Budapesti Hírlap, 1915. május-június (35. évfolyam, 120–180. szám)

1915-05-06 / 125. szám

1915. május 6. BUDAPESTI BIBLA? 1125. ÚJ TORHELYSZÉKI CSARNOK. — A polgári törvénykönyv. A képviselő­ház külön bizottsága befejezte a törvénykönyvre vonatkozó tárgyalásait és terjedelmes jelentését az általános előadó Nagy Ferenc a bizottság által meg­állapított uj szöveggel együtt a képviselőház mai ülésében mutatta be. Bal­gh Jenő igazságügyminiszter az 1913. év október hónapban terjesztette a képviselőház elé a polgári törvénykönyv törvényjavaslatát. A képvi­selőház ennek a nagyszabású és egész magánjogi jogrendszerünket átalakító törvényalkotásnak tár­gyalására 50 tagú külön bizottságot küldött ki, a­mely elnökévé illasb Erdélyi Sándort, a kódex rendszeres munká­tának szervezőjét és megindutó­ját, általános előadójává pedig Nagy Ferencet vá­lasztotta meg. Az egyes részekre nézve Heinrich Antal, Illés József, Szlezák Lajos, Almássy László, Schüller Rezső, Niamessin Mihály, Hantos Elemér, Nemess Zsigmond és Jakabffy Elemér képviselők működtek előadókul. A bizottság az 1911. év elején kezdette meg tanácskozásait és több mint negyven ülésre terjedő lelkiismeretes munkássággal felelt meg feladatának. A múlt nyár derekán a bizottság már elkészült az első három főrész (személyi és családi jog, dologi jog, kötelmi jog) és az öröklési jog egy részének tüzetes és beható tárgyalásával, m­íg az öröklési jog többi részét a télen tartott ülés­szak alatt tárgyalta végig. A bizottság munkáját megkönnyítette, hogy a bizottság tárgyalásaival pár­huzamosan az igazságügyminisztériumba Tóm Gusz­táv dr. államtitkár elnöklésével a gyakorlati jog­élet kiváló szakembereinek közreműködésével, külön szakbizottság vizsgálta át az ország egész jogászkö­zönségének köréből egybegyűlt nagyterjedelmű bí­rálati anyagot és ennek a vizsgálatnak az eredmé­nyeit terjesztette a kormány módosító indítványok alakjában a képviselőházi bizottság elé. A bizottság az egész törvényjavaslaton végig számos szabadosítást és kiegészítést tartott szükséges­nek s ehhez képest a bizottsági szöveg, teljesen uj számozással, mint önálló uj szöveg fog a további tárgyalások alapjául szolgálni. ,, A miskolci szállítási csalók. Miskolcról jelentik: A miskolci szállítási csalók, név szerint Tandlich Armin, Wilhelm Herman, Bloch Armin, Weidlich Pál, Nagy Miklós és Berzy Sándor a vád­tanács határozata ellen a kassai táblához folyamod­tak előzetes letartóztatásuk megszüntetéséért. A tábla további fogvatartásuk mellett döntött. — Esküdt bírák kisorsolása. A budapesti büntetőtörvényszéken ma délben sorsolták ki a jú­nius 2-től június 12-ig terjedő esküdtbírósági ülés­szakra az esküdteket. Rendes esküdtek: Füzesséry Árpád dr. ügyvéd, Gölniczky Géza kárbecslő, Gyar­mati Dezső háztulajdonos, Kuhanek Vendel vendég­lős, Mahrer Sándor háztulajdonos, Ott Lajos háztu­lajdonos, Soproni Géza építész, Schön Rezső építész, Trebitsch Ignác biztosító-társasági igazgató, Varga Jenő keresked­ő, Gsizek János vendéglős, Blau Lajos gyárvezető, Beck Ferenc dohányárus, Barta Oszkár ügyvédi irodakezelő, Augenfeld Izidor igazgató­hely­ette­s, Ambrózy Gusztáv háztulajdonos, Aigner Vilmos háztulajdonos, Balogh István fűszeres, Bán Dezső műépítész, Biró Imre cégvezető,­ Abelsberg Simon hivatalnok, Abonyi Géza