Budapesti Hírlap, 1894. október(14. évfolyam, 271-301. szám)
1894-10-17 / 287. szám
1894. október 17. BUDAPESTI HÍRLAP. (287. sz.). . a régi felekezetek és igy fönn marad a régi helyzet is. Teljes egyenlőség és viszonosság sem nyer kifejezést, mert a recepció új és kivételes helyzetet teremt a zsidók számára. A javaslat a vallásszabadság szellemére sincsen fektetve, mert amíg a már elismert felekezeteknek semmi kötelességük nincs, addig a nazarénus és az anabaptistának jelentkeznie kell a hatóságnál, mely a felvételt megtagadhatja, ha az állami elismerésért folyamodó felekezet tanaiban állam- vagy nemzetellenes dolgot lát. Ez a legmesszebb menő abszolutizmusra vezethet, mert a hatóság lépten-nyomon visszaélhetne ezzel a jogával. Kifogást tesz a javaslat 9. §-a ellen, mert ez sem egyezik meg a szabadsággal. A javaslat szerint az újonnan elismerendő felekezeteknek vagyonszerzési joga is korlátozva lesz, mert vagyont szerezni csak iskola és templomok stb. részére enged meg. Kifogást tesz a 13. §. ellen is, mert a felekezetek lelkészeinek hivatalos állásaikban való megerősítése szintén hatósági intézkedéstől függ. Egyebekben kijelenti, hogy a javaslatot általánosságban elfogadja, de ez aggályoknak kifejezését a párt részéről okvetetlenül szükségesnek tartja. Polónyi Géza : A javaslatnál elsősorban azt vizsgálja, vajjon megfelel-e a párt programjának ? Azt tartja , nem felel meg, mert a párt programja nem a vallások szabad gyakorlata, hanem a teljes vallás- és lelkiismereti szabadság. E javaslat egyes részletei, de annak egész rendszere ellenkezik a vallásszabadság elvével, mert nincs benne teljes jogegyenlőség. Közjogilag is helytelen, mert a király csakrónikát lehet. Ez negációja a vallásszabadságnak. Negációja e vallásszabadságnak az is, hogy a koronaőröknek, mely felekezethez való tartozóságára vonatkozó törvényi rendelkezés s a püspökök részvétele a főrendiházban, ezentúl is kivételes állapot marad. Magánjogilag sem helyes a javaslat, mert a magánosok felekezeti individualitására különbséget tesz. A recepciónak sincs értelme, mert vele a zsidóság célját sem éri el s a mai agitációk is csak azért vannak, mert a zsidóság helyzetét exponálták. Általánosságban elfogadja. Haviár Dániel kifejti, hogy vélekedése szerint, a javaslat nem ellenkezik a szabadsággal, s mert abban nagy haladást lát, azért a részletektől eltekint s azt egész terjedelmében elfogadja. Kiss Albert kijelenti, hogy bár e javaslat az 1848 : 20 tc. határozatait nem valósítja meg egészen, de mert egy lépést lát abban a cél felé s meggyőződése, hogy ez alapon idővel teljes egészében életté válhat: amint azt első alkalommal elfogadta, álláspontjához most is ragaszkodik. Endrey Gyula dr. közhelyeslés mellett fejtegette, hogy a párt 1893. május 19-iki határozatától nem lehet eltérni. Ezek után Hojtsy Pál, Helfy Ignác, Szinay Gyula, Kolozsvári Kiss István felszólalása után, Kun Miklós határozatát kimondja, hogy a párt Szakadatlanul azon emésztette magát, hogy az amerikai párbajt Vilma miért hozta elé? Csupa véletlenül? . . . Vagy talán tudna a dologról valamit? . . . Tudhat. . . Nem lehetetlen. Csató Ákos amennyire bolondja volt annak a leánynak, erről az ügyről is tehetett esetleg említést előtte. Csak azért, hogy a szerelmét még jobban bizonygassa vele. Ebbe az eshetőségbe teljesen beleképzelődte magát, aminek aztán természetes következménye lett az a meggyőződés, hogy ilyenformán aligha többen is nem tudnak az ő szégyenletes, gyáva meghátrálásáról. Mert azt a könnyelmű, kacér leányt már csak a puszta hivalgás is könnyen rávehette, hogy másokkal is közölje titokban ezt a miatta támadott párbaj-históriát. Igen, lehetséges, hogy ma már, ha az emberek közé megy, nem egy ismerőse úgy fog reá tekinteni, mint egy haszontalan, gyáva, szószegő emberre, aki ellenfele véletlen halálát kizsákmányolta a maga férfiatlan szabadulására. Lehetséges, hogy lépten-nyomon meg is győződhetik róla, ha az emberek magatartását, leplezett beszédét éber figyelemmel kíséri ebben az irányban. Hah ! ez a lehetőség még jobban felbolygatta minden idegszálát! Lassan kint valóságos beteg ember lett belőle, lelki beteg, aki természetes, józan