Budapesti Hírlap, 1887. március (7. évfolyam, 59-89. szám)
1887-03-27 / 85. szám
1887 március 27. BUDAPESTI HÍRLAP, (85 sz.) (Arany János utca 18. sz.); VI. a Terézvárosra nézve (VI. közig. kerület) a váci köruton fekvő „Paks városkához szállóban; VII. az Erzsébetvárosra nézve (VII. közig. kerület) a Wesselényiutcai 9. számú ház I. emeletén levő cipész ipartestületi ülésteremben; VIII. a Józsefvárosra nézve (VIII. közig. kerület) a zerge utcai községi főreáliskola épületében ; IX. a Ferencvárosra és Kőbányára nézve (IX. és X. közig. kerület) a Bakátstéri fővárosi középület II. emeletén levő nagy terem melletti helyiségben. A lajstromoknak 8 napi közszemlére való kitétele után az adókivető bizottságok tárgyalásaikat ugyanott, hol a lajstromok kitéve voltak, ez évi április hó 12-én kezdik meg. A III. oszt. keresetadó az 1883. évi XLIV. t.-c. 11. §-a értelmében ez évben ismét három évi érvénynyel fog kivettetni. Az adóztatás abban a kerületben történik, melyben az illetőnek lakása a múlt évi november és december hónapokban megejtett adóösszeírás alkalmával összeiratott. IRODALOM és MŰVÉSZET. Budapest, márc. 26. * (Az operaházban) ma este Ponchielli „Gioconda“ operája került színre. A három női szerepet olaszul énekelte egy német, egy svéd és egy olasz hölgy: Tremelli, Oselio és Bellincioni kisasszonyok. Méltán kaptak sok tapsot, mert hévvel, kedvvel énekeltek; kivált Bellincioni Gemma k. a. volt lobogó szenvedélyű, szárnyaló hangú Gioconda és Tremelli Vilma k. a. igazi drámai alak az ő világtalan asszonyával. Hajós uron is egész szokatlan lendület volt észrevehető. A bérleti helyeken kívül is sok telt meg hálás, melegen érdeklődő közönséggel. * (A népszínház bérletére) vonatkozó szerződés, ma délben íratott alá, a főváros részéről Kamermayer polgármester, Márkus főjegyző és a népszínházi bizottság két tagja volt jelen. A szerződést Steinbach kir. közjegyző hitelesítette. * (Eredeti uj Operette.) A népszínház igazgatója egy három felvonásos új operettet fogadott el Bátor Izidor és Hegyi Béla zeneszerzőktől, kik a télen „A milliomosnő“-vel mutatták be tehetségüket. Az új operette májusban fog színre kerülni. Ez lesz a negyedik eredeti operette a népszínházműsorán ez évadban. * (Planquette új operettedéből.) „A komédiás hercegnőből“ az énekpróbák annyira előrehaladtak a népszínházban, hogy e héten elkezdik a színházi próbákat is. Az első előadás április 15-ére van tervezve. * („Ninon“) a címe Léon Vasseur, a „Beérni leány“ szerzője új operettjének, melyet tegnapelőtt játszottak először a párisi Nouveautés-színházban. A siker nagy volt s a zeneszerzővel együtt örülhettek neki a szövegírók André, Burani és Blavet is. A mese az örökifjú Ninon de Lenclos kalandjai körül forog. A második felvonásban oly színpadi újdonságot látnak a bámuló nézők, amely még Parisban is elég merész. Mignard festő „Vénus diadala“ című képén az utolsó ecsetvonásokat teszi és Ninon de Lenclos mintát áll előtte. Théo asszony, Páris legszebb színésznője, szinte egészen úgy van öltözve, inkább is vetkezve, mint a habszülte istenasszony. A közönség tombolva tapsolja e jelenetet és még a komoly „Temps“ is felsóhajt: miért nincs a szépséges Théon — még kevesebb ruha ! * (Művészestély.) A holnapután, hétfőn esti fél 8 órakor a fővárosi Vigadó összes termeiben tartandó művészestély műsora 12 számot tartalmaz s a következőkből áll: 1. „Búcsú szerenád“ Zichy Géza gróftól, előadja Wottawa Henrik zongoraművész. 