Budapesti Hírlap, 1885. április (5. évfolyam, 90-118. szám)
1885-04-09 / 97. szám
1885. április 9. BUDAPESTI HÍRLAP, (97. sz.) TUDOMÁNY és IRODALOM. * (A magyarországi községi és körjegyzők) központi egyesülete által kiadni szokott „Évkönyv“ megjelent. Tartalma: első rész a Magyarországon levő községi és körjegyzők névsora hitelesen beszerzett adatok alapján összeállítva megyénként és járásonként. II. rész közli a magyaror SZÍNHÁZ és MŰVÉSZET. (A karlsruhei udvari színházban) a napokban került színre Haevy „Noah“ című operája, melyet Bizet, a „Carmen“ zeneszerzője fejezett be. Ez a dolog annyiban is nevezetes, hogy ez az első francia opera, mely német fordításban színre került, mielőtt még francia nyelven, Franciaországban előadatott volna. * (»M i g n o n“) 700-dik előadása tegnap este volt a párisi Opera Comiqueban. 1866. nov. 7-én került először színre, a címszerepben Galli-Marie kisasszonynyal, aki most, e jubileumon is énekelte a címszerepet. "(A debreceni közönségtől) a napokban búcsúzott el egy időre Erdélyi Mariettaka. Éppen az évad végén volt jutalomjátéka a „Kis herceg“-ben s a művésznő ez esti jövedelmét a debreceni nőegyesület árvaházára ajándékozta. A nőegyesület pompás koszorút nyújtott át neki. Erdélyi Marietta ezután Aradi társulatához utazott Pécsre, hol tegnap lépett fel először a „Bőregér“-ben nagy sikerrel. * (Kossuth Lajos) arcképét lefestő Parlaghy Vilma, a Turinban időző nagy tehetségű festőnő. Kossuth Lajost a lefestésre sikerült reábirni fiainak és a nála időző Ruttkayné asszonynak, mert tudvalevő, hogy nagy hazánkfiának még nem volt oly arcképe, melynek elkészítéséhez ő maga ült volna. * (A festészeti mesteriskola) legújabban számos becses jelmezzel gazdagodott Makart János hagyatékából, melyeket Szalay Imre osztálytanácsos választott ki és vásárolt meg az intézet számára a Makart műtermében tartott árverésen. Ma Trefort Ágoston miniszter a mesteriskolában látogatást tett. A kiállítási sorsjegyek. A kiállítási sorsjegyek tárgyában illetékes helyről vett közleményünkre vonatkozólag „A kiállítási sorsjáték“ című cikk írója mindenek előtt köszönetét fejezi ki az ez utóbbi cikkben foglaltak megcáfolására felhatalmazott illetékes közeg ama szíves előzékenységéért, melylyel a szóban forgó cikkben felsorolt adatokat legalább is félhivatalosan oly ügyesen megerősíteni s információnk alaposságát igazolni sietett. — Mert ha akadt a cikknek oly olvasója, ki a sorsjátékvállalat s az országos kiállítási bizottságnak a cikk írója által felsorolt viszszaéléseit kétségbe óhajtotta volna vonni, a félhivatalos jellegű rektifikáció elolvasása után bizonyára meggyőződött a „Molling-lutri“ címén szándékolt megadóztatás s a cikkben egyébként állítottak valódiságáról. És mivel az illetékes helyről vett értesítésben foglaltak nemcsak koncedálják, de egyenesen megerősítik mindazt, mi a kiállítási sorsjátékról írt cikkben mondatik, feleslegesnek tartanák a jellemző észjárással szövegezett s nagy garral világgá bocsátott felvilágosítással továbbra is foglalkozni, ha ez utóbbiban nem foglaltatnának oly állítások, melyekre nézve az illetékes közegnek s a közönségnek magyarázattal szolgálni aligha árthat. Ami ugyanis a 331/3°/1-nyi — és nem 33% — menetdíj leengedést illeti, melyet a kiállítási országos bizottság eszközölt volna ki a közönség részére, — ily mérvű díjmérséklést a