Budapesti Hírlap, 1886. október (6. évfolyam, 272-302. szám)

1886-10-09 / 280. szám

s BUDAPESTI HIRIIAF. (280. sz.) 1886. október 9. Az újabb gőzölgése, az ott működő fel­szabadult nyers erők ez újabb velleitása semmi komoly tartalmat nem nyújt, szo­lid alakulást nem igér. Lázas agyú, túlfe­szített idegzetű fanatikus emberek az ál­talános zavar közepett sok mindent mer­hetnek,­­ de azzal csak fokozzák a za­vart, a káoszt teszik általánossá. Nagy- Szerbia eszméjének valósítása nem egy rövidke kaland műve, ehez hosszú fejlő­dés szükséges. Komolyan foglalkozni ez eszmével csak a naivitás képes, a kritika szemei előtt ez ma nem napi kérdés s vele szemközt csak a humor lép jogaiba, midőn egy népet lát, mely a helyett, hogy a betevő falatjáról gondoskodnék, a világ képét igyekszik megváltoztatni s ugyan­azon eszme nevében a Száván innen jám­bor patyikusok egy idegen királyra va­dásznak, a Száván túl pedig politikai la­boránsok idegen tartományokat kínál­nak neki. Az Ausztriával való vám- és keres­­ kedelmi szerződést ez év végén valószínűleg föl kell mondanunk. Az osztrák rajurat ugyanis egyetértésben az osztrák kormánynyal, olyan — mint teljesen megbízható forrásból értesülünk — munkasorrendet állapított meg, a­mely mel­lett a felmondás aligha lesz többé elkerülhető. Ama kiegyezési előterjesztések, melyeket min­denesetre egyidejűleg kell szentesítés alá ter­jeszteni, nem fognak ugyanis többé a jelen év folyamában a képviselőház napirendjére kifű­­­zetni. Az osztrák kormány abban a szándék­ban van — bár a vám- és kereskedelmi szerződésről szóló törvényjavaslatokat még az idén kellene tárgyalni — hogy a­­bank­­szabadalom meghosszabbításáról valamint a cukortermelés megadóztatásáról szóló törvényja­vaslatokat csak a jövő év február havában fogja tárgyaltatni. Ily módon a közgazdasági kiegyezés idejekorán való létrejöhetése még abban az eset­ben is egyszerűen lehetetlenné válik, ha a ma­gyar országgyűlés az illető törvényjavaslatokat a lehető leggyorsabban intézi is el, hacsak a rajurát munkaprogrammja valami változást nem szenved és a kiegyezési előterjesztések leg­alább december havában le nem tár­gyaltatnak. Ez ügyben ma éjjel Bécsből a következő táviratot vettük: A budapesti félhivatalos jelentést a kiegyezés felmondá­sával való fenyegetésről itt annak jeléül re­mellszobra, s a Strobl egész kollekciója, mely­­lyel teli a folyosó. És kétségtelen, hogy már különlegességük miatt is e színezett szobrok lesznek a tárlat legerősebb vonzó erejévé. * Művészi specialitások rendszerint ott lép­nek fel, a­hol már egy kifejlett művészet van. Ezzel a tünettel foglalkoztam, elhagyva a csarnokot. Egy öreg festő volt velem. Harminc év előtt híres, most mosolygunk a képein. Ő nem mosolyog: rajztanár valami fővárosi is­kolában. Együtt indultunk meg az Andrássy-úton. Az öreg úr nyugtalankodva nézett szét maga körül: — Színezett szobrok . . . piros szoknya Vénuson ! Mi lesz még ? ! motyogó békétlenkedve. Körülöttünk őszi verőfényben ragyogott az Andrássy-ut. A palotákon a mi szobrászaink művei égtek a déli napfényben. Ezeket a tor­nyos épületeket a mi építőink tervelték. Egy egy nyitott ablakon