gyári levelező, Ardó Alfréd dr. ügyvéd, Biró Ferenc nyomdai felügyelő, Böhm Sándor szállító, Breitner Vilmos ékszergyá­ros, Déry Béla festőművész, Drahos Zsigmond ház­tulajdonos, Győrfi Mihály kereskedő, Kemény Zsig­m­ond magánhivatalnok. Helyettes esküdtek: Heksch Ármin kereskedő, Kaszab Aladár gyáros, Kertész Miklós kereskedő, Felk Samu háztulajdonos, Ador­ján Dezső gépészmérnök, Eisner Károly kereskedő, Grener Arnold háztulajdonos, Kerpel Vilmos gyógy­szerész, Lukács Pál háztulajdonos, Paunz József vendéglős. —­ Egy rendőrfőkapitány bünpöre. Debre­cenből táviratozzák: Tankóczy Gyula szatmári rend­­­őrfőka­pitány, a­kinek a szatmári törvényszék vád­tanácsa a fogvatartását rendelte el, fölfolyamodás­sal élt a debreceni királyi tábláihoz s kaució ellené­ben való szabadonbocsátását kérte. A debreceni ki­rályi tábla a kérelmét elutasította. — Merénylet egy képviselő ellen. Nagyvá­radról telegrafáltak . Az esküdtbíróság ma folytatta a tárgyalást Mladin Miklós bűnperében, a­ki tudva­levően revolvermerényletet követett el Hámory László országgyűlési képviselő ellen. A bíróság ki­hallgatta Hámory Lászlót, a­ki előadta, hogy szerinte Mladinék már régóta készültek a merényletre. Mla­dinra gyakorolta magát a lövésben. Hámory ta­gadja, hogy választási célokra pénzt adott volna. Midőn Mladin anyagi zavarokba­ jutott, kölcsönöket járt ki neki s mikor a bank a kölcsön visszafizetését­­követelte. Mladin azt hitte, hogy Hámory szoron­gatja őt s így Hámory okozza anyagi romlását. Ezért követte el a merényletet. Az igazság pedig az, hogy Mladinné kártyaszenvedelme és könnyelmű spekulációk vitték a romlásba. Mladin könyörgött neki, hogy segítse ki nagy pénzzavarából, de ő már nem segítethetett rajta. KÖZGAZDASÁG. — A Pénzintézeti Középpont. A tervbevett uj intézmény alapeszméjéről és működésének irá­nyára nézve V. H. jelzéssel hozzászólást kaptunk, a­melynek gyakorlati fölfogása több értékes gondola­tot rejt magában. A tervezetnek ujabb és kisebb pénzintézet megalakulását gátló tilalma, az ízó szerint, nem cél­szerű, sem nem előrelátó, mivel az előzetes lekö­töttség jövőbeni fejlődésünknek útját állhatja. Az új középpont sok milliója a vidékre fog vonulni majd és ott kizáróan a mezőgazdaságra hat termé­kenyítően. Nem lehet sajnálni tőle, mert mezőgaz­daságunk még igen-igen nagy fejlesztésre szorul. De hát mi lesz közgazdaságunk mostohájával (?), a még sokkal vérszegényebb iparral? Bizony, itt az ideje kissé előkészülnünk ama felosztáshoz, a­me­lyet az új politikai konstelláció után szomszédaink és szövetségeseink a balkán-államok ipari ellátá­sáért rendeznek. Fegyverrel már kivívtuk és egészen biztosan, még jobban ki fogjuk vívni Törökország, Görögország, Bulgária és Románia rokonérzését, geográfiai fekvésünk meg egyenesen bennünket pre­desztinált ezen országok ipari meghódítására. És mindemre kecsegtető momentumok ellenére ölbe­rakott kézzel nézzük, hogy szomszédaink mindent elkaparintanak előlünk. Ha most is elmulasztjuk a pillanatot, élhetetlenségünk örök időkre megpecsé­teltetett. Az ipar pedig jelentkezzék már holnap, kö­veteljen állami támogatást és legyen neki is egy bankja, sok, esetleg még több millióval. Ha ezeket már most sejtjük, érezzük és tudjuk, mi szükség van arra, hogy a törvényhozás, esetleg igen rövid idő múlva, magát