Budapesti Hírlap, 1916. szeptember-október (36. évfolyam, 243–303. szám)

1916-09-17 / 259. szám

26 SUGAPESTI Mm cm *­.— 1916. szeptember 17. dolláros orosz kölcsön ügyében folytatott tárgyalás a közbejött nehézség miatt sikertelen volt.­ ­ e Ccásasági erő politikai érvényesülése a legutóbbi kép­viselő válasz i s én 135.000 szavazattal juto­tt kife­jezésre. — Az Uj török­ vámtarifa. Konstantinápoly­ból jelentik: Az új autonóm vámtarifa holnap lép életbe.­ A vámj ügyek főigazgatósága erre nézve­­meg­adta már az összes vámhatóságoknak a megfelelő utasításokat. A török vám­számlákra vonatkozóan a követ­kező rendelkezés történt: A számla csak egy példány­ban állítandó ki. Tartalmaznia kell minden egyes csomas, pontos tartalmát, úgyszintén az árurabattot és skontót, valamint a megtérítéseket, úgy h­ogy a számla nettó összege pontosan­­megállapítható le­gyen. A szállítás feltétele: Minden egyes darabra frankó fa ár, frankó behajózó kikötő. A számlát ma­gának a kiállítónak kell­­ sajátkezűen aláírni és a kö­vetkező záradékkal ellátni: ,,Nous certifions, que celte facture est authentiaue el au'elle est la seule emise par noire maison, pour les marchandises y mentionnées". (Ezennel tanusítjuk, hogy ez a számla hiteles és az egyetlen példány, a­melyet cégünk az abban megjelölt árukról kiállított). Vámmentességet élveznek a következő áruk : mezőgazdasági gépek, mezőgazdasági szerszámok, katonai vasutak és kötél­pályák fölszereléssel együtt, műtrágya, valamint mindazon gépek és szerszámok, a­melyek újonan alapított vagy kibővítendő gyárak részére küldetnek. — Svájci tenyészállatok kivitele. Bernből jelentik: Langnauban legutóbb megkezdődött az exportálható tenyészállatok eladása. A középponti hatalmak számára a bevásárlást külön bizottság végzi. A legelső alkalommal mintegy 150—180 te­nyészállatot hajtottak föl eladásra. — A cukortermelés kérdése Törökország­ban, Konstantinápolyból jelentik: Törökország éven­ként mintegy 200.000 tonna cukrot fogyaszt 3 és fél millió török fofit értékben és ezt a mennyiségét teljes egészében külföldről szerzi be. Utóbbi időben számos vállalkozó kért cukorgyári koncessziót, ám az or­szág klímája nem kedvez a cukorrépatermelésnek. Több vidéken tettek már ez irányban kísérleteket és a legkedvezőbb eredményt a­ kóm­ai vilajetben érték el. Itt azonban a mocsaras vidék lecsapolására volna szükség, a­mi körülbelül 3 évet emésztene föl. Az adanai síkság inkább a cukornádtermelésre volna alkalmas és állítólag egész Törökország szükségletét el lehetne így látni. Ez a lehetőség a magyar cukor­ipart is érdekelheti, mert a kivitel egy részét Török­ország fogyasztotta eddig el.­­ Az állami széntermelés fokozása. Szó­fiából jelentik. A bolgár kormány számolva azzal az eshetőséggel, hogy az ország fokozott szénszükségle­tét kizáróan a belföldi szénbányászat termékeivel kell majd fedeznie, megfelelő intézkedéseket tett a perniki állami szénbánya termelőképességének a maximumig való fokozására.­­— A tőzsde. Az elmúlt héten a tőzsde iránya igen szilárd volt, a forgalom megélénkült és az ár­aiva növekedett. Ma a bolgárok nagy győzelmét hir­dető távirati jelentés újabb készmozgalmat idézett elő. Megnyitáskor nagy sürgés-forgás volt a tőzsde­teremben, s a spekulánsokat valósággal győzelmi láz fog­a el. Körülbelül negyedórára volt szükség, míg a játékosok kedve kissé megnyugodott. Időköz­ben a forgalom is nyugodtabb mederbe terelődött, sőt a kezdetben fölhajtott ár is kevés kivétellel ki­sebbedett. A rimamurányi részvény 15, a közúti 20, a magyar hitel, a magyar bank, az államvasút 10 koronával drágábban zárult, mint az előző napon. A készárupiacon a fegyvergyár-részvény, a Schlick, a Fabank és a tengerhajós részvények ára teteme­sen növekedett. Ellenben a Lipták és a spódium nyereségbiztosító műveletekkel összefüggésben vala­mivel gyengült. Bécsben is nagy áruforgalom került napirendre. A kulcszértékek a tegnap megkezdett áremelkedést ma is folytatták, a készárupiacon a cukor, szesz, hadfelszerelő és kőszénrészvények említendők föl elsősorban. Berlinben a győzelem hírét az értékpiacon a forgalmasabb értékek tö­bb százalékos árnövekedésével honorálták.