Budapesti Hírlap, 1883. december (3. évfolyam, 331-359. szám)

1883-12-12 / 341. szám

1888. december 12 SUDfePK*T? (341 wu) b­ó forint adatott ki, mig a kölcsönök csak 112 millió írtra rúgnak. A kormány tántoríthatatlanul tovább fog azon az ösvényen haladni, melyen eddig haladt, mert meg van győződve, hogy azon az alapon áll, mely Ausztriában egyedül lehetséges, t. i. a népek egyenjogúságának alap­ján. (Élénk tetszés a jobb oldalon.) Cl­a­m- Martinitz gr. előadó párbeszédében ki­emelte, hogy azon párt, melyhez ő is tar­tozik, legkevésbbé sem törekszik hatalmasko­dásra vagy a német nemzet elnyomására. A németek nem láthatnak elnyomatást abban, ha a cseh ember Csehországban saját anyanyelvén is meg­találja az igazságot. Szóló óva inti a baloldalt, hogy az oly eszmék által, mint a minő Csehor­szág közigazgatási különválasztása, ne támadják meg az egyezséget, ne rombolják szét azokat a szerves sejteket, melyekből az egész nagy szer­vezet össze van állítva. Ez veszedelmes dolog. Mi — úgymond — a monarchia sajátos, örökölt jel­legét meg akarjuk óvni és tartani s egyetérté­sünknek ez az alapja. (Élénk tetszés a jobb ol­dalon.) A szerb lázadás. Bécs, dec. 11. (A „Bp. H.“ eredeti távirata.) A szerb P r e k­u­p­l­j­e kerület­ben történt állítólagos lázadásról a „Pol. Corr.“ következőket írja illetékes szerb forrásból: Egy körülbelől 70 egyénből álló, az ismert Peko Pavlovics vezetése alatt a szerb kormány támogatása mellett Prekupljeben letelepült mon­tenegrói gyarmat, melyet nyugtalan, erőszakos természetéért a lakosság egyáltalán nem szível­het, az utóbbi napokban újabb kihágásokat tet­tek, melyek semmiben sem különböznek a ré­gebbi efajta eseteknél és rendkívüli eszközök igénybevétele nélkül elfojtották a kerületi főnök által rendelkezésre adott pandúrok és határőrök. Bogicsevics szerb külügyminiszter kör­levelet intézett a napokban Szerbia külföldi képviselőihez, mely megvilágítja keleti Szerbiá­ban korábban lefolyt lázadást és annak okait, konstatálja a normális állapotok teljes vissza­állítását, s megmondja az eszközöket, melyek­nek segélyével elejét véli venni, a szerb kor­mány, az ország alkotmányos és szabad fejlődé­sének korlátozása nélkül, hasonló esetek ismét­lődésének. Belgrád, dec. 11. Pero Theodor­ovics és Rasdha Milosehvic a törvényszék által ha­lálra ítéltettek. Az elítéltek a királytól táviratilag kegyelmet kértek és egyszersmind azon ígéretet tet­ték, hogy a királyhoz örökké hűek fognak maradni. Milán király erre mindkét elítéltnek megkegyel­mezett, mire a törvényszék a halálbüntetést 10 évi börtönbüntetésre változtatta át. — Tauschano­­v­i­c­s 8 évi, Paja Mihajlovics pedig 5 évi börtönre ítéltetett; a többi vádlottat felmentették. A Bulgáriába menekült felkelők fölött december hó 16-án in­konzumációt fogják elítélni. Az orosz kancellár útja, Páris, dec. 11. Giers külügyminisztertől Nizzából bizalmas levél érkezett fiához, a­ki az ottani nagykövetségnél titkár. Giers levelében nagy megelégedéssel szól Bismarck hercegnél tett látogatásáról s hozzá­teszi, hogy a kancellár nyilatkozatai azt a meg­győződést keltették, hogy az európai béke legalább egy évre biztosítva van. Kanossza, Róma, dec. 11. Clericalis körökben azt hiszik, hogy a pápa a német trónörököst még azon esetben is fogadni fogja, ha a Quirinal­­ba száll, de csak incognitoban és magánkihallga­táson. Berlin, dec. 11. A .Nordd, Alig. I­­­g.