dezavuálva, rövid ideig tartó tör­vényes tilalom ellenére, egy vagy több iparfejlesztő banknak a megalakulási engedelmet mégis meg­adja. Mondjuk, hogy holnap jelentkeznek egy száz­milliós német konzorcium iparbank megalakítására, talán hazaküldenék-e őket? És még valamire nem gondolt a törvényjavas­lat. Új intézetet nem tűr és új bankfiókalakulást igen. A vidéki túltermeléshez nem a legkisebb mér­tékben a budapesti bankok fiókalapítással járultak hozzá. Nem gondolja a javaslatnak tervezője, hogy konkurrencia hijján most még inkább fogják a vi­déket fiókokkal elárasztani és így maga a tervezet neveli a középpontnak a konkurrenseket. Mert hiába mondja a tervezet, hogy a pénzintézetek kö­zéppontja — egy százötven milliós intézet — nem lesz a nagybankoknak konkurrense! Az lesz bi­zony és legyen is. Mert ha nem lenne azzá és adó,­­vagy sóhivatal mintájára vezettetnék, akkor sem hiteléletünknek, sem közgazdaságunknak, sem az országnak, sem a vidéknek hasznára nem lesz. Sőt igenis, nagy szükség van arra, hogy egy nagy, hatal­mas altruisztikus intézet a bankkarteleket egy kissé megtörje és hogy más nézőpontok is érvényesülje­nek végre pénz- és hiteléletünkben, mint az egyedül üdvözítő tantrom-politika. A tör­vény­javaslatot tehát úgy módosítanók, hogy három éven belül csakis nagy, sok millión felüli intézetek alapíthatók és ezen idő alatt vidéken a bankfiókok alapításai is szünetelnek.­­ Gazdátlan milliók. A kisorsolt, de be nem váltott sorsjegyekről egyik nagybank cégvezetője összeállítást készített. Az adatok csak Németország­ban előforduló sorsjegyekre vonatkoznak, de ezek­ből is kitűnik, hogy mintegy 200.000 darab kihúzott sorsjegyet huszonnyolc millió márka értékben nem váltottak be eddig a tulajdonosok. Ezek között a sorsjegyek között az 1886. évi (régi öt forintos) ma­gyar bazilika sorsjegy 100.000, az 1870. évi (100 fo­rintos) magyar sorsjegy 1,230.000, a négy százalékos 1881. évi elsőbbségi magyar jelzálog hitellevél 630.000, az 1883. évi magyar vöröskereszt sorsjegy 100.000 márka be nem váltott értékkel szerepel. — Gabonakiviteli tilalom Kanadában., Berlini tudósítónk táviratozza. Newyorki jelentések szerint Kanada búzakiviteli tilalmat bocsájtott ki, a­mely azonban az Angliába irányuló hajórakomá­nyokra és az Egyesült­ Államok saját céljára szol­gáló szállításokra nem terjed ki. — A rokkantak elhelyezkedése. A Munka­nélküliség Elleni Küzdelem Magyarországi Egyesü­letének választmánya Földes Béla dr. elnöklésével foglalkozott a rokkantak gazdasági elhelyezésének ügyében megtartott ankét anyagával. Az anyagot kinyomtatva a miniszterelnöknek fogják átadni, ad­dig is fölterjesztéssel fordulnak a kormányhoz, melyben Ferenczi Imre dr. javaslata alapján többi között a következőket ajánlják figyelmébe: Gondoskodjék a hadvezetőség az országos bi­zottsággal karöltve arról, hogy a fennforgó szük­ségletnek teljesen megfelelő utókezelő kórházak és ezekkel kapcsolatos, a fennálló ipari és egyéb gaz­dasági szakiskolákra támaszkodó rokkantiskolák álljanak az országban rendelkezésre. A szükséges szakorvosokat, szaktanítókat, stb. vonják vissza a harctérről és a még mindig hiányzó munkaerőkről szaktanfolyamok útján történjék gondoskodás. A rokkantakat addig ne bocsássák el, a­míg az összes rendelkezésre álló gyógyító eszközzel