Budapesti Hírlap, 1912. június(32. évfolyam, 129-153. szám)
1912-06-19 / 144. szám
k szégyenkezni a fajoknak abban az impozáns tornájában. Mint hatalmas, életerős, viruló nemzet jelenünk meg mi is, s részt kérünk a küzdelemből, amelyben a győzelem az egész nemzet dicsőségét jelenti. Ott lesznek a Stadionba vezető úton a mi fiaink is s a piros-fehér-zöld trikolórt éppen úgy meglengeti majd a szél árbocán, mint a piros-kék sávos angol avagy a csillagos amerikai lobogót. Százegynéhány atléta fogja hirdeti a magyar sportratermettségét s már ez a szám is meggyőzi majd a világot, hogy a nyugat és kelet közé ékelt gyönyörű országot sportszerető és testben is erős nép lakja. Akármint lesz is, kivesszük-e osztályrészünket a diadalból, vagy sem, az a tény, hogy száz főnyi csapatot állítunk ki és küldünk a távol messzeségbe, már magában ránk fogja fordítani az érdeklődést s nevünket már ezzel is vastag betűkkel írjuk bele az 1912. évi olimpiász történetébe. A magyar kiküldöttek első csoportja vasárnvp indult el az olimpiász útjára. A legnépszerűbb sportág, a labdarúgás reprezentánsai nyitották meg az atléták sorát. S ahogy a futballistákat újrabocsátotta a főváros sporttársadalma s ahogy köszöntötte őket a vidék, amerre elhaladtak, csalhatatlan előjele annak a nagy és általános érdeklődésnek, amely az olimpiász idején lázban fogja tartani az egész országot. A Budapestről való elindulásnál bensőségesebb, melegebb és lelkesebb búcsúztatásban még sohasem részesültek a válogatottak. Lehetetlen, hogy az impozáns tisztelgés mély nyomot ne hagyna az olimpiai túrán levő fiuk lelkében. A nyugati pályaudvarban ember ember hátán. Kipirult arcok, könnybe lábadt szemek s a szívekben őszinte jókívánság sugárzott a játékosok felé, akik szótlanul, szinte sápadtan szemlélték az érzéseknek ezt a megnyilatkozását. A vonat indulása előtt húsz perccel már alig lehetett a kocsik közelébe jutni, amelyben a futballisták utaztak. A sokaság közepén állott Kárpáti Béla a labdarúgó-szövetség elnöke s lelkesítő, biztató szavakkal búcsúztatta a nagy és nemes feladat teljesítésére induló futballistákat. Az utasok nevében Steiner Hugó a csapatot kisérő főtitkár válaszolt, beszéde után fölharsant a hip-hip hurrák s dörgött az éljenzés, amíg a vonat ablakaiból apró nemzeti szinű zászlócskákkal integető játékosok el nem robogtak. A síneken jobbról is, balról is kifutásra ke* "X szén egy-egy vonat állott s ezeknek a közönsége dehogy is mulasztotta volna el a játékosok üdvözlését.* Túlesve a bucsuzkodáson, a játékosok elhelyezkedtek. Neni kereste most egyik sem a klubtársát, úgy foglalt helyet mindenik, ahogy jött. Az egyesületi választófalak az indulási jelző füttyszóra leomoltak s remélhetően nem is épülnek föl még Budapesten sem. Csöndes társalkodással telt el az idő. Érsekújváron, majd Vágújhelyen és Pöstyénben köszöntötte a játékosokat az állomásra kigyülekezett sportközönség. Zsolnára érve igen kellemes és sokáig felejthetetlen meglepetés érte a magyarokat. A város intelligenciája, mind egy szálig, a diákság óriás tömege és szépséges hölgyek várták zenével és virággal. A mámorosan éljenző tömegből kivált egy fekete ruhába öltözött fiatalember s tüzes szónoklattal búcsúzott a játékosoktól, emlékül átnyújtotta a Zsolnai Testgyakorlók Köre pántlikával ékesített rózsabokrétáját. Steiner Hugó vette át s köszönte meg. A reáliskola negyedik osztálya még bokrétát és egy másik iskola babérkoszorút adott az ifjúságnak. Az ünnepi aktusra kirendelt zenekar kuruc nótát játszott, majd a közönség a vonat népével együtt elénekelte a Himnuszt. A zsolnaiak sokáig nem unták volna meg Schlossér, Bodnár, meg a többiek ünneplését és éltetését, velük azonban a vonat tovább robogott, de ott hagyta nekik Sebestyént, Domonkost és Károlyt, akik Herczog Ede szövetségi kapitánnyal és néhány kísérővel Zsolnán bevárták a három órával később áthaladó berlini gyorsvonatot. A hálókocsi kérdést csak így lehetett ugyanis megoldani, mert a délben indult vonaton nem volt elég hálófülke. A