Budapesti Hírlap, 1895. augusztus (15. évfolyam, 207-237. szám)

1895-08-20 / 226. szám

1895. augusztus 20. BUDAPESTI HÍRLAP. (226. sz.) váci diplomáciai testület, mit szólnak hozzá az orosz állam magas méltóságai, mikor hallani fog­ják, hogy Románia követét kávéházban, nyilvános helyen, kártyajáték közben támadt szóváltás során felpofozták.“ A lapok többé-kevésbbé keményen elitélik a botrány hőseit, de azért nagyon tévedne, a­ki azt hinné, hogy valami komolyabb következése van a dolognak. Párbajt vivtak egyszeri golyóváltással, lyukat lőttek a levegőbe s az egész dolgot in op­tima forma elintézettnek tartja a közvélemény. Hol­nap mások pofozkodnak össze s az újabb skanda­lum kitörli a régi emlékezetét. Ez itt a Brenning által Fontu­ray-nek nevezett országban a szokás és a divat. A poszkiszli­ tolvajok. — Saját tudósítónktól. — Budapest, aug. 19. Az ügyészség megkapta már azokat az irato­kat is, a melyek Csombor Imre és Zsengellér Zsu­­zsánna vagyoni viszonyait illető kutatásokra vonat­koznak s igy a rendőrség teljesen végzett már ez ügygyel. A királyi ügyészség holnap fogja beter­jeszteni vádinditványát s igy lehetséges, hogy Csomborék holnap már szabadlábra kerülnek. A gazdag polgárból azonban nagyon szegény ember lesz, mert a kincstár mindenét lefoglalta. A polgári törvényszék tudvalevőleg még szombaton elrendelte Csombor ellen a biztosítási végrehajtást. Tegnap érkezett a végrehajtás iránt való megkere­sés a budapesti V. ker. kir. járásbírósághoz, a­mely a főváros balparti részén egyedül illetékes a fogla­lások teljesítésére, ma meg azért folyamodott a kincstár e bíróság mostani vezetőjéhez, Arany Sán­dor aljárásbíróhoz, hogy engedné meg esti 8 órán túl is folytatni a foglalást. Előadása szerint attól lehet tartani, hogy különben a kincstár a még most meglevő fedezettől is elesik. Végrehajtási tör­vényünk szerint ugyanis az egzekutor csak reggel 8 órától esti 8 óráig dolgozhatók, a nap többi ré­szében pedig csak akkor, ha az arra hivatott bíró­ság vezetője megengedi. Arany bíró helyt adott a kérelemnek. Ma délelőtt 10 órától éjféli 12 óráig fogana­tosították az államkincstár javára a Csombor-féle vagyonok biztosítását végrehajtás útján. A kincstár képviseletében Stefanits István dr. pénzügyi fogal­mazó s a kinevezett tömeggondnoknak Bene Ödön ügyvédnek megbízottja Vellik Gyula ügyvédjelölt jelentek meg Pataky végrehajtóval. A biztosítási végrehajtás során a végrehajtó átvett Zsarnay rendőrtanácsostól 19.000 frtot érő értékpapírt, váltókat, tallérokat, aztán azt a 40 db. százast, a­melyet a káprámában elrejtve találtak, trehány kötelezvényt stb. Az üllői­ úti Aranysas korcsmában a berende­zést, a pincében a borokat, szóval az összes ingó­ságot lefoglalták mintegy 4000 frt értékben. Bene ügyvéd tömeggondnok holnap reggel megnyittatja az Aranysast. A vizsgálati iratokból. Egy dolgozótársunknak alkalma volt látni a Csombor Imre ellen folytatott vizsgálat iratait. Ezek­ből a hírlapokban eddig megjelent közleményeknek részben való helyreigazításául a következőket közli: * Félhivatalosan tagadták azt, hogy a fővárosi rendőrség feljelentés alapján jutott volna a posz­­kiszli-tolvaj­ok igazi nyomára. Pedig így van. Bi­zonyságot szolgáltatnak a rendőrség által fölvett jegyzőkönyvek, a­melyeknek legtöbbjében, a beve­zető részben hivatkozás történik a följelentésre. A följelentés 30.733/1895. szám alatt van iktatva. * A rendőrség által a lapoknak szolgáltatott tudósítások szerint a még 1884-ben Csombor prá­­ter­ utcai lakásán tartott rendőri házkutatás alkalmá­val azért nem találták meg a poszkiszlit, mert azt Csombor a szomszéd ház fáskamarájában rejtette el. Ez