Budapesti Hírlap, 1884. augusztus (4. évfolyam, 211-241. szám)
1884-08-14 / 224. szám
1884. augusztus 14. BUDAPESTI HÍRLAP. (224 sz.) ■büntetlenül hagyta. Krecsányi az ügyet az egyesület központi tanácsa elé vitte, mely legutóbb tartott ülésében kimondta, hogy Krecsányinak azt az eljárását, mely szerint úgy igazgatói hitelét, mint társulata jó hírét kellemetlen perpatvaroknak a közönség előtti szellőztetésétől védi, helyeslő tudomásul veszi, azt azonban nem tartja helyesnek, ha elkövetett súlyos vétségek bevádolatlanul, elbírálatlanul hagyatnak. Ami a bíróság eljárását illeti, azt helyteleníti s utasítja, hogy az ide vonatkozó szabályok értelmében a beterjesztett vádakat elbírálni s azok felett ítéletet hozni tartozik. Ugyanezen ülésben a tanács pénzbírságra ítélt egy színészt, aki a színtársulat székhelyéről — habár oly napon, melyen sem próbája, sem előadása nem volt, — az igazgató engedélye nélkül eltávozott. — Nyéki társulata panaszt emelt Várkövy művezetése ellen, kit az igazgatótanács kiküldöttje állított az ügyek élére s kérik Várkövyt Szigeti Gézával helyettesitteni. Az igazgatótanács azt a közmondást tartva szem előtt, hogy a kecske is jól lakjék s a káposzta is megmaradjon, Várkövyt kinevezett állásában meghagyta, a békesség kedvéért azonban Szigeti Gézának is fölhatalmazást adott az ügyek vezetésére, lelkére kötve mind a kettőnek, hogy együttesen hassanak közre a rend fönntartására, rendes időben törvényszékeket tartsanak, s a tagdíjakat, nyugdíj és egyéb százalékokat pontosan beküldjék. Egy szóval rendnek muszáj lenni, még a színészek közt is. * (Szobrászat.) Mátrai (Muderlak) Lajos szobrászunk jelenleg az aradi színház szobrainak mintázásával van elfoglalva, mely célra négy ülő oszlopszobrot, két nagyobb álló kariatid alakot, és két kariatid párkánydíszt készít, s később ugyancsak az aradi színház számára kiváló színészeinknek szobrait fogja mintázni és kidolgozni. Ezeken kívül egy igen kedves szoborcsoportozat készül műtermében, mely egy kútnak díszítésére fog szolgálni. A szobor Pszikhét ábrázolja, kezében virággal, melynek szirmait tépdesi, egy oszlop mögött áll a mosolygó Ámor, és a virágtépésben elmerült Pszikhének szivébe nyilat akar röpíteni. A két főalak között az oszlop tetején van Pálnak mosolygó mellszobra. * (A budai dalárda) kedden este 8 órakor a vízivárosi „Fácán“ kertjében nyári dal- és zeneestélyt rendez. * (A derék szegzárdi dalárda.) Miskolcról hazamenet Gyöngyösön a keresztény és izraelita nőegyesület árvái javára hangversenyt rögtönzött, mely, — mint levelezőnk írja, — rendkívüli tetszést aratott. Aug. 11-én d. u. 2/„6-kor érkeztek városunkba. Az indulóháznál a műkedvelők egyesületének, mely a hangversenyt rendezte — s a nőegyesületek küldöttei fogadták; a vonat megérkeztekor a helybeli ref. egyház énekkara üdvözlő dalt zengett, melynek végeztével Hansz Imre a műkedvelők egyesületének elnöke, a műkedvelők és a keresztény nőegyesület, Kaiser Márton pedig az izraelita nőegyesület nevében üdvözölte az érkezőket. Vendégeink a kaszinó elé érkezve, ott a kath. főegyház énekkara által fogadtattak. — A hangverseny díszes közönség előtt, mely a nyári színkört szorongásig megtöltő, 8/2 órakor kezdődött, a műkedvelői zenekar által szabatosan előadott „Nyitány“-nyal. Ezután a szegzárdi dalárda Engesser M. „Szeretlek hazám“ című dalát adta elő. A közönség koszorúkkal, virágcsokrokkal és szűnni nem akaró tapsokkal fejezte ki elismerését. A műsor többi számai u. m. Fohász, Pepi tante, Egyveleg népdalokból, Dalünnepen Them K.