Budapesti Hírlap, 1859. augusztus (185-208. szám)
1859-08-02 / 185. szám
BUDAPESTI HÍRLAP 185. sz. AUGUSTUS 2. 1854. Arvilköserk. (2435) ......(288) 3764. A körmendi cs. k. szolgabirói hivatal mint biróság részéről közhírré tétetik, miszerint Cseh Sándor ur csődtömegéhez tartozó, összesen 33720 uj írtra becsült ingatlan javak, u. m. Rátóton egy úri lakház, gazdasági épületek, 126 hold 1317 [H öl szántóföld és rétek, 79. h. 656 Q öl erdő, 14 h 1064 □ öl legelő, továbbá a gosztonyi határban 53 h. 1200 Q] öl, nemkülönben a nemes kis medvesi határban 83 h. 400 Qöl erdők, holdankint 1600 Q] ölével számítva, a szombathelyi tek. cs. k. megyei törvényszéknek folyó évi 3764. számú végzése folytán, 1859. évi September hó 13-án, s ha ekkor a becsűt meg nem igértetnék 1859. évi October 12-n mindig délelőtti 9 órakor Rátóton a birtok helyszínén nyilvánosan elárvereztetni fognak. Venni kívánók a javak becsűjét és az árverési feltételeket e bíróságnál, vagy a tömeggondnok Hegedűs János helybeli ügyvéd urnái megtekinthetik. Körmend, július 15-n 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal. (2403) (2—3) 1875. A sásdi cs. k. szolgabirói hivatal mint bíróság által ezennel közhírré tétetik, miszerint felső-mindszenti Takács Mihályrul szül. Szakala Ruzsinak Waltz Ferencz és Spengler József elleni végrehajtás igazitási perében, a volt mágocsi cs. k. járásbíróság által 1854. évi april 27-n 401. sz. alatt hozott, és a nt. soproni cs. k. orsz. törvényszék által 1856. évi junius 4-n 1695. sz. a. helybenhagyott ítéletnél fogva Spengler József és neje szül Stemler Terézia felső-mindszenti lakosok birtokában, Felső-Mindszenten s 65. sz. a. lévő ház és a telek, úgy Elter Jakab felső-mindszenti lakos birtokában lévő, a 110. sz. felső-mindszenti telekjegyzőkönyvben előforduló egy negyed teleknek, végrehajtási nyílvános elárvereztetése elrendeltetett, s az első árverés f. évi sept. 10-ik napjára, a második pedig f. évi October 10-ik napjára, mindenkor délelőtti 10 órára kitüzetett. Melyre a venni kívánók oly kijelentéssel hivatnak meg, hogy az árverési feltételeket a bírósági irodában megtekinthetik, s mását vehetik, továbbá hogy a jószág ezen árverezéskor a becsáron alul is el fog adatni, s a vevő az arra jelzálogilag biztosított adósságokat a vételár erejéig a bíró utalványozása szerint átvállalni köteles. Egyúttal felhivatnak mindazok, kik, habár külön értesítést nem vettek is, magukat ezen jószágra nyilván könyvbei beiktatásnál fogva zálogjogot nyerteknek vélik, hogy ebbeli igényeiket az árverés határnapjáig a bíróságnál annyival is inkább bejelentsék, minthogy ellenkező esetben maguknak tulajdonítsák, ha a vételár felosztása az ő hírük nélkül -megtörténend, és ők, amennyiben a vételár kimeríttetnék, abból ki fognakratni. Végül a venni kívánóknak meghagyatik, hogy magukat az árverezési feltételek szerint 400 ujírt kikiáltási öszvegnek 10%-vel mint bánatpénzzel lássák el. Lásd: július 2-n 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal. (2446) (2-3) 1584. A h.-dorogi cs. k. szolgabirói hivatal mint bíróság ezennel nyilvánosan közhírré teszi, hogy Klein Ignácz debreczeni lakosnak megítélt 200 pírt tőke tartozás s járulékai erejéig Póka János dorogi lakostól lezálogolt, 300 pártra birósan felbecsült, H. -Dorogon 305. sz. a. lévő háza, a telekkel együtt következő árverelési feltételek alatt: a) árverelni kívánó a kikiáltási ár 5%-ját leteendi; b) vevő a vételár felét azonnal, a többit 60 napok alatt fizetendi; c) vevő a feltételek teljesítése után fog az általa megvett birtokba nyílván könyvi bekedezést nyerni; d) ha a feltételek nem teljesítetnek, vevő a bánompénzt elveszti, s a mellett az ő költségére ujabb árverés lesz tartandó. 