Budapesti Hírlap, 1884. március (4. évfolyam, 60-90. szám)

1884-03-01 / 60. szám

4 BUDAPESTI KIRLAP. 160. sz.) 1884. március 1. Tétünk. A büszke marquisleány a nászéjen nem öle­léssel, csókkal magához várja, hanem gyűlölettel eltaszitja magától a megindult, félénk szere­lemmel közeledő vasgyárost. Ebben is feltá­mad azonban a büszkeség; ő nem kéri többé a leány szerelmét, de sőt el sem fogadja, amíg a büszke teremtés meg nem törik teljesen. E megtö­rés a további két felvonás feladata. Java része azon­ban a felvonásközökre esik, mert a harmadik fel­vonás elején a marquisleány már tudatja ve­lünk, hogy szerelmes a férjébe. A negyedikben pedig a férjének szánt párbajgolyót testével fogja fel. Sze­rencsére azonban nem hal bele s a vasgyáros is boldog lesz. A darab lassú menetű, színpadi hely­zetei nehézkesen fejlődnek ki és kezdetlegesen van­nak elcsattantva. Akik a regényt olvasták, kiábrán­dulva fogadják a darabot; akik nem olvasták, nem igen lesznek reá kiváncsiak. Az előadásra sok gond volt fordítva, külsőleg és belsőleg. Művésznőink valósággal „leöltözték“ egymást. Egy ijesztő luxus kezd elharapózni drámai művészetünk deszkáin. Kérem, mikor egy boldogta­lan fiatal asszony egy álmatlan éjszakát tölt el) értvén, hogy le sem fekszik, mert előtte való na­pon egy szcénát provokált, amelyből párbaj fejlődik, akkor ez a hölgy ráér a nagy szcéna után levetni egy pompázus selyem-peluche-sleppet, és éj­­szakára felvenni egy ép oly pompával kiállított rózsaszín-atlasz-sleppet. Ebben jár fel s alá egész éjjel, ebben jön le reggel a férjéhez ... De ne rontsuk el senkinek se a kedvét ezzel. Az előadók közt első helyen áll N­á­d­a­y ro­konszenves, melegszívű, melegvérű, félszeg modorú, de vonzó vasgyárosa. Ő hirtelen vette át az Olasz­országba üdülni ment Nagy Imre kezéből e szere­pet, de derekasan megfelelt nehéz feladatának. Az talán még segítette is felfogásában , hogy bi­zonyos óvatossággal játszott , nehogy a sze­rep rögtönzött átvétele bajba keverje. Gratu­lálok neki becses sikeréhez. Formája, színe, jel­leme volt az ő vasgyárosának. A többi alakok többé-kevésb­é elmosódtak, nem annyira művészeink, mint az író keze alatt. Márkus Emilia a büszkeség, a bánat s a szerelem szá­mára talált hangokat és állásokat, de egész­ben szerepe olyan erőszakolt és kapkodásos, hogy a színésznő vonzó egyénisége is alig tudja érdekességét megmenteni, így volt H­e­r­v­e­y Laura is a milliomos leánynyal. Egész a harmadik felvo­nás egy elhatározó jelenetéig az ember nem volt vele tisztában, hogy mi is rejlik ez alakban. Ekkor kereken megmondja, aztán eltűnik a darabból dol­­gavégezetten. P­r­­­e­rr­e Kornélia le is játsz­ia, le is öltözte társnőit. Pedig sem maga, se ruhája nem volt „hangos“. Hanem finom, diszkrét, formában elegáns, színben (a ruha), tartalomban (a játék) mély és egyszerű. Adorján Berta kedves és őszinte volt, Molnárnén meg­látszott, hogy szeretné tudni, mi dolga van neki a darabban. Az urak közül Bercsényi, Újházi, Horváth, Gyenes és Hetényi vitték a darabot kipróbált erővel. A rendező tetszős dekorá­ciókkal járult az esthez. Egy szóval, tálalva jobban volt, mint főzve. A sok taps ehez képest az előadást illette, azt vélem, nem a hézagosan egy regény töredékeiből összerótt művet. —«­• » » A külső hatáshoz hozzájárultak művésznőink fényes öltözékei is, mi a darabhoz elkerülhetetlenül szükséges. E ruhák Monaszterly és Kuzmik utódai­nak termeiben készültek s nevezett cég fényesen megfelelt nehéz feladatának. Pulszkyné­ Márkus Emilia ruhája az első felvo­násban gyöngyszürke sarak, apró priszékbe rakott derékkal, az álló gallért, kézelőt, vállakat többsoros sötétebb bársony szalag díszíti, sőt az övét is ha­sonló dísz­pótolja. A gazdag, felugró ráncokba ra­kott rokolyát szintén sötétszürke bársony diszíti, mely a redők közül kandikál elő. A keblen ibolyacsokor, aranyporszin cipő a lábon. A menyasszonyi öltözék fehér atlaga az előré­­szen csak