Budapesti Hírlap, 1907. november (27. évfolyam, 259-284. szám)

1907-11-21 / 276. szám

1907. november 21. Tarm.fl'970A magyarságot (Magyarositó tanügyi kört is alakitot­­­tak), hogy az iskolára és tanitó-testületére az állam-­ ellenes üzelmeknek semmiféle árnyéka sem eshetik — Visszaélés a helypénzszedés körül. Sáj­toraljaujhelyi tudósitónk táviratozza, hogy a hely-­ pénzszedés bérbeadása dolgában visszaélést fedeztek föl, a­mely nagy kárt okozott a városnak. A bérlő szerződésébe ugyanis nagyobb összegben vették föl­ a helypénzdíjak tételeit, mint a­mekkora összegben a pályázatban voltak föltüntetve. A bérlő tehát na­­­gyobb díjat szedhetett. Illeaner Gyula főispán a visszaélés fölfedezése következtében Székely Elek fölfüggesztett polgármester ellen új fegyelmi vizs­­gála­tot rendelt el. — Kiigazított családi név. A belü­gyminisz­­ter, mint Zalaegerszegről írják nekünk, Fejér vár­megye közigazgatási bizottsági határozatának meg­-­ semmisítése mellett elrendelte, hogy a Fejér vármegye legtöbb adót fizetőinek 1907. évre összeállított név­jegyzékében irt Rohonczi István kir. törvényszéki biró (Zalaegerszeg) családi neve Rohonczy-ra kiiga­­zittassék.* — Himlő-járvány. Nagykőrösről Írják: A himlő-járvány oly nagy mértékben terjed az elemi iskolás növendékek közt, hogy a vá­ros keleti részében lévő összes iskolákat, szám szerint­­hetet, be kel­lett zárni. EGYESÜLETEK. Az Országos Magyar Iskola­ Egyesület igazgató­­tanácsa november 23-án, szombaton délután öt órakor ülést tart a középponti városházán (II. emelet 197.) Rákosi Jenő elnöklésével.* Az Erzsébet királyné alap középponti bizott­sága részéről kiküldött szanatóriumi bizottság mai ülésén betöltötte öt ingyenes ágyalapítványi helyét egy szegén­ysorsú tüdőbajos nővel. A bizottság elhatá­rozta azt is, hogy az Erzsébet királyné és Rudolf trónörökös sarkofágj­a között annak idején fölállított hatalmas emlékmű létesítése, valamint a nagybizott­ság által a királyné elhunyta alkalmával megindított országos mozgalom alkalmából származott eredeti ok­iratokat és ereklyéket az újonan alakult Erzsébet­­múzeumnak fölajánlják.* A Budapesti Országos Első Gyermekmenedele­­h­ely Egyesület választmánya Károlyi Lászlóné grófné, született Apponyi Fanny grófnő elnöklésé­vel tegnap délután a grófné lakásán alakuló ülést tartott, melyen a végrehajtó-, a pénztári-, a­­szegé­nyeket látogató- és a telekeladási bizottságokét vá­lasztották meg. A bizottságok még e héten megkez­dik működésüket.­ A Munkások Országos Kölcsönös Nyugdíj és Rokkant Egyesülete december 7-én az ó­budai Ko­rona Vigadó összes termeiben, nyugdíj alapja és rész­ben a III. kerületi Napközi Otthon javára művész­­kabarét és, táncvigalmat rendez. Az estén való­ közre­működést megígérték Ötvös Gitta, a Népszínház tagja, Komlóssy Ilonka, a Vígszínház tagja,­Mezey Ilonka, továbbá Baumann Károly, Győző Lajos. A konferencier szerep­ét Székely Dezső dr. tölti f be, a közreműködő énekeseket pedig László Lajos, kiséri zongorán. A rendező-bizottság irodája a (III., La­­jos­ utca 151. sz.) alatt van.­­x A Keleti Kereskedelmi Akadémia Szövetsége a minap tartotta alakuló gyűlését. A gyűlést Ikmnos Ignác dr. igazgató nyitotta meg lelkes beszéddel, melyben kifejtette a szövetségnek a hazai kereskedel­met is érintő céljait s annak szükségességét, hogy az akadémiát látogató s a véglett hallgatók­­ között állandó kapcsolat legyen. A szövetség ez után is kéri a végzett hallgatókat, hogy címüket a szövet­séggel (V.