Budapesti Hírlap, 1858. október (224-250. szám)
1858-10-19 / 239. szám
Melléklet a Budapesti Hírlap 289-dik dlámához, közre, míg a csődrendtartás 43-dik §-hoz képest az ideiglenes tömeggondnoknak és csőd választmánynak a helybeli ismeretes hitelezők általi választása megtörténood, ideigl. tömeggondnoknak Szentmihályi Sándor , helyettesének pedig Krisztinkovich Ede helybeli ügyvéd urak kineveztettek légyen. Mihez képest mindazok, kik a csődület vagyonhoz bárminemű igényt tartanak, felhivatnak, hogy azt a f. évi dec. 27-ik napjáig rendes , a pelügyelő ellen intézendő kereseti alakban bejelentsék, mivel ellenkező esetben a csődrés 99. 100. és 101.§-hoz képest, a netalán őket illető tulajdoni, elsőbbségi, vagy zálogjogra nem tekintve, a csődtárgyalásból ki fognak s rekesztetni, s a csődtömeghezi minden igényeiket el fogják veszteni. A helybeli ismeretes hitelezők által választandó ideigl. tömeggondnok s csődületi választói megerősítése, vagy másnak a választása, egyszersmind azon elveknek, melyek a tömeg kezelésénél szem előtt tartandók lesznek, nemkülönben a tömeggondnokra s a hitelező választmányra ruházandó jogok meghatározása végett az 1859. évi január hó 26-ka reggeli 9 óra határidőül kitüzetik, a mikor, ha a hitelezők ez érdemben határozottan nem nyilatkoznának, avvagy közülök egy sem jelenne meg, a csődrdzs 44-ik §-a értelmében fog e cs. k. megyei törvényszék intézkedni. Kohn Lipót és Weiner Ignácz által Lukits György adósok elleni csődnyitásért beadott folyamodványt és erre tartott tárgyalásról felvett jegyzőkönyvet e cs. k megyei törvényszéknél kiki megszemlélheti. Győr, September 21-n 1858. Cs. k. megyei törvényszék. (3187) (8—3) A pesti cs. k. országos törvszék által ezennel közhírré tétetik, hogy Bttchler Lipót helybeli kalmárnak minden ingó, s azon koronaországokban , melyekben az 1853. julius 28-tól kelt ideiglenes csődrendtartás hatályos, fekvő ingatlan vagyona ellen a csőd elrendeltetvén, perügyelőnek hit. ügyvéd Jelenffy Ágoston ur, helyetteséül pedig Hartmann ügyvéd ur neveztetett ki. Ennek folytán mindazok, kiket a csőd alá került vagyonhoz bárminemű igények illetnek, ezennel felhivatnak, hogy anokat írásban vagy szóval legföljebb 1859. dec. 31-ig ezen cs. k. orsz. tervszéknél bejelentsék, mert ellenkező esetben ők, a netán őket illető tulajdoni, elsőbbségi vagy zálogjogra nem tekintve, a csődtárgyalásból ki fognak rekesztetni, és a csődtömeghezi minden igényeiket el fogják veszteni. Egyszersmind a jelentkező hitelezők felszólíttatnak, hogy az ideiglenes tömeggondnok megerősítése, vagy más gondnok, nem különben a hitelező választmány és ennek helyettesének megválasztása végett, 1859. évi jan. - én reg. 9 órakor annál bizonyosabban jeleljenek meg, mivel különben ezeknek kinevezése a csődrendtartás 44. §. rendeletéhez képest az ő veszélyükre hivatalból fog történni. Végül mindazon hitelezők, kik ellen a közadós a fentnevezett perügyelőnél vagy ezen cs. k. országos törvényszéknél megtekinthető folyamodványában a vagyonátengedés jogkedvezményeit igénybe vette, e részbeni nyilatkozatadás végett 1859. évi jan 7-re délelőtti 