Budapesti Hírlap, 1918. április (38. évfolyam, 78–102. szám)

1918-04-06 / 82. szám

y a vörös gárdáknak még a szigeten lévő csapatai fel­tétlenül megadják magukat. Az előre küldött zár­törő gőzösök vezetésével és jégtörők segítségével csakhamar parthoz értek a torpedónaszádok a raj­tuk lévő támadócsapatokkal, Siango városánál. Mi­után a kikötőt aknák szempontjából átkutatták, a szállítósőrösök megkezdték a­­kikötőbe való befu­tást. Russzare-szigetén hat hosszú, 23 centiméteres amerikai ágyút találtak, a­melyek 1914-ben ké­szültek s a­melyeket 1916—17-ben állítottak föl. Clemenceau és Wilson válaszol Czernin bejedére. Bécs, ápr. 5. A Neues Wiener Tagblatt-nak jelentik Genfből. A H­ awas-ügynökség jelentése szerint Cle­menceau Czernin gróf beszédére a jövő hét ele­jén a kamara ülésén fog válaszolni. Hága, ápr. 5. — A Budapesti Hirlap távirata. — Washingtoni híradás szerint Wilson lial­ ümoreban tartandó beszédében felelni fog Czer­nin gróf nyilatkozataira. Czernin békelégkört akar teremteni Bázel, ápr. 5. A Daily News írja: Czernin gróf beszédé­­nek hangja különbözik Hertling gróf beszédétől. Czernin minden annexiós szándékot elutasít magától és célja röviden az, hogy a békelégkört közötte és Wilson között helyreállítsa. Clemenceau svájci megbízottja. Bécs, ápr. 5. — A Budapesti Hirlap távirata. — Armand gróf, ki Svájcban Reverter a gróffal tárgyalt, fia egy francia diplomatának. Teljes neve Abel Henri Georges Armand. A 90-es években kato­nai minőségben a bécsi francia nagykövetséghez volt beosztva. Mint századost 1896-ban De la Motte Gas­ton századossal egyidejűen a harmadosztályú vas­korona,renddel tüntették ki. Ar­mami gróf ez idő szerint a francia hadügyminisztériumhoz beosztott aitezredes. Vonetonban beszéltek a svájci tárgyalásról. Berlin, ápr­ a. Clemenceau cáfolatával szemben egy svájci lap londoni tudósítását közlik a berlini lapok a svájci lapnak a tudósításhoz fűzött következő meg­jegyzésével együtt: Való, hogy a múlt héten, sokat bszéltek a­ par­lament folyosóin arról a kísérletről, a­mely semle­ges külföldön történt annak a kipuhatolására, mi­lyen alapon lehetne közvetetlen bizalmas tár­gyalást kezdeni a békéről olyan módon, a­hogyan Lansdowne lord gondolja. Tudósítónk személyes információi szerint ez a hír nem volt alaptalan. A tudósításban a cenzúrától eredő törlések vannak. Ez az angol cenzor kezének a nyo­ma. Angol hang. Amszterdam, ápr. 5. A frg­u­ej­-üg­ynökség londoni jelentései sze­rint az angol lapok Czernin gróf' beszédével szem­ben "elutasító magatartást tanúsítanak. A Daily Te­legraph azt írja, hogy a beszéd oly pontokat tartal­maz, a­melyekről lehetne beszélni, még most is, a­mikor a Czernin gróf szellemében való béke az utolsó, a­melyre nyugaton gondolnak. A Daily Mail azt mondja, hogy a döntésnek a csatában kell meg­történnie. A Morning Post szerint Czernin gróf be­szédét a szokásos békeoffenzivának lehet tekinteni. A szövetségesek véglegesen úgy vannak tájékoz­tatva, hogy Ausztria és Magyarország Németország mellett áll, vagy vele bukik. A kettős m­onarkia el­mulasztotta az alkalmat, hogy megszabaduljon a német rabszolgaságtól és most viselnie kell ennek következményeit. Semleges vélemény, Zürik, ápr. 5. A Neue Zürcher Nachrichten rendkívül barátsá­gosan méltatja Czernin gróf beszédét és azt mondja, hogy az egész civilizált világon erős visszhangot kelt és főképpen Párisban és Rómában lesz nagy hatása. Czernin szavainak bizonyára éppen olyan politikai offenzív eredménye lesz, mint Hindenburg katonai offenzívájának. Czernin gróf leleplezései kellettek ahhoz, hogy egész szörnyűségükben leleplezzék azokat a rettenetes bűnöket, a­melyeket azok követtek el, a­kik felelősek az új nyugati offenzíváért, sőt for­málisan provokáltak. Másik cikkében, a­melynek ,,Czernin húsvéti besyseeks'* a címe, ezt írja a lap­. Ha majd összegyűjtik azokat a­ beszédeket, a­melyeket a vezető államférfiak a világháború második felében elmondtak, Czernin gróf beszédei foglalják­ el köztük az első helyet. Leg­utóbbi beszéde túlszárnyalja valamennyi eddig el­mondott beszédét. A­mit mondott, ismét kristályosan tiszta és becsületes, ismét lebilincselően szeretetre­méltó, elragadóan kellemes, de