Budapesti Hírlap, 1887. július (7. évfolyam, 180-210. szám)
1887-07-27 / 206. szám
Melléklet a „BUDAPESTI HÍRLAP“ 206-ik számához. (Szerda, július 27.) Orvosság helyett méreg. Mit szólnak hozzá a gyógyszerészek ? Mióta hírt adtunk egy fővárosi gyógyszerészsegéd vigyázatlanságáról, melynek majdnem végzetes következményei lettek, számos levelet kaptunk gyógyszerészektől, kik magyarázzák a dolgot. Egyikük azt mondja, hogy az orvosok oly olvashatatlan hieroglifekkel írják a recepteket, hogy a szegény gyógyszerésznek valósággal rébuszt kell megfejteni. Behatóbban foglalkozik a kérdéssel a következő levél : „ Tisztelt szerkesztő úr ! Becses lapjának tegnapelőtti számában megjelent „Orvosság helyett méreg“ című cikkre, engedje meg, hogy szerény nézetemet — mint gyógyszerész — közöljem. Nem csak alkalomszerűnek, de szükségesnek is tartom rámutatni azokra a viszonyokra, melyek az ily tévedéseknek kiinduló pontját képezik, annál is inkább,, mert az említett tévedés orvosi körökben általános érdeklődés tárgyát képezi és ez ügyben a tiszti főorvos is a cselekvés terére lép. Azok, kik a fővárosi gyógyszerészek viszonyaiba teljesen be vannak avatva, nem azon csodálkoznak, hogy ily tévedések történnek, hanem azon, hogy hasonló esetek nem gyakoriabbak. Elsősorban azt a kérdést vetem fel: Mi képezheti az ily tévedéseknek fő okát ? A könnyelműség ? A hanyagság ? Nem ! Mert azt csak meg fogják engedni, hogy egy okleveles gyógyszerész, aki tudatával kell hogy bírjon, mily fontos hivatást teljesít a gyógyszertárban és nem csak a nagy közönség, de saját életével is játszanék könnyelműsége vagy hanyagsága által, e hibába oly könnyen nem eshetik. A tudatlanság? Nem. Egy okleveles gyógyszerész az egyes szereknek nem csak mérges voltát, de ható erejét is az egyetemen eléggé tanulmányozza s a gyakorlati életből is eléggé ismeri. A rosszakarat? Ezzel azt hiszem, a gyógyszerészt vádolni senki sem fogja. De ha mindez nem oka az ily tévedéseknek, mi okozza tehát, hogy oly számos — s bátran merem állítani — hogy egészen közönséges tévedés fordul elő ? A kimerültség? Igen, mégpedig és főleg a szellemi kimerültség. Sokan talán nevetségesnek fogják tartani állításomat, pedig elhihetik, hogy száz eset közül kilencven esetben bizonyosan a kimerültség az egyedüli és fő ok, hogy a főváros gyógytáraiban oly gyakoriak a tévedések. A gyógyszertárban való foglalkozás fárasztóbb és kimerítőbb sok súlyosabb munkánál, mert ott az emberi szervezetnek mind az öt érző szerve a legnagyobb mérvben van igénybe véve. Márpedig e szerveknek igénybevétele naponta reggel 6 órától 1 óráig , délután 2-től este 9-ig, 10-ig, tehát naponta 14 órán keresztül folytonosan tart, nem is említve azt az esetet, hogy az illető gyógyszerészsegéd, a fővárosi szokás szerint, hetenkint — fölváltva — éjjeli szolgálatot is teljesít. Tehát naponkint 14 óráig folytonosan állva dolgozik egy helyben, hol ide, hol oda mozog, edényeket és szereket le-és, föltesz, mérlegel, kever, gyúr, sodor stb. s a különféle gyógyszerek elkészítését igénylő sokszor nagyon is fárasztó munkát, idegrontó és bódító szagok közepette végez. Mindezt s a gyógyszerészi szabályokat és törvényeket szem előtt tartva régi igazság s elvitázhatlan, hogy úgy a hosszas és folytonos szellemi mint a fizikai munka az embert elfárasztja, kimeríti. Ily körülmények mellett, azt hiszem, hogy a tisztelt olvasó igazat fog nekem adni, hogy az előforduló tévedések fő oka a szellemi és fizikai kimerültség, melyen talán szabályrendeletileg a kormány segíthetne. Budapest, 1887. évi jul. 25-én. Egy okleveles volt gyógyszerész. *■■5/ tíiííidíi' ■■ i! ...... ’.