1859. évi aug. 4-én, szükség szerint sept. 5-én, mindenkor de 11 órakor, ez utóbbi időben becsáron alul is Hajdú-Dorog városházánál eladandó lészen. Mire a venni kívánók oly kijelentéssel hivatnak meg, hogy az árverezési feltételeket a biróság kiadó-hivatalában a hivatalos órák alatt megtekinthetik s mását vehetik. Felhivatnak egyúttal mindazok, kik, habár külön értesítést nem vettek rá, magukat a nyilvánkönyvekbei beiktatásnál fogva a jószágra jelzálogi jogot nyerteknek vélik, miszerint azt a jószágnak eladásáig annál bizonyosabban bejelentsék, mert ellenkező esetben maguknak tulajdoníthatják, ha a vételár felosztása az ő hírük nélkül történik meg, s ha e miatt, a mennyire az által a vételár kimerittetnék, ki fognak záratni. Dorog, junius 4-n 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal. (2442) (2—3) 3472. A s.-a.-ujhelyi cs. k. megyei törvényszék részéről közhírré tétetik, hogy helyi lakos báró Sennyey Pál ur által ügyvéde Diószeghy János képviselete mellett benyújtott folyamodványa folytán, Horváth szül. Srétter Teréziát illető Zemplén megyei Nagy- Azarban levő, a telekkönyvben (214. számú) bejegyzett nemesi összes birtokaira, melyek 12394 ft 10 ujkrra becsültettek, 168 pirtok erejéig a birói végrehajtási árverés megrendeltetett, annak megtartására két rendbeli határidő, u. m. f. évi sept. 15 ke és f. évi oct. 14-e mindenkor reggeli 19 órájára e cs. k. megyei törvényszék házánál kitüzetett. Melyre a venni kívánók oly kielentéssel hivatnak meg, hogy az elárverezendő birtok becsűjét s az árverési feltételeket a bírósági irodában megtekinthetik, s azok mását vehetik, továbbá hogy a jószág az első árverezéskor nem fog a becsáron alul eladatni, és a vevő az arra jelzálogilag biztosított adósságokat a vételár erejéig a bíró utalványozása szerint átvállalni köteles. Egyúttal felhivatnak mindazok, kik, ha bár külön értesítést nem vettek is, magukat ezen jószágra nyilván könyvbei beiktatásnál fogva zálogjogot nyerteknek vélik, hogy ebbeli igényeiket az árverés határnapjáig e bíróságnál annyival is inkább bejelentsék, minthogy ellenkező esetben maguknak tulajdonítsák, ha a vételár felosztása az ő hírük nélkül megtörténend, s ők, amennyiben a vételár kimeríttetnék, abból ki fognak záratni. S.-A.-Ujhely, jul. 9-én 1859. Cs. k. megyei törvényszék. (2438) (3—3) 1852. Szarvas városában elhunytjanurik Erzsébet Szirota János neje után felmaradt, és a lefolyt perben meghozott és jogerőre emelkedett ítélet szerint, részben az elhunytnak férjét, és részben az elhunytnak testvéreit Janurik Annát, Katalint és Máriát tulajdoni joggal illető, s leltározva lévő minden ingóságok, lábas-jószágok, külső telek, s az azutáni közlegelőbeli illetőség, végre az azon ingatlanságok r. évi növedékei, a felperes testvérek által tett kérelemre meghozott és jogerőre emelkedett végzés következtében, a már nevezett felperesek által bemutatott, alperessel közlött s általjában megerősítve lévő feltételeknek pontos megtartásuk mellett, f. évi aug. 30-ik napjának d. e. 9 óráján Szarvas városa tanácsteremébeni árverezés után kiküldött végrehajtó Mátéffy Lajos s. szolgabiró által eladatni fognak. A venni kívánók a javak becsét és az árverési feltételeket addig is ezen bíróságnál megtekinthetik, s arról másolatokat vehetnek. Szarvas, julius 21-n 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal. (2430) (3—3) 1125. A kapuvári cs. k. szolgabirói hivatal által ezennel közhírré tétetik, miszerint Geiszt Ádám beledi lakos által févi május 24-n 1125. sz. alatt Buthi János beledi lakos alperes ellen benyújtott folyamodásra, az utóbb nevezettnek Beledben 112. sz. alatt fekvő 2583 frt 45 phrra becsült telki állományának és tartozmányainak, 1450 pert és melléktartozások törlesztése miatt végrehajtási nyilvános elárvereztetése elrendeltetni, s az első árverezés f. évi sept. 9-ik napjára, a második pedig f. évi oct. 9-ik napjára, mindenkor d. e. 9 órára kitüzetett. Melyre a venni