19 órára oly hozzáadással hivatnak meg , hogy azon hitelezőket illetőleg, kik azokat neki önkényt, meg nem engedik, a közadós ellen indított büntető bírósági vizsgálat bevégzése után fog határozat hozatni. Pest, September 28-án 1858. Cs. k. országos törvényszék. (3185) (3-3) 21835. A pesti cs. k. orsz. törvényszék mint ált. csődbíróság által közhirré tétetik, hogy helybeli korcsmáros Warga János és Seiler Klára hiteltársaknak minden ingó, és azon koronaországokban, melyekben az 1853. évi jul. 28-n kelt csődrendtartás hatályos, fekvő ingatlan vagyona ellen a csőd megnyittatott, pelügyelőnek hites ügyvéd Gratzer Antal úr, ennek helyetteséül pedig Balogh László úr neveztetett ki. Ennek folytán mindazok, kiket a csőd alá került vagyonhoz bárminemű igények illetnek, ezennel felhivatnak, hogy azokat írásban vagy szóval legföljebb. 1858. évi dec. 29-ig ezen cs. k. orsz. törvényszéknél bejelentsék, mert ellenkező esetben ők, a netán őket illető tulajdoni, elsőbbségi vagy zálogjogra nem tekintve, a csődtárgyalásból ki fognak rekesztetni, és a csődtömeghezi minden igényeiket el fogják veszteni. Egyszersmind az ideiglenes tömeggondnok megerősítése, vagy más gondnok, nemkülönben az ideiglenes hitelező választmány és ennek helyettesének megválasztása végett, folyó 1858. évi december 80-án reggeli 10 órakor annál bizonyosabban jelenjenek meg, mivel különben ezeknek kinevezése a csődrendtartás 80. és 44. §-a rendeletéhez képest az ő veszélyükre hivatalból fog történni. Végül mindazon hitelezők, kik ellen a közadós a felnevezett perügyelőnél vagy ezen cs. k. orsz. tervszéknél megtekinthető folyamodványában a vagyonátengedés jogkedvezményeit igénybe vette, e részbeni nyilatkozatadás végett f. évi dec. 30-n d. e. 10 ór. tartandó tárgyalásra oly hozzáadással hivatnak meg, hogy azon hitelezőket illetőleg, kik azokat nem önként meg nem engedik, a közadós ellen indított büntető bírósági vizsgálat bevégzése után fog határozat hozatni. Pest, sept. 29- 1858. Cs. k. országos törvényszék. (3197) (2--3) 40550. A pesti cs. k. keresk. s váltó-törvényszék részéről ezennel közhírré tétetik, hogy Weil Antal pesti bejegyzett kalap-kereskedő összes vagyona ellen annak saját kérelme folytán a csőd mai napon 40550. szám alatt elrendeltetvén, perügyelőnek s ideiglenes tömeggondnoknak soltész ügyvéd ur, helyettesének pedig Kiss Jakab ügyvéd úr neveztetett ki. Felszólittatnak tehát mindazon személyek,akiket a csőd alá került vagyonhoz bárminemű igények illetnek, hogy követeléseiket a szükséges okmányokkal ellátva legföljebb 1858. december 3-ik napjáig ezen cs. k. kereskedelmi s váltó-törvényszékhez annál bizonyosabban jelentsék be, mert ellenkező esetben a netalán őket illető tulajdon elsőbbségi vagy zálogjogra nem tekintve, a csődtárgyalásból ki fognak rekesztetni, s a csődtömeghezi minden igényeiket el fogják veszteni; egyszersmind az ideiglenes tömeggondnok megerősítése, vagy más gondnok, nem különben a hitelező választmány megválasztására 1859. január 5-ik napjának reggeli 10 órája a csődrdzs. 