Budapesti Hírlap, 1883. december (3. évfolyam, 331-359. szám)

1883-12-17 / 346. szám

l . (Kövesdy Dánieltől.) Dombi Lajos kémeri ref. lelkész úrtól a következő levelet kaptuk: A „Bu­dapesti Hírlap“ 315-ik számában néhai Kövesdy Dániel gépészmérnök halálesete nem teljesen a va­lóságnak megfelelőleg lévén előadva, kérem e so­raimnak közlését, annyival is inkább, hogy én s más rokonai, jó ismerősei Kövesdynek, kik — di­csekvés nélkül legyen mondva — százakra menő összeg erejéig á­mogattuk őt több ízben anyagilag is, mentek legyünk a szivtelenség súlyos vádjától s attól a megbélyegző véleménytől, hogy a hozzánk tartozót éhen halni engedtük. Kövesdy Dániel a „betűszedő­ gép feltalálója“ nem éhhalál áldozata lett s nem a kerepesi temetővel szomszédos mezőn már feloszlásnak indult állapotban találtatott meg, hanem lakszobájában, rohamos szivgörcs következ­tében hirtelen halállal múlt ki (amint illetékes helyről értesültem) s habár szerény anyagi körül­mények közt élt, egyáltalában nem éhhalál vetett véget életének. Benne egy nagyon törekvő lélek földi munkásságának ereje tört meg s mielőtt elis­­merésreméltó küzdelmeinek gyümölcsét élvezhette volna , a révpart közelében merült az enyészet ten­gerébe hányatott életének sajkája.­­ (Vaddisznó vadászatok.) Gróf Káro­lyi Alajos stomfai vadaskertjében e hó 13-án kez­dődtek meg a vaddisznó-vadászatok. Eddig két da­rabot lőttek , a gróf kívánságára pedig 40 darabot kell ágra hozni. Maga a gróf ez év folyamán nyolcvan darab szarvast lőtt.­­ (Fenyőfa a föld méhében.) 16 méter mélységben a föld alattt találtak egy nagy ép fe­nyőtörzset Mikóújfaluban (Háromszékm.) a Pejache­­vich udvarban, kutatás alkalmával. Az ép törzsnek átmérője meghaladja az 1 métert. Közelben fenyő­erdő nem fordul elő, a keresztültört réteg 28 méter vastagságban televényföld, miből képzelhető mily rendkívüli vízjárásnak lehetett kitéve a feltöltött medence.­­ (Kisértet a papok közt.) A privigyei kegyesrendiek házában szenzációs esemény folyt le. A refektóriumban épen vacsoránál ülő rendház tag­jait az az izgalmas hír lepte meg, hogy S­z­i­t­k­e­y rendtárs úr szobájában világosság van, holott abban még vacsora előtt eloltották a gyertyát. A hír való­ságáról meggyőződve, be akartak nyitni a szobába, de az zárva volt belülről. Nosza, lett erre mozga­lom, az összes rendtársak bottal, revolverrel fegy­verkezve jöttek az esemény színhelyére s midőn nagy bajjal fölfeszítették az ajtózárt, a szobában az égő gyertyán kívül senkit nem találtak. Végre a megindított razziának sikerült a kísérteties lényt az ágy alatti ríj tekéből előkeriteni. Az exorcizált lélek egy ottani polgárnak IV. gimn. osztályt végzett fia volt, ki nagy ijedségében nem is késett bevallani, hogy lopás volt a szándéka.­­ (Amerikai plasdover.) Egy clevelandi ügyvéd (Ohio-állam) nemrég védett egy fiatal leányt, ki lopás miatt ült a vádlottak padján. Beszédét az esküdtekhez fordulva így végezte : „Uraim! Önök felakaszthatják az óceánt egy távirdasodronyra, hogy ott száradjon ; önök kilódíthatják irányából a hózi­vatart egy szál esernyővel ; befödhetik a Vezúv krá­terét egy zsebkendővel, hogy a kitörést megakadályoz­zák ; lemérhetik egy leveses kanállal a felhőket is az égről, sőt a holdvilágra cédulát ragaszthatnak „bérbe adandó“ szobájukat ott hirdetendő a minden­­ség számára, — de azt nem hihetik el, hogy e fiatal leány a vég­selymet ellopta.