vasutak, tudtunkkal nemcsak országos kiállítások alkalmából szoktak engedélyezni, hanem részesítik benne a hazai fürdőket látogató közönséget, valamint az 3 tanácsnok. Jegyző : Mátray József. Tollnok : Józsa Mihály. Fogalmazó gyakornok: Gergelyi Sándor. VI. A pénzügyi és gazdasági ügyosztályban. Ügyosztályvezető : Viola Imre tanácsnok. Jegyző: Vesztróczy István. Tollnok: Bárány Ferenc. Fogalmazó gyakornokok: Komlódy Gyula dr. és Tavaszi Sándor. VII. A közoktatásügyi osztályban. Ügyosztályvezető : Alker Gusztáv tanácsnok Jegyző: Szabó Károly. Tollnok: Bencze Benő. Fogalmazó gyakornok : Perger Ignác. VIII. A közgazdasági és közélelmezésügyi osztályban. Ügyosztályvezető Matuska Alajos tanácsnok. Jegyző: Rózsavölgyi Gyula. Tollnok : Matyasovszky László dr. Fogalmazó gyakornok: Marich Géza. IX. A közjótékonyságügyi osztályban: Ügyosztályvezető : Horvát János tanácsnok, jegyző : Kövér Kálmán, tollnok : Bachár István, fogalmazó gyakornokok : Rózsavölgyi Antal és Kreitsi Rezső dr. Ami az ekként megállapított ügyosztályok helyiségeit illeti : 1. A IV. (katonai és illetőségi) ügyosztály a soroksári utcai Rombach-féle házba fog átköltözködni. 2. A Sigray-féle házban ekként rendelkezésre álló helyiségekből a földszint a bejárattól jobbra eső utcai és udvari helyiségek az I-fő (jog, ipar és rendészeti) ügyosztály, b) földszint a lejárattól balra eső utcai és udvari helyiségek a Vili. (közgazdasági és közélelmezésügyi) osztály, c) földszint a bejárattal szemközt levő udvari helyiségek a vásárigazgatóság részére jelöltettek ki. 3. A többi ügyosztályok, csekély vátozással az általuk eddig leírt helyiségekben fognak megmaradni.* Az új szervezési szabály, mely még tavaly állapíttatott meg s a tárgyalások idejéből többször volt ismertetve apróra, tudvalevőleg részben más csoportosítását adja az ügyeknek, mint régebben — azaz máig — volt. Egyes túlterhelt ügyosztályok munkaköréből elvettek, másrészt némely rokonabb dolgokat egy csoportba foglaltak s nagyobb figyelemre szoruló kérdéseknek külön ügyosztályt adtak. így jött létre a külön élelmezési osztály, a jótékonysági osztály; igy vettek el több teendőt fa pénzügyi és gazdasági osztályból, a közegészségiből, így főzték le a katonai ügyosztályt az illetőségi ügyekkel. Nagy változást fog jelenteni mindenesetre a nap, április 15-re, mikor az új beosztás életbe lép. A személyzetben, mint már na sokkal előbb megírtuk, csak kevés változás van , a főbb hivatalnokok jobbára megmaradnak mai helyükön, csak a kishivatalnokok beosztása szenvedett szembetűnőbb változást, ami a közönségre nézve mindegy. A polgármester által ma kiadott beosztási rendeletet általában megnyugvással fogadják s mindenfelé nagy kedvvel néznek az új helyzet elé. A közönség pedig, mely képviselete által megszavazta a költségeket s a közigazgatás javítása végett megváltoztatta az ügyosztályok munkakörét, kíváncsian kérdezi, hogy eszünk-e most már olcsób húst és jobb főzeléket? lakunk-e egészségesebb házakban? járunk-e a Józsefvárosban jobb kövezeten? iszünk-e tiszta és elegendő vizet? Kamermayer polgármester leteszi a rendelet aláírása után a tollat és azt mondja: „Főjegyző úr, itt az írás, tegye közé a Lloydban !