Budapesti Hírlap, 1920. január (40. évfolyam, 1–27. szám)

1920-01-29 / 25. szám

Enttánst, karnátid*/ 30.000 K-ig, aranyat, gnammfolt 35-350 K-ig mindenkinél magasabb ónon vesz ! Hivásva házhoz jövök/ VMGY ékszer** Üzlete Népszinház utca 7. sz. Telefon József 42—29* \ tik-e épp oly kifogás alá? Minden “háború után hallottunkily panaszokat a teknika új vívmányainak alkalmazása ellen, de konstruáltak-e ebből bűncselekményt? Azzal a vádponttal, mely" a „hadviselés "törvényeinek megsértéséről“ állít-’sában panaszkodik, kár volna bővebben foglal-,kozni; ez éppen általánosságánál fogva neki alkalmas ,semminemű komoly bírói eljárásra; olyan, mintha a* gyilkost az emberiség törvényeinek megsértése miatt állítanák a táró*, elé. Marad a lillei nők elhurcolása és a velük való visszaélés. Ebben két vád lehet. Ha, mint túszokat fogták el, erre az imént e tárgyról elmondok,ránk állanak., Amennyiben pedig a neipi becsület elleni erőszak volna szóban, ez kétségtelenül a büntetőtörvény súlya alá esik, de itt — valamint a tjjábbi vádpontnál is. — az a kérdés fog, fölméri mni,.-l hogy mennyiben felel ezért Vilmos, a ki, föl : lemi még ellenségei, sem teszik föl, hogy az állal ki' választott vagy' helyeselt ’ Hadieszközök közé,tartoznék. • Mert Vilmos császár hazai törvényei szerint abban az időben, mikor a terhére rótt bűnvelekmények megtörténtek, nem állott a büntetőtörvények hatálya alatt; a princeps legenolulus elve Németország törvényhozásában feltétlenül el van ismerve. A nemzetközi jogban ennek az a következménye van, hogy aszövetségesek mostani vádlottja külföldön tartózkodása esetében a területkívüliek sorába tartozik, vagyis rá nézve hazája törvényei ott is érvényben levőknek Veséinek. Amiből következik, hogy a szóban levő cselekedetekért otthon nem lévén feleletre vonható, ellen a szövetséges területeken — talán Amerikát kivéve — feleletre vonni szintén nem lehet. Nem tudjuk, mi e tekintetben a mai Németország törvényhozásának, állása vagy kormányának felfogása, de legyen akármilyen, ,annak a régi jog idején elkövetett cselekményekre nem lenne visszatartó ereje. Igaz, hogy a szigorúbb felfogás szerint a külföldi uralkodó elveszti a területenkívüliség privilégiumát, ha jrnjj®f, vendég, tehát béke idején .Tartózkodván az Idegen állahitam, ennek nyugatéul, rendje vagy alkotmánya ellen, követ el merényletet; de ez az eset itt nem forog fönn. Vilmos mint ellenség, annak rendje szerint kialakult háborúban, fegyveres serege élén nyomult az ellenséges országokba. "Egész tevékenysége katonai természetű volt, azt tehát a hadijog szabályai szerint kell megítélni.Ez kíméletlenül lesújthat a katonára, ha kézen van, de ezen a címen kiadatást kérni, azt hisszük, precedens nélkül áll. Szóljunk-e még a kiadatás kívánságának alaki fogyatékairól? A szövetségesek nem alkottak államot, nincs törvénykezési intézményük, setarájuk, se vádhatóságuk, se kódexük. Pedig a civilizált országok törvényei bírói közegek közreműködéséhez kötik a kiadatási eljárásnak még csak megindítását is. Illetékes hatóságtól származó elfogatási parancs, nyomozólevél, vádhatározat vagy-italet kell hozzá; a megkeresésnek küretesenmeg kell jelölnie; a bűncselekményt a törvény megfelelő szakaszainak idézésével és teljes szövegük közlésével. A szövetségesek jegyzéke híján van mindezen, kellékeknek, nem a megkeresés az, hanem a fegyvereshatalom tönkényes parancsa. választás mérlege. Budapest, Ján - -tb 1 A százhatvannégy választókerületre felosztott országban a mai napiig százhatvan választás eredménye vált ismeretessé. Ebből pár keresztény nemzeti egyesülés' miatvanöt, a kisgazdapárt ötvenkilenc, a nemzeti demokrata párt négy mandátumot vallanak a magukénak. Pártonkívüli van kettő , s a blokkon kívül maradt keresztényszocialisták egy mandátumot szereztek. (Ez Giesswein Sándoré. )„Ha még hozzászámítjuk a huszonkilenc pótválasztást, megkapkapjuk a százötvenhatos eredményt. Ezek szerint tehát ismeretlen még négy kerület döntése. Ez volna a választásnak