3. és 43. §§-a rendeleténél fogva oly hozzáadással fűzetik ki, miszerint az ezen törvénynapra meg nem jelent hitelezők tekintetbe nem fognak vétetni. Értesittetnek egyszersmind a hitelezők, miszerint a bukott által igénybe vett vagyonátengedés jogkedvezményei felett is a. 1859. jan. 5-re rendelt tárgyaláskor nyilatkozni tartoznak, s hogy azon hitelezőket illetőleg,kik azokat neki önként meg nem engedik, a büntető kir. vizsgálat bevégzése után fog határozat hozatni; az ez iránti végzés a törvényszéknél, vagy a perügyelőnél megtekinthető. Pest, oct. 12-n 1858. Cs. k. keresk. és váltó-törvényszék. Csődmegszüntetések. (3202) (2-8) 5459. Az ungvári cs. k. megyei törvényszék által ezennel közhírré tétetik, miszerint a Kelényi Sámuel un . vári kereskedő öszves vagyona felett ugyancsak e megyei törvényszék junius 27-én 1858. évben 3446. sz. a. kelt végzése folytán megrendelt csőd az öszves hitelezők beleegyezése következtében ezennel megszüntetettnek lenni nyilaittatik. X Ungvár, sept. 21-n 1858. Cs. k. megyei törvényszék. Felhívások. (3179) (8-3) 16527. A pesti cs. k. bel-, lipót- és ferenczvárosilag kik. bíróság által mindazok, kiknek mint hitelezőknek végrendelettel f. é. julius 22-kén váczi utcza 18 sz. a lakott néhai Geréb Rudolf ügyvédnek hagyatéka ellen követelésük van, felszóllittatnak , hogy ezen bíróság előtt igényeik bejelentése és igazolása végett folyó 1858. évi november 16-dikán délelőtti kilencz órakor jelenjenek meg,vagy odáig kérvényüket írásban nyújtsák be, ellenkező esetben a hagyatékhoz, ha ez a bejelentett követelések kifizetése által kimerittetik, további igényük csak annyiban leend, a mennyiben őket zálogjog illeti. Pest, oct. 11-én 1858. Cs. k. vár. kik. bíróság. (8064) (3-3) 3046. A szegszárdi cs. k. vár. kir. bíróság részéről közhirré tétetik, hogy Tausch Mihály asztalos-mester Tolna megyében kebelezett Tolna mezővárosában. 1858. évi jul. hó 11-n végrendlet nélkül elhalt. Minthogy pedig e bíróság részéről nem tudatik, várjon és kit illessen az elhalt hagyatékáhozi örökjog , annálfogva mindazok, kik erre bármely jogczimnél fogva igényt támaszthatni vélnek, felszólittatnak, hogy örökjogukat az alább kitett naptól számítandó egy év alatt ezeníróságnál bejelentsék s örökjoguk kimutatása mellett örökösi nyilatkozatukat nyújtsák be, ellenkező esetben a hagyaték, melyre nézve az alatt Döme János ügyvéd gondnokul rendeltetett, azokkal, kik örökösnek nyilatkoztak és örökjoguk czimét kimutatták, fog tárgyaltatni s nekik átadatni ; a hagyaték el nem foglalt része pedig, vagy ha örökösnek senki sem nyilatkozott volna, az egész hagyaték mint örökös nélküli az álladalom által fog behozatni. Szegszárd, sept. 27-n 1858. Cs. k. vár. kik. bíróság. (8193) (3—8) 7048. A szegedi cs. k. megyei törvényszék által mindazok, kiknek mint hitelezöknek végrendelet hátrahagyása nélkül 1855. julius hó 30-án Szegeden elhalt Csanády János volt harangozó hagyatéka ellen követelésük van, felszóllittatnak, hogy ezen cs. k. törvényszék előtt igényeik bejelentése és igazolása végett f. évi oct. hó 27-n reggeli 9 órakor jelenjenek megvagy odáig kérvényüket írásban nyújtsák be, ellenkező esetben a hagyatékhoz, ha az a bejelentett