Budapesti Hírlap, 1913. február (33. évfolyam, 28-51. szám)
1913-02-18 / 42. szám
1913. február 18. BUDAPESTI HÍRLAP (42. sz.) » (Széchenyi-ciklus.) A Magyar Társadalomtudományi Egyesület vasárnap délelőtt tartotta meg a Nemzeti Múzeum dísztermében az idei Széchenyiciklus hatodik, utolsó előadását. Voltaképpen Berzeviczy Albertnek értekezése Széchenyi kultúrpolitikájáról volt a programon,de ő akadályozva lévén, helyette Gaál Jenő főrendiházi tag beszélt nagyszámú és igen díszes közönséghez Széchenyi társadalmi politikájáról és egyúttal bezárta az idei sorozatot. Előadásának bevezetésében kiemelte, hogy Széchenyi mint társadalmi politikus volt a legnagyobb. Erre a hivatásra nemcsak hajlama és képessége, hanem az a mély meggyőződése is vezette, hogy adott politikai viszonyaink miatt az államhatalommal nem rendelkezhetünk oly föltétlenül, mint magunkkal, vagyis a szerves életű társadalommal. Ennek képző, plasztikus természetét jól ismerte és áldásait a műveit nagy nemzeteknél közvetetlenül észlelte. A társadalmi politikának azután egész rendszerét dolgozta ki magában. Reformjaiban erre az öntudatosságra találunk mindenütt. Gaál Jenő ennek alapelveit behatóbban fejtegetvén, hangoztatta, hogy Széchenyi első nagy társadalmi bölcselőnk volt, bámulatos sikerei tehát nem a véletlennek köszönhetők Azok az eszmék, melyekkel ő a magyarságot regenerálta, örökbecsüek. A mai zilált közélet, hatása alatt bomlásnak indult társadalom megújhodása is csak akkor remélhető, ha visszatérünk a Széchenyi szociális politikájához. Ehhez pedig hozzájárulhat a társadalom minden tagja, mert az okos és hi kötelességteljesítésben mindenki mester lehet. — Az előadást az előkelő közönség nagy figyelemmel hallgatta és a végén hosszasan megtapsolta. * 1Wagner-hangverseny.) A Népopera ma este igen érdekes hangversennyel ünnepelte meg Warner Rikárd halálának harmincadik évfordulóját. A színház megerősített zenekara Cahn-Speyes Rudolf dr. hamburgi karmester vezetésével gondos előadásban részleteket mutatott be Wagner zenedrámáiból. Hallottuk a Rienzi, Tannhäuser, Bolygó hollandi, Lohengrin, Nürnbergi mesterdalosok megnyitóit. Calm Speyer igen kiváló orkeszter-művész, ki nagyszerűen jeleníti meg előttünk a wagneri uvertürök hatalmas freskóképeit. Az egyes számok között a színház tagjai énekeltek áriákat Wagner darabjaiból.. Gábor Arnold hajlékony meleg, bari,ionjában igen jól énenyésül a Wolfram dala az esti csillaghoz. Bihar erővel, teljes tömör basszusához pompásan illik az őrgróf ünnepi szózata. Pogány György Grál-legendája hangban kellemes, előadásban plasztikus finoman átérzett. A színház egészen megtelt s a közönség sokat tapsolt az est közreműködőinek, elsősorban a vendégkarnagynak és több számot megismételtetett. : '* (Az első jubileum.) Kálmán Imre operettje, a Cigányprímás ma este jubilált a Király Színházban. Bátran írhatjuk így is, hogy megkezdette jubiláns előadásai sorát, mert egészen bizonyos, hogy ez a huszonötödik előadás sokkal, sőt sokszorosan közelebb van az elsőhöz, mint az utolsóhoz. Ennek a szerencsés darabnak a diadalában megvan a hármas egység klasszikus harmóniája, mert egy-egy külön egész siker jut belőle a vidám és kedvesen értelmes mesének, a gazdagon viruló muzsikának és a ragyogó előadásnak. Ezért volt ünnepi estéje a Király Színháznak, ahányszor adták és ez az oka, hogy a jubiláns estének nem igen volt alkalma a külsőségekben megkülönböztetni magát az elődjeitől. A huszonötödik előadáson se fért több ember a nézőtérre, mint akár a huszonharmadikon és a huszonnegyedikre is -csakúgy elkapkodtak már elővételben minden