keresztül csillámlik a csipke bo­ríték alól, s egész ragyogásában cask a két méter hosszú uszályon és a legyező­ ráncokba szedett ol­­dalrészeken érvényesül, mikor, egyik oldalon hanyagul kötött fehér szalagcsokor takar. Ez öltözőket 1. csipke között elszórt narancs virágcsokrok és magas, a mel­len ráncokba húzott derék egészíti ki Leggazdagabb a harmadik felvonás toiletteje. Tü­rkiz-kék bársony­ruha, ez két és negyed méter hosszú önálló szög­letre vágott uszálylyal, melyet hátul két öblös ránc szorít a kivágott derékhoz. A derék kivágását és az uszály szólót hímes kék atlag szegélyezi. Az alj peremdísze kék és fehér structoll. A félhosszú ujjak kihimzett brüsszeli csipkeszövet Az előrész felső részére egy bizarr echarp borul; kék ad­agra varrott krém­színű zsenilia, gyöngy, antikselyem, virághim­­zés vegyüléke ez, széles gretotkal környezve. Ehez testszín selyemharisnya, hasonló keztyű és kék cipő. A negyedik felvonás pikáns pongyolája ezerszinű fényes ch­iliennéből készült princesse szabásra. Az előrészt fekete csipke képezi, melynek szegélye sötét­­vörös festett rózsákból áll, míg a csipke közé ha­sonló apróbb rózsák vannak beillesztve. Hátul ma­gas trusszírozás, alul köröskörül fekete csipkefodor. Eperszínti cipő és harisnya. Helvey Laura első öltözéke egy látogatási ruha, atlacból, fehér alapon kék japáni mintázatú festéssel. A rézsűt­ gomboló derekat kék bársony álló gallér diszíti, valamint a félhosszú ujjakat is. A fehér atlac tabliet csiszolt gyöngyök egész hálószerüleg borítják el, alól cakkokba vágva. Minden cakk felső részét egy-egy Bourbon­­liliom, alsó részét pedig egy-egy kék gyöngy­­bojt diszíti. Legalul gazdag csipke­fodrozat, valamint a tablie mindkét oldalán. A rövid tűnik és a hátulsó trusszirozás japáni mintájú atlacból. A második felvonásban a művésznő fekete bársony­ban jelenik meg. A kivágott derekat virágfűzér futja körül; elől magas pliszé kék brokád kelméből fehér atlac csikókkal, melyen rózsaszín és kék virágfűzé­­rek folynak alá. Pánié és a szögletbe vágott hosszú uszály fekete bársonyból, itt-ott fölhasítva legyezőbe rakott kék at­ac pliszé betétekkel. Ma. TÁVIRATOK. A dinamitharc. London, febr. 29. A paddingtoni pályaudvar raktárában is találtak ma egy bőröndöt, melyben több mint húsz font di­­namit és ennek felrobbantására amerikai gépezet volt elrejtve. London, február 29. (A „Bp. H.“ eredeti távirata.) A nyugati vasút pályaudvarán lefog­lalt útitáska egy 1884. febr. 6-ki n­e­w-y­o­r­k­i új­ságot tartalmaz. A három útitáska mindegyikében lefoglalt robbanó masinák egyformák ; u. n. „ame­rikai dinamitlepények.“ London, febr. 29. Egy a part közelében levő házban három egyén fogatott el, kiknél nagy mennyiségű dinamit találtatott. Az elfo­­gottak hír szerint az igazságügyi pa­lota ellen felrobbanási merényletet szándé­koztak elkövetni. London, febr. 29. (Saját tudósí­­tónk távirata.) A főváros főpályaudvara ellen intézett dinamitmerényletek a lakosságban óriási izgatottságot és elkeseredettséget keltet­tek. A rendőrség a legkiterjedtebb intézkedéseket teszi az országháznak s egyéb középületeknek védelmére" az ilyen merényletek ellenében. A közönség különösen az amerikai kormány ellen van elkeseredve, mely a fénnek kárhozatos mű­ködését összetett kezekkel nézi. A »Times­ követeli, hogy az angol kormány azonnal éles jegyzéket küldjön Washingtonba, az Egyesült­ Államok kormányát felszólítván, hogy az üzel­­meknek véget vessen. A „Times” azt hiszi, hogy ily kérést egyetlen civilizált ország sem utasíthat vissza. Az ügy Anglia és Ame­rika közt konfliktusra vezethet. Sasok szövetsége, Berlin, febr. 29. Mihály nagyherceg Obolsuski herceggel Vilmos császártól és a ki­­­­rályi ház tagjaitól szívélyesen elbúcsúzva, tegnap­­ este 10 órakor Stuttgartba utazott.