számszerű eredménye. Ezután következik, a politikai számvetés, amely most kavarog a győztes pártok táborában. A számok beszédje azt mutatja, hogy a blokk két pártja körülbelül egyforma erőkre, hivatkozhatik. Ezzel szemben azonban a keresztényi nemzeti egyesülés is, a kisgazdapárt is magának hirdeti s magának követeli a győzelem, felsőségét. Már tegnap jeleztük, hogy nemzeti egyesülés pártjában sürgetik a kormányváltozást s a kormány gyeplőinek átadását Friedrich István kezelje. Ezt a híradásta párt egyik lapja (a Nemzeti Újság) mai számában megcáfolja. Viszont a párt másik lapja (a Virradat) a mi közlésünket igazolja írván a következőket: A KeresztényNemzeti Egyesülés Pártjában az az egységes álláspont alakult ki , ■ a kormányválságot illetőleg, hogy Friedrichnek már most, méga parlament összeillése előtt■ át kell vennie a kormányzat vezetését és igen valószínrnek is látszik, hogy Huszár Károly pártjának kívánságára már at napokban teköszön. Másrészt a kisgazdapárt vezére, Rubinér Gyula egy ma megjelent nyilatkozatában kijelenti, hogy az ő pártja kapta a legtöbb mandátumot, mert a pótválasztásokból még vagy husz mandátumra számít,úgy hogy már most hetvennyolcra teszi a párt képviselőinek számát. Kis ha majd felszabadulnak a tiszántúli kerületek, akkor meg éppenséggel száznegyvenre emelkednék a kisgazdapárt mandátumbirtoka, amiből Rubinek levonja azt a konzekvenciát, hogy pártja „önállóan is vállalkozhatik kormányzásra anélkül, hogy a nemzetgyűlésben bármely meglepetésnek volna kitéve”. Ezek nyilván ‘mélyreható ellentétek a győztes blokk két frakciójának aspirációiban és hatalmi törekvésében, amit most egyelőre kétségkívül olyképp fognak áthidalni, hogy a nemzeti egyesülés és a kisgazdák’ barátságosan megosztoznak a hatalomban, természetesen gondosan vigyázva arra, hogy az osztály az erők mértéke szerint arányos legyen, s lehetőleg számos am-bieie találjok fitefikülést itt is,volt is. A blokk egyelőre, amíg Rubinok száznegyven mandátumra rugó reménysége be nem telik, minden, esetre megmarad. Meddig tart a koncentráció. —. .1 keresztény pártok álláspontja. — Félhivatalos cáfolat a kormányválságról. '— A keresztény nemzeti egyesülés pártjában, valamint a kisgazdapárt körében is élénken tárgyalják a politikai helyzet eshetőségeit' és várható kialakulását". A kisgazda és aöldmivespártban nyomatékosan hangoztatják ugyan, hogy abban az esetben, ha a párt a választásokon abszolút többséget kap, akkor akormányzást is vállalnia kell. A párt vezetősége azonban, nem foglal el ilyen merev álláspontot. Szerinte a keresztény blokkot minden esetben fönn kell tartani és csupán azt a követelést állítja föl, hogyha a Párt abszolút többséget kap, a kormányban is is táyobb számban is képviseletet kapnia. Viszont a keresztény nemzeti egyesülés pártjában is ugyanezt a gondolatmenetet hántjuk, de egészen eltérő beállításban. A keresztény nemzeti egyesülés azt hangoztatja, hogy pártjának a mai napig több képviselője van, mint a kisgazdapártnak. É És itt nem gondolnak a keresztény blokk fölbomlására, de a kormányban a keresztény egyesülés pártjának kívánnak nagyobb képviseletet a kisgazdapárttal szemben. Egy dologiján azonban teljességgel egyetért a két párt,abban ugyanis, hogy a nemzetgyűlési választás eredményeképp a koncentrációs kormánynak le kell mondania éshelyét olyan új kormánynak kell átadnia, amelyben többé sem a nemzeti középt párt, sem a demokrata párt, sem a függellenségi párt részt nem vehet. Akoncentrációs kormány lemondása dolgában csupán az időpontra nézve van eltérés a blokk tagjai között. De van olyan áramlat is, mely"a kormányváltozást mielőbb, tehát még a nemzetgyűlés összeillése előtt kívánja, és Friedrich Istvánt óhajtja újra a kormány élére állítani. Maga a kormány a nemzetgyűlés összeilléséig fönn akarja tartani a koncentrációs kormányt és csupán az ideiglenes államfő megválasztása után, parlamentáris formák között óhajtja a kormány változást. A kormány lemondásáról szóló híradást egyébként a