Budapesti Hírlap, 1907. október(27. évfolyam, 233-258. szám)

1907-10-20 / 249. szám

1907. október 20. BUDAPESTI HÍRLAP. (249. sz.) A Magyar Színház jövő heti műsorának külö­nös érdekessége lesz a szerdai bemutató, a­mikor először játszák a Wilde regényének, a Dorian Gray­­nek dramatizálását. Két női szerep van a darabban; az egyik Yane Sybill, egy fiatal színésznő, a­ki a Dorian Gray szerelmének az áldozata lesz; ezt Halmi Margit asszony játsza; s egy idősebb lady, a­kiben a londoni társaság előkelő asszonyait mintázza Wilde; ezt Örley Flóra személyesíti. Dorian Gray, ez a modern harcig, a­ki saját szépségétől és attól a kódolástól, a­mely szépségének jár, a gyilkosságig, majd az öngyilkosságig züllik, Somlai Artur lesz. A festő szerepét, ki a darabban Wilde filozófiáját kép­viseli, Szirmai Imre adja. Hétfőn és kedden De Linden Constance francia színésznő szerepel társu­latával a Magyar Színházban. A Városligeti Színkörben holnap, vasárnap, két népies félhelyáru előadás lesz. Délután negyed­fél órakor A falu rossza, este Az aranyember kerül színre. Az Uránia­ Színház-ban csütörtökön este lesz Goda Géza és Érai Miklós nagysikerű darabjának, A tenger-nek huszonötödik előadása. A kitűnő da­rabnak első jubileumát előreláthatóan követni fogja a második is; az eddigi előadásokat a közönség oly nagy mértékben látogatta, mint a színháznak egyet­len egy darabját sem. A jövő hét műsorát is teljesen A tenger foglalja le. * (Vendégszereplés a Magyar Színházban.) Hétfőn és kedden francia előadás lesz a Magyar Színházban. De Linden Constance színésznő lép föl a társulatával, a­melynek tagjai ismert színészek. Ér­dekes a társulatot vezető színésznő nemcsak ismert művészeténél, eddig aratott sikereinél fogva, hanem személye szerint is, mert igazán bebizonyította annak a mondásnak igazságát, hogy: művész hazája széles e világ! Származására nézve román nő, de eleinte angol, később német színpadokon aratott sikert és csak legutóbb, vagy másfél évvel ezelőtt, került fran­cia színpadra. Azóta mint híres francia színésznőt ismerik, holott egyforma tökéletességgel beszél fran­cia, angol, olasz és német nyelven. Bizonyára érdekes a sokat látott, sokfelé megfordult művésznő föllépte, a­ki nyelvismerete révén tapasztalatait a legtökélete­sebben értékesítheti művészete javára. * (Modern Színház.) Az új Andrássy­ úti Ka­baré­színház októberi műsora négy pompás új szám­mal bővült: egy meglepő színházi tréfával, egy vi­dám pesti jelenettel, Medgyaszay Vilma új kuplé­­paródiájával és Vörös Ilona aktuális metailliánsz­­da­lával. Az újdonságok mellett megmaradt az egész régi műsor. * (Az Erzsébet Népakadémia a miniszter­­elnökhöz.) Az Erzsébet Népakadémia igazgatóságá­nak ma tartott ülésén Hegedűs István el­nök meleg szavakkal mondott köszönetet a miniszter­­elnöknek és a kormánynak a Képakadémia végleges otthonának megteremtéséért. E szavak hatása alatt az új igazgatóság elhatározta, hogy Wek­erle Sándor miniszterelnököt a következő távirattal üdvözli: Az Erzsébet Képakadémia igazgatósága az új tanév mai első ülésén mély hálával jegyzőkönyvében örökíti meg nagyméltóságod elévülhetetlen érdemét, melyet a kormánynyal egyetértve az alkotmány hely­reállítása és a koronázás emlékére hozott 1907. évi 38. törvénycikknek létesítése körül szerzett, melylyel az Erzsébet Képakadémia számára fényes jövőnek útját nyitotta meg. Hegedűs István elnök, Vörösváry Ferenc főtitkár. Az ülés további folyamán a tanfolyamokról, melyekre már eddig ötszáznyolcvanan iratkoztak be és az új programról tárgyalt az igazgatóság. * (A filharmóniai hangversenyek.) Szom­baton, e hónap 26-án délután hat órakor