Budapesti Hírlap, 1919. február (39. évfolyam, 28–51. szám)
1919-02-25 / 48. szám
és a posta valóban meg is kezdte a munkát, a magánüzemek azonban folytatják a sztrájkot, Pécs lakosságát mészárolják. Kaposvár, febr. 24. Pécsről kerülő uton jelentik, hogy a városban óriás mészárlás folyik. Hegyi István kaposvári állomásfőnök táviratot vett föl Pécsről, amelyben Pécs lakossága a kaposvári katonai parancsnokság segítségét kéri, mert a jugoszláv katonaság Pécs lakosságát mészárolja és számosatközülők túszként Szerbiába hurcolnak. Baranya megye alispánja Sasáról, azt jelenti, hogy a pécsi szervezett munkások, körülbelül tizenötezren, sztrájkba léptek. Memorandumot nyújtottak át a szerb parancsnoknak, amelyben követelték a magyar közigazgatás visszaállítását, a gyülekezési korlátozásoknak megszüntetését, általában a szerb terror fékezését.Feltételeik teljesítésére a szerb parancsnoknak negyvennyolc órai gondolkodási időt adtak. A terminus szombaton délben járt le, s a pécsi szociáldemokrata párt harmincnégy küldöttje, Hajdú Gyula dr. vezetésével megjelent a szerb parancsnoknál, hogy tőle a memorandumra adandó választ átvegye. A válasz helyett a szerb parancsnok mind a harmincnégy megbízottat az elnökkel együtt letartóztatta. A román frontról. Hivatalos jelentés: Arcvonalunk előtt a románok mozgásait ügyeltük ..meg. Kissebes környékén tüzérségi harc volt. Saját tüzérségünk az összegyülekező román osztagokat szétugrasztotta. Részünkről nem volt veszteség. A románok Baján és Magyarkecel irányában támadást intéztek ellenünk, a támadóknak azonban nem igen lehetett erejük, mert A magyarkecelről csapataink könnyedén visszaiyerték őket. Bajánnal pedig több órán át tartó heves gyalogsági és tüzérségi harc után, csapataink visszavonulásra kényszítették a románokat. A kissebesi harc után a románok ismét támadásra készültek ésa műút mindkét oldalán rajvonalba fejlődtek. Tüzérségünk azonban észrevette szándékukat és gránáttűűzzel megfutamították az előrenyomuló román osztagokat, amelyek számos halottat hagytak hátra. A román tüzérség tegnap Csucsa községben ágyutüzet indított. A tüzérségi tüzelés nem demonstráció volt, hanem elkeseredett harc, melynek áldozatai voltak. fl Munkástanács ülése. Róhat hadügyminiszter beszéde Magyarország gazdasági helyzetéről. Budapest, febr. 21. A Munkástanács hétfőn este ülést tartott. Preusz Jerov megnyitó beszédében megemlékezett a Népszava ellen tervezett támadásról. Az elesett rendőröket a munkásosztály mint mártírokat szívébe zárja. De hozzátette, hogy ha ez a puccs sikerül, nem ennyi vel folyt volna, hanem a Dunát is pirosra festette volna a bőr. A rendőri brutalitásokat azonban, melyrket a lökmeházban elkövettek, a legélesebben el kell ítélni. Pogány József szintén szóvá tette a rendőri brutalitásokat és szigorú vizsgálat megindítását kérte. Böhm Vilmos hadügyminiszter közölte, hogy a vizsgálat már megindult , a kormány szocialista tagjai voltak az elsők, akik megtorlást követeltek. A hadügyminiszter azután ötnegyed órás előadást tartott az ország gazdasági helyzetéről. Mindenekelőtt beszámolt az emberveszteségről. A háború kitörésekor bevonult Magvaromá£pn a közös hadsereghez, honvédséghez 1,663.509 ember. A háború alatt bevonult még 2.019.492. ember, ösz■szeseu tehát 4,183.492 ember, akik közül a fölmentettek száma 552.157. Katonai szolgálatot teljesített tehát 3.631.336 ember, harctérre vittek 3..37.776 katonát. Ebből veszteség: liszt és