Budapesti Hírlap, 1858. január (1-25. szám)
1858-01-01 / 1. szám (299. szám)
Melléklet a Budapesti űirlap 1-fő számához. Venni szándékozók erről azon hozzátétellel értesíttetnek, hogy az árverés alkalmával mindegyik 500 pengőfrtnyi előpénzt letenni, a vevő pedig az ezen betáblázott adósságokat a vételár erejéig bírói utalványozás szerint átvállalni köteles leend. A további árverési feltételek, valamint a becslési jegyzőkönyv is a bíróság irattárában tekintethetnek meg. Felhivatnak mindazok, kik anélkül, hogy ezen árvereztetésről különösen értesítettek, a kérdéses ingatlanok ra újnyilványkönyvekben történt bejegyzésnél fogva magukat jelzálogot nyerteknek vélik, miszerit azt az eladás napjáig e törvényszéknél bejelenteni annál is inkább el ne mulasszák, minthogy ellenkező esetben a vételár hírük nélküli felosztásából származható káros következményeket önmaguknak kell tulajdoní tannak. Pest, dec. 7-én 1857. Cs. k. orsz. törvényszék. (3395) (2—3) 3362. A siklósi cs. k. szolgabirói hivatal részéről közhirré tétetik, miszerint ezuni Csécs Mihálynak Czunban 5. sz. a. lévő és 400 pfrtra becsült háza és */« telkének ezuni Herendi József által követelt 40 pft téke és járulékai erejéig leendő végrehajtása megrendeltetvén; 1858. évi január hó 30-dik napja első, február hó 27-dik napja pedig második határidőül mindenkor d. e. 10 órára a helyszínére ki tűzetett. Miről a venni szándékozók oly kijelentéssel értesittetnek, hogy az árverezési feltételeket a bíróságnál hivatalos órákban megtekinthetik. Siklós dec. 4-n 1857. Cs. k. szolgabirói hivatal. (3393) (2^3) 3459. A zalaegerszegi cs. k. vár. kik. bíróság részéről közhirré tétetik, miszerint Mattersdorfer Sándor részére Farkas István botfai lakostól lefoglalt és 140 pfrtra becsült, Botfában 22. sz. a. lakh.7 házhelylyel együtt, és 320 pfrtra becsült 6 hold szántóföld és 3 hold rétből álló *, sessio földbirtoknak nyilvános árverésenn eladatása elrendeltetvén, ezen árverés jövő 1858. évi jan. 30-a , ha pedig ezen a becsár senki által meg nem igértetnék, azon esetre 1858. évi febr. 27-n, mindenkor d. e. órákban, fog megtartatni s ekkor a jószág becsáron alul is a legtöbbet ígérőnek a helyszínén el fog adani . Felhivatnak tehát mindazon hitelezők, kik magukat ezen elárverezendő birtokra jelzálogilag biztosítottaknak vélik, hogy követeléseiket az árverésig annál bizonyosabban bejelentsék, mert különben a vételár felosztása minden igényeikre való tekintet nélkül meg fog történni. 7.-Egerszeg, nov. 27. 1857. C . k. vár. kik. bíróság, (3392) (2-3) 2690. A kaposvári cs. k. del. biróság részéről ezennel közhirré tétetik, miképen a helybeli cs. k. megyei tervszéknek f. é. nov. 13-a 3176 számú végzéséhez képest Károly Lajos felperes folyamodása következtében Uszkay Viktor és neje Nagy Juiannától biróilag lefoglalt s megbecsült az Ivánfai hegyben mintegy 1558/iapos és szőllő birtoka 1858. évi febr. 13-a, és ekor nem sikerülvén mart. 13 n reg. 9 óráin az ezen cs. k. del. biróság irodájában nyilvános árverés utján el fog adatni, az árverezési feltételek a bíróságnál megtekinthetők. Mindazon hitelezők pedig, kik magukat jelzálogi jogot nyerteknek vélik, felhivatnak, miszerint a fenntebb kitett árverezési határidőig követeléseiket annál bizonyosabban bejelentsék, mert ellenkezőleg a vételár felosztása hivük s tudtuk nélkül történvén meg, mennyire az kimerittetnék, abból ki lesznek zárva. Kaposvár, dec. 5. 