Budapesti Hírlap, 1892. augusztus (12. évfolyam, 212-240. szám)
1892-08-16 / 226. szám
, másrészt egy nagy lépéssel előbbre vitte Ferdinand fejedelem ügyét, a szultánt pedig egy másik nagy lépéssel közelebb hozta a hármas szövetség álláspontjához. Kétségtelen végül, hogy mindez Oroszország diplomáciai vereségét jelenti: a békeszövetség hatalmai tartoztak vele, hogy az ázsiai osztály utálatos harcmodorára e győzelemmel feleljenek. Sztambulovnak tehát alapos okai vannak, hogy konstantinápolyi utazásával meg legyen elégedve, mely eddigi fáradozásait fényesen jutalmazta, politikáját igazolta s a mennyiben ez eredményre alapos reményei voltak, mikor útnak indult, áma félhivatalos iroda is ily értelemben jogosan nevezhette a bolgár kormányelnök e vállalatát — üdülésnek. Budapest, aug. 15. A közigazgatási reform. A belügyminisztériumban — a P. L. közlése szerint — elkészültek a közigazgatásra vonatkozó következő hét törvényjavaslattal: 1. A megyei közigazgatási tisztviselők. 2. E tisztviselők hatásköre. 3. Az ezekre vonatkozó szolgálati pragmatika és fegyelmi eljárás. 4. A megyék autonómiája. 5. A megyei közigazgatási bizottságok. 6. A közigazgatási bíróság. 7. A gyámsági és gondnoksági ügyek szabályozása. E javaslatok készítésénél figyelemmel volt a múlt országgyűlés képviselőházi közigazgatási bizottság tárgyalásaira. A főispáni intézmény megmarad. E javaslatok a miniszterelnök hazaérkezése után a minisztertanács elé kerülnek. E javaslatok különben a közigazgatási reformjavaslatoknak csak első sorozata, melyet követni fog a második. Már dolgoznak is az új községi törvényjavaslaton és az új városi törvényjavaslaton. A nevezett lap reméli, hogy e javaslatok egy év leforgása alatt törvényerőre fognak emelkedni. A tápéi botrány. A félhivatalos O. É. útján, ha nem is formális nyilatkozat alakjában, Csongrádvármegye főispánja és alispánja nyilatkozik, hogy nekik semmi közük Albertényi Antal ismeretes fogásával. Az O. É. hírül adja ugyanis, hogy Zsilinszky főispán a tápéi helyettes választási elnök ellen fegyelmi vizsgálatot rendelt el s annak a teljesítésével megbízta Cicatricis Lajos dr. megyei főjegyzőt, Csathó Zsigmond alispán pedig kijelentette, hogy az ellenzéki hírlapoknak ama közleményei, „mintha Csongrád vármegye alispánja a tápéi választás előtt A déli részen van a gépház, Peabody és Stearn építők műve Bosztonból. Két tornyával olyan, mint ha templom lenne. Nagysága 850 X 500 láb és a fűtőházzal együtt kerek egy millió dollárba került. Remeke az építésnek és csakis az adminisztráció épületét tartják szebbnek. A gépház, vagy jobban mondva, a gépek kiállítására szánt épület mellett vannak a mezőgazdasági és erdészeti épületek. Amaz klaszszikus renaissance stílusú. Területe 500 X 800 láb, Mc Kim, Meade és White new-yorki építők műve, emez pedig csak 200 X 500 lábnyi tért foglal el s a száz meg száz természetes fából álló gerendák az egész épület körül verandát alkotnak. A délnyugati részen negyven vágányu vasútnak lesz a megállapodó helye az igazgatósági palota előtt. Ez a nem nagy terjedelmű, de igen magas kupolás palota a legszebb, de különösen berendezése lesz pompás, bemutatván a világnak egy olyan épületet, melyben 5—600 hivatalt a legnagyobb könnyűséggel fel lehet keresni. Teremtője Hunt M. Richard, a new-yorki műépítő-egyesület elnöke. Francia renaissance stílusa, bár az első nagy emelete dáriai, hatalmas ballusztrádokkal körülvéve. Ez igazán gyönyörű palota előtt vannak a villamosság, bányászat és szállítás épületei. Mindenesetre az első fogja lekötni legjobban a fin de siècle embereinek figyelmét. A 345 X 700 láb térségből Edisonnak adták a legnagyobb részt, de a nagy föltaláló még ennél is többet akar. Az épület igen szép, a négy sarkán tornyok vannak, melyek forgatható lámpákkal informálás végett Budapesten járt volna, vagy mintha ő Szegeden a főispántól, kivel nem is találkozott, ezen választást illetőleg bizonyos irányban másíztatott volna, teljesen alaptalanok és puszta célzatos ráfogások.