Budapesti Hírlap, 1911. november (31. évfolyam, 259-284. szám)
1911-11-01 / 259. szám
14 1911. november 1. BUDAPESTI HÍRLAP (259. sz.) 11 ’ ' « meleg sírert aratott. A darab meséje a regényből már ismeretes. Coeurs egy angol lord álneve, aki francia arisztokratákat ment ki a forradalmárok karmai közül és Angliába szökteti őket. Felesége, Margit, akkor értesül először férje missziójáról, amikor megtudja, hogy férje a franciák kezébe került. Rögtön útra kel, hogy megmentse. Az asszony vállalkozását igen megnehezíti egy francia forradalmár, aki követeli, hogy adja ki férjét, különben testvére lesz a forradalmárok áldozata. A testvéri szeretet és a szerelem kél tehát csatára az asszony lelkében. A darabot kitűnő szereposztással játszották és a közönség zajosan tapsolt, a felvonás végekor sokszor szólította kárpit elé az állandóan Angliában élő magyar bárónőt. Nagy sikere volt Friedmann- Fredrich Frigyes A kéjutazás című bohózatának, mely a Lustspielhaus-ban került bemutatóra. A szerző kitűnően ért a közönség mulattatásához. A négy egymásután következő, de egymásból alig folyó fölvonás, vagy ahogy a szerző nevezi stáció, fölötte mulatságos egészet alkot. Igen sikerült az alakok megrajzolása, a legjelentéktelenebb szereplő is kitűnő karrikatúra. Egy Cook-féle utazótársaság élményeiből szövődik a darab cselekménye. Az első felvonás a svájci határon játszik, a második egy velencei hotelben, a harmadik a veronai pályaudvaron, a negyedik a hálókocsi folyosóján, éjjel. Pompás alak a kolerikus utazó, akinek semmi sem tetszik, ellentéte a megrögzött kétutas, akit semmi sem hoz ki sodrából, mert nem azért utazik, hogy boszankodjék. Találkozunk egy fiatal nászutaspárral, megismerkedünk nemzetközi csalókkal, kiknek egyike mint perzsa herceg utazik s még sok más érdekes alakkal, kikkel utazásaink közben már mi is nem egyszer találkoztunk. A közönség igen jól mulatott és sokat tapsolt a színészeknek és a jókedvű szerzőnek. * (A brit-amerikai irodalmi társaság.) csütörtökön, november 2-án, vacsorával egybekötött összejövetelt tart a Brisztol-szállodában este nyolc órakor. A résztvenni óhajtó tagokat ez után kéri a vezetőség, hogy legkésőbb csütörtökön délig Yolland Artur dr. egyetemi tanárnál (IV., Régi posta utca 7.) részvételüket jelentsék be. * (Tudományos élet.) "A Természettudományi Társulat ásvány-vegytani szakosztálya Lengyel Béla dr. miniszteri tanácsos elnöklésével ma este tartotta első ülését a szünet óta. Mauthner Nándor dr. két dolgozatát ismertette, amelyekben több savnak a szintézisére vonatkozó vizsgálatainak az eredményét tette közzé. Pólya György Oldatok eloszlása a nehézkedés hatása alatt, a Molekulás refrakcióról, Az izothermális kémiai reakció maximális munkája című dolgozatait terjesztette a szakosztály elé. Somogyi Mihály dr. Adalék a tejföl öszszetételéhez címmel értekezett. Végül Ilosvay Lajos dr. udvari tanácsos ismertette azt a Fázisból kiinduló, nemzetközi mozgalmat, a melynek az eszméje Okaidtól ered s a mely a vegyészeti egyesületeket nemzetközi szövetségben óhajtja egyesíteni. A szakosztály egyhangúan elhatározta, hogy a szövetségbe belép. Az előadásokat tetszéssel hallgatta a szakosztály. A Régészeti és Embertani Társulat Nyáry Jenő báró elnöklésével szintén ma este tartott ülést, melyen Kenczler Hugó dr. Vitás ezüstserleg a Nemzeti Múzeumban címmel tartott előadást. A múlt század harmincas éveiben 1837-ben a múzeum a Jankovich-hagyatékból egy értékes ezüst kancsót vásárolt meg, amely 1512-ből származik. Rosenberg, az ismert műtörténész egyik cikkében kétségbevonta a kancsó eredeti voltát s azt állította, hogy a XIX. században készült hamisítvány. A serlegen, melyet az előadó alapos vizsgálat alá vett, három metszet másolata van, melyeket az