Budapesti Hírlap, 1907. április (27. évfolyam, 79-103. szám)
1907-04-01 / 79. szám
1907. április 2. ■ -' • 1 ' V■ - ■iji ■?“¡' *› BUDAFESTI HIÍrLAP. (79. sz.) elégtételt, ha becsületbiróság kötelezi a kihívás elfogadására. Tóth Elemér dr. segédei: Molnár József főhadnagy és Nagy Sándor hadnagy közölték Zanella képviselővel az okokat, amelyek miatt Tóth Elemér becsületbiróság döntését kívánja. Zanella megbízottai Corossac F. G. és Fieri Konstantin ezzel szemben hangoztatták, hogy Tóth csak tetézni akarta sértéseit. A segédek, mint Fiuméból jelentik, ma újból tárgyaltak s a tárgyalás végén két-két becsületbirót kértek föl. Az ügy legújabb fejleménye az, hogy Zanella Rikard képviselőnek az ügyben eljárt megbízottait felükhöz intézett levelük miatt Tóth Elemér provokáltatja. (Házasság.) Rigler György dr. eljegyezte Bércai Margitkát Budapesten. Zsoldos Miklós m. á. v. mérnök eljegyezte Budapesten Széchy Ilonkát, Széchy Károly vasúti és hajózási főfelügyelő leányát. Fürst Jenő Újpestről eljegyezte Hermann Bertát Budapesten. Hofmann Henrik, a Magyar Általános Kőszénbánya részvénytársaság főtisztviselője Budapesten, eljegyezte Buchwald Zelmát Aradon. Székely Zoltán április 10-én déli egy órakor tartja esküvőjét Budapesten a Szabóky utca 62. száma alatt Grünhut Gizellával, Grünhut Fülöp leányával. Tardy Jenő eljegyezte Kiskörén Früchtl Irénkét. Szabó István dr. ügyvéd, Vasvármegye törvényhatósági bizottsági tagja, tart. vadászhadnagy, eljegyezte Szombathelyen Brenner Katát, Brenner Tóbiás szombathelyi polgármester leányát. Jovánovics Szvetozár honvédfőhadnagy eljegyezte Versecen Korcsa Szidóniát. Badik Béla miniszteri segédfogalmazó, főispán titkár eljegyezte Smialovszky Marettit Trencsénben. (Községi orvosok gyűlése.) A községi és körorvosok tudvalévően mozgalmat indítottak helyzetük javítása érdekében és országos nagygyűlés egybehivását határozták el. A nagygyűlés előkészítő bizottsága húsvét hétfőjén délelőtt tartotta első gyűlését a VII. kerületi függetlenségi körben. A gyűlésen Boskovitz Mór dr. elnökölt s az előadó Rédei Manó dr. volt. Az előkészítő bizottság tárgyalta az 1876. évi XIV. törvénycikk II. rész I. fejezetének módosításáról szóló s nemrég nyilvánosságra jutott törvénytervezetet s Valkó László dr., Rédei Manó dr., Boskovitz Mór dr., Turay József dr. és Porosz Mór dr. fölszólalása után konstatálta, hogy a törvényjavaslat-tervezet a községi és körorvosi kar helyzetét nagy mértékben javítja s ezért köszönettel is vannak a kormány iránt. Kifejtették azonban, hogy a tervezet egyes szakaszai sérelmesek és azok megváltoztatását kívánják. A törvényjavaslatot ezután általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadták és elhatározták, hogy a részletes tárgyalás céljából legközelebb összehívják a községi és körorvosok országos kongresszusát. (A német császárról.) A Figaro utolsó számában folytatja Jules Huret kedves pletykáját a német császárról; mindjárt cikke elején kijelenti, hogy a II. Vilmos kalandjairól szóló mesékben nem hisz. Néha föl-föl vetnek egy nevet, valami német hercegnőét, olasz grófnőét, vagy híres színésznőét, de ez mind üres beszéd. A császár házasélete nagyon tiszta, ő a feleségét tartja a legszebb és legelegánsabb asszonynak. A császárné valóban nagyon derék anya és hitves, jámbor és emberszerető, és ami legfőbb erénye: nem foglalkozik politikával. Hivatását kitűnően teljesítette, mikor az angol vér keveredése által meggyengült fajt ismét erőssé, ismossá, hatalmassá tette. Mert Viktória törékeny, gyenge alakja bizony nem volt arra való, hogy brandenburgi óriásokat szüljön. II. Vilmos sem valami nagyra nőtt, gránátos termetű férfi, de azért