Budapesti Hírlap, 1859. február (25-47. szám)
1859-02-23 / 43. szám
1859. — 43. szám. Előfizetési árak ausztriai értékben. BUDAPESTEN. A Hivatalos Értesítővel együtt. uj. fr. kr. Évnegyedre 4 50 Egy hónapra 1 76 A Hivatalos Értesítő nélkül. vfr. kr. Egész évre 10 — Fél évre 5 25 (A házhozhordásért havonkint 15 krral több.) Előfizethetni Budapesten a kiadó hivatalban. gyes számára a Hivatalos Értesítővel együtt . 30 kr. n nélkül . 10 „ SZERKESZTŐ HIVATAL: egy es ten^-utcza, 1. sz.ái/wnV emelet, KIADÓ HIVATAL: Barátok tere 7. szám faljdsz i n t. fr. kr. Évnegyedre 3 — Egy hónapra 1 25 Szerda, február 23. BUDAPESTI HÍRLAP. A Hivatalos Értesítő nélkül. 'l^M O fr. kr. Egész évre 14 — Fel évre 7 — Évnegyedre Egy hónapra 10 — Egy nőnapra 4 év *el évre • Vidéken bérmentes levelekben minden cs. kir. postahivatalnál fr. kr . 7- 1 60 Igtatványok. Egy hatodhasábos petitsor egyszeri beiktatásnál 8 ujkrajczarjával b kétszerinél 7 és háromszorinál 6 újkrajczárjával számittatik. Még többszöri ismétlésnél aránylagos ármérsékléstegettetik. Az leigtatási bélyegdij mindannyiszor 30 ujkr. Mindennemű hirdetések a kiadóhivatalban vétetnek föl. A külföld számára a hirdetményeket H. Hübner könyvkereske Egész évre fél évre fr. kr. 15 — 8 — Előfizetési árak ausztriai értékben, vid.ékre. (Naponkint! postai küldéssel.) A Hivatalos Értesítővel együtt. fr. kr Egész évre 19 — Fél évre 10 — fr. kr. Évnegyedre 5 50 Egy hónapra 2 10 HIVATALOS RÉSZ. Ö cs. k. Apostoli Felsége f. é. febr. 13-ki legfelsőbb határozata által utóbb nevezetteknek legkegyelmesebben engedélyt adni méltóztatott, hogy a nekik adott idegen rendjeleket elfogadhassák és viselhessék, és pedig: báró Hesz táborszernagy, főszállásmester, a svéd kir. kard. rend nagykeresztjét;Schrott Lajos ezredes a 12. sz. német-bánsági gy. határőrezredben, ezen rend^ középkeresztjét; Fabisch József ezredes és a tüzéracademia igazgatója az észtérégi sas-rend közép; és Bébi eb Zakariás százados a 7. sz. Luitpold bajor hg gy. ezredben annak kiskeresztjét; gr. Méran Ferencz, báró Brendhoff főhadnagy a 18. sz. Konstantin orosz naggy. ezredben, a belga kir. Lipótrend közép-, lebenswarthi lovag Taubes János 2 oszt. főtörzsorvos annak tiszti- és báró Wimpffen Ferencz százados a 13. sz. Hohenlohe hggy.ezredben ugyanannak kiskeresztjét; Trnski János és Gregurics Edvárd századosok a kat. határőrvidéki igazgatási szakban a svéd kir. kard. rend kiskeresztjét. A cs. k. Apostoli Felsége f. é. febr. 10-ki legfelsőbb határozata által Kucsak Henrik gymnasiumi igazgatót Egerben, a leitmeritzi gymnasium igazgatójává legkegyelmesebben kinevezti méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége f. é. febr. 6-ki legfelsőbb határozata által báró Baum Károly trapezunti consult a megürült szaloniki consuli állomásra főconsuli czimmel ad personam fölruháztatása mellett áttenni, és wolfsbergi Lenk Ágoston viddini alconsult trapezunti consullá kinevezni méltóztatott. ő cs. k. Apostoli Felsége f. é. febr. 18-ki legfelsőbb kézirata által legmagasb hajlandóságát kifejezni méltóztatott, a bécsi ágostai és helvét hitvallású községek iskolaelőljáróságának különös kegyelemből egy épületi telket iskolaházra szenteltetésül ingyen átengedni, s a belügyminiszert fölhatalmazá, hogy ezen épületi telek helyének kiszemelése, és az ezen saját kellékének megfelelő térfoglalat megállapítása iránt a további intézkedéseket megtegye. A cs. k. számvevő-eledőrségi legfőbb hatósága cs k. magyar államszámvevőségnél Papp János számjegyzőt számtisztté kinevezte. NEMHIVATALOS RÉSZ. Pest-Solt megyéből a népiskolaügy emelése körül következő elismerésre méltó legújabb tényeket hozhatunk föl: Alsó-Alpáron egy második tanítói állomás 300 