eredetiekkel egybevetve, rájött, hogy e másolatok nem hívek s hogy a különbségek akkorák, hogy belőlük minden kétségen kívül áll a serleg XIV-ik századbeli eredete. Ezt eddig senki sem vonta kétségbe, jóllehet Henszelmann már 1875-ben részletesen ismertette s az 1884-iki ötvösművészeti kiállításon is közszemlére volt téve. Kenczler dr. szerint a serleg felsőnémetországi ötvös műve, amit a serleg szélén levő ónémet fölirásból következtet. Éber László dr. Régi olasz rézmetszet a nyitrai székesegyházban című érdekes előadásában egy metszett rézlemezt ismertetett, a melyet a nyitrai székesegyháznak Pálffy Tamás püspök ajándékozott 1676-ban. A bearanyozott és részben beezüstözött lemez keretbe helyezve a székesegyház sekrestyéjének a falát díszíti s az előadó szerint a XV. század végén 1490. táján készítették Firenzében és rézmetszetek készítésére szolgált. A metszet Szűz Máriát ábrázolja a kis Jézussal és Botticelli közvetetlen befolyásáról tanúskodik. A British Múzeumban őrzött rézlemezen kívül a nyitrai rézmetszet az egyetlen ilyen mű, amely a rézmetszés bölcsőkorából föntmaradt. Az előadásokat a közönség tetszéssel fogadta. A választmányi ülésen Küffer Béla indítványozta, hogy az állítólagos Szent Gellért-romok megvédése ügyében beadvánnyal forduljanak a fővároshoz. Bemutatták azt a plakettet is, amelyet Szendrey János tiszteletére készíttettek. Szendrey huszonöt éven át volt a társulat titkára. A Földtani Intézet igazgatósága közhírré teszi, hogy az intézet könyvtárát novembertől kezdve a nagyközönségnek is megnyitja. Egyelőre hetenkint kétszer, mégpedig csütörtökön és szombaton délután négy órától hatig lesz nyitva a könyvtár, amely a Stefánia út 14. számú palota első emeletén van. Jelentkezni lehet a mondott időben az intézet könyvtárosánál, aki megadja az engedélyet a könyvtár használatára. * (Külföldi színházak.) A kopenhágai Dagmar-Szinhéjiban testnap volt a bemutatója Nansen Péter Boldog házasság című négyfelvonásos vígjátékénak, mely a költő ily című regényéből készült. A közönség a nyárspolgárt kigúnyoló darab elmés iróniáján sokat mulatott. — A berlini Königliches Schauspieligus-ban ma adják először Lubliner Hugó A szerencsésekéz címü vígjátékát. — A bécsi Burgtheater-ben tegnap került első előadásra Ernst Ottó A szerelem sohasem szűnik meg címü tragédiája. A darabot mind a közönség, mind a kritika igen hidegen fogadta. — A párisi Gymnase-színház legközelebbi újdonsága Wolff Pierre Tilos szerelem (L’amour défendu) című vígjátéka. — Az Opéra Comique az idei szezonban is rendez operatörténeti ciklust. Tegnap volt a sorozat első estéje. Ez alkalommal két tizennyolcadik századbeli dalműköltő művét újították föl. A kalandos életű, termékeny Monsigny-nek A szökevény (De Déserteur) című három fölvonásos vígoperája volt az első darab. Monsigny kedves, melodikus zenéje és Ledaine eleven, fordulatos meséje nagyon tetszett a sok modern zenei csemegétől megcsömörlött publikumnak. Ezután Dalayrac Charles Az eladó ház (La maison á vendre) című vígoperája következett, mely száztíz évvel ezelőtt került bemutatóra a Théátre Favart-ban, az egykori Opera Comique-ben. Az igénytelen munka bájos egyszerűsége még ma sem vesztette el vonzóerejét a közönségre. * (Képzőművészet.) Tornyay János festőművész mintegy háromszáz festményét, melyek részben mostani kollektív kiállításán szerepelnek, részben pedig még sehol kiállítva nem voltak, nyilvános aukción bocsájtja áruba a Művészház Kristóf tér 2. szám alatti kiállítási termeiben. Az aukció három napig tart, november 3-ától november 5-ig, naponta délelőtt tizenegy órától egy óráig ésdélután négy órától hatig. Egyik arobás belépőjegy váltásával, vagy pedig egyesületi tagsági-, illetve tiszteletjeggyel mindenki résztvehet. A