1857. Cs. k. deleg. biróság. (3387) ^(3—3) 2715. A szalontai cs. k. szolgabirói hivatal mint biróság részéről közhirré tétetik, hogy szalontai Darvassi Ambrusnak 4000 db jó tégla, vagy annak 28 pírt ára, úgy 1 pírt tartozás mint főkövetelése s járulékai biztositására, szalontai Sütő Sándortól f. év november 12-én lezálogolt s ugyanakkor maga alperes által 420 pártra becsült Szalonta városában 123-ik sz. a. lévő háznak, u Szalonta városa határán a kocsordoson a kerektó mellett 3 köblös egy tagban lévő szántóföldnek birósan leendő elárverezésére jövő 1858-ik év február hó 23 ik és szükség esetében 1858-ik év mártius hó 23-dik napjainak délutáni 3 órái tűzettek ki határidőül mindenkor Szalonta városa városházához. Mely árverési napokra azon hozzáadással hivatnak meg a venni szándékozók, hogy az árveréskor 20 pártot bánompénzül letenni, s a vevő a vételár felét a reáütéskor mindjárt, a másik felét pedig, melybe a 20 párt bánompénz is tudandó lesz, a vételtől számítandó 30 nap múlva 6% kamatjával lefizetni tartozik. Egyszersmindelhivatnak mindazok, kik a kérdéses birtokra nyilván könyvekbe történt bejegyzésnél fogva jelzálogot bírnak, hogy azt az eladás napjáig bejelenteni annál inkább el ne mulasszák, mert ellenkező esetben ma aknaktulajdonítsák, ha a vételár felosztása az ő hirük nélkül történik meg s ha e miatt, amennyiben az által a vételár kimerittetnék, ki fognak záratni. Szalonta dec. 22-én 1857. Cs. k. szolgabirói hivatal. (3384) (3-3) 3729. A nagy-kállói cs. kvár. kik. bíróság részéről ezennel közhírré tétetik, hogy Némethy József ur részére 1987 virt 214/s krnyi követelés erejéig b. Horváth János hagyatéki tömegéből lezálogolt s 17043 pft 15 krra becsült P.-Petri helysége határán (Szabolcs megye) fekvő szántó és kaszálló földeknek a nagy-kállói cs. k. megyei tervszéknek f. évi 3738 p. sz. határozatával birói árverés utján leendő eladása megrendeltetett. Az e tervszéknél tartandó árverésre két határnap tűzetik ki, u. m. 1858. évi jan. 26 ik és 1858. évi febr. 15-ik napjainak d. e. 9 órája, megjegyezvén, hogy a vevő az e házra zálogilag biztosított adósságokat a vételár erejéig e törvényszék utasitása szerint elvállalni tartozik és hogy a hitelezők zálogjogukat az eladásig a nagykállói tervszéknél annál bizonyosabban jelentsék be, minthogy különben maguknak kellene tulajdonítaniok, ha a vételár felosztása hozzájárultuk nélkül történnék, s ők ez által, amennyiben a vételár felosztásilag elfogyna, kizáratni fognának. Egyébiránt az árverésnek többi feltételei, valamint a becslési oklevél e törvszéknél a hivatalos órákban megtekinthetők. N.