Budapesti Hírlap, 1858. augusztus (174-198. szám)
1858-08-01 / 174. szám
tágas lakszobát kap lakásul, fizet pedig mindegyik élelmezésért és lakásért; ide értve a fűtést és mosást, úgy nemkülönben lábbelijük és felső ruháik tisztogatását , meg a tanításért, ide értve a rajzolást és testgyakorlatokat, 10 hónapra 250 pártot, ami fél évenként előre leteendő, csupán lakásért, fűtéssel és mosással együtt 30 pártot. Ezenkívül a zenészetben idegen nyelvekben és uszásbani oktatásért külön dij fizetendő. Magában értetődik, hogy a szükséges ágyneművel minden növendéknek el kell látva lenni. — Elegendő és egészséges étkek felől az igazgatóság gondoskodik s a tisztaságra és rendre atyai szeretettel párosult szigorral ügyel föl. Az oktatási 63 társalgási nyelv a magyar és német. (P. E. I. L.) * A füredi fürdővendégek létszáma bezárólag jul. 27-ig 874 volt. * A már említett aug. 30 a tartandó szegszárdi borkereskedő-részvénytársasági közgyűlés tárgyai : a) az 1856/7 évről a számadások helybenhagyása ; b) az üzlet után kimutatott haszon fölötti rendelkezés ; c) a m. é. rendes közgyűlés határozata nyomán az alapszabályok átdolgozása és az alaptőke szaporítása tárgyában kiküldött bizottmány jelentése folytán határozat hozása; d) a jövő évre a számlavizsgálók megválasztása és e) a társaság belkezelését illetőleg netán teendő indítványok megvitatása. * A komáromi tűzvészről tegnap említett hírünkhöz következő részletekről értesülünk. A tűz három ízben is dúlt: jul. 27-kén d. u. 4 ház égett el, 28-kán d. e. ismét 4 ház, délután pedig nagy szélvihartól ápolva 129, tehát összesen 137 házat hamvasztott el. E nagy szerencsétlenség sajnos körülményei közt némi vigasztalás az, hogy a leégett házak nagy része biztosítva volt. A kár, mely a magyar biztosító társaságot érte, 9 biztosító fél számára 4600 ftra megy, melynek tüsténti kiegyenlítése táviratilag elrendeltetett. Egyszersmind értesülünk, hogy több vidék jégkárokat szenvedett. Vácz vidékén néhány mértföldnyire nagy jég esett, beleesnek ebbe a tótmegyeri szőlők is Uj Pest közelében , továbbá Kis .Újszállás vidékén a dohány és kukoriczaföldőkben okozott tetemes károkat. * A pozsoni ágostai hitvallású evang. főiskola 1857/1-ki tudósítványa szerint,a nevezett tanévben a tanulók összes száma 274 volt;ebből 48 német ajkú, 226 magyar. A pozsoni gyülekezet tagjai egyházi és iskolai szükségek fedezésére évenkint önkéntesen 5000 pfttal járulnak. * A pápai ref. egyház lelkészének b. somogyi esperes és Csokonai lelkész nt. Széki Béla urat hívta meg. Pápai h. lelkész Kiss Gábor urat pedig Losonczra hívták meg lelkészi állomásra. * A kolozsvári versenytért pár nappal a futtatások megkezdése előtt három fiatalember egy gyalog versenyre használta. Fényesebb díj hiányában összetettek 2 pftot, s kettő közölük kényesebb lévén, topánkában, a harmadik, egy praktikus fiatal kereskedő, mezítláb indult meg. S a győztes a szárnyas láb a Merkur mezítlábos híve lett! * Az, hogy a kolozsvári versenyek második napján az Asszonyságok díját elnyert ló neve „Csúnya“, igen jó calenbourgra szolgáltat alkalmat , mert el lehet mondani, hogy a „szépek“ díját egy „csúnya“ nyerte el. * Babinet úr, a franczia intézet tagja, egy czikkében megjegyzi, hogy az 1858-ki öt üstökös közöl egyik sem a híres 1556-ik V. Károly nevű üstökös; a legutóbbi sem az, melyet jún. 2-n Donáti fedezett fel Florenczben. Ez nyugatra megy, míg V. Károly üstökös kelet felé mozog. September 5 vagy 6-a földünkhöz legközelebb leend. Néhány nap Spanyolországban. Lemoinne J.