szándékozók oly kijelentéssel hivatnak meg, hogy az elárverezendő jószág becsűjét, s az árverési feltételeket a bírósági irodában megtekinthetik, s azok mását vehetik, továbbá, hogy a jószág az első árverezéskor a becsáron alul nem fog eladatni, és a vevő az arra jelzálogilag biztosított adósságokat a vételár erejéig a bíró utalványozása szerint átvállalni köteles Felhivatnak egyúttal mindazok, kik, akár külön értesítést nem vettek is, magukat a nyilvánkönyvekbei beígtatásnál fogva a jószágra jelzálogi jogot nyerteknek vélik, miszerint azt a jószágnak eladásáig annál bizonyobsan bejelentsék, mert ellenkező esetben maguknak tulajdoníthatják, ha a vételár felosztása az ő hírük nélkül történik meg, s ha e miatt, amennyire ,ezáltal a vételár kimerittetnék , ki fognak záratni. Végül venni kívánóknak meghigyatik, hogy magukat az árverési feltételek szerint 10% bánatpénzzel lássák el. Kapuvár, julius 10-n 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal. (2411) (3—3) 3781. A veszprémi cs. k. megyei törvényszék által ezennel közhírré tétetik, miszerint az 185 évi nov. 21-n elhalt Neu Mózses Lebl veszprémi volt lakosnak Veszprém mezővárosában 338. sz. alatt lévő hagyatéki háza, s a pap vásári Veszprém megyei helység határában bírt szőllőjére, az örökösöknek kértére elárverezteni rendeltetett, s az első árverezés f. évi aug. hó 24-ik napjára de 9 órára kitüzetett. Melyre a venni kívánók oly kijelentéssel hivatnak meg, hogy az elárverezendő birtok becsűjét s az árverési feltételeket a birósági irodában megtekinthetik s azok mását vehetik, továbbá hogy a jószág az első árverezéskor nem fog a becsáron alul eladatni, és a vevő az arra jelzálogilag biztosított adósságokat a vételár erejéig a bíró utalványozása szerint átvállalni köteles. Egyúttal felhivatnak mindazok, kik, habár külön értesítést nem vettek is, magukat ezen jószágra nyilván könyvbei boigtatásnál fogva zálogjogot nyerteknek vélik, hogy ebbeli igényeiket az árverés határnapjáig e bíróságnál anynyival is inkább bejelentsék, minthogy ellenkező esetben maguknak tulajdonítsák, ha a vételár felosztása az ő hírük nélkül megtörténend, s ők, amenynyiben a vételár kimerittetnék, abból ki fognak záratni. Végül a venni kívánóknak meghagyunk, hogy magukat az árverezési feltételek szerint 10% bánatpénzzel lássák el. Veszprém, julius 12-n 1859. Cs. k. megyei törvényszék. (2399) ~ (3—3) A zala-egerszegi cs. k. megyei törvényszék által ezennel közhitre tétetik, miszerint Scháy Fülöp által 1859. évi julius 13-a 3133. sz. a. Zelles Sándor mint zalamindszenti és Páczod községek bírája ellen benyújtott folyamodásra, nevezett helységeknek határaikban fekvő közös birtokaik, nevezete(2437) (3—3) 2176. A pécsi cs. k. megyei törvényszék által ezennel közhírré tétetik, mi szerint Likl János által m. 1858. évi december 11-n 7474. sz. a. Schaudek László és Anna ellen beyujtott folyamodásra, az utóbb nevezettek Pécsett a belvárosban 116. sz. a. fekvő 1300 pártra becsült házuknak, 200 pfft s járulékainak behajtása végett végrehajtási nyilvános elárvereztetése, a pécs. cs. k. vár. kik. biróság által elrendeltetett, s annak eszközlése végett ezen cs. k. megyei törvényszék megkerestetett. Annálfogva az első árverezésre f. évi sept. 19-ik napja, a második árverésre pedig ugyan 1. évi October 17-ik napja, mindenkor d. e. 10 órára ezen cs. k. megyei törvényszék hivatalos szállásán kitüzetett. Melyre a venni kívánók oly kijelentéssel hivatnak meg, hogy az elárverezendő vagyon becsűjét, s az árverési feltételeket a bírósági irodában megtekinthetik, s azok mását vehetik, továbbá , hogy a jószág az első árverezéskor a becsáron alul nem fog eladatni, és a vevő az arra jelzálogilag biztosított adósságokat a vételár erejéig a bíró utalványozása szerint átvállalni köteles. Egyúttal felhivatnak mindazok, kik, habár