2. „Dalok“ Schuberttól, énekli Spies Hermin k. a. 3. „Polonaise“ Wienia wsk i tól, előadja Eldering Braun hegeművész. 4. Magándal Verdi „Othello“ című dalművéből, énekli Bellincioni Gemma k. a. 5. „Simon Judit“ Kis Józseftől, melodramatikus zenéjét irta Hubai Jenő, szerző zongorakisérete mellett szavalja Jászai Mari asszony, a nemzeti színház tagja. 6 „Dalok“, énekli Spies Hermin k. a. 7. „Dalok“ Testitől, énekli Pester A. a bécsi udvari dalműszínház tagja. 8. „Rákóczy“ átirat Zichy Géza gróftól, előadja Ottawa Henrik. 9. „A kakasülön“, irta s előadja Gabányi Árpád, a nemzeti színház tagja. 10. „Dalok“, énekli Spies Hermin k. a. 11. „Szeretném itthagyni“, énekli Pálmai Ilka asszony, a népszínház tagja. 12. „Humorisztikus négyesek“, „A nyaktörő hegedűverseny“, előadja a Stoiber-féle négyes társulat; „A paraszt szimfónia“, előadja a budakeszi udvari zenekar. A nagy hangverseny pontban 8 és fél órakor veszi kezdetét. A bál éjfélkor kezdődik és a bemenetnél a báli szelvény előmutatandó. Pejakov its L. főhadnagy „Művészi körökből nemű rezgő polkát szerzett ez alkalomra, melyet a bálrendező bintrsácinak ajánlott. * (A budapesti jótékonycélú zeneegyesület) április 2-án este fél 8-kor, a Széchenyi-tér kioszkjában, tánccal és tombolával egybekötött áprilisi bohókás zeneestét rendez. * (Az országos régészeti és embertani társulat) kedden, márc. 29-én délutáni 5 órakor a m. tudom, akadémia Kisfaludy-termében földszint ülést fog tartani. Tárgysorozat: Hampel József dr. Egy fejezet a hazai ötvösség történetéből. A választmányi ülés tárgyai : A ttkár havi jelentése, tagbejelentések, pénztári kimutatás stb. * (Az 5-ik kamaraest) (bérletben) március hó 29-én lesz esti fél 8 órakor a fővárosi vigadó kis termében Hubay J., Herzfeld V., Eldering B. és Popper D. urak, továbbá Spies H. kisasszony és Khayll Antal közreműködése mellett. Műsor: I. Hármas (B-moll) Volkmann. II. a) . „In der Fremde“ b) „Dein Bildniss“, c) „Wadesgespräeb“, d) „Die Stille“, e) „Frühlingsnacht“ Schumann, énekli Spies H. k. a. III. Négyes (D moll) Schubert. IV. a) „Von ewiger Liebe“, b) „Mädchenlied“ op. 95, c) „Der Kranz“, d) „Wiegenlied“ Brahms, énekli Spies H. k. a. Jegyek kaphatók a ..Harmónia“ zenekereskedésében. * (Irodalmi est ) A fővárosi iparoskor nagytermében díszes közönséget mulattatott csütörtökön Ney Ferenc reáliskolai igazgató, a tanügy és irodalom érdemes veteránja. Három verses monológját és egy 48-diki korrajzát mutatta be. A monológok közül egyet („Embergyűlölet“) ő maga adott elő, a másik kettőt pedig, a „Féltékenység“ et és „Emlékárnyak“-at Párthényi László joghallgató szavalta el. A hallgatóság zajos tapsokkal hálálta meg a fölolvasást. A korrajzot, mely egy 1848-diki nemzetőri kapitány-választásnak adja képét, egyik legközelebbi számunkban közrebocsátjuk. * (A m. t. akadémia) márc. 28-án (hétfőn) d. u. 5 órakor összes ülést tart, melynek tárgyai a következők : 1. Szilágyi Sándor r. t. emlékbeszéde Gyárfás István r. t. fölött. 2. Folyó ügyek. * (Bérczik Árpádnak) „Házasitók“ című vigjátékát Kohut Adolf dr. Drezdában „O, Julius“ cím alatt leforditotta németre. Az előszóban közli Kohut Berciknek rövid életrajzát is. A 87 lapra terjedő füzetet Schmidt Osvald adta ki Lipcsében, igen csinos kiállításban" Ara 1 márka s 50 fillér. A poliklinikai egyesület, Budapest, márc. 26. A budapesti általános poliklinikai egyesület ma tartotta alakuló közgyűlését a megyeház, nagy termében. Az elnöki széken Schlauch Lőrinc szatmári püspök ült, kiemelkedett