eljárását mélyen megalázó botlásnak túlozta. Telt az idő anélkül, hogy észrevette volna. Közelgett az este. Ekkor elhatározta, hogy kisétál hazulról, hadd vizsgálódjék egy kissé a jelenségek felöl. Különben is érezte, hogy megőrül, ha továbbra is magányosan bezárkózva marad. Egy melegebb felöltőt a karjára vetett s az asztalon heverő kis revolvert is a zsebébe tette. — Lelövöm, ha valaki kíméletlenül, nyilvánosan megszégyenít! És kiment az utcára, föntartja eddigi álláspontját, azonban a javaslat részleteit illetőleg szükségesnek tartja, hogy a párt tagjai bírálati jogukat gyakorolják. A párt álláspontjának kifejtésével, Helfy Ignácot bízta meg. Ezután az izr. vallás recepziójáról szóló törvényjavaslatot vette a pártértekezlet tárgyalás alá. Thaly Kálmán kijelenti, hogy a javaslat ellen neki előzőleg kifogásai voltak, de mivel a zsidóság Kossudh Lajos temetésénél a nemzet gyászában igazán lélekemelő részvételt tanúsított, most a javaslatot egészében elfogadja. Polónyi Géza ezúttal sem fogadja el a javaslatot, mert a zsidóság számára külön speciális törvényt nem kíván alkotni. Ez után a párt a javaslatot elfogadja. A körmendi választás ügyében Kun elnök előterjesztette, hogy a körmendi választókerületben Zichy Hermann gróf lemondása után, új választás lesz. E részben, az ottani pártelnökség értesítése szerint, a kijelölő értekezletet október 19-ére tűzték ki. Kéri a pártot, hogy ez értekezletre megbízottat küldjön ki. A párt Bakó Emil és Papp Elek képviselőket küldte ki. Holló Lajos előadta, hogy Kossuth Ferencnek választói joga tárgyában, köztudomású dolog a kormánynak illetéktelen beavatkozása. Indítványozza, hogy e miatt, a legközelebbi ülés folyamán interpelláció intéztessék. Az interpelláció megtételével a párt Holló Lajost bízta meg. Polónyi Géza indítványozza, hogy a szliácsi fürdő eladása kérdésében is interpellálni kell. A párt az interpelláció megtételével Polónyit bízta meg. A szliácsi fürdőt tudvalevőleg azzal a kikötéssel idegenítette el tulajdonosa, hogy a vevő a jövőben nem alkalmazhat a fürdőben csak német személyzetet. Végül elhatározta a függetlenségi párt, hogy az agrárkérdésben rendes politikai programot fog kidolgozni. E régből október 18-án tartandó értekezletén előkészítő bizottságot fog választani. Budapest, okt. 16. A főrendiház módosításai. Sréter Alfréd, a képviselőház közoktatási bizottságának előadója már elkészítette jelentését a gyermekek vallásáról szóló törvényjavaslaton a főrendiház által tett módosításokról. A jelentés lényege ez . A bizottság meg van győződve, hogy a képviselőház gondoskodik arról, hogy a felekezet nélküli szülők gyermekei vallásáról szóló rendelkezések, melyeket a főrendiház a törvényjavaslatból kihagyott, a vallás szabad gyakorlatáról szóló törvényjavaslatba fölvétessenek. A bizottság kívánatosnak tartja továbbá azt, hogy a két ház közt megegyezés létesüljön, hogy a gyermekek vallásáról szóló törvényjavaslatot minél előbb és a házassági jogról szóló törvényjavaslattal egy Az utcán valami ismerőse jött a túlsó soron szembe. Látszott, hogy kényelmesen sétál, nem tekintve se jobbra, se balra, így aztán ötét se vette észre az innenső oldalon és köszönés nélkül haladott el vele átellenben. Nyári Jenő összeráncolt szemöldökkel nézett az ismerőse után s alig bírta visszatartóztatni magát, hogy utána ne menjen és arcul ne üsse. Keserűen dohogott magában : — Ez a bitang is bizonyosan tud valamit az én szószegésem felől! Máskor még messziről rázta a kalapját. Csóválta a fejét: — Jaj, ez így nem élet! Aztán folytatta az útját. Rövid időalatt kiért a főtérre. A színház környékén már nagy volt a mozgalom , nemsokára kezdődött az előadás. Amint odaért, történetesen megpillantotta a falra ragasztott színlapot.Vígjátékot adtak. — Bemegyek, — gondolá — megpróbálom némileg feledni. Nem birom így tovább! úgy is tett: beült egy páholyba. Mindjárt az első felvonásban előfordult egy bolondos jelenet: egy hencegő gavallér szánalmas gyávasággal iparkodott megretirálni egy pisztolypárbaj elől, melyet maga szerzett. Szepegését gúnyos hahotával kísérte a jókedvű közönség. Csupán Nyári Jenő maradott néma és mogorva. Erre a