Budapesti Hírlap, 1918. április (38. évfolyam, 78–102. szám)
1918-04-06 / 82. szám
y a vörös gárdáknak még a szigeten lévő csapatai feltétlenül megadják magukat. Az előre küldött zártörő gőzösök vezetésével és jégtörők segítségével csakhamar parthoz értek a torpedónaszádok a rajtuk lévő támadócsapatokkal, Siango városánál. Miután a kikötőt aknák szempontjából átkutatták, a szállítósőrösök megkezdték akikötőbe való befutást. Russzare-szigetén hat hosszú, 23 centiméteres amerikai ágyút találtak, amelyek 1914-ben készültek s amelyeket 1916—17-ben állítottak föl. Clemenceau és Wilson válaszol Czernin bejedére. Bécs, ápr. 5. A Neues Wiener Tagblatt-nak jelentik Genfből. A H awas-ügynökség jelentése szerint Clemenceau Czernin gróf beszédére a jövő hét elején a kamara ülésén fog válaszolni. Hága, ápr. 5. — A Budapesti Hirlap távirata. — Washingtoni híradás szerint Wilson lial ümoreban tartandó beszédében felelni fog Czernin gróf nyilatkozataira. Czernin békelégkört akar teremteni Bázel, ápr. 5. A Daily News írja: Czernin gróf beszédének hangja különbözik Hertling gróf beszédétől. Czernin minden annexiós szándékot elutasít magától és célja röviden az, hogy a békelégkört közötte és Wilson között helyreállítsa. Clemenceau svájci megbízottja. Bécs, ápr. 5. — A Budapesti Hirlap távirata. — Armand gróf, ki Svájcban Reverter a gróffal tárgyalt, fia egy francia diplomatának. Teljes neve Abel Henri Georges Armand. A 90-es években katonai minőségben a bécsi francia nagykövetséghez volt beosztva. Mint századost 1896-ban De la Motte Gaston századossal egyidejűen a harmadosztályú vaskorona,renddel tüntették ki. Armami gróf ez idő szerint a francia hadügyminisztériumhoz beosztott aitezredes. Vonetonban beszéltek a svájci tárgyalásról. Berlin, ápr a. Clemenceau cáfolatával szemben egy svájci lap londoni tudósítását közlik a berlini lapok a svájci lapnak a tudósításhoz fűzött következő megjegyzésével együtt: Való, hogy a múlt héten, sokat bszéltek a parlament folyosóin arról a kísérletről, amely semleges külföldön történt annak a kipuhatolására, milyen alapon lehetne közvetetlen bizalmas tárgyalást kezdeni a békéről olyan módon, ahogyan Lansdowne lord gondolja. Tudósítónk személyes információi szerint ez a hír nem volt alaptalan. A tudósításban a cenzúrától eredő törlések vannak. Ez az angol cenzor kezének a nyoma. Angol hang. Amszterdam, ápr. 5. A frguej-ügynökség londoni jelentései szerint az angol lapok Czernin gróf' beszédével szemben "elutasító magatartást tanúsítanak. A Daily Telegraph azt írja, hogy a beszéd oly pontokat tartalmaz, amelyekről lehetne beszélni, még most is, amikor a Czernin gróf szellemében való béke az utolsó, amelyre nyugaton gondolnak. A Daily Mail azt mondja, hogy a döntésnek a csatában kell megtörténnie. A Morning Post szerint Czernin gróf beszédét a szokásos békeoffenzivának lehet tekinteni. A szövetségesek véglegesen úgy vannak tájékoztatva, hogy Ausztria és Magyarország Németország mellett áll, vagy vele bukik. A kettős monarkia elmulasztotta az alkalmat, hogy megszabaduljon a német rabszolgaságtól és most viselnie kell ennek következményeit. Semleges vélemény, Zürik, ápr. 5. A Neue Zürcher Nachrichten rendkívül barátságosan méltatja Czernin gróf beszédét és azt mondja, hogy az egész civilizált világon erős visszhangot kelt és főképpen Párisban és Rómában lesz nagy hatása. Czernin szavainak bizonyára éppen olyan politikai offenzív eredménye lesz, mint Hindenburg katonai offenzívájának. Czernin gróf leleplezései kellettek ahhoz, hogy egész szörnyűségükben leleplezzék azokat a rettenetes bűnöket, amelyeket azok követtek el, akik felelősek az új nyugati offenzíváért, sőt formálisan provokáltak. Másik cikkében, amelynek ,,Czernin húsvéti besyseeks'* a címe, ezt írja a lap. Ha majd összegyűjtik azokat a beszédeket, amelyeket a vezető államférfiak a világháború második felében elmondtak, Czernin gróf beszédei foglalják el köztük az első helyet. Legutóbbi beszéde túlszárnyalja valamennyi eddig elmondott beszédét. Amit mondott, ismét kristályosan tiszta és becsületes, ismét lebilincselően szeretetreméltó, elragadóan kellemes, de egyúttal acélosan