-Kálló, dec. 12 1857. Cs. k. vár. kik. biróság. (3378) (2-3) 2141. A gyulai cs. k. megyei törvszék részére ezennel közhirré tétetik, hogy néhai Danszki Zachariás hagyatékához tartozó s Gyulán 403. sz. a. fekvő s 1200 pftra becsült ház nyilvános árverés utján eladatni rendeltetett, s ezen a helyszínen megtartandó árverés első határnapjául 1858. évi n. 12 ik, második határnapul pedig 1858. évi febr. 10 ik napjának mindkét esetben d. e. 10 órája tűzetett ki, megjegyezvén, hgy a vevő az e házra zálogilag biztosított adósságokat a vételár erejéig e tervszék utasitása szerint elvállalni tartozik és hogy a hitelezők zálogjogukat az eladásig e törvényszéknél annál bizonyosabban jelentsék be, minthogy különben maguknak kelene tulajdonítaniok, ha a vételár felosztása hozzájárultuk nélkül történnék, s ők ezáltal, amennyiben a vételár felosztásilag elfogyna, kizáratni fognának. Egyébiránt az árverésnek többi feltételei, valamint a becslési oklevél e törvszéknél a hivatalos órákban megtekinthetők. Gyula, oct. 27. 1857. Cs. k. megyei törvszék. (3379) pl® '(2 — 3) 2140. A gyulai cs. k. megyei törvényszék részéről ezennel közhirré tétetik, hogy néhai Kernele György hagyatékát képező vagyonok u. m. 203. sz. a. fekvő s 1000 pfrtra becsült ház, 1/s 720 pfrtra becsült telekföld, végre egy 100 pftra becsült szőllő, nyilvános árverés utján eladatni rendeltetett s ezen a fentebb érintett háznál tartandó árverés első határnapjául 1858. év január hó 15-ik, második határnapul pedig február hó 19-ik napjának mindkét esetben d. e. 10 órája tűzetik ki, megjegyezvén, hogy a vevő az e házra zálogilag biztosított adóságokat a vételár erejéig e törvényszék utasítása szerint elvállalni tartozik és hogy a hitelezők zálogjogukat az eladásig e törvényszéknél annál bizonyosabban jelentsék be, minthogy különben maguknak kellene tulajdonítaniok, ha a vételár felosztása hozzájárultok nélkül történnék, s ők ezáltal, amennyiben a vételár felosztásilag elfogyna, kizáratni fognának. Egyébiránt az árverésnek többi feltételei, valamint a becslési oklevél e törvényszéknél a hivatalos órákban megtekinthetők. Gyulán, oct. 28-án 1857. Cs. k. megyei törvényszék. (3386) II ~ (2—3) 4675. Az ungvári cs. k megyei törvényszék részéről tudtul adatik , miszerint Palányi István 1857. nov. 21-én 4675. sz. a. kérelme folytán Bodnár István Baranyában fekvő 1100 öllel számított 45 hold szántóföldből álló tagositott birtokának nyilvános elárverezése Palányi Istvánnak tartozó 250 pert töke és járulékaiért megengedtetik. Ezen árverés elővételére két határidő u. m. 1858-ik évi jan. 18-ik és 1858-ik évi febr. 18 ik napja, mindkét ízben reggeli 9 órája e cs. k. megyei törvényszék 34-dik számmal jegyzett hivatalos szobájában tűzetik ki oly hozzáadással, hogy a fekvőség az első határnapon a 2700 párt birói becsen alul el nem adatik, továbbá vevő a birtokra zálogjogilag biztosított adósságokat, amennyire a vételár terjed, a birói utalványozás után átvenni köteles. A jószág becsűjét és az árverési feltételeket a venni kivánók a bíróságnál megtekinthetik s arról másolatokat is vehetnek. Egyszersmind felhivatnak mindazok, kik nem tekintvén, hogy az árverésről külön értesítést nem kaptak, a nyilván könyvbei bejegyzés által azon fekvőségre biztosítási joggal bírni vélnek, hogy azon jogot e cs. k. megyei törvényszéknél a jószág eladatásáig bejelentsék, mert különben maguknak tulajdonítsák, ha a vételár felosztása közbejöttük nélkül fog elővétetni és ők az által abból, ha a vételár kimerittetnék, kizáratnak. Ungvár, dec. 15 . 