Budapesti Hírlap, 1858. augusztus (174-198. szám)
1858-08-01 / 174. szám
Pest, Vasárnap 174 NiriliesitAl iroda , Egyetemutcia 1-se ez. a. 2-ik emeleten, Augustus 1.1858. Kiadó hivatal van. Egyetm-uteiában, 2-ik mám alatt, földszint. BUDAPESTI HÍRLAP Megjelenik e lap, vasárnap és ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési díj : Vidékre: f é 1 é v re: 10 frt, évnegyedre: * frt. Helyben: f é 1 é v re 8 frt, évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért fs kr, többszöriért pedig 4 kr számittatik. — Egyes szám 20 pkr. Előfizethetni helyben: a lap kiadó hivatalában, Egyetem-utcza 2-dik szám, földszint, vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. — Előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasitandók. TARTALOM: HIVATALOS RÉSZ. NEMHIVATALOS RÉSZ. Politikai napi szemle. Népgazdászatunk legdusabb forrásai. II. Levelezések: Pécs (Az 1857.-iki költségvetés.) Bécs. (Vegyesek.) Napi hirek és események. Magyar Akadémia. (Titoknoki jelentések.) Külföld:Anglia.(Parliamenti tárgyalás.) Francziaország. (I. Napoleon lovagszobra Cherbourgban.) Belgium. (Antwerp erődítvényeit illető kamrai viták.) Törökország. (Vegyesek.) Ázsia. Távirati tudósítások. — Színházi előadások. — Börze. -r- Mete-orologiai észleletek. — Dunavizállás. Tárcza. (Zöld dáma. Beszély. Folyt. — Néhány nap Spanyolországban. Folyt ) HIVATALOS RÉSZ. 1858. junius 3-kán kelt Császári rendelet, kiható a birodalom egész területére, a katolikusok házasságai tárgyában 1856. október 8-án kelt törvény (birod. törv. lap 185 sz.) határozatai alá nem eső személyek érvénytelen házasságaiból született gyermekek törvényessége vagy törvénytelensége iránt. *) Oly czélból, hogy a katolikusok házasságai iránt Austriában 1856. október 8-kán kelt törvény (birod. törv. lap 185 sz.) alatt nem álló személyek között kötött érvénytelen házasságokbeli gyermekek, törvényességük vagy törvénytelenségük tekintetében, azon személyeknek, kiknek házassági ügyei ezen törvény határozatai szerint ítélendők meg, érvénytelen házasságaiból született gyermekeivel egyenlőkké tétessenek, ministereim s birodalmi tanácsom meghallgatása után következőt találom rendelendőnek. Azon személyeknek, kik házassági ügyeik tekintetében az 1856. October 8-kán kelt nyiltparancs (birod. törv. lap 185 sz.) határozatai alá nem esnek, ezen rendelet kihirdetése után vagy habár, korábban kötött, de ezen időponton túl folytatott érvénytelen házasságaiból született gyermekek, bármin alapuljon is a házasság érvénytelensége, törvényeseknek tekintendők, ha legalább egyik szülőjök mellett a házassági akadálynak büntelen nem tudása harcol. Mennyiben vannak kirekesztve az ily gyermekek azon vagyonbani örökösödésből, mely családi rendelkezéseknél fogva a törvényes származásnak van különösen fönntartva, az általános törvényes határozatok szerint ítélendő meg. Laxenburg 1858. junius 3-kán. Ferencz József, s. k. Gróf Bud-Schauenstein s. k. Gróf Nádasdy s. k Legfelsőbb rendeletre : B. Ransonnet s. k. nöki földirói karnál a szász kir. Albrecht rend lovagkeresztjét; Uiberfeld Vilmos, kapitány a 8-dik sz. toskanai örökös nagyherczeg, dragonyos-ezrednél, a portugali királyi Krisztusrend lovagkeresztjét ; Czappek János, kapitány a hadszertüzérségi parancsnokságnál, a würtenbergi kir. Frigyes rend lovag-keresztjét; s Sommer József, alhadnagy a 28-ik sz. Benedek-gyalog-ezrednél, a