbbá hogy a jószág az első árverezéskor nem fog a becsáron alul eladatni és a vevő az arra jelzálogilag biztosított adósságokat a vételár erejéig a bíró utalványozása szerint átvállalni köteles. Felhivatnak egyúttal mindazok, kik ha­bár külön értesítést nem vettek is, magu­kat a nyilvánkönyvekbe a beiktatásnál fogva a jószágra jelzálogi jogot nyerteknek vé­lik, miszerint azt a jószágnak eladásáig annál bizonyosabban bejelentsék, mert el­­lenkező esetben maguknak tulajdoníthat­ják, ha a vételár felosztása az ő hirük nélkül történik meg, s ha e miatt, a­meny­nyire az által a vételár kimeríttetnék, ki fognak záratni. Végül a venni kívánóknak meghagyatik, hogy magukat az árverezési feltételek sze­rint 100 frt bánatpénzzel lássák el. Kapuvár, dec. 12. 1857. Cs. k. szkirói hivatal. Árlejtés. (1503*) (1-3) 5505. A magas cs. k. közigazgatási mi­­nisteriumnak 1857. évi oct. 24 . 19445. sz. a. kelt rendelete folytán, Budán alul az úgynevezett Hárosi Dunasziget partjának s illetőleg hajóvontatási útnak köboritékkal leendő biztosítása, az e czélra készült terv és költségszámitás alapján összesen 3164 frt 9 kr­spénzbeni összeggel engedmé­nyeztetvén, ezen munkálat árlejtés utján a legkevesebbért vállalkozónak fog átadatni. Minden vállalkozni szándékozók ajánla­taiknak biztosítékául kötelesek az árlejtés kezdete előtt 5 száztél­ bánatpénzt kész­pénzben, vagy pedig törvényes austriai ál­lami kötelezvényekben szelvényekkel együtt letenni, mely az árlejtés bevégeztével a legjobb ajánlatot tevő által az egész ösz­­szegnek 10 százlók­ magasságáig kiegé­szíttetni s biztosítékul a budai cs. k. ker. pénztárnál letétetni fog. Az ajánlatok írásbeliek is lehetnek, me­lyek azonban még a szóbeli árlejtés kez­dete előtt az ajánlkozó nevének, lakhelyé­nek, polgári állásának, és valamint szá­mokban úgy szavakban is határozottan ki­fejezendő biztosítéki mennyiségnek és mi­nőségnek kitételével az árlejtési bizott­mánynak beadandók. Az árlejtés 1858 ik évi február hó­d ik napján 10 órakor délelőtt a cs. k. épitő igazgatósági osztály irodájában Budán a várban 94 ik számú háznak első emeleté­ben fog tartatni, s előre bocsáttatik, hogy az árlejtésben részt vevők a tárgyalás al­kalmával nem csak az általános hanem részletes építkezési feltételekkel is ismere­tesek legyenek ; miért is mind az e tárgyra vonatkozó okiratok az árlejtési hirdetmény napjától kezdve a nevezett hivatal irodá­jában a szokott hivatalos órák alatt na­ponta áttekinthetők. Buda, dec. 18-án 1857. Cs. k. épitő igazg. osztálytól. Csődök (3375) ,(3-3) 2503. A gödöllői cs. k. szolgabirói hiva­tal mint biróság ré­séről ezennel közhirré tétetik , hogy Kohn Mózses és neje Schön­feld Rozália gödöllői lakosok összes va­gyona ellen, azoknak saját kérelme folytán a csőd f. é. 2503. sz­­. elrendeltetvén, per­ügyelőül s ideiglenes tömeggondnokul Bar­­tal János gödöllői h. ügyvéd ur, helyette­séül pedig Gallik Sándor h. ügyvéd úr kineveztettek. Mire nézve a csődrts. 30. §-sa értelmé­ben mindazok, kiket a csőd alá került va­gyonhoz bárminemű igények illetnek, fel­hivatnak, hogy követeléseiket a szükséges okmányokkal ellátva legfeljebb jövő évi jan. 27-ik napjáig ezen cs. k. szki­ói hiva­talhoz annál bizonyosabban bejelentsék, mert ellenkező esetben a netalán őket il­lető tulajdon elsőbbségi, vagy zálogjogra nem tekintve, a csődtárgyalásból ki fog­nak rekesztetni, s a csődtömeghezi min­den igényeiket el fogják veszteni; egyszer­smind az ideigl. tömeggondnok megerősí­tése, vagy más gondnok, nemkülönben a hitelező választmány megválasztására folyó 1857. évi dec. 31-ik napján reggeli 10 óra­kor e hivatal előtt annál bizonyosabban megjelenjenek, mivel különben ezek kine­vezése a csődrts. 