-tól című dalok után fölhangzott a lelkesült közönség tetszésnyilvánítása. Igen megtetszett a „Pepi tante“, melyet általános kivonatra megismételtek. — A hangversenyt a kaszinó kertben, vendégeink tiszteletére bankett követte, mely alatt a pohárköszöntőkben és jó kedvben nem volt hiány, most van folyamatban, mindkét gabona nem jó termést ad; a bükkönynyel nagy szerencsénk volt, mert a kedvező esős időben, mi az első szárazságra következett, igen szépen kifejlődött — kivéve a víz állotta helyeket, hol részben lerothadt. Baj azonban, hogy a szárasztásra nem volt kifogástalan időnk, de ezen segített némileg az itteni gazdák ajánlatos szokása, hogy úgy a bükkönyboglyákat, mint a búza, rozs és más kereszteket és kalangyákat — az előbbieket ágas, az utóbbiakat sima karókra és karókra húzzák és rakják, miáltal míg egyfelől a viharok rombolásától mentek maradnak, addig könnyebben és jobban kiszáradnak. E módszer igen ajánlatos, de mint tapasztaltam, nem igen van elterjedve, még a fával bővelkedő Erdélyben sem. Külföldön inkább az Alpok vidékén, Tirolban és Svájcban volt alkalmam látni ezt a berendezést. A kukorica szép reményekkel biztatott, ahol kellő időben végezhettük a kapálást és ahol nem borította el a víz vagy a jég tönkre nem tette. Szénánk termett elég és jó minőségű. A múlt héten vidékünket rettenes viharok látogatták meg. Hatodikán Nagy-Ilonda, Búzamező és Galgó határain pusztított a jégeső. Szerencsére az ősziek kalangjában voltak, különben tönkrementek volna. Igen sokat ártott a kukoricának és zabnak az illető határokon. Segítségére jött még egy kis felhőszakadás is, mely egész dűlőket borított el iszappal. Nagyobb kárt szenvedtek azonban Alsó-Kosáy és Aőr f. hó hetedikén délután , mikor is egy hirtelen jövő vihar és jégeső e határokat teljesen elverte. Diónagyságu jég omlott, mely földbe verte a tavasziakat, letördelte a kukoricák csövét, mit azután a nagy záporból eredt árvizek halomra hordtak az országút sáncaiba. A szőlők letaroltattak s mintha hóboritotta volna helyüket, olyan sürü volt a jégréteg. Még harmadnapján is lehetett egész halom feltorlódott jeget kapni az árnyékosabb helyeken. Az utasok szekér alá feküdtek a vész elől, mig karmaik bőgtek a jégütésektől. Ugyanekkor a villám is lecsapott a kosályi határon, felégetett hat kalangya búzát s megsiketitett egy munkás nőt, ki a közeli kalangyákban keresett menedéket a vihar elől. Általában a kánikula hevesen lépett föl a viharokkal. A múlt hetekben Deés fölött dühöngött iszonyú záporral, mely alkalommal az ottani méntelep istállójába csapott a villám s azt, minthogy szénával tömve volt, fel is gyújtotta. A legénység rögtön kiengedte a méneket a lovaglótérre, hol azok pokoli nyerítéssel növelték a megrémült lakosok félelmét. A rugdosás közben egyik legjelesebb lónak eltörött a lába, miért le kellett szúrni. Az istállónak csak fedele égett le. A tüzet lokalizálta a szakadó zápor s igy tovább nem terjedhetett. Posta-rosta Nagy a bajunk a postával. Minden hét uj lopásokról, eltűnésekről hoz hírt. Maholnap már közmondás lesz, hogy ha valamink elvész, ezt igy fejezzük ki: „Feladtam a postára.