félhivatalos Magijar Távirati Iroda a következőkben cáfolja meg: A Virradat mai száma a választások eredményével kapcsolatban arról ír, hogy a keresztény nemzeti egyesülés pártjában egységes álláspont ala Ryblrcek Gyula a pártjáról. Hubinek Gyula •'•földmivelésügyi miniszter a választások eddigieredményéről ma a következőképp nyilatkozott: — A kisgazda- és fümvespárt a választások második napján magához ragadta a vezetést, amitelőre jeleztünk ,és a mit pártunk, mint a legtöbb mandátummal bíró párt kerül ki a választásból. A helyzet ma az, hogy 59 képviselője van a pártnak és a 22 polválasztás alá kerülő mandátumból 9 biz♦ foránt a Partéé amennyiben ezekben a kerületekben, csak kisgazda-jelölt áll szemben egymással, ez tehát ,68 mandátum. A megmaradó 12 pótválasztás alá eső kerület közül legalább tízre joggal számíthatunk, mert a kisgazdaszavazók száma sokezerrel múlja fel ■ lül a keresztény nemzeti egyesülés szavazatainak számát, így tehát eddig 78 mandátumra számíthatunk. . ... . A keresztény blokkban egyesült két párt úgy áll majd egymás mellett, hogy tekintettel a pártonkívüliekre és egyáltalán a blokkon kívül álló mandátumok számára, alig egy, vagy két mandátumkülönbség lesz a két párt között. A választásból levonhatjuk azt a tanulságot, hogy a kisgazdapárt fegyelmet nem ismer, sok önjelölt lépett föl, a középpont jelölését, nem respektálta és ha mandátuma veszendőbe megy, ennek kizáróan ez az oka. . . A kisgazda- és földmivespárt teljes nyugalommal néz a jövő elé, mert a még megszállás alatt levő területeken nemcsak föltétlen többsége van,, hanem ott más párt kombinációba sem jöhet, így a 222 mandátumból a párt legalább 140 mandátumra takutat számot. Ez már olyan többség, amely mellett a Párt önállóan is vállalkozhatik kormányzásra, anélkül, hogy a parlamentben bármely meglepetésnek legyen kitéve. Nagy elenye a keresztény nemzeti egyesülés pártjának, hogy Budapesten a középpártot, amelynek paktumszerűen 10 kerületet biztosított, teljesen kiszorította és igy ez a várt teljesen megsemmisült. Ha a fővárosi kerületektől teljesen eltekintünk, akkor a kisgazda- és földművespárt győzelme a vidéken fölényesnek mondható. A kormány és nemzetgyűlés legközelebbi munkarendje. A kormány helyzetéről és a nemzegyylésen való eljárásáról illetékes forrásból még a következő értesülést kaptuk: —Mindenekelőtt ,meg kell cáfolnom azt a híresztelést, hogy a koncentrációs kormány a nemzetgyűlés összeülése előtt lemondania. Egyetlen komoly tényező sem gondol arra, hogy a választások lezárása előtt a mai kormányzatban változás következzék el. Nem való tehát az a híresztelés sem, hogy akár Heinzteh kereskedelemügyi miniszter, akár Bárczy igazságügyminiszter lemondana állásáról. A mai kormány, legalább az eddigi megállapodás szerint, a nemzetgyűlés összeüléséig megmarad. Ez ellen a keresztény nemzeti egyesülés pártjában sincs komoly ellenvetés. A nemzetgyűlés legközelebbi munkarendjéről ezeket mondhatom: — A skerektek vezetésével elsősorban igazolni fogják a mandátumokat és azután valószínűé® a régi házszabályok némelyikét módosítani fogják, már arra való tekintettel is, hogy a nemzetgyűlésnek sokkal kevesebb tagja lesz, mint a régi képviselőháznak volt. A megalakulás, tehát az elnökség és a tisztikar megválasztása után, a kormány a nemzetgyűlésnek beadja lemondását. A nemzetgyűlés erre meg fogja bízni a kormányt az ügyek továbbvitelével. A kormány azután indítványt fog benyújtani az ideiglenes államfő megválasztásáról. Ezt az indítványt a nemzetgyűlés alkalmasint egy Budapesti Hírlap H W -1920 január 29. kalt a kormányválságot illetőleg, hogy Friedrich Istváf hadügyminiszternek már most, még a parlament összeülése előtt át kell vennie a kormányzat Vezetékét. A Magyar Távirati Iroda illetékes helyiről fel van jutalmazva annak kijelentésére, hogy a keresztény rémzetű egyesülés pártjában egységes álláspont , a kormányválságot és annak következményet illetőleg már azért sem alakulhatott ki, mert nincs is kormányválság.