legénység171.193. Ez a szám azonban nem teljes. Megsebesült 590.000,hadifogságba jutott 382.282, eltűnt 408.000. Az eltűntek legalábbötven százaléka szintén elesett, úgyhogy az elesettek számát 670.000 emberre tehetjük, de ekkor még nem foglaltuk e számokba a legutolsó olasz offenziva emberveszteségét, amely 1OO.OOO emberre lehet. • Hol vannak most még a rokkantak, az özvegyek, árvák, akikről megbízható számaink nincsenek is. A statisztika mindössze 252.572 rokkantról, 72.000 özvegyről és 11.000 árváról tud. Laúllopuinyuinkból 1.500.000-et vesztettünk és hét milliárd értékű élelmiszert emésztett fel a hadsereg. De aóa a béke is szomorúan áll. Az ország 63 vármegyéjéből 22 teljesen, 21 részben meg van ÉKSZERT 40165 LtTflfiCifiiUA ihifoi i'ftntó. I olcsón tosicí', magas áron eladhat 1’fecher Testvéreknél, iiniossu. 75. ARANYBEVÁLTÁS szamicsit 13—24 kordiáig. iBAiun Hírlap ok 12., 1919. február 21.,4 szállva. Ez gazdaságpolitikai szempontból azt jelenti, hogy a vasúti közlekedés, a posta, az áruforgalom, vagyis az ország egész gazdasági élete megbánni. Adó amegszállott területekről nem folyik beés mégis az egész ország életét kell a kormánynak föntartani. A követelések hangja azonban nem halkul, de mionnan fedezne a kormány a szükségleteket? A kincstári üzemek termelési eredménye is csökkent, a széntermelés katasztrofálisan kicsiny. Ami vasanyag van, az kevés arra, hogy az ipari termelés zavartalanságát biztosítsa. A fatermelés tekintetében is hasonlók az állapotok. Nincs épületfa és nincs bulörfa: 8.900.000 hektár erdőből csupán 1.200.000 hektár az a terület, amely nem megszállott területen van. A textilszükségletek terén még szomorúbbak az állapotok. Az élelmezési viszonyok területén szintén nagy bajok vannak. Egy ország, amelynek ez a képe, ahol nincs anyag, ahol nincs termelés, csak egyetlen képzelt érték van: a papírpénz, egy ilyen országban kormányozni, egy ilyen országból szocialista államot csinálni szinte képtelenség. Különösen nyilvánvalóvá lesz ez akkor, ha megvizsgáljuk az ország pénzügyi helyzetét. A forradalom utolsó három hónapjában 4000 milió koronát adott ki az állam, de az adóbevételek alig számbavehetők. A népkormány tudja, hogy meddig lehet. És nem teljesíthet olyan követeléseket, amelyeket ha teljesíthetne, az állam pénzügyi csőd felé zuhanna. Csak egy számot mond, az 5-100 koronás végkielégítés követelésének teljesítéséhez kilenc milliárd korona kellene. Becsületes meggyőződéssel mondja, hogy nincs annyi papírja a banknak, amennyi ennek az összegnek kinyomatásához kellene. .A tisztek mindössze három hónapi végkielégítést kaptak, semmi egyebet. Milliárdokat kell szerezni, hogy munkaalkalmat teremtsünk, mert termelés nélkül nincs szocializmus. Sok bajunk lesz még. Az igazi ellenforradalom majd csak tavasszal emelgeti fejét, amikor a termelés hihetően megindul. Harcra kell készülnünk, hogy mindazokat, akik zavart akarnak, okozni, leüthessük. A hadügyminiszter beszéde után többen szólaltak föl, a többi közt Varga Jenő, Gardai Sándor, Ágoston Péter és mások. Az elnök javaslatára, végül elfogadták a következő javaslatot: 1. Bőhm beszédét adják ki röpiratban és terjesszék. 