­­ Az erdélyi ipar és a román betörés. A Honi Ipar új száma nagyrészt E­rdély iparának van szentelve. Az elszenvedett ipari kárt és a legújabb fejlemények hatását a szén-, vas-, fém-, gép-, fa-, textil-, bőr- és petroleumiparra­dő szemle ismerteti. A vezetőcikket Erdély iparáról Sugár Ottó írta. Azonkívül cikkeket írtak még a számba: Lukács József, Buday-Goldberger Leó dr., Gyárfás Oszkár és Somogyi Károly. — Eg­y bolgár erdő kitermelése. Szófiából jeel­lik: 1­1 három millió leva részvénytőkével és német részesedés mellett alakult meg a Longosa Bolgár Faipar R.-T. A kitermelendő erdő Várna és Burgasz között a Kamcsia folyó mentén terül el és 40.000 hektár terjedelmű és legnagyobbrészt kőris-és szilfából áll. Japán kölcsön Oroszországnak. Tokió­ból jelentik, hogy a 70 millió jen orosz kölcsönt Ja­pánországban jegyzésre bocsátották, az eddig jegy­zett összeg már meghaladja a 145 millió jent. — Az orosz kölcsön nehézségre Ameriká­ban. Frankfurti tudósítónk táviratozza: Londoni­­jelentés szerint az Amerikában fölveendő 50 millió Gabonapiac. — Heti ca­cona- és liszttered­és. A magyar és osztrák kormánynak a tél elején Bécsben folyta­tott tanácskozását a gabonakereskedelemben és a malomiparban nagy érdeklődéssel kísérték, mivel nyilvánvaló, hogy ez alkalommal került napirendre az a kérdés, hogy Magyarország az idei terméséből mennyi gabonát, illetően lisztet engedhet át Ausz­triának. Tudvalevő, hogy az osztrák körök szilárdan ragaszkodnak ama követeléshez, hogy Magyarország oly mennyiséget bocsásson át a lajtántúli orszá­gokba, a­mennyit békeidőkben, az utolsó években átlagosan importáltak tőlünk. Ez a mennyiség meg­felelne körülbelül tízmillió méter mázsa lisztnek. Ilir szerint a két kormány megállapodásra jutott, még­pedig az alkudozás ama részére nézve is, hogy az export kizáróan liszt alakjában történjék-e. A buda­pesti malomkartel az utóbbi kérdésben egész sereg érvet felsorakoztatott volt. Hogy milyen eredmény­nyel, az majd ezután fog eldőlni. Szeptember 14-én járt le az a terminus, me­lyet a kormány megállapított a sörgyárak és a ma­látagyárak részére, hogy a szeptember 5-ig be nem áztatott árpakészletet a kereskedelmi miniszternek bejelentsék. A sörfőzők ugyanis 800.000, a maláta­gyárak 210.000 méter mázsa árpa beszerzésére kap­tak engedelmet a júliusi 2369. számú rendelet ér­telmében, még­pedig azzal a kikötéssel, hogy a gyá­rak további intézkedésig e mennyiségeknek csak a felét dolgozhatják föl. Az e hónap ötödikén megje­lent 2966. számú rendelet azonban még jobban meg­szorította e gyárak üzemét, a­mennyiben a további árpamennyiség beáztatását megtiltotta. Ugyancsak a júliusi 2369. számú rendelet állapította meg a szeszgyárak árpakontingensét 400.000 métermázsá­ban és a­mint a Budapesti Hírlap már előre jelezte, péntekre végre megjelent a pénzügyminiszter rende­lete, a­mely egyrészt eltiltja a búzának, kétszeres­nek, kölesnek és zabnak szeszgyártási célra való felhasználását, másrészt a rozsnak és árpának fel­dolgozását is lényegesen korlátozza. N­a mindezek­hez hozzátesszük, hogy küszöbön áll az idei tengeri­termés felhasználását korlátozó rendelet kibocsá­tása is, úgy körülbelül tisztán áll előttünk a hely­zet, a­melynél fogva a kenyérlisztpótló­ anyagok használásának elrendelése szintén közelebbre vár­ható. Még a múlt héten arról kaptunk hírt, hogy a búza- és rozsliszt