jegyet, mint a huszonötödikre. Fedák Sári, Pálmay Ilka, Perczel Sári, Nyarai Antal, Rátkay Márton, Boross Endre és szereplő társaik ma is egész este egy forró ünneplés tapszáporában állottak. Szóval, ez a cigányprímás mindenképpen jól hozza a nótát is , a közönséget is. * (A francia kultuszminisztérium és a Nemzeti Színház.) A francia kultuszminisztérium szépművészeti osztályának vezetője, Léon Bérard államtitkár abból az alkalomból, hogy a Nemzeti Színház nagy sikerrel előadta Leconte de Lisle tragédiáját, az Erinniszek-et, levelet intézett a darab fordítójához, Ivánfi Jenőhöz, amelyben többek közöttezeket írja: Legyenek meggyőződve, hogy mi mindig a legélénkebb érdeklődéssel és a legmélyebb rokonérzéssel kísérjük a magyar Nemzeti Színháznak azt a törekvését, hogy színpadján, a magyar közönség körében a francia irodalom legtisztább remekműveit terjeszti. A legnagyobb elismeréssel és köszönettel fogadjuk a színház nemes irodalmi törekvését. * (Vidéki színészet.) Debrecenből táviratozzék lapunknak. A debreceni színtársulat ügye ma válságosra fordult. Békés Gyula művezető-igazgató ma beadta lemondását, mert a város csak addig akarja vezetni a színházat, míg a bérlet lejár. A társulat tagjai sztrájkkal fenyegetőznek. A társulat élére Irmay titkár és Kassay rendező állottak, de a tagok nem fogadták szimpátiával a két vezetőt. Nagy megütközést kelt a társulat tagjai között, hogy a színészegyesület közönnyel nézi a válságot. Ez a huzavona érlelte meg a közönség minden részében azt a gondolatot, hogy a debreceni színház jövendőjét csak a Beöthy Lászlóval kötendő szerződés fogja biztosítani. A közönség már alig várja azt a programot, amelynek írásban való beterjesztésére Beöthy Lászlót a városi tanács és színházi bizottság fölhívta. Kovács József polgármester a jövő hét elejére hívta egybe a színházi bizottságot, amelynek most már javaslatot kell tennie, hogy a pályázat kihassék-e vagy sem. A színtársulat nyári tartózkodását is biztosítani kell Debrecennek, különben szét- züllik s ősszel előállhat az a helyzet, hogy Debrecen színház nélkül marad. — Debrecenből jelentik, hogy néhány estén át Hegyesi Mari, a Nemzeti Színház tagja volt vendége a színháznak. A művésznő a Stuart Mária-ban, az Ember tragédiájéi-ban és a Cigány- ban lépett föl s a közönség, mely mindannyiszor zsúfolásig töltötte meg a színház nézőterét, lelkesen ünnepelte a kiváló művésznőt. — Szalkay Lajos székesfehérvári társulata a napokban ünnepelte Déry Béla harmincéves színészi működésének jubileumát Déry Béla 1883-ban kezdte pályáját Csóka Sándor társulatánál Kassán, majd később Krecsányi Ignác társulatánál működött. Húsz esztendővel ezelőtt került Székesfehérvárra. A színház zsúfolásig megtelt díszes közönséggel, a szeretet és elismerés minden jelével elhalmozta az ünnepelt művészt, aki a Színpártoló Egyesülettől, valamint pályatársaitól is babérkoszorút és egyéb értékes ajándékokat kapott. * (A Jókai-szobor.) A Jókai-szoborfőlzottság ma délután ülést tartott, melyen Berzeviczy Albert betegsége miatt Beöthy Zsolt elnökölt. Fölolvasták Strobl Alajos jelentését, melyben értesíti a bizottságot, hogy a szobor mintája műtermében készen áll a megtekintésre. A bizottság Beöthy Zsoltot bizta meg, hogy Strobllal a szobor mellékalakjainak és ■ reliefjeinek mértékeiről s a költségeiről tárgyalást kezdjen." * (A Petőfi Társaság ülése.) Vasárnap délelőtt tartotta meg a Petőfi Társaság havi fzáolvasó ülését, amelyen Ferenczi Zoltán alelnök elnökölt. A folyóügyek során az elnök bejelentette, hogy a Vendéglősök OrszágosSzövetsége Glück Frigyes indítványára a