pft évi fizetéssel, szabad lakással s a váczi püspökség részéről 30 hold szántófölddel javadalmaztatott. — Akasztón a tanítónak féltelek 30 holddal, s az ujdon rendszeresített altanitónak szintannyi föld és évi 176 ft készpénztzetés adatott. — Császártöltés község a főtanítónak eddigi 10 hold birtokát 31 holdnyi féltelekre kiegészítette s az újdon rendszeresített altanitó javadalmazását 15 hold szántóföldben és rétben állapította meg. — K e c z e 1 község az első tanító földbirtokát 42 hold 432 □ ölte, a másodikét 32 hold 6000 ölre emelte, s az ujdon rendszeresített altanitónak 11 holdat juttatott. A kaocsai szolgabirói járásban a közelebb múlt év alatt a tanítói javadalmazások évi 3141 forinttal emeltettek, iskolaépítésekre 9502 ft köttetett, s jövő építkezésekre 7800 ft gyüjtetett. Ezenkívül iskolák és tanítók számára földek és rétek hasittattak ki, s faiskolák állíttattak, mely utóbbiakra a kiskörösi járásban 28*/a hold fordíttatott. Budapest, február 22. (Politikai szemle.) A legközelebb egybelépendő conferentiát a párisiak (sunt semper laeti!)„Kuza-conferentiának“ nevezik, és, miként ma újra halljuk, e név teljesen megfelel a conferentia rendeltetésének, mert nemcsak az olasz kérdéssel nem fog foglalkozni, hanem hallomás szerint a dunai hajózás ügye sem fog szóba hozatni, hanem — egy harmadik conferentia számára fönntartatni. Hanem hát miképen fog végződni a Kaza-ügy ? Nem vagyunk jósok és nem bírunk valami spiritus familiárissal, mely a jövő eseményeit előre megsúgná, hanem talán nem csalódunk, midőn azon hiedelmet fejezzük ki, miszerint ez ügy eldöntése legalább egyenesen nem fog ellenkezni Austria és a porta kívonataival. Többet egyelőre nem mondhatunk , csak arra figyelmeztetünk még, hogy a „ Constitutional“ tegnap említett czikkéből máris kikandikál azon lehetőség , miszerint a választás nem fog helyeseltetni. Hanem ezzel — azt igen jól tudjuk — a dolog még koránt sincs végképen kiegyenlítve, hanem alkalmasint csak egy kis időt szándék nyerni, aztán majd ismét elülről kezdődik a játék. Csak az a kérdés : miként fogadják majd a románok a conferentia eldöntetését, ha ez az unióra nézve kedvezőtlen találna lenni ? Párisi levelek ily esetre forradalomtól félnek, hanem az „Independ.“ helyesen jegyzi meg, miszerint a moldva-oláhok eddig annyi türelmet tanúsítottak, hogy lázadástól nem kell félni. Azonban nem valószínűtlen, hogy — amire már több ízben figyelmeztettünk, — új választás alkalmával, ha Kuzát a conventio kívánalmainak meg nem felelése következtében már a moldvai hoszpodárságra sem tartanák képesnek, hogy ily esetben, mondjuk, Kuza helyett más hoszpodárt fognak választani, de ismét mind a két fejedelemség ugyanazt, — ha csak a conferentia külön határozat által ennek elejét nem veszi. Ami az olasz ügyet illeti, azon emlékirat, mely erre nézve a franczia külügyministeriumban készült, rögtön abbahagyatott és egyelőre nem is fog folytattatok Ezen váratlan fordulatot azzal indokolják, hogy Cowley lord Párisban terjedelmes jegyzéket nyújtott át, melyben Anglia az olasz ügyre nézve elmondja a maga véleményét, némely pontban Francziaországgal egyetértvén, másban ennek nézeteitől eltérvén. Az egész okmány határozottan békés szellemben van írva és a bábom ellen nyilatkozik, miután a fönnforgó viszályok egytől egyig diplomatiai utón ki lennének, egyenlíthetők. E szó „congressus“ nincs ugyan kimondva ezen okiratban, hanem értelme mégis körülbelül erre megy ki. Innen támadhatott aztán azon hit,mely e napokban a párisi börzén el volt terjedve, miszerint Anglia, Porosz-, Orosz- és Francziaország Austriát fölszólította volna, hogy az olasz vitát congressus eldöntésére bízza. Az austriai kormány, ha ily