magyar társaság ismét teljessé lett itt Berlinben, ahová jó éjszaka után reggel öt óra huszonhat perckor érkezett meg a csapat első része. Többmint három órát tölthettek az utasok Berlinben, mert útjukat csak nyolc óra negyvenkilenc perckor folytatták Koppenhágába. A dánok gyönyörű fővárosába ma este hat óra negyvennyolc perckor érkezik meg a magyar csapat s megszáll a Bristol szállóban. Az olimpiai túra első állomását, Göteborgot, a június 20 iki magyar-svéd mérkőzés színhelyét kedden este hat óra harmincnégy perckor érik el. A magyarok szállása a Hotel Gotes Kallare-ban lesz. Kiss Gyula: Göteborg1, jun. 18. (Kiküldött munkatársunk távirata.) A válogatott csapat ma este érkezett Göteborgba. A játékosok egészségesek, csak Payer gyengélkedik. A magyar-svéd mérkőzés csütörtökön este nyolc órakor kezdődik. Stokholmban ma volt az olimpiai futballtorna sorsolása. Az első napon Hollandia Svédországgal, Németország Ausztriával, Olaszország Finnországgal, Franciaország Norvégiával játszik. Anglia, Dánia, Oroszország és Magyarország csak a második napon kezd. .4 magyarokat az angolokkal sorsolták össze.* — .1 magyar kiküldöttek. — Amerika csillagos lobogója alatt hadihajó viszi az amerikai versenyzőket Stokholmba. Minden van a hajón — futópálya, úszómedence, ugró- és dobóhely — ami a tréninghez szükséges. Amerika okosan gondoskodott arról, hogyaz óceáni út ne törje le versenyzőit. Mialatt az olimpiász jövendőbeli győzteseivel teljes gőzzel rohan a hajó, nálunk is kiszemelték már azokat az atlétákat és birkózókat, akik a magyar színekért fognak Stokholmban küzdeni. A Magyar Olimpiai Bizottság atlétikai szakosztálya hétfőn állította össze a kiküldendő atléták névsorát, amint következik: Sprinterek: Jankovich István, Rácz Vilmos, Szalay Pál, Ondrus István, vagy Szobola Ferenc, a szerint, hogy melyikük győz a pénteki megtartandó meccsben. Középtávfutók: Bodor Ödön. Mezei Frigyes, Déván István, Szerelemhegyi Ervin, Forgács Ferenc, Savysky Teófil. Hosz-:. szutávfutók: Váradi Mihály, Kárpáti Ödön. Gátfutó: Solymár Károly. Súlydobó: Mudin Imre .Diszkoszvetők: Ligetfalvi György, Kobulszky Károly, Ujlaky Rezső. Gerelyvelő: Kovács Mór. Magasugró: Wardener Iván báró. Rúdugró: Szathmáry Kálmán. Az atlétikának minden ága képviselve lesz tehát Stokholmban, kivéve a gyaloglósportot, amiben kirívó módon maradnánk le a nemzetek versenyében. Nagyjából szerencsésnek találjuk a válogatást. Az a nézőpont érvényesült ugyanis, hogy teljes 4X100 és 4X400 méteres futóstaféta jelenhessen meg az olimpiász startjánál, miután sprintstafétánkat egyedül Amerika és Anglia, 4X400 méteres stafétánkat pedig Amerika, Anglia és Németország stafétája győzheti le. Helyes tehát, ha erre a két számra koncentráljuk minden erőnket, miután határozott sanszunk van bennük helyezésre, ami pedig már jelentős siker volna. A birkózó szakosztály ugyancsak hétfőn este a következő birkózók kiküldetését határozta el: Pehelysúly: Pollák, Szászky. Könnyűsúly: Radvány, Stemmer, Márkus. Középsúly .4. csoport: Zólyomi, Miskey, Steiner. Középsúly B. csoport: Varga Béla. Nehézsuly: Weisz Rikárd. Itt említjük meg, hogy a londoni olimpiász győztesének, Weisz Rikárdnak, indulhatása fölött nem döntöttek még Stokholmban. Az az ellenőrizhetetlen hír, hogy Weisz Rikárd nevezését elfogadták, abban találja magyarázatát, hogy Weisz nevét is bevették Stokholmban az olimpiászra benevezett birkózók névsorába. Abban a névsorban azonban csorbítatlanul bent van mindenki, akit az egyes nemzetek hivatalosan beneveztek, a nevezések elfogadása fölött azonban csak később dönt a svéd olimpiai bizottság. Helyes volna tehát Fischer Tibort is kiküldeni a nehézsúlyban, nemcsak azért, mert Weisz Rikárd szereplése még legalább is kétséges, de mert tudásával és elért eredményeivel sokszorosan kiérdemelte. — Az osztrák olimpiai próbaverseny. — A magyar bajnoki viadallal egy időben tartották meg Bécsben a próbaversenyeket, amelyek az osztrákatlétika jelentőségteljes fejlődését igazolták. Közöljük az eredményeket s összehasonlítás kedvéért zárójelben föltüntetjük az ugyanazon napon elért magyar eredményeket is: 100 m. síkfutás. Fleischer 11.4 mp. (Száz yardra 10 mp., ami 100 méterre 10.8 mp.