zárják le a filharmóniai hangverseny-bérletet s a bérlőket föl­kérik, hogy előjegyzett jegyeiket mielőbb vegyék át . (Széchenyi István történeti eszméi.) Nagyon érdekes és becses tanulmánynyal foglalta el székét az Akadémiában Angyal Dávid, a magyar tör­ténetírás egyik legképzettebb s legmélyebben járó művelője. Vizsgálata tárgyává tette Széchenyinek az egyetemes és a hazai történetről vallott fölfogását és megvilágosította a legnagyobb magyar álláspont­ját a história filozófiájának mai nézőpontjából. Ered­ményei meglepők és új táplálékot adhatnának a fájdalom, soha eléggé ki nem virágzott Széchenyi­­kultusának. Széchenyi István műveiből páratlanul sokoldalú és alapos olvasottság, a történelem tanul­ságaiba való odaadó elmélyedés, rendületlen vallásos­ság és nagyszerű fogalmazású filozófia tárul elénk. A­hogy mind­ez értékes tulajdont hazája javára gyü­­mölcsöztette, a hogy fogyatékos ismereteit a magyar közjog megtanulásával kiegészíti, a hogy a múltak fölé emelkedik jós lelke, hogy bele lásson nemzete jövőjébe: mindez csodálattal tölt el bennünket. „A mely nemzet — irja egyik levelében — a valónak szövétnekét el nem taposta, az igazságnak gyáván hátat nem­ fordít, gyengeségének felfedezőit, táma­dóit nem üldözi, de bátran tekint a magamegismerés keserű tükrébe, nagylelkűleg elismeri önhibáit, s ne­mes szellemtől lelkesülve hathatós javulásnak indul: annak újjászületését az emberi erő hátráltatni többé nem bírja."“ Széchenyi egész élete s életének hatal­mas műve ilyen „keserű tükör", vajha mennél gyak­rabban tekintenénk belé. Politikai és gazdasági meg­újhodásunk lángelméjű vezére nem foglalta rend­szerbe történetfilozófiáját; műveiben elszórtan csil­lannak föl ez ékességek: Angyal Dávidé az érdem, hogy kitűnő dolgozatában összefoglalta őket. Sok nem lehet, mit Széchenyiért teszünk, sem az elisme­rés és köszönet elég meleg nem lehet azok iránt, a­kik e csodás lángelme kiapadhatatlan kútfejéhez ve­zérlik vissza nemzetünk intelligenciáját. Ezzel a mértékkel illő mernünk Angyal Dávid tanulmányát is. A 74 oldalra terjedő székfoglaló a Budapesti Szemle külön nyomataképpen jelent meg. * (János vitéz műkedvelőktől.) Resicáról írják lapunknak: A Resicai Dalegyesület, a­mely magyar előadásaival e nemzetiségi bányavárosban kulturmissziót teljesít, nagy diadalt aratott október 12-én a­ János vitéz előadásával. Ez az első eset, a­mikor műkedvelők ezzel a nehéz darabbal megpróbál­koztak. A főbb szerepeket Paál Sándorné, Juraszek Janka, Safarik Angéla, Perián Irma, Biró Árpád, Dokupil István és Zalka Károly játszották. A leg­közelebbi előadásra az egyesület a szerzőket is meg­­hívja. * (Metternich könyvtára.) A hirhedt osz­trák diplomatának, Metternich Kelemen Lotárnak könyvtárát, valamint rézmetszet és akvarell-gyűjte­ményét november 19-étől kezdve árverezik Bécsben. Természetes, hogy könyvtárában kivált az akkori kor történeti irodalma van meg elég szép számban. A 18-ik és 19-ik század több értékes díszműve is található a gyűjteményben. Bibliográfiai szempontból érdekes Servetus Mihálynak, a Kálvin által meg­­égettetett eretneknek híres munkája, melyet szin­tén megégettek. A könyvtárhoz tartozik egy becses kézirat-gyűjtemény, mely a francia irodalom ba­rátai előtt kapós lesz. Egész sereg levél Balzactól, St. Beuvetől és kivált Musset Alfrédtől. Goethének is eredeti kézirata van egy emlékkönyvben, melybe francia és német emlékverset írt. A francia írók kéziratai közt érdekesek a Castries márkinéhez írott levelek. Ez a hölgy leánynevén Maillée kisasszony, férjhezmenetele után nemsokára Párisba ment, érde­kes szőke asszony volt, ki Balzaccal viszonyt kö­tött. Balzac