Budapesti Hírlap, 1900. május (20. évfolyam, 119-148. szám)
1900-05-12 / 129. szám
900. május 12. BUDAPESTI HÍRLAP. (129. sz.) felülhaladta az 1888-iki legnagyobb vízmagasságot is. A szabályozott részen Szalmától Pocsajig, apadni kezd a víz, de Pocsajon és Egyhalomig ismét erős áradást jelentenek. Pocsajnál folyik el az Ér vize; ez a hegyi folyócska is kiöntött és elborította a kaszálókat, vetéseket és nagy kárt okozott. Szentjobbról jelentik, hogy a környékbeli községek: Szentjobb,Gsokaj, Gsanálos, Famos, látván, hogy évek óta folytonos árvízveszedelemnek vannak kitéve, évekkel ezelőtt vízügyi bizottságot alakítottak, amely fölkérte a kulturmérnökséget, csinálja meg sürgősen a szabályozás tervét ; a költséget szívesen magukra vállalták az egész szabályozás munkájára. De a tervek még most is hevernek valahol. Sok bajt okoz a szentinrei vizi malom is, melynek zsilipjeit a legnagyobb áradás esetén sem húzzák föl. — A Berettyó-ármentesitőtársulathoz érkezett jelentések szerint a Berettyó egész érmelléki völgyét elöntötte. Mintegy nyolctizezer hold viz alá került. — (Egyházi közgyűlés.) A budapesti ev. reformált egyház május 13-án délelőtt 11 órakor a Kálvin-téri templomban az istentisztelet végeztével közgyűlést tart, melyre a budapesti ev. ref. egyház egyházi adót fizető összes tagjai meghivatnak. (Német tisztek a párisi kiállításon.) A német császár, a ki nem mulasztja el az alkalmat, ha mint, lovagias ellenfél valami kedves meglepetést szerezhet a franciáknak, ezúttal, mint a Figaro írja, a párisi kiállításra utazó német katonatiszteknek adott figyelemre méltó utasításokat. Elrendelte ugyanis, hogy a német tisztek bármikor elutazhatnak Párisba a kiállításra s nem kell külön engedelmet kérniük följebbvalóiktól. Egyúttal meghagyta, hogy minden tisztnek, amint Párisba érkezik, jelentkeznie kell a német nagykövetségnél és egyszersmind el kell menni a párisi katonai kormányzóhoz is. (Életunt fotográfus.) Egy beteg ember méreggel pusztította el magát s végzetes tettét nagy nyugodtsággal követte el. Amikor az Akácfautca 47. száma alatt Zsemle József házmester kilépett ma reggel a lakásából, az ajtó kilincsén egy zsinegen lógó levelet vett észre, a címzésen észrevette, hogy veje, ifjú Lovich Antal kezeirása. Gyorsan kibontotta, mert rosszat sejtett. Röviden csak ennyi volt a levélben: A műhelyben alszom örök álmomat. Az öreg házmester erre beszaladt az udvar hátsó részén lévő fényképészeti műterembe, ahol veje már évek óta mint segéd dolgozott. A műteremben ráakadt Lovich Antalra, a karosszékben ült holtan. Az asztalon nyitott írás feküdt, amelyen ez olvasható : Ép észszel, tökéletes öntudattal régi elhatározásomat követtem, amikor krónikus idegbajom, mellbetegségem és rossz látásom miatt, ami idegessé és munkaképtelenné tesz, meghalok. Mérgezésem donkált. Fényképész voltam és mint fényképész halok meg. Voilá tout! Lovich. Az öngyilkos negyvenhét esztendős és Bécsben született. A rendőrség a boncoló intézetbe vitette. — (Ópiumos tolvaj.) A Temesvárról jövő személyvonaton utazott a múlt éjszaka Poszler János budapesti műszerész. Egy fülkébe került egy ismeretlen emberrel, aki barátságos beszélgetést kezdett vele s később cigarettával kínálta meg. Alig szívta el Röszler a cigarettát, rögtön mély álomba merült. Amikor fölébredt, útitársa már nem volt a kupéban. Csakhamar megrémülve észrevette, hogy aranyórája és