44. §. rendeletéhez ké­pest az ő veszélyükre fog hivatalból tör­ténni. Gödöllő, dec. 15-n 1957. Cs k. szbirói hivatal. (3376) (3—3) 4072. A pápai cs. k. szbirói hivatal mint biróság által közzé tétetik, hogy Reguly József kádármester s neje Barinyai Erzsé­bet pápai lakosoknak összes vagyonára nézve, saját kérelmük folytán I. 1857. évi dec. 16-a 4072. sz. a. végzéssel a csőd meg­nyittatván, perügyelőül Mártonfalvay Elek, helyetteséül pedig Osváld Dániel pápai ügyvéd urak, ideiglenes tömeggondnoknak Köszler József pápai gyógyszerész ur ki­neveztettek. Ennek folytán mindazok, kiket a csőd alá került vagyonhoz bárminemű igények illetnek, ezennel felhivatnak, hogy azokat írásban vagy szóval legföljebb 1858. évi február 16-ikáig ezen császá­r királyi szolgabirói hivatalnál bejelentsék, mert ellenkező esetben ők, a netán őket illető tu­lajdoni, elsőbbségi vagy zálogjogra nem te­kintve, a csődtárgyalásból ki fognak re­kesztetni, és a csődtömeghezi minden igé­nyeiket el fogják veszteni. Egyszersmind a jelentkező hitelezők felszólíttatnak, hogy az ideiglenes tömeg­gondnok megerősítése, vagy más gondnok, nem különben a hitelező választmány és ennek helyettesének megválasztása végett, 1858. febr. 17 . reggeli 9 órakor annál bi­zonyosabban jelenjenek meg, mivel külön­ben ezeknek kinevezése a csődrendtartás 44. §. rendeletéhez képest az ő­ veszélyükre hi­vatalból fog történni. Végül mindazon hitelezők, kik ellen a közadós a fent nevezett perügyelőnél vagy ezen cs. kir. rrral,ánkirói hivatalnál meg­tekinthető fog . I­r­ányában a vagyonát­­engedés jogkedvezményeit igénybe vette , e részbeni nyilatkozatadás végett 1858. évi febr. 17-re reg. 9 órára oly hozzáadással hivatnak meg , hogy azon hitelezőket ille­tőleg, kik azokat neki önkényt meg nem engedik, a közadós ellen indított büntető bírósági vizsgálat bevégzése után fog ha­tározat hozatni. Pápa, dec. 16-­ 1857. Cs. k. szbirói hivatal. (3377) _ (3—3) 4131 A pápai cs. k. szbirói hivatal mint bíróság által közzé tétetik , hogy Feiner Emánuel pápai kereskedő saját kérelmére összes vagyonára nézve a csőd f. 1857. dec. 21-a 4131. sz. a. végzéssel megnyittatván, perügyelőül Szakonyi Sándor , helyettesül Osváld Sándor pápai ügyvéd urak, ideigle­nes tömeggondnokul Gitling Ignácz pápai fűszerkereskedő ur kineveztettek. Ennek folytán mindazok, kite,­­ a csőd alá ker­ült vagyonhoz bárminemű igények illetnek, ezennel felhivatnak , hogy azokat írásban vagy szóval legföljebb 1858. évi febr. 22-ig ezen cb. k. szolgabirói hivatal­nál bejelentsék, mert ellenkező esetben ők, a netán őket illető tulajdoni, elsőbbségi vagy zálogjogra nem tekintve, a csődtár­gyalásból ki fognak rekesztetni, és­­ csőd­­tömeghez­ minden igényeiket el fogják veszteni. Egyszersmind a vagyonbukottnak összes hitelezi­­ felszólittatnak, hogy az ideiglenes tömeggondnok megerősítése, vagy más gond­­nok, nemkülönben a hitelező választmány és ennek helyettesének megválasztása végett 1858. évi február 23-kán reggeli 9 órakor annál bizonyosabban jelenjenek meg, mivel különben ezeknek kinevezése az ő veszé­lyükre hivatalból fog történni. Végül mindazon hitelezők, kik ellen a közadó a felnevezett perügyelőnél vagy ezen csa­k szki­ói hivatalnál megtekinthető folyamodványában a vagyonátengedés jog­kedvezményeit igénybe vette, e részbeni nyilatkozatadás végett 1858 ik évi február 23 án tar­tandó tárgyalásra oly hozzáadás­sal hivatnak meg, hogy azon hitelezőket illetőit­ kik azokat nekik önként meg nem engedik, a közadós ellen indított tüntető bírósági vizsgálat bevégzése után fog ha­tározat hozatni. Pápa, dec. 21-én 1857. Cs. k. szolgabirói