-tól. (Folytatás.) Két dolog van, amiből sokat adnak: tűz és víz. A szivar előtt minden spanyol egyenlő, s a koldus a legnagyobb urat is megállítanija, hogy tüzet kérjen tőle. Hogy mellesleg megemlítsük, nem kell azt képzelni, mintha szivart szintoly könnyen lehetne találni, mint gyufát vagy narancsot : a jó szivarok igen ritkák, s csak némely szerencsés egyéneknél vannak; a dohányárusoknál nem találhatók. Ezért használják átalánosan a szivarkát (cigarette), azt mindenütt s minden órában szívják. Egyetlen nőt sem láttam dohányozni , de olyat sem láttam, ki a dohányzók irányában türelmetlennek mutatta volna magát. A színházakban mindegyik felvonás köre alatt a férfiak a mellékcsarnokokba mennek dohányozni, s midőn a függönyt leeresztik, mindenfelől a gyufák kellemetlen zaja hallatszik. Nem ismerek oly országot, hol kevésbbé félnének a tűzvésztől: mindenüvé vetik a gyufákat, a szőnyegekre, gyékényekre, mindegy, és mégsem láttam tűzvészt. Azt mondhatná az ember, hogy a házakat a biztosítótársulatok táblácskái őrzik meg, melyeket azok mindnyájan amulette gyanánt látszanak viselni; nem tekinthetünk föl az utczán, vagy ki az ablakból a nélkül, hogy ezen nagy betűkkel nyomatott szavakat ne olvassuk :asegurada de incendios.Egyetlen ház, egyetlen viskó, sőt egyetlen házrom sincs, mely ezen örökös táblácskával ne lenne díszítve, melynek látása végre az idegekre olyforma hatást tesz, mint egy sípláda ritornelleje. Ezen hatást különösen azon idegenek érzik, kik az utczát keresik ; azt hiszik, hogy az utczák neveit olvassák, s szüntelen a biztosítótársulat hirdetményére bukkannak. Egy másik ritornelle a fürjeké : a napé éj minden órájában lehet hallani azoknak hangját, az erkélyeken függő kalitkákból. Mit csinálhatnak annyi fürjjel? Vájjon azért tartják-e azokat, hogy táplálják, vagy hogy megegyék, vagy hogy egymással vivassák ? Továbbá az ablakokon s erkélyeken kis tábla papír-darabokat is találhatni, azok kibérelhető szobákat hirdetnek. Ha a szobák nem bútorozottak, a papír középen; ha a szoba bebútorozott, a papír oldalt van. Madridban a házak az építészetnek semmi különös, nemét sem tüntetik föl, s minden lehető házakhoz hasonlítnak; azok szintén mint Párisban, több lakosztályra vannak felosztva, s mindegyik emeletben az ajtók kukucskáló-ablakocskákkal vannak ellátva, melyeken át rá lehet ismerni a látogatókra. Azonban van valami, mi a kissé előkelőbb házakban figyelmet érdemel : ezek a nagy bejárási kapuk, melyek bőven ellátvák vas-s réz-diszítményekkel, úgy hogy a lakatosmunkábani fényűzés azokat valódi remekművekké teszi. Látható, hogy Spanyolország a vas országa volt. Ezen kapuk egy oly intézményt juttatnak eszembe, mely országainkból elenyészett, de Spanyolországban fönnmaradt, az éji örökét. A se r o nó-k , mint nevezik őket, esti 10 -11 óra felé kezdik meg sétáikat. Ők nem elégesznek meg, hogy az órákat kiáltják, hanem ezenkívül még kapusi minőségben is működnek, a házak kulcsai náluk vannak; ha valaki későn megy haza, kinyitják neki a kaput, s szobájáig elkísérik s a legcsekélyebb pénzadományt is köszönettel veszik. Csodálatos, hogy