1857. Cs. k. megyei törvényszék. (3385) (2—3) 3715. A nagy-kállói cs. k. vár. kik. biróság résziről ezennel közhirré tétetik, hogy Némethy József ur részére szathmári püspök Hám János ő excellentiájától biróilag lezálogolt s 7596 port 163/okra becsült, Pócs Petriben (Szabolcs megye) s határán lévő épületek, szántó s kaszálló földeknek birói árverés utján leendő eladása megrendeltetett. Az e törvényszéknél tartandó árverésre két határnap tűzetik ki, u. m. 1858. évi január 26-ik s 1858. évi február 15 ik d. e. 9 órája, megjegyezvén, hogy a vevő az e házra zálogilag biztosított adósságokat a vételár erejéig e törvényszék utasitása szerint elvállalni tartozik és hogy a hitelezők zálogjogukat az eladásig e törvényszéknél annál bizonyosabban jelentsék be, minthogy különben maguknak kellene tulajdonítaniok, ha a vételár felosztása hozzájárultak nélkül történnék, s ők ezáltal, amennyiben a vételár felosztásilag elfogyna, kizáratni fognának. Egyébiránt az árverésnek többi feltételei, valamint a becslési oklevél e törvényszéknél a hivatalos órákban megtekinthetők. Nagy-Kálló, dec. 12-n 1857. Cs. k. vár. kik. biróság. (3388) [ ) (2-3) 1714. A kapuvári cs. k. szbiróság által ezennel közhirré tétetik, miszerint Boros Trézar és Boros Katalin páli lakosok s felperesek által 1857. évi oct 22-n 1714. sz. a. Boros Márton ugyan páli lakos és alperes ellen benyujtott folyamodásra az utóbb nevezettnek Páli helységben 6. sza. fekvő s 1604 portra becsült V,e volt úrbéri telki állományának 201 pft tőke tartozás, hátralevő kamat, mégis per- és végrehajtási költségek törlesztése miatt végrehajtási nyilvános elárvereztetése elrendeltetett s az első árverezés 1858. évi febr. 18-ik napjára, a második pedig 1858. évi márt. 18-ik napjára mindenkor d. e. 9 óra kitüzetett. Melyre a venni kivánók oly kijelentéssel hivatnak meg, hogy az elárverezendő jószág becsűjét, s az árverési feltételeket a bírósági irodában megtekinthetik, s azok mását vehetik, továbbá hogy a jószág az első árverezéskor nem fog a becsáron alul eladatni és a vevő az arra jelzálogilag biztosított adósságokat a vételár erejéig a bíró utalványozása szerint átvállalni köteles. Felhivatnak egyúttal mindazok, kik habár külön értesítést nem vettek is, magukat a nyilvánkönyvekbe a beiktatásnál fogva a jószágra jelzálogi jogot nyerteknek vélik, miszerint azt a jószágnak eladásáig annál bizonyosabban bejelentsék, mert ellenkező esetben maguknak tulajdoníthatják, ha a vételár felosztása az ő hirük nélkül történik meg, s ha e miatt, amenynyire az által a vételár kimeríttetnék, ki fognak záratni. Végül a venni kívánóknak meghagyatik, hogy magukat az árverezési feltételek szerint 100 frt bánatpénzzel lássák el. Kapuvár, dec. 12. 1857. Cs. k. szkirói hivatal. Árlejtés. (1503*) (1-3) 5505. A magas cs. k. közigazgatási ministeriumnak 1857. évi oct. 24 . 19445. sz. a. kelt rendelete folytán, Budán alul az úgynevezett Hárosi Dunasziget partjának s illetőleg hajóvontatási útnak köboritékkal leendő biztosítása, az e czélra készült terv és költségszámitás alapján összesen 3164 frt 9 krspénzbeni összeggel engedményeztetvén, ezen munkálat árlejtés utján a legkevesebbért vállalkozónak fog átadatni. Minden vállalkozni szándékozók ajánlataiknak biztosítékául kötelesek az árlejtés kezdete előtt 5 száztél bánatpénzt készpénzben, vagy pedig törvényes austriai állami kötelezvényekben szelvényekkel együtt letenni, mely az