­ Kálmán­ utca 6.) mielőbb tudassák. -x-A Magyar Amatőrök Országos Szövetsége (Vá­rosháza utca 3. sz.) helyiségében november 21-én este 7 órakor Szeles Béla vegyész­mérnök bemutatással kapcsolatos előadást tart a magnézium-fény - felvé­telekről. Vendégeket szívesen látnak. * A Kedélyes Barátok Jótékonycélú Asztaltár­­sasága november 24-én tartja meg fölruházói ünne­pét, a­mely alkalommal ötven iskolásgyermeket lát el teljes téli ruházattal. Ugyanakkor ünneplik meg az asztaltársaság fennállásának huszadik évforduló­ját. Az ünnepség a Kulka-féle vendéglőben (Károly­­körút 19.) lesz.* A Gaudeamus társaság bálelőkészítő bizottsága november 16-án ülést tartott. A bizottság tisztikara a következőképp ,alakult meg: elnök Merkler Ká­roly ; alelnökök: Kaszás Ernő és Vasad u . .Tenőn jegyzö■ Gyulay János; pénztáros: Gergely István; ellenőr Ruttkay Antal. A bált­ 1908. év február 15-én a Katolikus Körben­ fogják megtartani. ’ KÖZGAZDASÁG. — A gyáriparosok az adóreformjavasla­tokról. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsé­gének az adóreformjavaslatok tárgyalására kikül­dött bizottsága tegnap Hatvany-Deutsch Sándor fő­rendiházi tag elnöklésével kezdte meg a törvényho­zás elé terjesztett adójavaslatok tárgyalását. Hatvany-Deutsch Sándor nézete szerint erről a dologról nem lehet elég sokat tárgyalni és be­szélni, mert mélyen érinti iparunk érdekeit , mert ha ez a javaslat törvénynyé válik, minden ipari vál­lalkozás életében oly erős és messzemenő változást fog előidézni, a­melyre jó előre kell elkészülni. A szövetségnek pedig első­sorban kötelessége, hogy mindent elkövessen, a­mi módjában és hatalmában áll, hogy a hozandó új adótörvény káros hatásait le­hetőleg enyhítse. Mert tagadhatatlan, hogy iparunk kereseti viszonyai napról-napra nehezebbek. És ha azzal kellene számolni, hogy a terhek oly óriási mér­tékben nőnek, mint az az adó­javaslatokban az iparra nézve kontemplálva van, akkor az úgynevezett ipar­­fejlesztési törekvések egészen hiába­valók voltak. Határozottan tagadja, hogy a mai helyzet olyan, hogy az iparos, a gyáros, a kereskedő jövedelmének 15—20—22 százalékáig fölmenő áldozatot hozhatna, a­mi egyszerűen azt jelentené, hogy az ipar társnak veszi maga mellé, az államot, de csak a haszonra nézve, mert a kockázat, a veszteség, a munka és a gond tovább is egyedül a vállalkozóé marad. És az is tény — így folytatja­­— hogy alig létezik Európá­ban olyan ország, a­melyben az ipar űzése és az ipar fejlesztése oly sokoldalú nehézségekkel találkoznék, mint nálunk. És alig létezik ország Európában, a­mely csak hozzávetőleg is olyan adótételeket szabott volna ki, mint a­milyent ez az új javaslat tartalmaz. Tehát kötelességünk a legnagyobb erélylyel és szí­vóssággal érdekeinket megóvni, a­mire első­sorban a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége van hi­vatva. Ama reményben, hogy a szövetség helyt is fog állni tudni e nagyfontosságú kérdésben, megnyitja az ülést és fölhívja Hegedűs Lóránt dr. ügyvivő­­igazgatót előterjesztéseinek megtételére. Hegedűs Lóránt dr. előadó tett azután részle­tes előterjesztést, az adójavaslatokat ipari szempont­ból bírálva. Fejtegetéseinek eredményét a követke­zőkben foglalta össze: az új adóreform kétségtele­nül modern alapokon indul meg, azonban mostani alakjában oly­ rendelkezéseket tartalmaz, a­melyek nemcsak rendkívül sérelmesek, hanem az ipari és városi népességre­­nézve tűrhetetlenek. Az általános jövedelmi pótadó eltörlése a földbirtokra nézve 3 százalék, a városi lakosságra ellenben csak 3,5 szá­zalék teherkönnyebbü­lést jelent. Ezzel szemben a be­hozandó új jövedelmi adó túlnyomó súlylyal az ipari keresetre nehezedik, a­mi abból is kitűnik, hogy az összes jövedelmi adónak a földbirtok csak 8 százalé­kát fizeti, a többi az egyéb kereseti