egyúttal acélosan szilárd is. Húsvéti beszéd ez abban az értelemben is, a­mit Clemenceau meglepő puhatolózásáról elmon­dott, abban is, mit a Romániával megkötendő politi­kailag erkölcsös békéről mondott s a Szerbiával és Montenegróval megkötendő békéről, igazi húsvéti be­széd Wilson elnökkel szemben tett kijelentéseiben is, a­melyekből kitudódik, hogy a nagy offenzíva előtt Washington és Bécs között már komolyan szövögették a béke szállóit, a­melyeket még nem téptek szét. Töb­bet az utóbbi pontról ez idő szériát még nem lehet mondani. Bern, ápr. 5. A Berner Tagblatt ezt írja: A fájdalmas elzász­lotaringiai kérdés miatt dér csípte meg a Pária és Bécs között való békés eszmecsere selkedő bimbóját. Egy kis országrészért folytatják a háborút. Clemen­ceau nem tud megszabadulni attól a merev elvtől, a­mely Franciaország politikáján csaknem ötven év óta uralkodik. Másvalakinek kell jönnie, a­kinek más politikai múltja van. Czernin gróf helyes úton jár. Ha Wilson komolyan keresné Czerninnel a megegye­zést, ha személyesen tárgyalnánálá egyszer, bizonyos, hogy Wilson nagyobb előzékenységgel és több belá­tással fogadná a békét, mint furcsa szövetségesei, a­kik inkább katonai segítségét, mint különösnek lát­szó dipolmáciai segítségét kívánják. Ma ismét Czer­nin és Wilson azok az államférfiak, a­kikben minden becsületes békebarát reménykedik. Clemenceau cáfolatáról ezt írja a Berner Tag­blatt: Clemenceau, a­kinek állását természetszerűen megrendítette Czernin gróf leleplező nyilatkozata, mivel a visszautasítással baklövést követett el, hábo­rúra uszító barátait pedig megtévesztette és meg­lepte lépésével, most úgy akar magán segíteni, hogy Czernin grófot hazugsággal vádolja. A talány meg­oldása igen egyszerű : Clemenceau természetesen közvetítő útján érdeklődött. Fogadni mernénk, hogy Clemenceau erre azt fogja mondani, a közvetítőnek nem volt hivatalos megbízása. Ez azonban csak diplomáciai fogás és az ilyeneket nagyon jól ismer­jük. Ha a francia diplomata közbenjárásának lett volna eredménye, akkor Clemenceau lett volna az első, a­­ki eldicsekszik diplomáciai sikerével. Így azonban azzal fogják megoldani a vitás kérdést, hogy a felelősséget egy Clemenceaunál kevésbbé ex­ponált politkusra fogják áthárítani. lapi nyilatkozata a Keiles monarkiáról és Angliáról. München, ápr. 5. A háború előtt való külpolitika alapirányairól folyó vitában, a­melyre Lichnovszki herceg emlék­iratai adtak alkalmat, berlini lapokban oly tartalmú cikkek jelentek meg, mintha Jagow volt államtit­kár Lichnovszki hercegibe? H Hasonlóan arra törekedett volna, hogy az Ausztria és Magyarországgal való szövetséget egy Angliával kapcsolatos kombináció­val pótolják Posselt Ermna, a Münchener Neueste Nachrichten főszerkesztője, a jelenleg Münchenben időző Jagow úrhoz fordult felvilágosításért, a­ki a következőket jelentette ki: Érthetetlen, miképpen lehet egy kiszakított mon­datból azt következtetni, hogy a külügyi hivatal osz­tozott Lichnovszki hercegnek Ausztria és Magyar­országra vonatkozó fölfogásában, hogy én magam elleneztem a szövetséget és hogy abban az időben m­rről a kérdésről volt szó: Anglia vagy Ausztria és Magyarország? Már az, hogy fejtegetésem végén rá­mutattam Bismarck hercegnek amaz álláspontjára, hogy Németország egy levert Ausztria és Magyaror­szág mellett nem maradhat elszigetelve az európai kontinensen Oroszország és Franciaország között, bizonyára kizárja szándékaimnak ezt a félremagya­rázását. Magából Lichnovszki fejtegetéseiből már vi­lágosan kitűnik, hogy nézete e pontban ellenkezik a hivatalos berlini politikával. A hármas szövetség­nek az évek folyamán elkövetkezett elszigetelése miatt, mint már kijelentettem, közeledést igyekeztem létesíteni Angliához, de nem azért, hogy Angliát te­gyem Ausztria és Magyarország helyébe, hanem, hogy a német-angol ellentét megszüntetésével arra indítsam Angliát, hogy másképpen tájékozód­jék politikájában. Osztrák és magyar szövet­ségesünknek az orosz Balkán-politika által fenye­getett nagyhatalmi állásának biztosítása, a mi nekünk elsőrendű érdekünk,­ akkor nem ma­radt volna kizáróan Németország feladata. Mert Olaszországra ebben nem számíthattunk. Az Ang­iá­val való kombináció fölmentett volna minket attól a szükségességtől, hogy adott esetben Ausztria és Magyarországért Oroszország ellen egyedül szálljunk síkra. Németország és Ausztria és Magyarország szövetsége, támogatva Anglia barátságától, megtá- 9 BUDAPEST! HÍRLAP 1S2. EZ ) 1918. április 6. madhatatlan szilárdságú békeblokkot teremtett volna- Az e célhoz vivő út azonban igen hosszú volt. A nyugodt­­fejlődést a szerajevói gyilkosság meg­akadályozta. 