Budapesti Hírlap, 1859. június (130-154. szám)
1859-06-11 / 139. szám
1859. —139. szám. Előfizetési árak ausztriai értékben. BUDAPESTEN. A Hivatalos ErtwIMvel együtt. fr. kr. I . fr. kr. fgész évre 16 — Évnegyedre 4 50 VS évre 8 — Egy hónapra 1 75 A Hivatalos Értesitő nélkül. fr. kr. Egész évre 10 — Fél évre 5 25 (A házhozhordásért havonkint 15 krral több.) Előfizethetni Budapesten a kiadó hivatalban, egyes szám ára a Hivatalos Értesítővel együtt . 30 kr. „ nélkül . 10 „ SZERKESZTŐ HIVATAL: gy e tem - a tera, 1. szám 2-dik emelet. KIADÓ HIVATAL: Barátok tere 7. szám földszint. BDDAP Szombat, junius 11 Előfizetési árak ausztriai értékben VIDÉKRE. (Naponkinti pontai küldéssel.) A Hivatalos Értesitő nélkül. ft. kr. I . fr. ki Egész évre 14 — Évnegyedre 4 — Fel évre 7 — Egy hónapra 160 Vidéken bérmentes levelekben minden cs. kir. postahivatalnál. Igtatványok. Egy hatodhasábos petitsor egyszeri beigtatásnál 8 ujkrajezárjával kétszerinél 7 és háromszorinál 6 ujkrajezárjával számíttatik. Még többszöri ismétlésnél iránylagos árufeszélés engedtetik. A beigtatási bélyegdij mindannyiszor 30 ujkr. Mindennemű hirdetések a kiadóhivatalban vétetnek föl. A külföld számára a hird fölényeket H. Hübner könyvkereskedése Lipcsében veszi át. , fr. kr Évnegyedre 3 — Egy hónapra 1 516 A Hivatalos Értesztővel együtt. fr. kr. kész évre 19 — 1 évre 10 — , fr. kr. Évnegyedre 5 50 Egy hónapra 2 10 HIVATALOS KÉSZ. 32-dik hadseregi parancs. A hadsereg megemlékezve régi hírnevére, a magentai csatában a túlnyomó ellenség ellenében megmutatta, mit képes tenni a hősi bátorság és teljes odaadás Értem és a hazáért. Köszönetet mondok hadseregemnek a Magam és a haza nevében, és akarom, hogy azok, kik a vitézek közt legvitézebbek voltak. Nekem azonnal megneveztessenek. Veronai főhadiszállás, junius 8. 1859. Ferencz József s. k. 1859. ápril 24-én kelt császári nyilt parancs, kiható a birodalom egész területére, a lombard-velenczei királyságot, Dalmátországot s a katonai határőrséget kivéve, melylyel egy uj községtörvény bocsáttatik ki *). Mi Első Ferencz József, Isten kegyelméből Austriai Császár, Magyar-és Csehország, Lombardia, és Velencze, Dalmát-, Horvát- és Tótország , Galiczia, Lodomeria, Illiria és Jeruzsálem királya, Austria Főherczege stb. stb. 1851. december 31-én kelt nyílt parancsunkban a községügy rendezése iránt kijelölt elvek foganatosítása végett, miniszereink s birodalmi tanácsunk meghallgatása után az idemellékelt községtörvényt birodalmunk egész területére — a lombard-velenczei királyság, Dalmátország s a katonai határőrvidék kivételével — kibocsátandónak találjuk. E részben szándékunk az, hogy jelen törvény foganatosításánál a birodalom különféle részeinek különös viszonyai és szükségletei kellő figyelembe vétessenek, s hogy a községeknek mindenütt oly szerkezet adassék, mely által azok a közjóllét gyarapodására s általában közös érdekeik előmozdítására intézett törekvésükben gyámomolíttatnak s a községekre bizott közczélok biztosíttatnak. E végett jelen törvény foganatosítása tekintetében következendőket rendeljük: I. Czikk. Azon közigazgatási területekben, melyek számára jelen községtörvény kibocsáttatott, belügyi miniszerünk az országos kormányszékeknél, azok főnökeinek elnöklete alatt s szakértő férfiak meghívása mellett, bizottmányokat alakítson, melyek a városi és vidéki községi rendtartásban különös megállapítás végett fönntartott határozatokat tanácskozás alá venni, s a szükséghez képest jelen törvény alapján és