lánca, sőt az ujján levő gyűrűje is eltűnt. Nadrágja hátsó zsebébe nyúlt, ahol tárcáját szokta tartani. A zseb föl volt metszve s a tárcája, a melyben kilencszázhatvan forint volt, hiányzott. Rögtön jelentést tett az esetről a kalauznak, de a tolvajt hiába keresték, mert egy közbeeső állomáson kiszállt. Röszler Budapestre érve panaszt tett a főkapitányságon, amely megindította a kutatást. Azt hiszik, hogy a tolvaj ópiumos ciggarettával altatta el áldozatát. (Konkurzus.) A Csanádi egyházmegye papnevelő-intézetében július 3-án lesz a konkurzus. A pályázóknak érettségi bizonyítványnyal és keresztlevéllel július 2-án kell a püspöki irodában jelentkezni. (Az erdélyi pénzhamisítók.) Nemrégen megírtuk, hogy Tordán és Kolozsvárit kiterjedt pénzhamisító-bandát kerítettek kézre, amely régóta és eredménynyel űzte a hamisítást. A vizsgálat azóta egyre tartott és a hatóság most újabb bűnjelet talált. Kolozsvári tudósítónk ugyanis azt táviratozza, hogy a hatóság elzárta a Kis-Szamos vizét, mert ide rejtették el a gonosztevők a sokszorosító követ. A mederben a vizsgálóbíró és a rendőrség talált is két sokszorosító követ, melyre hamis tízesek voltak rajzolva. A viz a rajzot már egészen elmosta. (Verekedés a bécsi egyetemen.) A bécsi egyetem diákjai, mint Bécsből jelentik, ma ismét nagy csetepatét csináltak. A zavargás alkalmával a rendőrség az aulában több diákot letartóztatott. A rektor hirdetményt tett közzé, amely megtiltja a színes jelvények viselését, továbbá az egyesületek mindennemű tevékenységét az egyetem helyiségeiben és az előcsarnok lépcsőin s folyosóin való tartózkodást. (Vasúti szerencsétlenség Csömörön.) A Cinkota és Csömör között épülő helyiérdekű vasút ideiglenes pályáján szerencsétlenség történt tegnapelőtt. A kis lokomotív huszonöt homokos csillét tolt maga előtt, amelyek közül az első a csömöri lejtős pályán kiugrott a sínekből s magával rántott még nyolcat az öt méteres töltésről a mélységbe. Az első kocsin volt Szűcs Gyula fékező, aki a romok közé kerülvén, rögtön meghalt. A szerencsétlenségről azonnal értesítették a gödöllői főszolgabírói hivatalt, amely azonban tegnap délig semmiféle intézkedést nem tett. A község elüljárósága erre egyenesen a pestvidéki királyi ügyészséghez fordult, amely rögtön meg is indította az eljárást. A törvényszék központi vizsgálóbírája, Bucz Lajos dr. Zaffory Mór jegyzőkönyvvezetővel, Szikszay Sándor dr. és Andreánszky Jenő dr. törvényszéki orvossal még tegnap délben kiment Csömörre. Szűcs Gyula holttestét még ugyanazon a helyen találta a bizottság, ahol a szerencsétlenség történt, de a vonatroncsokat és egyéb bűnjeleket a vállalkozók már jó eleve eltüntették vagy félretakarították, úgy, hogy a vizsgálóbíró kíséretében odaérkezett Egri államvasúti főmérnök szakértő, a szerencsétlenség okát aligha állapíthatja már meg. Beszélik, hogy a vonatvezető a hibás, aki teljes gőzerővel tolta völgynek a vonatot, mások szerint a fékezésre rosszkor adott jelt. A vállalkozó emberei s a vonatvezető természetesen a meghalt fékezőt okolják, aki szerintük azzal okozta a bajt, hogy rosszkor fékezett. Mit derít ki a vizsgálat, nem tudni, de az bizonyos, hogy a vizsgálóbíró tegnap késő estig folytatta a helyszíni szemlét és kihallgatásokat. Elrendelte a holttest felboncolását is. A törvényszéki orvosok szív, gyomor és májrepedésen kívül kilencszeres bordatörést konstatáltak a halotton, akinek