{írj, nsfe'nl* •iín-J • .jírkVtí 1' s SÜ. ■■.Ua-líá i;:AA . Fürdő-évad. Gyertyánligeti fürdő. Jul. 24. A máramarosszigeti, magy. kir. jószágigazgatóság felügyelete'alatt álló érsekies fürdő évrőlévre látogatottabb lesz. Újabban nemcsak az idevezető utak rendezése tették vonzóbbá, hanem négy szép új épülettel is szaporodott. A Stefániához, a Szapárfy-lak, a Valéria-lak és egy még meg nem keresztelt új pavilion nagyban növeli a kedvelt fürdő látogatottságát. Ez új pavilionok egyikében most Lónyay János főispán, a másikbanPrepelkcay Gyula jószágigazgató családjával, a harmadikban Prierre Kornélia — akit mindenki a legszívesebb szeretettel halmoz el .— és sok más előkelő vendég lakik. A vendégek közt ők vannak : Hirtérné, Homicskóné, Kubekné, Egan Ede -Bpestről, Urányi Imre, Huber Rudolfné. •• Torday :Gilborné Debrecenből, Szilágyi Istvánná, Okolicsányi B.-né, Podhorsányné, Szoboszlayné Szatmáriról, Baloigh J., Szalgháry Berta, Lacza Rózsa Kalocsa, Ágoston Sándorné, Polyánszkyné, Újhelyi Hugóné, Selevér Istvánná, Czerjék Ferenc, Fejér Zsigmondné, Debreceniné, Bodona N.Károlyból, Oláh Mihályné, Kőműves Lajosné, Czukor László, Markos Istvánná, Kosztra Gy. Csomaközről, Frino V. Kun-Szt.-Mártonból, V. Papp Zsigmondné, Zagyva Imre Debrecenből. A kiszolgálat a legkielégitőbb. A vendéglős Beöthy Károly, aki Rudolf trónörökös ő fenségét is kiszolgálta F.-Visson. A fürdői zene ünnep- és vasárnapokon egész seregét csalogatja ide az úgynevezett futóvendégeknek; kivált a szigeti intelligenciának kedves kiránduló helyévé lett ez a fürdő. Az élet itt olcsó és kellemes. Egy napi itt tartózkodás legfeljebb 4 órtba kerül. Az idény máj. 15-től szept. 15-ig tart. Május 15-től jul. 15-ig 50 százalék leengedés van a hatóságilag megállapított és nyilvánosan kifüggesztett árakból. A víz legkiemelkedőbb jellege a vas. A legközelebbi vasúti állomás M.-Szigeten van. Innen pompás frakkerek állanak rendelkezésre, melyek tit 8 írtért két vagy legfeljebb harmadfél óra alatt elvisznek a fürdőbe. Az út, melyen végig haladunk, igen érdekes. A máramarosi havasok legmagasabbjai egymás után ütik fel kopasz fejeket. A Pop-iván, a Priszlop, az Üvökö, az Opresza csak úgy hullámzanak zöld házaikkal, mint az alul csörtető Sopurka folyó habjai. Sziget mellett mindjárt ott van a Groedel-testvérek kamarai vagy fűrészgyára, odább Veresmart Szaplonczay Miklós alispán vendégszerető kastélyával, majd Karácsonyfáin s Bocskó gyümölcsfaerdejével. Ezt is elhagyva, folyvást a Sopurka partjain halad kocsink, gyönyörű rétek, erdős-bokros dombok közt, míg egy hirtelen emelkedőn felkapaszkodva , előttünk áll a fürdő. Elől óriás hársak árnyában két sor apróház ; ebben az itteni kincstári vasgyár szegverői laknak ; de ilyenkor mind vendégek lepik el ezeket az épületkéket is. Aztán következik a