2. A Munkástanács írjon át a Nemzeti Tanácshoz, hogy Halvány Lajos bárói, aki a Pesti Naplóban pökhendi módon beszél a forradalomról, zárjaki tagjai sorából. .. Az ülés féltizenketykor ért véget. Vizsgálat a kommunisták ellen. Budapest, febr. 21. A népszínház-utcai vérengzés dolgában elfogott kommunista agitátorok közül a rendőrség tegnap ismét harmincnyolc embert tartóztatott le. A letartóztatás megokolása az, hogy részt vettek a tüntetésben és fegyver is volt náluk. A letartóztatott emberek legnagyobb része iparossegéd, de van közöttük felsőbb iskolai képzettségű ember is.. Ezek Csömöri Ferenc 25 éves orvos, Kondor László 24 éves író és Kaiser Vilmos 32 éves irattári kezelő. Az 1919. évi III. néptörvény első szakaszába ütköző bűntett miatt a mai nap folyamán a következőket helyezte a rendőrség letartóztatásba: Szabó Ferenc 20 éves kereskedőt, Gál József 30 éves sodronylodót, Hochfelder Lipót 30 éves betűszedőt, Lenemér József 23 éves egyetemi hallgatót, Körben Lajos 33 éves házmestert, Szilágyi Tibor 21 éves jogászt, Barcsányi Pál 21 éves kereskedőt, Berger Géza 26 éves rajzolót és Kun Béla 33 éves írót. A rendőrség a toloncháznak átadta továbbá Reinfrank Józsefet és Juhász Jánost. A kihallgatásokat ma is folytatták, de a kihallgatott emberek csak lényegtelenvallomást tettek. A rendőri nyomozás megállapította, hogy a kommunisták vezetőségében az utolsó időben nézeteltérések voltak a hátbér akciót ért sikertelenség miatt. Megállapította a nyomozás azt is, hogy Kun Béla Oroszországból több százezer márkát és rubelt kapott, amit koronára váltottak be és abból fedezték az agitáció költségeit. Az agitációs munka háromszázezer koronás havi büdzsével dolgozott. A párt fegyvereket vásárolt tagjai számára. Az volt a tervük,, hogy májusra kommunista forradalmat készítenek elő és megteremtik a proletárdiktatúrát. A forradalom kitörése után egy-két napig szabad táblást engedtek volna s azután statáriális úton rendet teremtettek volna. A szervezést a Lenin-féle oktató módszerrel végezték volna s e célra tanítókat küldtek volna ki a szociáldemokrata szakszervezetekbe. Azt remélték, hogy a szociáldemokrata párt nyolcvan százalékát megnyerték volna terveiknek. Egyelőre azonban még kevés agitátoruk volt, mert a szervezésnek a kezdetén voltak. A letartóztatott embereket a gyújtőfoglázba kísérték át- Az átszállítás tegnap délután történt. Kun Bélát, akit tegnap ki akartál hallgatni, nem hallgathatták ki, mert lázas beteg "volt. Puli György főkapitányi helyettes engedelmével Kun Bélát a toloncházban meglátogatta a felesége Landler Jenő dr.-ral, a szociáldemokrata párt egyik vezető tagjával. Hasonlóképpen fölkeresteKun Bélát a munkástanács két tagja is. Mikor a társaság Kun Bélánál időzött, éppen akkor lépett a szobába Szentkirályi Béla címzetes főkapitány is. Kun Béla Szentkirályira mutatva, így szólt: ' ' ~~ Ennek az embernek köszönhetem, hogy mégételben vagyok. Kun Béla felesége rövid ideig beszélgetett az urával s azután eltávozott’. A kommunisták ellen való eljárás során több panasz merült lük hogy egyes előállított embereket bántalmaztak. Így érkezett panasz arról, hogy özvegy Komlós Bélánét’, Schön Saroltát és Wilhelm Szidóniát, a kiket a Szemmelveisz utca 11. szám alatti tejcsarnokból állhottak elő, a népőrök az öt szobán inzultálták. Ugyanaznap kiznlálták egy Róth Sándor nevű pincért is, továbbá Kondor Lászlót, Csikós Pétert és Holzcr Gáspárt. A bántalmazások dolgában a főkapitány energikus és gyors vizsgálatot rendelt el sa főkapitány kijelentette, hogy az inzultusokról a legnagyobb felháborodással értesült s a bántálmázoltak a legmesszebbmenő elégtéteit fogják kapni. Kun Béla és a többi letartóztatott kommunista is úgy nyilatkozott, hogy a rendőrök csak az első