“ Régente a Sobrik nyíltan támadtak a postaszekér ellen, lelőtték a zsandárt, kifeszítették a zárt a pénzesládáról s dicsekedtek vele, hogy ők rablók. Ma egy gaz banda működik alattomban a postakezelésnél, ellesik az ellenőrizetlen pillanatot, eleget tesznek minden hivatalos formának, hogy a bűntény nyomai is eltűnjenek s aztán nyoma vész egyszer 250,000, majd 30,000 máskor 6000, majd ismét 27,000 frtnak. Bottal üthetik a nyomát. Iszonyú egy adminisztráció lehet a közszolgálat ez ágában. Ez a mi saját külön Ázsiánk. Köszönjük pedig az igazgatóság fukarságának, hogy kellő számu személyzetet nem alkalmaz, kvalifikációt nem kíván tőlük, rosszul fizeti őket s a kezelési szabályzata rossz, megtartására pedig nem ügyel fel. Csak így lehetséges, hogy nemcsak pénzküldemények, értéktelen levélzsákok is tévednek el a manipuláció nagyobb dicsőségére. Most egy ily zsákért van nagy lótás futás, senki nem tudja, hol keresse, kit vonjon felelőségre, hány kézen megy a zsák keresztül. A posta egész Bábel tornya. E lóti-futi közben elcsípnek egy embert Bécsben, kit az ottani rendőrség a múltkori 30000 frtnak kővé változtatásáért vél gyanúsíthatni. Ennek örömére hirtelen megkerül a zsák is. Holnap tán macskát árulnak benne. Részleteit mindenféle hivatalos és nem hivatalos tudósítások alapján következőkben adjuk: Az eltűnt levélzacskó a budapesti postáról szabályszerű eljárás után küldetett el. Tegnapelőtt este a főpostán, mint rendesen, a levélgyűjtőszekrényekből s fiókposta-hivatalokból összegyűjtött levelek osztályozását szabályszerűen végezték s a Bécsbe szóló levélküldeményt — ideszámítva az express és ajánlott leveleket is, — egy zacskóba tették, ezt lekötötték, az előírás szerint lepecsételték a hivatalos pecséttel és a megfelelő jegyzékkel ellátták. Valamennyi a budapest-bécsi vonalra szánt postaküldemény egy kocsin a déli vasút budai pályaházához vitetett, hogy a magy. kir. államvasutak esti 10 óra 40 perckor induló 2. számú személyvonatával elküldessenek. Az e vonathoz csatolt mozgó posta konduktora, Nagy, átvette a küldeményeket, miután a konszignációval összehasonlította azokat s azután szabályszerűen nyugtázta az átvett tárgyakat: 9 csomagot és négy zacskót. A vonat elindulásáig minden szabályszerűen történt. Tegnap délben több budapesti bank és magánzó, kik tegnapelőtt express vagy ajánlott küldeményt adtak a postára s a címzetteket már előre értesítették e küldeményekről, levelet kaptak, melyben Bécsből tudatják, hogy az avizált küldemények nem érkeztek meg. A bécsi postaigazgatóság ezzel egyidejűleg azt a lakonikus táviratot küldte a budapesti postaigazgatósághoz, hogy a tegnap reggelre Bécsbe szóló postalevél-zacskó hiányzik. Zobel Lipót postaigazgató ennek folytán azonnal megindította a vizsgálatot, melyből kitűnt, hogy itt a szabályszerű eljárástól nem tértek el. Az ajánlott és express levelekben azonban számos értékpapír, váltó és utalvány volt s ezek között állítólag egy 280,000 írtra szóló utalvány is, de ez értékpapírok a címzetteken kívül másra nem bírhattak értékkel, miután az illető pénzintézetek és magánosok már megtették a szükséges lépéseket, hogy a visszaélésnek elejét vegyék. A 18. számú mozgó postát különben különös fótum kiséri; a budapest-újszőnyi vasútvonal megnyitásánál ennek a postakocsija zuzatott össze s a postatiszt és szolga szerencsés véletlen folytán mentették meg életüket; azután ezen a mozgópostán érkezett az a láda, mely a budapesti központi állampénztárba 30,000 frt helyett egy pár téglát hozott. * A bécsi rendőrség jul. 29-ike óta, amikor t. i. az egyik postaládában 30,000 forint helyett, néhány tégladarab érkezett, szemmel is tartotta a 13. sz. mozgóposta személyzetét. Gyanúja e mozgóposta egyik szolgájára, a zentai származású, 30 éves Földi Károlyra irányult, akit a 30,000 frtos postalopás megtörténte után ki is hallgattak. Miféle gyamokok forognak fenn Földi Károly ellen, az iránt a bécsi rendőrség nem adott semmi felvilágosítást , csak annyit