külön értesítést nem vettek is, magukat esen jószágra nyilván könyvbe, beiktatásnál fogva zálogjogot nyerteknek vélik, hogy ebbeli igényeiket az árverés határnapjáig a bíróságnál anynyival is inkább bejelentsék, minthogy ellenkező esetben maguknak tulajdonítsák, ha a vételár felosztása az ő hírük nélkül megtörténend,ők, a mennyiben a vételár kimerittetnék, abból ki fognak záratni. Végül a venni kívánóknak meghagyatik , hogy magukat az árverezési feltételek szerint 100 párt bánatpénzzel lássák el. Pécs, jul. 8-a 1869. Cs. k. megyei törvényszék. (33. megyei Márton (2439) 3393. A kecskeméti cs. k. törvényszék részéről Steiner folyamodása folytán Rimóczi Elek alperes nevére irt, biróilag lezálogolt, a kecskeméti 289. számú telekjegyzőkönyvben A •§» 269. részletszám alatti ház, és a kecskeméti 3818. számú telekjegyzőkönyvben Az 1851. 1. sz. alatt foglalt szőllő, öszvesen 2546 frtra becsült javaira, 1050 frt tőke, 1858. évi april 24-től járó 6% kamatai, 36 frt 65 kr megítélt, s ez alkalommal igazolt 8 frt 79 kr költségek, úgy az árverési dijak erejéig megrendelt árverésre, a kecskeméti cs. k. telekkönyvi tanács irodájában első izbeni határidőül f. évi sept. 2-n, ennek nem sikerülte esetén pedig a második árverés határidejéül folyó 1859. évi October 7-n d. e. 10 óra következő feltételek alatt tűzetik ki: az árverezni szándékozók a becsár 5 százalékot bánatpénzt lej tenni, a vevő pedig a vételár egy harmadát az árverés leütésekor a bánatpénz betudásával, másik harmadát az első fizetéstől számítva tizenöt nap alatt hat pret kamatokkal, harmadik harmadát pedig a második fizetéstől számított harminc nap alatt szinte 6 percent kamatokkal lefizetni, illetőleg a vételárt a jelzálogos hitelezők kielégítésére bírói utalványozás szerint fordítani köteles leend. Az átiratási költségek a vevőt a vételáron kívül terhelendik. Egyúttal felhivatnak mindazok, kik, habár külön értesítést nem vettek is magukat ezen jószágra nyilván könyvbei beiktatásnál fogva zálogjogot nyerteknek vélik, hogy ebbeli igényeiket az árverés határnapjáig e bíróságnál annyival is inkább bejelentsék, minthogy ellenkező esetben maguknak tulajdonítsák, ha a vételár felosztása az ő hírük nélkül megtörténend ők, a mennyiben a vételár kimerittetnék, abból ki fognak záratni. Kecskemét, junius 28-a 1859. Cs. k. megyei törvényszék. (2448) - (1-8) 1777. A kaszonyi cs. k. szolgabirói hivatal mint biróság által ezennel közhírré tétetik, hogy szernyei lakos Unger Ábrahám által f. évi 1777. sz. alatt szinte szernyei lakos Fazekas Gábor ellen benyújtott folyamodására, az utóbb nevezettnek Szernye községben levő 40. sz. a. telke, a rajta levő épületekkel és külső tartozmányaival együtt, nyilvánosan elárvereztetni ren (2358) 11—31 leltetett, s az első árverés f. évi aug. 2153. A derecske cs. k. szolgabirói,hó 30-ik napján , a második pedig f. hivatal mint biróság által ezennel kivévi sept. 30-ik napjára mindenkor hivatalosan közhírré tétetik, hogy vamje. 9 órára, Szernye községében kitüzerltett, megjegyezvén , hogy a nevezett gyonbukott Bagosy József és neje Masen, az elsőnek vagyis Zala-Mindszent Irossy Lina csődtömegük részére birói községének közös erdejéből 320 írtra s zár alá vett dancsházi birtok, melynek becsült 8 hold, az utóbbi vagyis Pá-I alkatrészei, a Dancsháza községben is erőd községének 112 holdat tevő, ősz-lletőleg annak határán létező,vesen 1680 portra becsült egész erdeje, 175 frt tőkekövetelés, ettől 1855. évi május 1-től hátralévő 4% kamatok és perköltségek törlesztése miatt végrehajtási nyilvános elárvereztetése elrendeltetett, s az első árverezés f. évi sept 22-ik napjára, a második pedig f. évi oct. 24-ik napjára, mindenkor d. e. 1 órára kitüzetett. Melyre a venni kívánók oly kijelentéssel hivatnak meg, hogy az elárverezendő jószág becsűjét, s az árverési feltételeket a