szilárd is. Húsvéti beszéd ez abban az értelemben is, amit Clemenceau meglepő puhatolózásáról elmondott, abban is, mit a Romániával megkötendő politikailag erkölcsös békéről mondott s a Szerbiával és Montenegróval megkötendő békéről, igazi húsvéti beszéd Wilson elnökkel szemben tett kijelentéseiben is, amelyekből kitudódik, hogy a nagy offenzíva előtt Washington és Bécs között már komolyan szövögették a béke szállóit, amelyeket még nem téptek szét. Többet az utóbbi pontról ez idő szériát még nem lehet mondani. Bern, ápr. 5. A Berner Tagblatt ezt írja: A fájdalmas elzászlotaringiai kérdés miatt dér csípte meg a Pária és Bécs között való békés eszmecsere selkedő bimbóját. Egy kis országrészért folytatják a háborút. Clemenceau nem tud megszabadulni attól a merev elvtől, amely Franciaország politikáján csaknem ötven év óta uralkodik. Másvalakinek kell jönnie, akinek más politikai múltja van. Czernin gróf helyes úton jár. Ha Wilson komolyan keresné Czerninnel a megegyezést, ha személyesen tárgyalnánálá egyszer, bizonyos, hogy Wilson nagyobb előzékenységgel és több belátással fogadná a békét, mint furcsa szövetségesei, akik inkább katonai segítségét, mint különösnek látszó dipolmáciai segítségét kívánják. Ma ismét Czernin és Wilson azok az államférfiak, akikben minden becsületes békebarát reménykedik. Clemenceau cáfolatáról ezt írja a Berner Tagblatt: Clemenceau, akinek állását természetszerűen megrendítette Czernin gróf leleplező nyilatkozata, mivel a visszautasítással baklövést követett el, háborúra uszító barátait pedig megtévesztette és meglepte lépésével, most úgy akar magán segíteni, hogy Czernin grófot hazugsággal vádolja. A talány megoldása igen egyszerű : Clemenceau természetesen közvetítő útján érdeklődött. Fogadni mernénk, hogy Clemenceau erre azt fogja mondani, a közvetítőnek nem volt hivatalos megbízása. Ez azonban csak diplomáciai fogás és az ilyeneket nagyon jól ismerjük. Ha a francia diplomata közbenjárásának lett volna eredménye, akkor Clemenceau lett volna az első, aki eldicsekszik diplomáciai sikerével. Így azonban azzal fogják megoldani a vitás kérdést, hogy a felelősséget egy Clemenceaunál kevésbbé exponált politkusra fogják áthárítani. lapi nyilatkozata a Keiles monarkiáról és Angliáról. München, ápr. 5. A háború előtt való külpolitika alapirányairól folyó vitában, amelyre Lichnovszki herceg emlékiratai adtak alkalmat, berlini lapokban oly tartalmú cikkek jelentek meg, mintha Jagow volt államtitkár Lichnovszki hercegibe? H Hasonlóan arra törekedett volna, hogy az Ausztria és Magyarországgal való szövetséget egy Angliával kapcsolatos kombinációval pótolják Posselt Ermna, a Münchener Neueste Nachrichten főszerkesztője, a jelenleg Münchenben időző Jagow úrhoz fordult felvilágosításért, aki a következőket jelentette ki: Érthetetlen, miképpen lehet egy kiszakított mondatból azt következtetni, hogy a külügyi hivatal osztozott Lichnovszki hercegnek Ausztria és Magyarországra vonatkozó fölfogásában, hogy én magam elleneztem a szövetséget és hogy abban az időben mrről a kérdésről volt szó: Anglia vagy Ausztria és Magyarország? Már az, hogy fejtegetésem végén rámutattam Bismarck hercegnek amaz álláspontjára, hogy Németország egy levert Ausztria és Magyarország mellett nem maradhat elszigetelve az európai kontinensen Oroszország és Franciaország között, bizonyára kizárja szándékaimnak ezt a félremagyarázását. Magából Lichnovszki fejtegetéseiből már világosan kitűnik, hogy nézete e pontban ellenkezik a hivatalos berlini politikával. A hármas szövetségnek az évek folyamán elkövetkezett elszigetelése miatt, mint már kijelentettem, közeledést igyekeztem létesíteni Angliához, de nem azért, hogy Angliát tegyem Ausztria és Magyarország helyébe, hanem, hogy a német-angol ellentét megszüntetésével arra indítsam Angliát, hogy másképpen tájékozódjék politikájában. Osztrák és magyar szövetségesünknek az orosz Balkán-politika által fenyegetett nagyhatalmi állásának biztosítása, a mi nekünk elsőrendű érdekünk, akkor nem maradt volna kizáróan Németország feladata. Mert Olaszországra ebben nem számíthattunk. Az Angiával való kombináció fölmentett volna minket attól a szükségességtől, hogy adott esetben Ausztria és Magyarországért Oroszország ellen egyedül szálljunk síkra. Németország és Ausztria és Magyarország szövetsége, támogatva Anglia barátságától, megtá- 9 BUDAPEST! HÍRLAP 1S2. EZ ) 1918. április 6. madhatatlan szilárdságú békeblokkot teremtett volna- Az e célhoz vivő út azonban igen hosszú volt. A nyugodtfejlődést a szerajevói gyilkosság megakadályozta. 