szívós, egészséges, mert józanul és okos elvek szerint él. Rengeteg sokat dolgozik, százával kapja a rendes leveleket s a mellett megesik, hogy a rendkívüli jelentések egész áradata omlik kabinetjébe egy nap alatt. Franciaország kétszáz millió töltést gyárt, Anglia kijavítja Portsmouthban a hadikikötőt, Porosz-Lengyelországban nagy a nyugtalanság, Bebel izgató beszédeket mondott a parlamentben. És mindezt a sok anyagot, mely legközvetetlenebbül érdekli, gyorsan föl kell dolgoznia, azonfölül valami elhatározásra is kell jutnia, hogy cselekedhessek. A trónörököst, írja Huret, egészen más fából faragták. Ez a kedves, szeretetreméltó fiú, szívesen elcseveg a nőkkel, jól is táncol, de a katonai parádét nem szenvedheti. Kerül minden alkalmat arra, hogy mutogassa magát. A két férfi jellemének ez az ellentéte, azt mondják a berlini udvar beavatottjai, előbb-utóbb nyílt szakításra fog vezetni köztük. A trónörökös házassága előtt minden három hónapban változtatta ifjú szerelmét, persze mindig komolyan, sőt halálosan szerelmes volt. Mikor bonni diák volt, egy amerikai leányba szeretett bele, le is akart mondani a trónról és ezt megírta az atyjának. A császár röviden ennyit felelt: őrült vagy! A fiatal herceg semmit sem törődik a művészetiel és mosolyog atyjának dilettáns rajongásán. Annál, lelkesebb és értelmesebb katona. Kitűnő parancsnoka annak a huszár-svadronnak, amelyet atyjától hoszszas kunyerálás után sikerült megkapnia. A trónörökös nem szereti a hízelgőket, de annál nagyobb tiszteletet követel elsőszülöttségi joga részére, még saját testvéreitől is. A nálánál kevéssel fiatalabb Eitel herceg addig nem mer fölkelni az asztaltól, míg ő nem adott rá jelt. A trón várományosa igen boldog házaséletet él. Igaz, hogy az asszonyka mamája, a híres Anasztázia, kissé furcsa módon gondolkodik a világi törvényekről, de Cecil hercegasszonyt kifogástalanul nevelte és nem avatta be saját intim viszonyainak titkaiba. De azért a császár mégis érezteti vele múltját; ezüstlakodalmára sem hívta meg. A megsértődött hercegasszony erre azzal felelt, hogy nem látogatta meg a leányát, mikor ez gyermekágyban feküdt. Annál több szimpátiát szerzett az ifjú trónörökösné első megjelenése óta: a császár, a császárné, az egész udvar szíves szeretettel ragaszkodik hozzá. A huszonhárom éves Eitel herceg a dédapjára ütött, egészen katona, azért olyan népszerű. Adalbert tengerész lesz, Ágost Vilmos civil marad; ő inkább a művészet iránt érdeklődik. Még egy nevezetes személynek van szerepe a német udvarban: a nagybácsinak. II. Vilmos császár anyjának a bátyja, VII. Edvárd király ez a nagybácsi, akinek van rá oka, hogy féltékenyen nézze unokaöcscse sikereit, és viszont a császár is kénytelen meghajolni e nagyszerű diplomata szellemi tekintélye előtt. Mert ez bizony nem követ el olyan súlyos hibákat, mint a császár, aki túlságosan sokat beszél, irkál és telegrafál. VII. Edvárd új szövetségeseket szerez, II. Vilmos a régieket is elidegeníti, mint tavaly tette, mikor Viktor Emánuel királynak nem fejezte ki részvétét a Vezúv katasztrófája miatt, azon való haragjában, hogy az olasz meghatalmazott Algezirászban a franciák mellett foglalt állást. A császár teszi Németországot elszigeteltté egész Európában, s e helyett egy kalandos muzulmán politikát csinál Törökországban, Kis-Ázsiában és Perzsiában. (Husvét.) A megkésett tavasz végre beköszöntött husvétja. A templomok nagy ablakán beragyogott a napsugár s glóriával vonta be a szentképeket. A két ünnepnapon tömérdek hivő özönlött a templomokba, délutánonkint pedig hangos volt az utca a sétálók sokaságától. A téli kényszerü szobafogság véget ért s a ki csak tehette, a szabadban