badeni nagyherczegi zähringi oroszlán-rend lovag-keresztjét. Ő cb. k. Apostoli Felsége f. é. jus 27-i legfelsőbb határozata által Schuz József hátszámvivőségi járulnékot ötvenévi dicséretes szolgálatai elismeréséül, arany érdemkereszttel legkegyelmesebben földiszteni méltóztatott. A cs. kir. Apostoli Felséges, hó 26-ról kelt legfelsőbb határozatánál fogva, az alábbnevezetteknek legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy a nekik adott külföldi rendjeleket elfogadhassák s viselhessék; még pedig Grinne gróf altábornagy, cs. kir. Apostoli Felségének első vezér-hadsegéde, az oldenburgi nagyherczegi házi- érdemrend nagykeresztjét; Rossbacher Rudolf vezérőrnagy, ugyanannak tiszteletbeli nagyközépkeresztjét; Deym Izidor gróf, kapitány a hadsegéd karnál, ugyanannak tiszteletbeli kiskeresztjét Dumonlin Lajos báró, a tüzérségi törzs ezredese, másodosztálya, s Maza Vincze, nyugdíjas őrnagy, a harmad osztályú porosz kir. vörös sas rendet; Kassenitz József őrnagy a hadmérnöki törzsnél, a pármai herczegi Sz. Lajos-rend első osztályú lovag-keresztjét; Scheda József, őrnagy a katonai hadmér *) Bir. törvl. 1858. jun. 30. XXV. dbr. 92. sz. I*esz, julius 31. így nem felelhettek meg ezen fölszólításnak. Fegyvercsend állt be, csak a Lissanska nabia és az albániaiak folytatták harczaikat. Ezenfölül a montenegoriak mindig merészebb rablóportyázásokat tettek a török területen, egész az antivariai vidékig elkalandozván. A körülmény adhatott tehát a podgorizzai pasának alkalmat arra, hogy végre saját felelősségére szerezzen elégtételt, annál inkább, mert a cetinjei senator Ivo Rakownak nem sikerült a Lissanska nabiában a fegyvercsendet helyreállítani. Ez utóbbi csak gyanítás, azonban a leírt helyzet mindenesetre nagy valószínűséget kölcsönöz annak. Ezen esemény után, melynek horderejét különben még nem vagyunk képesek egészen meg-stélni, fontos még azon általunk már magán táviratilag hozott frankfurti tudósítás, miszerint a szövetséggyűlés bizottmánya a dán választ , kielégítőnek nem találván, Dánia ellen a végre- hajtási eljárást indítványozta. A szövetséggyűlés csak 14 nap múlva fog ez indítvány fölött határozni. Általában azt hiszik, hogy ez azt el fogja fogadni, s az egész ügyet a végrehajtó bizottmánynak adandja át, mely a„Leipz. V. (Politikai napi naemle.) Tegnap mondok, hogy a franczia lapok roppant kedvteléssel, egész gyönyörrel sújtják azt a szegény Törökországot, mely nemcsak annyiban van kivételes helyzetben, hogy ütheti boldog boldogtalan, hanem azért is, mert a rajta ejtett csapást még derekasan viszonoznia sem szabad ; — a franczia lapok alatt értők természetesen ama franczia oroszlán-bőrbe bújt orosz bölcseségü la-1 Zig“ szerint fölhívja majd a holstein lauenburgi -ot , a „Nordu-ot is, mely minden nap herczeget, hogy a dán öszalkotmányt a horhoz egy-egy dorgálva fenyegető czikket Tő- ' özegségekre néve bizonyos rövid határidő tökország ellen, legújabban azért, mert ez azon alatt megszüntesse s javaslatokat tegyen, merész elhatározásra jutott, ellentállni azok miként kívánja ez országokban a szöv. tezvőtanácsának , kik őt megmenteni akarják. Enyéknek megfelelő alkotmányos állapotot hely- Nagy ideje , úgymond , hogy Törökországon leállítani; ezen javaslatokat a végrehajtóbizottségre példa szolgáltassák , mert csak úgy bánikmány azután megvizsgálná, de nem alkudoznék az európai hatalmakkal mint vazalljaival. Kinek ne jutna itt eszébe a farkas és bárány meséje ? A „Nord“ tovább megy és hálátlanságot vet Törökország szemére azon hatalmak irányában , melyek megmentették. A porta hálátlanul fizet azon szolgálatokért, melyeket neki a hatalmak azért teljesítettek, hogy Oroszország hódítási terveitől megmentsék, s ezt az orosz közlöny veti neki szemére fölkiáltván : A veszély sürgős, a katasztrófa küszöbön áll!