felhős ülésükben bántották őket, azóta azonban semmi bajuk sincs. Amikor Károlyi Mihály gróf, a köztársaság elnöke tudomást szerzett, a kommunisták ellen elkövetett atrocitásokról, azonnal kiküldte a köztársasági testrség parancsnokát,''Jeszenszky Imre, főhadnagy szárnysegédet, hogy hallgassa ki a bántalmazottakat a történtekre vonatkozóan. Az elnök egyben fölszólította a Rerinkiy miniszterelnököt, Kurip, Garami, Bőhm és Szende minisztereket, hogy még nra este 10 órakor tartsanak értekezletet, indítsanak vizsgálatot a brutalitás ügyében és a vizsgálat eredményének megfelelően tegyék meg a szükséges intézkedéseket. A csütörtöki csata rendőráldozatainak temetéseholnap, kedden délután két órakor lesz az Országház kupolacsarnokából. A temetésen részt vesznek a kormány, a főváros, a szociáldemokrata párt és a karhatalmi őrségnek azok a tagjai, akik nem lesznek szolgálatban. A menet az Alkotmány-utcán, Berlini-téren, Teréz- és Erzsébet-körúton végigmenve a Rákóczi-úton megy ki a Kerepesi-úti temetőbe. A temetésen a kormány tagjai testületileg vesznek részt. Az országház kupolacsarnokában fölállított ravataloknál a népkormány nevében és megbízásából Vagy 'Vince' belügyminiszter fog beszédet mondani. A kormány mind a hat koporsóra koszorút helyezett. A koszorúk nemzeti színű ék vörös szalaggal vannak díszítve. .A Károlyi-pártszintén koszorút helyezett a ravatalra. A temetést rendező bizottság kéri a háztulajdonosokat, hogy gyászlobogókat tűzzenek ki s az üzletulajdonosokat, hogy két órakor zárják be üzleteiket, a közönségtől pedig azt kéri a bizottság, hogylehetően tartózkodjék a gyalogjárón. A küldöttségek és testületek az Alkotmány ucán át jutnak a parlament előtti térségre. A rendőrség nagy előkészületeket tett az egész útvonalon a rendfentartására, mert a közönség előzelothában igen nagy számban fog megjelenni. A hanti utcai harc áldozatainak temetésekor a gyűjtőfogházat nagyszámú karhatalmi és rendőrcsapatok fogják megszállni, hogy a temetést kísérők esetleges indulatkitöréseitől a kommunistáikat megvédjék. flAPIHIREK. — (Időjárás.) A meteorológiai intézet a következő jelentést adta ki: Az idő változóan felhős, csekély kivétellel száraz és igen enyhe volt. A hőmérséklet maximuma 11 C. fok több helyütt, minimuma —0 C. fok Sopronban. — (Károlyi nem megy Szatmára.) A' Pol. Hír. megcáfolja azt a hirt, hogy Károlyi Mihály több miniszterrel a székely hadosztály látogatásáraSzalmán utazil — (új városparancsnok.) A hadügyminiszter Rubint Dezső ezredest, budapesti városparancsnokot állásától felmentette és helyébe Mór Béla dr. népfölkelő főhadnagyot nevezte ki városparancsnokká. Rubint Alszeghy ezredestől vette át a városparancsnokságot", minthogy azonban a legénység köréből minduntalan panasz érkezett Rubininak a háború folyamán a legénységgel szemben elkövetett kegyellensége miatt és a legénység állandóan követelte, hogy Rubiniot mozdítsák el állásától, a hadügyminiszter a legénység kívánságának eleget telt. Minthogy Mór Béla dr. mint az 1-es honvédek főbizalmiférfia állandó összeköttetésben állt a legénységgel, őt nevezték ki városparancsnokká. (Az új rendőrfőparancsnok.) A belügyminiszter előterjesztésére a minisztertanács Beckrl Összes Jogi Vizsgákra államszámviteli Államvizsgára, tanári pedagógiai vizsgára enfullortell. legsikeresebben késött elő SZONT&GH szeminárium váci utcasísísára Az intézet egész nap működik! — Jelyzetkölcsön!»*■ — Egyedül készülteknek rekapitulílá* 10670