nem áll, ennek az állításnak semmi nyoma sincs a vizsgálati iratokban s igy a rendőrségtől szár­mazó tudósítás öntudatosan tárt a közönség elé hamis adatot. A poszkiszlit Csombor kivéve a postakosárból, saját padlásán rejtette el s Lupisics vallomásában világosan benne van Csombor dicsek­vése, hogy nyomban a lopást követő éjjel nála ház­kutatás volt, de semmit sem találtak, mert a padlást, a­hol a posztkisztli egy üres ládába dobva hevert, a rendőrök nem néztek meg. E mulasztását szeretné titkolni a rendőrség. tje Az 1884-iki vizsgálati iratoknak Csombor és Lupisics vallomásaival való összehasonlításából az tűnik ki, hogy az akkori vizsgálatot főleg az a hi­bás föltevés vezette téves utakra, hogy a poszkisz­lit a folyosóról lopták el, pedig hát Csombor az udvarról vitte el a poszkiszlit. A folyosón szolgálat­ban volt postaszolgák, az első sorban gyanúsított Holmok, Babai és Faith, a­kiknek dolguk volt a negyedmilliós poszkiszlivel, maguk sem emlékeztek arra, hogy a poszkiszlit már levitték az udvarra. Té­ves jelentést tettek a poszkiszliről, ezzel téves irányba terelték a vizsgálatot s gyanúba ke­verték önmagukat. Ha az első vizsgálat az udvaron volt postakocsisokat faggatta volna a fo­lyosó postaszolgái helyett, talán akkor akadt volna közöttük, a­ki emlékezett volna arra, hogy szemek láttára — minden gyanús titkolózás nélkül — dugott zsákba Csombor postaszolga egy poszkiszlit.* Az volt olvasható a lapokban, hogy Supisics a zajló Dunán, viharos sötét éjszakán nem tudva jól kikutatni a baltával föltört poszkiszlit, bele­dobta azt a folyam mélyébe, a benne felej­tett ezresekkel, legalább is 100.000 forintnyi pénz­zel. Ennek ellenében Supisics vallomásában az olvasható, hogy a Paitoni osztrák vizsgáló­bíró ha­tározott kérdésére határozott választ adott, hogy a poszkiszlit csak teljes kiürítése után dobták a Dunába. „Ich war sicher sämmtliches Geld aus der Kiste entnommen zu haben.“ Cakugyan 240.000 forint volt-e a poszkiszliben ?* A Csombor vendéglőjében tartott házkutatás­kor lefoglalt a detektiv-felügyelő egy képráma mö­gött talált 40 db százast. A százasok mind 1880-iki keletűek, rejtett helyen voltak s ezért mint fontos bűnjeleket foglalta le. A házkutatást a detektiv-fel­­ügyelő egyik helyettese folytatta. Ez Csombor vejének, Lemont cipésznek a szekrényében talált 75 frtot, mai tízesekben s mai ötösökben s ő is lefoglalta ezeket, mint az 1884-iki postalopás bűnjeleit. ■■ TÁVIRATOK: Thömmel báró nyugalomban. Belgrad, aug. 19. (Saját tudósi­tónk távirata.) Thömmel báró altábor­nagy, Ausztria-Magyarország belgrádi követe, legközelebb nyugalomba vonul. Utódja Schiessl, Ausztria-Magyarországnak jelenleg teheráni követe lesz. Thömmel, ki most szabadságon van, szeptemberben visszatér Belgrádba, hogy a királynak átadja visszahívó levelét és fel­oszlassa belgrádi háztartását. Leendő utóda követségi tanácsos volt Belgrádban, mielőtt Teheránba ment s a szerb udvarnak és a bel­grádi társaságnak fölöttébb kedvelt embere volt. Agliardi visszahívása: Turin, au­g. 19. A Gazetta Piemontese vatikáni körökből jelenti, hogy Agliardi nun­­ciust legközelebb egy jelentékenyebb itáliai egyházmegye címzetes püspökévé (?) fogják kinevezni. A bolgár ellenzék fúziója. Szófia, aug. 19. A Pol. Korr. jelentése. Rado­­szlavov és Sztambulov-párt fúziójával élénken foglal­kozik az egész bolgár sajtó. A két párt alapelveit illetőleg mindig szövetséges volt s csakis a párt­­vezetők személyes differenciái folytán szakított egy­mással. Sztambulov halála azonban uj szituációt te­remtett most s a fúzió úgyszólván magától jött létre. Az uj pártalakítás persze nagy szálka az oroszbarátok