“ Így szól vagy is zajong a „Nord“ , mielőtt még az új török-montenegrói csapásnak hírét venné ; hát még mily dörgedelmes hangon fog beleszólni azon ijedelmes concertbe , melyet legközelebb Párisból várhatunk. Az „Indépendance beige“ elöljáróban máris ráütött az elégedetlenség húrjára, mely ugyan csak borus hangokat ad. Egyelőre azonban mégis tartózkodik, mert hisz nem tudhatni még, melyik fél a támadó! Még mi nézve biztos a tudósítást, fölöttük. Dánia tehát, amit nem alkudozhat már tovább, annyira óhajtott, a Népgazdászatink legdúsabb forrásai közt ,második helyre tettem a kendertermelést." Mi- I előtt azonban ezen mezőgazdászat igen fontos iparág állását s jelentőségét hazánk lakosaira nézve kimutatnám, szabadjon párhuzamba állítanom a pamutszövet gyártással. Ha ugyanis Magyarország kereskedelmi táblázatát kezünkbe veszszük s látjuk, miként csupán pamutszövetekért évenkint körülbelül 64—70 millió forintot sem veszünk erre fizetünk a külföld szorgalmának lehetetlen, hogy de ha csakugyan föl ne ébredjen keblünkben a vágy, a pamutfon törökök voltak a támadók, meglehet, náss gyapotszövetgyártás meghonosításával azon hogy politikai hibát követtek el, azonban lehet- s tömérdek kézerőt gyümölcsözővé tenni, mely kéne-e azon oly nagyon csodálkozni ? A mon- vált felföldi,agy népességben mint vizerőben s tenegróiak — mint tudva van — árulás út- tüzelő szerekben bővelkedő megyéinkben haján roppant mészárlást követtek el a törő- szenvétlenül hever ; azonban, még ezen fontos körön, s oly kegyetlenségeket gyakorlottak az iparágra nézve is bizonyos, hogy mielőtt csak egyes foglyokon és sebesülteken , milyeknek uunkához fogni lehessen, már is igen nevezetes legalább Európának nem szabadna szinhelyül szól- pénzösszeget kell a külföldre nyersanyagvételre vátni,s a törököknek megtilták mégis,hogy ez áru- , kiadni, s igy a nyereség csupán a munkának óriási, e kereszténytelen kegyetlenségeket megleetékesitésében áll, melynek azonban a nép kezeibe szarják; midőn igazuk volt, el kelle ismerniök, futásából a gépészeti tökély nem keveset von hogy nincs igazuk,s igazságok az erejük érzetében fel. Ámde a kendertermelésnél egészen másképen vissza kelle vonulniok. Föl nem foghatom, igy kiált föl a „Times“ egy levelezője, ki a megcsonkított törököket a konstantinápolyi kórházban látta , mint veheti Francziaország a maga pártfogása alá az oly embertelen szörnyetegek barlangját mint Montenegro, s minden igaz angol remélheti, hogy kormánya semmi rokonszenvet nem táplál ezen cannibálok iránt! Hogy áll a dolog. Azon percztől fogva ugyanis, a mint a kendermag földbe szóratik, annak egészen fenómivvé készítéséig, minden csak honi szorgalom s a nép keze által történik, s egyéb magasb értelmiséggel nem bíró elem, úgymint paraszt nők, s házi cselédek s gyermekek által is eszközöltethetik, és így egyenesen magának a népnek hajt jövedelmet, anélkül, hogy ezen aztán ezen olyannyira meg nem érdemelt párt-, jövedelem