kímélését célzó és a lisztkeverés­ről szóló rendelet pár napon belül nyilvánosságra kerül, újabban arról értesülünk, hogy a rendelet egyelőre elodázást szenved, a­míg tudniillik a jel­zett célra szánt gabonakészletek mennyiségét me­g lehet állapítani, mert a percentuális keverés arányát csak ezen az alapon lehet meghatározni. Széles körökben nagy figyelmet keltett Bihar­megyének az az úttörő reformja, a­mely szerint já­rásonként a főszolgabírák mellé egy-egy élelmező­szakértőt alkalmaz, a­ki a lisztelosztást és utalvá­nyozást, valamint az ezzel kapcsolatos tennivalókat lebonyolítja és a megyei középpont utasításait végrehajtja. A mostani rendkívül nehéz időkben a főszolgabírák képtelenek óriás módon fölszaporo­dott és sokrétű teendőiket rendszeresen ellátni és ezért üdvözölni kell a szóban levő munkamegosz­lást, a­mely azonban csak lesz célhoz vezető, ha rátermett és hozzáértő előadókat neveznek ki. E mellett azonban múlhatatlanul szükségesnek tart­juk, hogy a megye középpontjának élelmező hiva­talát is gyakorlati szakember irányítsa. Nagyon kí­vánatosnak tartjuk, hogy Bihar vármegye elhatáro­zása az összes megyékben követésre találjon. Abból kifolyóan, hogy a 2978/1910. M. E. sz. rendelet értelmében a rekvirálást országszerte már legközelebb elrendelik és hogy az egyes körzetek bizományosaira jelentékeny feladat hárul, az érde­kelt bizományosok körében nagy versengés indult meg a kiadósabb és hálásabb körzetek megszerzése céljából. A Hadi Termény Társaságnak itt nem könnyű munkája lesz, ha az igényeket elfogulatlanul óhajtja kielégíteni. A malmok üzemében lényeges változás az el­múlt héten sem történt. A gabonakiutalás jelenté­keny ugyan, de sajnos, a feh­eráls forgalom még mindig erősen korlátozva van. Ez a magyarázata annak, — a­miről már megemlékeztünk, — hogy egyes vidéki állomásokon és vonalakon nagyfokú az árutorlódás. ,a vasutasok buzgó munkájának kö­szönhető, hogy komolyabb fennakadás nem történt és hogy a hozatal valamelyest növekedett is. A fő­város lisztforgaloma rendesen bonyolódik le és pa­nasz csak abban az irányban hallatszik, hogy a ke­nyeret otthon dagasztó közönség alig tud kenyér­liszthez jutni. A dolognak az a magyarázata, hogy a kiskereskedők szívesebben forgalmazzák a fehér lisztet, mivel ezen jóval többet keresnek. A főváros lisztutalványozó hivatalának volna kötelessége, hogy ezt a visszás helyzetet orvosolja. A korpa- és takarmány­félék forgalma egyre élénkebbé válik és a készletek lehetővé teszik, hogy a kereslet kielégíttessék. Zavaró momentum e rész­ben is, hogy a vasúti forgalom egyes viszonylatok­ban nem áll rendelkezésre a polgári küldemények­nek. Sok gazdaságban máris türelmetlenül várják a viszonyok változását. A főváros gabona- és lisztforgalmáról a követ­kező adatokat közöljük: A szeptember 8-tól 15-ig terjedő időben a fővárosba érkezett az előző heti 1186 vaggonnal szemben 1301 vagyon és pedig 1152 vaggon búza, 84 vaggon rozs és 65 vaggon liszt és korpa. Ugyanezen idő alatt elszállítottak a főváros­ból az előző heti 460 vaggonnal szemben 716 vag­yont, a­mi az export jelentékeny növekedésére mu­tat. Ebből a mennyiségből 683 vagyon volt a liszt és 63 vagyon a korpa.­­ Az árpa ára. A Budapesti Hírlap már csü­törtökön beszámolt arról, hogy mozgalom indult meg annak érdekében, hogy ne csak a rekvirált, ha­nem a rekvirálás előtt a termelő szabad elhatáro­zásából eladott takarmányárpáért is 42 koronát fizessenek. A mozgalom illetékes helyen is méltány­lásra talált és már a legközelebbi napokban publi­kálják az árpa árát az emeíteti értelemben módosítói rendeletet. Arról is szó van, hogy az eredeti árszabá­lyozás alapján, tehát a 32—34 koronáért eladott és már elszállított takarmányárpáért is megtérítenék utólagosan a különbözetet. — Második