hivatal. (3389) (3—3) 3445. A szentesi cs. k. szbirói hivatal mint bíróság részéről ezennel közhírré té­tetik, miszerint szentesi rőfös kereskedőnő Reichlinger Pepi minden ingó és azon ko­ronaországokban, melyekben az 1853. évi julius 28 tól kelt csődrendtartás hatályos, netalán létező ingatlan vagyonaira a c­sőd megnyittatott, ideiglenes tömeggondnokul Kulinyi Barnát kereskedő úr, pelügyelőül pedig Hadzsy György ügyvéd úr nevezte­tett ki. Felhivatnak azért mindazok, kiket a csőd alá esett vagyonra bárminemű igények il­letnek, hogy azokat e bíróságnál legfel­jebb 1856. évi jan. 18-ig bejelenti­k, mert különben a netalán őket illető tulajdoni elsőbbségi vagy zálogjog tekintetbe vétele nélkül a csődtárgyalásból ki fognak zá­ratni, s a csődtömeghezi minden igényeiket elvesztendik; egyszersmind az illető hite­lezők ezennel felhivatnak, hogy az ideig­lenes tömeggondnok megerősítése vagy más gondnok és hitelező választmány megvá­lasztása végett 1858. jan 20-n d. e. 9 óra­kor e bíróságnál­ jelenjenek meg, kü­önben a csdris 44 és 46. §§ aj rendeletéhez ké­pest a meg nem jelenő hitelezők tekintetbe nem fognak vétetni. Szentes, dec. 8. 1857. Cs. k. szki­ói hivatal. (3402) . (1-3) 39202. A pesti cs.k.keresk. s váltótörvény­szék részéről ezennel közhírré tétetik, hogy Schücke Gáspár Henrik pesti bejegyzett nürnbergi árukereskedő összes vagyona el­len annak saját kérelme folytán a csőd I. évi 39202. sz. alatt elrendeltetvén, perügye­lőnek és ideiglenes tömeggondnoknak Kom­­laky Gusztáv ügyv­ér, helyettesének pe­dig Skonda István ügyvéd úr neveztettek ki. Felszólittatnak tehát mindazon személyek, kiket a csőd alá kerül vagyonhoz bármi­nemű igények illetnek, hogy követeléseiket a szükséges okmányokkal ellátva legfölebb 1858 dik évi febr. 15-ik napjáig ezen cs. k. keresk. és váltótörvényszékhez annál bizo­nyosabban jelentsék be, mert ellenkező esetben a netalán őket illető tulajdon elsőbb­ségi vagy zálogjogra nem tekintve, a csőd­tárgyalásból ki fognak rekesztetni, s a csőd­­tömeghezi minden igényeiket el fogják vesz­teni; egyszersmind az ideiglenes tömeggond­nok megerősítése, vagy más gondnok, nem különben a hitelező választmány megválasz­tására 1858. é. febr.24-ik napjának reg. 10 ór­­a csrdzs 30 és 43 .§-i rendeleténél fogva oly hozzáadással tűzetik ki, miszerint az ezen törvénynapra meg nem jelent hitelezők te­kintetbe nem fognak vétetni. Értesüttetnek az összes hitelezők, mi­szerint a bukott által igényelt vagyonát­engedés jogkedvezményei felett a jövő 1858-dik évi február 24-dikére rendelt tár­gyaláskor nyilatkozni tartoznak, s hogy azon hitelezőket illetőleg , kik azokat nekik önként meg nem engedik, a köz­adós ellen indított büntető bírói vizsgá­lat befejezése után fog határozat hozatni; az ez iránti kérvény vagy a bíróságnál vagy a perügyelőnél megtekinthető. Pest, dec. 28-a 1857. Cs. k. keresk. tervszék. Csődmegszüntetések. (3403) (1-3) 23173. A volt Pest városi törvényszék előtt 1846. évi sept. 9-n ifjabb Gyra Kaum ellen folyamatba tett csődper a csődva­­gyonnak f. évi julius 14 . 11052. sz. a. kelt ítélet alapján történt elosztása folytán ezen­nel bevégzett és megszüntetettnek nyilvá­­nittatik. Pest, dec. 7-én 1857. Cs. k. orsz. törvényszék. (3391) (2—3) 33352. A pesti cs. k kereskedelmi tör­vényszék a Fest C. L. itteni kereskedő ellen 1854-ik évben nyitott csődöt, miután a csődtömeg biróilag feloszlatott, mai na­pon megszüntette. Pest, dec. 15 én 1857. Cs. k. keresk. törvényszék. Hirdetmények a földtehermentesítési kárpótlási tőkék kirendelése tárgyában. (1498*) : (3—3) 1194. A pesti cs. k. orsz. törvényszék delegált osztálya részéről közhírré téte­tik , hogy a kassai és nagyváradi cs. k. országos pénzalap-iga­zgatóságtól átérkezett felszámítási határozat folytán az alábbi táblás kimutatásban megnevezett bir­tokosnak ugyanott elősorolt javaira nézve a kárpótlási tőke kirendelésének teljesítése végetti eljárás az 1854-dik évi január 16-n kelt cs. nyilt parancs értelmében megnyitta­­tik; erre nézve hirdetményi határidőül 1858. évi febr. hó 6 -a, tárgyalási határnapul pedig 1858. évi ápr. 8-ik napjának,reggeli 9 órája oly felszólítással tűzetik ki, hogy : 1. mindazok, kik ezen kármentesített javak vagy jogok iránti igényeiket az 1852-ik évi nov­eber 29-kén kelt legfelsőbb cs. k. nyilparancs (bírod. törvénylap 247. sz.) engedély­e szerint az 1854-dik évi április végével lejárt egy évi határidő alatt biróilag érvényesítették, magukat e tekintetben igazolják. 2. Azok, a­kiket az érintett cs. k. nyilt parancs szerint visszaváltási jogaiknak érvényesítésére még hosszabb határidő illet, ezen jogi követelést okiratos kimutat­ó mellett bejelenteni, vagy magukat a per megindítása iránt kimutatni tartoznak. 3. Azok, a kik a kárpótlási tőkére vagy annak kamataira igényt más jogczimből támasztanak, e tekintetbeli jogaikat érvényesítsék. 4. Mindazon hitelezők, kik a kármentesített jószágra az 1854-dik évi martius 1-je előtt eszközlött betáblázás által követeléseiknek elsőbbségi jogokat szereztek, s a fizetési és a kárpótlási tőkébőli kielégítéshez igényt akarnak támasztani, ezt bejelenteni tartozást , ellenkező esetben mindezek a kárpótlási tőke utalványozása iránti tárgyalásból ki fogj­á­k rekesztetni, és az 1, 2 és 3 alatt megjelölteknek csupán az leend­őentartva, hogy netál­i jogaikat csak az ellen érvényesíthessék, a­kinek követelési igénye a kárpótlási tőke és an­nak kamataira az utalványozási tárgyalásnál elismertetett. 5. A kárpótlási tőke kirendelése iránti tárgyalásra a fenn kitűzött határidőre mind­azok, kik a fentebbi pontokban maghatározott igazolásokat vagy bejelentéseket nyújtanak be, személyesen vagy meghatalmazottjaik által annál bizonyosabban jelenjenek meg, mert különben úgy fognak tekintetni, mintha semmi igazolásokat vagy bejelentéseket sem nyúj­tottak volna be. 6. Végre kijelentetik, hogy a hirdetési határidő elmulasztása s a tárgyalási határ­napról e­lmaradás esetében az előbbi állapotbai visszahelyezésnek helye nincs. (3382) (3-3) 1 11083. A nagy­váradi cs. k. vár. kik. biróság által mindazok, kiknek mint hi­telezőknek a végrendelet hátrahagyásával 1857. évi sept. 18-án elhalt özvegy Sinay Ferenczné született Kovács Luiza néhai nagy-váradi lakos hagyatéka ellen követe­lésük van, fölszólittatnak, hogy ezen biró­ság előtt igényeik bejelentése és igazolása végett, 1858. évi mártius 31-én reggeli 9 órakor jelenjenek meg, vagy odáig kérvé­nyüket írásban nyújtsák be, ellenesetben­­ a hagyatékhoz, ha az a bejelentett köve­­ telhívások, telések kifizetése által kimerittetik, további igényük csak annyiban leend, a mennyiben őket zálogjog illeti. N. Várad, dec. 9. 1857. Cs. k. vár. kik. biróság. (3380)­­ (3—3) 1947. A folyó évi aug 19-n Csaholczon végrendelet hátrahagyása mellett elhalt néhai Kállay Lászlóné Kádár Zsuzsanna hagyatéka tárgyalására a fehér-gyarmathi cs. k. szkirói hivatal mint biróság által jövő 1858. évi febr. 25-ik napjának d. c. 9 órája kitüzetvén, a nevezett cs. k.aszkirói Neve a kárpótlásra jo­gosítottnak. Neve a helységnek. A kárpótlás tárgya. Kárpót­lási tőke frt­­­ki Kamatok'8 kezdete. B. Bemer László csődtömege Bottyán 107/s­­telek 3437 30 Báka 12­/­ n 6250— 1857. nov. 1. Bezdéd 127 s „ 6061 30­2 zsellér 100 ““ Pest, november 28-n 1857. Cs. k. országos törvényszék deleg. osztálya.

Next