követelések kifizetése által kimerittetik, további igényük csak anynyiban leend, a mennyiben őket zálogjog illeti. Szeged, September 7-n 1858. Cs. k. megyei törvényszék. Gondokság alá helyezés (8191) (3-8) 1102. Sajtos József, szentesi születésű 25 éves, római katholikus, nőtlen, ács-legény, a bécsi cs. k. tébolydában lévő egyén, a nagytekintetű bécsi cs. k. országos törvényszék által lelki állapota iránt végrehajtatott vizsgálat folytán, a szentesi árvabizottmány által őrültnek nyilváníttatott és gondnokául az apja, Szentesen 1167 házszám alatt lakó Sajtos Mihály kineveztetett. (3184) (3-8) 21704. A pesti cs . orsz. törvényszék részéről Dr. Herz Vilmos ellen 1857. évi sept. 9-én 17448. sz. a. megrendelt ősöd ezennel biróilag megszüntetik. Best. sept. 29-n 1858. Cs. k. orsz. törvényszék. (8186) 1 ’ (3-3) 21180. A pesti cs. k. orsz. törvényszék részéről közhírré tétetik, hogy a Ziegler Antal pesti aranyroma-kereskedő ellen 1857. oct. 26-n 20561. sz. a. elrendelt csőd, az összes hitelezők beleegyezése folytén, mai napon megszüntetett. Pest, sept. 21-n 1858. Cs. k. orsz. törvényszék. (3189) (5-3) 8167. Melynek erejénél fogva Pécs sz. k. város részéről tözhirré tétetik, hogy az e városi közönséget illető úgynevezett városi sör-accia, valamint a serélesztő-árulhatási k. haszonvétel is e szabad kir. város területén, vagy ezen haszonvételek egyenkint is 1858. évi nov. 1-től kezdve egy évre, 1858 évi oct. hó 8- án délelőtti 10 órakor a polgármesteri hivatalban tartandó nyilvános árverés utján a legtöbbet ígérőnek haszonbérbe fog adatni; a közelebbi szerződési feltételek az alább irt pontokban foglaltatnak, és pedig: 1) Pécs sz. k. város közönsége átengedi a városi sör-accisa beszedési jogot, melynél fogva a haszonbérlő feljogosittatik, hogy bár kitől, ki e sz. k. város területében a polgármesteri hivataltól nyert engedély folytán sörmérési jogot űz, minden adótól 40 pkrt beszedhessen, és pedig minden különbség nélkül akár a sör helyben készíttetett, akár pedig az a környékről e városba hozatott; hasonlóul fognak mindazon helybeli lakosok, kik nem a saját szükségükre, hanem a nyilvános kimérésre a környékben készített sört e városba behoznak, azon esetre, ha ez iránt az előleges bejelentést a polgármesteri hivatalnál nem tették, ám erre nézve engedelmet nem nyertek volna, minden egyes esetben, ha t. i. a haszonbérlő erre nézvést panaszt emel, ennek javára 2 párttal meg fog bűntettetni. 2) Fel van jogosítva a haszonbérlő mindenkitől, ki e város területében sörárulást gyakorol, minden adótól 3 pártnyi illetéket beszedhetni, mindazonáltal mégis az úgynevezett sajtó-sörélesztő (Preszgerm) kivételével. 3) Kötelezi magát a haszonbérlő a nyilvános árverés útján megállapított haszonbért évnegyedenkint előre e város községi pénztárába pontosan befizetni, ellenkező esetben feljogosíttatik a haszonbérbe adt közönség, az egész egy évi haszonbért rajta egyszerre és azonnal követelhetni, és az egész kármentesítést az ő bárhol találtató javain, avagy a haszonbérlő egyébbi vagyonából törvényesen eszközölhetni. 