Petőfi-család síremlékére művészi bronzkoszorút készíttetett, amelyet március 15-én ünnepiesen fognak elhelyezni. Bejelenti, hogy E. Kiss Lajos szerkesztésében Petőfi-emlékalbum jelenik meg a Petőfi-kultusz terjesztésére. Ezután Pakols József titkár jelentette be a Petőfi-ház részére érkezett adóhiányokat, köztük Petőfi egyik versének eredeti kéziratát, melyet Pongrácz Pálné ajándékozott. A fölolvasásokat Palágyi Lajos nyitotta meg Az anyaföld című elbeszélő költeményével, mely az Akadémia Nádasdy-diját nyerte meg. Szerző a szittyák és perzsák háborújáról szóló részt olvasta föl nagy hatással. Palágyi ezt a történelmi eseményt a magyar nemzet őstörténetével hozza kapcsolatba s az eddigitől eltérő nyomon igyekezett nemzeti eposzt teremteni. Formailag az a sajátsága, hogy énekek helyett önálló balladákból áll, amelyek azonban összesésükben is egységesek Utána Pakots József Deák Imre történelmi tanulmányát mutatta be Magyar hár a tót nép szivében cilinek Lamperth Géza három új versét Bérczik Árpád pedig új humoros novelláját olvasta föl. A fölolvasásokat zajosan megtapsolták. A zárt ülésen a Vigyázó-féle Urai pályázatról tettek jelentést. Összesen százhuszonhét költeményt küldtek be, amelyeket Palágyi Lajos, Lőrinczy György és Feleki Sándor bírálnak meg. Az eredményt április 27-én hirdetik ki. * (Művészi plakátverseny.) Több nagy fővárosi nyomdavállalat együttesen elhatározta, hogy a múlt évben rendezett üzleti grafikai kiállítás sikere nyomán nagyszabású művészi plakátversenyt rendez. A plakátverseny vezetésére az Iparművészeti Társulatot kérték föl. A pályadíjak összegét, úgyszintén a szükséges költségeket részben az érdekelt nyomdák biztosítják, részben kereskedelmi és ipari szak-, egyesületek és intézmények anyagi hozzájárulásából fedezik. A Iparművészeti Társulat vállalkozott a moz-galom vezetésére és úgy tervezik, hogy a művészi plakátversenyt még a tavasszal megtartják. * (Színésziskolai előadás.) Fali Leó gyönyörű zenéjű operettje. Az elvált asszony rendkívül olcsó helyárakkal fog színrekerülni a Király Színházban. Rákosi Szidi magánszínésziskolájának növendékei mutatkoznak be szombaton, február 22-én az operett hálás szerepében. A darabot Stoll Károly tanár tanította be a növendékeknek, a zenei résszel pedig Bertha István karmester ismertette meg a szereplőket. Erre az érdekesnek ígérkező vizsgaelőadásra jegy rendkívül mérsékelt áron még váltható a színház pénztáránál. * (Száz előadás.) A ciszterci rend egri főgimnáziumának tanári kara, jóval azelőtt, hogy a tanügyi felsőbbség közoktatásunk munkásainak figyelmét ráirányította a nagyközönség számára tartandó ismeretterjesztő előadásokra, ezeket már intézményszerűen rendszeresítette. A régebbi s az egri közönség által nagyon kedvelt kamarazene-estékkel kapcsolatos fölolvasások folytatásaként, 1901-ben kezdődtek meg az uj alapon szervezett előadások és mivel a tanárok vállalkozási kedvét a közönség egyre fokozódó érdeklődése táplálta, számuk 12 év alatt elérte a százat, így azután hazai középiskoláink között az egri főgimnázium lett az első,, amely a halálában és eredményében rendkívül becses intézménynek ilyen fényes sikerére mutathat rá. A ritka alkalmat e hónap 16-án ünneppé avatta a tanári kar azzal, hogy a századik előadás megtartására Békefi Rémig dr.