Budapesti Hírlap, 1883. március (3. évfolyam, 60-89. szám)

1883-03-18 / 77. szám

1883. március 18 BUDAPESTT­ HIRLAP. (77. sz.) i&iwmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmammm­m­­m­m­­m ■■■rrninn ■­­mtmmmm­mmmrmmimmmn 7 közgazdaság. — Nagy deronte volt ma délután a budapesti és a bécsi tőzsdén, minőt évtizedek óta nem láttak. Még az 1873. évi válság sem hozott magával ily váratlan, ily rohamos és ily óriási esést az értékekben. Teljes fejvesztettség uralkodott a tőzsdeemberek között. A bajt az osztrák hitelintézetnél néhány nap óta uralkodó összeütközés idézte elő. Lapunk mai számában jelentettük, hogy Rotschild dr. Kaulla Ágost urat 18.-al be akarja hozni az osztrák hitelinté­zet igazgatótanácsába, de az igazgatótanács ezen propozíciót egyhangúlag visszautasította. Rotschild erre azzal felelt, hogy ma délben az osztrák hi­telintézet igazgatójánál bejelentette, hogy kilép az intézet kötelékéből. Ezen óriási horderejű hír csakhamar értésére esett úgy a bécsi mint a budapesti tőzsdének, s mindkét helyen villámsze­­rűleg hatott. Főképen az zavarta meg a tőzs­déket, hogy senki sem volt tisztában Rotschil­­dék ezen lépésének közvetlen következményeivel. A tőzsde ma délután folytonosan együtt volt, s a Lloyd-kávéházban, még a késő esti órákban is élénk élet pezsgett. Az első bécsi tudósításra a hitelrészvény 310-ről 292-re ment le, a lehető legrövidebb idő alatt tehát 18 írttal esett. Többé­­kevésbé arányban állanak ezzel a többi papiro­sok veszteségei is. Lassankint azután némileg magához jött a tőzsde s este tűrhetőleg zárul­tak az értékek. Örömmel jelenthetjük, hogy a magyar járadékok az egész kháosz alatt igen jól viselték magukat. — A gazdakörben ma délután ifj. Ordódy Pál értekezett a gazdasági építkezésekről. A XVIII. század végén kezdett hazánkban a gazdálkodás na­gyobb lendületet venni. Igen nagy befolyással vol­tak nálunk a gazdasági építkezésekre az 1807. és 1932—6-iki tagosítási törvények, a tagosítási eljá­rás és a jobbágyság eltörlése. E korban azonban a gazdasági építkezés technikájáról szólni alig lehet. Kivételt csak a nagy urak képeztek, kik különösen a juhaklokra fordítottak nagy gondot, mert pl. egy mázsa gyapjú ára 300—400 frt volt. Ekkor a sze­mes gabona részére vermeket ástak, sőt némelyek már magtárakat építettek. Istállókat nem igen épí­tettek, mert a jószágok jobbadán szabadon tartattak. Legelhanyagoltabbak is voltak a cselédlakók, mit még ma is tapasztalhatni. Felsorol több kiváló építkezést József nádor, Koburg főherceg, a báró Lillicaféle, a gróf Károlyi család, gróf Széchenyi István és Ür­­ményi uradalmaiban, melyekben az építkezésekre fordított összegek a 100,000 frtot meghaladták. A gazdasági építkezéseknél a felületes költekezést ke­­rülendőnek mondja. Ezután ismerteti az e­m­b­e­­rek elhelyezésére szükséges gazda­sági épületeket, melyeknél fő célnak tartja, hogy minden család külön szobával, konyhával és kama­rával bírjon. Az állatok elhelyezé­sére szükséges épületeknél a főtekintetet az ol­csóságra és célszerűségre kell fektetni. Igen nagy fontossággal bír takarmány­készítő helyiség elrendezése s helyzete. A juh­­akrok, sertésetetők, baromfi­ólak, hizlalók után áttér értekező a magtárakra. A gabonát a