“ — Fővárosi terménykereskedők értekezlete. Utóbbi időkben a disznó-zsír üzlet körül igen sok visszaélés fordult elő a fővárosban. A termelők mindennemű anyagot felhasználtak a keverésre, mégpedig oly furfangos módon, hogy a csalásra a legszigorúbb vizsgálat mellett sem igen lehetett rájönni. Minthogy ily módon a magyar és főleg a fővárosi zsírkereskedés jó hírneve a külföldön veszélyeztetik, a kereskedők felhívták e visszaélésekre a mészáros ipartestület figyelmét s egyúttal birság terhe alatt elhatározták, hogy ama termelőkkel, kik ily visszaélést követnek el, megszüntetik az üzleti összeköttetést. A kiviteli üzlet szabályozása tekintetében pedig közelebb értekezletet hinak egybe. Kereskedőink ugyanis azt akarják, hogy az eladás külföldre a fizetési határidőre s a teljesítési helyre nézve egyöntetű módon történjék. — Zsidó korcsma a városligetben. Grinberger és társa kérvényt nyújtottak be a fővároshoz, egy „rituális étterem“ felállíthatásáél a kiállítás közelében, a Paprika Jancsik és egyéb mutatványosok új telepén. Ez ellen felszólalt Brezsmayer úr, a tüzijátéktéri kioszk bérlője, kinek szintén a mutatványosok telepére már a kezében van egy korcsma-felállítási engedély, de a városligeti bizottság mai ülésén eldöntötte a kérdést, hogy két korcsma megférhet-e egymás mellett s a rituális étterem javára döntött, a mennyiben a tanácsnak javaslatba hozza e korcsma engedélyezését, azt úgy indokolván, hogy a rituális étterem szükséges és indokolt. A bizottság kiemeli, hogy az új mutatványhelyen sok cgg adófizető polgár bír részint bódéval, részint árusátorral, akiknek nem lehet megengedni, hogy a bódékban, melyek tűzveszélyesek, maguk főzzenek s arra se lehet kényszeríteni őket, hogy a Brezsmayer tréfi kosztjából éljenek. — A kocsiközlekedés a kiállításon. Annak megállapítása végett, hogy a kiállítási területen a kocsiközlekedésre nézve minő rend állapíttassák meg, tegnap vegyes tanácskozmány volt, amelynek megállapodása az, hogy a köröndön belül csak bérkocsik és magánfogatok mehetnek, omnibuszok nem. A sugárútról jövő társaskocsik az állatkerti körúton a sarat megkerülve fognak menni a mezőgazdasági csarnokhoz s ott egy külön kapun eresztik be a kiállításba a rajtok érkező közönséget. A király utcán át jövő omnibuszok az aréna-úton s a Hermina-úton át mennek a Klemenshez. A királyutcai és sugárúti társaskocsik tehát nem keresztezhetik egymást. A kiállítási palota főbejáratához csak magánfogatok és bérkocsik mehetnek, melyeknek kiállítási állomáshelye a városligeti nagy vendéglő mellett lesz. — Utcakeresztelések. A mérnöki hivatal előterjesztést tett a tanácshoz, hogy a bárány-utca, mely különben is folytatását képezi a Podmaniczky utcának, „Podmaniczky“ névre kereszteltessék el, a „Bárány“ nevet pedig a kis Szuglón, a Csömöri- és Egressy-út közt levő egy névtelen utca kapja. A mérnöki hivatal egyúttal azt is kéri, hogy a Vili, Mária-utca és serfőző-utca közt a nap-utca folytatásakép, Krayl Irma telkein át nyújtott új utca „Somssich“ utca nevet nyerjen. A tanács ezt az előterjesztést azzal mutatja be az utcakeresztelésekre illetékes közmunkatanácsnak, hogy Krayl Irma, aki erre az utcára ingyen adta az egész területet (szabály szerint) azt kéri, hogy az utca, atyja néhai Krayl Pál emlékére „Pál“utca névre kereszteltessék. — A népösszeirás 1886-ban. A főv. statisztikai hivatal előterjesztést tett a fővárosi tanácshoz, hogy a jövő évben a hivatal vezetése alatt népész, szoírást rendeljen el, tisztán a lélekszám kitudása végett. Az összeírás célja csakis annak a