“ Az esküdtek a lány­kát felmentették. — (Koponyavizsgáltató örökösök.) Né­hány hónap előtt hunyt el Miskolcon J­ó­n­i Ti­vadar, ki 200 ezer forint érő vagyonából körül­belül 150.000 forintot a kézsmárki lyceumra hagyott. Az öreg ur e ritka nemeslelkű­ségről tanúskodó vég­rendelete azonban — írja a „Borsodmegyei Lapok“ — nem talált mindenütt szives fogadtatásra, mert a rokonság ki lévén zárva az örökösödésből, már a temetés alkalmával, hol mint gyászolók jelentek meg, kilátásba helyezték a végrendeletnek peruiján való meggyengítését. Az ügy azóta vajúdott. Rebes­­gették, hogy a kézsmárki lyceum és az örökösök között egyezségről lett volna szó, azonban az egyez­ség­ a felek egyenetlensége miatt létre nem jöhetett. — S ma az ügy már oda ért meg, hogy per tárgya. Az örökösök megtámadták a végrendeletet, s két­ségbe vonták az örökhagyó rendelkezési képességét s hogy állításukat, orvosokkal mint szakértőkkel támogatott adatokkal és bizonyítékokkal támogat­hassák, mint hírlik a belügyministériumhoz folya­modtak, hogy engedtetnék meg nekik J­ó­n­­ Tiva­dar hullájának exhumálása, s koponyájának meg­vizsgálása. Kérdés, várjon a belügyminiszer a jelen esetben, hol bűnvádi eljárásnak, vagy bűnvádra ala­pított gyam­oknak nyoma sincs, helyet fog-e adni­­ egy olyan kérelemnek, mely tisztán a vagyonjogi és­­ örökösödési jogosultság czimén akar bizonyítékot szer­­­rezni, a halott nyugalmának árán. — (Cirkusz vagy hypodrom?) Az aggte­leki­ utcai Krembser-féle cirkuszt a fővárosi tanács tűzrendészet szempontból betiltotta. E végzés ellen Kremb­ser főkapitányság útján felebbezett a belügyminisztériumhoz, honnét az a válasz érkezett, hogy a nevezett fabódéban cirkuszi előadások nem tarthatók, de mint hypodrom továbbra is fenn­állhat. — (Cirkusz M.-Szigeten.) M.-szigeti levele­zőnk írja : Nem hiába, hogy az utóbbi időben any­­nyit beszélnek rólunk, kezdünk divatba jönni. — Hogy ne mikor még téli cirkuszunk is van. C­o­n­­r­á­d i lovardája időzik városunkban s mutogatja produkcióit a piac közepén épült facirkuszban. Bár a társaság igen jól van szervezve s tagjai úgy a lóidomitás mint a gimnasztika terén igen ügyes pro­dukciókat mutatnak, a közönség nagyon gyéren lá­togatja. A minek főkép a nagy hideg az oka, mert a cirkusz nincs sütve.­­ (A szerelmes asztaloslegény.) F­e­k­e­t­e Sándor asztalos, aki a Conti­ utcában lakik, már régóta benső viszonyt folytat a vele közvetlen szomszédságban lakó F­i­s­z­t­e­r Karolina do­hánygyári munkásnő leányával. Az anya e viszonyt elejétől fogva rossz szemmel nézte s a fiatalokat többször figyelmeztette, hogy kerüljék egymást. A fiatal­embert ez nagyon elkeserítette s kedvesének mondta is, hogy nem lesz a dolognak jó vége. Kö­­rülbelől egy hó előtt már öngyilkossági szándékkal magára is lőtt, de a golyó csak horzsolta mellét s néhány napra felgyógyult. Pár nap előtt az anya leányával együtt lefényképeztette magát s ebből egy példányt egy horgas szeg kíséretében küldött meg a fiatal embernek, azt akarván jelezni, hogyha úgy tetszik, felakaszthatja rá magát. A fiatal ember el­értette a célzást s ma délelőtt 10—11 óra közt a nő lakására ment s egyenesen azt kérdezte, hogy hozzáadja-e leányát nőül, vagy nem. Miután az anya válasza tagadó volt, a fiatal ember egy 6 lö­vetű revolvert rántott elő s azzal kétszer a nőre lőtt, s midőn azt véresen elbukni látta, a harmadik golyóval önmagát lőtte mellbe. A leány segítségért kiabált, mire a házbeliek összefutottak, rendőrt hívtak, ki a sérülteket a Rókus-kórházba szállította. A két lövés közül a nőt csak az egyik érte, de ez is csak a jobboldali emlő felső részét fúrta keresztül és a kart horzsolta s a seb épességgel nem veszélyes; a fiatal embernek azonban a golyó közvetlen a szive alatt hat­olt a testébe s minden jel arra mutat, hogy a tüdőt fúrta át.