tudhattunk meg, hogy Földi, azon a napon, melyen a 13. sz. mozgóposta mellett volt beosztva szolgálattételre, három ízben leszállt a vonatról, mégpedig Komáromban, Szőnyön és Győrött ; a postatisztek küldték el hol vízért, hol meg sörért. A bécsi rendőrfőnökség ezen (és talán egyéb) gyamokok alapján tegnap reggel, mikor a budai vonat megérkezett az osztrák-magyar államvasút bécsi indóházába, számos rendőrrel körülvétette az indóházat és a 13. sz. mozgóposta öszszes személyzetét megállította, rövid kihallgatás után a tisztviselőket elbocsátotta, hanem Földi Károly hivatalszolgát letartóztatta. Természetes, hogy a bécsi rendőrség ezen fellépése a mozgóposta személyzete közt nagy megdöbbenést idézett elő. A szolgálat úgy van berendezve, hogy a Budapestről hozott szállítmányokat három kocsiba hányják be; az elsőbe azokat, melyek Bécsen túl mennek; a másodikba a Bécs környékének szánt küldeményeket, a harmadikba pedig a Bécs városába valókat. A Földi Károly elfogatása által okozott zavarban történt meg aztán, hogy a Bécsbe címzett ajánlott leveleket tartalmazó zsákot tévedésből arra a kocsira vetették, mely a Bécs környékének való levelek részére volt odaállítva. A tévedést jóval később észrevették és ma reggel úgy a főposta, mint az érdeklett helybeli pénzintézetek már megkapták az értesítést, hogy az eltűnt levélzacskó megkerült. Bécsből hivatalos táviratot is vettünk, mely szerint „a postaigazgatóság alaptalannak jelenti ki a hírlapok azon közleményét, mintha egy budapesti levélzsák a főpostán elveszett volna.“ Földi Károly elfogatásáról bővebb részleteket még nem tudhatott a bécsi rendőrség; a délután 2 órakor hozzánk érkezett ma reggeli bécsi lapok egy szóval sem említik. Ugyanez alkalomból fölemlítjük ezt is: a „Pester Lloyd“-nak Bécsből azt távírják, hogy a budapesti központi állampénztárból két pénzes ládát (250,000 frt tartalommal) a hivatalos pecsétek nélkül küldöttek ki a vasúti postahivatalhoz s miután itt a kocsivezető azokat átvenni nem akarta, ismét visszaszállították azokat az állampénztárba. E hir ellenében illetékes forrásból a következőket veszszük. A 30.000 frt állampénz eltűnése óta a budapesti központi állampénztárból Bécsbe küldött pénzesládákra az eddigi négy pecsét helyett hatot alkalmaznak. A napokban egymillió hatszázezer forintot tartalmazó tizennégy ládát küldött a budapesti állampénztár a bécsi állampénztárba; két lábán azonban az újabb szabály által megkövetelt hat pecsét helyett csak a 8 Mezőgazdaság és időjárás. — Saját levelezőnktől. — Szamosmente, aug. 11. A Deéstől nyugatra vonuló völgyekben is befejeztetett az őszi gabonák learatása, de a betakarítás még alig vette kezdetét, mivel az esős idők miatt feltartódott munkák, kapálás, szénacsinálás, nem juttattak eddigelé alkalmat a hordásra. Gazdag aratásunk nem volt ;a búza és rozs egyaránt közepes termést adott; szalma ugyan bőven van, de minthogy a szemképződés alkalmával túlságos eső, reá pedig hirtelen szárazság következett, a kalászok hiányosan fejlődtek. Az aratás — ami viszonyainkat tekintve — igen sokba került, mert míg a múlt években egy napszám nem volt több 45 krajcárnál, az idén kénytelenek voltunk 60 —65 krajcárjával fizetni a munkásokat ; sőt gyakran igy sem kaptunk, mert nem volt s mai napig sincs elégséges. Ha az oláh ünnepek alkalmával — mikor az oláh nép magának nem dolgozik, de más vallásu és nemzetiségűnek szívesen és borsosan — a hegyek közül te-le nem rándulnának csoportonkint az emberek, nem tudom, mit csinálnánk. A tavasziak közül az árpa és zab aratás