4) A haszonbérlő által a haszonbérbe adó közönség bizosítására a nyilvános árverés alkalmával lefizetett 10%-nyi bánatpénz letételkép fog a városi pénztárban maradni, és csak az utolsó negyedében a haszonbérlési évnek a haszonbérbe beszámittatni. 5) Miután a haszonbérlő ezen szerződés által a fentebb említett e városi községet illető jogokba lép, annál fogva biztosíttatik a haszonbérlő, hogy ő minden e város hatósága köréhez tartozó segítségadásban fog részesittetni. 6) E szerződéssel összekötött mindennemű bélyegkiadásokat egyedül a haszonbérlő tartozik viselni. A vállalkozni szándékozók szíveskedjenek bánatpénz fejében a mostani 3010 pártnyi haszonbérnek 10 százalékával ellátva a mondott napon itt helyben vagy személyesen, vagy felhatalmazottjuk által megjelenni, avagy írásos nyilatkozványukat (Offerte) ide átküldeni, mindazonáltal kell ebbeli írásos nyilatkozványuk egy 15 piros bélyeggel és a fentebb említett bánatpénzzel avagy pedig ezen öszvegnek valamely cs. k. pénztárba történt lefizetéséről szólló nyugtával ellátva a kitűzött árverési határnapig az alább írt polgármesteri hivatalnál benyújtva lenniük. Az írásban nyilatkozó (Offerent) köteles továbbá írásos nyilatkozványában (Offerte) megemlíteni, hogy ő az árverési feltételekeről tökéletesen értesítve jön és hogy magát azoknak aláveti. Utánigéretek nem fogadtatnak el. Pécs, oct. 9-n 1858. A polgármesteri hivatal által. (1126.) (8—8) Vonatkozólag ez évi sept. hó 17-én kelt „Budapesti Hírlap“ (Pest-Ofner Zeitung) 219. sz. alatti hirdetésre tudomásul adatik hogy f. évi oct. 21-én reggeli 9 órakor az egri cs. k. kerületi pénzügyi igazgatóságnál a Borsod megyében kebelezett Szent- István helységtől 1858/9 évben beszedendő fogyasztási adó iránt negyedszer is árverés fog tartatni. A kikiáltási ár a borért 115 frt 80 pkr és a husért 73 frt 30 pkr, összesen 188 frt 60 kr. austriai váltóban értetődve Eger, oot. 12-n 1858. Cs. k. ker. pénzügyi igazgatóság. Mi is az általános polgári törvénykönyv 273. §-a rendeleténél fogva nyilvánosan közhirré tétetik. Szentes, jul. 81-n 1853. Az árvabizottmány által. Haszonbérletek. (3198) (2-8) 12821. Szabad kir. Szeged város részéről a buza-piaczi helypénz-szedéss gabnamérték-használati jognak 1858. évi december 1-től 1859. évi december végéig leendő haszonbérbe adása iránt f. évi October hó 27-n d. e. 9 órakor a városi tanács-teremben nyilvános árverés fogván tartatni, a vállalkozni kedvelők elegendő bánatpénzzel ellátva leendő megjelenésre oly megjegyzéset hivatnak meg, mikép a feltételek az I. tanácsi osztálynál időközben is betekintethetnek s a kitűzött időig írásos kellőkép felszerelt ajánlatok szinte elfogadtatnak. Szeged, October 8 – 1858. A városi tanács által. Hirdetmények a kárpótlási földtehermentesítési tőkék kirendelése tárgyában. (1115*) 1 (8-8) 4907. Az eperjesi császári királyi megyei törvényszék részéről közhírré tetetik , hogy a kassai cs. kir. földtehermentesitési pénzalap-igazgatóságtól átérkezett felszámítási határozat folytán az alábbi táblás kimutatásban megnevezett birtokosnak ugyanott elsorolt javaira nézve a kárpótlási tőke kirendelésének teljesítése végetti eljárás az 1854-dik évi január 16-a telt cs. nyiltparancs értelmében megnyittatik; erre nézve hirdetményi határidőül 1868. évi nov. hó 26-ka, tárgyalási Határnapul .»Ji. 1QKO CVJ :V_______91.L_________l.