bírósági irodában megtekinthetik, s azok mását vehetik, továbbá hogy a jószág az első árverezéskor nem fog a becsáron alul eladatni, és a vevő az arra jelzálogilag biztosított adósságokat a vételár erejéig bíró utalványozása szerint átvállalni köteles. Egyúttal felhivatnak mindazok, kik, habár külön értesítést nem vettek is, magukat a nyilvánkönyvekbe a beiktatásnál fogva a jószágra jelzálogi jogot nyerteknek vélik, miszerint azt a jószágnak eladásáig annál bizonyosabban bejelentsék, mert ellenkező esetben maguknak tulajdoníthatják, ha a vételár felosztása az ő hitük nélkül történik meg, s ha e miatt, amennyire az által a vételár kimeríttetnék, ki fognak záratni. Végül a venni kívánóknak meghagyatik, hogy magukat az árverezési feltételek szerint 60 uyírt bánatpénzzel lássák el. Zla-Egerszeg, julius 16-a 1859. Cs. k. megyei törvényszék. a) 232. hr. sz. a. beltelek, a rajta lévő 3. számú lakházzal és gazdasági épületekkel, s a hozzá tartozó 233. hr. sz. a. 2 hold és 6000 ölnyi kerttel, becsértéke 7209 frt 30 kr austr. ért. b) 234. hr. sz. a ház, malommal és molnár-házzal együtt, becsértéke 2012 frt 325/10 kr a. é. c) 33. hr. sz. s 400 □ öl területű pusztabeltelek, becsértéke 105 frt a. d) 34. hr. sz. és 37. házszám alatt lévő ház, a hozzá tartozó 35. hr. sz 450 Q öl kerttel, becsértéke 232 frt 5 kr a. é. e) 38 hr. sz. a. 300 Q öl területű pusztabeltelek, becsértéke 73 frt 50 kr a. é. f. 50. hr. sz. a. 661/1 Q 61 beltelek a rajta lévő 31 számú házzal, becsértéke 134 frt 40 kr a. ég) 30. sz. ház, a hozzá tartozó 51. hr. sz. a. beltelekkel, és 52. hr. sz. a. kerttel együtt, mely utóbbiaknak területi nagysága 255 Q öl, becsértéke 265 frt 65 kr a. é. h) 126. hr. sz. a. 54 Q öl beltelek, a rajta lévő 65. sz. házzal, becsértéke 99 frt 75 kr a. é. ir 209 hr. sz. ház, a hozzá tartozó 210. hr. sz. a. 225 Q öl területű kerttel, becsértéke 208 frt 95 kr a. é. kr a 224. hr. sz. a. 154 Q öl telken épült 10. számú ház, becsértéke 155 frt 40 kr a. é. l) a 226. hr. sz. a. 70 Q öl telken épült 8. sz. ház, becsértéke 89 frt 25 kr a. é. m) 230. hr. sz. a. 3. sz. ház, becsértéke 136 frt 50 kr a. é. n) 230. hr. sz. a. 96 □ öl területű beltelek, becsértéke 31 frt 50 kr a. é. o) A 255 , 256., 262., 264., 305., 308., 310., 316., 338., 342., 343., 345., 347., 348., 365., 374., 376 , 383., 388., 414., 417., 421., 422., 434., 458., 475., 497, 500., 501., 507., 508., 537., 548., 560., 561., 588., 592., 598., 599. 518., 654., 665., 670., 673., 674., 679., 630., 716., 718., 733., 764., 778., 779., 800., 810., 814., 815., 817., 825., 826., 828., 860., 862., 870., 871, 874, 876 , 892., 905., 934., 948., 955., 963., 966., 972., 978., 986., 991., 1008., 1016., 1023., 1024., 1031., 1042., 1043., 1068., 1070., 1073., 1077., 1079., 1082., 1115., 1116., 1160., 1163., 1166., 1168., 1171., 1175. 416., 535., 865 , 1155. hr. sz. a. részint első, részint második, részint harmadik osztályú (1600 Q ölével számított) 173 hold és 1200 (_] öl szántó, és részint első, részint második osztályú (1200 Q ölével számított; 46 hold és 400 □ öl kaszállóföldek, becsértékük 14485 frt 80 kr a. é. p) A közlegelőből ezen birtok után járuló, s a birtokrendezésnek még eddig meg nem történte miatt bizonyossággal nem tudható, de a dancsházi határbeli egész legelő mennyiségéből vont következtetés szerint mintegy 50 1100 ( öles) holdra tehető legelőföld. holdankinti becsértéke 31 frt 5 bujkr, igy az egész legelőbeli illetősége, 50 holdat véve fel, 1575 ujfrt A fentebb elsorolt ingatlan javakra nézve egyébiránt megjegyeztetik, hogy több kisebbszerü belső telkeket s külső földeket, mintegy 60—70 holdat vagyonbukottak csak zálogezimen bírtak, öszvesen 3030 frt 10% pkr zálogsummában q) Az 1192. hr. sz. (2000 ölével számított) 3 kapa alja első osztályú s nemesített gyümölcsfákkal ellátott szőlő, becsértéke 63 ujfrt. r) Az 1231. hr. sz. 1 kapa alja s 40 3 ölnyi jelenleg csak vetedény alá használt első osztályú szántóföld, becsértéke 14 frt 70 ujkr. S igy az öszves birtok egész becsára pengő pénzben 25611 frt 30 pkr, austriai pénzbecs szerint pedig 26892 birtok első ízben becsáron alul, mely koronaországokban, melyekben az 1858. 