árlejtés bevégeztével a legjobb ajánlatot tevő által az egész öszszegnek 10 százlók magasságáig kiegészíttetni s biztosítékul a budai cs. k. ker. pénztárnál letétetni fog. Az ajánlatok írásbeliek is lehetnek, melyek azonban még a szóbeli árlejtés kezdete előtt az ajánlkozó nevének, lakhelyének, polgári állásának, és valamint számokban úgy szavakban is határozottan kifejezendő biztosítéki mennyiségnek és minőségnek kitételével az árlejtési bizottmánynak beadandók. Az árlejtés 1858 ik évi február hód ik napján 10 órakor délelőtt a cs. k. épitő igazgatósági osztály irodájában Budán a várban 94 ik számú háznak első emeletében fog tartatni, s előre bocsáttatik, hogy az árlejtésben részt vevők a tárgyalás alkalmával nem csak az általános hanem részletes építkezési feltételekkel is ismeretesek legyenek ; miért is mind az e tárgyra vonatkozó okiratok az árlejtési hirdetmény napjától kezdve a nevezett hivatal irodájában a szokott hivatalos órák alatt naponta áttekinthetők. Buda, dec. 18-án 1857. Cs. k. épitő igazg. osztálytól. Csődök (3375) ,(3-3) 2503. A gödöllői cs. k. szolgabirói hivatal mint biróság réséről ezennel közhirré tétetik , hogy Kohn Mózses és neje Schönfeld Rozália gödöllői lakosok összes vagyona ellen, azoknak saját kérelme folytán a csőd f. é. 2503. sz. elrendeltetvén, perügyelőül s ideiglenes tömeggondnokul Bartal János gödöllői h. ügyvéd ur, helyetteséül pedig Gallik Sándor h. ügyvéd úr kineveztettek. Mire nézve a csődrts. 30. §-sa értelmében mindazok, kiket a csőd alá került vagyonhoz bárminemű igények illetnek, felhivatnak, hogy követeléseiket a szükséges okmányokkal ellátva legfeljebb jövő évi jan. 27-ik napjáig ezen cs. k. szkiói hivatalhoz annál bizonyosabban bejelentsék, mert ellenkező esetben a netalán őket illető tulajdon elsőbbségi, vagy zálogjogra nem tekintve, a csődtárgyalásból ki fognak rekesztetni, s a csődtömeghezi minden igényeiket el fogják veszteni; egyszersmind az ideigl. tömeggondnok megerősítése, vagy más gondnok, nemkülönben a hitelező választmány megválasztására folyó 1857. évi dec. 31-ik napján reggeli 10 órakor e hivatal előtt annál bizonyosabban megjelenjenek, mivel különben ezek kinevezése a csődrts. 44. §. rendeletéhez képest az ő veszélyükre fog hivatalból történni. Gödöllő, dec. 15-n 1957. Cs k. szbirói hivatal. (3376) (3—3) 4072. A pápai cs. k. szbirói hivatal mint biróság által közzé tétetik, hogy Reguly József kádármester s neje Barinyai Erzsébet pápai lakosoknak összes vagyonára nézve, saját kérelmük folytán I. 1857. évi dec. 16-a 4072. sz. a. végzéssel a csőd megnyittatván, perügyelőül Mártonfalvay Elek, helyetteséül pedig Osváld Dániel pápai ügyvéd urak, ideiglenes tömeggondnoknak Köszler József pápai gyógyszerész ur kineveztettek. Ennek folytán mindazok, kiket a csőd alá került vagyonhoz bárminemű igények illetnek, ezennel felhivatnak, hogy azokat írásban vagy szóval legföljebb 1858. évi február 16-ikáig ezen császár királyi szolgabirói hivatalnál bejelentsék, mert ellenkező esetben ők, a netán őket illető tulajdoni, elsőbbségi vagy zálogjogra nem tekintve, a csődtárgyalásból ki fognak rekesztetni, és a csődtömeghezi minden igényeiket el fogják veszteni. Egyszersmind a jelentkező hitelezők felszólíttatnak, hogy az