-t, a ciszterci rend apátját, a magyar művelődéstörténet nagynevű munkását s volt egyetemi professzorát nyerte meg. Jubiláris előadásának címe volt: A magyar nemzet megalakulása. Kiindult abból, hogy a honfoglaló szabad magyarság földközösségben élt és megismertette ennek két alakját: a nyilas és nomád földközössége. Majd áttért az ország kétharmad részét tevő királyi birtokok ismertetésére s ezzel kapcsolatban szólott a megyék keletkezéséről, továbbá alakulásáról s a kereteikben élt néposztályokról Különösen érdekes képet rajzolt az udvarnokok és rabszolgák helyzetéről, foglalkozásáról, és jogviszonyairól. Ezután föltárta az anjou- házbeli királyok intézkedéseit, melyek a különböző néposztályok egyeségesítésére vezettek, ilyeneküt jelölvén meg a kapuadót, az úriszéket és a kilencedet. Az anjou-korban élesen elkülönült két társadalmi osztálynak, a nemességnek és jobbágyságnak körében észlelhető tagolódásokat s a nagyrészt 1848-ig tönállott jogviszonyokat jellemezvén, végezetül arra utalt, hogy a régi magyarság társadalmi, életének tanulmányozása mennyire tanulságos a jelen fáto rongásai közepette. Szerinte ezek figyelembevételével lehet csak megvenni alapját a jövendő Magyarországnak, melyben igazi, meg nem csorbítható vezérszerepe lesz a magyarságnak. — Az előadást Eger város közönségének szine-java nagy érdeklődéssel hallgatta. A jubileum alkalmából a hallgatók egy-egy kis füzetet kaptak, amelyben a száz előadás vanfölsorolva. Ebből tudjuk meg, hogy Madarász Elek is dr. 17-et. Kossuba Domokos 12-től Mátrai Rudolf 10-et. Kovács Plus dr. 9-et. Nagy Béni dr. 8-at. Küzdi Aurél és Kürti Menyhért dr. 7-et Perényi Kandid ötöt tartoit. Az előadások közül magyar irodalomtörténettel foglalkozott 28: fizikával 6: biológiával és természetrajzzal 3: magyar művelődéstörténettel 1 2: néprajzzal 3: csillagászattal és geológiával 2:útleírással 10: általános művelődéstörténettel 10: képzőművészetekkel 11: világtörténelemmel 3: magyar történelemmel 6: szociológiával 3: lélektannal és esztétikával 6: zenetörténelemmel 7. * (Tudományos Akadémia.) A" Tudományos Akadémia harmadik osztálya Entz Géza dr. udvari tanácsos elnöklésével ma délután ülést tartott. Méhely Lajos rendes tag Barna békáink belső hangzacskóiról című értekezését olvasta föl. Előadását, melyet az Akadémia nagy tetszéssel fogadott, rajzokkal illusztrálta s bemutatta a tárgyalt békafajok színes képeit is. Mantmer Nándor dr. két dolgozatát König Gyula titkár mutatta be. Az egyik, A syringa-aldhhyd egy új szintézise című dolgozatában szerző az említett, nehezen hozzáférhető vegyület új előállítási módszerét ismerteti. Az uj módszerrel, melyet a szerző fedezett föl, a syringa-aldehyd szintézis útján könnyen előállítható. Másik dolgozata, A fenokarbolsavak kondenzációjáról szóL . Horváth Géza dr. rendes tag Kormos Tivadar dr. m. kir. geológus Három új fosszilis pézsmacickány-faj Magyarországból című értekezését mutatta be. A pézsmacickányok a vakondokfélékhez tartozó, vízi életmódhoz alkalmazkodott rovarevők. Két élő fajuk ismeretes: egyik Oroszországból, másik Francia- és Spanyolországból. Szerző három kihalt fajt ismertet hazánkból. Egyiket Petényi gyűjtötte 1847-ben s ez a bécsi udvari természetrajzi múzeumba került A csontmaradványok a beremendi csontbreccsiából valók. A másik fajt Kormos dr. a fejérmegyei polgárdi Bányahegy pannóniai vörösagyagrétegeiből gyűjtötte. A harmadik új faj a Püspökfürdő melletti Somlyóhegy csontbreccsiájából került elő. Az érinkezést nagy elismeréssel fogadták. Paál Árpád dr. A növények egyéni eltérésének változásaGcimn-érte-? NÉPOPERM JierieS, fe&vx&s* isiemn Sväjpa2.stz*T37n VgzS&Gvqr, Sei lier» P&l a zzJiesfoszTM tieni axeiv, topevan elsSS temowist&fa, Z & & O Ti J&exsö &antcxr*ezeme&Gsj&vypztSa, fellegével Csmärlöft, fe tosn 6% & 20, GuLlfteil-Sr ffto&er* Bfl» Tnaf’aemc&esrzo J5&cs9 SEJ&EEn p&l, z&S?on Vgxsn felléptével ■J7