a párisi kapusok, vagy kapuőrök , mint a kapusok mondják, nem használják ezen intézményt; nem lennének ugyan többé tulajdonosaik urai, az igaz; de aludnának. Talán jobban szeretik az uralom gondjait, mint a nyugalom kéjét, s a zsarnokság gyakorlatát többre becsülik az álom elvénél. Köpenyében burkolva, hoszszu lándzsával fölfegyverkezve, melynek végén egy lámpa van, a sereno a „spanyol éjek“ utolsó s prózai képviselője, valamint panaszos éneke az egyetlen éji-zene, mely még fönnmaradt az erkélyek alatt. — Andalúziát nem láttam, hol — mint mondják — még feltalálható a romanceok Spanyolországa. I de Madridban egyetlen selyem-lajtorján fölmászásnak, vagy guitarre általi párbeszédnek sem lehettem tanúja. A mai guitar erók a vak koldusok, s ilyenek sokan vannak ezen országban, hol a nap égeti a szemet; este azok a kapuk mellett, vagy a sétányok szögletében összezsugorodva s egyhangú dallamukat szomorúan játszva találhatók. Jelenleg a zongora uralkodik. Zongora van minden házban s szinte minden kávéházban, hol ejtve a fogyasztó füleit keringőkkel s polkákkal gyönyörködtetik. A pinczéreket tapsolással hívják elő, mint azt az ezer egyéjben olvashatni. A kávéházak nem fényesek , vannak némely olyanok is, hol még pohárban adják föl a kávét. A jeges italok, befidas heladás, ott nagyon jók s nagy divatban vannak. Egészen helyi ital a sör czitrommal. Egy saláta-tálat hoznak, abba jeges limonádét töltenek, erre egy palack igen habzó sört,s ezen vegyületet egy punch kanállal adják föl. Ez jó annak, aki szereti. Ugyanazt mondhatni a frisstőszereknek egy más neméről is, melyet csupán nyáron árulnak némely valenciaiak birtokában levő kis kávéházakban, vagy úgynevezett orchateriákban. Ezen italok jégben kihütött árpavizből, agua de cebado , a Valenciából eredő ch u f a s mondolatéjből állanak. De az általános ital a viz, azt roppant mennyiségben fogyasztják. Egész nap iszszák, minden utcza szögleten árulják s asztalnál nagy palaczkokban teszik elénk a vizet; épen azt akartam mondani, hogy a viz mindenütt van , midőn eszembe jutottak a folyamok. A vizhordók, kik szinte mindnyájan galíciaiak , azt kezükben hordják kis hordókban vagy vagy érez korsókban. A vizárusoknak — mint Párisban a kokusdió-árusoknak — fehér fémlemezből készült ko- s sár-formáik vannak , mindig igen fényes rézgolyókkal díszítve,oly rekeszekkel, melyek hó vizet, poharakat s azucarillókat, oly lyukacsos czukorrudakat, melyeket jól lehetne keményítő helyett használni. Egyébiránt a víz legközelebb még átlátszóbbá leend Madridban, az Izabellacsatornának mostanában történt megnyitása óta. A déli emberek valóban túlzók a hűsítő eszközök használatában. Ezen hálátlanok, kiknek Isten oly bámulatos napot ad, csupán arra gondolnak, hogy miként őrizzék meg magukat az ellen: úgy eltorlaszolják magukat ellene, mint az idegen ellen tennék ; nincsen elég függönyük, elég ablaktáblájuk, elég szőnyegük, elég gyékényük arra, hogy azt kizárják. Valahányszor déli országban utazom, redőnyökkeli viaskodással töltöm időmet,hogy a napot bebocsássam, s nyílt karokkal fogadjam a természet éltetőjét. Csupán az éjszaki emberek tudják eltűrni a napot, nyilván azért, mivel nincsenek hozzá szokva. Azonban mégis Madridban néha igen nagy hidegek vannak , a város igen emelkedett fönn Bikon, s a Guadarrama- hegylánc közelében esvén. Ott ez a közmondás : „Három hónapi tél, kilencz hónapi pokol.