nem igye­keztek a sérült tagoknak használhatóságát, illetve a betegek munkaerejét a lehető legteljesebben helyre­állítani. A csonkákat a legelső időpontban ideigle­nes művégtaggal lássák el, később pedig a foglalko­zásoknak m­egfelelő végleges protézissel. Minden rokkant gazdasági jövője fölött elbocsátása előtt hi­vatalból pályamutató tanácsadás történjék. A rok­­kantgyám szervezetét a legsürgősebben ki kell épí­teni A munkaképes rokkantak elhelyezését egy or­szágosan kiépítendő szervezet végezze, a­míg azt az állami munkaközvetítés átveszi. Az összes állami, törvényhatósági és községi hivatalok, üzemek és gazdaságok alkalmazottaikat a megmaradt munka­képességüknek megfelelő legkedvezőbb állásba ve­gyék vissza. Készítsen elő a kormány törvényjavas­latot a katonai nyugdíjügy végleges rendezése iránt, melyben a rokkantakat osztályokba sorozzák s min­den osztályban szabják meg a kapható maximumot teljes és részleges keresetképtelenség esetére. A csa­ládfentartók járadékuk kiegészítésére tarthassanak igényt. Végül készítsen elő a kormány törvényja­vaslatot a rokkantak gazdasági elhelyezkedése érde­kében és biztosítsa az államköltségen való későbbi szakszerű gyógykezelést. A mezőgazdasági rokkan­tak ügyében tartalmazzon a javaslat telepítő intézke­dést. Nyújtson az állam módot arra, hogy az alkal­mas rokkantak megfelelő közhasznú alapon kisbir­tokot szerezzenek, vagy kincstári birtokon bérlet formájában gazdálkodjanak. Vaj, túró, sajt és margarin postai szál­lítása. A kereskedelemügyi miniszter a postaüzleti szabályzat módosításával megengedte, hogy a bel­földi, továbbá az Ausztriával, Bosznia-Hercegoviná­val és Németországgal való forgalomban ezentúl vajat, túrót, sajtot és­ margarint a következőképen csomagolva lehessen postára adni. A vajat, túrót, sajtot vagy margarint előbb erős pergamentpapírba kell jól beburkolni. Fölépítik az aradi gőzmalmot. Aradról jelentik, hogy az Első aradi sertéshizlaló részvény­társaság legutóbb megtartott közgyűlésén elhatá­rozta, hogy a társaság leégett gőzmalmát az igazga­tóság mielőbb ismét fölépítteti. Kötvénysorsolás. A Hazai Bank R.­T. 4 és fél, továbbá 5 százalékos vasúti kötvényeinek sorsolását most tartották meg. A kisorsolt címlete­ket szeptember elsejétől fizetik ki. — Gyújtó­ adó. Krisztiániából jelentik, hogy a kormány a szivarra, cigarettára és gyújtóra vonat­kozóan fogyasztási adót léptetett életbe. Ennélfogva egy doboz gyújtó 75, a szivar és cigaretta pedig 20 százalékkal lett drágább. Az adóból mintegy kilenc millió korona ári bevétele lesz a kormánynak. Az exportált árura nem vetnek ki fogyasztási adót. r­ ­tecken pierd-1S7318 liliomtejszappan mint eddig, ezután is nélkülözhetetlen a bőr- és szépségápo­lásnál.Naponta elismerőlevelek. 1 K.-ért mindenütt kapható. Gabonapiac, Budapest gabona- és lisztforgalma. A statisztikai hivatal kimutatása sezrint május 3-án este hat órától május 4-én este hat óráig vasi úton és hajón a fővárosba érkezett, illetően m­axon elszállíttatott a következő gabona-, liszt- és korpa­mennyiség­­ érkezett: El-El­összesen átmeneti szállíttatott összesen rendeltetesse in e­t­e­r­m­a­z » a 3.054 1.554 — —. 439 — 106 Anb ...... 508 — Tengeri ., 4.561 « 302 Repce.... — — — Liszt 1.004 _ 1.234 Korpa.... 552 — 2.501 Összesen: 11.672 — 4.142 17

Next