“ a német trónörökösnek az olasz király­nál Rómában való látogatását, — eltekintve at­tól, hogy a trónörököst az olasz királyhoz sze­mélyes barátság kötelékei is fűzik — a nem­zetközi udvariasság kifolyásának tekinti. Nem­különben természetes, — mondja továbbá neve­zett lap — hogy az udvarok között fennálló udvariassági szabályoknak megfelelőleg, a trónörökös a Rómában székelő másik ural­kodónál is, a velünk békében élő pápánál látogatást fog tenni. Az esetben, ha a trónörö­kös a pápát meg nem látogatná, jogosan arra le­hetne következtetni, hogy a német császári ház és a pápa közt rosz hangulat uralkodik, ami meg áll. Berlin, dec. 11. (A „Bp. H.“ eredeti távirata.) A ,N­a­t­i­o­n­a­l­z­e­i­t­u­n­g“ kétségbe vonja a „Köln. Ztg.“ tegnapi hírét, mely szerint G­ossler kultuszminisz­ter Olaszországba utazott volna. Az idevaló politikai körökben ezen cáfolat da­cára bizonyosra veszik, hogy a miniszter Ró­mába utazik. A madridi látogatás. Páris, dec. 11. (A „Bp. H.“ eredeti táv­irata.) A „G a u 1­o i­s“ jelenti Barceloná­ból, hogy ott bizonyos oldalról a német trónörö­kös rossz fogadtatásától tartanak. Hatvankét embert tartóztattak le, kik azzal dicse­kedtek, hogy a trónörökös megérkezésekor fütyölni fognak. Állítólag több német tisztet, amint egy ká­véházból eltávoztak, kifütyöltek. Granada, dec. 11. A német trónörökös teg­nap este ide érkezett és a „két menyország“-hoz címzett fogadóban szállott meg. A trónörökös meg­érkezte után azonnal, az alhambrát tekintette meg hold­fénynél, és holnap reggel közvetlenül Barcelo­nába utazik tovább. Szudán, Kairó, decz. 11. Suakimba azon határozott parancs ment, hogy Baker pasa megérkezése előtt semmiféle hadművelet sem kezdendő. London, dec. 11. (A „Bp. H.“ eredeti távirata.) Tegnap élénk jegyzékváltás folyt a külügyi hivatal és a konstantinápolyi angol nagykövetség között, a Szudánban alkalmazandó rendszabályok iránt. Az angol kormány valószí­nűleg azt fogja javasolni, hogy a lázadók ellen török csapatok küldesse­nek, angol tisztek vezetése alatt. A „T­i­m­e­s“-nak jelentik a­har­tú­m­b­ó­l . Itt minden nyugodt, az arabok beleuntak a zsákmány nélkül való bábomba és , csapatonkint hazamennek. London, dec. 11. Az angol kormány In­diába azt a rendeletet küldte, hogy 6 ezred katonaság Egyiptomba való menetelre készen­létbe helyeztessék. London, dec. 11. (A „Bp. H.“ eredeti távirata.) Egy szemtanú a következő részletes tudósítást közli az egyiptomiak veresé­géről Suakimnál: A fekete katonák Masz­­szonabban raboltak a tétlenség és rossz élelmezés miatt és büntetésül Szuakimba küldettek. Dec. 2-án kora reggel az ottani parancsnok 500 feketét, 200 basibozukot, 20 rendes lovast s néhány hegyi ágyút küldött kémszemlére.