megtudása, hogy 1880-hoz képest, amikor az Utolsó népszámlálás volt, a főváros népessége hány lélekkel szaporodott s ma hány lélekből áll. A tanács a statisztikai hivatal ez előterjesztéséhez elvben hozzájárult, de felhívta azt, hogy az összeírást olyan időszakban hajtsa végre, midőn a közigazgatási egyéb teendők a hivatalnokoknak még a népszámlálásban való részvételt is lehetségessé teszik. Budapest látóképeire a pályázat már eldöntve s a megbízások kiadva lévén Rózsa Péter tanácsnok felhívja a pályázókat, hogy a középítési teremben még nagy számmal levő festményeket a térítvény előmutatása mellett pénteken és szombaton vitessék el. — Lóosztályozás a főváros területén. A honvédelmi miniszter által az 1885. évre elrendelt lóosztályozás, f. évi április hó 20-tól május hó 1-ig naponkint reggeli 7 órától kezdve két bizottság működése mellett, a következő rendben fog megtartatni : Az I. számú bizottság Havas Sándor elnöklete alatt működik április 20-án az I. kerületben a vérmezőn, április 21-én a II. kerületben a fazekas-téren, április 22-én a III. kerületi Flórián-téren, április 23- és 24-én a X. ker. mázsa-téren. A II. számú bizottság Halász Géza dr. elnöklete alatt működik április 20-án a IV. ker. a vámház-téren, 21- én V. ker. hold-utca és alkotmány-utca sarkán, 22- és 23-án a VI. ker. részéről a VII. ker. Damjanich-utcában a Dőry-féle villa előtt, 24- és 25-én a VIII. ker. "a Rottenbiller-utcai tűzoltó-gyakorló helyen, 27-, 28- és 29-én a VII. ker. a József körút és stáció utca sarkán levő téren, 30-án és május 1-én a IX. ker. a Ferenc téren. Értesíttetnek a lótulajdonosok, hogy a lóosztályozás csak előkészítő intézkedése egy, a netáni általános mozgósítás esetén elrendelendő lóavatásnak ennek beállta esetén pedig, a felavatott lovak, csakis a megállapított teljes becsár kifizetése mellett avathatók fel, illetőleg vásároltatnak meg; a lótulajdonosok tehát azáltal, hogy lovaik az osztályozás alkalmával alkalmasaknak találtattak, azok átengedésére nem köteleztetnek. — Adókivetés. A főv. VI. kerületi adókivető bizottság f. hó 9-én a még visszamaradottak a VII. ker. bizottsága 5151—5180 uj helyrajzi házszámok alatt összeirt adókötelesek III-ad osztályú kereseti adóját fogja tárgyalni. szági községi és körjegyzők országos központi egyesülete történetének folytatását, mely híven feltünteti az országos központi egyesület működését és működésének eredményét; — a III. részben közli ama közérdekű szabályrendeleteket, melyek úgy a községi jegyzőknek, mint a közigazgatási szaknál működő egyeseknek kellő tájékozást és útbaigazítást nyújtanak. Megszerezhető 1 frt 30 krért Vágó Ferenc szerkesztőnél Bárándon (Biharmegye). * (A „Budapesti Szemle“) áprilisi füzete ma megjelent s szerkesztőségünkhöz beküldetett. * (Uj könyvek.) Geich Rikhárd tábornok nagy munkájából „Magyarország függetlenségi harca 1848—49-ben“, megjelent a II-dik vaskos kötet, mely a szolnoki csatával végződik. Ara 3 írt 60 kr. — Munkácsi Kálmántól „Hosszu estékre“ cim alatt egy kötet novella jelent meg. — Koós Gábor dr. a kereskedelmi akadémia tanára vegytant irt, melynek első része a „Szervetlen vegytan alapvonalai“ megjelent, kereskedelmi és ipariskolák számára. Ára 1 frt 60 kr. — A fővárosi statisztikai hivatal kiadta a XVIII-ik kötetet, mely Budapest halandóságát (az 1876—1881-ik években) és annak okait tárgyalja. Ára 3 frt 50 kr.