a különös országviszonyok figyelembe vételével, községi rendtartásokat tervezni tartoznak. Ezen bizottmányok indítványai határozathozatala végett Elénk terjesztendők. II. Czikk. A jószág területek alakítása végett, az egy vagy több községek kapcsolatába tartozott, volt uradalmi földbirtok birtokosai fölszólitandók, miszerint azon esetben, ha annak elválasztását kívánják, a belügyi miniszertnk által mindenik közigazgatási területre nézve megállapítandó határidő alatt, az eddigi községi kapcsolattól elválasztást, s jószágterületek alakítását tárgyazó kérvényüket a politikai országos kormányszéknél (helytartósági osztálynál) nyújtsák be, mely a fölött a tett nyomozások "és tartott tárgyalások alapján határozand. A volt uradalmi földbirtoknak az eddigi községi kapcsolattól elválasztását tárgyazó oly kérvények,melyek a kijelölt határidő eltelte után nyújtatnak be, a miatt a törvényes tárgyalás és eldöntés alól nincsenek ugyan kizárva, sőt azok a mennyiben jelen törvény foganatosításának késleltetése nélkül eszközölhető, fölötte gyorsan elintézendők. Ellenkező esetben azonban az ilyen kérvények fölötti tárgyalás utólagosan tartandó, s szabályszerű uton eldöntendő. III. Czikk: A községi kapcsolathoz nem tartozott, egykori uradalmi földbirtokok tekintetében, ha azoknak birtokosai se a velük határos községek területének és elköltésének megállapítása iránt tartott tárgyalások előtt, se pedig ezen tárgyalások alkalmával birtokuknak ezen községek valamelyikébe leendő bekeblezéséért nem folyamodnak, hivatalból kell kinyomozni, várjon s mennyiben léteznek ezen birtokokra nézve a községi kapcsolattári elválasztás törvényes feltételei. A politikai országos kormányszék ezen nyomozások alapján elhatározandja, hogy mennyiben hagyandók az említett birtokok a községi kapcsolattól elválasztva, vagy pedig váljon azok egy vagy több községek kapcsolatába foglalandók-e. IV. Czikk. A II. és III. czikkek szerint jószágterületek alakítására alkalmasaknak ismert birtokokban, a községtörvény 329. §-ban foglalt határozatoknak elégtétetvén, a jószágterületek iránt ezen törvényben foglalt többi intézkedések teljes hatályba lépnek. V. Czikk: Azon koronaországokban, melyekben az 1849. mártius 17-kén kelt községtörvény foganatba lépett, a helyközségek területének és elköltésének megállapítása iránt tárgyalás csak anynyiban tartandó, amennyiben az valamely jószágterület elválasztása miatt szükségessé válnék. Ez által azonban se két vagy több helyközség egyesítése, se pedig valamely eddigi helyközségnek két vagy több községre szakítása nincs kizárva ott, hol az a helyviszonyok szerint és köztekintetekből szükségesnek vagy tanácsosnak látszik. VI. Czikk. Azon koronaországokban pedig, melyekben az 1849. mártius 17-kén kelt községtörvény nem lépett foganatba, a helyközségek területének és elköritésének megállapítása, a község kapcsolatába eddig nem tartozott, volt uradalmi szomszéd földbirtokok birtokosainak meghívása mellett, haladék nélkül eszközlendő. VII. Czikk: Azon városok, melyek Általunk helybenhagyatott, jelenleg hatályos szabványnyal vannak ellátva, a belügyi miniszerünk által megállapítandó határidő alatt, a politikai országos kormányszéknél ezen szabvány megvizsgálását kérhetik. Ezen kérvények a politikai országos kormányszéknél, a kormányszék főnökének elnöklete alatt egy tőle kirendelt bizottmány által, melybe az illető községi képviselet tagjait s a körülményekhez képest más szakértő férfiakat is meg kell hívni, tanácskozás alá