Budapesti Hírlap, 1883. március (3. évfolyam, 60-89. szám)
1883-03-01 / 60. szám
4 folyamodott ugyan a városhoz, hogy a műtermével szomszédos epreskertből engedjen át annyi teret, hogy egy ideiglenes pótműtermet állíthasson fel, de a város Huszárnak e kérelmét nem teljesíthette. * (Az országos színészeti tanoda) március hó 7-én és 13-án rendezi ez évi operai és drámai estélyeit a budai várszínházban. Az operai estély szerdán, március 7.-én lesz s a „Bűvös vadászból“ „Faust“ „Mártha“ operákból kerülnek színre jelenetek. A drámai estélyen március 13-án a drámai növendékek a „Színésznő“ “Mágusz“ „Elkényeztetett férj“ s „Boldogtalan asszony“ című egy felvonásos darabokat fogják eljátszani. * (Az orsz. zeneakadémia) ez évi második hangversenye március közepe táján lesz. A műsor túlnyomó része most is zongora darabokból fog állani, de lesz ének és szavalat is. Az orgonán. hir szerint, Köszler tanár fog bemutatni néhány fugát. * (U j c s i 1 1 a g.) A zombori színésztársaságnál egy fiatal énekesnő tűnt fel, aki összesen csak négy hónapja van még színpadon. Hamy Etel k. a. ez, aki legközelebb „Boccaccio“ Fiametta szerepében, s utána „Lili“ címszerepében aratott rendkívüli sikert. A közönség gyönyörű kamélia bokrétával és egy értékes gyémánt karpereccel lepte meg a fiatal színésznőt. * („Új bőr“) a címe az új három felvonásos vígjátéknak, mely a Gondinet és Debrit cég műve és amely jövő pénteken kerül szinre a párisi „ Palais-Royal “ -színházban. A filharmonikusok hódolata Wagner emlékének. — A mai esti hangverseny. — A polifónia lánglelkü mestere iránt ma rótták le hódolatukat a budapesti filharmonikusok. Az elhunyt nagy zeneköltőnek tartozott e rekviemmel a főváros zenevilága, mely Wagner Rikhárdnak annyi műélvet köszön s a mestert két ízben látta vendégül falai közt. A nagy zenekar, mely méltó vetélytársa lett Erkel Sándor kormánybotja alatt a bécsinek, ez alkalommal több műkedvelővel volt megerősítve. A karnagyi emelvény előtt Wagner Rikhárd fehér márványszobra állt koszorús talapzaton s az emelvény sötétszínű szőnyeggel volt bevonva. A műsort Wagner műveiből állták össze, csak a befejező szám volt Beethoven eroica szimfóniája, melynek a második rész, a nagyszerű marcia funebre adott ezúttal szomorú alkalmiságot. A vigadó mindkét terme egészen megtelt a főváros legelegánsabb közönségével. A nagy terem oldalfolyosóin, emeleti loggiáiban s karzatain zsúfolva volt minden hely. Szép tanujele Budapest igaz műszeretetének s a lángeszű költő iránti kegyeletének, mely az előadás során tüntető tapsokban, lelkes ovációkban nyilvánult. A hangverseny a„Faust-nyitány“nyal, e programmszerű kompozícióval vette kezdetét. Sötét alaptétele, a beleszövődő fantasztikus és daemoni motívumok, a boszorkánytánc rythmusai, majd az egekhez felfohászkodás megható dallama bizonynyal élénk emlékezetében van azoknak, kik e nyitányt 1876-ban a szerző vezetése alatt, személyes utasításai szerint való előadásban hallották. Az előadók egészen az akkori benyomás tradiciójába élték magukat. Minden zenész nemes becsvágygyal, avatott kezekkel, kegyelettel ihletbe működött közre. A hangszerelési technika által eléjük adott bonyolult problémákat öntudatosan oldák meg , a legpedánsabb hallérzéket is kielégítve a hangtömegek egyenletessége, a magánszólamok kristálytisztasága, a pianissimok leheletszerű finomsága által. Még teljesebb volt az összjáték-művészet sikere a 2-dik számnál, mely a „Parcival“ két kiszakított s önállóság értékével alig biró része: az „előjáték“ s a „nagypénteki varázs“ volt. Amazt a múlt őszi első hangversenyen már hallottuk s bár impozáns két főmotívumának: a Graál-tételnek és a hittételnek szépségeiért a közönség megismételtető, mégis jogosult maradt a kifogás, hogy a színpadtól kár volt elvonni a tisztán csak hangulat-előkészítésre szánt darabját a többi részszel szervesen összefüggő műegésznek. Ugyanez áll a nagypénteki varázsra is, mely két új tételt vegyit az előjáték motívumaiba s ezeket a hangok