“ — Alispán is, főispán is ekkép tisztázva lévén, következik a belüggyminiszter. A szentesi főispáni lap hírül adja, hogy Ugrón és társai ösmeretes távirati panaszára a belügyminiszter ugyancsak táviratilag felhívta az alispánt, hogy az esetről nyomban tüzetes jelentést tegyen és az alispán a belügyminiszteri felhívás vétele napján már expediálta is — a választási elnök által hozzá, mint a közp. választmány elnökéhez beérkezett hivatalos jelentés alapján — a maga hivatalos értesítését. Ezekből megtudjuk, hogy Albertényin kívül senki sem hibás. Ami azonban legsürgősebb lett volna, az új választási határnap kitűzése, még eddig nem történt meg Jókai választói közt. Egy krassó megyei lap értesülése szerint Jókai Mór szeptemberben meglógatja oravicai választóit. Vele megy Bethlen András gróf, földmivelésügyi miniszter is-Oláh kívánságok. Vancsa János dr., a most elhunyt falázsfalvi görög katolikus érsek, mint ezt annak idején megírtuk, közölte volt lapunk kiküldött tudósítójával, ki a román kérdés megoldásának módozatai felöl kérte ki az érsek véleményét, hogy ő e tárgyban már nyújtott be emlékiratot az 1872. évben Lónyay Menyhért gr. akkori miniszterelnökhöz. Ezt az emlékiratot most egész terjedelmében közli a nagyszebeni Tribuna. Az emlékiratot Vancsa János érsek, mint az értekezlet elnöke, Baritiu György előadó titkár, Macellariu Illés és Batiu János dr. Írták alá s keltezve van Balázsfalván, 1872. julius 3-ikáról. Vancsa érsek elmondotta tudósítónknak, hogy Lónyay gróf miniszterelnök megbízásából ő erre az értekezletre meghívta Saguna András br. negyszebeni görög keleti érseket s Baloga Lászlót is. Saguna érsek betegsége miatt nem vehetett ugyan részt a tanácskozásokon, de megbízta Popea Miklós vikáriusát, a jelenlegi karánsebesi g. kel. püspököt helyettesítésével. A Tribuna által közölt emlékirat alól azonban hiányzik úgy Popea, mint Bologa aláírása. Az emlékirat az erdélyi románok kívánságaira terjeszkedik ki csupán s hosszasan fejtegeti, hogy az uniót Erdélylyel új alaptörvényben kellene szabályozni, mely tekintettel volna az erdélyi románok nemzeti individualitására. Ebben az alaptörvényben az emlékirat szerint a következő alapelvek volnának kimondandók : A) politikai szempontból: 1. a román nyelv elismerése hivatalos nyelvül, párhuzamosan a magyar nyelvvel, Erdély minden belügyi teendőiben. 2. Erdély új területi beosztása a közigazgatás szempotból. 3. Új választási törvény, mely figyelmen hagyjon minden kiváltságot. 4. A románok alkalmaztassanak az összes közhivatalokban. B) egyházi szempontból. 5. Teljes szabadság a román vallások részére. 6. A görög katolikus egyház szülesznek megrakva. A bányászati épület 850 X 700 láb, de kisebbnek látszik, mint az elektromos palota, mivel egészen négyszegletű és nem oly magas. O olasz renaissance stílusa és chicagói építő terve : Beman S. S.-é. A szállítási épület igen hosszú, 900 láb és román stílusú. Ez épület magában fogja foglalni a szállításhoz szükséges minden eszközöket, legyen az babakocsi vagy léghajó. Keletre ez épületektől a Michigan-tó partján van az ipar és művészet hatalmas csarnoka, a legnagyobb fedett tér a világon 1788 X 1688 láb × 31 acre, korinthusi stílusú, hosszában egy 50 láb széles Avenue vezet, melynek neve Columbia Ave. Ettől keletre a lagúnák mellett lesz a kormány palotája (850 X 420 láb), mely igen hasonló a Washingtonban levő kormányépületekhez. Ebben lesz minden, posta, pénzverő; itt helyezik el a híres Smithsonian természetrajzi gyűjteményt s a háborúkból való emlékeket. Érdekes lesz az Egyesült Államoknak gipszből öntött, 400 négyszögláb nagyságú térképe, mely fölött erkélyeken járhat az ember egyik államból a másikba. Általában minden épület bőven el van látva széles galériákkal. A kormánypalotából hídon a halászat pavillonjába jut az ember. Ez szép, magas ház, két kisebb, sokszögű épülettel. Ez épületek egyikében lesz az akvárium, a másikban pedig a horgászatot mutatják be. A lagúnán levő hidakon vagy gondolán érkezünk a nők kiállítási épületébe, melynek tervét Miss Sophia Gr. Hayden készítette, megnyervén a kitűzött ezer dollár díjat is. Ez épület két végén függő kertek lesznek. Ettől délre van a kertészeti kiállítás kristálypalotája, 113 láb magas üveg dómmal, a pálmák és