veendők, s a megvizsgált szabvány terve határozathozatala végett elénk terjesztendő. Oly kérvények, melyek valamely szabvány megvizsgálása végett a kitűzött határidő után nyújtatnak be, ezen elkésés miatt a kiszabott tárgyalásból nincsenek kizárva, ez azonban nem szolgálhat okul arra, hogy jelen törvény foganatosítása halasztást szenvedjen. VIII. Czikk: Hasonló módon kell eljárni akkor is, ha más oly városok, melyek Általunk helybenhagyott, jelenleg hatályos szabványnyal nincsenek ellátva, ily szabvány adományozásáért folyamodnak. IX. Czikk. Azon kérdés iránt, hogy oly városokon kívül, melyekre a VII. sz. alkalmazandó,mely városokra nézve kell a szervezésük tekintetében kiszabott törvényes feltételeket a városi rendtartás szerint teljesülteknek tekinteni, a politikai országos kormányszék, ezen városok községi képviseletének meghallgatása után, véleményét belügyi miniszerünk elé köteles terjeszteni. A belügyi miniszer e tárgyban határoz s intézkedik az iránt, hogy a városi rendtartás szerint szervezendő városok nevei a birodalmi törvénylap által közhírré tétessenek. X. Czikk: Oly határozatok ellen, melyek ezen törvény foganatosítása czéljából a politikai országos kormányszék által hozatnak, a belügyi ministeriumhozi fölebbezés nyitva áll. XI. Czikk: Jelen törvénynek a községbeni honosságot tárgyazó határozatai (32—51. és 55—57. §§.), azon napon , melyen a törvény a birodalmi törvénylap által közhírré tétetik, mindazon koronaországokban, melyek számára az kibocsáttatott, a községek különbsége nélkül hatályba lép, s ez által a községi honosság iránt ezen határozatokkal öszhangzásban nem álló minden korábbi törvények és rendeletek hatályon kívül lépnek. XII. Czikk: Jelen nyilt parancs végrehajtásával belügyi ministerünk van megbízva. Kelt Bécs fő- és székvárosunkban, ezernyolczszázötvenkilenczedik april huszonnegyedikén, uralkodásnak tizenegyedik évében. Ferencz József s. k. (P. H.) Gróf Bud Schauenstein s. k. Báró Bach s k. Legfelsőbb rendeletre: Báró Ransonnet s. k. (Következik a községtörvény.) Változások a cs. k. hadseregben. Kineveztettek és előléptettek : gr. Stadion Fülöp altlgy és hadtestparancsnok, az 1-e sz. dragonyosezred eddigi második tulajdonosa, ezen ezred tulajdonosává, mely ezentúl ezen nevet viselendi; nemes Braum Károly vezérőrnagy és dandárnok, altábornagy-gyá és hadosztálynokká; mollbergi b. Wimpffen Adolf ezredes, a 28. sz. lovag Bene- Idek gy. ezredparancsnoka, vezérőrnagygyá és dandárnokká; a 28. sz. lovag Benedek gy. ezredben, ezen őrnagyok : lovag Lebzestern Sándor a 30. sz. gr. Nugent gy. ezredben, és stmm- i walli Krebs Antal, alezredesekké; a 80. sz. gr. Nugent gy. ezredben , a dlerschwangi Adler Ferencz őrnagy, gránátos-zászlóalji parancsnokká és Oberbauer Lajos e. 6. százados, őrnagygyá; a 38. sz. gr. Haugwitz gy. ezredben, b. Falombini Scipio őrnagy, ismét a nyugalmi álladókba beosztatott. A keleti galicziai önkénytes gyalog zászlóaljak parancsnokaivá, és pedig: az elsőnek: báró Lewartowski Henrik őrnagy a nyugalmi álladókból; a másodiknak: lovag Fetrowitz Péter e. 6. százados a 24. sz. pármai hg gy. ezredben; a harmadiknak: Ornstein Aurél e. o. százados a 19. sz. Rudolf koronaörökös Főleg gy. ezredben, és a negyediknek: Kniseh Károly e. o. százados a 10. sz. gr. Mazzuchelli gy. ezredben; az utóbbi három százados egyszersmind őrnagyokká előléptetvén ; — továbbá Liposcak Antal őrnagy, a horvát-tótországi önkénytes zászlóalj parancsnokává; csalmai Jankovits Ignácz őrnagy, a 