hangú beszéddel nyitotta meg a tanácskozást. Háladatos feladat volna — úgymond — okát keresni ama diszharmóniának, mely a magas kultúra és a nyomor közt van és megfejteni azt: vájjon esetleges-e a kettő közt az összeköttetés vagy az elhaladt civilizáció és a szenvedés közt oly összefüggés létezik-e, mely a szükségesség és a rideg kíméletlen logika jellegét viseli, vagy tán csak emberi ügyetlenség az, mely a szociális és politikai exigenciák közt nem tudja megtalálni a kellő összhangzatot, vagy kiegyenlítést; mindez egy akadémikus vizsgálat, méltó tárgyát képezheti. Tény az, hogy a fénylő civilizáció köntösén sötét foltok vannak. A szegénység és nélkülözés mindinkább nagyobb mérveket ölt, kivált a városokban és majdnem azon arányban, amelyben a gazdagság vagy a természeti erők szélesebb kihasználása vagy az ipar és munka fokozatos hatványozása által növekszik. Tudományos elméletek elégteleneknek bizonyultak ez ellentétek kiegyenlítésére; a törvényhozási útt hosszadalmas törvények, bármi üdvösek legyenek is, azok a naponta változó viszonyok miatt problematikus hatással lehetnek ; itt a társadalomnak kell közbelépni, hogy önmaga orvosolja a sebeket, melyeket haladásában maga magán megejtett. Legyen a szegények és elhagyatottak segélyezésének bármily indoka, azt hiszem, hogy csak az vallhatja magát a XIX. századi civilizáció büszke gyermekének, aki a „tevékeny szeretet“ magasabb, nem pusztán emberi elvek és eszmék szolgálatában szárítja a kényeket, segélyezi a nyomort, enyhíti a szenvedéseket, gyógyítja a sebeket. De az ez irányban működő tevékenységnek vannak még más fontos, hogy úgy mondjam nemzeti és politikai indokai, melyek parancsolólag, kényszerítőleg intenek , hogy a szellem egész hatalmával oda kell hatni, hogy a nép minden rétegeiben egészséges állapotok létezzenek. A „mens sana in corpore sano“ ma sokkal fontosabb axióma az államéletben, mint volt bármikor, de sehol sem fontosabb mint Magyarországban, hol a népesség növekedése szoros viszonyban áll állami fennmaradásunkkal. Az egészség ügye a közjólét első feltétele. Erőteljes nemzedéket kell teremteni, ha élni akarunk, egészséges munkásokra van szükségünk, mert csak az egészség ad kedvet a munkára, nyújt erőt a kitartásra. Ellenben egy elcsenevészett népesség az erkölcsi hanyatlás minden csábjainak van kitéve. Csak le kell szállani a nagyvárosokban és elsősorban a fővárosban létező, rejtett helyekbe, oda, ahol a bűn tanyázik, ahol a gonosz tettek szülemlenek, ahol ama tisztátalan források bugyognak, amelyekből a romboló erők merítik elhatározásaikat, ahol a szenvedés tesz önzővé, hogy azután erőszakkal csikarja ki a társadalomtól, ami az önszántából adni nem akar — és meg fognak győződni arról, hogy a társadalomnak legnagyobb ellensége a lappangó állapotban emésztő nyomor a szenvedés, a szegénység és a lelki és testi elkorcsosodás. Midőn a legutóbbi egészségügyi konferencia Rómában tartatott és a francia küldöttek szemrehányással illették az angolokat, hogy az egészség ügyét Európával szemben nem kellő figyelemben részesítik, ezek ama választ adták : „mi egy félszázad óta 4 milliárdot fordítottunk arra, hogy országunkat egészségessé tegyük, tegyenek önök is így és nem kell többé félni a kolera pusztításaitól. Mi is ezt mondhatjuk: tegyünk, áldozzunk, egyesüljünk arra a célra, hogy népünket egészségessé tegyük és nemzeti jövőnk iránti aggodalmaink legalább e részben szűnni fognak. És uraim, a civilizáció eme feladatának legalább részletes valósítását tűzte magának ki a ma megalakulandó „Budapesti általános poliklinikai egyesület.