főépület előtte magasra ugró természetes szökőkúttal. Ez a vendégek időmérője. A vastag vízsugár rossz időben leesik; szép, meleg idő előtt magasra szökésvé tör elő. Feljebb, susogó fenyők, között maga a gyógyforrás van. A forráshoz vezető úton kőpadok vannak lombos fák tövéhez illesztve. Itt egy nagy kő, rajta felkoszorúzott kettősvaskereszt. A rege szerint egy szorgalmas munkást temetett maga alá a roppant sziklatömb. Mindjárt fölötte van a diadalív, mely két szemben álló vascsőből előtörő vízsugárból képződik. Szerte a lombos erdőben szeszélyes kanyarulatú Sétautak vezetnek, léptén-nyomon pihenő padokkal , és gloriettekkel. A fenyő-, a szil-, a bükk-, a gyertyán- és a mogyorófa versenyeznek egymással szépségben, erőben és dúslombozatban. Viski K. Bálint: ' ■ - singer Amigél, Ungvári György, Weinberger Menyhért. — IV. oszt. Ellenbogen Sámuel. — IV. oszt. Pap Emil. A kolozsvári m. kir. állami tanitónőképző intézet értesítője az 1886—87-iki tanévről. Szerkesztette : Kasztner Janka tanítóképző intézeti igazgatónő. Bevezető közlemény : Adatok a kolozsvári állami tanitónőképző intézet történetéhez 1886 —87-ki tanévről. A tanári testület 9 tagból áll a hittanárokon kívül. A tanulók száma 197 volt. A pozsonyi m. kir. állami felsőbb leányiskola értesítője az 1886—87-ki tanévről. Közli Ghyczy József igazgató. Negyedik évfolyam. Bevezető közlemény: A nőnevelésről. Irta: F. Szántó Károly dr. A tanártestület 12 tagból áll. A tanulók száma volt összesen 123 , magyar 66, német 54, tót 3. A jász-árokszállási községi ipariskola I. értesítője az 1886—87. tanévről. Szerkesztette Dohnál Mátyás igazgató-tanító. Bevezető közlemény: Ipari oktatásunk jelene és jövője. Irta : Márkus József ipariskolai bizottsági tag. A tanító személyzet 2 tagból áll a tanulók száma volt a tanév végén 69. A szegzárdi államilag segélyezett községi polgári fiú- és felső leányiskola tizenegyedik értesítője az 1886—87-iki tanévről. Szerkesztette Krammer János polg. iskolai igazgató. Bevezető közlemények : Emlékbeszéd néh. b. Augusz Imrére. Felolvasta tort junius 26-án, a zárünnep alkalmával, Sass István dr. iskolaszéki elnök által. Igazgatói jelentés. A tanári testület 16 tagból áll. A tanulók száma volt összesen 176. A szobránci államilag segélyezett községi elemi fiú- és leányiskolának 1886—87. tanévi értesítője. Második évfolyam. Összeállította Hirschier Soma, államilag segélyezett községi tanító. Bevezető közlemény: Pestalovci életéből. Németből fordította Hirsehler Soma. A tanítótestület a hitoktatókon kívül három tagból állott. A tanulók száma volt összesen 214, magyar 101, német 65 és tót 48. Az iglói ág. hitv. ev. népiskola és polgári leányiskola értesítője az 1886—87-diki tanévről. Közli Kertscher Ede e. i. igazgató. Bevezető közlemény: Adatok iskolánk ez évi történetéhez. A tanitó-testület 8 tagból állott. A tanulók száma volt az év végén 255 , magyar 53, német 207, tét 11. A Fogaras városi nyilvános alsó foku kereskedelmi iskola első értesítője az 1886 -87-diki tanév végén. Közzé teszi: Ga r a János igazgatótanár. Bevezető közlemény: Nehány szó a kereskedő urakhoz. Irta Ga ra János. A tanári testület 2 tagból állott. A tanulók száma volt összesen 21, a szombathelyvárosi