7. sz. broodi gy. határőrezred nem rendes könnyű lovasosztályának parancsnoka, a horváttótországi önkénytes huszárosztály parancsnokává, és Wislocki Adolf e. 6. százados a 8. sz. toscanai örökös ahg dragonyos ezredben, őrnagygyá és a 7. sz. broodi gy. határőrezred nem rendes könnyű lovasosztályának parancsnokává. A hadsegédi testületben , ezredesekké ezen alezredesek: Kraus József orsz. főparancsnoksági segéd Csehországban, és Pokorny Vilmos, az első hadsereg második tábornoki segéde; őrnagyokká ezen e. 6. századosok , bg Hohenlohe Sebillingsfürst Konstantin , cs. k. Apostoli Felsége segéde, nemes Habermann Henrik, gr. Falkenhayn László, cs. k. Apostoli Felsége segéde, és lovag Hid Gusztáv. *) Birodalmi tervl. 1859. apr. 27-i XIV. db. 58. sz. NEMHIVATALOS RÉSZ. Albrecht Főherczeg Főkormányzó Ura császári Fensége közelebb a hazafiui segélyegyletet látogatással tisztelte meg, minden készleteket megszemlélt; az egylet kezeltetéséről magát érte Bitteté és Austria hazafiui cselekvései iránti magas elismerését a legmelegebb szavakban nyilvánítá. A hadiköltségek fedezésére, és pedig az Esztergom megyéből toborzott önkénytesek fölszerelésére, a tatai szóig. járás következő községei az esztergomi cs. k. megyei hatóságnál következő pénzösszegeket tettek le, és pedig: D. Almás 30 fr; Agostyán 15 fr 65 fr; Baj 40 fr.; Bánhida 24 fr.; Alsó Galla 15 fr.; Felső- Galla 22 fr; Gesztes 15 fr.; Héregh 40 fr; Kecskéd 30 fr Környe 60 fr.; Sz.Miklós 10 fr; Naszály 81 fr; Neszmély 20 fr.; Oroszlány 40 fr.; Szomog 50 fr.; Szülös 21 fr.; Tardos 15 fr.; Tartyán 50 fr.; Tatna 12 fr.; Tata 200 fr.; a tatai izraelita cultusközség 75 fr.; Zsemle 10 fr; továbbá magángyüjtések által Bánhida községben 11 fr ; Héregfűben 11 fr. 50 kr; végre a kocsi szóig, járás községei 406 fr. 60 kr, s az esztergomi szóig, járásbeliek 588 fr.-ot szenteltek ugyanazon czélra. Kúnhegyes és Madaras községek különkülön , tökéletesen szolgálatképes lovat adtak hazafiúi adományul a jászberényi önkénytes huszárosztály számára. . A debreczeni pénzügy.kerületi igazgatóság és jövedéki főhivatal cs. k. tisztviselői 100 a. é. ftot szenteltek, mint gyüjtelékészletet hadi czélokra. Eger sz. k. város hüségi fölirata. Cs. k. Apostoli Felség! Felséged hü népeihez egy nyilatkozványt méltóztatott kibocsátani, mely az idő beállott komolyságát az egész birodalomban köztudomásra juttatja. Ismerve a közeledő vihar borderedét, e nyilatkozványnak minden egyes szava, — bármily súlyos tartalmúak valának e szavak, Eger város lakosai szivében oly érzelmet kötnének, mint csak hit alattvalók keble mélyében nagylelkű uralkodói iránt ébredhet. Már mielőtt Felséged magasztos szavai elhangzottak, mély fájdalommal értesültünk, hogy Felséged a birodalom egysége és sérthetlenségének fönntartása végett az erőszakos külső beavatkozás ellen fegyverhez nyúlni kényszeríttetett, miáltal a béke áldásai, habár csak rövid időre is, elvétetnek tőlünk. Midőn hűségünk és ragaszkodásunk szintetlen kifejezését a legmagasb trón lépcsőihez letenni bátorkodunk, egyszersmind kérjük Felségedet, fogadja szent fogadásunkat, hogy mi minden áldozatra készek vagynak, mely Felségedet az igazságos harczban hatályosan támogatni képes. Eger város fiai, kik fegyverszolgálatra hivatva legnagyobb készséggel és gyorsasággal seregeitek ezredeik zászlói körül, hűségünk záloga gyanánt elszántan és vitézül fognak harczolni. A mi buzgó imánk pedig ez: A Mindenható áldja meg Felséged fegyvereit, vezesse vitéz seregünket a megkezdett igazságos harczban győzelemről győzelemre , hogy annál hamarabb juthassunk a béke áldásainak élvezetébe. Eger, máj. 8. 