ideiglenes tömeggondnok megerősítése, vagy más gondnok, nem különben a hitelező választmány és ennek helyettesének megválasztása végett, 1858. febr. 17 . reggeli 9 órakor annál bizonyosabban jelenjenek meg, mivel különben ezeknek kinevezése a csődrendtartás 44. §. rendeletéhez képest az ő veszélyükre hivatalból fog történni. Végül mindazon hitelezők, kik ellen a közadós a fent nevezett perügyelőnél vagy ezen cs. kir. rrral,ánkirói hivatalnál megtekinthető fog . Irányában a vagyonátengedés jogkedvezményeit igénybe vette , e részbeni nyilatkozatadás végett 1858. évi febr. 17-re reg. 9 órára oly hozzáadással hivatnak meg , hogy azon hitelezőket illetőleg, kik azokat neki önkényt meg nem engedik, a közadós ellen indított büntető bírósági vizsgálat bevégzése után fog határozat hozatni. Pápa, dec. 16- 1857. Cs. k. szbirói hivatal. (3377) _ (3—3) 4131 A pápai cs. k. szbirói hivatal mint bíróság által közzé tétetik , hogy Feiner Emánuel pápai kereskedő saját kérelmére összes vagyonára nézve a csőd f. 1857. dec. 21-a 4131. sz. a. végzéssel megnyittatván, perügyelőül Szakonyi Sándor , helyettesül Osváld Sándor pápai ügyvéd urak, ideiglenes tömeggondnokul Gitling Ignácz pápai fűszerkereskedő ur kineveztettek. Ennek folytán mindazok, kite, a csőd alá került vagyonhoz bárminemű igények illetnek, ezennel felhivatnak , hogy azokat írásban vagy szóval legföljebb 1858. évi febr. 22-ig ezen cb. k. szolgabirói hivatalnál bejelentsék, mert ellenkező esetben ők, a netán őket illető tulajdoni, elsőbbségi vagy zálogjogra nem tekintve, a csődtárgyalásból ki fognak rekesztetni, és csődtömeghez minden igényeiket el fogják veszteni. Egyszersmind a vagyonbukottnak összes hitelezi felszólittatnak, hogy az ideiglenes tömeggondnok megerősítése, vagy más gondnok, nemkülönben a hitelező választmány és ennek helyettesének megválasztása végett 1858. évi február 23-kán reggeli 9 órakor annál bizonyosabban jelenjenek meg, mivel különben ezeknek kinevezése az ő veszélyükre hivatalból fog történni. Végül mindazon hitelezők, kik ellen a közadó a felnevezett perügyelőnél vagy ezen csak szkiói hivatalnál megtekinthető folyamodványában a vagyonátengedés jogkedvezményeit igénybe vette, e részbeni nyilatkozatadás végett 1858 ik évi február 23 án tartandó tárgyalásra oly hozzáadással hivatnak meg, hogy azon hitelezőket illetőit kik azokat nekik önként meg nem engedik, a közadós ellen indított tüntető bírósági vizsgálat bevégzése után fog határozat hozatni. Pápa, dec. 21-én 1857. Cs. k. szolgabirói hivatal. (3389) (3—3) 3445. A szentesi cs. k. szbirói hivatal mint bíróság részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint szentesi rőfös kereskedőnő Reichlinger Pepi minden ingó és azon koronaországokban, melyekben az 1853. évi julius 28 tól kelt csődrendtartás hatályos, netalán létező ingatlan vagyonaira a csőd megnyittatott, ideiglenes tömeggondnokul Kulinyi Barnát kereskedő úr, pelügyelőül pedig Hadzsy György ügyvéd úr neveztetett ki. Felhivatnak azért mindazok, kiket a csőd alá esett vagyonra bárminemű igények illetnek, hogy azokat e bíróságnál legfeljebb 1856. évi jan. 18-ig bejelentik, mert különben a netalán őket illető tulajdoni elsőbbségi vagy zálogjog tekintetbe vétele nélkül a csődtárgyalásból ki fognak záratni, s a csődtömeghezi minden igényeiket elvesztendik; egyszersmind az illető hitelezők ezennel felhivatnak, hogy az ideiglenes tömeggondnok megerősítése vagy más gondnok és hitelező választmány megválasztása végett 1858. jan 20-n d. e. 9 órakor e bíróságnál jelenjenek meg, küönben a csdris 44 és 46. §§ aj rendeletéhez képest a meg nem jelenő hitelezők tekintetbe nem fognak vétetni. Szentes, dec. 8. 