nedvesség s a rovarok behatásától kell leginkább megőrizni. Erre szolgálnak: a légváltozás, a gabonának mérges anyagokkal való füstölése, a meleg, a hideg, a ke­verés és mozgatás, a friss lég elzárása. E két utóbbit tartja a leghatályosabb és leginkább alkal­mazható módnak. A legdivatosabb eltartási mód a verem és sírokban való tartás. Ismerteti az e­levá­­torok alkalmazásának a külön­böző országokbani történetét. Értekezését azzal fejezi be, hogy mondassák ki : j­ör, hogy a mi viszonyaink­nak megfelelő s a gazd. épitkezés haladását felölelő praktikus gazdasági építé­szeti munka szükséges; 2 or, hogy az orsz. gazd. egyesület ily munka létesítését morális támogatásban részesítse ; 3 or, keressék föl az orsz. gazd. egyesület építészeti szakosztálya az egyes vidékek speciális igé­nyeihez alkalmazott minta­lapok kidolgozására ; 4-er, a kultur­mérnökség mielőbb egészíttessék ki gazdasági épí­tészeti osztálylyal, mely a gazdák­nak terveket s költségvetést készítve, utasítást adna ; 5-ör, felkérendőnek tartja a földm. minisztert arra, eszközölje ki, hogy az ily terveket a gazdák ingyen kapják.­­ Winterstein báró, mint Bécsből jelentik, a Ferdinand-Nordbahn igazgatóságáról is leköszönt, ahol pedig pénzügyi működésének súlypontja nyu­godott. Wintersteiner báró egyike az osztrák „haute finance“ legkiválóbb tagjainak és visszavonulásával élénk veszteség éri úgy a Ferdina-Nordbahn­ t, mint az osztrák hitelintézetet. — Nachod és Goldschmid bécsi posztó­­kereskedő tegnap moratóriumot kért hitelezőitől pénzügyeinek rendezése végett. A passzívák 150 vagy 160,000 írtra rúghatnak.­­ Az országos gazdasági egyesület igaz­gató választmányának mai ülésén mindenekelőtt be­jelentetett : Festetich György gr., Pod­­manic­z­k­y János és Degen­f­l­­­d Imre egyesületi tagok elhalálozása. Élénk részvéttel véte­tik tudomásul. Az egyesületi tagok száma újabban 2 alapító s 12 rendes taggal szaporodott. A múlt évi számadások és a jövő évi költségvetés hely­­benhagyattak, s egyszersmind elfogadtattak a követ­kező javaslatok : 1-szer, hogy neveztessék ki egy 3 tagú bizottság, mely a pénztárt 3 havon­­ként megvizsgálja;s 2-szor, hogy az e­g­y­e­s­ü­l­e­t 7­, és j­elzálogadós­­s­á­g­a­i, az egyesület birtokában levő értékpapí­rok megfelelő részének elárusításából befolyó összeg­gel fizettessenek ki. A folyó évi köz­gyűlés ápril­is közepe táján tartatik meg. A napot az elnökség állapítja meg. A szövet­kezetbe lépett gazdasági egye­­sületek közgyűlése Dessewffy Aurél gr. elnök jelentése szerint a szervezet megállapítása céljából ez év május havában újra összeül. Desewffy Aurél gróf felszólítására a választ­­mány kimondotta, hogy az országos gazdasági egyesület által 10 tag küldendő ki a szövetkezeti nagygyű­lésre, kik ott 10 szavazatot képviseljenek. A föld­­mivelési miniszter felhívására a választmány, az 1885-i orsz. kiállítási bizottságba gróf Dessewffy Aurélt, gróf Károlyi Sándort, Visontai Kovács Lászlót, Tormay Bélát s Ordódy Lajos titkárt je­lölte ki. — Kereskedelmi meeting. A fővárosi és vidéki kereskedők köre f. hó 19-én (hétfőn) délután 2 órakor saját helyiségében nyilvános értekezletet tart a következő napirenddel : 1. A budapesti keres­kedelmi és iparkamara f. hó 19-én d. u. 4 órakor tartandó rendes havi közös ülésére kitűzött tárgyak megvitatása. 