­­ A t­i­s­z­­telgő küldöttség többi tagjai este 11 óra­kor Pétervárra utaztak. Berlin, febr. 29. A Saburoff által adott ebéd­nél Gurko orosz tábornok a vitéz német hadse­regre emelte poharát. Kiemelvén, hogy a hadsereg iránt a legnagyobb tisztelettől és nagyrabecsüléstől van áthatva, köszönetet mond érdemes képviselőinek a tanúsított szeretetreméltó fogadtatásért és kitűnő vendégszeretetért. B­ö­h­n német tábornok a felkö­­szöntést viszonozva a harcias orosz hadseregre és annak jelenlévő hírneves képviselőire emelte poharát. Mérv, London, febr. 29. (A „Bp. H.“ eredeti távirata.) Itteni politikai körökben nagy nyugtalanságot keltett az a hír, hogy Ejub Khán Mesedbe érkezett. A kormány azonnal uta­sította teheráni képviselőjét, hogy minden áron bírja rá a persa saht, hogy tartsa vissza Persiá­­ban Ejub khánt. Attól tartanak ugyanis, hogy Ejub orosz segítséggel meg akarja­ kísérteni visz­­szaszerezni maga számára Heratot. Szudán, Kairó, febr. 29. Szuakimból jelentik: Hag­gard őrnagy és Caulfield hadnagy 530 abissziniai katonával Szuakimtől 7 mértföldnyire nyomultak előre s ez alkalommal sok fölkelőt láttak, kik közül körülbelül ezren tevéken­yltek. A fölkelők ma Szuakim környékén harcba elegyedtek az angolokkal barátságban élő törzsekkel, melyek az angol csapatokat vágó marhákkal látták el. Ez utóbbiak azt állítják, hogy ők maradtak győztesek, s a felkelőktől 40 tevét és 70 juhot zsákmányoltak. A Tokár felé való in­dulást elhalasztották, mert az élelmi- és lőszerek tovaszállítása iránt még nem tétettek meg az intézkedések. Kairó, febr. 29. (A „Bp. H.“ eredeti távirata.) Graham tábornok ma meg­kezdte az általános előnyomulást Ozmán Digna csapatai ellen. Angol választási reform. London, febr. 29. A képviselőház ülésén Gladstone kormányelnök a v­á­­lasztási törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot nyújtott be, mely sze­rint az egyesült királyság egész területén úgy a városi, mint a vidéki lakosság egyenlő válasz­tási joggal bírjon. Ez­által a választók száma körülbelül 2 millióval sza­porodik. London, febr. 29. (A „Bp. H.” eredeti távirata.) A választási reformról szóló tvja­­vaslat csak igen mérsékelt tetszés­ben részesül. Különösen roszszalják a javaslat amaz intézkedését, amely szaporítja a képviselők számát, pedig a képviselő­ház tagjainak nagy száma miatt máris nehézke­sen működik. Az izlandi választók számának emelését meg épen politikai hibának és jogtalannak tartják. Közgazdasági táviratok. Az osztrák hitelintézet múlt évi mérlege. Bécs, febr. 21. (Saját tudósítónk távirata.) Az osztrák hitelintézet igazgató­ta­nácsa ma esti ülésén elhatározta, hogy 14 forintnyi osztalék kifizetését fogja a közgyűlésnek indítvá­nyozni. Múlt évi tiszta haszon hárommillió kilenc­­száz­huszonegyezer (3 921.000) frt, melyből oszta­lékra 3 600.000 frt, tartalékalapra 400.000 frt és 1884-iki nyereségátvitelre 21.000 frt fordittatik. A metkovics-mosztári vasút, Bécs, febr. 29. (A „Bp. H.“ eredeti táv­irata.) Az osztrák kormány ma az osztrák kép­viselőház elé tvjavaslatot terjesztett a m­e­t­k­o­­vics-mosztári vasút kiépítéséről, amely azonos azzal a javaslattal, melyet a magyar kor­mány tegnap a magyar képviselőház elé terjesztett. Vasúti kimutatások. Bécs, febr. 29. (A „Bp. H.“ eredeti táv­irata.) Az osztrák - magyar állam­­vasúttársaság utolsó heti kimutatása 648.473 (— 55.992) frt, — a déli vasúttársaságé 695.661 (4528) frt bevételt tüntet ki. Bécs, febr. 29. (A „Bp. H.“ eredeti táv­irata.) Széna- és szalmapiac. Készlet 108 szekér széna, 32 fuvar szalma. Üzlet élénk, árak szilárdak. Jegyeztek : széna erdei 4.70—5.39, me­zei 3.29 - 4.20, szlavóniai 2.89 — 3.70, magyar 2.10— 2.50, szalma 2.76—3.33 frt métermázsánként. Bécs, febr. 29. (Este 9 órai magá­nfor­­g­a­l­o­m.) Osztrák hitelrészv. 308.90—309.25. Magy. 4°/6-os aranyjáradék 90.56. Zárlat élénk , miután köztudomásúvá lett az osztrák hitelintézet melege. Frankfurt, febr. 29. (Abendsocietät.) Osztrák hitelrészvény 265.50. Páris, febr. 29. (Z­á­r­l­a­t.) 4­/1%-os francia aranyjáradék 105.54. Magyar 4 százalékos aranyjá­radék 75,62.

Next