özvegye kétségbeesetten siratja kenyérkeresőjét. Szűcs Gyula jómódú családból való debreceni ember, aki nemrég még jobb napokat élt, maga is vállalkozó volt, de a legutóbbi rossz pénzügyi viszonyok őt is tönkretették. Jómódú szülei hívták őt haza, de az önérzetes ember a maga erejéből akart megélni s azelőtt egy másik vasútépítő vállalatnál mint munkavezető működött, amikor pedig ott elkészültek a munkával, a cinkotai vasúthoz szegődött, mint fékező. Itt is szerették, becsülték, mert szorgalmas, derék ember volt. Távirattal értesített hozzátartozói ma reggel érkeztek meg Debrecenből, hogy eltemessék halottjukat. (Családi kép.) Borzalmas gonosztett hírét - táviratozza tudósítónk Berettyó-Ujfaluból. Nemrég történt Berettyó-Ujfaluban, hogy a hetvennyolc éves özvegy Papp Sándorné átruházta a birtokát fiára, Papp Jánosra és menyére, kikötvén azonban, hogy őt kötelesek holta napjáig eltartani. Az öregasszonynak maradt némi készpénze is, ebből fia kölcsönkért száz forintot s írást adott róla. A kötelezvény a minap lejárt. A fiú nem tudta megfizetni a száz forintot, mire anyja bepörölte s a bíróság holnapra már ki is tűzte az árverést Papp János földjére. A fiú módfölött elkeseredett s kétségbeesett dühében összebeszélt a feleségével, hogy az öregasszonyt elteszik láb alól. Neki rontottak, megfojtották, azután fölakasztották a holttestet, hogy úgy tűnjék föl, mintha az öregasszony öngyilkossá lett volna. Mialatt azonban borzalmas munkájukkal foglalkoztak, nyolc éves kisfiuk, a ki mindezt látta, átfutott a szomszédba és rémülten kiáltozta: — Jézusom, apáék fölakasztották a nagymamát ! A gyilkos házaspárt persze tüstént elfogták s vasra verve vitték a börtönbe. — (Rendőri hírek.) Halott a Dunában. Ma délután egy asszony holttestét fogták ki a Dunából Ó-Budán. Megállapították, hogy a halott özvegy Jónás Béláné varrónő, aki a Szentendrei-út 15. száma alatt lakott. Ma délelőtt többen látták, amint ittasan botorkált a Duna partján. Valószínű, hogy beleesett a vízbe. — Leesett a második emeletről. Reindl András hatvan esztendős asztalosmunkás részeg állapotban leesett a Vas-utca 19. számú házának második emeletéről a lépcsőházba s rögtön meghalt. A boncoló intézetbe vitték. — Életunt asszony. Az Iskola-utcában összeesett ma este egy ismeretlen asszony. Az eszméletlen nőt a Szent- János-kórházba vitték. Az orvosi vizsgálat szerint valami erős méregtől lett roszul. Aligha épül föl. — Halva találták ma délután a Török-dülő egyik telkén Szabó Lajos napszámost. Megállapították, hogy Szabó részegen arccal egy pokrócra feküdt s megfuladt. — (Rövid hírek.) Zászlószentelés. A tápiósápi negyvennyolcas függetlenségi olvasókör május 13-án szenteli föl zászlaját nagy ünnepséggel, amelyre Tápió-Sáp község Budapestről is vár vendégeket. Budapestről három vonat indul nyolc óra 10 perckor, nyolc óra 40 és kilenc óra tizenöt perckor. Az érkező vendégeket a pályaudvaron ünnepséggel fogadják. — Iskolai ünnep. A budapesti II. kerületi kir. egyetemi katolikus főgimnázium Vörösmarty önképző köre május 13-án délelőtt tizenegy órakor ünnepet rendez, amelyen a kör tagjai működnek közre. — Egyesületi jubileum. A magyarországi bádogos munkások, jégszesz és vízvezetők szakegyesülete május 20-án tíz éves fennállásának emlékére jubileumi ünnepséget rendez a városligeti Hermina-kertben. A mulatságot rossz idő esetén födött helyiségben tartják