Budapesti Hírlap, 1892. március (12. évfolyam, 61-91. szám)
1892-03-21 / 81. szám
4 Chmorani úrhölgyek, további Aldörfer Viktor, Huss Oszkár, Kossow Jenő és Herényi Pál. Az előadás után társasvacsora volt, melyen egymást érték a lelkes és érdekes pohárköszöntök. * (A kegyes tanító-rendiek) főgimnáziuma segélyző-egyesületének javára e hó 24 én, csütörtökön, délután 6 órakor az intézet nagytermében hangverseny lesz, Horváth Irma kisasszony, Máthé István, Starok Henrik és a főgimnáziumi énekkar közreműködésével. Jegyek előre válthatók Titz Antal tanárnál, a kegyes tanitórendiek épületében. Öngyilkos képviselő. — Saját tudósítónktól. — Kis-Kőrös, márc. 20. Egy hajsza ért ma véget azzal, hogy Eötvös Géza, a keceli kerület országgyűlési képviselője, Volt kiskőrösi főszolgabíró agyonlőtte magát. Vétett-e, hibázott-e valósággal, ma még nem tudhatni bizonyosan , de tény, hogy igazi hajtóvadászat folyt egész exisztenciája ellen s ebben a hatóságok is attól az időtől kezdve vettek részt, a mikor ellenzéki képviselőjelöltnek fellépett. Eötvös Gézát 1883-ban választották meg kiskőrösi főszolgabírónak. Erélyes, egy kissé talán erőszakos tisztviselő is volt, de föllebvalói, különösen Földváry alispán, a legjobb indulattal voltak iránta. Az 1889-iki tisztújításkor egyhangúlag választották meg újra. Az ez évi kis-körösi községi orvosválasztás azonban konfliktust támasztott közte s néhány kis-kőrösi úriember, főképpen a Földváryakkal sógorságban levő Borsay dr. közt, akik azután több rendbeli fegyelmi és fenyítő feljelentést tettek ellene. Mindezeket azonban félretették úgy a vármegyén, mint a törvényszéknél. Nem volt sikere annak a fegyelmi panasznak sem, amelyet Borsay dr.hivatalos hatalommal való visszaélés címén emelt ellene, azért, mert a községi bírót, Petykó Józsefet, a múlt év júniusában utasította, hogy karhatalommal lakóltassa ki abból a házból, mely a községi orvosnak lakásul szolgál, miután Borsay doktornak e községi orvosi állásról, melyet az általa viselt járásorvosi állással a belügyminiszter összeférhetetlennek jelentett ki, le kellett mondania. Mikor a vármegye fegyelmi hatósága ez ügyben fölmentő határozatot hozott, Borsay dr. a kalocsai törvényszéknél tett följelentést, vádolván egyúttal Eötvös Gézát hivatalos pénzek visszatartásával, csalással stb. Az előnyomozás megindult s ennek folyamán Eötvös a vizsgálóbíró egy idézésére meg nem jelent, hanem maga helyett orvosi bizonyítványt küldött, hogy beteg. Erre ismét följelentést tettek ellene s a bizonyítványt kiállító Berkovits Jakab dr. ellen, hogy a bizonyítvány tartalma hamis, mire a Vizsgálóbíró, Barbuc László törvényszéki bíró, ez év Január 20-án úgy a régebbi vádpontokra vonatkozólag, mint „hamis orvosi bizonyítvány használatának vétsége címén“ elrendelte ellene a fenyító vizsgálatot. Ez ellen a végzés ellen Eötvös felebbezést jelentett be, a kalocsai törvényszék azonban, be sem várva a felebezés megokolására a törvényben adott határidő lejártát, már januárius 28 án határozott az ügyben a vizsgáló bíró végzését, lényegtelen változtatással, helyben hagyta. E végzésről természetesen értesítették az alispánt is, aki — amint mondják — nem jó szemmel nézte, hogy időközben Eötvös Géza a keceli kerületben függetlenségi párti képviselőjelöltül fellépett, sőt nagy többséggel meg is választották s amikor Eötvös benyújtotta a főszolgabíróságról való lemondását, ezt azon a címen, hogy fegyelmi ügyek vannak ellene folyamatban, nem fogadták el. A lemondás bejelentésének a közigazgatási bizottságban történt tárgyalásakor Földváry alispán olyan nyilatkozatot tett, amelyet Eötvös méltán becsületsértőnek tartott s a melyért lovagias elégtételt kért. Annak idején közölték a lapok a két fél segédeinek a megállapodását, mely szerint ez ügy végleges elintézése Eötvös fegyelmi és fenyitó ügyeinek lebonyolításáig függőben tartandó. Ugyanebben az időben jelent meg egy másik nyilatkozat is, melyet a kis-körösi intelligenciának majdnem minden tagja aláírt, s