Budapesti Hírlap, 1858. szeptember (199-223. szám)
1858-09-01 / 199. szám
sen fizetésének egy nevezetes részét föld teszi, melyen gazdálkodnia kell. Nincs igazságuk azoknak, kik azt állítják, mint már hírlapok útján is volt pengetve, hogy a tanítói fizetésnek földben kiadása nem helyes, mert a gazdasági gondok elvonják a tanítói hivatalos kötelességének teljesítésétől. Rendesen sokkal kisebb az ily gazdaság, — s nagy nem is lehet, — hogysem vezetése egy a gazdaságban jártas s hozzáértő embernek nagy gondot adna. Máskülönben pedig épen a gyakorlat körül kell fölhasználnunk a tanitó ily körülményi állását, hogy a nevelkedő népre annál nagyobb hatással lehessen. A gyakorlat neveli az embert az életnek, és mindenek fölött az életnek nevelésre kell törekednünk. Többet ér az életben egy marok gyakorlat, mint az iskolapor által lepett száraz elmélet egész tömege. És véleményem szerint nemcsak a mezőgazdaságban, melynek legterjedtebb mezeje van, hanem egyéb főiparágakban is oda kell törekednünk, hogy azok saját vidékeik szerint gruppíroztatván, az elemi iskolai tanítás alapjaivá fejlődjenek. Ekkép az első kérdésre magánnézetem szerint, igennel felelhetni. Hanem fájdalom, mostani néptanítóink közöl csak kevesen állanak ott, hogy tőlük a népnek e gyakorlati foglalatosságban alapos vezetését kívánni s várni lehetne. Azért nagyon helyén van a második kérdés. Képezni kell a néptanítókat, hogy a rájuk bízandó hivatásnak megfelelhessenek.E tekintetben legelsőben is szükséges volna, hogy a gazdászattan a tanítóképezdei tudományok közé felvétetnék. Ez annyival könnyebben megeshetik, mivel ugyanoda a természetrajz és természettan, melyek a gazdászatnak első alapját teszik, már különben is föl vannak véve. És nem is szükséges, hogy magának a gazdászatnak valami nagy terjedelem adassák; elég ismerni annak elemeit; értelmes, okos embernek csak a helyes iránynyal kell megismerkednie, az alapos gondolkodásnak kell nála fölébredni, s ő biztosan fejtendi magát az élet szükségeihez és sajátságos körülményeihez képest tovább. Erre pedig legrövidebb úton vezet a gyakorlat. Azért mindenek fölött első teendő fogna lenni, hogy a tanítóképző intézetek , kisszerű bár, de minden esetre gyakorlati gazdasággal köttessenek egybe. Igen egésséges eszme volt az ezelőtt 18 évvel, midőn az épen e lapok aug. 29-ki számában legközelebb ismertetett nagykőrösi tanítóképző intézet keletkezett, hogy ugyanaz akkor — rendes tantárgyai közé vétetvén föl a mezőgazdaság , — gyakorlati gazdasággal is nyert összeköttetést. — Micsoda hatással lehet egy ily tanintézettel összekötött s jól vezetett gazdaság magának épen az ott helybeli népnek gazdasága javítására is, mutatja Szarvas város példája, hol a Tessedik-intézetnek még most is, — 50 év után — dicséretes nyoma látszik. Azonban a körülmények a nagykörösi intézet mellett is a gyakorlati gazdaságot, sőt magának a mezőgazdaságnak a képezdei tantárgyak közt való taníttatását is megszüntették, s most a csupa kertészet pótolja annak helyét. — Ez is jó, más még oly képző intézetet sem ismerek, hol a kertészetnek ennyi tér volna engedve. De a gyakorlati gazdasággal fölérő hatásra korán sem számolhat. Második lényeges tantárgy a külső gyakorlaton kívül, mi azon esetre a képzőintézetekbe fölvétetendő volna : a számadások vezetésének tudománya. Ez igen egyszerű valami oly alakban t. i. mint milyenben reá a népnek a közönséges életben szüksége van , de annyira fontos, hogy a rendnek, mely az