2. A kamarában teendő indítványok felett való tanácskozás és határozathozatal. 3. Egyéb indítványok. Az értekezleten nem köz­tagok is szíve­sen láttatnak. — A bécsi „Kreditorenverein“ a következő fizetésképtelenségeket teszi közzé : Munkácsy testvé­rek bj. cég Bécs (Leopoldstadt, Untere Donaustrasse 1.) ; Kommen Lina kereskedő Bécs (Stadt, Fleisch­markt 16.) ; Fischill Mária hagyatéka Linz (Alt­stadt) ; K­ó­c­s­á­s­y Géza Baróth; Man Dömötör rövidárukereskedő Marosvásár­hely; Köttner Hugó papiroskereskedő Bécs (Ma­riahilf, Gum­pendorferstrasse 23.) ; Schilling Her­man selyemfestő Brünn; F­r­i­e­d­i­n­g­er Dániel kereskedő Segesvár; Halporn Hani kereskedő Tarnow ; We­i­s­s Hana kereskedő P­e­l­s­ő­c; Strauss József bj. kereskedő N­y­í­r­e­g­y­­háza;Teutsch M. Károly vegyeskereskedő Brassó; Nachod és Goldschmied posztókeres­kedő Bécs (Stadt, Salvatorgasse 2.) — A­uschwindt féle szeszgyár részvény­társaság ma tartotta rendes évi közgyűlését. Az előterjesztett mérleg szerint a tiszta nye­reség 103,199 frtra rúg. Ebből 3000 db. rész­vény után dbkint 28 frt osztalék fizettetik. A közgyűlés az igazgatóság javaslatait elfogadta, je­lentéseit tudomásul vette, a szükséges felmentvénye­ket megadta is azzal szétoszlott.­­ A budapesti hitelező védegylet folyó hó 16-án közzéteszi, hogy Bettelheim Ja­kab (Zágráb) és F­u­c­h­s József (Ordjevácon) fize­téseit megszüntette. — Budapesti sertésvásár. Kőbánya, márc. 17. (A „sertés kereskedelmi csarnok“ távirati jelentése.) Az üzlet szilárd. — Magyar öreg nehéz 57.50—.59—, fiatal nehéz 61.50—62.—, kö­zép 58.-----.60, könnyű 55—57—. Szedett ne­héz 58.—.59.—, közép 57.—.—58.— könnyű 56—57. Romániai bakonyi nehéz —.-----.— átmeneti, közép 56.------58.50, bakonyi könnyű 55.—.56.— átmeneti. Eredeti nehéz —.—.— átmeneti, közép 52.50—54.50 átmeneti. Szerbiai nehéz 60.—.61.— átmeneti, közép 58.—59.— átmeneti, könnyű 56—.—58.— átmeneti. Hízó egyéves élősúlyban 4% 51—54, kétéves--------. Az árak hizlalt sertéseknél, páronkint 45 kiló és 4 százalék levonással kilogrammonkint értendők. — Romániai és szerbiai sertések, melyek mint átmene­tiek adattak el a vevőnek páronkint 3 aranyban vám fejében téríttetik meg. — Tartós hideg miatt eladók­hoz jobban lehet férni, az árak hátrálnak. — Budapesti gabon-­ás terménytőzsde, március 17. A gabonatőzsdén búza lanyha irányzatot követett. A mérsékelt kínálat­tal gyenge vételkedv állott szemben és a forga­lom mindössze 10.000 méter mázsára rúgott. — Legmagasabb ár volt 80 kis tiszavidéki búzáért 10,50 frt, legkisebb ár pedig 76 kis pestmegyei búzáért 9 forint. E­ás magvak közül rozs változatlan, árpa szilárd, takarmányáru keresett, tengeri igen szilárd. A déli tőzsdén határidők irányzata nem vál­tozott. Köttetett: 2500 mm. búza ta­vaszra 9.58, 5000 mm. 9.55 írton, búza őszre 10.12 írton, 7500 mm. tengeri május—júniusra 6.29 írton, zab tavaszra 6.45, őszre 6.50 írton. A délutáni tőzsdén az üzlet lanyha volt; köttetett: búza 9.54—9.56, tengeri 6.32— 6.33, zab 6.45—6.48, búza őszre 10.10—10.12. A határidőüzletben az irányzat változatla­nul lanyha maradt. Szokványbuza ta­vaszra 9.55—9.58. Szokványbuza őszre 10.