tengerbüü­zetés: Szarajevóból je­lentik: A kormány fölhívása, hogy mindazokon a helyeken, a­hol a tavasszal elültetett tengerit a tar­tós szárazság elpusztította, másodszor ültessenek tengerit, teljes sikerrel járt. A földművelő nép igen nagy területeken másodszor is ültetett tengerit, a­melynek fejlődése jónak mutatkozik. Remény van rá tehát, hogy a rendes tengeritermésnek idei, cse­kélyebb voltát teljesen ki fogja egészíteni a novem­berre várható második termés és Bosznia-Hercego­vina tengeri szükséglete fedezetet fog nyerni. — Orosz és román g­abona az angol pia­con. Berlinből jelentik. Az antant körében, a dob­rudzsai eseményekkel kapcsolatban valószínűnek­ tartják, hogy a háború után sem lehet majd hama­rosan dél-orosz vagy román gabonát Angliába szál­lítani. Egy angol szaklap erre nézve most azt írja, hogy hosszú idő fog eltelni addig, a­míg a víziuta­kat járhatóvá teszik és az aknákat kihalásszák. És ha már ez meg is történik, — írja az angol szak­lap, — nagyon kérdéses, hogy honnan fog Anglia annyi hajót szerezni, hogy az orosz és román gabo­nát rendeltetése helyére juttassa. Az angol szaklap azt a kérdést is fölveti, hogy nem kell-e annak a lehetőségével számolni, hogy békekötés után a kö­zépponti hatalmak is versenyezni fognak velük a vásárlás dolgában, illetően, hogy az angoloknak megnehezíthetik az orosz gabona vásárlását. — A rekviráló rendelet népszerű ismer­tetése. A földmivelő nép heti újságja, a Néplap, ma megjelent 3. rendkívüli számában a buza, rozs, kétszeres, árpa és zab rekvirálásának népszerű is­mertetésével foglalkozik. A nagy szakértelemmel és a földmives nép értelméhez alkalmazkodón meg­irott cikkben minden idevonatkozó tudnivalóról fölvilágosítást kaphatnak az érdeklődők. — A baromfiak etetése. Az Országos Gazda­sági Bizottság legutóbb arról tájékoztatta a kisgaz­dákat és gazdasági szövetkezeteket, hogy nem tör­vényhatósági jogú városokban a nem termelő lako­soknak a polgármesteri hivatal köteles vásárló iga­zolványt adni gazdasági szükséglet címén, barom­fiak, malacok, kecskék és juhok stb. etetése céljából. A juh- és kecskeállomány részére azonban az abrak­takarmány vásárlását egyáltalában nem engedel­mezik. — Árpakiutalás az osztrák söripar ré­szére. Jelentettük hogy az osztrák sörgyárak ré­szére 7000 vagyon árpát fognak kiutalni. Ma azon­ban azt jelentik Bécsből, hogy egyelőre csak 3000 vagyon árpát juttatnak az osztrák sörgyárak ré­szére, míg a többi árpa kiutalása egy ideig még füg­gőben marad. U­rola,bonatőzsdék. A készáruvásáron a legutóbbi napokban észlelt kisebb élénkség után, m­a ismét stag­nált a forgalom, mert a mellékcikkekért követelt na­­­gyobb ár tartózkodásra késztette azokat, a­kik vásárolni akarnak. A hozatalról szóló statisztika szerint csak a bú­zából érkezett nagyobb mennyiség: 25.645 métermázsa és ebből nem szállítottak el egy raétermázsát sem a főváros­ból. A többi cikk hozatala (és elszállítása) a következő volt: rozs 1303 (—), árpa 101 (—), zab 5272 (—), pszt 1130 (0199), korpa, (—) 1150 métermázsa. — Semleges államokon keresztül az a hír érkezik, hogy Olaszország­ban ka­tasztrófális tengeri termésnek néznek elébe, mert a hosszú idő óta tartó szárazság nagy kárt okozott a ten­geriben. Ezzel szemben Angliában és Franciaországban a sok csapadék okoz nyugtalanságot, mert nem tudják be­fejezni a mezőgazdasági munkát. Részben ennek tulajdo­nítha­tó az is, hogy Angliában 74 shillingre, tehát olyan árnivóra emelkedett a búza ára, a­milyenre a háború óta nem volt példa. Bécs, szept. 16. Terménytőzsde. Számos csehországi érdekelt, a­kik tápanyagot akartak venni, tekintettel arra, hogy csekély ajánlat került piacra, kisebb mérték­ben fedezhették szükségletüket. Az irányzat szilárd volt.­Az idő hűvös és borús. ~ 1

Next