osztályokra há­rul. Legsérelmesebb intézkedése a reformnak a jöve­delmi adónak a kereseti adóval való kapcsolata. Míg az összes többi néposztályok egy tárgyi és egy sze­mélyi adót fizetnek, az ipari tőke és munka két sze­­m­élyi adót fizet, sőt az osztalékok háromszoros meg­adóztatása alá kerülnek, a­mi példátlan egész Euró­pában. Miután úgy a jövedelmi adónak, mint a ke­reseti adónak kontingense túl magas alapokon képez­tetek ki, ennélfogva a tervezett 40 százalékos pót­­megadóztatás előáll s ekkor 1000 koronányi ipari jövedelem, mely Poroszországban az összes adókat egybevéve 0,6 százalékot fizet. Ausztriában 3 száza­lékot adózik, nálunk 8,2 százalékot fog fizetni; a 200.000 koronás ipari jövedelem pedig, melynek po-­­ rész adókulcsa 6 százalék, osztrák adója 8 és fél szá­zalék, nálunk 14 százalék adóig emelkedhet­. Ehhez járulnak még a községi pótlékok, úgy hogy 18—20 százalékos adóig érünk el. Ha ezek az adókulcsok megmaradnak, a reformnak legfontosabb alapelvét, az adóer­kölcs helyreállítását, össze fogják zúzni, a kincstárnak nem lesz haszna, ellenben a polgárok zaklatása növekedni fog. Legrosszabbul fognak járni záloglevelet kibocsátó intézeteink és bankjaink, me­lyeknek adója, miután­ az értékpapírok tárgyi adó­­­mentessége a jövedelmi adóban nem érvényesül, a maihoz képest 50—60 százalékkal fog emelkedni. Az összes érdekeiteknek, de magának a kincstárnak is életbevágó érdeke, hogy­ ezektől a sérelmektől az adóreform okvetetlenül megszabaduljon. Hegedűs Lóránt dr. előadása után Weisz Bertold vázolta behatóan az adóreform várható ha­tását. Kimutatja, hogy adóreform az ipari munká­sokra is kedvezőtlen. A legapróbb­ részletekre is ki­terjedő kritikáját a bizottság nagy érdeklődéssel hallgatta. Érdemben hozzászóltak még a kérdéshez Emich Gusztáv, Egger Gyula, Surányi Béla és Bacher Emil, a­kiknek fölszólalásai után Hatvany- Deutsch Sándor elnök a bizottság határozatául ki­mondja, hogy a reformjavaslatok sérelmes pontjai ellen a szövetség az egész ipari és kereskedelmi ér­dekeltséget együttes akcióra fogja tömöríteni. — A német költségvetés, Berlinből távira­tozzál­:, h­'ug­yi !A llibiil id­li bevételi és kiadási té­telei 2.760.968.401 márka vég­összeggel zárulnak, a­mely a múlt­ évi költségvetést 1­53.666.772 márkával haladja túl. A költségvetés­i­­egokolása föntartja a­­birodalom ama jogát, hogy t­ovábbi bevételi forrásokat nyisson meg a birodalom r­evételeinek szaporítására. A költségvetési törvény f­elhatalmazza a birodalmi kancellárt, hogy egyszer a mindenkori rendkívüli kiadások fedezésére 5­50.506.091 márkát kölcsön útján folyósítson, val­a­mint hogy a fő birodalmi pénztár rendkívüli, for- f­almi eszközeinek futólagos szaporítására kincstári i­zalványokat bocsáthasson ki, a­melyeknek értéke ikonban nem haladhatja meg a 350 millió márkát. a Küldöttség a miniszterelnöknél. A Bor­­Sod megyei Gazdasági Egyesület küldöttségei Miklós gödön elnök, főrendiházi tag vezetésével ma tisztel­gett Wekerle Sándor dr. miniszterelnöknél, átnyújt­ván az egyesületnek a dohánybeváltásra vonatkozó Szabályzat tárgyában­­ készített memorandumát. A miniszterelnök a küldöttséget szívesen fogadta s vá­laszában hangoztatta, hogy­ tudomása­ va­n­ a dohány­­termelők, de különösen a dohánykertészek nehéz helyzetéről s kijelentette, hogy a dohánybeváltó hi­vatalokat utasítani fogja, hogy a beváltási szabá­lyokat amaz intenciók szerint értelmezzék, melyek azoknak megalkotásánál irányadók voltak s a do­hánynak nagyobb osztályba sorozását a szabályzat­nak megfelelő módon teljesítsék s főleg kihányásnak csak azt az anyagot minősítsék, mely gyártás céljára valóban hasznavehetetlen, miután a kihányásért fize­tett csekély ár a bemunkálás költségeinek fedezésére volt eredetileg szánva.