szemében, a­kik nagyban dolgoznak már a fuzionált pártok megrontásán, így például azt híresztelik, hogy az új párt vezetőségét Petkov akarja magához ragadni, szintén arra van számítva, hogy a fuzionált pártok céljai s törekvései iránt bi­zonyos helyeken rossz indulatot keltsen. E híresz­telést azonban hamarosan megcáfolta a Sztambulo­­visták pártközlönye, a Szvoboda, a­mikor kijelen­tette, hogy az új párt vezetőjének Radoszlavovot tekinti. Általános az a vélemény, hogy ennek a pártnak nagyobb jelentőség tulajdonítandó s kétsé­gen kívül áll az a tény, hogy a jövendőben szá­molni kell majd azzal az ellenhatással, a­melyet a liberális párt az oroszbarát tendenciákkal szemben gyakorolni fog. Kémkedés francia Lotaringiában. Paris, aug. 19. (Saját tudósítónk távirata.) A Libre Parole jelenti, hogy francia Lotaringia egyik városában elfogtak egy magas rangú francia állami tisztviselőt, mert az a vád merült föl ellene, hogy kémszolgálato­kat teljesít Németországnak. A megyei választások Franciaországban. Paris. aug. 19. A megyei tanácsok ülésszakát ma minden incidens nélkül megnyitották. A legtöbb helyen újból megválasztották a volt elnököket. Ribot miniszterelnök nem fogadta el a Pas de Calais megyében neki felajánlott elnökséget. „Háború esetére.“ London, aug. 19. (Saját tudósí­tónk távirata.) Feltűnést kelt itt a had­ügyminiszter körlevele, a­melyben azt kér­dezte a szegényházak föntartó hatóságaitól, hogy háború esetére volna-e hely a szegényházakban lazarétumok berendezésére. A macedóniai földelők, Belgrád, aug. 19. A nagyvezér parancsára­­­Szerbiában és Macedóniában katonai bíróságokat állítottak föl az elfogott felkelők elítélésére. Az angol hadsereg főparancsnoka. London, aug. 19. Landsdown hadügyi államtitkár a felsőházban közölte, hogy a cambridgei herceg utódjául Wolseley tábornagyot nevezték ki a hadsereg főparancsnokává. A cambridgei herceg november 1-én válik meg állásától. Olasz és francia munkások verekedése. *'8g8rt Marseille, aug. 19. (S­a j á­t­ t u d ó s i t­ó n k távirata.) Olasz és francia munkások közt vé­res verekedés volt, mely mindkét részről többek­nek megsebesülésével végződött. A rendet azonban már helyreállították. A madagaszkári expedíció. Paris, aug. 19. Augusztus 17-én kelt super­­bievillei jelentés szerint a Madagaszkárba küldött hadtest szenved a semmittevés következtében és türelmetlenül várja, hogy Panavarivoba induljanak. A genovai bukás. Genova, aug. 19. (Saját tudósítónk távirata.) A megszökött Bingen testvérek könyveiből kitűnt, hogy a bukott cég a baisse spekulációkba volt keveredve a genuai piacon. Az utolsó időkben 52 és fél milliónyi olaszjáradékra, 437 Banca Italia részvényre, 2215 meridian vasúti részvényre, 2415 középtengeri vasúti részvényre és 1450 Navigazione Generale részvényre csinált kötést. E kötésekből mind a mellett alig 20.000 líra differencia származott, mert az árfolyamok a likvidáció alkalmával alig változ­tak. Csakis ennek lehet köszönni, hogy a génuai piac még súlyosabb veszteségeket nem szenvedett. Hatósági rendeletre ma a Bingen cég számos tiszt­viselőjét, két váltóügynököt és egy kereskedőt el­fogtak. Az elfogottakat azzal gyanúsítják, hogy a Bingen cég bukásában bűnrészesek. Alsó-Ausztria és a sertésvész. Bécs, aug. 19. Az alsó-ausztriai helytartóság értesítése szerint, a belügyminiszter megengedte, hogy azokat a sertéseket, a­melyek a hétfői és csü­törtöki vásáron nem keltek el a rá következő keddi vásárra is fölhajthatják a tulajdonosok s csak ha ez alkalommal sem kelnek el, lesznek leölendők. Ezzel a hentesek kívánságának tett eleget a miniszter. A hentesipartest,ü­let azt is kívánja, engedtessék !

Next