mely arra volt szánva, hogy tanúságot tegyen Eötvös kifogástalanságáról. Ilyen előzmények után jött fel Eötvös Géza e hely én Budapestre, nejével együtt. Ezalatt azonban Kis -Körösön különös dolgok történtek. Egy újabb fegyítő vizsgálat indult meg, melynek a tárgya Eötvös közmunkapénzkezelésének a megvizsgálása volt. Előkerültek régi számadások, melyeket évekkel ezelőtt tudomásul vettek és jóváhagytak, s amelyek mellé csatolt nyugták valódisága felől most évek múltán vonták kérdőre az aláírókat. Úgy mondják, Barbur László vizsgálóbírónak sikerült néhány embertől olyan vallomást kapnia, hogy az ő aláírásával ellátott nyugtát nem ő írta alá és széltében kolportálták Kis-Körösön a vizsgálóbírónak azt a mondását, hogy, de most már Eötvös nem kerüli ki a börtönt. Eötvös, akinek erről a fordulatról, úgy látszik, nem volt tudomása, szombaton délután nejével együtt hazament Kis-Körösre. A megérkezés után mindjárt átmentek sógorukhoz, Lábos Ferenc gyógyszerészhez s nála töltötték az estét. Itt értesült arról, hogy távolléte alatt mi történt s hogy állítólag olyan erős bizonyítékok vannak ellene, amelyek legjobb embereiben is megingatták az iránta való bizalmat. Eötvösék 11 óra tájban mentek haza s a férj kívánságára nem rendes hálószobájukban, hanem a férfivendégszobában feküdtek le. E szoba egyik oldalán van egy ágy, a másikon egy ottomán, a fölött a falon kardok, tőrök, pisztolyok. „A nagy hálószobát nem lehet jól befűteni", mondta Eötvös s az aszszony gyanútlanul egyezett bele férje óhajtásába. Az éj folyamán — mint a cselédek mondják — Eötvös kétszer is fölkelt. Kiment az istállóba, megsimogatta a lovait, s néhány szót váltott a kocsissal. Heggel neje, akit a jó gazdaasszony mintaképének mondanak, korábban fölkelt, hogy megkészítse a reggelit. A szombat esti beszélgetés s a vizsgálat új fordulata, ekkor újra szóba került. „Nem vétettem semmit, nem károsítottam soha senkit szándékosan — mondta a szerencsétlen ember — mégis így üldöznek. Mit fogunk már most csinálni?“ Az asszony biztatta, hogy ne csüggedjen el. Eladják, a mi vagyonkájuk Kis-Körösön van, felköltöznek Pestre, ott akármilyen szegényesen, de nyugodtan megélnek. A férfi azonban nem tudott megnyugodni. „Már akikben legjobban bíztam is, azok is kételkednek bennem, mondá, ezt nem élhetem túd.“ Az asszony odament az ágyhoz, átölelte s látszólag le is csitotta. „Én egy kicsit pihenni akarok még, szólott, ha pénzre van szükséged, a tárcámat oda tettem a Wertheim-szekrénybe.“ S azzal befordult, mint aki aludni készül, felesége pedig, bár nem teljesen megnyugodva, kiment, hogy a reggeli után lásson. Valami öt percig lehetett künn, mikor — mint maga képzelte, valami csattanást hallott, olyanformát, mint mikor egy ajtó vagy ablak becsapódik. Besietett a szobába s rémülve látta, hogy az ágy párnái és férje arca vérrel vannak borítva. Oda rohant az ágyhoz, ráborult a férjére, de az már nem mozdult többé. A szegény asszonyt valóságos őrület fogta el. Reggeli pongyolájában, véres arccal és kezekkel rohant ki az utcára s szaladt át a túlsó soron lakó Berkovits Jakab dr. orvoshoz. „Géza agyonlőtte magát“, sikoltotta, azután rohant ismét vissza. Az utcán egy kút van, jajveszékelve s a kezeit tördelve annak szaladt neki s úgy vonszolták el onnan erőszakkal. A szerencsétlenség házához ezalatt nagy közönség gyűlt össze. Berkovits dr. községi halottkém is megjelent s jelentést tett a hatóságnál. Szilassy helyettes főszolgabíró az orvos-rendőri vizsgálat teljesítésével, Borsay járás-orvos helyett, Sárkány János dr. községi orvost bizta meg, a ki Endre Zsigmond dr. szolgabiró és Petykó József községi biró jelenlétében végezte a hullaszemlét. E szerint a golyó a jobb homlok-dudor fölött, ezzel egyenes síkban, hatolt az agyvelőn keresztül s a nyakszirc-csont jobbfelét kidudorította. A halott jobb kezén, melyben a revolver volt, a fegyver ravasza barázdát vágott. Egyébként az orvos konstatálta, hogy kétségtelenül öngyilkosság történt s azért a