2401 frt 18 pk-ra rúg, nem adatik el. (julius 28-ról kelt ideiglenes csődrend- Kijelentetik, miszerint vevő a jószágtartás hatályos, fekvő ingatlan vagyonon jelzálogilag biztosított adósságokat a vételár erejéig a bíró utalványozása szerint átvállalni köteles. Egyúttal felhivatnak mindazok, kik, ha bár külön értesítést nem vettek is, magukat ezen jószágra nyilván könyvbei beigtatásnál fogva zálogjogot nyerteknek vélik, hogy ebbeli igényeiket az árverés napjáig a bíróságnál anynyira inkább bejelentsék, minthogy ellenkez esetben maguknak tulajdonítsák, ha a vételár felosztása az ő hírük nélkül megtörténend, s ők, amennyiben a vételár kimerittetnék, ki fognak záratni. A további árverési feltételek, valamint a becslési jegyzőkönyv is, a bíróságnál tekinthetők meg. Kaszony, jul. 22-n 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal. (2455) (1—3) 2769. A gyöngyösi cs. k. szolgabiróság által közhírré tétetik, hogy Weiszer Samu pesti lakos részére Steuer Károly és neje Földváry Borbála gyöngyös-oroszi lakostól lezálogolt és 1200 írtra becsült következő ingóságoknak, u. m. 300 öl fa, birói elárvereztetése el rendeltetvén, e végett első határnapul, évi aug. 9-e, második határidőül pedig f. évi aug. 23-ra, oly megjegyzéssel tűzetnek ki, hogy a vételár tüstént lefizetendő részen, és hogy ezen tárgyak, ha az első határnapon legalább is a fenebbi becsáron el nem adathatnának, a másodikon azon alul is fognak a legtöbbet ígérő részére leüttetni. Venni szándékozok ennélfogva a kitűzött fentebbi határidőben Gyöngyös- Orosziban délelőtti 9 órakor jelenjenek meg. Gyöngyös, junius 30-a 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal, nála a csőd elrendeltetvén, pelügyelőül Gonda Ferencz, helyetteséül epedig Dedinszky Gyula ügyvéd urak neveztettek ki. Ennek folytán mindazok, kiket a csőd alá került vagyonhoz bárminemű igények illetnek, ezennel felhivatnak, hogy azokat írásban vagy szóval legfélebb. 1859. évi sept. 3-ik napjáig ezen cs. k. megyei törvényszéknél bejelentsék, mert ellenkező esetben ők, a netán őket illető tulajdoni, elsőbbségi vagy zálogjogra nem tekintve, a csődtárgyalásból ki fognak rekesztetni, és a csődtömeghez minden igényeiket el fogják veszteni. Egyszersmind az ideiglenes tömeggondnok megerősítése, vagy más gondnok , nemkülönben a hitelező választmány és ennek helyettesének megválasztása végett folyó 1859-ik évi aug. hó 12-dikén délelőtti 10 órára ,amit bizonyosabban jelenjenek meg, mivel különben ezeknek kinevezése a csődrendtartás 44. §. rendeletéhez képest az ő veszélyükre hivatalból fog történni. Egyúttal az napon a bukott által igényelt vagyonátengedési jogkedvezmény meg, vagy meg nem engedése iránt is tárgyalás fog tartatni. B.-Gyarmat, julius 12-n 1859. Cs. k. megyei törvényszék. (2464) (8—3) 15369. A pesti cs. k. országos törvényszék mint általános csődbíróság részéről ezennel közhírré tétetik, hogy Lautenburg Jakab helybeli zsinórkötőmesternek minden ingó, és azon koronaországokban, melyekben az 1853. évi juli 28-tól kelt ideiglenes csődrendtarás hatályos, fekvő ingatlan vagyona ellen a csőd megnyittatott; pelügyelőül Jósa Ferencz, helyetteséül pedig Schmidt Titus ügyvéd urak neveztettek ki. Ennek folytán mindazok, kiket a csőd alá került vagyonhoz bárminemű gények illetnek, ezennél felhivatnak, hogy azokat irásban vagy szóval legföljebb f. 1859. évi sept. 28-ik napjáig ezen cs. kir. országos törvényszéknél bejelentsék, mert ellenkező esetben ők, a netán őket illető tulajdoni, elsőbbségi