1857. Cs. k. szkiói hivatal. (3402) . (1-3) 39202. A pesti cs.k.keresk. s váltótörvényszék részéről ezennel közhírré tétetik, hogy Schücke Gáspár Henrik pesti bejegyzett nürnbergi árukereskedő összes vagyona ellen annak saját kérelme folytán a csőd I. évi 39202. sz. alatt elrendeltetvén, perügyelőnek és ideiglenes tömeggondnoknak Komlaky Gusztáv ügyvér, helyettesének pedig Skonda István ügyvéd úr neveztettek ki. Felszólittatnak tehát mindazon személyek, kiket a csőd alá kerül vagyonhoz bárminemű igények illetnek, hogy követeléseiket a szükséges okmányokkal ellátva legfölebb 1858 dik évi febr. 15-ik napjáig ezen cs. k. keresk. és váltótörvényszékhez annál bizonyosabban jelentsék be, mert ellenkező esetben a netalán őket illető tulajdon elsőbbségi vagy zálogjogra nem tekintve, a csődtárgyalásból ki fognak rekesztetni, s a csődtömeghezi minden igényeiket el fogják veszteni; egyszersmind az ideiglenes tömeggondnok megerősítése, vagy más gondnok, nem különben a hitelező választmány megválasztására 1858. é. febr.24-ik napjának reg. 10 óra csrdzs 30 és 43 .§-i rendeleténél fogva oly hozzáadással tűzetik ki, miszerint az ezen törvénynapra meg nem jelent hitelezők tekintetbe nem fognak vétetni. Értesüttetnek az összes hitelezők, miszerint a bukott által igényelt vagyonátengedés jogkedvezményei felett a jövő 1858-dik évi február 24-dikére rendelt tárgyaláskor nyilatkozni tartoznak, s hogy azon hitelezőket illetőleg , kik azokat nekik önként meg nem engedik, a közadós ellen indított büntető bírói vizsgálat befejezése után fog határozat hozatni; az ez iránti kérvény vagy a bíróságnál vagy a perügyelőnél megtekinthető. Pest, dec. 28-a 1857. Cs. k. keresk. tervszék. Csődmegszüntetések. (3403) (1-3) 23173. A volt Pest városi törvényszék előtt 1846. évi sept. 9-n ifjabb Gyra Kaum ellen folyamatba tett csődper a csődvagyonnak f. évi julius 14 . 11052. sz. a. kelt ítélet alapján történt elosztása folytán ezennel bevégzett és megszüntetettnek nyilvánittatik. Pest, dec. 7-én 1857. Cs. k. orsz. törvényszék. (3391) (2—3) 33352. A pesti cs. k kereskedelmi törvényszék a Fest C. L. itteni kereskedő ellen 1854-ik évben nyitott csődöt, miután a csődtömeg biróilag feloszlatott, mai napon megszüntette. Pest, dec. 15 én 1857. Cs. k. keresk. törvényszék. Hirdetmények a földtehermentesítési kárpótlási tőkék kirendelése tárgyában. (1498*) : (3—3) 1194. A pesti cs. k. orsz. törvényszék delegált osztálya részéről közhírré tétetik , hogy a kassai és nagyváradi cs. k. országos pénzalap-igazgatóságtól átérkezett felszámítási határozat folytán az alábbi táblás kimutatásban megnevezett birtokosnak ugyanott elősorolt javaira nézve a kárpótlási tőke kirendelésének teljesítése végetti eljárás az 1854-dik évi január 16-n kelt cs. nyilt parancs értelmében megnyittatik; erre nézve hirdetményi határidőül 1858. évi febr. hó 6 -a, tárgyalási határnapul pedig 1858. évi ápr. 8-ik napjának,reggeli 9 órája oly felszólítással tűzetik ki, hogy : 1. mindazok, kik ezen kármentesített javak vagy jogok iránti igényeiket az 1852-ik évi noveber 29-kén kelt legfelsőbb cs. k. nyilparancs (bírod. törvénylap 247. sz.) engedélye szerint az 1854-dik évi április végével lejárt egy évi határidő alatt biróilag érvényesítették, magukat e tekintetben igazolják. 