tetemet föl se bontották. Az eset Kis-Körösön általános megdöbbenést és részvétet keltett. Délután a kaszinó választmánya ülést tartott s elhatározta, hogy volt elnöke emlékét jegyzőkönyvileg örökíti meg s temetésén testületileg vesz részt. E határozat ellen az ülés befejezte után Salamon Miklós járásbiró, a szerencsétlen ember egyik ellenfele, éles szavakkal tiltakozott, a mi, mondhatni, általános felháborodást keltett. BUDAPESTI HÍRLAP, (81. sz.) 1892. március 2. TÁVIRATOK. A berlini miniszterválság. Berlin, márc. 20. G aprivi gróf birodalmi kancellár a császár távirati felszólítására Hubertusstockba utazott. Berlin, márc. 21. (Saját tudósítónk távirata.) A helyzet még ma is zavaros s a kedélyek izgatottak. Caprivit Hubertustockba hívták a császárhoz, ahol most Henrik herceg is vendégségben van. Kétségtelennek tartják, hogy Caprivi hivatalában marad s az összes liberális újságok elismerik, hogy a kancellár, bár támogatta a Zedlitz-féle javaslatot, mégsem szolgált rá állásának elvesztésére s az egész krízis csak intő példa Caprivi jövő eljárásával szemben.Zedlitz utódjául Eulenberg basszeli tartományi elnököt emlegetik. Berlin, márcz. 20. A Norddeutsche Allgemeine Zeitung kijelenti, hogy a lapok közleményei az e hó 17-én tartott koronatanácsról fölöttébb megbízhatatlanok, már csak azért is, mert a koronatanács tárgyalásai, tekintettel arra, hogy az abban résztvevők mindegyike köteles a hivatalos titkot megőrizni, védve vannak a nyilvánosságra hozatal lehetősége ellen. A lapok erre vonatkozó közleményei sem nem ügyes, sem nem szerencsés kombinációk. Róma, márc. 20. A Vatikánban nagy megütközést okozott a Németországban történt fordulat. A Berliner Tageblatt levelezője jó forrásból arról értesül, hogy a pápai követek Münchenben és Bécsben utasítást kaptak arra nézve, hogy minden lehetőt megtegyenek az iránt, hogy a népiskolai törvényjavaslatért folytatott küzdelemben a liberalizmus diadalát megakadályozzák. Schlözer tegnap hosszabb időt töltött a Vatikánban. Milán deklarációja, Belgrád, márcz. 20. A Narodni Dnevnik szerint a régensség a Milán deklarációjára vonatkozó törvényen a második olvasás alkalmával módosításokat vár, ellenkező esetben meg fogja akadályozni a törvény szentesítését. A kabinet rekonstrukcióját emiatt a törvény második olvasása utánra halasztották volna. Amerikaiak Oroszországban, Liebau, márc. 20. Az amerikaiak tiszteletére adott tegnapi lakomán Crawford, amerikai főkonzul beszédében hangsúlyozta, hogy mindaz, amit Amerika Oroszországért tett, messze mögötte marad annak a szolgálatnak, melyet Oroszország tett Amerikának ezelőtt 30 esztendővel, mikor hajóhadat küldött ki, hogy támogassa az Egyesült Államokat függetlenségek megóvásában és,segítsen megakadályozni, hogy az Egyesült Államok nemzeti lobogóját, a legszebb csillagok egyikétől megfoszszák. Bobrinszki gróf a segélybizottság képviselője Philadelphiát és az Egyesült Államokat éltette. Az anarkisták: Lüttich, márc. 20. Múlt éjjel a rendőrség egy őrjárata M ig e on rendőrfőnök házában egy palackot talált, amelyben, úgy látszott, dinamit töltény volt. A gyújtózsinór meg volt gyújtva, de a palack szűk szája miatt elaludt. A palackot egy tüzértisztnek adták át, hogy állapítsa meg annak tartalmát. Benson, a legutóbb ülésezett esküdtszék elnöke, ismét fenyegetőlevelet kapott. Róma, márcz. 20. Mint a Stefani-ügynökségnek Masszalahból mai kelettel jelentik, Bettini kapitányt e hó 18-án, midőn három benszülött kíséretében Molasenaiból eltávozott, rablók támadták meg és megölték. Erre a segédcsapatok 40 embere megtámadta a rablókat, akiknek egyik vezére a harczban elesett. A rablók szerteszét futottak. Pétervár, márc. 20. Az „Északi távirati ügynökség11 alaptalannak nyilvánítja azt a hírt, hogy Pétervárott újabb fizetésbeszüntetések történtek volna. Róma, márc. 20. A földrengés alkalmával, mely a Lipari-szigeteket március 16-án látogatta meg, Alicudi szigetén 5 ház összedőlt, Plulicudi szigetén is több ház megrongálódott.