át képek aranykerete ragyo­gott felénk. Java részben a mi festőink művei. — Mintha csak tegnap lett volna — szó­lalt meg ismét az öreg piktor — mindössze hu­szonöt éve, hogy a képzőművészeti társulat elő­ször rendezett kiállítást a Deák­ utcában, egy bérház szobáiban. Magyar művészek voltunk akkor már vagy — tizen... B. Lá­szik, hogy a magyar kormány hangulata egész komolyan fordul el az osztrák kabi­net és különösen Dunajevszki el­len, a­ki annak idején kezeskedett ő felségé­nél, hogy gyorsan keresztül viszi a kiegyezést. Talán az indirekt budapesti fenyegetőzés követ­­kezményekép merült itt ma fel az a határozott hír, mely szerint a lengyelek végre elha­tározták, hogy elfogadják az 1 frt 42 kros petróleumvámot. A képviselőház miután a vám- és ke­reskedelmi szerződésről, valamint a bankszaba­dalom meghosszabbításáról szóló törvényjavasla­tok el vannak intézve, most legközelebb nem fog nagyobb érdemleges javaslatokat tárgyalni. A jövő hét folyamán a képviselőház a bizottsá­gokban már letárgyalt több kisebb törvényjavas­latot, köztük kettőt a nemzetközi szerződések bekeblezéséről fogja tárgyalni és a dele­gáció tagjait, esetleg a kvóta­járulék meg­állapítására kiküldendő regnikoláris küldött­ség tagjait választja meg. Ez alatt valószínű­leg elkészül, a tengerészeti rendtartásról szóló törvényjavaslatra vonatkozó bizottsági jelen­tés s a képviselőház napirendjére kitűzetik. A delegáció ülésszaka alatt a képviselőház nem fog ülésezni. A pénzügy­miniszter által expozé kíséretében e hó 18-án vagy 19-én a ház elé terjesztendő költségvetési irányzatot a pénzügyi bizottság november hó második felében — a delegáció ülésszakának tartama alatt fogja tár­gyalni. Az országgyűlési mérsékelt ellenzék ma este 5 órakor Horánszky Nándor elnöklete alatt tartott értekezletén tárgyalás alá vette a 80 milliós bankadósság mikénti törlesztéséről szóló törvényjavaslatot, melyet a párt elfogadott. Ezután a Janszk­i-ügyben a házhoz benyújtott kérvények kerülvén tárgyalás alá, először fölszólalt Apponyi Albert gr., kinek tartalmas fejtegetései általános he­lyesléssel fogadtattak. A tárgyhoz még hozzászólottak Beöthy Ákos, G­u­tt­n­e­r Gyula, Horváth Lajos, Fenyvessy Ferenc, H­ó­d­o­s­s­y Imre és többen, mire a párt egy határozati javaslat be­nyújtásában állapodott meg. A határozati javaslat beterjesztésével Apponyi Albert gróf bízatott meg. Az országgyűlési szabadelvű párt ma Vizsolyi Gusztáv elnöklete alatt d. u. 6 órakor tartott értekezletén mindenekelőtt tárgyalás alá ke­rültek a holnapi ülés napirendjén levő kérvények, melyekre nézve elfogadták a kérvényi bizottság ál­tal előterjesztett ismert határozati javaslatot. A vi­tában részt vettek G­a­j­á­r­y Ödön előadón kívü­l Tisza miniszterelnök, Csernátony Lajos, Rakovszky István, Török Zoltán és H­o­r­­v­á­t­h Gyula. Ezután a 80 milliós bankadósság mi­kénti törlesztéséről szóló törvényjavaslat vétetett tárgyalás alá. A javaslat Hegedűs Sándor elő­adó indokolása után vita nélkül fogadtatott el. Vé­gül tárgyalták a pótbírói intézmény megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot, mely Literáty Ödön előadó indokolása és T­er­r­e­s­z­k­y