tetemes összegű befektetési fogás a törökök elkeseredését folyvást növelte, végre a kitörésig is fokozhatta, ezen valóban nincs mit csodálkozni. Ismételjük, meglehet, hogy politikai hiba történt, de azt az önméltóság érzete végre is, ha ki sem is mentheti, de legalább megmagyarázza. Egyébiránt a tudósítások azon gyanítást fejezik ki, hogy ezen összecsapásra a Berda népességének mély elégedetlensége szolgáltatott alkalmat. Ezen török kerületeket mint tudva van kéket vábbi föltételezne. Nem mondom, hogy a tetőfejlödés tekintetében még e részben is , igen sok kívánni valónk ne volna, mert igen meg vagyok győződve magam is arról, miként az áztatás, törés, morzsolás, tilalás s gerebenelés, szóval a fonómiávé készítés körül,köznépünk még igen hátra van; én azonban itt ezen gazdászati iparágnak csak országgazdászati fontosságát akarván föltüntetni, azt hiszem, hogy ha erről hazánk lakói is általános meggyőződésre jut Mirko senator 1857-ben megszállta, a főnököket u nak, a népgazdászat ezen fontos ága is nagyobb számkivetette, és javaikat elkobozta. Hogy mily terjedést nyerend, s igy a verseny növekedvén, a gazdaságot űztek ott azóta a montenegrói nép mintegy önmagából növi ki mindazon feltéhhivatalnokok , már onnan is kitűnik, hogy a teleket, melyek most a nagyobb jövedelmezés e kerületek népessége , ha a törökök a graz kieszközlésére költséges vállalatokat vennének kováczi ütközetben győznek, minden perez-j igénybe. Szóval , miután tény, hogy kendertérben kész leendett a cernagoriak ellen fegyvert fogni ; a községek vénei forma szerint fölszóbták a skutarii és spalschii török parancsnokokat , hogy a porta által századok óta bírt területet a cettinjei vladikát csak meri el, ismét birtokba parancsnokok rendeletet , melynek népessége egyházi főnökül isvegyék , de a török kaptak , hogy csapataikat a montenegrói határról visszavonják, s melésünk még belszükségeink födözésére sem volt elégséges, most pedig még kevésbbé, minthogy sokkal több nyersanyagot hozunk be külföldről mint mennyit kiviszünk : óhajtanám, miszerint kendertermelésünk körül mindenek előtt a népszorgalom emelkedjék, mert ha ez kellőleg elfoglalja az e hazában nekik kimutatott roppant mezőt, akkor a többi magától is megjő; s úgy hiszem, hogy valamint az Austria többi ré z népgazdászatnnk legdúsabb vásai. II. sor szeiben , Francziaországban máris divatozó kenderáztató intézetek, úgy a fonómiv készítése körül még kívánatos egyéb vállalatok sem fognak hiányzani. Minthogy e tekintetben ellentétek is uralkodnak , s így a bővebb indokolás fölöslegessé nem válhatik, lássuk ezen mezőgazdászati ipar legközelebbi állását. Az iparstatistikai összeállításokból azon kimutatást látjuk, hogy 1831-től 1850-ig Magyarország éven kénti szükséges behozatala 91,029 mázsára, 1856 ban pedig 785,872 mázsára rúgott, s így a szükségleti növekedés különbsége 94,842 mázsát tesz. — Azaz , hogy ezen időközben belszükségletünk is növekedett, — de viszonylagosan kendertermelésünk is hanyatlott, a miből pedig önként következik, hogy a népgazdászat ezen ága nálunk még most saját belszükségeink födözésére sem elégséges. Kedvezőbb arányt mutat ugyan föl e tekintetben a budapesti ipar- s kereskedelmi kamara évi jelentése (Jahresbericht 1854—56) ; végeredményében azonban még sem vigasztalóbhat. Olvassuk ugyanis, miszerint a Bácskaságnak Apatin, Sz.