élet, nyugalom és boldogság leglényegesebb eszköze, főalapját teszi, egyszersmind körülményeink intézésében a helyes gondolkodást legnyomósabban fejti. És véleményem szerint a számadókönyvvezetésnek a legalsó elemi iskolában is a tantárgyak közé sorolása sem lenne gyümölcstelen. Bécs, aug. 80. A Fenséges Koronaherczeg születése alkalmából Károly Lajos Főherczeg- Helytartó Urs Margit Főherczegnő , cs. Fenségeik Innsbruck városának 1000 frtnyi ajándékot adtak oly czélból, hogy ezen összeget a városi tiszt hatóság a szegény bizottmánynyal egyetértőleg kezelje. — Az Ybbs melletti Waidhofen városközsége a polgári kórház s a szegényház számára, községi pénzekből 4000 frtot ajánlott fel. — Triestben Reyer lovag 2000 frtot helyzett a helytartó rendelkezésére jótékony czélokra. — A stájerországi rendi bizottmány a rendi házi pénzalapból 5000 pfrtot ajánlott fel egy vakokintézetének Stájerországbani felállítására, továbbá 1000 pfrtot a kath. férfi- s a kath. nőegylet számára. — A „Gazz. di Milano“ szerint, ott a Fenséges Koronaherczeg születése alkalmából, f. hó 25-én a székestemplomban igen nagyszerű Tederin tartatott. Két püspök a velenczei patriarchával élükön, a székeskáptalannal együtt, várt a bejárásnál a Főherczeg-Főkormányzó mr s neje ,es. Fenségeikre,kik egy ponpás mennyezet alatt vették át a szenteltvizet, s a helytartó, az 5-ik hadtest parancsnoka, s a milánói podesta által vezettettek az oltár melletti helyeikre. Palota-, s csillakeresztes hölgyek, titkos tanácsosok, s más főméltóságok képezték a fényes kíséretet. A templom földiszítése pompát egyszerűséggel párosított; a nemesség s az austriai rendek lovagjai nagy számmal voltak jelen , a az egész templom túltömve volt polgárokkal. Az ünnepélyes Te deum után, cs. Fensége a Piazza Tortonán, a csapatokat maga előtt ellépteté, s erre a Főherczegi pár, a palota nagy teremében egy Ő Felsége arczképével díszített pompás trónon elfogadta a főméltóságokat, a főpapságot, nemességet, az austriai rendek lovagjait, a hatóságokat s országos képviselőket. A teremben s a szomszéd szobákban egyszerre több mint 2000 személy volt összegyűlve. 0 cs. k. Fenségeik átvették a szerencsekivánatokat. A tengerészeti zenekar a trónnal átellenes emelvényen a néphymnust kezdé játszani, mire Manna lovag a középponti congregatio nevében beszédet tartott, melyre 0 cs. Fensége kegyteljes szavakkal válaszolt. Később 120 személy volt szerencsés a főherczegi asztalhoz meghivatni. Estre az egész város ki volt világítva. — A cs. k. udvarhoz kinevezett spanyol követet Torre d’Ayllont sept. 20-ka felé várják ide. — A cs. k. austriai államvasut-társulat bevétele f. évi jun. 1-től aug. 26 ig 8,877,892 ftra, s e szerint 646,945 fttal többre ment mint a múlt év megfelelő időszakában. — Ferdinánd Miksa Főherczeg ur, Ő cs. Fensége, szivének sugallatát követve, csakhamar azon udvari ünnepélyek bevégezte után, melyek Milanóban a Koronaherczeg születése alkalmából rendeztettek, onnan elutazott, s f. hó 28-án délután Laxenburgba érkezett, hogy( amaz örvendetes esemény alkalmából, személyesen a cs. k. Felségeik lábaihoz tegye le saját, s Fenséges nejének, valamivt a lombard-velenczei királyságnak szerencse-kivonatait is. A Fenséges Főherczeg úr, miután ezen kötelességet teljesítő, már 29-én ismét elhagyta a császári székvárost,hogy állomására Olaszországbaviszszatérjen. (C. C.) Ama kiegészítő rendelet, melyet a birodalmi törvénylap nemrég hozott, s mely ama módozatok pontos megállapítását