­­ Négy óra felé egy tiszt azzal a jelentéssel tér vissza, hogy kis csapa­tokban az ellenségen ütöttek, megverték és el­űzték. Azonban hirtelen, egy adott jelre min­den oldalról körülvették őket. A fekete csapa­tok négyszöget formáltak, a basibozukok egy máso­dikat, melyet az ellenség először támadott meg és azonnal megfutamodott. Erre az arabok a feketék carróját is megszakították; a csapatok legfeljebb 10 lövést tettek. A „Standard“ vezércikkben fejte­geti, hogy ha a nílusi deltát az anarchia előtt meg­mentenék, a britt intervenciónak nem volna szabad tovább késni. Alexandria, dec. 11. (A „Bp. H.“ eredeti távirata.) A lázadók Szem­aarban a máhdi megérkezéséig egy ideiglenes kormányt ala­kítottak, mely azonnal elrendelte a kereszté­nyeknek a városból való kiűzését. — Egy felkelő csapat a Nílus melletti Berber felé megy. Tong-King, Páris, dec. 11. A mérsékelt köztársasági la­pok a kamarában végbement szava­zást oly bizalmi szavazatnak tekintik, mely meg­szilárdítja a minisztérium állását és megkönnyíti a Franciaország és China között felmerült viszály megoldását. Az ország ezen szavazatot bizonyára helyben fogja hagyni. A monarchista sajtó, a kor­mánypárti többség csökkenését konstatálja. A radi­kális párt közlönyei azt írják, hogy a kamara, mi­dőn a háborút megszavazta, csak Francziaország ellenségei ügyének tett szolgálatot. Közgazdasági táviratok. Konstantinápoly, dec. 11. (A „Bp. H.“ eredeti távirata.) A török kormány egy körjegyzékben azt javasolja a hatalmaknak, hogy kössenek egyezményt a portával, mely szerint a régi kereskedelmi szerződések ér­vényben maradnának 1884 jun. 4.-ig. Ha odáig sem sikerül megegyezésre jutni az uj kereskedelmi szer­ződések iránt, akkor Törökország visszanyeri teljes akciószabadságát. NAPIHIREK. — (A király a műegyetemen.) A király, hir szerint, csütörtökön délben meg fogja tekinteni a kir. József műegyetem új épületeit, mire nézve a főpolgármesteri hivatalhoz már megérkezett az ud­vari értesítés. — (Személyi hír.) Gróf Zichy Ágoston fiumei kormányzó a tegnap délutáni gyorsvonattal Budapestről Fiuméba utazott.­­ (A tönkrement mágnás szerencséje.) A „Bih­ar“-ban olvassuk: Gr. C­s­á­k­y Sándor, ki pár év előtt megyénk egyik nagy birtokosa volt s kit a mostoha időjárás, jószive és luxusos gazdál­kodási szenvedélye tönkre juttattak, mint értesülünk, alig pár hete Párisban a Madlavnc templomban, ol­tárhoz vezette a világváros egyik legszellemesebb, legszebb és dúsgazdag delnőjét özv. Y e m e 11 i D’Ar­­gos grófnőt. — (Plébános! beigtatás.) Kirschhoffer Károly újonnan megválasztott budaújlaki plébános urnák ünnepélyes egyházi beigtatása f. hó 16 án délelőtt leend Budaújlakon. Az egyházi szertartást fényes díszebéd követi a császár­fürdői étteremben.