meg, a tiszta jövedelmet a munkanélküliek segítésére fordítják. — Közvetetten vasúti dijak. Pöstyén és Hamburg-Altona között május 15-től közvetetten menet- és podgyász-viteldijakat léptetnek életbe. — Tíz éves találkozó. Kernel Emil gyalogos főhadnagy fölkéri volt iskolatársait, kik vele tíz év előtt Nyilván érettségit tettek, hogy június 22-én a nyitrai Szarvas-szállóban este 8 órakor megjelenjenek. — Fürdőszolgák ünnepe. A Rácfürdő személyzete ma ünnepséget rendezett Mám István fürdős tiszteletére, aki huszonöt éve szolgálja a fürdőt híven és pontosan. Üdvözlő beszéd után ajándékot nyújtottak át neki, este pedig társasvacsorával ülték meg a jubileumot. Az Első Biztosító Intézet katonai szolgálat esetére, ő cs. és kir. fensége József főherceg védnöksége alatt (Budapest, V. Erzsébet tér 1.) Az intézethez ez évi április végéig 3.573.000 koronáról szóló belépési nyilatkozat nyujtatott be s 3,651.200 koronáról szóló kötvény állíttatott ki. A biztosított tőke tehát immár 35,828.300 koronára rúg. Az intézet tudvalevőleg fiúgyermekek számára biztosít tőkéket és járadékokat a katonai szolgálat költségeinek fedezésére, illetve be nem soroztatás esetén ellátás céljából a nagykorúság idejére. Az üzemhaszon a biztosítottak és a besorozottak ezenfelül igen jelentékeny külön jutalékban is részesülnek. — Kedvező alkalom. Nagyobb mennyiségekben készpénzfizetés mellett történt előnyös bevásárlások következtében női ruhakelmék, selyemszövetek, vászonáruk, függönyök stb. most igen jutányosan, úgy nagyban, valamint kicsinyben eladatnak. Vajda Mór-féle nagy áru-üzlethelyiségben Budapest, Deák Ferencutca 7. sz. Erre a kedvező alkalomra a vevő közönség különös figyelmét nevezett cég fölhívja. IRODALOM és LÖVÉSZET, Budapest, máj. 11. Nemzeti Szalon. Holnap, szombaton déli tizenkét órakor nyitják meg a Nemzeti Szalon tavaszi kiállítását a közönségnek. A szalon illő kegyelettel áldozik mindenekelőtt Munkácsy emlékének. Hock János a kiállítási katalógus előszavában parentálja a mestert, a kiállításon pedig ott az arcképe, babérkoszorúval, gyászfátyollal övezve; az arcképet maga rajzolta, remek kis dolog. Ernszt Lajos úr gyűjteményéből való. Van két festménye is Munkácsynak a kiállításon ; gyászfátyol köríti azt is: két arckép, régi, agyonbarnult, primitív tapogatózásai a zseniális ecsetnek, de csak annál érdekesebb. A tulajdonos, egy öreg mesterember, Sonnenschein folttisztító elbeszélése szerint, Munkácsy 1865-ben festette a két képet itt Pesten, midőn Sonnenschein adott neki szállást s úgy, a hogy tellett, segített is sorsán. — Én akkor, beszélt Sonnenschein, — a Lipót utca negyvenegyedik száma alatt laktam, a hol egy kis ruhatisztító műhelyem volt. Egy kis világos szobámat bérbe adtam s ezt a művésznövendék vette ki . . . Bizony, kérem, sanyarú sorsa volt. Szegény feleségem sokszor megszánta s a mikor láttuk, hogy betevő falatja sincs, megosztottuk vele a mi szűk ebédünket. De azért jókedvű volt mindig ... Különös ember volt, kérem! Áldott jó szivü, becsületes lélek. De a házhóztartozás mindegyre szaporodott. Egyszer aztán megkértem, hogy fössön nekem egy jó cégtáblát. Festett is. Egy félgömbölyű vastáblának telepingálta mindkét oldalát. Kiakasztottam a ház elé. Egy nagy vas iS'-en lógott. Engem festett le rá, amint a munkaasztalomon egy nadrágot kefélek, az egész műhely le volt pingálva, még az a szárító kötél is, melyen a ki s