-nél. ..l 1 1,.9 Tin .'I 1 , t fedélye szerint az 1854-ik évi április végével lejárt egy évi határidő alatt biróilag évényesitették, magukat e tekintetben igazolják. 2. Azok, akiket az érintett cs. k. nyiltparancs szerint visszaváltási jogaiknak érvényesítésére még hosszabb határidő illet, ezen jogi követelést pvatos kimutatás mellett bejelenteni, vagy magukat a per megindítása iránt kimutatni tartoznak. 3. Azok, a kik a kárpótlási tőkére vagy annak kamataira igényt más jogczimből támasztanak, e tekintetbeli jogaikat érvényesítsék. 4. Mindazon hitelezők, kik a kármentesített jószágra az 1854-ik évi március 1-je előtt eszközlött betáblázás által követeléseiknek elsőbbségi jogokat szereztek, s a fizetésre a kárpótlási tőkébeli kielégítéshez igényt akarnak támasztani, est bejelenteni tartoznak, ellenkező esetben mindezek a kárpótlási tőke utalványozása iránti tárgyalásból ki fognak rekesztetni, és az 1, 2. és 3 alatt megjelölteknek csupán az leendjentartva, hogy netaláni jogaikat csak az ellen érvényesíthessék, akinek követelési igénye a kárpótlási tőke és annak kamataira az utalványozási tárgyalásnál elismertetett. 5. A kárpótlási tőke kirendelése iránti tárgyalásra a fenn kitűzött határidőre mindazok, kik a fentebbi pontokban meghatározott igazolásokat vagy bejelentéseket nyújtanak be, személyein vagy meghatalmazottjaik által annál bizonyosabban jelenjenek meg, mert különben úgy fognak tekintetni, mintha semmi igazolásokat vagy bejelentéseket sem nyújtottak volna be. 6. Végre kijelentetik, hogy a hirdetési határidő elmulasztása s a tárgyalási határnapról elmaradás esetében az előbbi állapotbai visszahelyezésnek helye nincs. Károlyi László Kis Sáros V. Itelek Eperjes, September 25-én 1858. Idézés: (8170) (8-8) 3727. Matkovics Tivadar, Simon Rudolf és Barbacsy Elek kérelmére Némediben (Tolna megyében) a közbirtokosság közt, bírói kiküldött közbejöttével megkísértendő tagosítási egyeztetésre, tárgyalási határidőül f. évi October 23 ik napjának reggeli 9 órája Némediben ezennel kitüzetik s arra minden érdekelt közbirtokos ezennel hírlapilag megidéztetik. Szegszárd, sept. 18- 1858. Cs. k. megyei törvényszék. Köröztetések. (1074*) , , (1-8) 8157. A marmaros-szigeti ob. k. megyei törvényszék részéről tudatik, hogy Marmaros megye levéltára rendezése alkalmával az egykori megyei tisztviselők, u. m. Szaplonczai József, Szatmáry Márton, Kürthy Antal, Szatmáry Károly, Rednik Mihály, Boronkay Miklós és Mánn László után a következő magányosokat érdeklő okmányok lelettek: 1. Popelán Juán k.-apsai lakos által a k.-apsai határban fekvő egy hold szántóföldnek, ugyancsak K.-Apsán lakó Rusz Istvánnak 12 frton latt eladásétóli körle vél eredetben. Sziget, october 17-n 1737 1 darab. 