-----10.12. Bánsági tengeri május— júniusra 6.28—6.32. Szokványzab tavaszra 6.48—6.50. Szokványzab őszre 6.50—6.57. K­á­­posztarepce augusztus—szeptemberre 14 -14­.­— Budapesti értéktőzsde, március 17. Az értéktőzsde csendes irányzattal indult meg, sőt eleintée játékpapírok emelkedni is kezdtek, utóbb azonban Bécsből érkezett olynemű hírekre, hogy a hitelintézet igaz­gatósága körében beállott né­zeteltérések következtében a Roth­­whild ház ki akar lépni a hitelinté­zeti csoportból, Kaisse állott be, mely első­sorban a hitelrészvényekre terjedt ki, de érintette a járadékpapírokat is. Helyi értékekben nem volt üzlet. Valuta változatlan. Előtőzsde. Az értéktőzsde lanyha irány­zattal vette kezdetét. Osztrák hitelrészvény 309.20— 307 írton, magyar 4°/0-os aranyjáradék 88.55—88.50 írton, magyar papírjáradék 86.75—86.70 írton, magyar leszámítoló bank 93.50 írton került forgalomba. Zárlati árfolyamok 11 óra 30 perckor . Osztrák hitelrészvény 307.90, ma­gyar 4%-os aranyjáradék 88.45. A déli tőzsdén magyar 4%-os aranyjáradék 88.50—88.45 írton, magyar papírjáradék 86.75 írton, magyar hitelrészvény 309.75—306 írton, magyar leszámítoló bank 94 írton, osztrák hitelrészvény 309.60—34.50 írton, kereskedelmi bank 564 írton, Erzsébet-malom 247—248 frton, Lujza-malom 257— 255 frton, Franklin 149.50—149 frton, Drache 160 írton, Schlick 223.50 írton, sertéshizlaló 230 írton köttetett. Zárlati árfolyamok 1 óra 30 perckor : Magyar 40 9-es aranyjáradék 88.40— 88.50, osztrák hitelrészvény 305—305.20. A délutáni tőzsdén bizonyossá válván Rothschild kilépése, az érté­­kek rohamosan estek s csak nagy nehezen tudtak következőleg zárulni esti 6 órakor : osztrák hitelrészvény 297.25, magyar hitelrészvény 297.50, magyar 4%-os aranyjáradék 88.10, magyar 5%-os papirosjáradék 86.50,­ magyar leszámitoló­­bank 92.50. é­s 131. xac .A. z -a­­se. Budapest, vasárnap, 1883. március 18-án. Nemzeti színház. Latabár Kálmán urnak, a debreceni színház tag­jának második felléptéül: Liliomfi. Eredeti vigj. 3 szakaszban. Holnap : Latabár Kálmán urnák, a debreceni színház tag­jának harmadik és utolsó felléptéül . A proletárok. Színmű 4 felvonásban. Képninhán. A betyár kendője.­ Népszínmű 3 felvonásban. Özv. Ónodi Kulcsár Nagy Istvánné Klárié Ifj. Ónody Kulcsár . Nagy András Bori Ónodi Kulcsár Nagy Ferenc Horváth Andó Tihanyi Boris asszony Pártényiné Bandi Tamássy Örz­se Rákosi Szidi Buzi V. Kovács Buziné Izsiné Zsófi Hegyi Aranka Csepü Újvári Kajszin Dárius Kassai A „Ragyás“ Komáromi J. Hoffmann meséi. Operette 5 felvonásban. Várszínház. Mignon. Opera 3 felvonásban. Meister Vilmos Lothario Luertes Fridrik Jarno Antonio Mignon Philine Inas Pauli Láng Kiss D. Saxlehner E. Köszeghy Pongrácz Komáromi M. Maleckyné Törzsök Szilvay Camilla Mariska Liliomfi Szellemfi Kányái Erzsike Gyuri Schwarz pesti fogadós Adolf, fia Kányai szomszédasz­­szonya Fia Uracs Szolgáló Kányainál Újházi Császárné Kordin M. Latabár Vízvári Sántha Viz­váriné Kőrösmezei Pintér Benedek Györgyné Faludi Tóth Radeczky J. Ezt megelőzi: Új betanulással: Másodszor: Holnap: Nevelő kerestetik. Vígjáték 1 Pemnei Rózsa Guszti Klára Szenczey Jenő Tárnoki Mór Rozmaring Ferenc felvonásban. Feleki Jászay M. Tárnoki G. Békessy I. Gyenes Hetényi Vízvári

Next