­­ Az amerikai visszavándorlás. A fiumei és németországi kikötőkbe érkező tengeri hajók, a­melyek éveken át annyi ezer honfitársunkat vitték az óceánon át. Amerikába, egyre nagyobb szám­mal hoznak vissza oly kivándorlókat, a­kiket a­z amerikai válság és a munka hiánya kényszerít arra, hogy hűtlenül elhagyott hazájukba visszatérjenek. Eddig is voltak mindig, a­kik visszajöttek, de nem kényszerűségből, hanem anyagilag meggyarapodva, csakhogy helyettük mindig tízszer, vagy százszor annyian ragadták meg a vándorbotot, a hazatértek sikerei által elvakítva. . Azok, a­kik­­most jönnek vissza, vagy legalább túlnyomó többségük, nem fog­nak példájukkal másokat a kivándorlásra csábítani, hanem éppen ellenkezőleg. Mert ezeket a nyomorúság és a csalódás hajtja vissza s a­mit ők láttak és ta­pasztaltak az Újvilágban, bizony nem alkalma® arra, h­og­y a kivándorlásra v­aló kedvet az itthon maradot­takban fölkeltse. A visszavándorlás föltűnő növekedése már he­tek óta tapasztalható. A hamburg-amerikai hajós­társaság az utóbbi hetekben átlag 2000—2500, az Austro-Americana 1100—1200, a Cunard hajós­tár­saság pedig 800 kivándorlottat szállított h haza heten­ként. Igaz ugyan, hogy a visszavándorlás az őszi időszakban rendesen növekszik, de az idei emelkedés jóval meghaladja a normális emelkedést s így két­ségtelen, hogy az amerikai válságnak, a termelés­­ megszorításának s ennek következtében beállott munkahiánynak tulajdonítható. Az Amerikából ér­­kező hírek szerint eddig nem­ lehetett megállapítani, hogy várjon csupán pillanatnyi lökés­ről van-e szó, vagyis csak múló jelenség-e, vagy pedig a visszaván­­d­orlás továbbra is fog növekedni. Sokan vannak,­­a­kik azt hiszik, hogy a visszavándorlás a­ jövőben sem fog csökkenni, mert az amerikai válság egyre­­több munkást fog a vi­sszavándo­rlásra kényszerí­ten­i, s annál inkább, mert a megélhetés is ijesztő mérték­ben megdrágult­ Amerikában. Sok munkást vissza­riaszt az a körülmény is, hogy a nagy vállalatok a smunkabérnek csak egy részét fizetik készpénzzel, amíg a többiről csekket adnak, de a pénzhiány követ­­­­keztében a bankok a csekkeket nem tudják azonnal f­eváltani.­­ Itt jegyezzük meg, hogy éppen a visz­­sszavándorlás emelkedése következtében a hamburg- i amerikai hajóstársaság a viteldíjat a fedélközi utaz­­sok számára Newyorktól Hamburgig, ötven, illetve a flassabb gőzösökön negyvenkét márkával fölemelte. A­­ hajóstársaság Grant -elnök­­ nevű ,új­­postagőzöse lég­i­­utóbb 3200 fedélközi utassal hagyta el a newyorki­­kikötőt. Másrészről az­­ amerikai válság következté­­ben német pénzügyi körökben komolyan számolnak azzal az eshetőséggel, hogy a kivándorlás Ameri­­­kába csökkenni fog s ez az oka annak, hogy a nagy - német hajóstársaságok részvényei rohamosan k­ estek, s mert az osztalékokat már az idei évre 3—4 százalék­­­kal kisebbre becsülik. — Az olasz tőzsde. Milánóból jelentik, hogy :­az értéktőzsde hoszmozgalma, a­mely már néhány nap óta föltűnést okozott, ma további előmenetelt­­tett. A Férni részvény 1200 Urán, a Banka Comer­­­dale 716 lírán zárult. A kormány intézkedése foly­tán a fedezetlen határidőüzletet megszorították, a fiú a berzspekulánsok túlkapásainak véget vetett. A spekulánsok csak kezükben véve papirosokat adhat­nak el, így tehát a vezető értékeket mesterséges itt­em nem fokozhatják le. A kormány eljárásával k Ifef mi­solatban az ottani nagy bank­konzorcium is ifetenzív munkásságot fejt ki, hogy a bajba került piac sorsán lendítsen, a­mit az­által érnek el, hogy 15

Next