indítvány valósággal léteznék, minden esetre megkülönböztetné az olasz kérdés azon részét, mely az ausztriai olasz birtokra vonatkozik, attól, mely a nem austriai államokat illeti, ha az utóbbiakra nézve a nagyhatalmak többsége congressust kívánna, Austria nem fogja ellenezni, de saját tartományainak állapotát ismeretes elveinél fogva congressusi vagy conferentiai vita tárgyává nem teheti. Londonból továbbá még azon hivatalos értesítés is érkezett Párisba, hogy a franczia fegyverkezések következtében, Nagybritannia is kénytelennek látja magát hajóhadának szaporítására. Erre egyébiránt Párisban már készen voltak, de azért még sem szüntetik meg a nagyszerű fegyverkezéseket. Nemcsak hogy zuávok és vadászok hivattak haza Algírból, hanem az onnan érkezett Renault-féle hadosztály tisztjei már fizetésük ötödrészét előlegezésképen meg is kapták, ami csak hadjárat előtt szokott történni, hogy a tisztek minden szükségessel elláthassák magukat. Végre Delangle ur ismét körözvényt intézett volna a praefectusokhoz, mely azon elveket, mik a minap a sajtóra nézve hirdettettek, most a községi tanácsokra, kereskedelmi kamarákra s minden efféle nyilvános testületre alkalmazza, s arra inti a főnököket, miszerint e testületek részéről netalán szándékolt minden békedemonstrációnak gátat vessenek. Ezen harczias hírekkel szemben nem lehet említetlenül hagyni azon új tervet sem, mely párisi tudósításokban az olasz viszály „békés“ megoldására előterjesztetik, mely azonban véleményünk szerint csak valami életgyártó rész tréfájának tekintendő. Kolumbus ezen tojásának ilyen a formája : Austria és Francziaország a maga csapatjait visszahúzza a pápai államból; egy európai congressus lép össze, hogy azon reformokat szabatosítsa, melyek ő szentségének inditványozandók. Ő szentsége aztán a bibornokokkal e reformokat megfontolja, elfogadja és az egyházi állam boldog! Hogy azonban ezen boldogság bekövetkezéséig valami garázdálkodás ne történjék, az austriai és franczia őrségek kivonulása után ideiglenesen és a reformok behozásáig valamely semleges hatalom katonái, péld.a spanyolok (!) szállanák meg az egyházi államot. Olvasóinkra bízzuk ezen szellemdús, valóban spanyol combinatión teljes kedvük szerint — kaczagni. Belgrád, febr. 19. (Az uj ministerium és az új tanács. Vucsics és a többi vádlottak ügye. A kisebb hivatalnokok sorsa.) Távirati tudósításokból tudva lesz már önök előtt, hogy mind a ministerium, mind a tanács megalakult, melynek újonnan kinevezett tíz tagja tegnap téve le esküjét az usztár által kiszabott módon. A tanács elnökévé Mihajlovics Sztevcsó neveztetett ki; a régi tanácsnokok közül eddig csak négyen vétettek föl újonnan a tanácsba, a többi hat tanácsnok most először hivatott meg e nagy hivatalra. Tekintve a miniszerek s a tanácsnokok névsorozatát, az ember egyelőre alig képes megjelölni a jövő kormány politikáját s kül-és belműködésének irányát. Még egy szerb lap is, mely különben jól be van avatva a szerb dolgokba, s amely eddig nem igen késett minden dologról, minden eseményről kimondani véleményét, tartózkodik a nyilatkozattól, mit hisz és mit remél az új ministerektől és az új tanácsnokoktól. Tettekre vár, hogy ne csalódjon ítéletében. Csak annyit mond, hogy a kinevezett ministerek, amennyiben őket ismeri, békés emberek, s nem lehet attól tartani, hogy összeütközéseket fognának előidézni Szerbia és a porta közt. A kinevezettek között igen kevesen vannak, kiknek eddigi életük Szerbia történelmi viszonyaival össze volna kötve. A kinevezettek nem ismeretlen emberek ugyan, de olyanok sem, akik működésükkel jelentékesen befolytak volna egykor Szerbia történelmi kifejtésébe. Többen közölük még Milos fejedelem alatt