foglalja magában, melyek által azon politikai hivatalnokok képessége biztosíttatik, kik a jelenleg a politikai hatóságokhoz utasított csekélyebb vétségek tárgyalásával bízatnak meg, az utolsó kétségeket is eloszlatja, miket a külföldi sajtó egy része igen elhamarkodott, s kevéssé lelkiismeretes módon terjesztett el. Emlékezhetünk még rá, hogy minő szándékokat tulajdonítottak alaptalanul ezen rendszabálynak, mind következtetéseket akartak abból vonni , miként tüntették azt föl hamisan akkor , mintha a nyilvános jogállapot az által megzavartathatnék s némely esetekben részrehajló önkény vitethetnék be a szigorú igazság sphaerájába. A kormány gondoskodása a legújabban kibocsátott határozatok megállapításában újabb bizonyítványul szolgál arra nézve , mikép ha a császári kormány gyakorlati érzéke nem tulajdoníthatott is különös fontosságot annak, hogy a bírói közigazgatási hatalmak különválasztásához a puszta formának legszélsőbb határaig ragaszkodjék , mindamellett is a dolog lényegét tökéletesen méltányolja, s a jogeszme megőrzését, valamint minden jogtárgynak a törvény szempontjából s az az által kiszabott jogi formákon belüli tárgyalását szilárdul s folytonosan szem előtt tartja. Az új intézmény egyenesen arra van számítva, hogy egy gyakorlati szükségnek megfeleljen, az saját megdönthetien jogosultságát annak pontos meghatározása által nyeri meg, hogy kinek kelljen igazságot szolgáltatni, s hogy annak ezt a fennálló jogi intézményekkel teljes öszhangzásban kell tennie. Az austriai igazságszolgáltatásnak érdemlett jó híre ez által egyátalában nem fog csorbulni. A rendszabály alkalomszerűsége a gyakorlat által fog bebizonyulni. NAPI HÍREK ÉS ESEMÉNYEK Budapest, September 1. * Gyöngyös városa hit alattvalói ragaszkodását és örömét a cs. kir. koronaherczeg születése fölött a kegyelettel megült egyházi hálaünnepélyen kívül az által tanusítá, hogy az örömnap emlékét példás jótétemények által véste be a nép szivébe, ugyanis ez alkalomból egy állandó rajziskolát alapított s az iparos mesterinasok díjazására ezer ezüst forintot tett le örök alapitványképen; továbbá a cs. kir. alsóbb katonaságot ajándékban részesítő, és a városi szegények között bőséges alamizsnát osztatott ki. * Kalotaszegből Írják: Azon örömhirre, hogy Császárné Ő Felsége egy koronaherczeggel szerencsésen lebetegedett, a b. hunyadi r. kath. egyházban isteni tisztelet tartatott. Délután a községháznál egybegyült falusi bírák és jegyzők ez örömnap emlékének megerősítésére elhatározták, hogy B. Hunyadon egy orvosi állomást fognak szervezni. Az orvos fizetésének biztosítására indítványozott 1200 pft a helységek önkénytes adományaiból fog begyülni. * Erdélyben ehhez ugyanazon örömdús alkalomból újabban még következő jótétemények járultak : a brassói járásközségekben tett gyűjtések eredménye 51 ft 10 kr pp. a Grüner cs. k. helytartósági tanácsos és kér. főnök ur által alapított herczeg Schwarzenberg Károly alapnak adatott át, mely alap brassói kerületbeli kiszolgált derék katonák számára van szánva. A nevezett alaphoz Hosszufalu községből az e járásbeli román marhatenyésztők 1000 pftot ajándékoztak; a sepsi járásban ugyan e czélra begyült ajándékok összege 150 pft. * A budai szegényalap részére a császárfürdőben m. hó 25-n rendezett tánczorgalom tiszta jövedelméül, miután a helyiség díjtalan engedtetett át, a szükséges nyomtatványokról dr. Herz ingyen gondoskodott, s a gr. Khevenhüller ezred zenekara Alscher József karnagy igazgatása