1859. Cs. k. Apostoli Felségednek legalázatosabb szolgái. (Következnek az aláírások.) Hasonló hódolati föliratokat nyújtottak be a következő községgető:Duna-Vecse, Apostag, Dunaegyháza, Zsolt, Harta, Duna-Pataj, Szalk-Sz.-Márton, Tass, Dob, Dömsöd és Ordas Pest-Solt megye duna- I vecsei szolgabirói járásában, és Maklár, Nagy és Kis-Tállya, Andor - Inak, Kompolt, Felső-Nána, Vécs, Felső-Tárkány, Demend, Szóláth, Al-Debre, Kápolna, Tófalu, Füzes-Abony, Nagy-Füged és Zsadány, Hevesmegye egri szóig. járásában. Pest, jun. 10. (Politikai szemle.) Ma igen rövidek lehetünk és azon nyugalomban osztozhatunk, melyet a hadsergek engednek maguknak és mely még a diplomatára is átment. Ámbár Bécsben tegnap austriai részről történt újólagos megtámadásról akartak tudni, mely a szövetségesekre nézve kedvezőtlenül végződött volna, e bir mindeddig nincs megerősítve. Azonban nincs kétség, miszerint az austriai hadseregnek a legrövidebb idő alatt mozognia kellene. Mostani állása, melynek előnyeit már tegnapelőtt fejtegettük, magában véve igen kedvező ugyan, de hátrányossá válik az által, hogy a katonák köröskörül rizsmezőkért táboroznak, miknek folytonos nedvessége az egésségre nézve nagyon kártékony. Hogy arra nézve minő leendő mozgalom, e perezben még senki sem adhat felvilágosítást, az magától érthető; nem élünk többé abban az időben, amidőn I. Napóleon karszékbe dőlve egész kényelemmel olvashatta át a bécsi udvari haditanács terveit, míg a tábornokok nagy nehézséggel fáradoztak azoknak kivitelében. Franczia lapok szerint az austriaiak Stradellát odahagyták s ezzel végképen kivonultak volna Piemontból; ezt oda magyarázzák, hogy a hadsereg öszpontosítása erélyesen folytattatik, de azért-e, hogy a Mincia felé vonuljon, vagy pedig hogy Wimpffen the Triestből érkezett hadteste segélyével a viadalt Milánó előtt megújítsa ? erre nézve szétágazók a vélemények. Fölösleges is a találgatás, midőn minden perezben bizonyosságot várhatni. Hogy a franczia-szárdok Milanóba bevonultak és hogy Garibaldi keleti irányban Lecco felé terjeszkedik, míg Urban tábornok lehető leggyorsabban a főhadhoz csatlakozott, az megannyi természetes dolog, mely senkit meg nem lephet és a további működésekre semmi döntő befolyással nem bír. Hogy mind a két hadsereg minden eddig előfordult összeütközés alkalmával kitűnően viselte magát, azt még a részrehajló pétervári „katonai hírlap“ is kénytelen megváltani, míg franczia lapok szintén nagy dicsérettel emlegetik az austriaiak bátorságát, nevezetesen a hesseni ezredét, mely — miután szombaton már 25 tisztet és roppant sok közlegényt vesztett vala — vasárnap reggel mégis uj ostromra parancsoltatott, hogy a hátravonulást fedje! Páva felől még nincsenek hireink s innen azt következtetjük, hogy küzdelem ott nem volt ugyan, hogy azonban az ottani hadtesteket épen nem, Benedek tikot pedig csak későn hivatá meg Gyulai tábornok, egyedül azon okból, mivel ama fontos pontot oltalom nélkül nem akarta hagyni. Egyébiránt austriai tisztek levelei szintúgy igazságot szolgáltatnak az ellen érdemeinek is. Leginkább Mac Mahont dicsérik, kit Napóleon a csatatéren mint „magentai herczeg“et üdvözölt, mivel az ő pontos megérkezése Magenta előtt a csata sorsát eldöntőle. A politika terén az angol parlamenti vitákon kívül alig van mit említeni. A felirati vita kezdődött és ámbár azelőtt illetlennek tartott