“ Elsősorban nemeslelkű orvosok egyesülete ez, kik lemondván minden jutalomról, oly szegény betegeket, kik orvost nem fizethetnek és otthon épen szegénységüknél fogva orvosi segélyben nem részesülhetnek, ingyenes gyógykezelésben részesíteni, azokat naponta amint jelentkeznek az intézetben megvizsgálni, tanácsaikkal segíteni és azokat folytonos figyelemmel kísérvén, egészségük helyreállítására közreműködni készek. Másodsorban nemes emberbarátok egyesülete ez, kik anyagi hozzájárulással az intézet fejlesztésére és fentartására áldoznak, az orvosok jóakaratú törekvéseit támogatják és lehetővé teszik, hogy a szenvedő szegények gyógyszereket vagy mérsékelt áron vagy ingyen kapjanak. Bécs testvérvárosban az ily természetű intézet már hosszabb idő óta fenáll és a magas és legmagasabb körök támogatása mellett virágzik. Ma Budapesten tesszük le ez intézetnek alapját. Szerény kezdet ez, de hisszük és reméljük, hogy itt sem lesznek szerencsétlenebb betegek, sem csekélyebb jótevők, mint ott. A kitűnő főpap beszéde után Takács Géza dr. beszélt az egyesület céljáról. Elmondta, hogy 1883. márc. hó 13-én állítottak föl Goldzieber Vilmos, Havas Adolf, Liebmann Mór, Lichtenberg Kornél, Puky Ákos és Wittraan Lázár egyetemi magát tanárok egy rendelő gyógyintézetet, szegény járó betegek számára. Céljuk gyógyítás által a humanizmus gyakorlása, észlelés által a tudomány előbbre vitele volt. A létesítendő egyesület feladata lenne megszerezni az anyagi eszközöket arra, hogy szegény járó betegek ingyenes orvosi kezelésben részesüljenek és gyógyszereiket valamennyien ingyen kapják. Minthogy a rendelőintézet napról-napra szűkebbnek bizonyul, egy újabb nagyobb helyiség, esetleg fekvő betegek befogadására is alkalmas, válik szükségessé. Ezután Lichtenberg Kornél dr. egyetemi magántanár az intézet titkára olvasta föl jelentését, melyben elmondja, hogy míg a betegek száma 1883-ban 1074 volt, 1886-ban 889- ra rúgott. Három év alatt 21,573 szegény sorsú beteg nyert ingyenes kezelést. Az intézet úgy a minisztérium, a főváros, mint az orvosi kar részéről a legnagyobb elismerésben és pártolásban részesült. A pénztári jelentés szerint az eddig kifizetett összeg 4404 frtot tesz ki. Alapítványokat tettek: József főherceg 500 frtot, Schlauch Lőrinc püspök 300 frtot, Szapáry István gr. 100 frtot, a főváros 400 frtot és magánadakozások útján begyült 800 frt. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta Takács Géza doktornak azt az indítványát, hogy az alapszabályok megvitatására ötös bizottság küldessék ki Karap Ferenc elnöklete alatt, s e bizottság munkálatát előbb az igazgató-választmány elé, onnan pedig a miniszterhez terjeszszék föl. Az egyesület tisztikar így alakult meg : József főherceg védnök, Schlauch Lőrinc püspök védnök-helyettes , Szapáry István gróf elnök, Fáik Miksa dr. és Karap Ferenc elnökhelyettesek. Az igazgatótanács tagjai: Jókai Mór, Keglevich István gróf, Földváry Mihály alispán,Talich Géza, Dllmann Sándor dr., Prónay Dezső báró, ifj. Luczenbacher Pál, Nyiry Lajos, Ormódy Vilmos, Révay Gyula báró, Rebly Frigyes, Neményi Ambrus, Mendl István, Szivák Imre dr., Steiger Gyula, Zempléni Moskovicz Géza, Krausz Izidor, Strasszer Henrik dr., Szerb György. Végül Szapáry István gróf megköszönte a reá ruházott tisztet s biztosította az egyesületet szellemi és anyagi támogatásáról A közgyűlés öt után óra ért véget. 3