hivatalnokok voltak, például a mostani pénzügyminister Herbesz már akkor tanácsnok volt. Némelyek azonban nem jelentéktelen részt vettek az 1842-ki történetekben, melyeknél fogva Mihály herczeg Szerbiát elhagyni kénytetett, s azért mostani kineveztetésük annál föltünőbb, midőn a tanács újonnan alakittatik, s az előbbi tanácsnokokból még oly emberek sem vétetnek föl, a kikről legalább nyilvánosan nem tudni, hogy Milos és Mihály herczegek egykori ellenségei voltak voka. Meglehet azonban, hogy ezekre későbben fog kerülni a sor, s azért én is a szerb lap példáját követem s hallgatok, míg a tények adatokat nem szolgáltatnak a beszédre, s illetőleg az írásra. Vucsics és más elfogottak fölött a vizsgálat szorgalmasan foly. Tegnap hallatszott, hogy a befogottak közöl többen minden büntetés nélkül szabadon bocsáttattak. Jankovics Elek a volt tanács alelnöke 24 óráig fogva tartatott, mivel vonakodott aláírni kihallgattatása jegyzőkönyvét, azonban már kibocsáttatott, de azon parancscsal, hogy Szerbiát hagyja el, hasonló parancsot kapott eddig Markovics István volt tanácsnok s egykori predsztavnik, és Nikolics Athanáz, azon négy hivatalnok egyike, kiket a szkupstina proscribált. Belgrád városa polgárai tegnap rendkívüli gyűlést tartottak azon egyén megválasztása végett, kit Milos fejedelem segédül veend maga mellé, ez által akarván kijelenteni megelégedését a belgrádi polgároknak a múlt decemberi napokbani maguk viseletével. Mi lesz a többi kisebb hivatalnokokkal, máig sem tudhatni. Milos proclamatiója szerint azokat ő fogja szükség és törvény szerint újonnan kinevezni, s azért a hivatalnokok új kineveztetésükig ideigleneseknek tekintetnek. Aki újonnan ki nem neveztetik, az hivatalvesztettnek lesz tekintendő. Mondják azonban, hogy Milos egy kiáltványnyal a kisebb hivatalnokokat megerősítendi hivatalaikban, de máig ily kiáltvány ki nem bocsáttatott. Austria be és kivitele 1858-ban. Kék. Ha a közforgalom, jelesen a be és kivitel, egyáltalán különös érdeket gerjeszt, mivel a bel iparállapot és a termesztés kiisfelé nyilvánulásainak mintegy visszatükrözése a legközelebb lefolyt 1858-as évnek kereskedelmi mozgalmai annál nagyobb figyelmet igényelnek, minthogy a több éveken át uralgott ágiónak megszűntével az e körülmény szülte védelem is elesett, s a vámtételek teljes mértékben háborítlanul éreztethetik a belföldi iparágakkal kedvező vagy visszás befolyásukat. Szemközt azon sürűő panaszokkal, melyek a birodalmi iparosok részéről jelesen a letűnt évben emelkedtek, a be és kiviteli kimutatások fokozottabb érdekeltséget nyernek, s feladatunknak tekintjük, a tavalyi forgalomnak egyes részleteit legközelebb tüzetes tárgyalás alá venni, most egyelőre csak az összes ki és bevitelnek értékét, mint ezt az „Austria“ folyóirat legújabb száma közli, egész általánosságban akarjuk szemügyre venni. A bevitel 1858-ban 318,986,987 a. értékű forintra emelkedett, tekintve tehát a legközelebb megelőzött 1857 ki évnek 288,266,142 a. forintra rúgott beviteli forgalmát, 30,720,845 frtnyi emelkedés mutatkozik. A kivitel tavaly 293,336,445 frtra ment, mi az előbbi évnek 241,870,410 frtot tett kiviteléhez képest 51,466,135 ftnyi növekvést tanúsít. Egymással összevetve a múlt évben a bevitel csak 25,650,542 fttal múlta fölül a kivitelt, midőn 1857-ben 46,395,832 frtnyi különbség volt a kivitel rovására. Habár tehát a tavalyi forgalomnál is a kivitel még mindig tetemes Bommával maradt a bevitel mögött, mégis az egyensúly felé irányulás szembetűnőleg nyilvánul. De ha az egyes bel kiviteli rovatokat tekintetbe veszszük, nem lehet el nem ismerni, hogy 1858-ban a belföldi ipar szenvedőbb szerepben jelentkezik, mint a legközelebb megelőzött évben. A