keresett szórakozást. Még nem is igen rügyeznek a fák, máris megnyitottak a mutatványos bódék a ligetekben s a nép késő estig mulatozott köztük. Az ünnepi kedvet nem zavarta meg semmi váratlan esemény. (A Stothschild-pár otthon.) Londonból táviratozzék. Tegnap érkeztek Rothschild Charles és neje, született Wertheimstein Rózsika a 60.000 lakosú Tringbe, a Londontól egy órányira fekvő városba, melyhez közel az öreg lord birtokai vannak. A fiatal pár nagyszerű fogadtatásban részesült. Az egész város angol és magyar zászlókkal volt föllobogózva, a bejáratnál fölállított diadalkapun Isten hozott magyar fölirás volt látható. Az egész lakosság az utcára tódult és nagy lelkesedéssel és a legjobb magyar kiejtéssel egyre éljent kiáltott. Az egész városon keresztül a Rothschild-parkig küldöttségek sorfalat álltak és virágot szórtak a fiatal pár kocsijába, az összes egyházak harangjai megkondultak, a város végén a nép kifogta a kocsiba fogott négy lovat és futva vitte a kocsit az egész óriás parkon keresztül a kastélyig, a hol Rothschild lord szép beszédben köszönte meg a város lakóinak a szives és nagyszerű fogadást. Azután az üdvözlő küldöttségek részére nagy villásreggeli volt. (Telekkönyvi tisztviselők országos gyűlése.) A Telekkönyvi Tisztviselők Országos Egyesülete húsvét másodnapján tartotta közgyűlését Budapesten Oertzen Ottó budapesti királyi telekkönyvvezető elnöklésével. A közgyűlés tárgya az alapszabályok módosítása volt. Szuchy János középponti telekhivatali telekkönyvvezető indítványára a közgyűlés kimondotta, hogy az egyesület címe ezentúl Telekkönyvvezetők Országos Egyesülete lesz. Az egyesület főcélja: a telekkönyvi intézményre tartozó anyag szakbizottsági összegyűjtése s földolgozása; az észlelt hiányok fölött való szakszerű eszmecsere és véleményezés, valamint a szükségesnek mutatkozó javaslatok előterjesztése és pályakérdések kitűzése által tudományos és korszerű fejlesztése, másrészt a telekkönyvvezetők, segédtelekkönyvezetők és a többi tisztviselők anyagi és szellemi érdekeinek előmozdítása, a kortársak között a testületi szellem, összetartozás és a hivatás iránt való szeretet fejlesztése. Az egyesület belső tagja a jövőben csakis telekkönyvvezető és segédtelekkönyvvezető lehet. A mostani tagok szerzett jogaikban megmaradnak. Az egyesület belső tagja a jövőben■— az eddigi 8 korona tagsági díj helyett — 6 korona tagsági díjat s egyszers mindenkorra a belépés alkalmával 2 korona felvételi díjat fizet. Az egyesület tisztviselői: az elnök, három alelnök, akiknek egyikét a budapesti, kettőt pedig a vidéki belső tagok sorából kell választani, a titkár, pénztáros és ellenőr. A közgyűlés beható eszmecsere után egyhangúlag elfogadta a módosított alapszabályokat. (Gyászrovat.) Henry Elliot, aki 1867-től 1877-ig konstantinápolyi, 1877-től 1884-ig pedig bécsi nagykövet volt, mint Londonból jelentik, ma meghalt. Gregr Ernő dr. osztrák refiráti képviselő, mint Prágából jelentik, ma délután csirkolyi birtokán nyolcvan éves korában meghalt. Az elhunyt német családból származott és öcscsével, Gregr Gyula képviselővel együtt az új cseheknek volt egyik legagilisabb és régebben igen sűrűn emlegetett vezére. Orvosi pályára készült, de 1860 óta politikával foglalkozott. 