István, Gáli József, valamint F­a­b­i­n­y és S­z­a­p­á­r­y gr. miniszterek hozzászólása után szintén elfogadtatott. FŐVÁROSI ÜGYEK. A középítési bizottság ma Gerlóczy alpolgármester elnöklete alatt ülést tartott, a­melyen a következő tárgyak fordul­tak elő: Jandek jegyző bemutatta a II-ik osztály tár­gyait. A járványbizottság sürgetésére a vízvezetéki igazgatóság öt új közkút felállítása iránt tett javaslatot. Kettő a százháznál lenne a csömöri után, kettő a ligetben, egy a régi váci temetőben. Egy­­egy közkút (Pasteur-féle szűrővel ellátva) percenkint 6—7 liter szűrt vizet adhat s egynek-egynek felál­­litási költsége 570 frt. A bizottság csak ott tartja helyesnek ily kutak alkalmazását, a­hol más módon jó vizet szolgáltatni lehetetlen. Ha az említett he­lyekre nézve ez az eset áll, az elősorolt öt kút ellen észrevétel főn nem forog. Majd a stáció­ utcai közúti vas­útra nézve a II. osztály által Lindheim és társaival (Balázs-féle konzorcium) kötött előleges egyezség pontozatait olvasták föl. A vállalkozók ál­talán elfogadják a közgyűlésileg megállapított stáció­utcai közúti vasúti programmot, de — mint ismere­tes — némely részletes kikötéseket tesznek. E­lol­­vasták erre nézve a pénzügyi bizottság véleményét is. A bizottság rövid eszmecsere után kijelentette, hogy abban nem lát nehézséget, ha a vasút a kecs­keméti­ utcán át egész az egyetem­ térig vezettetik ; azután kimondta, hogy e közúti vasutat gőzmozdonyú vasúttá kívánja tenni. Most a jövő évi közmunkapro­gram m megállapítása következett. Az előadó jegyző előre bocsátván, hogy a deficit 273561 frt. fölolvasta a közmunkákra a mérnöki hivatal ál­tal előirányzott és a számvevőség által redukált összegeket. Nevezetesen: az utcák és terek j­ókarban tartására a mérn. h. 235,000 frt, számv. 175,000 frt; út követésekre a mérn. h. 1.086,240 frt, a számv. 770,000 frt; k­ü­­- és bel­telki utak jókarban tartására a mérn. h. 376,000 frt, a számv. 280,000 frt; b­e­l- és k­ü­l­­telki utak építésére a mérn. h. 184,000 frt, a számv. 57,000 frt; városligeti rend­kívüli szükségletekre a mérn. h. 26,600 frt, a számv. 16,000 frt; csatornák javítá­sára a mérnöki hivatal és számvevőség egyaránt 40,000 frt; csatornák építésére a mérn. h. 189,744 frt, a számv. 50,000 frt; p­ó­t­é­p­i­t­ke­zé­s­e­k­r­e és nagyobb átalakításokra a mérn. h. 117,500 frt, a számv. 25,000 frt; városligeti nagyobb beruházásokra a mérn. h. 48,900 frt, a számv. 20,000 frt összeget vett föl. Az új követések költségeibe az üllői út és kőbányai út építése nincs bele véve. Az előterjesztés meghallgatása után Preusz­­ner J. és Scheich­ szólaltak föl, azt mondván, hogy a viszonyok kényszerítő nyomása alatt a na­gyobb útépítéseket a 20 milliós kölcsön terhére kellene írni s azt a kölcsönt kell végre megkötni. Gerlóczy Károly szintén úgy látja, hogy más mód nincs, mint a nagy útépítéseket ép úgy, mint az ált. csatornázást, hitelműveletre hagyni. A főváros rendes budgetje megbízja ugyan ren­des kiadásokat, de a rendkívüli budget , immár a város fejlődése következtében túlterheltté vált. Az idegen csodálkozik, hogy ott, hol néhány év előtt még szántóföldek voltak, két-három emeletes házak emelkednek. Ily fejlődéssel a város rendes budget­­jével lépést tartani nem bír. A kövezéseket s egyéb nagyobb közmunkákat pedig létesíteni okvetlenül kell. A főszámvevő maga is, a 373.000 frtnyi deficit megszüntetését egyszerűen az új kövezések le­vonása által óhajtja elérni.