további gyártásra szolgáló nyersanyagokból valamint fonalból nem csak hogy több nem került be a birodalomba, hanem a szövésre való anyagokból inkább mintegy 2 millió forint árával kevesebb hozatott be, s csak a nyers érczek, ásványok s fémekből volt tetemesen nagyobb a bevitel, úgy hogy 30,800,000 írtnál többre rúgott a taval, mint az ez év előtti behozatal. Ez azonban érezgyártásunk emelkedése mellett legkevésbbé sem tanúskodik, mert először az ellenkezőre azon körülmény mutat, hogy érezgyártmányok kivitele nem csak nem emelkedett, hanem elég érezhetőleg csökkent; másodszor ugyanezen czikkekből tavaly több hozatott be külföldről, mint az 1857-es évben; harmadszor az érintett behozatali növekvés onnan könnyen magyarázható, hogy e rovatban leginkább a külországokból mérsékeltebb vám mellett föltűnően magasabb mérvben behozott vassínek és vert pénzek szerepelnek; így például Januarius elsejétől nov utóljáig 1857-ben külföldi vassínekből csak 707,434 mázsa került be, midőn tavaly ugyanazon időszakban 1,508,754 mázsa, vagyis több mint mégegyszer annyi hozatott be. A nemes érczeknek s vert pénzeknek behozatala a mondott 11 hónapi időben 1857-ben 476,531 fontot, a múlt évben pedig 774,812 fontot tett, és hogy az érczásványok kivitele is tavaly oly szembeszökőleg túlszárnyalja a megelőzött évet, hasonlólag a tetemesen növekedett nemes ércz és vert pénzbeli kivitelnek tulajdonítható, így 1857-ben a fönnmondott 11 hónapi időszakban csak 21,916 font, ellenben tavaly nem kevesebb mint 552,121 font arany ezüst szertpénz ment ki a birodalomból. A különféle iparczikkek és készítményekből is, ha nem több, bintosan nem kevesebb jött be, mint 1857-ben, úgy hogy ebből beliparunk megerősbülésére következtetés épen nem vonható, midőn ellenkezőleg többrendű gyártmányaink kivitelében beállott, helylyel kézzel érezhető csökkenés iparviszonyaink szenvedőbb szereplésére látszik csakugyan mutatni, így a szőtt kelmékből 4®ioillió forinttal, a csont, fa, üveg, kő és agyagkészítményekből 2a gépek, hangszerek s vegyes árukból 4 dio, a metall gyártmányokból */19 mill. forinttal kevesebb ment ki a birodalomból, mint 1857-ben. Különösen sajnos, hogy nem csak a gabona, hanem bőr és egyéb italokból is jóval kevesebb ment ki, és csak a nyersanyagok kivitelénél találkozunk magasabb számadatokkal mi, azonban legkevesbbé sem a gyapjúnak, hanem a len- és nyers selyemnek jutott osztalékul. gén A gabonabevitelnek emelkedése kevesbbé szomorító mint az állatok és a zsiradékoké, így olaj s zsiradékért 18 millió forinttal vagyunk kénytelenek adózni a külföldnek, sőt még italokért is tavaly nem kevesebb mint 5,409,567 forint folyt ki a birodalomból. Ha valamely bevételi rovat, úgy bizonyosan ezen a birodalom helyében még hasonlíthatlanul magasabb mértékben előállítható termelényeket kimutató rovatok kedvezőbbre változhatnak, s reméljük, hogy mezőgazdasági iparunk kétségtelen emelkedésénél a jövő évtizedek sokkal kecsegtetőbb számeredményeket fognak föltüntetni. Tavalyi kereskedelmi forgalmunk kellőbb megbírálására ideigtatjuk az őszkimutatást, mint azt az „Austria utólsó száma adja: a bevitelnek értéke a kivitelnek értéke 1858. 1857. 1858. 1857. ezer a.ért. forintokban kifejezve gyarmati áruk dohány s dohányára 21,8%1 20,603 61 65 6,582 11,183 300 334 gabona és kerti term15,021 .18,318 17,388 23,965 6,602 állatok 16,603 13,551 6,391 állatorsz. termények 6,571 7,026 5,595 5,840 olaj s zsiradék 18,,721 14,800 1,516 2,115 italok 5,409 , 4,766 3,199 5,275 tűzi s szerszámra 7,474 7,350 14,209 13,055 orvosi, festő, cserző, és vegytani szerek, 18,156 18,824 3,858 13,945 ércz ásványok 72,023 41,4681 40,644 66,540 74,903 14,296 szövetanyagok 38,671 56,5,71