­­ (Gibraltar szigete.) Az angolok bevehe­tetlen sziklafészke, Gibraltar közelebb szigetté vál­tozik. A brit kormány komolyan foglalkozik a terv­vel hogy a földszorost, mely Gibraltar s a spanyol föld közt van, átmetszi és száz méternyi csatornát vezet rajta keresztül. — (A­ szabadságszoborra) adakoztak a szászvárosi Kun-tanoda növendékei és pedig: Incze Béla 50 kr, Szállássy János 50 kr, Farkas Árpád 30 kr, Ladó Rezső 30 kr, Gazda Gábor 20 kr, Milassy Károly 20 kr, Mégai Gyula 30 kr, Brády Albert 47 kr, Csulay Lajos 30 kr, Hermann Dezső 30 kr, Mahler Ignác 20 kr, Schul Győző 50 kr, Rájk Constantin 20 kr, Izráel Izidor 20 kr, Heli Jenő 5 kr, Kriványi György 20 kr, Nagy Géza 20 kr, Pints János 10 kr, Sükösd Jenő 30 kr, Stáncsay Miklós­ 50 kr, Ros János 10 kr, Truka András 5 kr, Berkovics Rudolf 20 kr, Fekete Károly 20 kr, Gönczy Ödön 20 kr, Istvánffy Géza 10 kr, Neumann Mihály 20 kr, Kese Elek 5 kr, Magyary Jenő 20 kr, Pogány Béla 50 kr, Simon Géza 10 kr, Missin­­szky Vilmos 20 kr, Ajtai Aladár 20 kr, Klein Hen­rik 10 kr, Muzsnay Béla 20 kr, Schuller Mór 10 kr, Baumgarten János 10 kr, Papp Viktor 10 kr, Beke Kálmán 30 kr, Czinkora János 10 krajcár, Deák Farkas 50 kr, Furka Sándor 10 kr, Koncza Kálmán 20 kr, Lázár Ádám 20 kr, Lukáts Áron 10 kr, Mayland Gyula 20 kr, Páva Pál 10 kr, Piczek Károly 20 kr, Popovics János 80 kr, Bertl Jenő 1 frt, Romosán Emil 50 kr, Szathmáry Gyula 20 kr, Szintion László 10 kr, Szőcs Gábor 25 kr, Stoján Aurél 10 kr, Áll Simon 5 kr,Bakó Ferenc 5 kr, Beles Livius 5 kr, Dobó Romulus 10 kr, Drágota Mózes 5 kr, Fe­­rencz Bernád 20 kr, Furdus Romulus 10 kr, Gavrilla Áron 3 kr, Herczeg Géza 10 kr, Istvánffy Endre 10 kr, Király Albert 10 kr, Paraján Miklós 4 kr, Pé­ter József 10 kr, Popovics János 2 kr, Popovics József 5 kr, Puskán Miklós 8 kr, Szintjén János 12 kr, Pécsi Ferenc 10 krajcár, Pirinészk Miklós 4 kr, Susmann Péter 5 kr, Török Béla 50 krajcár, Csuka Máté 20 kr, Herczog Győző 10 kr, Herczog Elemér 10 kr, Laub András 20 kr, Simon Gábor 50 kr, Ajtai Géza 10 kr, Szöllősi János 10 kr, Sándor Alfréd 10 kr, Baternay Károly 20 kr, Bot­­­tyán László 10 kr, Dósa Kálmán 5 kr, Péter Al­bert 10 kr, Schilling Bernát 10 kr, Opr­ora Nyisz­­tor 10 kr, Fájt Adolf 5 kr, Nagy Béla 5 kr, Zsi­­dár Ávrám 6 kr, Csibián János 5 kr, Nemes Jó­zsef 20 kr, Tornya László 10 kr, Bernád Béla 20 kr, Csuka Tamás 10 kr, Tulipán József 8 kr, Schuller Lajos 5 kr, Nemes Emil 20 kr, Incze László 15 kr, Martonossi József 10 kr, Nalásián Tódor 5 kr, Po­povics Miklós 5 kr, Marchal Viktor 10 kr, Andreszk János 6 kr, Molnár Károly 6 kr, Demény Gyula 5 kr, Ferenczi Ferenc 2 kr, Szakács Simon 4 kr, Friedmann Lázár 5 kr, Kalimán Oktavian 5 kr, Újfalusi Gyula 4 kr, Csulay Albert 5 kr, Dima Gusztáv 20 kr, Fekete Pál 8 kr, Farkas János 4 kr, Gönczy Géza 3 kr, Herczeg Kálmán 5 kr, Ke­resztes Arthur 4 kr, Kovordányi Balázs 10 kr, Kósa Ödön 5 kr, Klein Izidor 5 kr, Litsek Gyula 5 kr, Luther Gusztáv 2 kr, Rácz Lajos 5 kr, Reisz Móric 3 kr, Salamon Izidor 5 kr, Tóth Arthur 5 kr, Togya Miklós 10 krajcár, Vida József 20 krajcár, Jonász János 10 krajcár, Dán János 10 krajcár, Krisztui János 10 krajcár, Ármin Péter 20 krajcár. A ta­nári kar közül adakoztak: Deák Gerő 1 frt, Fülöp Géza 1 frt, Sándor János 1 frt, Vitus Lajos 50 kr, Hajdú Ferenc 20 kr, x+y 50 kr, Cs. J. 30 kr, S. F. 30 kr. Valaki 20 kr- Az egész összeg 26 frt 45 kr.

Next