­­ Kimondandó lenne tehát, hogy a főváros az új kövezé­­s­e­k­e­t addig, míg a budget más képet nem nyer, ne az évi budget terhére í­r­j­a, hanem kölcsön művelet útján eszközölje. Van egy kimutatás, mely azokról az utcákról szól, a­melyek évről évre felvéve voltak mint kikövezen­­dők a mérnöki hivatal lajstromába, de mindig elma­radtak. E szerint (hozzáadva még az üllői-ut, kőbá­­nyai-ut, k. soroksári-ut építési költségeit, melyek más célra fordíttattak) a sürgős szükséglet két mil­lió forint lenne. Az új követések egész szükségleté­nek kölcsönműveletre hárítása által elenyészik a deficit is, és valamivel jobban lehet dotálni a többi középítési rovatokat. A bizottság ez indítván­y­t egyhangúlag elfogadta, mert adóemelésre gondolni nem akar. Lampl f­ő­számvevő indítványára kimondták, hogy a követési kölcsön ne legyen egyelőre kerek összegben em­lítve ; a szükségletet a főmérnök állítja majd össze, ki egyszersmind az építési sorrendet is javaslatba hozza. A bizottság ezután a közmunka programai egyéb részeit következőleg állapította meg : fölve­endő utcák s terek jókarban tartására 176.000 frt (többek közt átkövezésekre 56.000 frt és pedig az Andrássy-út egy része, a csalogány-utca, a sorok­­sári-út egy része, a mészáros- és alagut-utca.) Csatornák fentartására s tisztí­tására 40.000 frt; bel- és kültelki utak makadamépítésére 66.000 frt (és pedig a Batthyány-árok, a karthauzi-ut, a csillagvölgyi-út, a svábhegyi-út, a Diana-út, a vörösvári-út, az Erzsé­­bet-út, az Egressy-út, a Stefánia-út egy része, a csömöri-út egy része, a közvágóhíd-utca, petróleum­­gyárhoz vezető út; csatornaépítésekre 60.000 frt (és pedig: a tisztviselők telepéhez vivő utca, a hársfa- és Barcsay-utca, a kör-utca, a Miksa-utca, a Rudolf-rakodópart egy része, a Markó­­utca, az erdősor, az alföldi-utca, az örömvölgy-utca, a mozdony-utca, csömöri-út, a roham-utca) ; p­ó­t­­építkezésekre 25.000 frt (és pedig a régi városház mennyezet gerendáinak kicserélése stb.) városligeti beruházások és nyil­vános parkokra 20.000 (és pedig Andrássy­­úti fák kicserélése 4550 frt, a kiállítási terület ren­dezése 5000 frt, az elipsz rendezésének megkezdése 5000 frt, a szentlélek tér befásítása és rendezése 1000 frt, előre nem látottakra 4450 frt.) IRODALOM és MŰVÉSZET. * (Solymosi Elek) legközelebb nejével együtt Nyíregyházán fog vendégszerepelni. * (Steinbach Emma k. a.,) mezzoszoprán énekesnőt, a­ki magyar származású, de eddig csak a bécsi operában és Olaszországban énekelt, utóljára a S. Carlo színházban Nápolyban volt szerződtetve és ott nagy diadalokat aratott, néhány vendégsze­replésre szerződtették. Valószínűleg e hó 22-én és 29-én fog fellépni, a „Kegyencnő“ és „Carmen“ operák címszerepeiben. A művésznő olasz nyelven fog énekelni. * (200 színdarab.) Színházaink igazgatói m­űvkedve nézhetnek Róma felé. Az ottani sziniház

Next