alatt szintén díjtalanul működött — 324 ft 11 kr pp. jelentékeny összeg maradt a fönnemlített czélra. * A nemz. színházi szinlap jelentése szerint a Bagdanoff táncművész testvérek még csak kétszer fognak föllépni. Bagdanoff Nadejda k. a. tegnapelőtt az eddigi tetszésnyilatkozatokhoz képest nagy kitüntetésben részesült. Esmeraldát tánczolván, második felvonási rejtelme után egy szép koszorú hullott lábaihoz, ezt egy másik követte, melyet fivére kapott a 3-ik felvonásban, ezt aztán Nadejda részére újabb koszorúk és számos bokréta követte. Az utolsó koszorúnak kedves kis függeléke is volt, egy hófehér galamb, mely a nehéz koszorúval együtt a második emelet egy páholyából minden legkisebb baj nélkül jutott le a színpadra. Nadejda a kis vendéget keblére ölelte, s a közönség e figyelmét igazán gyermeki örömmel köszönte meg. Nadejda ez estre kiválóan lelkesedve tánczolt és játszott. * Az új heti műzsorozatba kitűzött daljátékok a nemzeti színpadon: holnap Éjszak Csillaga (Hollósy-L-néval), Ilka és Rigoletto. Figaro lakodalma Ernst-Kaiserné assz. javára adatik a jövő héten. * A török-sz. miklósi lóversenyek sept. 26 án, az aradiak October 24- és 25-ik napján mennek végbe. * Debreczenben egy fiatal nem rég oda telepedett becskereki születésű kereskedő L. A. igen gyászosan veszte el életét. Irodájában a szüreti ünnepélyekhez kis röppentyűk készítésével és töltésével foglalkozva, az Üvegmozsárban volt gyutömeg fellobbant és a szétvetett Üvegdarabok a szerencsétlen ifjúnak hasereit metszették szét, karját a hüvelykujjtól a könyökig fölhasították, és egy szemét kiütötték. Az ekkép irtóztatóan megsérültnek még volt annyi ereje, hogy a szobából az udvarra a kúthoz futott, hol egy társának még e szavakat mondta: „Barátom el vagyok veszve.“ A kútnál a szerencsétlen összeomlott, s mielőtt orvosi segély érkezhetett volna, kiadá lelkét. * A jó példák nem maradnak siker nélkül. A takarékpénztárak üdvös eszméjét mindinkább fölkarolják és valósítják. Kevéssel azután, hogy e tárgy Tokajban indítványilag szóba jött, aug. 26-n már egy takarékpénztári egyesület alakult, mely 412 száz forintos részvényt bocsátott ki, noha alkalmasint kétszer annyi is emberére akadt volna. Ez ekképen jóreményü intézet „Hegyaljai takarékpénztár Tokajban“ nevet fog viselni, s alapszabályai felsőbb helyre már föl vannak terjesztve. * Mint több amerikai lap jelenti jelenleg, az éjszakamerikai kerületekben gyapotból építenek házakat. A rosz gyapot, hulladék stb. nedvesen öszszegyűrűtik, és ez anyagból téglák formáltatnak, melyek igen szárazak, rendkívül kemények és tartósak. A házakat, melyek e gyapotkövekből gyorsabban fölépülnek mint más téglából, kívül oly mázzal fenik be, mely azokat egészen vízhatlanná, és mint állítják tűzmentessé is teszi. A föltaláló már szabadalmat kért s mindenfelé építenek már gyapotházakat. TÁROZA. Az irodalmi mozgalom Spanyolországban. Magnabal J.-től. (R. Contemp.) (Folytatás: Lásd B. H. 197. sz.) A templomok után természetesen a paloták következtek. Innen Fernandez y Gonzalez, los Alcasares de Espana czímű munkájában a történelmi palotákat ugyanannyi beszély által akarja ismertetni. A mórok híres palotája , az Alhambra már le van írva; erre az Alcazar de Madrid fog következni. Spanyolország politikai történelme semmi kívánnivalót sem hagy hátra. Martinez de la Rosa annak egy rövid s kellemes képét állítá elő, Bosquero historico de la politica czím alatt. Cipriano Secundo Montesinos, Apertura de Jistmo