2. Azok, akiket az érintett cs. k. nyilt parancs szerint visszaváltási jogaiknak érvényesítésére még hosszabb határidő illet, ezen jogi követelést okiratos kimutató mellett bejelenteni, vagy magukat a per megindítása iránt kimutatni tartoznak. 3. Azok, a kik a kárpótlási tőkére vagy annak kamataira igényt más jogczimből támasztanak, e tekintetbeli jogaikat érvényesítsék. 4. Mindazon hitelezők, kik a kármentesített jószágra az 1854-dik évi martius 1-je előtt eszközlött betáblázás által követeléseiknek elsőbbségi jogokat szereztek, s a fizetési és a kárpótlási tőkébőli kielégítéshez igényt akarnak támasztani, ezt bejelenteni tartozást , ellenkező esetben mindezek a kárpótlási tőke utalványozása iránti tárgyalásból ki fogják rekesztetni, és az 1, 2 és 3 alatt megjelölteknek csupán az leendőentartva, hogy netáli jogaikat csak az ellen érvényesíthessék, akinek követelési igénye a kárpótlási tőke és annak kamataira az utalványozási tárgyalásnál elismertetett. 5. A kárpótlási tőke kirendelése iránti tárgyalásra a fenn kitűzött határidőre mindazok, kik a fentebbi pontokban maghatározott igazolásokat vagy bejelentéseket nyújtanak be, személyesen vagy meghatalmazottjaik által annál bizonyosabban jelenjenek meg, mert különben úgy fognak tekintetni, mintha semmi igazolásokat vagy bejelentéseket sem nyújtottak volna be. 6. Végre kijelentetik, hogy a hirdetési határidő elmulasztása s a tárgyalási határnapról elmaradás esetében az előbbi állapotbai visszahelyezésnek helye nincs. (3382) (3-3) 1 11083. A nagyváradi cs. k. vár. kik. biróság által mindazok, kiknek mint hitelezőknek a végrendelet hátrahagyásával 1857. évi sept. 18-án elhalt özvegy Sinay Ferenczné született Kovács Luiza néhai nagy-váradi lakos hagyatéka ellen követelésük van, fölszólittatnak, hogy ezen biróság előtt igényeik bejelentése és igazolása végett, 1858. évi mártius 31-én reggeli 9 órakor jelenjenek meg, vagy odáig kérvényüket írásban nyújtsák be, ellenesetben a hagyatékhoz, ha az a bejelentett köve telhívások, telések kifizetése által kimerittetik, további igényük csak annyiban leend, a mennyiben őket zálogjog illeti. N. Várad, dec. 9. 1857. Cs. k. vár. kik. biróság. (3380) (3—3) 1947. A folyó évi aug 19-n Csaholczon végrendelet hátrahagyása mellett elhalt néhai Kállay Lászlóné Kádár Zsuzsanna hagyatéka tárgyalására a fehér-gyarmathi cs. k. szkirói hivatal mint biróság által jövő 1858. évi febr. 25-ik napjának d. c. 9 órája kitüzetvén, a nevezett cs. k.aszkirói Neve a kárpótlásra jogosítottnak. Neve a helységnek. A kárpótlás tárgya. Kárpótlási tőke frtki Kamatok'8 kezdete. B. Bemer László csődtömege Bottyán 107/stelek 3437 30 Báka 12/ n 6250— 1857. nov. 1. Bezdéd 127 s „ 6061 302 zsellér 100 ““ Pest, november 28-n 1857. Cs. k. országos törvényszék deleg. osztálya.