“ — Pokolnak a hőséget nevezik. Vannak órák a nap folytában, midőn az élet mintegy föl van függesztve, ez a délután. Mindenki alszik, a templomok zárvák : mintha Londont látnék vasárnap , az istentisztelet alatt, midőn csupán francziák járnak az utczán. Szintén csupán ők járnak ezen órában a Puerta del Solon, melyet nem a nap, hanem egy napóra miatt neveznek ekkér. Ez egy tér oly házakkal, minek mindenütt vannak, melynek lerombolások általi nagyobbítása, már munkába vétetett. Ez Madrid középpontja, s a dologtalanok találkozóhelye, hol részvényekkel is üzérkednek. Ott van a belügyminiszerium a villamtávirdával, ezen épület mögött van a postahivatal, melyet 7 órakor bezárnak, s melynél figyelmet érdemel abareanrestant szervezete. Minden reggel, a futár megérkeztével, a levelek külföldről, vagy a tartományokból jövő levelekre különíttetnek el, s azok nevei, kikhez a levelek intézvék, napok, hónapok szerint felosztott névsorokra iratnak föl. Ezen, az irodában kiragasított névsorokból megtudhatjuk, hogy váryon vannak-e követelendő leveleink. (Folytattatik.) . At Magyar Academia. I. Jelentés a Nádasdy-Tamás-féle 1858-ki költői pályázatról. Az academia által e folyó évre hirdetett Nádasdy-féle pályázatra a maga idejében öt költői mű érkezett , melyek három osztálybeli tag által megvizsgáltatván , a többség egyértelmű tudósítása szerint úgy találtatott, hogy azok közöl három, hol költői részleteinél, hol előadási tekintetben, különösb figyelmet érdemlett; de alkotás, okadatolás, s eszme és kivitelre nézve mint műegészek irodalmunk e nembeli jelesb termékeit el nem érik , a művészet magasb követelmeitől pedig egyáltalában elmaradtak. Mennél fogva, a jutalomalapítvány értelmében, mely nem csak a társai közt legjobb, hanem csak absolut becsű művet kíván koszorúztatni, e jutalom ezúttal egynek sem ítéltethetett oda. A jeligés levelek felbontatlanul egy küldöttség által a mélt. másodelnök úr jelenlétében megégettettek ; a kéziratok pedig az akadémia szabályaihoz képest ennek levéltárába tétettek el. Költ Pesten a m. akadémiának julius 26. 1858. tartott öszves üléséből. Toldy Ferenc, titoknok. II. Gr. Nádasdy Tamás dij 1859-re. Kívántatik egy magyar történeti költői beszély, mely valódi történeti személyeket cselekvénydús mesében tüntessen fel. A mű forrástanulmányra mutason , s mind a korfestésre, érdekes feltalálásra, correct compositióra és költői tárgyalásra, mind a választékos nyelvezetre s a versbeli technika szigorú, tiszta és szabályos kezelésére különös gondot fordítson. A jutalom, mely ezúttal száz arany, csak oly műnek adatik ki, mely nem csak társai közt legjobbnak, hanem magában is jelesnek, költői irodalmunkat gazdagítónak fog találtatni. A pályamunkák beküldésének határnapja 1859-ki October 31-ike, a meddig azokat idegen kézzel tisztán írva, lapozva, bekötve, hogy a szerző nevét rejtő jeligés levél kíséretében, a titoknak fogadja el. A kéziratok, a verseny elitélése után is, mint minden más akadémiai pályázatoknál, az akadémia levéltárában maradnak. Kelt Pesten, az akadémia összes üléséből julius 26.1858. Toldy Ferenc, titoknok. KÜLFÖLD Anglia. A felsőház jul. 26-diki ülésében lord Lyndhurst azon kérdést intézé a külügyi államtitkárhoz, váljon késze az amerikai