bambuszok számára, 300.000 dollárba került. Most már csak a terület másik végének megépülése van hátra. Ez olyan rengeteg térség, hogy nemcsak a negyvennégy egyesült államok kiállítási épületei és az összes európai, ázsiai, afrikai, ausztráliai és a szigetországok pavillonjai férnek ide, de itt lesz még a középen a képtár is, 320--500 láb térségen. Második kristálypalota és tűz nem árthat neki. Hogy az idegenek mily épületeket fognak állítani, ezt még nem tudni. Az Egyesült Államok között természetesen ki fog tűnni Illinois, aztán New York, Penszylvánia, Iowa és Kalifornia. A kormánypalotával szemben lesz a hajózási kiállítás, benn a Michigan tavában. Egészen délen pedig a ló- és marhakiállítás. A szoborművek az összes épületeken csinosak. Tudjuk, hogy az amerikaiak jobb utánzók, mint teremtők és szobraik mintájául összelopdosták a világ legszebb remekeit és utánozták, ha mindjárt csak gipszből is. Az 1889-iki párisi világkiállítás területe 173 acre volt, a tető alatt levő térség egy millió négyszögláb s a garancia 3,600.000 dollár. Az 1893-iki chicagói világtárlat területe 1037 acre, a tető alatt levő térség öt millió négyszögláb s a garancia 31.500.000 dollár. E számok fogalmat adnak arról, hogy az, amit Amerika a jövő évben produkálni fog, felülhalad mindent, a mi eddig volt. Komlóssy Miklós: BUDAPESTI HIKE AP. (226. sz.) 1892. augusztus 16. mára önkormányzat, hogy kerületi és egyházmegyei kongresszusokat tarthasson. 7. A román papságot fizesse az állam közalapból. C) a közművelődés szempontjából . 8. A nép- és elemi iskolákat felekezeti alapon, az állami közegek beavatkozásától függetlenül igazgathassák a románok. 9. A kolozsvári egyetemen a magyarokkal egyenlő számban alkalmaztassanak román tanerők. 10. Ezen egyetemen a tantárgyak párhuzamosan román nyelven is tanítandók. 11. A románok számára román tannyelvvel több közintézet állítandó fel és pedig a) pár teljes gimnázium, b) pár reáliskola, c) gazdasági iskolák, melyek egyike erdészeti tanfolyammal legyen összekapcsolva, d) a románok számára egy intézet létesüljön a bányászati tudományok elsajátithatása végett. 12. A segélyre szoruló népiskolák fenntartásához az állam is járuljon hozzá. Országos ügyvédgyülés. — Saját tudósítónktól. — Győr, 1892. augusztus 14. I. nap. Az ügyvédi kamarák kiküldött képviselői ma gyűltek össze a győri megyeház nagytermében, hogy megkezdjék ama fontos tanácskozásokat, melyeknek eredménye hivatva van hazánk ügyvédi karának megzavart egyensúlyát ismét helyreállítani. Körülbelül hatvan ügyvéd vitatta kartársainak jelen tarthatatlan helyzetét. A tanácskozás igen heves volt s Beliczay Elek dr. elnök kénytelen volt egy ízben 5 percre fölfüggeszteni a vitatkozást. A szünet letelte után Beliczay helyét Erreth János országgyűlési képviselő, a pécsi kamara elnöke foglalta el, kinek tapintatos vezetése mellett a tanácskozásokat zavartalanul folytathatták. Az ügyvédgyűlés kimondta, hogy az ezen gyűlésen hozott határozatok véglegesek s hogy a Budapesten tartandó ügyvédi kongresszus egybehívását szükségtelennek tartja. Délelőtt 9 óra volt, midőn Beliczay Elek dr, a győri kamara elnöke a gyűlést megnyitotta. „Az igazságszolgáltatás terén alkotott törvények, úgymond egyebek közt az elnök, a mióta az 1875. évtől kezdve a kamarák megalakultak, részben oly irányban tűntek fel, melyek egyrészt a jogkereső közönség, másrészt az üyvédség érdekeinek kielégítését célozták. Tudvalevő az, hogy 1875 óta az ügyvédi kamarák évenként megtették fölterjesztéseiket a kormányhoz, de azok a panaszok nagy részben nem nyertek orvoslást. Nem szenved kétséget, hogy mi ügyvédek nem önző cél felé tartottunk (Helyeslés) és nem azért működtünk, hogy magunknak e téren vívmányokat szerezzünk, hanem hogy a nagyközönség érdekei minden körülmények között kielégittessenek és ez által az ügyvédi kar tiszte kellőképp méltattassék. Távol áll tehát tőlünk, hogy talán mi a helyzetet kizsákmányoljuk, vagy ezáltal magunkat fölénybe hozzuk és saját anyagi érdekeinket előmozdítsuk , hanem igenis törekedni fogunk az utat megtalálni arra, hogy az igazság ■ M■■■ M■■ I. ji M TiiiTgü .......... —.....'■■»■a