-nek felel meg.) Sulydobás. Schaffer 12 m. 40 cm. (13.50). 400 m. síkfutás: Ponursky, Lemberg 53.4 mp. (402 és fél m. 51.8 mp.) Távolugrás: Ehrenreich 667 cm. (661 cm.) Diszkoszvetés: Tronner 39 m. 70 cm. (41.49 m.) Gátfutás: Franzl 17.8 mp. (16.2 mp.) Gerelyvetés: Kroyer 40.82 m. (52.25 m.) 200 m. síkfutás: Ehrenreich 24.6 mp. (230 mp.) Rúdugrás: Franzl 315 cm. (320 cm.) 1500 m. síkfutás: Latawietz, Lemberg 4 p. 25.6 mp. (nagyon gyenge eredmény) . Az osztrák olimpiai bizottság a próbaversenyek alapján a következő atléták kiküldését határozta el: Slack (a maratoni futásra), Fleischer, Franzl, Ehrenreich, Schaffer, Kwieton, Tronner, Weinziger, Kröjer, Garcinsky, Pomursky. Az osztrák csoportot Pfeifer, Schönekker és Wraschtil kisérik Stokholmba. BUDAPESTI HÍRLAP (04. sz.) 1912. junius 19. Taft és Roosevelt. Budapest, jun. 18. A republikánus nemzeti konvent ma választja meg jelöltjét az Egyesült Államok elnöki méltóságára. Bár maga az elnökválasztás csak az ősszel, novemberben lesz, már most is nagy az izgalom egész Amerikában, de különösen Csikágóban, ahol a konvent összeült. Mivel a republikánus pártvezetőség Taft részén van, valószínű, hogy ő kerül ki győztesen, mert delegátusainak mandátumát majdnem mind igazolják, mig Rooseveltéit tömegesen megsemmisítik. E miatt Roosevelt hívei rendkívül el vannak keseredve s félő, hogy vérontásra kerül a dolog. A választási mozgalomról a következő táviratokat kaptuk: Csikágó, jun. 18. Azt a szállót, a melyben Roosevelt megszállt, állandóan több ezer főnyi tömeg veszi körül. Roosevelt megjelent az erkélyen és izgató beszédet intézett a tömeghez. A többi közt ezt mondotta: — Barátaim! Csikágó nem olyan város, ahol lopni lehet. A nemzeti bizottság a delegáltak szavazatainak összeolvasásánál most megtette a munkáját és a vitás helyek közül Tartnak 233-at, nekem ellenben csak 13-at ítélt oda. Itt van előttem egy plakát, amelyen a kaliforniaiak esküdöznek, hogy semmiesetre sem fogják megengedni, hogy a tolvajok a rablott dolgokat meg is tarthassák. Ez már nyílt küzdelem a tolvajok ellen, akiknek semmiesetre sem szabad győzniük. Azokban a városokban, ahol a véleménynyilvánítás szabad. 2:1, 3:1, sőt 8:1 arányban szavazattöbbséget értem el. A nép ma erősebb, mint valaha és nem fog belenyugodni abba, hogy a Szavazatokat ellopják azok a hivatásos politikusok, akik Amerika politikai életében a legrosszabb és legmegvesztegethetőbb elemet képviselik. Csikágó rendőrségének és milíciájának több mint a fele korán reggel a Coliseum körül foglalt állást. Így rendelte Hatley kormányzó és kiadta az utasítást, hogy mihelyt a konventben dulakodás támad, a karhatalom nyomuljon be. Roseswather volt miniszter fogja megnyitni a konventet, de nagy kérdés, hogy rend lesz-e csak addig is, míg a korelnök indítványozni fogja, hogy a konvent válassza meg elnökké Ruthot, aki Taft híve. Ezzel szemben Roosevelt pártja Borah államügyészt kívánja az elnöki székben látni. Csikágó, jan. 18. Az erőpróba Roosevelt és Taft hívei között előreláthatóan a nemzeti konvent ma kezdődő ülésén fog eldőlni. Roosevelt hívei kijelentik, hogy a megtámadott delegációs mandátumok tulajdonosait meg fogják akadályozni szavazatuk leadásában. Roosevelt hadjáratának vezetője azt állítja, hogy Rooseveltnek most negyvenkét delegátus szavazatával többje van, mint amennyi szükséges. Taft elnök hívei ellenben azt állítják, hogy Taft jelölése már az első szavazásnál biztosítva van. Elismerik azonban, hogy Taft híveinek legfőbb feladata az, hogy megakadályozzák az újonan megnyert delegátusok elpártolását. A delegátusok körében való korteskedés szüntelenül tart. Cecil Lyons, Roosevelt egyik agitátora, felszólítja az oklahomai delegátusokat, hogy ismételjék meg a párisi kommün jeleneteit, ha a nemzeti konvent jóváhagyja a nemzeti komité eljárásait.