kormánynyal a motozási jogra nézve váltott levelezést előterjeszteni. Szerinte sok körben úgy fogják föl a dolgot,mintha Anglia egy becses és igen fontos jogról mondott volna le, ez azonban nem áll. Az úgynevezett motozási jog soha sem volt legális szempontból érvényes,amint ezt a legnagyobb tekintélyekkel be lehet bizonyítni. Gróf Mamesbury azt válaszolja, hogy a kormánynak semmi ellenvetése az illető levelezésnek a házzal leendő közlése ellen.Megvalló,miszerint a koronajogászok véleménye a jog kérdésére nézve ugyanaz volt, mint lord Lyndhursté, s a kormány ezért le is tmondott az idegen hajók megmotozása iránti jogról; egyszersmind azon véleményét fejezi ki, hogy a lobogónak erkölcstelen czélokra történő csaló felhasználása ellen rendszabályok szükségesek, jelentvén, hogy az Egyesült államok és , Francziaország készeknek nyilatkoztak minden oly tervet vizsgálat alá venni, melyet a kormány e czélból előterjesztene. Francziaország: Cherbourgi jul. 25-iki tudósítások szerint I. Napoleon lovagi szobra jul. 14-én d. u. szerencsésen falapjára jön állítva. Az egész után, melyen a szobornak a vaspályaudvarról a kikötő melletti állásáig el kellett haladnia, az országos és magánépületek nemzeti lobogóval valának ékesítve. A szobor felállítása előtt egy felírás, emlékpénzek, érmek, és következő jegyzőkönyv tétettek le a talapkőbe : „Az 1858. és III Napóleon uralkodásának 7-ik évében emelte Cherbourg város ezen emléket jóltevője I Napóleon császár emlékének örökös tiszteletére. A város és la Manche megye lakosai, az állam, a senatorok, a képviselők, a megyei tanács,valamint a polgári, katonai, és tengerészeti hivatalnokok hozzájárultak aláírásukkal a hála ezen emlék felállításához.“ Azon bronz lap, mely a cherbourgi uj kikötő-medencze egyik oldalába foglaltatott, 2 métre, 18 cent. hosszú, és 1 m. 22 cent. széles. Súlya 500 kilogramm. A felírás rajta következő: „Ezen medencze, mely 1803. ápr. 15-n I. Napóleon által jön elhatározva, 1835. jun. 28-kán kezdetett meg s 1858. aug. 7 kén III. Napoleon császár és Eugenia császárné ő felségeik jelenlétében, midőn a meinő exoja vala a tengerészeti minister, szenteltetett fel.“Ezenkívül a medencze alján lesz egy platina lap hasonló felirattal, emlékpénzekkel, s mindennemű arany, ezüst éremmel, mely III. Napóleon alatt veretett. Belgium: F. hó 27-kén folytaták az antwerpi erődítvények fölötti vitákat Thieffry befejezvén még tegnap kezdett beszédét, Rogier emelt szót, hogy magát és a ministériumot azon Loos által kifejezett szemrehányás ellen védje, mintha sohasem lettek volna azon követelések pontosan formulázva, melyek Antwerp városának a kiadásokban résztvevőjére nézve emelni szándékoznak, s így a városnak sem adtak soha alkalmat , hogy ezen tisztán pénzügyi kérdésben, mely e városra nézve valódi életkérdés, végleg nyilatkozhassék. Ez alkalommal Loos polgármester és Frére minister közt szóváltás fejlődött ki, mely közben utóbbi annyira fölhevült, hogy az antwerpi _követ ezeket mondá neki: „Válaszolni fogok Önnek, miniszer úr, mihelyt ön lecsendesedett.