1914 augusztusában az angol kormány, a béke fentartása helyett elhatározta, hog­y részt­vesz az ellenünk való háborúban. Letartóztatása lichnovszky-ü­gy miatt Berlin, ápr. 5. — .A Budapesti Hirlap távirata. — A Lokalanzeiger a Lichnovszku-vö\nra.t ter* jesztésének ügyében azt jelenti,­­ hogy a Beerfelde szolgálaton kívüli századost, a­ki állítólag a terjesz­tésben részt vett, vizsgálati fogságba helyeztek. A román üéüskötés. Katonai hatóságaink Romániában maradnak. Bukarest, ápr. 5. A Bukarester Tagblatt a következő, a lap jellegére való tekintettel hivatalosnak tekin­tendő közleményt hozza: Az utóbbi napokban különböző oldalról azt kérdezték tőlünk, várjon a béke aláírása után a szövetséges államok katonai hatóságai azonnal elhagyják-e az országot? Illetékes helyről arról értesülünk, hogy a katonai hatóságok mind Bukarestben, mind a vidéken folytatni fogják munkájukat a szerző­dés aláírása után is. A román lakosságnak fel­tétlenül engedelmeskednie kell a katonai hatósá­gok rendeleteinek. A román leszerelés, Szófia, ápr. 5. A bolgár távirati ügynökség jelenti Buka­restből április 3-tól. Jászvásárról érkezett hírek szerint eddig a 11., 12.,13., 14. és 15. román hadosztályokat szerelte le. A román miniszter­tanács a legrövidebb időn belül tanulmányozni fogja a leszerelés kérdését. 45.000 katona és ezer tiszt a leszerelés után visszatér Oláhországba. A bolgár megbízottak és szakértők a bizottságok­ban naponként értekeznek a román megbizot­taikkal. Ma kezdődött a politikai szerződés bol­gár vázlatának megvitatása, a­mely igen csekély eltéréseket tüntet föl szövetségeseink tervezetétől. A bolgár javaslat már szakaszokba van foglalva, úgy hogy elfogadása nem okozhat nehézségeket. Mindezeket a külön kérdéseket külön fejeze­­­tekbe foglalják össze, a­melyek a békeszerződés kiegészítő részeit alkotják. Czernin gróf bukaresti utjs. Bécs, ápr. 5. Czernin Ottokár gróf külügyminiszter a béketárgyalás folytatása végett vasárnap vissza­utazik Bukarestbe. Czernin beszéde és a bukaresti sajtó Bukarest, ápr. 5. Czernin gróf beszédével a bukaresti sajtó be­hatóan foglalkozik. A lapok rámutatnak az Ausztria s Magyarország és Németország közötti zavartalan viszony ismételt hangoztatására és a román békére vonatkozó felvilágosításokra. Stere lapja, a Lumina, ez alkalommal ismét hangoztatja, hogy Czernin gróf fejtegetéseiből teljes világossággal kitűnik, hogy Románia más békét kaphatott volna, ha korábban szánja rá magát a tárgyalásokra. Bármilyen jó volt a középponti hatalmak akarata, hogy a békében Ro­mániának a jövendő jó viszony útjának egyengeté­sét lehetővé tegyék, mégis magától értetődő, hogy ehhez a békéhez mégis csak a legyőzött Románia ju­tott. Azok felelőssége egyre jobban homloktérbe ke­rül, a­kik megakadályozták, hogy a tárgyalást ko­rábbi időben kezdjék meg. Mint a román kérdésben, úgy a beszéd más részeiben is az a melegség a jel­lemző, a mellyel Czernin gróf a béke szükségéről beszél és az a nyiltság, a mellyel fölvilágosításokat adott a diplomáciai helyzetről, a melyben most a békekérdés van. Románia jövője. Berlin, ápr. 5. A Nordd• Alig. Ztg. írja: A román királyság ab­­ból a háborúból, a­melyben saját szövetségeseit tá­madta hátba, nem kerül ugyan ki érzékeny csapások nélkül, de hála a győztes mérsékletének, mégis a nél­kül, hogy jövendő fejlődésének alapjai elpusztultak volna. A területi lemondások, nem tekintve az idegen néptörzsű Dobrudzsa területét, csekélyek. Stesszará­bia megszerzésében, a­mely elé, mint Czernin gróf hangoztatta, nem gördítünk akadályokat, a román állam gazdag kárpótlást találhat értük. A nyugalmas felemelkedés biztos az országra nézve, ha a barátságos csatlakozást keresi a középponti hatalmakhoz, mire már helyzete is rátulalja és ha sorsát soha többé

Next