Langeais hercegné névvel szerepelteti regényében. Barátnéja volt továbbá Janin-nak, Sainte Beuve-nek. Musset­tel csupán ideális barát­ság fűzte össze. A márkinéhoz írt levelek közül Dumas, Lamartine, Héressaye, Seribe, Thiers le­velei is árverésre kerülnek, több más nevezetes író és akkori előkelőség kéziratával. Szükség volna, hogy a közoktatásügyi kormány a magyar vonatkozású könyvek s levelek megszerzéséről gondoskodjék. * (Mozart rekviemje.) A Szent István-ba­zilika ének- és zenekara is beáll azoknak a tényezők­nek a sorába, melyek céljukul tűzték ki a nagy­­közönség, és különösen a tanuló-ifjúság zenei isme­reteit gyarapítani és nemesíteni. A testület nyilvá­nos főpróbákon be fogja mutatni Mozart rekviem­jét, Liszt koronázó miséjét és Mozart G-moll miséjét. Az első ilyen főpróba vasárnap, október 27-én dél­előtt fél tizenkét órakor lesz a Vigadó nagytermé­ben, olcsó (2, 1 koronás és 50 filléres) helyárak mel­lett. Ez alkalommal előadásra kerül Mozart Re­kviemje, Sztojanovits Jenő karnagy vezetésével. A magánrészeket Pallady Leontinné dr.-né, Henser Margit, Pichler Elemér és Wencell Béla éneklik. * (Kamarazene.) Hubay Jenő és Popper Dá­vid a szezon folyamán több trióestét rendez egy­­egy kiváló zongoraművész közreműködésével. — A Grünfeld-Burger vonósnégyes első hangversenye vasárnap, november 3-ikán délután lesz a Royal­­ban, Medek Anna dalénekesnő közreműködésével.­­• A cseh és a brüsszeli vonósnégyes öt kamaraestet­­rendez bérletben a Royal-termében: november 25-én, december 20-án, január 14-én, február 17-én és már­cius 10-én. * (A múzeumi régiségtár gyarapodása.) A Magyar Nemzeti Múzeum régiségtára úgyszólván napról-napra értékes kincsekkel gyarpodik, a­miket a nagyközönség ajándékoz a nemzet kincsesházána­k. Az újabb szerzeményeik közül különösen becses az a XV. századbeli sodronyzománcos, eredeti magyar dí­szítésű oscuema pacis, a­melyre egy nagyszebeni cég holmijai között akadtak. Érdekes az az amulett is, a­melyet itt Budapesten a budai Szász Károly­­utca alapozásánál találtak, egy körülbelül a XVII. század vége felé eltemetett csontvázon. Nemcsak ré­gészeti szempontból, de a művész történelmére nézve is fontos az erdélyi Bonyhádról­­kikerült huszonkét darab festett fatábla, melyen különösen jól tüntetik föl a régi magyar viseletét. * (Szimfonikus hangversenyek.) A fővá­ros zenei életének kimagasló mozzanatai voltak a legutolsó esztendőikben azok a szimfonikus hangver­senyek, melyeket nyolcvan tagú zenekar élén rende­zett Kun László zeneakadémiai tanár. A küszöbön levő szezon zenei eseményeit is gazdagítani fogják ezek a hangversenyek, melyeknek műsora most is részben hazai szerzők még elő nem adott értékes szerzeményeiből, részben pedig klasszikus művekből fog alakulni. A hangversenyeket a Zeneakadémia új palotájának nagytermében tartják meg, rendkí­vül mérsékelt helyárakkal. Tanintézetek és egyesü­letek a legnagyobb mértékű kedvezményben része­sülnek. Az első hangverseny november elején lesz. * (A szabarttanítás metodikája.) A Magyar Pedagógiai Társaság ma délután Fináczy Ernő el­­nöklésével ülést tartott, a­melyen Waldapfel János dr. olvasott föl Az iskolán kívül való oktatás meto­dikájáról. Kifejtette, hogy minden oktatás célja an­nak a világnak a megismertetése, melyben az okta­tandó működni van hivatva. Minden oktatást egyéb nevelő tényezőskkel szemben jellemzi: a fogalmi mun­kát közvetítő szó útján való tradálás, a tudatosság nevelőben és nevelendőben, a tervszerűség az okta­tandó szellemében elérendő eredmények szempontjá­ból és a tartósság és folytonosság az egymásutánban. Az iskolai oktatást pedig azonkívül még a közösség (rendi vagy nemzeti közösség) céljainak szemmeltar­­tása jellemzi. A szakiskolai oktatás célja a nemzeti munka egyes ágainak művelése és előmozdítása, a nevelő iskolai oktatás célja pedig az egész nemzeti munkának, az illető oktatott egyéntől nem műve­lendő ágainak is megértése. Mindenesetre a közös egyetértő munka lehetőségének előmozdítása, nem pedig az embertársakkal való küzdelemre való képe­sítés az oktatás célja, mint ezt a pécsi kongresszuson Pikier tanár állította. S mindenesetre az oktatottak tudatos, egyszerű fölvilágosítása s nem félrevezetése az oktatás célja, a­mit Pikier szintén állított. Az iskolán kívül való oktatás szervezésének feladata vagy bizonyos iskolai szervezetek előkészítése, vagy az iskolai szervezetek kötöttségéből szabad oktató­intézmények létesítése. A­hányféle iskolafajunk van ma, annyiféle iskolán kívül való, vagy szabadokta­­tásról lehetne szó. S így mindenesetre szó kell hogy, legyen iskolán kívül való népoktatásról, középfokú és felsőoktatásról. De lehetne szó iskolán kívül való szakoktatásról is. Az ily értelemben való iskolán kí­vül való oktatásra nézve a legfontosabb kérdések: Kik tanítsanak? Milyen legyen a szervezet? Mit ta­nítsanak, és végre, miképpen tanítsanak? Ezekre a kérdésekre részletekben valamelyik jövő alkalom­mal kíván az előadó megfelelni. Az előadást rövid vita követte, a­melyben Kármán Mór és Székely György dr. vettek részt. * (Hangversenyek.) Hétfőn, október 28-án lesz a Vigadó nagytermében Geyer Stefi önálló hang­versenye. — Slezák­ Leó vasárnap, november 3-ikán rendezi dalestéjét a Vigadó nagytermében. — Ked­den, november 4-ikén lesz Heinemann Sándor dal­­estéje a Royal termében, Lazarus Gusztáv berlini zeneszerző közreműködésével. — November 5-én ren­dezi Márkus Lili zongoraművésznő önálló hangver­senyét a Vigadó nagytermében. ■— Svardström Val­­borg november 8-án rendezi dalestétjét a Royal ter­mében, teljesen új műsorral. — Szombaton, novem­ber 9-én lesz Burmester Vilmos hangversenye a Vi­gadóban. — Szerdán, november 13-án, egy fiatal francia énekesnő, Sárga Ágnes mutatkozik be este dalestén a budapesti közönségnek. A művésznőt Mes­sager Andre, a párisi Opera igazgatója fedezte föl és képeztette ki. * (Tudományos élet.) A Tudományos Akadé­mia harmadik osztálya október 21-én, hétfőn dél­után öt órakor ülést tart, melynek tárgyai:. Klug Sándor rendes tag előadása Miért nem emésztőd­nek az élő gyomra és belei? címmel, Abderhalden E., Kőrösy K. és London E. dolgozatai: A fehérje emésztése, Dipeptidák emésztése, előterjeszti Klug Sándor, Konek Frigyes dolgozata: Kéntartalmú al­kaloidák szintézise. Előterjeszti Than Károly rendes tag, Bauer Mihály dolgozata: A diszkrimináns Osz­tóiról. Előterjeszti Rados Gusztáv rendes tag.­­­­A Természettudományi Társulat választmánya a nyári szünidő után tegnap tartotta meg első ülését Wartha Vince műegyetemi rektor elnöklésével, a­ki meleg szavakkal emlékezett meg Melczer Gusztáv egyetemi tanár elhunytéról, a­­ki a Társulat választ­mányi tagja és másodtitkárja volt. Majd a pénztár­­vizsgálók terjesztették elő jelentésüket. Aztán a Bugát-pályázat, a Margó, és Silberszky-díj odaítélése ügyében bírálóbizottságot küldöttek ki. Az első tit­kár bejelentette, hogy a bolognai Aldrovandi ünne­pen Entz Géza, a bosztoni nemzetközi zoológiai kon­gresszuson pedig Horváth Géza képviselte a társula­tot, jelentette továbbá, hogy a társulat az idén őss­­ezel több népszerű előadást fog tartani. A társulat élettani szakosztálya kedden, október 22-én este hetedfél órakor az egyetem élettani intézetében ülést tart, melyen Klug Sándor és Kapdebó György fog­nak fölolvasni - 17

Next