­­ (Hymen.) Dr. Marcali Henrik egye­temi magántanár és a tanárképző intézet rendes ta­nára ma délelőtt 11 órakor tartotta esküvőjét a dohány utcai izr. templomban Schmiedl kisasszony­nyal a Stern és Schmiedl nagykereskedő cég egyik tagjának leányával. Az esketési szertartást a marcali főrabbi, a vőlegénynek édes atyja végezte nagy és díszes közönség jelenlétében. Az egyetem bölcsészeti karának tanárai majdnem teljes számban voltak je­len. — Dr. Vörös József füzes-gyarmathi orvos feleségül vette Vladár Mariska kisasszonyt Tur­­kevén. — Bamberger Ede ma délután vezette oltárhoz Boskovics Lujza kisasszonyt Budapes­ten. — Friedmann Izidor keresk­edő feleségül vette Freund Paula kisasszonyt Vág-Szereden. — (Gyászrovat.) Literáti F o­g h­­­ü­y Dénes köz- és váltóügyvéd, Komárommegye tiszti ügyésze stb. f. hó 15-én életének 45-ik évében elhunyt Ko­máromban. — Tauser Antal gyógyszerész f. hó 15-én életének 73-ik évében elhunyt Budapesten. Temetése holnap (17 én) d. u. 3 órakor lesz király­utca 49. sz. alól. — Mayer Alberik zirc-ciszterci áldor és főgimnáziumi tanár dec. 13-án 34-ik évé­ben elhunyt Szombathelyen. — B­o­r­o­s­s Erzsébet életének 17-ik évében f. hó 13-án elhunyt Debre­cenben. — Ugyanott elhunyt Karacs Gyula, ki a debr. orsz. iparos kiállításon díszes rajzaival fel­tűnést keltett.­­ (Névmagyarosítások.) Schmied Ferenc budapesti illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevé­nek „Bányai“-ra, Dietrichstein Mór budapesti illető­ségű ugyanottani lakos kiskorú István nevű fia ve­zetéknevének „Darányidra, Schiff Izidor budapesti illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének „Ha­jósk­a, kiskorú Oblath Vilmos szabadkai illető­ségű debreceni lakos vezetéknevének „Ormós“-ra, Frank Janka pápai illetőségű budapesti lakos veze­téknevének „Szabadi“-ra, Grünbaum Izidor kör­mendi illetőségű budapesti lakos vezetéknevének „Gergő“-re, Steiner Bertalan zemegyei illetőségű budapesti lakos vezetéknevének „Csáki“-ra kért át­változtatása belügyminisztériumi rendelettel megen­gedtetett.­­ (A hivatalos lapból.) Kitünteté­se­k. A király Böszörményi Károlynak, Szatmár- Németi város polgármesterének, a közügyek terén szerzett érdemei elismeréséül a királyi tanácsosi cí­met, Bernd Sándor konzuli címmel felruházott alkonzulnak s a cs. és kir. konzulság főnökének Amsterdamban, a Ferenc József-rend lovagkereszt­­­jét adományozta. — Áthelyezések. A király Jónás Ferenc sepsi-szent-györgyi kir. járásbirósági albirónak a dévai, Vájna Dénes dévai kir. járás­birósági albirónak a kovásznái és Gödri Ferenc kovásznai kir. jbirósági albiróna a sepsi-szent-györgyi kir. jbirósághoz leendő áthelyeztetését megengedte. A magyar királyi igazságügyminiszter, Vértesi József nagyváradi kir. törvényszéki, és Beke Sándor nagykállói kir. járásbirósági írnokokat kölcsönösen áthelyezte. — Kinevezések. A közmunka- és közlekedésügyi magy. kir. minister, Keleti Izsóf, a megyei m. kir. államépitészeti hivatalok létszámába ideiglenes minőségű királyi segéd­mérnökké nevezte ki. A nagyszebeni kir. törvényszék, Dreguts Péter nagy­szebeni lakos ügyvédjelöltet ezen királyi törvény­szék mellé a magyar, német és román nyelvekre állandó hites tolmácscsá nevezte ki. A kassai m. kir. pénzügyigazgatóság, Horváth Gyula gyakornok-je­löltet díjtalan fogalmazó gyakornokká nevezte ki. A marosvásárhelyi kir. főügyész, Csonka Ferenc dévai kir. törvényszéki fogházőrt az erzsébetvárosi kir. törvényszéki fogházhoz fogházőrmesterré nevezte ki. — Megerősítés. A vallás és közoktatásügyi magyar kir. miniszter, Mády Lajos újpesti állami elemi iskolai igazgatót jelen állásában végleg