2. Osváth Ferencz huszti lakos részére 1767. évben Szatmár, 1770. évben pedig Mármaros megye által hiteles pecsét alatt kiadott nemességet igazoló okiratok eredetükben 2 db. 3. Mois Jónás, alul Ignáth és Fegye Andrej alsó apsai lakosok közt bizonyos szántóföld és telek kicserélése felett 1778. évi oct. 11-n A.Apsán létrejött cserelevél eredetben 1 db. 4. Kajtán nevű técsői lakost keresőleg, Papp Tógyer a Nuczu és Papp Nyikola a Györgyi szaplonczai lakosokat pedig szenvedőig illető, 1787. évi april 11-n Szigeten 43 vsrt 24 krról kelt eredeti adóslevél 1 darab. * • 5. Csűre Anássi moldovai kereskedőt keresőleg, Stephánovits Kajtán viski kereskedőt pedig szenvedőig illető, 1788. évi julius 31-n Szigeten 450 darab aranyról kelt körlevél, ugy látszik másolatban 1 darab. G. Fejér János szigeti lakost követelőleg, Smil Smájovics Krémer szigeti zsidót pedig szenvedőig illető, 500-rsrt*ól 1790. évi február 24-n Szigeten kelt adóslevél eredetben 1 db. Cs. k. megyei törvényszék neve a kárpótlásra jo Neve a A kárpótlás Kárpótlási tőke Kamatolás gositottnak. helységnek. tárgya. kezdete. frt 1 kr 387 30 1868. nov. 1 7. Berinde Jónás budfalvi lakos nemességéről Marmaros megye által 1759. évben hiteles pecsét alatt kiadott bizonyítvány eredetben 1 db. 8. Berinde Jónás budfalvi lakos által 1733. évi julius 30-a kiadott záloglevél eredetben, mely szerint budfalvi telkét és mezőbeli szántó és kaszáló földjeit öccsének Berinde Jónásnak 12 magyar forintba zálogba adja 1 db. 9. Kandra Kajetán técsői lakost követelőig, Dyorgyi Györgyöt pedig szenvedőig illető, 1783. évi január 23-n Técsőn 17 rsrt 31 krról kelt adóslevél eredetben db. 10. Papp János és neje Sztán Anna ugulyai lakosok által Alsó-Rónán lévő Vitelküknek és mezőbeli jussaiknak, Tivadar Lupa és neje alsó-rónai lakosoknak 50 virtokért zálogba itt adásukról 1745. évi aug. 91 . Szigeten kelt záloglevél eredetben 1 db. 11. Bud Simon és Beringye Péter budfalusi lakosok közt a budfalusi határban bizonyos szántóföldeknek cserébe itt adásuk és vevészk felett, 1668. évi junius 25-n létrejött csereivel eredetben 1 db. 12. Bozsa György szaplonczai lakos záloglevele eredetben, mely szerint Szaplonczán egy lakházát Bozsa Jánosnak 6 váltó forintért zálogba adja. Kelt 1759. évi dec. 25-n 1 db. 13. Hrics János aláirása alatt 1737. évi november 2-n Alsó-Rónán fekvő */« telkének Sztojka Zsigmond Antalnak 70 magyar forintért lett eladásáról kelt oklevél eredetben 1 db. 14. Somlye Autoza kabolapataki lakosnak 1786. évi jul. 20-n kelt adóslevele, mely szerint Blegye Tornának 15 ftt és 45 várral adósa és mely adósságba „in ruptut“ nevű helyen fekvő 9 kaszásra való kaszállóját, a kiválthatásig átadja, eredetben 1 db. 15. Máté János hosszumezei lakost illető eredeti okmányok. 1715. és 1795. évekről darab. 16. Berinde Jónás budfalvi lakos aláirása alatt 1744. évi aug. 6-a kelt adósilletőig záloglevél eredetben, mely szerint budfalvi Berinde Papp Nieitának 13 friba és 47 kv magyar pénzbe, a budfalvi határban „in mértül“ nevű helyen fekvő egy kaszállóját a visszaválthatásig átadja, 1 darab. 