államilag segélyezett polgári leányiskola. XI. értesítője az 1886—87. tanévről. Szerkesztő Pálffy Boldizsár igazgató. Bevezető közlemény: Adatok az intézet történetéhez. A tantestület 16 tagból áll. A tanulók száma volt összesen 164. A szombathelyi községi elemi fiú- és leányiskola XIV. értesítője az 1886—87. tanévről. Közli Zágróczky Tivadar igazgató-tanitó. Bevezető közlemény: Nehány adat alefolyt év történetéből. A tanítótestület 15 tagból áll a szaktanítókon kívül. A tanulók száma volt összesen 712. Iskolai értesítők. A gyulafehérvári róm. kat. nagy gimnázium értesítője az 1886—7-iki tanévről. Bevezető közlemény : H. Géza magatartása a pápaság és császárság második küzdelmében. Irta Temesváry János dr. A tanári kar Fábián Sándor igazgató vezetése alatt 12 tagból áll. A tanulók száma volt az év elején 200. Jelesek voltak : I. oszt. Andrásy Jenő, Roth Herman. — H. oszt. Baruch Jenő, Grossek Nándor, Jonász Alfréd, Jonász Jenő, Pájer László. — vi. oszt. Henter Zoltán. — V. oszt. Keim Henrik, Mégai Ferenc, Reiner János. — VI. oszt. Lövi Adolf. Debrecen sz. kir. város főreáliskolájának értesítője az1883—87. tanévről. Közli Fazekas Sándor h. igazgató. Bevezető közlemények: A latin nyelv a reáliskolában. Irta Fazekas Sándor. — Debrecen sz. kir. város reáliskolájának története, tekintettel a többi reáliskolák múltjára. Irta Fazekas Sándor. A tanári kar 8 tagból állott, a hitoktatókon kívül. A tanulók száma 170 volt. Jelesek voltak : I. oszt. Hoffmann Ármin, Nagy Sándor, r-r .11. oszt. Kühne Andor, Schle VIDÉK. — Kolozsvári hírek. Mint kolozsvári levelezőnk írja, a közvágó-hid megnyíltával a nemrég megalakult húsfogyasztó egyesület is megkezdte működését, minek örömére e hó 30-án lakomát rendeznek az egyesület tagjai.’ — A m. kir. államvasutak kolozsvári menetjegy-irodája hónap 24-én kirándulást rendezett Tordára. A kirándulásban az esős idő dacára sokan vettek részt . Az adósról derekasan működik Kolozsváron is. Az adókivető bizottság e hó 25-én kezdte meg üléseit, melyeken egymást érik a panaszos iparosok és kereskedők, kiknek III. osztályú kereseti adóját aránytalanul felcsigázták. Az elkeseredés, persze már későn, általános. * — Az eperjesi jogakadémián szeptember elsejétől nyolcadikéig írják be a hallgatókat. A május hatodiki nagy tűzvész után azonnal hozzáfogtak a kollégiumi épület helyreállításához s igy az előadások szeptember 9-én akadálytalanul megkezdődhetnek. . . * — A szolyva-hársfalvai fürdőből panaszos levelet közöltünk a minap, melynek írója azzal vádolta a fürdőbérlőjét, hogy drágán adatja a lakásokat, meg az élelmet s bár az orvosdijat minden vendégtől megkövetelik, a fürdőnek rendes orvosa nincs, mert minden héten csak egyszer megy oda 3 volóci orvos. E vádakat meggyöngiti a szolyva-hársfalvai fürdő ezidei segédorvosának, Halperb Ákos urnak hozzánk intézett levele, melyből kiemeljük a következőket: Szolyva-Hársfalván évenkint hat-hétszáz fürdővendég fordul meg s naponkint hat-nyolc órán át orvos felügyelete alatt végzik a massage- és villam-kurát. A fürdőnek mint eddig, úgy most is két állandó orvosa van, a másodorvos évről-évre változik. Ami az általános drágaságot illeti, arra nézve azt hozza föl a cáfoló levél.