de Suez cz. munkájában, azon előnyöket fejti ki, melyek a szuezi földszorulat átmetszéséből fognának Spanyolországra, s az indiai-tengeri spanyol gyarmatokra hárulni. Az Organisacion de los Partidos, s az Estudios sobre la guerra de Oriente cz. munkák szerzője, Andres Borrego, egy hírnevéhez méltó munkát adott ki ily czím alatt: l oque hasido, loque es, el loque puede ser el partido conservator. Don Francisco Paula de Madrero, Résumen historico de la Cortes espanolas cz. munkájában, az összes törvényhozások chronologicus előadását terjeszti elénk, abban följegyezvén a legfontosabb határozatokat, s előadván ama különböző épületek történetét, melyekben a törvényhozó testületek 1610-től a mai napig székeltek. — Pascual de Gayangos érdekes s tudós jegyzetekkel kíséri Luis Cabrera de Cordovának Relaciones de las Gosas Succedidas en la Gorte de Espanades de 1549 hasta 1614. — Antonio Ferrer del Rio „II. Károly történelme“ cz. szép munkáját teszi közzé; — Modesto Lafuente pedig a História général de Espana-nak egy újabb kötetét, mely V. Fülöp s II. Fülöp uralmait foglalja magában, s indokolt ítéletet hoz a spanyolországi Bourbonok dynastiájának ezen alapítóiról, kiknek ezen országban eddig elő nem akadt történetirasok; végre Weber Sanz del Rio, saját Doctrinal de la História universal-ját adá ki, melyben a politikai történelem, a tudomány, irodalom, s valláskázi viszonyaiban, oly remekül van föltüntetve, hogy annak négy kötete szövegkönyvül fogadtatott el az ampliation de filosofia tanfolyamaiban. Ha Spanyolország a külföldi irodalmak befolyása alatt áll, ha inkább vagy kevésbbé szerencsés módosítások s átalakítások által, azok műveit elsajátítja, méltányolnunk kell benne, miszerint folyvást figyelemmel kíséri, vájjon nem jelenik-e meg valamely munka, mely nemzeti történelmét érdekelhetné. Szerencsét kell kívánnunk Aldama mérnöknek „el Portugal“ cz. könyvéhez, mely a lusitaniai királyság földrajzát, iparát, művészetét s történelmét ismerteti; Pacheco exministero követnek „Italiá“jához, a los Inpérios O roman es y Espanno- 1 esnek a 16- 17-dik századbeli fordítóinak, mely könyv Németországból került, s az Egyesült államokon ment át, mielőtt a spanyolok abban lelkiismeretes történelmi bírálatokat, s remek festményt fedeztek volna föl, II. Fülöp uralmáról. Szerencsét kell kívánnunk Pascual de Gayangos s Paul de Vediának ahhoz, miszerint sajnálták, hogy Ticknornak , a spanyol irodalom történelme czímű munkája nem spanyol tollból eredt, s miszerint elég lelkiismeretesség, s tehetség volt bennük arra nézve, hogy a negyedik kötettel befejezzék azon jeles commentárt, melynek ezen fontos munkáról kiadásához hozzá kezdtek. Az irodalmi, szónoklati s költészeti manualok s trataciókban nem volt hiány. Igen hosszas munka lenne mindazokat előszámlálni, melyek a közoktatási kir. tanács által elfogadott classikus munkák hivatalos névsorába vannak beigtatva. Azonban még sem akarunk hallgatással mellőzni némely könyveket, melyek maga a spanyol nyelv ismeretére vonatkoznak; ilyenek: a Diccionario de sinonimos, Mórától; a Diccionario de Gallicismos Baralttól; az Ensayo de un diccionario étimologico, Monlan-tól; a Diccionario vasco, francés, espannal y latino; végre el Vocabulario de todas las voces,que faltan a los diccionarios de la lingua castellana, mely által Luis Mart. Caballero ki akarta egészítni a spanyol akadémia, Salvas Dominguez szótárait. Ennyi munkák s könyvek nemde elegendők annak bebizonyítására, hogy