1861 óta a cseh tartománygyűlésnek, 1883 óta pedig a bécsi birodalmi gyűlésnek volt tagja. Frankfurter Manó magánzó hosszas szenvedés után élete 86-ik évében április elsején délután négy órakor jobblétre szenderült. Az elhunytat nagy és előkelő rokonság, közöttük fiai, Frankfurter Sándor dr. miskolci ügyvéd, Faragó Lajos műipari tervező, Faragó Andor dr. királyi törvényszéki vegyész gyászolja. Genersich Karola, az aszódi ág. ev. polgári leányiskola igazgatónője meghalt Kolozsvárott. Fangh István m. á. v. hivatalnok meghalt Rákospalotán, életének 34-ik, boldog házasságának 8-ik esztendejében. Péts Sándor meghalt Vácon, életének 68-ik, boldog házasságának 30-ik esztendejében. Kodra Gyuláné, született kéméndi Várady Olga meghalt életének 42-ik, boldog házasságának 18-ik esztendejében. Balla Pál, Balla Aladár újvidéki főispán nagybátyja, ma 91 éves korában meghalt Újvidéken. (Negyvenkét évig a tanári pályán.) Munkácsról jelentik, hogy Valkovszky Miklós állami főreáliskolai igazgató, az ottani főreáliskola tanára negyvenkét évi szolgálata után nyugalomba vonult. A kultuszminiszter megbízásából a kassai tankerületi főigazgató elismerését fejezte ki neki négy évtizednél hosszabb időn át kifejtett érdemes működéséért. (Lakatosmesterek országos kongreszszusa.) A magyar lakatosmesterek a húsvéti ünnepek alkalmával kongresszusra gyűltek össze s két- napi tanácskozás után megalakították érdekeik védelmére a lakatosmesterek országos szövetségét. A kongresszus vasárnap délelőtt kezdte meg tanácskozását a régi börze épületében. Mindenekelőtt a tisztikart választották meg. Elnök lett Farkas Gyula, alelnökök Berkes Kálmán, Jungfer Ferenc és Lakos Lajos (Budapestről), Márton Vilmos (Pozsony), Stoll Béla (Arad), Tátray Sándor (Nagyvárad). Titkár Zombory Béla. Az elnök üdvözölte a hivatalos küldötteket. A kereskedelmi minisztérium részéről Edvi Illés Aladár és Ladányi Jenő, az országos iparegyesület részéről Gelléri Mór kir. tanácsos, az iparegyesület igazgatója, az Építőiparosok Országos Szövetsége részéről Koch Károly és Resovszky Béla titkár vettek részt a nagygyűlésen, amelyen hatvanegy testület, egyesület és hatóság több száz taggal képviseltette magát. A kongresszusról üdvözlő táviratokat küldöttek Wekerle Sándor miniszterelnöknek, továbbá Kossuth Ferenc és Andrássy Gyula gróf minisztereknek. Ezután fölolvasták Szterényi József államtitkár levelét, amelyben sajnálatát fejezi ki, hogy rendkívüli elfoglaltsága miatt nem vehet részt a kongresszuson. A kereskedelmi minisztérium nevében Edvi Illés Aladár köszönetet mondott a meghívásért, Bauer Nándor pedig a bécsi lakatosmesterek nevében üdvözölte a kongresszust. Áttérve a napirendre, Farkas Gyula elnök kifejtette, hogy olyan szövetséget óhajtanak létesíteni, amely összes ipari és üzleti bajaikat rendezni fogja és ezáltal az ipar föllendülését és saját boldogulásukat hozza meg. Zombory Béla szólott ezután. Beszéde végén határozati javaslatot nyújtott be, amelyben kérte, mondja ki a nagygyűlés, hogy szükségesnek tartja a magyar lakatosmesterek tömörülését és ezért megalakítja azonnal a Lakatosmesterek Országos Szövetségét. Bízza meg a nagygyűlés a szövetség tisztikarát a határozatok végrehajtásával és hogy állandó összeköttetésbe lépjen a már fönnálló lakatosmesteri szövetségekkel és azokat vonja be az országos szövetség kötelékébe. Végül, hogy mielőbb alakítsa meg a nagygyűlés az egész országban a helyi szövetségeket, amelyek mind tagjai legyenek a Lakatosmesterek Országos Szövetségének és az Építőiparosok Országos Szövetségének. A felszólalást hosszabb vita követte. A kongresszus elfogadta Zombory Béla határozati javaslatát. A kongresszus kimondotta, hogy megalakítja a Lakatosmesterek Országos Szövetségét és mindjárt meg is választotta az Országos Szövetség tisztikarát. Elnök lett Farkas Gyula, alelnökök pedig: Berkes Kálmán és Lakos Lajos (Budapest), Tátray Sándor (Nagyvárad), Piros Béla (Debrecen). Megalakították ezenkívül a középponti szövetségi tanácsot, amelynek budapesti és vidéki tagja van. A vidéki szövetségek elnökei hivatalból tagjai a közép- 7