vagy zálogjogra nem tekintve, a csődtárgyalásból ki fognak rekesztetni, és a csődtömeghez minden igényeiket el fogják veszteni. Egyszersmind kijelentetik, hogy azdeiglenes tömeggondnok megerősítése, vagy más gondnok , nemkülönben a hitelező választmány és ennek helyettesének megválasztása végett 1859. oct. 6-ik napján reggeli 9 órakor annál bizonyosabban jelenjenek meg, mivel különben ezeknek kinevezése csődrendtartás 44. §. rendeletéhez képest az ő veszélyükre hivatalból fog történni. Végül mindazon hitelezők, kik ellen a közadós a fentnevezett perügyelőnél vagy ezen cs. k. országos törvényszéknél megtekinthető folyamodványában a vagyonátengedés jogkedvezményeit igénybe vette, e részbeni nyilatkozatadás végett 1859. évi oct. 6-ik napjára II emelet 56. sz. a. hivatal-szobában d. e. 9 órára azon hozzáadással hivatnak meg, hogy azon hitelezőket illetőleg, kik azokat neki önkényt meg nem engedik, a közadós ellen indított büntető birósági vizsgálat bevégzése után fog határozat hozatni. Pest, julius 18-a 1859. Cs. k. országos törvényszék. (2412) (3—3) 2348. Az egri cs. k. megyei törvényszék által ezennel közhírré tétetik, hogy egri lakos és rőfös-kereskedő Holczer Károly összes vagyona ellen, annak saját kérelme folytán, a csőd f. évi jul. 9-n elrendeltetvén, perügyelőnek s ideglenes tömeggondnoknak Lieszkovszky József, helyettesének pedig Galambos Lipót helybeli ügyvéd urak neveztettek ki. Felszólittatnak tehát a csődrendtartás 30. §-a értelmében mindazok, kiket a csőd alá jutott hagyatéki vagyonhoz bárminémű igények illetnek, hogy követeléseiket a szükséges okmányokkal ellátva, legfeljebb f. évi nov. hó első napjáig ezen cs. k. megyei törvényszéknél annál bizonyosabban jelentsék be, mert ellenkező esetben a netalán őket illető tulajdoni, elsőbbségi vagy zálogjograi tekintet nélküli tárgyalásból ki fognak rekesztetni, s a csődtömeghezi minden igényeiket el fogják veszteni, egyszersmind az ideiglenes tömeggondnok megerősítése, vagy más gondnok, nemkülönben a hitelező választmány megválasztására f. évi nov. 5-re d e. 9 órája kitüzetik oly hozzáadással, miszerint az ekkor meg nem jelenő hitelezők tekintetbe vétetni nem fognak. Végül mindazon hitelezők, kik ellen a közadós a fentnevezett perügyelőnél vagy ezen cs. k. megyei tervszéknél megtekinthető folyamodványában a vagyonátengedés jogkedvezményeit igénybe vette, e részbeni nyilatkozat adás végett 1859. évi nov. 6-kén délelőtti 9 órára azon hozzáadással hívatnak meg, hogy azon hitelezőket illetőleg, kik azokat neki önkényt meg nem engedik, a közadós ellen indított büntető birósági vizsgálat bevégzése után fog határozat hozatni. Eger, julius 9-n 1859 Cs. k. megyei törvényszék. frt 75.,0 kr. a vele járó kisebb kir. haszonvételi jogokkal, közlegelőbeli illetőséggel, egy szóval minden javadalmakkal együtt, a debreczeni cs. k. nagytekintetü megyei törvényszék f. évi május 16-án 3945. sz. a. kelt végzése következtében , az alulirt cs. k. szolgabirói hivatal mint biróság által Dancsházán a csődtömeghez tartozó 3-ik számú lakháznál először f. évi October 1-én, másodszor pedig ugyanez évi nov. 8-án d. e. 10 órakor, és pedig a mint a venni szándékozók kívánni fogják, s a csődtömegre nézve előnyösbnek fog mutatkozni, az összes birtok vagy egészben , vagy részletenkint árvereltetni fog, s az első határidőben csak a becsáron vagy azon felül, a második határidőben pedig a becsáron alul is el fog adatni. Bánatpénzül a becsár tíz százaléka készpénzben leteendő , a vételár pedig három részletben , u. m. egy harmad része az árveréstől számítva 14 nap alatt, másik egy harmad része 3 hó s harmadik egy harmad része hat hónap múlva mindig 6% kamatjaival leend kifizetendő. A többi árverési feltételek s a becslési jegyzőkönyv mind ezen cs. k. bíróságnál, mind pedig a sz. kozmai pusztán lakó tömeggondnok