bűvös kaleidoszkópjában váltogatja uj meg uj kombinációk szerint. Óriási feladat a zenekarra, hogy abszolút hatást, valódi illúziót bírjon ébreszteni feledtetve s pótolva e műveknél azt, ami a "Wagner zenedrámáinak megértéséhez szükséges, a zenét illusztráló színpadi akciót. De filharmonikusaink megfeleltek e feladatnak. Az ő hangjaik költészete szívhez és képzelethöz egyaránt szólt, a tételek jellemzetesen domborultak ki a hangfüzérek arabeszkjei közül, mint egy-egy pompás relief! A kürtösöket kiváló dicséret illeti, a Graal-motívumot ennyi fenséggel még nem hallottuk tőlük. A harmadik szám :Siegfrid halála és gyászmenete már szomorú alkalmi vonatkozásai miatt is legélénkebben szólt a közönség meghatottságához. A kétségbeesés legsötétebb kitörése, a vigaszt nem ismerő gyász bucsufohászai zokognak örök isten hozzádot e zenéből. Úgy hatott ránk, mintha belőle az elköltözött nagy költő végbucsuját hallanók. A közönség viharos tapsaira e számot ismételni kellett. Utolsó szám a nagy Beethoven III-ik hős szimfóniája volt, melyet egyik életírója szerint Bonaparte dicsőítésére írt népszabadító hadjáratai után, de később, hogy a forradalom hőséből Európa kényura lett, a zeneköltő beleiktatá utólag szimfóniájába a híres gyászindulót. Ez utóbbi volt a mai előadásban az exponált rész, erre fordítottak filharmonikusaink legtöbb gondot s szeretetet. Megéreztük rajta e buzgalmat s konstatálhatjuk, hogy a mai előadás feledtető velünk a múlt évben hallottat, mikor az indokolatlan gyors, akcentírozott ütemvétel az indulat hangulatától fosztá meg. Most az operán a sor, hogy kegyeletét a regényes dalművek fejedelme iránt lerója. Nem elég közepes előadásban váltogatni Lohengrint Tannhäuserrel: tanulják be a „Mesterdalnokokat“ vagy a költő legszebb operáját, a „Tristáns Zsoldot“ tőlük telhető tökélylyel. Ez méltó lesz Wagner emlékéhez. — gh. BUDAPESTI HÍRLAP. (60. sz) 1883. március 1. Szőleink átalakításáról. A gazdakörben ma este Somssich Pál elnöklete alatt gróf Keglevich István értekezett „szőleink átalakításáról.“ Értekező a következő két tétel bebizonyítását tűzte ki: 1. Borászatunknak mindaddig, míg szüleink jelenlegi állapotukban maradnak, jövője nincs, sőt az minden iparkodás dacára fokozatosan hanyatlani fog. 2. Minden művelési ág közt a borászat az, mely hazánkban a legbiztosabb és legmagasabb tisztajövedelmet szolgáltathatja. Ezen eredmény elérésére azonban szőllőinknek gyökeres átalakítása szükséges. Hazánkban csekély a bortermés és alacsony a bor ára. A termelés átlaga holdankint 10—12 adó. Ennek okai, hogy a szőllőterület egy része fekvésénél fogva nem arra való , hogy a tőkék közel állanak egymáshoz. Ezeknek 1 méternyire kellene lenni s igy egy kát. holdon 6400 tőke lenne, mig ma 9—20 ezer van. Oka továbbá a metszési mód s hogy nem trágyázzuk szőlleinket. Csökkenti még a termelés mennyiségét a szőllőfajok helytelen alkalmazása s a rendetlen ültetés, miáltal sok fürt a nap sugarai által nem fejlesztetik. A szüretelés időpontja legtöbb esetben helytelenül választatik meg s rothadt, érett és éretlen fürt összekevertetik. Leglényegesebb kárt azonban boraink az erjesztés időszakában szenvedik. Helyes erjesztés mellett a mustból 12 nap alatt bor lesz s 3 hó múlva szállítható. Itt fő, hogy a hő ne változzék. Vörös bornak 15—30 C. fok kell, fehérnek 3 fokkal kevesebb. Értekező erjesztő kamaráiban állandóan 18 C. fok hőség van. Értekező a fagyoknak kitett szőlőket kivágandóknak tartja s gyümölcsfákkal beültetendőknek. A többi területeken ki kellene jelölni azon tőkéket, melyek meghagyandók. A sorok közti távolság 1—1-2 méter, a tőkék közti távolság 90 cm. — 2 méter közt variálhat. A vörös fajoknak előnyt nyújtanak az agyagos, gazdag földbe az oporto, a déli megyékben a kadarka, az északiakban a burgundi, a kavicsos talajban a bordeaux fajoknak. Mint bőven termőt ajánlja a „Wölschriesling“-et. Barsmegyei szőlőjében ezen fajkát, holdankint 112 akót termett s 2 év múlva eladta 25 írtjával. Ugyanő szőllőből