-Iván, Hódság, Parabnty, Palánka s egyéb helységeiben a legközelebbi időkben évenkint s átlagosan 50—60,000 mázsányi kender termesztetett, ami, kivételével azon nem csekély menynyiségű készletnek, melyet a dunagőzhajózási társaság saját szükségére a termelő helyeken vesz meg, nagyrészint Pesten jött kereskedésbe. Észrevételeit, hogy a kendertermelő helységek ezen vidéken 1854-ben az akkori nemzeti kölcsön könnyebb födözése miatt legelőiket föltörvén , hogy annál több pénzhez juthassanak , ugyanazokat is kendertenyésztésre alkalmazók , a minek folytán a kendertermelők cyclusa a legközelebbi három évben legalább is egy negyeddel magasabbra szökkent, mint a korábbi években. Az 1855-diki év is tűrhető minőségű termést hozott e vidéken, hanem most is mint rendesen, a rósz áztatás miatt a forgalomba megrontva jutott. A rósz áztatás és tilalás mellett tehát, bármily nagy lehetne is a kivitel, nyereséges eladásra számítni nem lehet, amint ez a kender árának legutóbbi három év alatti folytonos ingadozásából is látható. Legújabban Reuter Jakab (mint a lapokban bőven említve volt) tanácsos beutazván hazánk kendertermelő vidékeit, szintén azon tapasztalásra jutott, hogy kendertermelésünk egyik főhibája s kereskedelmünk lenyűgzött állapotának egyik fő oka abban rejlik, mivel népünk az áztatáshoz nem ért, csak hogy termesztményéből minél előbb pénzt láthasson, nem tekintve időre helyre és vízre, azt gyakran megrothasztja, elrontja, s úgy bocsátja forgalomba, ami aztán sok vevőt elidegenít, s a termesztmény árát leszállítja. Javasolja ennél fogva Renter tanácsos úr, hogy részvények útján állíttassanak kenderáztató intézetek, vagyis : a termesztő s gyáros közt keletkezzék egy új iparos osztály, mely áztató intézeteket állítván, a fonómiávé való készítés munkáját a termesztőtől átvegye. Tekintve ez ország népgazdászati viszonyait, a budapesti ipar- és kereskedelmi kamra emez indítványt nem találja eléggé gyakorlatinak s czélravezetőnek, mert úgymond, az ily vállalat sok pénzt veszen igénybe, s nálunk, hol a gazdászati iparhoz megkivántató csaknem minden munka a nép kezei közt oszlik meg, kellő jövedelmet nem biztosit s alig fejlődésnek indult népszorgalmunkra is zsibbasztólag hatna. Azon számos épületek s költséges műkészletek, a magas napszám, s a könnyen rendelkezésbe vehető munkaerőnek mi az ily vállalatoknál élettöltét,továbbá a nyerstermelők nagyobb készletbeni előállításának szüksége, sokkal nagyobbmértékben haladnák túl az ily költséges vállalatokból remélhető hasznot, mint a mostani habár egyben másban hibás de javítható rendszer biztosít. S elvégre legjobb esetben is, csak a spekuláns részvényesek húznák az ily vállalatokból ép azon hasznot, melyet most a munkásnép, azon család tagjainak munkaereje s szorgalma hajt, mely különben elveszett tőkévé válnék.— Az idézett észrevételből mindenesetre azon helyes irány tűnik ki, miszerint egy serdülő szorgalmi néposztályt nem kell mindjárt első emelkedésében azért, hogy mindenben nem tökéletes, azonnal a speculatio martalékává tennünk. — A természet ezen ingyen kegyelméből nyert népgazdászati források ugyanis , mint milyen nálunk a kendertermesztés, csak úgy válhatnak tényezőivé az egyetemes jóllétnek, ha a munkás nép nem szoríttatik pusztán az őstermelésre, hanem annak az őstermékeknek saját kézi szorgalma általi értékesítése, és a szorgalom hasznának látása is megengedtetik.