a pyrénéi félszigeten valóban létezik értelmi mozgalom , oly mozgalom, mely Francziaországban ugyan ismeretlen , vagy legalább kevéssé van tanulmányozva , azonban sokkal valóbb , semhogy azt tagadni lehetne. Szükséges-e idéznünk a hitetlenek megingatása s meggyőzése végett,ama kritikai bölcsészeti felolvasásokat, melyekben Bérzosa a német bölcsészetet bírálja Kant, Fichte, Schelling , Hegelben; a „16-ik századi keresztényellenes bölcsészet eredetes következményeiveli elmélkedések “-et, Pio de la Sotá-tól, s ugyanannak ily czimü munkáját: „rövid vázlata az emberi ismeretek állapotja- s haladásának a 18 dik században“; a szépművészetek philosophia esteticá-ját, Pedro de Madrazó-tól; s ugyanennek „Consideraciones sobre el ideal en la sculpturá“-ját; a bárdok költészetérőli Estudios literariost, Cajetano Vidal-tól; a literatura moriscó -róli tanulmányokat Florencio Janer-től; az észrevételeket sobre los Lusiadas, Ganalejas paulai Ferencztöl; Amador de los Rios-nak Estudios historicosát, a katholica Izabella korabeli casti- KÜLFÖLD Anglia. Gróf Persigny-nek beszéde ezúttal épen Angliában nyert tetszést. A szövetségről tett nyilatkozatával tökéletesen kiengesztelte maga iránt az angol közvéleményt, mely a merénylet idején tartott beszédéért tőle egészen elfordult. Még a „Morn. Adv.“ is, mely pedig már rég idő óta ver riadót a császárság ellen, meg látszik hatva és térítve lenni a szövetség számára, a mint azt gr. Persigny érti. A gróf úgymond egyetlen barátja Angliának azok közöl, kik a császár környezetében vannak, s ezért a csatorna ezen oldalán is becsülést érdemel. A „Post“ és „Herald“ lelkesedése inkább stereotyp jellemmel bír. A „Daily News“ szem előtt tartja a maga szabadelvű hirét s ennélfogva Persigny beszédében nem dicsérhet mindent, hanem csak a szövetséget illető nyilatkozatait írhatja alá. A „Chronice“ még hallgat, de bizonyára még hangosabb lesz elismerésében, ha majd szólni fog. Az olvasót azonban bizonyosan legjobban érdekli az, amit a „Times“ mond, mely ekkorig oly kényes Bőt mogorva húrokat pengetett, ha a szövetségesről volt szó. Mostani nyilatkozata így hangzik : „Nem szívesen emlékezünk azon magatartásra, melyet Anglia és Francziaország a múlt februárban egymás iránt követtek. Nem volt az az érdekek tulajdonképi összeütközése, nem volt semmi egyéb, csak szenvedélyes fölbuzdulás mindkét részről. Most, midőn a dolog elmúlt, s mi nyugodt vérrel szólhatunk arról, elismerjük talán, hogy a pereznyi körülmények kimélyes megítélést parancsolnak. Egy császár, még olyan is, mint a jelenleg Francziaország trónján ülő, nem egykönnyen viszi ki hitvesét a pattanó kézi gránátok esője alól, anélkül hogy az az emberi indulat rajta ki ne törne, s ha a rövid önfeledés mohó igazságtalanságban nyilatkozik,úgy ez majdnem kimenthető. Más részről a császár gyaníthatólag régen elismerte , hogy állásához méltatlan tapintat, engedelmes teremtményei szája által üres fenyegetéseket fejeztetni ki. Ez esemény mindkettőnk számára hagyott leczkét hátra. — Megtanított bennünket, hogy bármennyire múlja is fölül a britt birodalom a francziát lélekszámban és vagyonban, mégis egy rögtöni viszályban mi lennénk gyorsabban veszélynek kitéve, mert szivünkhöz közelebb van az ellen kardhegye. A császárt gyaníthatólag megtanította, hogy a nemzeti érzetnek legcsekélyebb megsértése az angol népet a világ legharcziasb és legtürelmetlenebb nemzetévé teszi. Ezen nemzeti viszály, mely a maga képviselőiben, a dicsekvő