1914 augusztusában az angol kormány, a béke fentartása helyett elhatározta, hogy résztvesz az ellenünk való háborúban. Letartóztatása lichnovszky-ügy miatt Berlin, ápr. 5. — .A Budapesti Hirlap távirata. — A Lokalanzeiger a Lichnovszku-vö\nra.t ter* jesztésének ügyében azt jelenti, hogy a Beerfelde szolgálaton kívüli századost, aki állítólag a terjesztésben részt vett, vizsgálati fogságba helyeztek. A román üéüskötés. Katonai hatóságaink Romániában maradnak. Bukarest, ápr. 5. A Bukarester Tagblatt a következő, a lap jellegére való tekintettel hivatalosnak tekintendő közleményt hozza: Az utóbbi napokban különböző oldalról azt kérdezték tőlünk, várjon a béke aláírása után a szövetséges államok katonai hatóságai azonnal elhagyják-e az országot? Illetékes helyről arról értesülünk, hogy a katonai hatóságok mind Bukarestben, mind a vidéken folytatni fogják munkájukat a szerződés aláírása után is. A román lakosságnak feltétlenül engedelmeskednie kell a katonai hatóságok rendeleteinek. A román leszerelés, Szófia, ápr. 5. A bolgár távirati ügynökség jelenti Bukarestből április 3-tól. Jászvásárról érkezett hírek szerint eddig a 11., 12.,13., 14. és 15. román hadosztályokat szerelte le. A román minisztertanács a legrövidebb időn belül tanulmányozni fogja a leszerelés kérdését. 45.000 katona és ezer tiszt a leszerelés után visszatér Oláhországba. A bolgár megbízottak és szakértők a bizottságokban naponként értekeznek a román megbizottaikkal. Ma kezdődött a politikai szerződés bolgár vázlatának megvitatása, amely igen csekély eltéréseket tüntet föl szövetségeseink tervezetétől. A bolgár javaslat már szakaszokba van foglalva, úgy hogy elfogadása nem okozhat nehézségeket. Mindezeket a külön kérdéseket külön fejezetekbe foglalják össze, amelyek a békeszerződés kiegészítő részeit alkotják. Czernin gróf bukaresti utjs. Bécs, ápr. 5. Czernin Ottokár gróf külügyminiszter a béketárgyalás folytatása végett vasárnap visszautazik Bukarestbe. Czernin beszéde és a bukaresti sajtó Bukarest, ápr. 5. Czernin gróf beszédével a bukaresti sajtó behatóan foglalkozik. A lapok rámutatnak az Ausztria s Magyarország és Németország közötti zavartalan viszony ismételt hangoztatására és a román békére vonatkozó felvilágosításokra. Stere lapja, a Lumina, ez alkalommal ismét hangoztatja, hogy Czernin gróf fejtegetéseiből teljes világossággal kitűnik, hogy Románia más békét kaphatott volna, ha korábban szánja rá magát a tárgyalásokra. Bármilyen jó volt a középponti hatalmak akarata, hogy a békében Romániának a jövendő jó viszony útjának egyengetését lehetővé tegyék, mégis magától értetődő, hogy ehhez a békéhez mégis csak a legyőzött Románia jutott. Azok felelőssége egyre jobban homloktérbe kerül, akik megakadályozták, hogy a tárgyalást korábbi időben kezdjék meg. Mint a román kérdésben, úgy a beszéd más részeiben is az a melegség a jellemző, a mellyel Czernin gróf a béke szükségéről beszél és az a nyiltság, a mellyel fölvilágosításokat adott a diplomáciai helyzetről, a melyben most a békekérdés van. Románia jövője. Berlin, ápr. 5. A Nordd• Alig. Ztg. írja: A román királyság abból a háborúból, amelyben saját szövetségeseit támadta hátba, nem kerül ugyan ki érzékeny csapások nélkül, de hála a győztes mérsékletének, mégis a nélkül, hogy jövendő fejlődésének alapjai elpusztultak volna. A területi lemondások, nem tekintve az idegen néptörzsű Dobrudzsa területét, csekélyek. Stesszarábia megszerzésében, amely elé, mint Czernin gróf hangoztatta, nem gördítünk akadályokat, a román állam gazdag kárpótlást találhat értük. A nyugalmas felemelkedés biztos az országra nézve, ha a barátságos csatlakozást keresi a középponti hatalmakhoz, mire már helyzete is rátulalja és ha sorsát soha többé