17. A szaplonczai Papp család ágazati tabellája, 1 db. 18. Joód helységben lakó Bállya család ágazati tabellája, 2 db. 19. Borsai nemes Dáncs Gavrilla a ketunyi aláírása alatt 1802. évi február 16 n kelt inscriptionális levél eredetben, mely szerint unokája ns. Dános Martyérnek alul István Borsán fekvő laktelkét, lakházzal és minden épületekkel együtt, úgy szinte minden szántó- és kaszállóföldjeit 400 vsrtba átadja, 1 db. 20. Egy részről deszei ns. Papp János a Alexi, más részről ns. Papp Juon, ns. Papp Tódor, ns. Papp Tyityiana és ns. Papp Domnyicza brébi lakosok között De- Bze helységben fekvő részjószág és „Lá válye márászke nevű helyen lévő 14 rúdnyi szántóföld felett, 1825. évi február 25-n létre jött csereivel eredetben, a mellette álló 5 db jegyzettel, öszvesen 6 db. 21. Zólyomi János szigeti lakos aláirása alatt 1773. évi február 24-n kelt záloglevél eredetben, mely szerint bárdfahm Kodra Györgynek 35 vártba a „padmezői“ kszállóját a kitett öszveg visszafizethetéseig átadja, mely összeget 1778. évben Sziget város községe lefizetvén, az irt kaszilló ennek birtokába adaik, 1 db. 22. Ns. Tamás Vaszily és Tamás Mária budfalusi lakosok között 1823. évi január 28-a ns. Marinka Pelágia édes annyokról maradt osztatlan jószág felett létrejött egyező, illetőlg osztálylevél, eredetben 2 darab. 28. Ns. Vlád Marikucza ns. Petrovai László özvegye rozávlyai lakos 1832. évi mártius 25-n kelt záloglevele eredetben, mely szerint „Stányisora“ nevű havasbeli részét, a rozávlyai határban fekvő földbeli részével együtt ns. Petrovy Vaszily aloy Jakab, aluj Huber rozávlyai lakosáét, ttt rsrtba a visszaválthatásig átadja, 3 darab. 24. Ns Mihály Vaszali aluj György k.apsai lakost szenvedőig, Kovásy Károly volt szolgabirót pedig követelőig illető 1837. évi máj. 5-n 12 esirtról kelt adóslevél, eredetben 1 db. 25' és Grád Kosztén, Ilié, Márku és Alexa, nem különben Urszulán Juon felsővissói lakosokat szenvedőig, Szigeten lakó Kürthi Antal ügyvédet pedig követelőig illető 1827. évi jan. 3-án összesen 105 frt 46 krról kelt adóslevél, eredetben 1 db. 26. Ns Grád Márku és Nyekita f.-vissói lakosokat terhelőig, Kürthi Antal ügyvédet pedig követelőig illető 1829. évi november 25-n 47 frt 20 krról kelt adóslevél, eredetben 1 db. 27. Darvay Dániel és Gedeon testvérek között a szigeti határban fekvő szántóföldek felett 1814. évben apr. 16-án létrejött legújabb s legteljesebb osztálylevél, eredetben 1 db. 28. Dragus Nyikola Szathmár megyei turvékonyi lakosnak 1807. évben apr. 22 . Bái(Hatván kelt záloglevele eredetben, meyy szerintVáncafalva helység határában lévő fekvő jószágait Godzsa Togyer és Vassalvános falvi lakosoknak 1000 v. frtba zálogba adja 1 db. 29. Herlioska Károlyt cselekvőig, Makrai Ferenczet és nejét pedig szenvedőig illető, 1837. évben mártius 23 án Felsőbányán 200 esztról kelt, ugyanakkor — ugyanott -- be is táblázott adóslevél, eredetben 1 db. 80. Petrovai Gaborán Mária, Mihály Lapul özvegye aláirása alatt 1803. évben márt. 6-án Petrován Ilona nevű leánya javára kelt végrendelet, eredetben 1 db. 81. Kürthi Antal ügyvédet követelőig, Grád Márka és Tomini Stephan f.-vissói lakosokat pedig szenvedőig illető, 1825. évi május 31-én Szigeten 11 esztról kelt adóslevél, eredetben 1 db. 32. Szigeti lakos Bíró Zsigmond aláirása alatt 1816. évben nov. 9-én Szigeten kelt