“ Tüstént újból kijelenti , hogy Antwerp városa kész magát, pénzáldozattal is, melynek mennyiségét a kormánynak csak meg kell határoznia, a háború és rombolás azon iszonyaitól megváltani, melyeknek a kormányrendszer azt kitenni szándékozik. Törökország. A helyzetet Montenegróban és a határos török területen illetőleg Bécsbe érkezett további tudósítások megerősítik a 24-n történt ütközésről szóló tudósításokat, s jelentik továbbá, hogy a törökök 25 n folytatták a harctot, Peri falut megtámadták és 26-n a piperii területen átkeltek. Az albániaiak a törökök pártjára léptek. Az ez ügybeni fődolgot azonban még most sem jelentik, t. i. hogy mely oldalról kezdetett meg a harcz. A dardanellai kórházban — így ir a „Journ, de Const.“ — jelenleg 67 török katona van, kik a grahovói ütközetben részt vettek és két hajón a kleki és raguzai kikötőkből viszszahozattak. Ezek részint mint foglyok, részint megsebesülve a csatatéren maradtak ; az elsőket ismét szabadon bocsátók a montenegróiak ; az utóbbiaknak sikerült ismét a török táborba eljutni. Mindezen emberek a legborzasztóbban meg vannak csonkítva. Levágták orrukat, fülüket, ajkaikat, ábiizmaikat. Némelyeknek pofahúsukból vágtak ki szeleteket, másoknak lábaikat és kezeiket annyira összezúzták, hogy a tagok levágása lett szükségessé. A szultán, mint állítják , a mekkai sheriffet,aki nagy keresztény gyűlöletről ismeretes, letette. Ázsia. A „Pays“ szerint a szövetségesek az erődök bevétele után a Peihón erős kémszemlét tettek s majdnem a Kyoh-Ko városig nyomultak elő, mely a folyó bal partján fekszik s mely Európában nem igen ismeretes. Ezen várost, mely Petseli és Tien Sing közt fekszik oly művek védik, melyek nagyobb részt czölöpökre vannak építve, mik a Peihót a maga szélességében földagasztják és csal, középütt engednek szabad bejárást. * Felelős szerkesztő NÁDASKAY LAJOS. Távirati tudósítások. Triest, jul. 30. Ragusából jelentik, hogy a montenegrói határ fölvételével foglalkozó bizottmány tegnap délelőtt 11 órakor a „Lucia“ cs. k. hadi közösön Risano felé utazott el. — A hesseni nagyherczeg ő kir. fensége tegnap éjjel ide érkezett s hirszerint ma éjjel ismét Bécsbe utazandik vissza. Velencze, jul. 29. Tegnap délután, 4 órakor az állomás hídfőjénél két vonat egymásba ütközött. Az összes utasok sértetlenül maradtak, egy üres vagyon a vízbe esett, kettő meg van rongálva. Roma, jul. 24. Nardi tanár s a német nemzeti egyház igazgatója Fliera rota auditoraivá neveztettek ki. Az egyházi államban is visszautasittatnak a Tripolis s Egyiptombeli érkezmények. Turin, jul.*128. Cavour gróf Strassburgban két napi mutatása után Zürichbe érkezett. A „Vavicano“ ügyvezetője egy hónapi fogságra s 200 frtnyi pénzbírságra ítéltetett. Athéné, jul. 24. Egy régiségi museum építése végett pályázat nyittatott. SZINBÁZIS ELŐAD 180K. „Robert és Bert Lucia von A nemzeti színpadon: trand.“ 9 felv. A pesti német színpadon Lammermoor“ Oper in 3 Akt. Dunavizárlás | jul. 31. estve: 6' 10" 0" 0 fölött. Metallique °/0 . . Magyar földteherment. köt. Államkötelezvény 5°/(. Cs. k. arany . . . . jul. 31. ■ S311, „ 823.4 82 jul. 30. 83'VI0 82 307 deteorologiai észleletek Budán. Juliub 28. O t+ •©©N -S1 to © *© 63 J.« 1b 80 . O | J > a a % 5 tops *© I 88 53 u OS <8 CL «6 GO P *® •* ■3 -53 S | £ £ 1 GO 08 bC P i I o OQ > w fej ® : 3 ® ! *25 OQ ' © •© 06 . Oi > 88 O . ° « •e m :0M Jt tC -Q «® .8 6.26 691 IID'/ í.O 8.02|62| 9|EK'~/ Ny0/. Ny i — Eny — Ny 6 6+333.40 +16.126.d. 332.421+23.« lOc.e. 332.711 +18.15.23157| 1 K07.1332.841 +19.1 A légozon tartalma 0—10. reg. 66. 1. est. 10 ó. 4.