kikiáltási ár a kiállítási katalógus árainak egytizedrésze lesz. — Győrből jelentik: A budapesti Nemzeti Szalon vasárnap, november 5-én rendezi Győrött ötvenedik jubiláris vidéki kiállítását. A kiállítás fővédőjéül Héderváry Károlyné grófnét kérték föl és ez ügyben ma délután küldöttség tisztelgett a miniszterelnöknénél Héderváron. A küldöttség tagjai voltak: Goda Béla főispán, Rusek Antal apátkanonok, Wennes Jenő polgármester, Németh Miklós alispán és Bihar Jenő, a kiállítás titkára. Héderváry Károlyné grófné a védőséget elfogadta és megígérte, hogy fiával együtt megjelenik vasárnap a verniszázson. — Szolnokról jelentik: A szolnoki művésztelep kiállítása vasárnap délelőtt nyílt meg. Ez idén a képzőművészeti főiskola nyári, — szolnoki tanfolyamának növendékei állítottak ki. A megnyitáson megjelentek Szinyei-Merse Pál, Fényes Adolf, Bosznay István, Sziámii Lajos festőművészek. Lipárch Gusztáv nyugalmazott főispán megnyitó beszéde után Szinyei-Merse Pál, az Országos Képzőművészeti Főiskola igazgatója megtekintette a kiállítást és megelégedését fejezte ki a növendékek haladásán. A művásár igen élénken indult meg. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Az edelényi rablógyilkosság. — Regulát halálra ítélték. — Miskolc, okt. 31. A miskolci esküdtbiróság ma mondott ítéletet az edelényi rablógyilkos bűnperében. A bíróság Regula Edét, akit az esküdtek az előre megfontolt szándékkal elkövetett háromszoros gyilkosságban és rablásban bűnösnek nyilvánítanak, kötél általi halálra ítélte. A vádlott sírva fakadt, mikor kihirdették neki az ítéletet s az elnöknek arra a kérdésére, hogy van-e valami mondanivalója, semmit nem tudott szólni, csak keservesen zokogott. Hosszas nógatásra mondott végre az elnök kérdésére annyit, hogy kegyelemért folyamodik a királyhoz. A himper tárgyalásának utolsó napja a következőképpen folyt le: Az elnök délelőtt kilenc órakor nyitotta meg a tárgyalást, s fölolvasta a verdikt alapjául szolgáló kérdéseket. Négy főkérdést s kilenc kisegítő kérdést adtak át az esküdtszéknek. A kérdések az előre megfontolt szándékkal elkövetett gyilkosságra, a szándékos emberölésre, a bűnrészességre és azonkívül a bűnösség minden lehetőségére vonatkoznak. Az ügyész a bűnrészesség kérdésének föltevése miatt semmisségi panaszt jelentett be. Az ügyész beszéde. Azután Bulyovszky főügyészhelyettes mondotta el vádbeszédét. Ismertette a gyilkosságnak részleteit és fölsorolta azokat a körülményeket, amelyek arra vallanak, hogy Regula Ede egyedül követte el a gyilkosságot . Midőn a vádlott ,— úgymond — a csárdába bement, zajtalanul, csöndesen, nem az volt első dolga, hogy a második szobában való szekrényből a pénzt magához vegye, hanem az ágyban) megmozdult Czeizler Henrik kegyetlen lemészárlása. És ha gyilkos művét tovább folytatni nem akarta volna, csak pénzvágyát kielégíteni, megkegyelmezhetett volna a szegény asszonynak és a leánynak. A gyilkos azonban nem elégedett meg egy, áldozattal, gonosz lelke szomjúhozott a többi ártatlanok vére után is, mivel kétségtelen, hogy Czeizler Henrik lemészárlásának zajától a szomszéd szobában lévők fölébredésével és életbenhagyásukkal tanúi lettek volna gaz cselekedetének. Ilyen elromlottságról, ilyen elzüllött gonoszságról, ilyen vad bestialitásról itt nem kell bölcselkednünk, itt nem kell szónokolnunk, itt nem lehet és nem szabad humanizmusról gondolkoznunk. Itt az igazság irtóztató súlyával kell büntetnünk, hogy e vadállatias embertől a társadalom meg legyen örökre mentve; föl kell lázadnia minden emberi érzésnek, hogy a megtámadott állami jogrend helyreállíttassék, mit az edelényi vérnász legelvetemültebb gonosztevője, irtózatos mészárlása, minden érzést kigúnyoló eljárása megérdemel. Végül így fejezte be beszédét: Föllázad az emberi érzés, eláll a szív dobbanása, hogy e rémes gyilkosságot emberi lény jóbarátján, ártatlan nőkön hogyan hajthatta végre ilyen mészárlással. Mondják ki bűnösnek a rablógyilkosságban, hadd legyen e szent hely a lelkiismeret ítéletének megdönthetetlen, igazságos temploma. A védő beszéde. Az ügyész után Lengyel Zoltán védő emelkedett szólásra. Kétségbeejtően nehéz, úgymond, a föladatom. Védenem kell ott, ahol három ember kiöntött vére kiált boszáért, amikor az egész társadalom példás megtorlást követel. Az volt a föltevése, hogy a bűntettet vagy bűnszövetkezet követte el, vagy ha egy ember tette, akkor az nem lehet józan eszű ember, tette. Mégis azt kell mondania, hogy a tárgyalás lefolyt anélkül, hogy világosságot sikerült volna az ügyre deríteni. Hibáztatja, hogy felekezeti kérdést csinálnak az ügyből, holott az emberélet egyformán becses s nincs veszedelmesebb, mint az elfogultság. A vádlott nem elmebajos, nincs is öröklött terheltsége, még senm normális, hanem korlátolt ember. A könnyű pénzszerzés vágya ragadta meg, a szerelem és az időelőtti családalapítás gondolata vitte a bűn útjára. Arra a kérdésre, hogy előre megfontolt szándékkal gyilkolt-e Regula, a védő szerint határozott nemmel kell felelni. Lopni akart s a fejszét csak falbontás végett vitte magával. Azt a kérdést, hogy volt-e Regulának bűntársa, a tárgyaláson nem lehetett tisztázni s nincs meg a tettestárs, bár megkerült egész öltözete. Amikor csak a közül kell választania, hogy halálos büntetés vagy életfogytiglan való fegyház legyen a büntetés, hivatkozik a modern irodalom jeleseire, köztük Borsod megye nagy szülöttjére, Szemere Bertalanra, aki a halálbüntetés eltörléséről irt pályamunkát annak idején, s azt kell mondani, bármily súlyos legyen a bűn és törvény, nagy legyen az elkeseredés ellene, ne kövezze meg a társadalom az elítélésre váró bűnöst, mert a kétségek és bizonytalanságok mellett nem tudná viselni a lelkiismereti felelősséget azért, hogy a tömegszenvedelem nyomása alatt halálra ítéltek egy büntetlen előéletű, jobb sorsra érdemes huszonnégy éves fiatal embert, akit többé nem lehet föltámasztani és akiről mégis utólag derülne ki, hogy a bűnös cselekedetet nem önmaga találta ki és nem egymaga hajtotta végre. Lengyel Zoltán mintegy kétrárat rosszat beszélt. Majd az ügyész replikája és a védő válasza következett, mire az elnöki délután negyed kettőkor három óráig fölfüggesztette a tárgyalást. A rezümé. A délutáni tárgyaláson, mely öt órakor kezdődött, az elnök megkérdezte a vádlottat, hogy van-e valami mondanivalója. — Nincs, felelte remegő hangon a vádlott. Ezután az elnök összefoglalta a nyolc napi tárgyalás eredményét: — Esküdt urak, — mondotta az elnök, — a törvény értelmében útmutatást kell adnom önöknek arról, hogy mi a teendőjük, hatáskörük; meg kell magyaráznom a törvényeket és a kérdéseket. Önöknek ítélniük kell a vádlott fölött egy rövid szóval, igennel vagy nemmel, ítéletüket a fölmerült bizonyítékok, a vádlott, a tanúk előadásai, a szakértők véleménye, a fölolvasott okiratok, a beszerzett és megtekintett bűnjelek megfigyelése alapján kell megérlelni magukban, mint esküjükben ígérték, részrehajlás nélkül, minden személyes tekintetet félretéve, úgy, amint azt az igazsághoz híven helyesnek, okosnak és jónak fogják találni. Az ügyészség gyilkossággal és rablással vádolja Regula Edét. A védelem ennek ellenében azt a kérdést teszi föl,, hogy nem-e szándékos emberölés és rablás esete forog fönn. A két álláspont között az a különbség, hogy a vádhatóság a legsúlyosabb bűncselekménnyel vádolja a vádlottat, a védő pedig ennél egy fokkal enyhébb bűnösséget és enyhébb büntetést kíván alkalmazni. Mind a két esetben a szándéknak az emberélet kioltására kell irányulnia.