szomszéd páholyból áthatolt egy nő ismerőse s köztudomású lovagiasságának hőkölni akarván, halkan megjegyezte : — Persze maga az effélét nem találja kacagni valónak. Boszantja, ugye ? ■ Nyári Jenő nem felelt, hanem hátrahuzódott lassan a páholyban s a következő pillanatban eltűnt. Ment, ment az utcákon ; azt sem tudta , hova ? Megsemmisülve mormolta szüntelen : — Ez már világos célzás volt! Hej, 3 időben lehessen szentesítésre fölterjeszteni. Ennélfogva a bizottság a képviselőháznak a főrendiház által megállapított szöveget elfogadásra ajánlja. A képviselőház bizottságaiból. A képviselőhöz négy bizottsága tart ülést holnap délután. A pénzügyi bizottság megkezdi az 1895-ik évi állami költségvetési előirányzat tárgyalását. A zárószámadás-vizsgáló bizottság tárgyalás alá veszi a belügi tárca múlt évi zárószámadásait. A közigazgatási bírósági törvényjavaslat tárgyalására kiküldött bizottság újra megkezdi e törvényjavaslat tárgyalását. Az összeférhetetlenségi bizottság pedig tárgyalni fogja a Schwarcz Gyula képviselőre vonatkozólag történt összeférhetetlenségi bejelentést. E bizottságokon kívül a ház belső gazdasági ügyeit intéző gazdasági bizottság is ülést tart holnap. Látogatások a hercegprímásnál. A legutóbbi időben Vaszary Kolos hercegprímás a kormány több tagját fogadta. Előbb Hieronymi Károly és Eötvös Loránd báró miniszterek látogatták meg, aztán Wekerle Sándor miniszterelnök járt nála, aki körülbelül háromnegyed óra hosszat időzött a hercegprímásnál. Az állami számvevőszék jelentése. — Az 1893-ik évi zárószámadásról. — Budapest, okt. 16. Rakovszky István az állami számvevőszék elnöke jelentését az 1893-ik évi zárószámadásról már elkészítette. A jelentés az állami háztartás 1893-ik évi eredményét főösszegekben a következőképpen mutatja be : Összesen a költségvetési törvényben előirányzott 4866 millióért bevétellel, 486 millió kiadással és 0-5 millió frtnyi fölösleggel szemben a zárószámadás szerint az előírt, bevétel 560 millió frtot, az utalványozott kiadás 516 millió frtot, a fölösleg pedig 44 millió frtot tett. A költségvetéssel szemben tehát egészben több volt : a bevétel 74 millió, a kiadás 30 millió, a fölösleg 44 millió írttal. A póthitelek és egyéb felhatalmazások alapján utalványozott 6 millió forint kiadást és az ennek fedezésére szolgáló 15 millió forint bevételt hozzáadva, az előírt összes állami bevételek tettek 575 millió forintot, az összes állami kiadások pedig 522 millió írtra mentek, és ennek folytán a fölösleg 53 millió frtot tett ki. Az állami vagyon az 1893. évben a zárszámadások eredménye szerint 21 millió forinttal növekedett, rosszul állunk nagyon ! . . . Mit is keresek én így az emberek között! . . . A város végén járt már, a sétatér szélénél, mikor egy hirtelen jött tavaszi fellegből csak megcsordult a zápor. Nem volt egyéb mit tennie: bemenekült a sétatéri vendéglőbe, hol vígan mulatoztak cigányzene mellett. Ott helyet foglalt egy üres asztalnál, szándékosan kerülve mindenkit. Volt ugran a vendéglőben néhány ismerőse, de úgy tett, mintha nem látná azokat. És azok sem mentek most az asztalához, mivel látták, hogy feltűnően rossz kedve van. Ami persze a szegény képzelgő, zaklatott betegnek újból gyanús színben tűnt föl. — Hát ezek is? . . . Pedig még csak ezután jött a veszedelem! Szünet alatt ugyanis a cigányprímás alázatos kedveskedéssel oda ment hozzája s mosolyogva hajlongott előtte: — Nem is gondoltam, hogy a nagyságos rnfit még ma itt láthatom! Nyári Jenőt erre már a türelme végképpen elhagyta! Indulatosan rivalt a cigányra: — Miért nem gondoltad? — Hát instálom, csak nem gondoltam hüledezett a prímás. — Hát már neked is az orrodra akasztották az én dolgaimat ? Mi bajod van velem? Takarodj! Tüstént a fejedbe csapom az üveget! Éktelenül feldúlt arcán világosan látszott, hogy lelki egyensúlya tökéletesen félre van hibbanva. Felegyenesedett gyorsan az asztaltól, fenyegetően nézett a bámuló közönségen végig s azzal, mint a sebes szélvész, kirontott az ajtón. Kevéssel azután ott benn a néptelen ligetben egy lövés dördült el. Aki meghallotta, az sem csinált nagy dolgot belőle, hátha csak valami mezei pásztor lőtt künn a liget mögött ....