meg­erősítette. BUDAPESTI HIRE­AT­. (346. sz.) 1883. december 17. TUDOMÁNY és IRODALOM. * (Felolvasás az egyetemen.) A bölcsé­­szethallgatók segítő-egyesülete által rendezett felol­vasó ciklusban a harmadik előadást ma délelőtt dr. Török Aurél tartotta, az egyetem dísztermében. A rendkívül vonzó­s laikusok által is kellőleg él­vezhető előadást díszes közönség hallgatta meg. A fajok harcáról szólt az ének. Feltaláljuk ezt nemcsak a népek háborúiban, de az ipar, keres­kedelem s tudomány feledésében is. Természeti tör­vényen alapul ez s egész kultúránk nem egyéb, mint e természeti törvény megismerése s gyakorlati alkalmazása. A fajok harca nemcsak az emberek kiváltsága; megtaláljuk e jelenséget az állat- és növényvilág életében is, az egyik faj elpusztulásá­ban s a másik tökéletes­ülésében. Az embernek e rendeltetésszerű küzdelme adja magyarázatát annak is, hogy a különböző fajok úgy széjjelszóródtak a világon. A legjobban széjjel van szórva az ázsiai (európai) faj a földön s ezek közt főkép az angol­szász faj, ami ennek életerőssége s más hasonló je­lenségek folytán amellett is bizonyit, hogy a faj­harcban a sikert a tengerparti népek legkönnyebben érik el. Egy népfaj területfoglalását érdekes jelen­ség követi. Rémítő az a pusztulás, mely a gyön­gébb fajt a foglaló nép által hozott betegségek foly­tán sújtja. A franciák elfoglalták Tahiti szigetét s azóta egy addig ott ismeretlen betegség, a tuberku­­lózis szedi áldozatait, sőt megfigyelték azt is, hogy a francia hajókon átjött patkányok, mint erősebb faj, kipusztították a Tahiti szigeten honos patká­nyokat. Itt megjegyzi az előadó, hogy a materia­lizmus, melyet bizonyos oldalról, vadképen a termé­szettudományok művelői ellen, az újabb kor szülötté­nek szeretnek mondani, fenn áll azóta, amióta több emberfaj él a földön. * („Csengery Antal összegyűjtött mun­kái“-t) ma öt vaskos kötetben megkaptuk. A mun­kát sajtó alá rendezte és kiadta Csenge­ry Lóránd. Amiben az apát megakadályozta a halál, azt befejezte a fiú, legszebb emléket állítván ez­által az elhunytnak. Csenge­ry Antal maga fogott még a hatvanas évek végén szétszórt dolgo­zatai összegyűjtéséhez s ezekből 1870-ben megjelent 2 kötet, 1874-ben a 3-dik. Hozzáfogott a 4-dik kötethez is, de ezt már nem fejezhette be. Ami e három kész kötetben foglaltatott, az foglaltatik e mostani (második) kiadás három első kötetében is u. m.: Történeti tanulmányok és jellemrajzok (I. II.), azután Történetírók és történetírás (III.); csak annyiban tér el az első kiadástól, hogy az I-ső kö­tethez „A keleti ügy és kelet polgárosítása“, a Il-ikhoz Kossuth jellemrajza, a Ill-ikhoz Deák fe­lett tartott emlékbeszéd s némi feljegyzések vannak csatolva. A IV-ik kötetben publicisztikai beszédek és dolgozatok, az V-ikben közgazdaság és közműve­lődési dolgozatok, könyv- és szinbirálatok vannak. * (Lukács Béla) érdemes munkát végzett, mi­dőn megírta az „Áll­am háztar­tás és adózás Angliában“ és „Államháztartás és adózás Fran­ciaországban“ című két nagyobb szabású munkáját. Szerzőnek — mint előszavában írja — szándéka foly­tatni e szemlét más országok és különösen hazánk államháztartási és adózási viszonyainak fejlődésére vonatkozólag. Nem nyújt száraz számhalmazt, sem tudományos lepelbe bontott emészthetetlenségeket. Gyakorlati cél lebeg szeme előtt, hogy más államok viszonyainak világánál ismerjük meg saját helyze­tünket, s abból okulhassunk. A két testes kötet ára 5 forint. * (Gyermekeknek való képes könyvek.) Stampfel Károly pozsonyi könyvke­reskedő az idén is adott ki többféle, gyermekeknek való képes könyvet, ezek közt három abcét, az

Next