küldött gr. Falkenhayn Ferencnek is vesszőket, ki 109 írtért adta el hordónként 1882-ben a bort. Az új sorok beosztásakor figyelemmel kell lenni, hogy minél több 1,5—2 öles főút és 1/1—1 öles gyalogot hagyassák, melyeknek fő céljuk a levegő szabad mozgásának előmozdítása. A trágyázás módjának ismertetése után kiemeli, hogy a szüretelésnél az időszaknak kellő meghatározására kell gondot fordítani. A fehér borokat lehető későn, a vörös borokat azonnal, amint a rothadás veszélyét észleljük, legyen a jelszó. Fejtáblánkint szüretelve az éretlen szemek eltávolitandók s első és másod osztályú bor készítendő. Az első osztályú bor értékének emelése bőven kárpótol a másodosztályának értékcsökkenéséért. A borkészítésnél a legpedánsabb tisztaság legyen. A szőllőcsutkák fajonkint az erjesztő helyiségben felállítandó fedeles kádakba helyezendők, melyek agyaggal betapasztandók. Minél több csuttka marad a mustban, annál nagyobb a bor tannintartalma. Franciaország 70 megyéjében meghagyják a csutkát a mustban, 75-ben pedig nem. Itt is ott is terem jó bor, de mégis az egyik a másik eljárását vétkesnek tartja. Az erjesztő kamarák hőmérséke az elérendő célhoz képest 12—30 C. emelendő s állandóan fentartandó. Az első erjedés 3—4 nap alatt be van fejezve s ha 6 napnál tovább tart, a hőmérsék nem volt elegendő. Az első erjedés után 5—10 hliteres hordókban leszűrjük a bort, amelyekben a csendes erjedés ideje alatt decemberig megmaradhat. Ezután kisebb hordókba szűrendő le a bor, legkívánatosabb a bordeauxi 225—228 literes hordók elfogadása, a szállításra legalkalmasabbak 450—456 literes hordók. A bornak az erjesztő kádakból való leszűrése után a törköly a présbe tétetik s a csendes nyomásra lefolyt bor a leszűrt borba keverendő, de a többszöri préselés után nyert bor elkülönítendő. Ez csak a finomabb borokra áll. A közönséges bornál a leszűrt és préselt bor összekeverhető, de ennek a legnagyobb elővigyázattal kell történni. A fajborok keverése is igen fontos, meg lévén állapítva az arány, melyben a fajboroknak a borban képviselve kell lenniök, a borok kisebb hordókba csapolandók le, melyekben huzamosabb ideig maradhatnak s esetleg el is szállíttathatnak. A mostani állapotot összehasonlítva a javítás utánival, azt tapasztaljuk: 1. Egy közönséges paraszt szőllőholdja most 10 akót terem, melynek átlag ára 5 frt. A bevétel 50 frt, az adó, költség s kamat azonban ezt felemészti. 2. Egy közép minőségű szőllő holdja ad most 20 akó bort, ára 6 frt. A bevétel 120 frt. Levonva a 100 frtra tehető kezelési segyébb költségeket, a a tiszta jövedelem 20 frt. Az átalakítás után az 1. alatti szőlő teremne 20 akót, melynek ára 7 frtra tehető. A bevétel 140 frt, kiadás 80 frt, tiszta haszon 60 frt. A 2. alatti szőlő teremne 30 akót, ára 10 frttal volna számítható. Ennél a bevétel 300 frt lenne, mivelési költség 100 frt, a jövedelem 200 frt. Finom fajokkal beültetett jó talajú s fekvésű szőlő, holdankint termelne 40 akót, 18 frtjával akónkint, a bevétel tehát 720 frt, 120 frt mivelési költséget levonva maradna 600 frt haszon. E számítás igazolására felhozza Ausztriát, hol 180 akóra fokozták egy hold paraszt szőllőtermését. Pozsonyban 160, Zalában 40 akót terem egy hold. Déli vidékeinken a viszonyok hasonlók. Értekező barsmegyei, középszerűen mivelt s zord éghajlatú szőlője holdankint 108 akó vörös bort terem, ára 16—18 frt közt változik. Középszerű viszonyok közt tehát 1700—2880 frt nyers jövedelmet ért el. Nézete szerint ezen adatok igazolják, hogy nálunk a termelési viszonyok kedvezők, s hogy felállított tételei nem túlzottak. TÁVIRATOK. Újabb bombamerénylet Rómában. Róma, febr. 27. Ma este 9* órakor, midőn a korzó tele volt sétálókkal, a Chigipalota előcsarnokából, melyben az osztrák-magyar nagykövet lakik, borzasztó durranás hallatszott. Egy bomba robbant szét ott, de senkit sem sértett meg. A rendőrök el akarták fogni a portást, de rögtön észrevették tévedésüket. Ugyanakkor egy-egy bomba sült el a királyi palota és a Pa-