Hegedűs György urnái megtekinthetők. Derecske, julius 18-a 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal. 1-2456) _ (1—8) 2770. A gyöngyösi cs. k. szolgabirói hivatal részéről közhírré tétetik, miszerint Weiszer Samu pesti lakos részére Steuer Károly és neje Földváry Borbála gyöngyös-oroszi lakosoktól lezálogolt, és 1896 frára becsült következő ingóságoknak , u. m. 474 öl fa, birói elárvereztetése elrendeltetvén, e végett első határnapul f. évi augustus 9-ke, 2-dik határidőül f, évi aug. 23-ra, oly megjegyzéssel tűzetnek ki, hogy a a vételár tüstént lefizetendő részen, és hogy ezen tárgyak, ha az első határnapon legalább is a fennebi becsáron el nem adathatnának, a másodikon azon alul is fognak a legtöbbet ígérő részére leüttetni. Venni szándékozók ennélfogva a kitűzött fentebbi határidőben délelőtti S órakor Gyöngyös - Orosziban jelenjenek meg. Gyöngyös, jun. 30- 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal. (2464) (1-3) 1818. A h.-m.-vásárhelyi cs. k. szolgabirói hivatal mint biróság részéről ezennel közhírré tétetik, mikép Fulai János és neje Csonka Erzsébetnek, f. évi márt. hó 22 én 500 ujírtra becsült s k.-m.-vásárhelyi határban 7161. helyszin szám alatti 2,480/16oo hold nyomási földjükre, felperes Kohn Emánuelnek 339 frt 15 ujkrnyi tőke követelésének 1857. évi nov. 25-től járó 5% kamatja, 11 frt 69 kmnyi per, 16 frt 97 krnyi zálogolási és becslési, úgy a jelenlegi 13 frt 12 krnyi árverési, valamint a további végrehajtási díjak erejéig, a bemutatott árverési feltételek mellett az árverés ezennel elrendeltetik, arra nézve hathz napul f. évi sept. hó 9-re, vagy szükség esetében October hó 11-ke délelőtti 9 órája a helybeli városházánál azzal tűzetik ki, hogy a fent megnevezett ingatlanság második árverésen a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is el fog adatni. Egyúttal felhivatnak mindazok, kik, habár külön értesítést nem vettek is, magukat a nyilvánkönyvekbe a beiktatásnál fogva e jószágra jelzálogjogot nyerteknek vélik, hogy ebbeli igényeiket az árverés határnapjáig a bíróságnál anynyival is inkább bejelentsék, minthogy ellenkező esetben maguknak tulajdonítsák, ha a vételár felosztása az ő hírük nélkül megtörténend, s ők, a menynyiben a vételár kimerittetnék, abból ki fognak záratni. Az eladási feltételek a bíróságnál megtekinthetők, vagy másolatban kivehetők. H.-M.-Vásárhely, jul. 6-n 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal. (2447) - (1—3 5852. A debreczeni cs. k. megyei törvényszék f. évi julius 21-n 5852. sz. alatti végzéséhez képest, debreczeni lakos s vagyonbukott Kovács János csődtömegéhez tartozó: 700 darab tartani való anyabirka; 500 I „ k ürü 400 „ bárány 22 „ kos, f. évi aug. 6-n d. u. 4 órakor a juh vásártéren; továbbá 50 darab jó fajta anyakocza; 10 „ kan; 75 „ heréit kocza és ártán ; 80 „ 12 éves heréit süldő ; 120 „ téli malacz, szinte f évi augustus 15-n d e. 9 órakor a sertés vásártéren, 100 db szarvasmarha pedig, mely tehén, üsző és ökörtinókból áll, ugyanazon nap d. u. 4 órakor a barom vásártéren tartandó birói nyilvános árverés utján el fognak adatni. Miről a venni kivánók ezennel értesittetnek. Debreczen, jul. 24-n 1859. Cs. k. megyei törvényszék. (2462) (1-3) 3722. A balassa-gyarmati cs. k. megyei törvényszék által közhírré tétetik, hogy helybeli rőfös-kereskedő Lemberger Jakabnak minden ingó, és azon (2432) (3-3) 29998. A pesti és k. kereskedelmi törvényszék részéről ezennel közzé tétetik, miszerint f. évi junius 11-n 29998. sz. a. csődbe esett Kösztler Iga. pesti bejegyzett kereskedőnek beadott kérvénye következtében, ennek öszves ingó, s a katonai határőrvidék kivételével belföldön találtató ingatlan vagyonára nézve az egyezkedési eljárás megkezdése megengedtetett, a leltározás folytatásával, valamint a jelen egyezke-dési eljárás vezetése Klier Gusztáv